938 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 8–9. szám 935–944. oldal hosszabb időt közlekedők aránya az életkorral
együtt nőtt, de a hajlandóság a 30–34 éves korcsoportban kisebb volt, mint a 20–29 éve- sek esetében. A férfiak a nőknél nagyobb arányban töltenek több mint egy órát a mun- kába jutással, és a nem dolgozó férfiak a nők- nél érdemben nagyobb arányban lennének erre hajlandók. Mind a nemek, mind az életkor szerinti különbség a családalapítással, a gyere- kekről történő gondoskodással függ össze.
Végzettséget tekintve a felsőfokú végzettségű- ek ingáztak a legnagyobb arányban, és ők mutattak erre a legnagyobb hajlandóságot is. A legalább egy óra ingázással járó munkát a munkanélküliek a többi nem dolgozónál jóval nagyobb arányban vállalnák, ami összhangban van azzal a szabállyal, hogy állás felajánlása esetén csak a 2 óránál hosszabb ingázási idő lehet elutasítási indok. A másik mobilitási kérdéskör a költözési hajlandóságot vizsgálta.
A felvétel időpontjában foglalkoztatottnak minősülők közel 12 százaléka változtatott munkához jutása érdekében lakóhelyet, ebből 2,2 százalékot tettek ki azok, akik külföldre költöztek. A nem dolgozók 35,5 százaléka jelezte költözési hajlandóságát, amennyiben így megfelelő munkához juthatna, és több mint egyharmaduk mondta azt, hogy más országba is elköltözne. A legmobilabbnak a 25–29 évesek bizonyultak, őket a 30–34 évesek követték. Míg a ténylegesen elköltözöttek aránya nemenként lényegében megegyezett, addig az elköltözésre – mint lehetőségre – a férfiak adtak nagyobb arányban pozitív vissza- jelzést. Az elköltözés valószínűsége egyenes arányban nőtt a végzettséggel, míg a képzettlenek mindössze 7,7 százaléka, addig a felsőfokú végzettségűek 22,3 százaléka változ- tatott munkájához kapcsolódó okból lakóhe- lyet.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Wiesbauer, A.:
Nemzetközi vándorlás Ausztriában, 2016
(Außenwanderungen 2016.) – Statistische Nachrichten. 2018. Nr. 4. Seite 304–312.
Ausztriában 2016-ban a nemzetközi ván- dorlási egyenleg 64 676 fő volt, ami a teljes népesség 7,4 ezrelékének felelt meg. A beván- dorlás 2015-höz képest 40 100 fővel csökkent, míg a kivándorlás 8 291 fővel nőtt.
Az osztrák állampolgárok negatív nemzet- közi vándorlási egyenlege a sokéves trend szerint alakult: 2016-ban 20 608-an vándorol- tak ki Ausztriából és 15 564-en tértek oda vissza. A nem osztrák állampolgárok esetében 158 746 bevándorlást és 89 026 kivándorlást regisztráltak, és vándorlási egyenlegük 41,2 százalékkal alacsonyabb volt a 2015. évinél.
A vándorlások év közbeni eloszlását vizs- gálva megállapíthatjuk, hogy a bevándorlások többsége az első negyedévre jutott, ami a menedékkérők jelentős számával magyarázha- tó. Az augusztustól októberig terjedő időszak- ban szintén erős volt a bevándorlás, és a leg- több bevándorlót (19 349 fő) szeptemberben regisztrálták. A kivándorlásban nem volt ekkora mértékű az ingadozás az év során, a legtöbben (10 335 fő) júliusban, a legkeveseb- ben novemberben (7 808 fő) vándoroltak ki.
A nemzetközi vándorlási egyenleg 2016 első félévében, a januári 8 554 főről, hónapról hónapra történő csökkenéssel, júliusban volt az első mélypontja (2 719 fő), majd az azt követő két hónapban jelentősen növekedett, és szep- temberben érte el a maximumát (9 213 fő).
A teljes nemzetközi vándorlási egyenleg mintegy harmada Bécshez (21 139 fő) kötő- dött, 2016-ban 11,4 ezrelékkel; továbbá ki- emelkedően magas volt a mutató értéke Karin- tiában, Salzburgban és Felső-Ausztriában.
Általánosan megállapítható, hogy a nemzetkö-
Szakirodalom 939
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 8–9. szám 935–944. oldal zi vándorlási egyenleg minden tartományban
csökkent, közülük legnagyobb mértékben Burgenlandban és Alsó-Ausztriában.
Járási szinten a legnagyobb (az ottani teljes népesség 24,5 ezrelékével egyenlő) nemzetközi vándorlási nyereséget Karintia fővárosában, Klagenfurtban mérték, Klagenfurtot Vöckla- bruck és Salzburg követte. A nyereség szintén jelentős volt Perg, Neusiedl am See, Baden és Kitzbühl járásokban is, ami meghaladta az osztrák fővárosban mértet. Vöcklabruck és Baden járásokban a magas vándorlási nyereség a thalhami és a traiskircheni menekülteket befogadó állomásra bejelentkezett menedékké- rők nagy számára vezethető vissza. A vizsgált évben Ausztriában csak három (Günsing, Hollabrunn és Matersburg) járásban mértek negatív vándorlási egyenleget.
A folyamatok községi szintű vizsgálata azt mutatja, hogy az összes osztrák község 70 százalékában, azaz 1 477 településen és az összes bécsi kerületben pozitív volt a vándor- lási egyenleg. Közülük a teljes népességhez képest a legnagyobb vándorlási nyereség Potzneusiedl, Ossiach, Sankt Georgen im Attergau, Bad Kreuzen és Spital am Sommering településeket jellemezte, ahol jelentős számú menekültet befogadó állomá- sok működtek. A lélekszámhoz mérten a nem- zetközi vándorlásból származó legnagyobb veszteség Suben és Vordernberg településeken volt. Ezt a veszteséget míg előbbiben az ide- genrendészeti őrizet megszűnésére, illetve az ottani büntetés-végrehajtási intézetből történő kiutasításokra, addig utóbbiban kizárólag az ottani idegenrendészeti őrizetből az ország elhagyására kötelezettek kiutaztatására lehetett visszavezetni.
A bevándorlók 43,8 százaléka (76 434 fő), a kivándorlók 41,3 százaléka (45 265 fő) nő volt.
Míg a bevándorlók között az osztrák állampol- gárságú nők száma alulmaradt a külföldi állam- polgárságú nőkéhez képest, addig a kivándorló
osztrák és külföldi állampolgárok nemek szerin- ti összetételében szinte semmilyen különbség nem mutatkozott. A nők aránya nagyobb volt az EU (Európai Unió) és az EFTA (European Free Trade Association – Európai Szabadkereske- delmi Társulás) országaiból származó, mint a harmadik országból származó vándorlók között.
Különösen alacsony volt a nők aránya az afrikai kontinensről származók esetében (a bevándor- lóknál 25,1 és a kivándorlóknál 17,6 százalék), ezzel ellentétben, az amerikai kontinensről származók több mint fele nő volt a be- és a kivándorlók esetében egyaránt. Kiugróan magas volt a nők aránya az ázsiai származású beván- dorlók körében: a vietnámiak 63,6, a Fülöp- szigetekiek 73,7 és a thaiföldiek 81,4 százaléka.
A bevándorlók korcsoportok szerinti ösz- szetételét vizsgálva megállapítható, hogy jóval több mint a felük a 18 és 34 év közötti volt, vagyis főleg a fiatal korcsoportokhoz tartozók vándoroltak be Ausztriába munkavállalás, családegyesítés vagy tanulmányi célból.
A bevándorlók 51,5 százaléka (89 765 fő), a kivándorlók 50,5 százaléka tartozott ebbe a korcsoportba. 2016-ban a bevándorlók átlag- életkora 29,8 év, ami 3 évvel volt alacsonyabb a kivándorlókénál (33 év). Az osztrák állam- polgárságú bevándorlók 7,7 évvel voltak idősebbek a külföldi állampolgárságú beván- dorlóknál (29,1 év). Az EU- és az EFTA- országokból származó bevándorlók átlagélet- kora 31,4 év volt, ami pontosan öt évvel maga- sabb, mint a harmadik országokból származó bevándorlóké. Átlagéletkorukat tekintve az ázsiai bevándorlók a legfiatalabbak, esetükben az átlagéletkor 24,2 év volt, ami elsősorban a Szíriából és az Afganisztánból származó me- nedékkérők különösen fiatal korstruktúrájára vezethető vissza.
Az Ausztriába bevándorló külföldiek (158 746 fő) közül 85 719-en EU- és EFTA- országokból, 73 027-en harmadik országból származtak, utóbbiak száma jelentősen vissza-
940 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 8–9. szám 935–944. oldal esett 2015-höz képest. A harmadik országbeli
bevándorlók 32,2 százaléka (23 497 fő) európai harmadik országból érkezett Ausztriába, több mint felük pedig (37 142 fő) Ázsiából. Ausztri- ába a legtöbb (16 665 fő) bevándorló Romániá- ból érkezett 2016-ban, őket követték a németek 16 103 és a magyarok 13 326 fővel. A negyedik és az ötödik helyen az afgánok (11 660 fő) és a szíriaiak álltak (9 040 fő). Az Ausztriába történő bevándorlás döntő többségben a délkelet-európai bevándorlókhoz és az afgán, valamint a szíriai menedékkérőkhöz kötődött. A vándorlási egyen- leg 49,3 százalékát EU- és EFTA-, valamint 50,7 százalékát harmadik országbeli állampolgá- rok tették ki. Az EU-országokból származók esetében a legnagyobb vándorlási nyereség a román állampolgárokat (7 531 fő) és a magyar állampolgárokat (5 972 fő) jellemezte. A harma- dik országból származók között az afgán és a szír állampolgárok vándorlási egyenlege megha- ladta az EU-országokból származókét.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Ausztriának vándorlási szempontból Európá- val, azon belül is az EU-országokkal, valamint Ázsiával, azon belül is a válságterületekkel legerősebb a kapcsolata. A legnagyobb ván- dorlási egyenleget felmutató országok ugyan- azok voltak, mint az állampolgárság szerint, vagyis Románia (7 283 fős többlet), Magyar- ország (5 591 fős többlet) és Németország (3 813 fős többlet). Ázsia Ausztriával szembe- ni 23 550 fős vándorlási nyereségéből 85 százaléka három fő kibocsátó országhoz köthető, vagyis Afganisztánhoz (9 056 fős többlet), Szíriához (7 818 fős többlet), illetve Iránhoz (3 214 fős többlet). Az amerikai föld- rész 2016-ban szintén pozitív (3 299 fős több- let) vándorlási egyenleget tudott felmutatni Ausztriával szemben.
Urbán Ferenc, a KSH osztályvezetője E-mail:Ferenc.urban@ksh.hu
Kiadók ajánlata
GUDIKSEN,S.–INLOVE,J. [2018]: Gamifi- cation for Business: Why Innovators and Changemakers Use Games to Break Down Silos, Drive Engagement and Build Trust.
(Játékelemek alkalmazása az üzleti életben:
miért használnak játékokat az újítók és a vál- tozásteremtők a szervezeti silók1 lebontására, az elkötelezettség ösztönzésére és a bizalom építésére.) Kogan Page Ltd. London.
A kötet azzal foglalkozik, hogy miként le- het játékokkal és játékalapú tervezéssel haté- konyan megfelelni az üzleti kihívásoknak és javítani a szervezeti teljesítményt. A szerzők áttekintik, mely játékok felelnek meg legin-
1 Vállalatokon belüli, egymással nem kooperáló szervezeti egységek.
kább a különböző üzleti problémáknak, kezdve a szervezeti silóktól és az információs túlter- heltségtől a mindennapi munka és az innová- ció közötti ellentétig. Így a szimulációk, az online és az eseményalapú játékok, valamint a játékos formában történő képzés bemutatásá- nak köszönhetően az egyes játékelemeket a vállalati vezetők és döntéshozók magabiztosan használhatják majd a gyakorlatban.
Az olvasók több mint húsz, játékalapú megoldásokat alkalmazó szervezetekről szóló esettanulmányba is bepillanthatnak, melyek a vállalatok üzleti problémáit, valamint azok játékalapú megoldásának módját, hatását és legfontosabb eredményeit körvonalazzák. A kötet amellett, hogy elemzi a különböző játé-
