- 3 -
H. VARGA GYULA
IGEKÜ1Ö5 ALAKULAIA1NK SZÓEAJGYAKURISAGI JELLEMZŐI
Egy szöveg lényeges t u l a j d o n s á g a i r a d e r ü l h e t fény a z á l t a l , hogy k i - m u t a t j u k : az egyes s z ó f a j o k m i l y e n mértékben u r a l j á k az a d o t t s z ö v e g e t . A k v a n t i t a t í v k u t a t á s i módszerek t é r h ó d í t á s á v a l az u t ó b b i időben ö r v e n d e t e - sen megnőtt a s z ó f a j s t a t i s z t i k a i v i z s g á l a t o k száma. Az i l y e n j e l l e g ű mun- kák á l t a l á b a n k o r s z e r ű g é p i f e l d o l g o z á s o k eredményei.
E módszernek i s vannak azonban nehézségei. Az e g y i k i l y e n megoldha- t a t l a n n a k tűnő probléma: a homonimitás. (A gép t i . nem t u d j a e l k ü l ö n í t e n i a vár i g é t a vár f ő n é v t ő l . ) Hasonló f e j t ö r é s t vagy bosszúságot okoznak az i g e k ö t ő s szavak. Közülük ugyanis f o r m á l i s a n csak a szövegszóként e l ő f o r - dulók k ü l ö n í t h e t ő k e l , í g y a s z ó f a j s t a t i s z t i k á k csak az e l v á l ó i g o k ü t ő k e t r e g i s z t r á l j á k . Az adatok h i t e l e s s é g e í g y több h e l y e n v i t a t h a t ó , a r r ó l nem i s b e s z é l v e , hogy az i g e k ö t ő k r ő l a l i g h a kapunk h a s z n á l h a t ó i n f o r m á c i ó - k a t . A h i b a nem i s a v á l a s z b a n , hanem a kérdésben b ú j i k nt?g: nem az i g e k ö t ő t , hanem az i g e k ö t ő s s z ó e l ő f o r d u l á s o k a t k e l l v i z s g á l n i . így j á r u n k e l az i t t következő r ö v i d s z ó f a j s t a t i s z t i k a i j e l l e m z é s b e n .
A r r a a k é r d é s r e keressük a v á l a s z t , liogy a különböző m ű f a j ú szöve- gekre mennyire j e l l e m z ő az i g e k ö t ő s a l a k u l a t o k ( t k p . szövegszók) j e l e n l é - t e , s m i l y e n s z ó f a j i e l o s z l á s b a . M á s f e l ő l nézve: tiogyan, m i l y e n s ú l l y a l
s A g y a k o r i s á g i l i s t á k így t o r z u l n a k e l : p l . egy szövegben az ad 120- s z o r , a megad 4 0 - s z e r f o r d u l e l ő . De az u t ó b b i b ó l 15 e l v á l ó i g e k ö t ő m i a t t ad l e t t , a v a l ó d i e l ő f o r d u l á s o k t e h á t : ad: 105, nie gad: 55. N y i l v á n í g y van ez a t ö b b i i g é v e l , i g e n é v v e l , i l l . i g e k ö t ő v e l i s . (Némileg hasonló problémákat GAVR1N i s f ö l v e t az angol s z ó ö s s z e t é t e l e k kapcsán, v ö : GAVRIN 1973, 196 k k . )
( g y a k o r i s á g g a l ) vesznek részt, a szövegépítésben a különböző s z ó f a j ú i g e - k ö t ő s a l a k u l a t o k ? T ü k r ö z ő d i k - e az á l t a l á n o s s z ó f a j g y a k o i i s á g i t u l a j d o n - ságok a szövegnek egy l e s z ű k í t e t t ( t u d n i i l l i k az i g e k ö t ő s s z ó e l ő f o d u l á - s o k r a k o r l á t o z o t t ) t e r ü l e t é r e ? Mindebből k i d e r ü l , Imgy az egyes szöveg- f a j t á k b a n m i l y e n v a l ó s z í n ű s é g g e l s m i l y e n s z ó f a j i é r t é k b e n j e l e n n e k meg az igekötős szövegszók.
A kérdések megválaszolásáboz s t a t i s z t i k a i mutatókra van szükségünk.
Ezek r á v i l á g í t a n a k az i g e k ö t ő k és az i g e k ö t ő s szavak t i p i k u s v i s e l k e d é s é - r e .
Az i g e k ö t ő k r ő i az e l s ő j e l e n t ő s e b b s t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s t 3. SOL- TÉSZ KATALIN k é s z í t e t t e . A h a t ő s i i g e k ö t ő r ő l s z ó l ó m o n o g r á f i á j á b a n (SOL- TÉSZ 1959) az egyes i g e k ö t ö k e t t á r g y a l ó f e j e z e t e k végén, mintegy f ü g g e - l é k k é n t t e k i n t é l y e s anyagra támaszkodó mutatókat k ö z ö l . T á j é k o z t a t nz egyes i g e k ö t ő k és főbb j e l e n t é s e i k e l ő f o r d u l á s i a r á n y a i r ó l . M i v e l sem az egyes szövegek t e r j e d e l m é r ő l , sem a v i z s g á l t hat elem a b s z o l ú t e l ő f o r d u - l á s i számáról nem e s i k szó (csak V o s adatok s z e r e p e l n e k ) , így ezeket i t t nein t u d j u k h a s z n á l n i .
JAKAB ISTVÁN tanulmánya i l y e n szempontból nem hagy k í v á n n i v a l ó t maga u t á n . A j e l e n t ő s t e r j e d e l m ű ( 4 , egyenként százezer b e t ű j e l n y l ) szövegek- b ő l n y e r t adatok k o r s z e r ű módon, j ó l á t t e k i n t h e t ő c s o p o r t o s í t á s b a n és formában k e r ü l t e k f e l d o l g o z á s r a . (A f e l d o l g o z o t t szövegekre vonatkozó a d a t o k a t 1. JAKAB 1976, 1 3 . )
Az i l y e n j e l l e g ű v i z s g á l a t o k ma már v i s z o n y l a g egyszerűen e l v é g e z h e - t ő k . I t t u g y a n i s nagy s e g í t s é g e t n y ú j t a n a k a számítógépek. Az a l á b b i mennyiségi á t t e k i n t é s a l a p j á t a Kossuth L a j o s Tudományegyetem Számítóköz- p o n t j á b a n k é s z ü l t k o n k o r d a n c i a l i s t á k a d j á k . E l i s t á k r ó l r é s z l e t e s e n í r PAPP FERENC ( I 9 6 0 és 1975).
A s t a t i s z t i k a i adatok a következő szövegek a l a p j á n á l l t a k Össze:
A) Vers: Ady Endre Vér és Arany, A magunk szerelme, A h a l o t t a k é l é n , Az u t o l s ó hajók c . k ö t e t e i (40 370: 1730)1
B) P u b l i c i s z t i k a : v á l o g a t á s az É l e t és Irodalom 1900. évfolyamának c i k k e i b ő l (20 023: 1676);
*LAZ e l s ő számjegy az összes szövegszó, a második az i g e k ö t ő s szö- vegszók e l ő f o r d u l á s i számát j e l ö l i .
- 5 -
C) Tudományos p r ó z a : N. V. Ouszlcnko: B o n y o l u l t rendszerek s z i m u l á - c i ó j a . Műszaki K . , Bp. 1972 ( T ö r d . : Tamkó J ó z s e f ) , 1U0—12U. 1. (10 947:
2346);
D) Spontán j e l l e g ű í r á s b e l i m e g n y i l a t k o z á s ( f o g a l m a z á s ) ' (33 600;
3420);
E) Spontán j e l l e g ű s z ó b e l i m e g n y i l a t k o z á s ( b e s z é l g e t ő s )1 (20 010;
1578).
(A korpuszok t e r j e d e l m e eléggé e l t é r ő , e z é r t e l s ő s o r b a n nem egymás- hoz, hanem az á t l a g h o z k e l l v i s z o n y í t a n u n k , i l l e t v e a k i u g r ó e l t é r é s e k r e f i g y e l n ü n k . A s z ó f a j i t u l a j d o n s á g o k r ó l (megoszlás) mindenesetre j ó l h a s z - n o s í t h a t ó a d a t o k a t kapunk.)
JAKAD ISTVÁN i d é z e t t á l l o m á n y s t a t i s z t i k a i v i z s g á l a t á b a n — az egyes i g e k ö t ő k m e g t e r h e l t s é g é t ( g y a k o r i s á g á t ) t a r t v a szem e l ő t t — k i t é r az " i - g e i és nem i g e i u t ó t a g ú a l a k u l a t o k " e l o s z l á s á r a i s ( i . m. 4 6 ) . A négy m i n t á b ó l n y e r t adatok igen nagy hasonlóságot n u t a t n a k az á l t a l a m v i z s - g á l t , e l t é r ő műfajú és t e r j e d e l m ű szövegek ö s s z e s í t e t t m u t a t ó i v a l . Nála a 4507 e l ő f o r d u l á s "63,19 %-ában i g é v e l , 36,01 V á b a n nem i g é v e l k a p c s o l ó d - nak az i g e k ö t ő k " ( i . m. 4 7 ) .
Én j ó v a l nagyobb anyagot (majdnem a k é t s z e r e s é t ) v i z s g á l t a m , í g y az e l ő f o r d u l á s o k a b s z o l ú t száma i s lényegesen k ü l ö n b ö z i k . Az ö t korpusz f ő b b a d a t a i :
összes szövegszó: 140 950 i g e k ö t ő s a l a k u l a t : 10 750 ebből e l v á l ó : 2 226
L á t j u k , hogy az ( e l v á l ó ) i g e k ö t ő k a szövegszóknak k b . másfél V - á t t e s z i k k i . (Az i g e k ö t ő s s z e r k e z e t e k s z ó r e n d i v i s z o n y a i h o z vö. VARGA 1907, 1 1 0 . ) Ám az összes szövegszó 7,22 V a t a r t a l m a z i g e k ü t ú t . Ez u t ó b b i 6 7 , 2
%-a verbum f i n i t u m o s , 32,0 V a p e d i g más s z ó f a j ú . (A 4 %-os, c s e k é l y n e k mondható e l t é r é s az e m l í t e t t m ű f a j i és t e r j e d e l m i k ü l ö n b s é g b ő l a d ó d i k . ) A v e r s műfajában az arány í g y a l a k u l :
1 Ez k ö z e l 300 ö t ö d i k o. t a n u l ó í r á s b e l i és s z ó b e l i m e g n y i l a t k o - zását t a r t a l m a z z a . E r r ő l r é s z l t e s e b b e n 1. AAPA. X V I I I / 3 . 23.
6
nem i g e i i g e i
J a k a b n á l 73,99 % 2 6 , 0 1 es
i t t 74,62 h 25,30
Meglepő ez az egyezés, h i s z más k ö l t ő más t e r j e d e l m ű anyagát v e t t ü k a l a p u l .
Ezek után nézzük meg, hogy az egyes m i n t á k b ó l m i l y e n adatokat n y e r - t ü n k .
Az ö s s z e s í t é s nemcsak a s z ó f a j o k s z ö v e g b e l i g y a k o r i s á g á t r e p r e z e n - t á l j a , hanem az i g e k ö t ő s a l a k u l a t o k m o r f o l ó g i a i a k t i v i t á s á t i s . Mindenek- e l ő t t l e k e l l szögeznünk, hogy az i g e k ö t ő s szövegszók s z ó f a j i e l o s z l á s a t á v o l r ó l sem k ö v e t i az é r i n t e t t s z ó f a j o k á t l a g o s s z ö v e g b e l i f r e k v e n c i á - j á t . Az alapos a r á n y e l t o l ó d á s o k e l s ő s o r b a n abból fakadnak, hogy i t t keve- sebb s z ó f a j o s z t o z i k a s z ó e l ő f o r d u l á s o k o n . J e l e n t ő s e l t é r é s e k mutatkoznak az egyes műfajok a d a t a i k ö z ö t t i s .
A B C D E Összesen (Ady) (ÉS) ( T u d . ) ( F o g . ) ( B e s z . )
db 'S db "0 db db i db 0 db 0,
V 1291 74,62 878 52,39 781 33,29 3073 89,85 1201 72,11 7224 67,2
INF 111 6,42 148 8,83 73 3 , 1 1 211 6,17 260 16,48 803 7,47
PART 189 10,92 234 13,96 389 16,58 19 0,89 14 0,89 845 7,86
ADV 44 2,54 45 2,68 18 0,77 35 1,02 22 1,39 164 1,53
N 95 5,49 371 22.14 1085 46.25 82 2,40 81 5.13 1714 15,94
Össze-
sen 1730 100 1676 100 2346 100 3420 100 1578 100 10750 100
NV
ossz. 344 19,88 427 25,48 480 20,46 265 7,75 296 18,76 1812 16,86
V-t-NV 1635 94,51 1305 77,86 1261 53,75 3338 97,60 1497 94,37 9036 84,06
NV+N 439 25,38 798 47,61 1565 66,71 347 10,15 377 23,89 3526 32,30
R ö v i d í t é s e k : V INF PART
- o -
NAGY FERENCnek 10 szövegmintából k a p o t t á l t a l á n o s s z ó f a j g y a k o r i s á g i a d a t a i s z e r i n t a l i s t á n a főnév á l l az e l s ő h e l y e n (25,10 h ) , e z t k ö v e t i az i g e (13,66 %). A bennünket é r d e k l ő s z ó f a j o k k ö z ü l ezután a melléknév k ö v e t k e z i k (11,05 h ) . Az igenevek k ö z ö t t a melléknévi, igenév ( 2 , 3 1 %) g y a k o r i b b , m i n t a f ő n é v i (1,09 %) és a h a t á r o z ó i igenév ( 0 , 3 5 %). (NAGY 1900, 3 9 . )
Ha csak az i g e k ö t ő s s z ó e l ő f o r d u l á s o k a t t e k i n t j ü k , a s o r r e n d n é m i l e g , az arányok a l a p v e t ő e n megváltoznak. A k ö z ü l t t á b l á z a t a d a t a i a z t m u t a t - j á k , hogy az i g e k ö t ő s szövegszók zömét az i g e i természetűek ( i g e + i g e - név) t e s z i k k i (84,06 %) , ezek többsége i g e . F e l t ű n ő e n nagy h a s z n á l a t b e l i e l t é r é s f i g y e l h e t ő meg az egyes műfajok k ö z ö t t . A s z é p i r o d a l m i szövegek- ben i g e n magas az i g é k aránya ( A d y n á l 74,62 V á c i n á l 7 3 , 9 9 ; de — J a - kab s z e r i n t — a széppróza még v e r b á l i s a b b ; i . m. 4 7 - - 4 8 ) . Mindez i g a z o l - j a , hogy az i g e k ö t ő e l s ő s o r b a n és a l a p v e t ő e n az igeállomány g y a r a p í t á s á - nak eszköze. A s z ó f a j i é r t é k e t m e g v á l t o z t a t ó továbbképzés erősen k o r l á t o - z o t t .
Az u t ó b b i m e g á l l a p í t á s n a k e l l e n t m o n d a n i l á t s z i k a tudományos s t í l u s adata (nem i g e : 6 6 , 7 1 ebből 46,25 % n é v s z ó ) . Az ellentmondás csak a szövegszók s z i n t j é n á l l fenn. A szövegben u g y a n i s bizonyos névszók i g e n gyakran ismétlődnek ( f e l a d a t , k i m e n e t , megoldás s t b . ) . A lexémák s z i n t j é n m é r s é k l ő d i k az e l t é r é s , a m o r f o l ó g i a i s z e r k e z e t r e , i l l . a m o r f o l ó g i a i ak- t i v i t á s r a tehát j ó v a l kevésbé j e l l e m z ő .
K i u g r ó és az egyes műfajokra j e l l e m z ő a m e l l é k n é v i igenevek e l ő f o r - d u l á s i aránya. NAGY FERENC a d a t a i i s azt m u t a t j á k , fxnjy ez o nagy ingado- zás s z ö v e g t a n i t u l a j d o n s á g ( i . m. 3 6 — 7 ) . E m i a t t nehéz m e g j ó s o l n i az i g e - nevek arányát i s . A f ő n é v i igenév e l ő f o r d u l á s a nem a n n y i r a csapongó. Ezek t ö b b n y i r e e l é r i k az i g é k gyakoriságának e g y t i z e d é t (8—12 °s). Esetünkben az 11,12 Az összes i g e k ö t ő s igenévnek az igékhez mért aránya 25,08 %
^ S p e c i á l i s , l e s z ű k í t e t t anyagunkat n y i l v á n nem v e t h e t j ü k össze a t e l j e s szövegre vonatkozó m u t a t ó k k a l . E z é r t i t t most az igenevek e l ő f o r - d u l á s á t nem a szöveg, hanem az i g e e l ő f o r d u l á s o k függvényében nézzük.
Ugyanezt a névszókkal nem t e h e t j ü k meg, mert k ö z ü l ü k csak a d e v e r b á l i s o - k a t v i z s g á l j u k .
- 9 -
NAGY F . : 27,49 's, SZENDE T . : 22,42 °s, másnál j ó v a l kevesebb, vö. NAGY i . h . , KESZLER 1983. 173). Igaz t e h á t az az á l l í t á s , liogy az i g e k ü t ő s i g é b ő l szabadon, m o r f o l ó g i a i k ö t ö t t s é g e k n é l k ü l képezhető igenév.
A m ű f a j i s a j á t o s s á g o k r ó l t u d j u k , twgy a különböző m ű f a j ú szövegekben a főnevek és a melléknevek e l ő f o r d u l á s a * r e n d k í v ü l e l t é r ő l e h e t , nagy- ban h o z z á j á r u l v á n e z z e l a szöveg- és a m ű f a j i s a j á t o s s á g o k a l a k í t á s á h o z ( v ö . p l . NAGY 1900, 34—37; ZSILKA 1974, 15—10, 67—75; KESZLER 1900, 171 k k . ) . Esetünkben az arányuk természetesen mások, h i s z i t t csak az ( i - gekötős) d e v e r b á l i s névszókat vesszük számításba. A m ű f a j i j e l l e g z e t e s s é - gek azonban nemhogy nem v á l t o z n a k : még szembeötlőbbek.
A m i n t a : ( A d y - v e r s ) : 0,074
B M (ÉS): 0,423
C II (Tud. p r . ) : 1,309 0 II ( f o g a i m . ) : 0,027 E II ( b e s z é l g . ) : 0,067
A t e l j e s anyag: 0,237
A n é v s z ó / i g e arányok az ü t mintában
Igen magas n é v s z ó i arány j e l l e m z i a C m i n t á t , v i s z o n y l a g magas a 0 - b e l i é r t é k i s . ZSILKA TI0ÜR s z e r i n t ez a szöveg bizonyos " e x p l i c i t á s á t "
i s m u t a t j a (1974, 7 2 ) . Ezek a számok a fogalmazás v á l a s z t é k o s s á g á r ó l és i g é n y e s s é g é r ő l i s á r u l k o d n a k . A névszókat l é t r e h o z ó m o r f o l ó g i a i műveletek e l ő s e g í t h e t i k a g o n d o l a t e l v o n t a b b , t ö m ö r i t e t t e b b k i f e j e z é s é t , e l s ő s o r b a n természetesen a cselekményesség h á t t é r b e s z o r í t á s á t . A v á l a s z t é k o s s á g r a és az e x p l i c i t á s r a v a l ó t ö r e k v é s t j e l z i a m e l l é k n é v i igenév g y a k o r i hasz- n á l a t a i s .
1 A "névszó" j e l z e t ű c s o p o r t ( f ő n é v + m e l l é k n é v ) t o v á b b i bontása a melléknevek k i s száma m i a t t nein l á t s z i k szükségesnek. Számuk egyébként a p u b l i c i s z t i k á b a n a legnagyobb: a 371 n é v s z ó i é r t é k ű szövegszóból 30 a melléknév (12,09 %), a t ö b b i mintában j ó v a l 10 % a l a t t van. Zömük m e l l é k - n é v i igenévből l e t t a l k a l m a i s z ó f a j v á l t á s s a l .
1 0 -
A—E
Nagy F . K e s z l e r 0. m i n t a
f ő n é v i i g e n é v / i g e 0,000 0,094 0,111 m e l l é k n é v i " / i g e 0,169 0,015 0,117 h a t á r o z ó i " / i g e 0,026 0,017 0,023
Összes i g e n é v / i g e 2,020 1,247 2,251
Az i g e n é v / i g e arányok
A BUSEMANN-féle k o e f f i c i e n s e k ( v ö . 2SILKA 1974, 71) m i n t á j á r a k i s z á - m í t o t t indexekből l á t h a t ó , hogy az igenevek h a s z n á l a t á t mutató a d a t a i n k nern különböznek lényegesen más szerzőknek a t e l j e s k o r p u s z o k r a érvényes m u t a t ó i t ó l . A t á b l á z a t k é t p o n t j á l i o z szükséges magyarázatot f ő z n i . A mel- l é k n é v i igenevek e l ő f o r d t i l á s á n a k s z e s z é l y e s — j ó l l e h e t nem i n d o k o l a t l a n
i n g a d o z á s á r ó l már v o l t szó. Üsszesílésünkben igen magas a f ő n é v i i g e - név indexe. Ezt az E ( b e s z é l t n y e l v i ) minta k i u g r ó a n nngas e l ő f o r d u l á s i száma a d j a . ' Az ok a megnyilatkozásoknak a b e s z é d s z i t u á c i ó h o z k ö t é s é t , v a l a m i n t a l e z á r á s á t s z o l g á l ó f o r d u l a t o k g y a k o r i i i a s z n á l a t a . ( 0 1 . azt szeretném még elmondani, . . . ; Azt akarom iiozzáfőzni, . . . ; Másnap már haza k e l l e t t utaznunk s t b . )
Az i g e k ö t ő s a l a k u l a t o k tehát — m o r f o l ó g i a i t u l a j d o n s á g a i k m i a t t — non k ö v e t i k az á l t a l á n o s s z ó f a j g y a k o r i s á g i r e n d e t . Az összes i g e k ö t ő s szövegszó 2 / 3 - a i g e , a maradéknak több m i n t a f e l e igenév. Ezt a megosz- l á s t k e r e s z t e z i k az á l t a l á n o s m ű f a j i j e l l e m z ő k : a kevésbé v e r b á l i s műfa- jokban ( f ő l e g a C m i n t á b a n ) megnő a főnevek aránya, az i g é n y e s , nagy e x p l i c i t á s ú szövegekben (0 és C m i n t a ) á l t a l á b a n nagy g y a k o r i s á g g a l sze- r e p e l n e k a m e l l é k n é v i igenevek. I g e k ö t ő s melléknév kevés van, ezek mind m e l l é k n é v i igenévből l e t t e k s z ó f a j v á l t á s s a l .
1 Ez nemcsak az i g e k ö t ő s e k r e v o n a t k o z i k : az egész E mintában a f ő n é - v i igenevek 2,77 V o t tesznek k i (NAGY F . : 1,09 KESZLER B . : 1,64 %).
- 1 1 -
I r o d a l o m
AAPA X V I I I : ( l ö b b e n : ) A s z ó k i n c s f e j l e s z t é s szükségessége és l e h e t ő s é g e i az á l t a l á n o s i s k o l á b a n . Acta Academiae Paedagogicae A g r i e n s i s X V I I 1 / 3 . ( 1 9 8 7 ) .
GARVIN, Paul L . ( 1 9 7 3 ) : A számítógép a természetes n y e l v v i z s g á l a t á b a n . I n : A nyelvtudomány ma. ( S z e r k . : Szépe György.) Gondolat K. , 1973.
JAKAB I s t v á n ( 1 9 7 6 ) : A magyar i g e k ö t ö k á l l o m á n y i v i z s g á l a t a . N y t u d É r t . 91. sz.
KESZLER Borbála ( 1 9 8 3 ) : K ö t e t l e n beszélgetések mondat- és s z ö v e g t a n i v i z s g á l a t a . I n : Tanulmányok a mai magyar n y e l v szövegtana k ö r é - b ő l . Tankönyvkiadó, 1903.
HAGY Ferenc ( 1 9 8 0 ) : K r i m i n a l i s z t i k a i s z ö v e g n y e l v é s z e t . Akadémiai K . , 1980.
PAPP Ferenc ( 1 9 6 8 ) : Amíg a gépi l i s t á b ó l o l v a s h a t ó tanulmány l e s z . N y r . 92: 321—333.
PAPP Ferenc ( 1 9 7 5 ) : Konkordancia: í r ó i s z ó t á r e l ő k é s z í t é s e számítógépen.
N y r . 99: 351—355.
J . SOLTÉSZ K a t a l i n ( 1 9 5 9 ) : Az ő s i magyar i g e k ö t ő k . Akadémiai K. 1959.
VARGA Gyula ( 1 9 8 7 ) : Tgekötős s z e r k e z e t e i n k s z ó r e n d i j e l l e m z ő i . Acta Academiae Paedagogicae A g r i e n s i s X V I I 1 / 3 , 107—119.
ZSILKA T i b o r ( 1 9 7 4 ) : S t i l i s z t i k a és s t a t i s z t i k a . Akadémiai K. 1974.
A b s t r a c t : ( P a r t o í Speech D i s t r i b u t i o n and Frequency of Words w i t h V e r b a l P r e f i x e s ) Word c l a s s s t a t i s t i c s , w r o n g l y , o n l y r e c o r d s e p a r a b l e v e r b a l p r e f i x e s . We examine here a t o t a l o f 10,750 words w i t h v e r b a l p r e f i x e s found i n f i v e t e x t s of d i f f e r e n t genres ( w i t h a sum t o t a l of about 150,000 w o r d s ) . The q u e s t i o n we want t o answer i s w i t h what frequency and r e l a t i v e d i s t r i b u t i o n the d i f f e r e n t c l a s s e s of words w i t h v e r b a l p r e f i x e s ( v e r b , i n f i n i t i v e , p a r t i c i p l e , gerund and noun) t a k e p a r t i n t e x t b u i l d i n g .
