ESZTENDŐK ALATT VAL&Oacute

Teljes szövegt

(1)

(2) I. /. '.

(3) “ HALOTTI PRÉDIKÁTZIÓ. MELLY MONDATTATOTT ALSÓ KÁLDON. NÉHAI TEKÉNTETES NEMZETES VlTÉZLŐ. KÁLDILAJOS UR 26. ESZTENDŐK A LA TT VALÓ KEDVES HITVESSE, ÉS 22. ESZTENDŐK ALATT VALÓ PÉLDÁS ÉLETŰ KE GYES ÖZVEGYE TEKINTETES NEMZETES. ANTAL JUDITH ASZSZONY FELETT. KOTSI HORVÁTH SÁMUEL H. C. T. Weszprémi Szent EkklesiaRendesSzolgája által Sz. : Mihály Havának 8-dik Napján 1794 Esztendőben.. WESZPRÉMBEN NYOMTATTATOTT SZÁMMER MIHÁLY betűivel. 1795..

(4)

(5) Apost. Tsel. lat. ’s a* t.. 9.v. 36. 42, J oppéban vala. yTanítvány aszszonyi eg. Nha a' mi közöttünk szokásba lévő halotti tanítások, tsak az élők ked o véért tartatnak, ugy mint a' mellyek Augustinusuak jeles szavai szerént Non fune demortuorum subsidia. Nem a' meg-holtak hasznára valók. Sed vivo rum folaíia, hanem az élők vigarztalására valók, az ő halálokról való meg emlékezi .-résekre 's meg-intetésekre valók; a' mellyért-is ezt mondja a' Bölts Pred. 7. 3. Jobb a' siralmas házhoz menni, hogy nem a’ lakodalomnak há zához, mert ott van minden ember vége, és az élő ember meg-emlékezik arról. Mind-azon-által ezen halotti tanításoknak Textusait a' hokik szolgál tattyák nekünk az ő életekben követett magok viselésével, a' midőn az ő példájokkal eszünkbe juttattyák nekünk azokat a' Szenteket, a' kik az Isten beszédében le irattattak, és a’ kiknek nyomait, példáit követték ők a’ men nyire az ő gyarlóságok meg-engedte, Mostan hát, a' midőn énnekem ama fok jóságos tselekedetelről minde nek előtt csméreres Thábitha Tekintetes ANTAL JUDITH Aszszony felett kelletik párentálnom, a' kinek kegyes jó téteményeiben, mi-is II. Confessi ót tartó Weszprémiek részesültünk, mi vók, könnyebb mi volt természc? s * A a cibW.

(6) tibb? mint azonnal meg-emlékeznem a’ Sz. Letzkében le-rt Thábitháró', a' kit a’ midőn a' Sz. Apostol út mutatása szerént, le-fogok irni előttetek, azzal együtt a' mi kegyes Thábitánkat-is Tekintetes ANTAL JUDITH Asz szonyt, előttetek le-rajzoltatva szemlélhetitek, a* mint-hogya’ rövidségnek kedvezvén, és a' több Actoroknak-is időt engedni kívánván, semmi külö nös alkalmaztatást , nem fogok fel-tenni annyival-is inkább mivel a’ vers szer ző a' mi innen el-maradott bőven és éppen az én l etzkém tzélja szerént ki-pótolta. Fogok azért elmélkedni Thábithának i. életéről 2. haláláról, 3. az ő fel-támosztatásáról . -----Adja a' kegyelemnek Istene, hogy az ő Szent, és kegyes életét akképpen követhessük, hogy annak idejében, mi-is bol dogul, bátran nieg-halhassunk , és az igazaknak fel-támodásokra, el-juthassunk. §. 1. Thábitha élete így iratik-le. Joppéban vala egy aszszonyi állat ki nek neve vala T hábita, melly ha meg-magyarázod azt teszi vad-ketske. Ez gazdag vala jó tselekedetekkel és alamisnákkal, mellyeket osztogatott vala. Az holott le-irattatik Thábitha az ő nevéről, és Keresztyénségéről. —- — a) Emlékezet tétetik az ő nevéről a’ Syriái nyelven neveztetett ő Thabeának, vagy Thábithának a' mellyet Sz. Lukáts így magyaráz. Hogy az annyit térzen mint-ha mondanád vad-ketske. Találtatik itten a' Görög ben egy szó a' melly éles látást teszen, a' mint a' vad-ketskékről írják, hogy azok felette igen éles látásnak , a' mellyel majd minden egyéb állatokat fdlyül múlnak. Ez a' név tehát emlékeztet minket, arról a’ szemes, gondos, előre látó vigyázásró!, a' mellyel kell egy Keresztyén Matrónának fel-ékesit tetve lenni, hogy ne tsak azt lássa, a’ mi szemei előtt vagyon; hanem az ö értelmének szemeit meszsze ki-terjeszsze, és okossan által lássa miből mi következtetik és abból tanullya, az ő gazdaaszszonyságát böltsen kormányoz ni , a' melly virtust felette igen recommendál, és meg-ditsér egy aszszony állatban B. Salamon Péld. 31. 26. 27. Az ő száját böltsen nyitja-meg, és kegyességnek tudománya vagyon az ő nyelvében. Szorgalmatokul vigyáz az ő háza népe dolgára, és a’ restségnek kenyerét nem észi. ll-.

(7) Illyen okos, szemes, vad-ketske vólt Abigail, a’ ki felől a* $z. Lélek bizonyítja, hogy az bőlts, okos aszszonyi állat vólt» a'mint azttselekedeti vel-is bizonyította, a' midőn az ő férje balgatagsága által házára vont ve szedelmet, ritka böltsességgel el-forditotta 1. Sam. 25. Ez a' szemes, bőlts vigyázó okosság, egy aszszonyi állatban minden kül ső quálitásoknál, sokkal fellyebb betsülendő , ez többet ér sok pénznél jó szágnál gazdagságnál, mert a’ bőlts értelemmel okossággal, könnyű jószá got, gazdaságot szerezni , de bőltsesseget, és okosságot sok pénzel és jó szággal semlehet venni. Miért vagyon a’ gazdagsága' bolondnak kezeken? Ugy mond Salamon Péld.17. 1 6. Akarván mondani, hogy.az ő pénze gazdag sága őtet okossá nem tészi. b) Továbbá le-iratik Thábitha az ő Keresztyénségéről, a’ mellyet ő ki jelentett mind külső professiojával vallás-tételével, mind pedig kegyes cselekedetével 1.) Professiojával, vagy Confessiojával, mert ő neveztetik tanítványnak. Joppéban úgy mond Sz. Lnkáts, vólt egy Tanítvány aszszonyi állat az-az a' J ésus Kristust valló aszszonyi állat, akkor még a’ Keresztyének így, az az Tanítványoknak neveztettek , mert a" Keresztyéni nevezet majd az után, még pedig Antiochiában kezdődött. Tsel. 11. 26. a’ holott neveztettek a’ Kristus Tanitványi leg -először Keresztyéneknek. Midőn -már Thábitha a Kristus Tanítványának neveztetik, jelentetik az által, hogy ő a' Sidóságot, a’ mellyben születtetett el-hagyta, a' Kerekítvén vallást az Apostoloktól, és Apostoli férfiaktól meg-tanulta, bé-vette , vallotta, és magát a’ Keresz tyén Ecclesiába bé-adta. É s ennek kell lenni minden Keresztyén aszszonyi állatok, sőt mindnyá junk Keresztyénségének fundamentomának, hogy mi legyünk a' Jésus Kri stusnak Tanitványi, és az egy Idvezitő igaz hitet valló Evangyéliomi Ec clesi ában találtatunk , mert valamiképpen az özöri-vizkor a' Bárkán kivül senkimeg-nemtartatott; ugyaz igaz Ecclesián igaz hiten kívül nlnts idvesség. A 3. Ezt.

(8) Ezt tartotta leg-főbb gondjának Mária a Lázár Nénnye, a' ki mint a* J ésus Kristusnak buzgó tanitványa, orömest ül vala a J ésus Kristus lábainál és nagy kívánva halgattya vala az ő felsége szájából az Isteni bőltsesség nek tudományát. Luk. 10. Hafonló buzgó Tanítvány vala Mária Magdalena, a' ki szives, es vál tozhatatlan szeretettel, ragaszkodott ő J ésus Kristushoz, és az ő felsége mcg-utáltatása, gya'ázartya által-is nem engedte magát ő felségétől el-ide genittetni. Jáa. 20. Illyetének vóltanak Timotheusnak Annya,^és nagy Annya. Eunike, és Lois,.-a’ kiknek szm-mntatás nélkül való igaz hitekről, és Timotheust az Isten beszédének intésében nevelő kegyességckről bizonyságot tészen Sz. Pál 2. Tim. i. 5. 2. Tim. 3. 15. Es igy kell minden Keresztyén aszszonyi állatoknak mindenek felett a zon igyekezni, hogy a’ J ésus Kristus igaz tanitványi légyenek, és igaz hit által ő hozzá ragaszkodjnnak, és ő róla vallást tegyenek. Mert ha egyéb iránt minden más virtufokkal ki-szépiteettek vólnának-is, de ha az igaz hit, és Isten igaz esmérete nélkül szükölködnek, semmi-képpen nem lehetnek I stennek kedvében. Mert valami hitből nints mind bűn az. Rom. 14. 23. Sőt szükség ezt mindnyájunknak annyira szivünkön tartani, hogy a' mi igaz hitünket vallásunkat minden világi javainknak eleibe tegyük, és ha a’ dolog úgy hozná magával, készszebbek légyünk Mosessel, az lsten népével nyomorúságot szenvedni, mint a' bűnnek ideig való hasznával élni. Sid. 11, 25. 26. Mert ez a' regula, a' mellyet a’ J ésus Kristus minden ő Tanitvá nyinak fd-tészen. Hogy vegyék-fd az 6 kercsztét, és kövessék őtet Mar. 17. mert mit használna valakinek, ha az egész Világot meg-nyerné-is, ha az ő lelkében kárt vall ? Ellenben kegyelmesen megígérte az Idvezitő Ur Mat. 19. 29. Valaki el-hadja én érettem attyát, annyát, feleségét, gyermekét jó szágát száz annyit vészen , és örökségül bírja az örök életet. 2.) szoritotta pedig magát Thábitha az Evangyeliomhoz nem tsak val lás-tételével ; hanem tselekedetivel-is, a’ menyekkel az ő vallás-tételének igaz-.

(9) igazságát meg-mutatta. Mert azt mondja Sz. Lukáts, hogy gazdag vala jó cselekedetekkel, és alamisnákkal, mellyeket osztogatott vala. Az eredeti nyelvben így vagyon tellyes vala jó-tselekedetekkel ’s a’ t. Először emlékezet tétetik közönségessen az ő jó-tselekedetiről. T ellyes vala jó-tselekedetekkel. ’s a’ t. A' menynek nem az az értelme, hogyThá bitha egészen bűn nélkül, és Angyali tisztaságu lett volna, mert mindjárt meg-fogjuk hallani, hogy ő a’ halálnak és a’ betegségnek-is alája vettetett, a' hatál pedig a' bűnnek zsoldja. Rom. 6. 23.; hanem a' mi-képpen egy jó fáról mondatik, hogy a’ tellyes és rakott szép gyümöltsökkel, noha a' jó gyü möltsök között férgefek-is vágynak: ügy mondatik Thábitháról-is, hogy tellyes vólt jó-tselekedetekkd, noha ottan ottan bűnös erőtelenségek-is ta láltattak ő benne, ment nints egy igaz ember-is e’ földön ki jót cseleked nék, és ne vétkeznék. Pred. 7. 20. Ezzel tehát, tsak a’ jelentetett Thá. bita felől, hogy ő nem tsak szóval, és szájjal való vallója vólt a’ Kristusnak; hanem az ő igaz hitit; tselekedettel-is meg-bizonyitó igaz Tanítványa vólt ő felségének, a’ kinek szépen meg-egyeztek az ő tselekedeti az ő vallásá val. Es bizony hogy ha a’ Jésusnak igaz Tanitványi lenni akarunk (szüksé ges-is) hogy a’ hitet ne tsak szájjal vallyuk, hanem a szeretet által hatha tóan meg-is bizonyítsuk. Gál. 5. 6. ne tsak hallói; hanem tselekedői-is le gyünk az Isten beszédének Jak. 1. 22. Mert valamiképpen a’ test lélek nélkül holt állat; úgy az hit-is tselekedet nélkül. Jak. 2. z6. A’ kik hittenek igyekez zenek-is akarom, a’ jó cselekedetekben találtatni, úgy mond az Apostol Sz. Pál Tit. 3. 8. Ncm-is lehet annak külömben lenni, hanem hogy ahol a’ hit es az Istennek igaz csmiérenc találtatik, ott ki-is mutattya magát csalhatat lanul, a’ jő tselekedetek által. Mert valami-képpen az emberben lévő in dulatok, a’ harag orom, szomoruság ’s a’ t. foha nem teltethetnek-el olly mellyen, hogy azok külső-képpen-is az ábrázatban a’ szózatban az ember szűiében, és maga védésében ki ne teliének; vagy miképpen a gyertya világ, a' hol vagyon nem rejtethetik-el; hanem az ő fényével az egész házat öé-tolti: úgy a' hit-is az ember szivében soha sem rejtezhetik ugy el; hogy ma-.

(10) magát az ő külső tselekedetiben ki ne mutaífo. Mert az illyetén hivő em ber úgy tündökölteti az ő világosságát az emberek előtt • hogy látván egye bek, az ő jó tselekedetit ditsőitsék az ő menyei Attyát M á t . 5. 16. A’ melly szolgálhat a' kép-mutatóknak meg-szégyenittetésekrc a’ kik ditsekednek ’s mondják, hogy hisznek, de semmi hithez illendő cselekedeteket, nem mutatnak r hanem minden vétkekben ’s gonoszságokban meg-térés nélkül lé ledzenek. Az illyetén emberek tetemedén meg-tsallyák magokat, mert a' jó tselekedetek, a’ hitnek ama valóságos meg-esmértető jelei , a’ mellyek at tól soha el-nem szakasztathatnak. Az honnan az Ur Jésus ama nagy napon a' híveknek az hitetlenektől való el-válosztatásoknak napján,. tsak a' tseleke tekre fog nézni ; tsak azok szerént fogja a’ fententziát pronuntziálni, a kinek lésznek jó tselekedetei , az a' Bíró előtt meg-fog állani, a' kinek pe dig nemldznek, fogamandáltatni, kárhoztatni. A' Biró Szett kinek-kinek az ő tselekedeti szerént t.d. fizet ditsősséggel, tisztességgel, romolhatatlansággal a zoknak , a’ kik a' jó cselekedetekben való álhotatosságban keresték az örök életett, a' kik pedig verfenyesek vóltanak, és az igazságnak nem engedtenek, meg-fizet haraggal és busulással. Kom. 2. 6. 7. 8. Mitsoda jó tselekedetek vóltak pedig kulönöílén, a’ mellyek ezt a ' Thá bitát olly ncvezetessé tették ? Az Evangyélista emlékezik az ő jóltévőségé tői, hogy ő tellycs' vólt alamisnálkodárokkalmenyeket psztogatott, és a* mit itt mond ő felőle az Evangyélista majd meg-erősittetik azoknak tanú bi zonyságek által, a’ kik az ő jó-téteményiben részesültenek. 4, 39. Lássátok szerelmesim az Szegények eránt való irgalmasság, jól-tévőség melly nagyra betsültetik av Sz.. Lélektől! úgy mint a’ melly itt minden egyéb virtusok felett ki-neveztetik, és meg-ditsértetik! ugy hogy annak meg-muta tására : hogy Thábitha tellyes vólt jó tselekedetekkel, nem emlittetik egyéb, hanem hogy tellyes vólt alamisnálkodásokkal,. éppen ugy , mint-ha az alamis nilkodás az Istentől ollybást tartatnék, mint-ha az alamisiuíkodó, minden cg eb jó cselekedeteket véghez vitt vólna, mint ha maga az alamisnáikodás az Istentől minden egyéb jó tselekedetek helett bé-vétetnék.. Az.

(11) Az honnan ez a’ jóltévőség külonössen, & per excellentiam jó tseleke detnek neveztetik, midőn Sz. Pál leg-tisztességeflébb özvegy aszszonyi ál latnak azt declárállya, a' kinek a' jó tselekedetben jó bizonysága vagyon, ezt bővebben így magyarázza-ki, úgy hogy úgy mond gazdálkodó vólt a’ Szenteknek lábaikat meg-mosta, a' nyomorultaknak fegitséggel vólt 1. , 5. io. A' melly még meg inkább meg-tettzik az Idvezitő Úrnak, ama gazdag ifjúval való békéltetéséből Mát.19. Mert midő nak az ifjúnak kegyességét, és jó tselekedetit menyekkel az ditsekedetett meg-akarta vólna próbálni, tsak a' szükölködőkkd való jóltétdre igazittya őret. Meny-d úgy mond, add-el mindenedet, és osztogasd a' szegényeknek, akképpen kintsed leszen Meny-országban. Úgy ama jövendő Ítélet napján-is a’ mint a’ hitet a’ jó-tselekedetekből úgy a’ jó-tselekedetet, a szegényekkel való alamisnálkodásból fagja az Ur J ésus árguálni, ki-hozni , ezt mond ván. Éhező váltani, ennem adtatok 's a' t. Mát. 25. 35. Miért fog az Ur J ésus minden egyéb jó-tselekedetek helyett tsak tsupán a’ szegényekkel va ló jó-téteményről emlékezni? Mert Ő Felsége ezt a’ Virtust ezt a' jólté vőséget ollyan próbának tartya, a’ mellyből egy jó kegyes sziv okvetetlen meg-csmértetik. Vegyük gondolóra ezt minnyájan, és ha azoknak számok kozott kívá nunk találtatni; a' kik a' jó-tselekedeteket gyakorollyák, és azok által ke resik a’ ditsősséget tisztességet; légyünk kivált-képpen gazdálkodók, és ala misnálkodók a' szegények eránt, szegd-meg az éhezőnek a’ te kenyeredet a’ Szegény bujdosót vídd-bé a' te házadban, ha mezítelent láttz ruházdmeg, és a' te tetted előtt el-ne rejtsel magadat Esa 5, g, 7. Sz. Pál Rom. 16. és 2. Kor. 8. Ditséri a’ Matzedoniabélí, és Achájabéli híveket, hogy a’ Jérusálemi Szentek számára készen és bőven adakoztanak, és ál,6. 9. 10. igy int mindnyájunkat: a’ jó-téteményben meg-ne G restüllyünk > mert a' maga idejében aratunk, ha meg-nem restülünk. Azért míg időnk vagyon mindenekkel jól tegyünk, kiváltképpen pedig a' hitnek tselekedetivel. Valamikor valamelly szükölködő nyomorultat látunk szemB lói,.

(12) léllyük abban mint egy tükörben azt, a' mi rajtunk-is könnyen meg eshetik, és gondo kodjunk akképpen. Homo sum , humani a me nihil alienum puto. Ember vagyok én-is és a' mi ezen rcám szorult szegény emberen meg esett, az, én rajtam-is könnyen meg-eshetik, a' mit akarnánk tehát, hogy az illyen állapotunkban málok tselekedjenek mi vélünk, tselekedjük azt miis másokkak §. 11. Thábithának haláláról így szóll Sz. Lukáts. Történek a’ napok ban hogy betegség miatt meg-halná, kit mikor meg-mostak vólna, helyhezterek a' fed házba & az holott elől adattatik 1. miképpen holt-meg Thábi ta, 2. miképpen adattatott-meg az utólsó tisztessége. 1.) Thábita meg-hal, az Istentől ő rcája' botsáttatott terhes nyavalya betegség által. Hallom itt azért, hogy a' halál nem tészen külömbséget a’ jók és roszszak a' kegyelek és Istentelenek, a’ Hívek és hitetlenek kozott. Ugy vagyon e' részben dolga egyiknek mint a' mánknak. Préd. 9. Légy akár kegyes, akár Istentelen, de meg-vagyon írva; hogy el-végezte tett dolog , hogy az emberek egyszer meg-hallyanak., és osztán Ítélet légyen. Sid. 9. 27. Az honnan az halál nem kedvezett lém a hivő Abrahámnak feni a' szelid tiszta Jó sefnek, lém a' Szent Dávidnak, lem a’ kegyes Josi ásnak ’s a' t. Ez az az utólsó, a' mellyet a’ bűn mindnyájunknak erősza kos örökségül hagyott, sőt ez az az eszköz a’ melly által kell a' bűnnek tellyességgel ki-haliű belőlünk mert valami-képpen a’ rothadt fában termett féreg, azt meg-eszi, meg-emészti; ugy kell a halálnak a' melly a' bűnből ter mett, ezt az ő annyit a' bűnt meg-enni meg-emészteni, mert a' ki meg holt, meg-szabadult a' bűntől Rom. 6. 7. Ha tehát (mondhatna egy világ fia) Ha tehát, még a' kegyesség sem lzabadithat-meg a’ haláltól? mi haszna tehát kegyesnek lenni, jobb tehát azokkal egy huro n pendülni a' kik ezt mondjál;. Együnk és igyunk, ám holnap ugy-is meg-halunk. 1. Kor. 15. 32. F. De őrizzen az Itten hogy mi ugy gondolkodjunk, igaz az, hogy meg-kell halnunk ; de onnan nem kö vetkezik, hogy egészen el-veszünk az halál ugyan el-vészi a' mi ideig való éle-.

(13) életünket, de nem vészi-ei a' léleknek életét mert a' lélek halhatatlan, mi dőn a’ porr, az-az a' test földé lészen a lélek meg-téraz Ilyenhez a’ ki adta vólt ezt. Préd. 12. 7. Az igazaknak lelkeik a' tettből való ki-költözés után Isten kezében vágynak, és semmi gonosztól nem bántattathatnak. Az értet lenek előtt úgy tettzik, mintha meg.halnának, és az ő meg-oszlattatások gyötrelemnek, az ő el-költözések vég veszedelemnek tartatik; de azok bé kességben vagynak Bölts. 3. 1. 2. j. A' halál nem vészi-el a' mi lelki életünket, a' menyben részesültünk a' Jéíus Kristussal való cgyesség által, a' melly lelki élet minket mint élő ta gokat akképpen egyentt az élő fővel a’ Jésussal. Mert valamiképpen a' mi Urunk J ésus Kristus halálában az ő emberi lelke ugyan el-szakasztatott testé től de sem lelke, sem tette nem szakasztatott-d. Istenségétől, úgy vagyon a' dolog az halálban mi reánk nézve-is noha a mi tettünk és lelkünk egymáitól el-szakasztatnak, de sem lelkünk sem tettünk, nem szakasztathatik-el a‘ halál által az Istentől, és a' mi Urunk J ésus Kristustól; mert akár élünk ak£r meg-haluuk egy-aránt, az Űréi vagyunk Rom. 1 4. 8. •Utóllyára, nem vészi-el a’ halál mi tőlünk a’ boldog és ditsősséges éle tet , a’ melly készittetett nékünk a' Menyben, hanem inkább, oda juttat a hol nints sem keserüséggd való sirás sem nyögés sem fájdalom, az holott el-töröl az Itten minden könyhullatást a' mi Szemeinkről Jel. 21. 4. Azért nints nekünk okunk az haláltól annyira félnünk rettegnünk, a' ha lál nékünk többé nem kárvallás, hanem nyereség, nem átok, hanem áldás Fil. 1. 21. a’ halálban mi meg-szününk halandóknak lenni, és jutunk a' meny ben: a' boldog halhatatlanságra. Miseria moritur non homo hal-meg, hanem tsak az ő nyavalyássága. Azon ban mint-hogy ez a' Törvény szint ugy adattatott nékünk mint az Istentdeneknek, hogy valamikor akkor a' mi ideig való életünket a' halál által el-vegezzük; tehát emlékezzünk szorgalmatossán a' mi előttünk álló végünkről, ne tegyük meszlze a' mi datumunkat a' mi sziveinket ne temes sük-el e’ tsalárd világnak héjjában valóságiban, hanem mondjuk Dáviddal, B 1 imé.

(14) ímé az én napjaimat egy tenyérnyivé tetted, és az én életem mint a' sem mi Te előtted, melly múlandó az ember ki magának lókat ígér! Solt. 39. 2.) Következik miképpen adták-meg Thábitának Joppé Várossának la kósi az ő utólsó tisztességét, még pedig miképpen bántak az ő tetemei vel, és miképpen siratták-meg őtet. 1.) Gondját viselik a' meg-holt testnek , úgy hogy azt meg-mosván F. viszik a’ felső házban. A' 'Sidóknál, noha nem Istentől parantsoltatott; mindazon-által régi bé-vett szokás és rend-tartás vólt, hogy a' meg-holttesteket megmossák és bé-bálfamozzák , mellyel ők a’ holtak fel-támadása eránt való re ménységeket kívánták vala ki-jelenteni és tanítanak ez által minket; mikép pen illendő a’ meg-holtaknak az ő tisztességeket meg-adni, nem valami ha szontalan pompázással parádérozássa l ugyan, mert sehol sem illetlenebb, kép telenebb , az illyen pompázással való hivalkodás mint az illyen eretekben, környül-állásokban; hanem úgy hogy a’ holt testek illendőképpen bé-fedettessenek, fel-öltöztessenek, és a' földbe tisztességessen takarittassanak. Sze relmes fiam ugy mond Bőlts Sirák, ha a' tieid közzül meg-hal, valaki fedezd-bé illendőképpen az ő tettét, és tisztességessen takaritsd-el a' kopor sóban, Sirák.18.38. Rettenetes dolog azt tsak hallani-is, mitsoda Barbarusi módon bántak az Pogányok az ő meg-holtyaikkal, a' midőn a' Romaiak azokat hamuvá ..égették, a’ Hyrcánusok az avégre rendeltetett ebek eleibe vetették, és azért hitták azokat canes sepulcrales, temető kutyáknak, az Lothophágusok azo kat a’ tengerbe hányták, a’ Scithák pedig magok meg-ették-, és azokat az ő tulajdon tettekben temették; de nékünk Keresztyéneknek a’ mi meg-holt szereÍmeleink eránt nagyobb tisztelettel kell viseltethünk, mért azok av Kristnsnak tagjai a’ Sz. Léleknek Templomai 1. Kor. 6. 19. a' mellyek jővendőben nagy ditsősséggd fognak fel-támodni. Nem kell pedig azt-is el-feléjteni, hogy a’ JoppébéHek Thábita tettét fel-vivék és el-zárák a’ felső házba t. i. nem kívánták azt egyszeribe mindárt el-temetni, mert talán reménységet vettek magoknak, hogy az fd-fog.

(15) támadni, de más részről nem akarták azt tárva nyitva mindenek szemei clőtt hagyni mert tudni való az, hogy a’ meg-holt test az élők előtt utálatos, és iszonyodás nélkül nem lehet arra nézni. Hogy ha ezt fokan meg-gondolnák talán olly gögössen nem piperezgetnék az ő nyavalás testeket. Ám' nem foká az a’ te gögoskodő tested olly utá latos léiken, hogy az utólsó koldus sem tekinthet arra undorodás nélkül. A' halálban úgy mond Ambrofius a’ testek kozott nints semini külömbség, légyen az akár-melly gyengén tartott test ; de szinte ollyan kedvetlen sza got botsát az magából, mint valamelly szükség és éhség által el-fogyatko zott koldusnak tette. Igyekezzél azért inkább a' te lelkedet ékesgetni, és jó idején mofogatni, nem testi vszzel, a' mi-némüvel Thábithának teste megmosattatott, hanem a' Jésus Kristus piros vérével, hogy jövendőben te-is azok közé számláltassál, a’ kikről ez mondatik. 7. 14. Ezek azok, a’ kik a' nagy nyomorúságból jöttének, és az ő ruháikat , az az lelkeket megmosták és meg-fejéritették a' Báránynak vérével. 2.) De továbbá meg-mondja az Evangyéliíta azt-is miképpen siratták Thá bithát lásd a' letzkéket — &c. Noha az Isten kedve és akarattya ellen vagyon a’ felettébb való Pogá nyi kesergés, midőn az ő halottyaikon némellyek úgy sirnak rinak, mint a’ kiknek nints reménységek 1. Th.es. 4. 13. mind-az-által a' mi haloteyainkon l l endő-képpen siránkozni, mersekelt könyveket botsátani meg-nem tiltatott \ mert a' természet hozza azt magával, hogy az ember az ő kedveiéinek tő-? le való el-vetetteréseken meg-illetődjön, mert a' mi erőnk nem ollyan mint a' kőszíklának ereje, és a' mi testünk nem értzből való, Job. 6. 12. hogy mi semmit se érezzünk, a' mi keresztyénségünk-is úgy kiványa, hogy az Istennek a' mi kedveinknek tőlünk el-vétetésében való látogatását valóban meg-érezzük 9 és nc keményittsük-meg mint a’ kőszikla a' mi ortzáinkat, mint a’ ’Sidók tselekedtek lásd. Jer. 5- 3. Szükség hogy szomoruSágot indítson bennünk az halál eredetének meg-gondolása-is u. m. a’ melly származott a’ B 3 bűn-.

(16) bűnből, és az Istennek méltó haragjából, a’ te haragod miatt meg-romlunk, és a' te busulásod miatt meg-eméxztetünk Solt. 90. 78. Tetemedén vétkeznek tehát az ollyatenok, a' kik az illyen szomoru kör nyül-állásokban olly érzéketlenül viselik magokat, mint a' kővek és törsö kök, és ha valami oszlop kegyes emberek ragadtatnak-is el * a' kik a' töré sen állottának, azt nem tudják szivekre venni. így panaszolkodik erről a' Próféta, az igaz el-vész, és nintsen senki ki eszébe venné, az irgalmasság tévő emberek d-szedettetnek , és fenki meg-nem gondollya hogy a’ követ kezendő veszedelem elől Vétetik-d az igaz 57. 1. §. III. Megyek már Thábithának fel-támosztatására a'menyről e 'három pontok emlittetnek. i.) Miképpen szolgáltatott arra Péternek alkalmatosság? i 2) Miképpen vitte azt végbe ? 3.) Mitsoda gyümoltse lett ennek a' Joppébéliekben ? 1. Alkalmatosság szolgáltatott erre Péternek, mind az ő hivattatása, mind pedig a’ Thábitha fdől való jó bizonyságok által. aa) Hivattatott tehát Péter, mivel-hogy Lidda Joppéhoz közelva la a’ tanítványok meg-halván hogy ő ott vólna küldenek ő hozzá, kérvén őtet, hogy késedelem nélkül hozzájok menne. Hivattyák Pétert nem tsak azért, hogy ő tőle, mint a’ J ésus Kristus rendes szolgájától vigasztalást vé gyenek, hanem azert-is, mert hallották, és tudták hogy ez előtt Péter Joppéban Encást, a’ ki 8 Esztendeig feküdt guta ütésben meg-gyógyitott.a ab ból reménységet vettelek magoknak, hogy tálam a' szegenyeknek vigasztalására Péter a’ halálból fd-fogná támosztani, e’ kegyes aszszony állatot. Itt meg-kell jegyezni. Hogy Thábitha halála után hivattatik Péter, oda •nemhivattatott semmi orvos, mert midőn a'lélek a'tettből ki-mégyen, haszon talán minden orvod tudomány ’s erő ; de az Isten beszéde akkor sem ha szontalan, midőn minden orvosságok hijjába el-keltek, akkor-is meg-erősitt minket az Isten beszéde, az ő szivét ujjitó balzsamomával, mint Dávid ta-.

(17) pasztalta. Uram úgy mond, ha a' te beszéded nem lett volna az én vigasz talásom, regen el-vcsztem vólna az én nyomorúságomban Solt. 119. 9. 2. E’ mái napon ugyan az Isten szolgái holtat nem támoszthatnak mint Pé ter , de az élőket a' jövendő fel-támadás felől meg-erődthetik, és annak re ménysége által az ő szívbéli bánattyokat meg-eayhithetik ; mert az Istennek beszéde életnek beszéde Ján. 6. 63. bb.) Alkaímatosság szolgáltatik Péternek e' tsuda tétedre, a' meg-holt er int való tanú bizoynság á’ral, mert mihelyest Péter meg-jelent, azon nal fel-vivék őtett a’ fel házba , és minden özvegyek kömyül álván őtet sirnak vala, és mutogattyák vala az öltözeteket menyeket ő készitett vala, a' míg ő vélek vólna. Kétség kivül nagy igyekezettel kérték és kívánták az ő fel-támosztatását, és a’ mint amott az századosért ekképpen kérik vala az Ut Jésust, méltó ő kivel e' jót tennéd, mivel szereti a' mi nemzetségün ket és a' Sinagókat-is ő építette mi nekünk Luk. 7' 4 1., úgy ittds a'Jop pébélick, kivált-képpen pedig az özvegyek és a' szegények mondanak vala Péternek. A' mi kegyes Thábitánk méltó lett vólna, hogy tovább éltvól na vagy hogy a' halálból fel-támosztassék! Ládád Uram a' ruhákat és öltö zeteket, a’ menyekkel a' mi mezítelenségünket bé-takarta, mind ezeket az önnön kezeivel készitette hogy minket meg-ruházna. Lássátok Keresztyének mi légyen a’ meg-holt kegyes embereknek leg-na gyobb ditséretek mik légyenek az ó igaz reliqmaik, monumentumaik a' mel lyek által a' halál után-is fel-tartatik az ő emlékezetek? T udni-illik az öl tözetek , a’ mellyeket a' mezíteleneknek adtának, az alamisnák a’ mellyeket a’ szegényeknek, az orvosságok a' menyeket a’ betegeknek nyújtottalak; ’sa’ t. Az illyeténekre illik az, a’ mit mond az írás: az igazaknak emlékezetek meg-maradáldásban Péld. 10. 7. Boldog az a'ki oiztogat, adakozik a’ szegé nyeknek, az ő igazsága meg-marad mind örökké, az ő feje fd-emeltetik di tsősséggel Solt. 112. 5. 6. Ezek, ezek az igazi az holtaknak emlékezetét áldásban fel-tartó, igazi reliquiák. Meg-lássák azért a’ gazdagok hogy lé gyen a’ szegényeknek holtok után mutogatniok a’ mit ő tőlök vettenek, hogy.

(18) így gazdagok légyenek a’ jó-tselekedetekben és gyűjtsenek magoknak kintset mint egy jövendőre való jó fundamentomot, hogy el-vehessék az örök ele tet. 1. Tim. 6. 2.) Következik Thábithának fel-támorztatása , a' melly minden környül állásival le-irattatik, mert Sz. Lukács meg mondja : miképpen Péter előszöris könyörgött az Istennek, mert egy holtat fel-támosztani» nem állott Pé ternek hatalmiban, az Istennek ereje kivántatott arra, és azért szükség vólt ezt Péternek könyörgés által meg-nyerai. Könyörög vala pedig Péter ma gánosán és alázatosán. Magánosán mert mindeneket ki-parantsol vala az házból ,* hogy annál tsendeífcbben fel-emelhetné szivet az Istenhez egyszer’smind könyörög vala nagy alázatossággal, mert térdre esvén úgy könyörög vala, és éppen azok az igaz könyörgők, a’ kik az ő titkos kamorájokban bé-zárkozván, nagy alázatos buzgósággal meg-hajtják az ő sziveknek tér- 1 deit az Itten előtt. Bizony mondom te néked a' te mennyei Atyád a' ki mindeneket lát, a’ mit tőle kérsz titkon meg-adja te néked nyilván. Mát 6 . 6. j Annak-utánna fordul Péter a' meg-holthoz , és kiált néki mondván, Thá bitha kelly-fel, és ez a kiáltás vólt az az eszköz, a' melly által Isten ő felsége virzont bé-fuvallotta az élő lelket abban , mert azonnal fel-nyitja va la az ő szemest, és midőn látná Pétert fel-ül vala, Péter pedig nyújtván néki az ő kezét fel-emelé vala őtet, és az ott lévő tanítványokat , és öz vegyeket bé-kiáltván elevenen meg-adá nekiek. Mitsoda vigasztalásokra, és kivált-képpen való örömökre szolgált ez a zoknak a’ meg-szomorodott szegényeknek, hogy az ő hivséges jóltévőjöket viszont életben láthatták, és annak további szolgálattyait és jó-téteményeit reménylhetik vala. De ez vigasztalás tartozik mi reánk-is, a' kik a’ mi jövendő fel-támo dásunknak itt illy szép példáját szemlélhetjük. Mert valamiképpen Péter itt Thábitát kiáltotta: hogy kellyen-fel , úgy fogja az Ur J ésus jövendőben az ő hatalmas szavát meg-zenditeni, és vélünk meg-hallatni. Midőn el jő az.

(19) égből unszolásnak kiáltásával. Arkangyal szavával. Isten trombitájával, es a' holtak fel-támodnak. 1. Thess. 4. 16. A' miképpen Péter a’ meg-holtat a’ Szenteknek meg-adta; úgy fognak a ma nagy napon a' szülék a' gyermekeknek, a' gyermekek az szüléknek, a' jó barátok egymásnak meg-adattatni. Miképpen mutogattattanak Péternek a’ ruhák, és öltözetek, mellyeket Thábitha készitett a' szegényeknek úgy fognak, a' híveknek jó-téteményei. is az cgész világ előtt ki-publikáltatni midőn az Ur J ésus ezt fogja mon dani. Éhező vóltam 's a' t. ]\Tt. 25- 35. E' vólt ama vigasztalás a' mellyel a' Próféta a' Babylonban fogva lévő népet vigasztalta, meg-elevenednek a' te halottaid, és az én tértemmel egy be fel-támodnak. Serkenyetek-fel és énekellyétek kik lakoztok a' porban. Esa. 26. 19. E' vólt ama nagy nyomorúságban fekvő Jobnak-is vigasztalása, a' mel lyel szemeit törölgette szivét éleszgette. Én jól tudom, hogy az én Meg váltóm él, és hogy utollyára az én porom felibe áll, továbbá minek-után na a' férgek az en testemet meg-rágják, és minek-utánna fel-ébredek, ebben a’ testben meg-látoni az Istent, ugyan ennen magam látom-meg nem más, és az én szemeim lártyák-meg minek-utánna az én veséim én bennem megemésztetnek. Job. 19- 25. zó. E’ vólt az a’ vigasztalás a’ menyhez ragaszkodott Dávid minden ő nyomoruságiban. Én pedig ugy mond, meg-látom a’ te ortzádat igazságban, és meg-elégittetem a’ te ábrázatoddal midőn felserkenek, v. midőn a’ te képeddel fel-ékesitetve fel-serkenek. Solt. 17. 15. Éhez az vigasztaláshoz kell nékünk-is, mint a' mi lelkűnknek bátorsá gos erős vas matskájához ragaszkodnunk , minden mi nyomoruságinkban, és utollyára a' mi halállal való bajvlvásunkban-is. A’ halál immár nekünk tsak álom, a' koporsók a’ mi nyugovó ágyas házaink a' miképpen az ember ál mából fel-ferken, midőn a nap fel-jőn, ugy midőn az igazság napja az Ur J ésus fel-fog nekünk támodni, akkor mindnyájan a’ mi álmunkból fel-serke nünk, és midőn a' mi kedvesink tőlünk az halál által nem kis keserüségünkC * re.

(20) re el-vétetnek légyünk jó reménységgel, mert nem, éppen nem vesztettük-el, hanem tsak magunk előtt botsátatt uk a' mennyei örömbe azokat, a' melly bizonyai meg-találták viszont a' Joppébéliek az ő Thábithájokat; olly bi zonyai meg-fogjuk találni, és fokkal ditsőségessebb állapotban látni a' mi meg-holt kedvcsinket. Thábitha viszont e' múlandó nyavalyás életre jőtt viszsza, és minek-utánna niég egy darabig szenvedett, viszont meg-holt, mi pedig a' mi kedvefinket a’ menyben változhatatlan boldog állapotban fog juk meg-találni, a’ midőn sem hálálnak, íem betegségnek nem lesznek töb bé alája vettetve, hanem élik az Isten jobja felől való gyönyörűségeket, és örömöknek elégségét mind örökké. 3.) Utóllyára emlittetik mitsoda gyümöltse lett a' Joppébéliekben ezen tsudálatos fel-támosztásnak ? azt mondja az Evangyélista : És az ki-terjedett az cgész Joppéban, és fokán hittenek az Urban. Mi-nékünk-is tudtunkra lett e’ tsuda tétel, nosza azért mi-is erősodjünk-meg a’ J ésus Kristusban va ló hitben, a' kinek ereje által támosztatnak-fel a holtak, és ekképpen az Evangyéliomi tudomány ellene mondhatatlanul meg-bizonyittatott, mert min den tsuda tételeknek ez a’ Tzéllya, hogy hidjük, hogy a' J ésus ama Kristus, és hogy hit altal légyen örök életünk az ő nevében Amen..

(21) UGYAN AZON NAGY TEKINTETŰ alkalmatossággal TARTATOTT. második. HALOTTI TANÍTÁS MELLY MONDATOTT. T. T. ALMÁSI ÁDÁM A'. SZ.KIRÁLY SZABADI H. C. TARTÓ RENDES EGYHÁZI SZOLGA ÁLTAL A’ FELLYEBB MEG - IRT NAPON ÉS ESZTENDŐBEN ,.

(22)

(23) E sa 60. 20. A ' tenapod nem mégyentö gyatkozik-el;mert az Ur lészen néked örökké való világosságod; és a te keserűséged napjainak vége szakad.. S ok keserüségi vágynak ez életnek! ’s meilyik légyen a 'leg-nagyobb kitso da itéli-meg ? Ha mikor a' Próféták valami nagy keserűséget akarnak le-ir ni, hasonlitják azt a' keserűséget ahoz a' keserűséghez a' melly szokott len ni az egy szülöttön; mint Á mos 8. 10» És valóba nints is nagyobb kese rűség , mig a' házafok együtt laknak, mint az , mikor ok az ő egyetlen egyektől a' halál által meg-fosztatnak: a’ mind-az-által fokkal nagyobb, mi kor a' kedves házasok egy-mástól a’ halál által el-szakasztatnak; mert a fér fiú az aszszonynak, az aszszony az ő férjének jobb tiz gyermekénél-is, a* mint Elkána mondotta az ő feleségének Annának 1. Sám. 1. 8. Nagy ke serüség az mikor a' férfiú az ő felesége mellől el-vétetik! a’ mikor az aszszony ekképpen kéntelenitetik panaszolkodni: bizonyára özvegy aszszonyi ál lat vagyok, és az én férjem meg-holt. 2. Sám, 14. 5. Vagy Naomival ne hívjatok engemet Naóminak, hanem inkább Márának; mert nagy keserűség gel illetet engemet a' Mindenható Ruth. 1. 20. az mikor az el-hagyatott magzatok-is ekképpen kiáltanak: árvák vagyunk atya nélkül, és a' mi anyaink ollyanok mint az özvegyek. Sir. 5. 3. Ellenben nagy keserűség az-is, uukor Isten az aszszonyt, a’ férfiúnak szeme ékessegét el-vészi j mert akkor vé-.

(24) vétetik-ki az ő házából a' termő szőlő 'Solt. 128. 3. Basylius ollyan egy mástól való el-szakadásnak nevezi ezt, a' melly által a' férfiúnak szive megsebesitetik, vagy két részekre szakasztatik; egy része a* fölébe temettetik , más része pedig marad véresen, ’s sebesen magában férfiúban; a’ melly nek sebe mind annyiszor újul, valamennyiszer árván maradott kedves gyer mekeit maga előtt látja. De tsak ugyan nints olly keserüség a' mellynek meg-enyhitésére vigasz talást az Isten beszédében, nints olly feb, a' mellynek meg-gyógyitására bal samumot ne találhatnánk e' Gileádban. Maga az lsten gondvisedésénekmeggondolása elég vi gasztalás, valamikor meg-gondoljuk: hogy a' mennyei A tya, a' halál által ragadja-ki híveit e’ világi nyomorúságoknak tüzei közül; vala-mikor meg-gondoljuk: hogy e’ világi tiz napig tartó nyomorúságokat amaz örökké tartó boldogság váltja-fel. Mind ez élet' nyomorúságos vóltát, keserü ségit, mind a’ Balsamumot ez élet’ keserüségi ellen egy fummában láthatjuk az el-olv. Szent Letzkében. A’ te napod Sec. Ez a* Sz. Letzke alkalmatosságot szolgáltat arra. i. Hogy e’ világi életnek mi vóltát meg nyílt szemekkel láthassuk annak mind álhatatlanságára, mind nyomorúságos voltára nézve. Itt a’ nap le — 11. Meg-tanit arra-is: mivel vigasztaljuk magunkat ez élet keserüségi el len t. i. a’ jövendő élet' állandóságának ’s boldogságának meg-gondolásával, ott a’ nap nem mégyen alá, lássuk hát mind kettőt az ő tulajdonságira nézve. Első Rész. E’ világi élet’ tulajdonságit így irja-le a' Próféta. 1. Hogy ez álhatatlan, a’ te napod le-mégyen. A' nap éppen azon a* napon, a’ mellyen fel-jő le-s mégyen; ugyan azon a' napon a' mellyen a’ leg-felsőbb pontra ment kezd alá felé szállani. A' hold sem tartja-meg az ő egész formáját tsak egy nap-is, azon a’ napon a’ mellyen egész világos Sággal világoskodott az édtszakának fetétségében kezd meg-fogyatkozni, min den nap többet többet el-vesztvén világosságából, mig nem végre egészen el-fogy. , Es.

(25) És ezek felette szép példái a’ nap alatt lévő minden dolgok változan dóságának, ezek illy változók lévén nem de nem arra tanítanak-e* minket: mit keljen egyéb világi dolgokról-is ítélnünk ? t. i. hogy minden egyéb dol gok-is a’ nap alatt változók, és azokban állandóság nintsen. A’ mit Sala mon Péld. 23. 4. a gazdagságról mond, hogy annak szárnyai vagynak, mint a’ fás keselyünek, ’s hamar el-repül az ég felé , ugyan az, igaz minden e gyéb dolgokról-is. Igaz e’ világ minden javairól, gyönyörüségiről, betsüle téről, egésségéről, sőt igaz magáról-is ez életről, a' melly egy szempillantásban oda lesz mint-ha soha nem lett vólna. Valamint a’ tenger soha egy állapotban nem marad, hanem ha egy ideig tsendességben vólt, mindjárt hány kodni kezd, valamint a' szivárvány melly az ő sok féle szinével egy kevés ideig fénylik, *s azonnal oda lesz; ugy vagyon e' világ, és mind az valami c Világban vagyon. A’ Babilóniai birodalom Nabukodonozor idejében a’ leg-nagyobb grádus ra lépett, de ugyan akkor kezdett mindjárt hanyatlani-is. Igy vólt a' Per siai Monarchiának-is dolga. Nagy Sándor birodalma tsak kevés ideig tartha tott annak-is azonnal vége lett, a’ Romai egy kevéssel tovább, de az-is mi kor Augustus idejében leg-inkább virágzott, majd Augustulus alatt tsak nem semmivé lett, fok jeles Birodalmaknak, Városoknak, tsak tsupa emlékeze te maradott, alig hogy helyét-is tudjuk. Oh hát mennyivel inkább igazak az Illyen változások egy különös famíliára, ’s személyrc nézve, a' mellyre nézve több példát találok mint időt nyerhetnék azoknak elő számlálására. Ti tudjátok, hogy ki ki kÖzületek az ő édes attyának, annyának szemléléseben tsak kevés ideig gyönyörködtethette magát; a' mi atyánk-fiai, a’ mi barátink a' temető helyekben nyugosznak. így van pedig ez minden helyek re minden időkre nézve; igy van a' Királyokra nézve, ha ma Király, hol nap halott, a’ nevetés végre firalomra az orom szomoruságra fordul. Ab ban a' szempillantásban a’ mellyben Isten Abrahámnak leg-örvendetesebb I géretet tészen, t. í. hogy ugy lesz az ő magva mint az égnek tsillagi, illy szomoru Prófétziát vett utánna: bizonnyal tudjad, hogy a’ te magod jővevény.

(26) vény lészen az idegen földön, és szolgálnak az idegen földön lakóknak , és őket nyomorgatják 400. esztendeig. 1. M o s. 15. 5. 13. Imé azért nints semmi e’ világban állandóbb az álhatatlanságnál ,és ennek minden javait, vagy mi el hagyjuk vagy azok el-hagynak minket. De 2. Nem tsak álhatatlan e’ világ hanem nyomoruságos-is, azt mondja a' Próféta, hogy ez élet' napjai keserűségnek napjai. A' szó a' mellyel ki-té tetik tészen halott felett való keserűségnek szenvedését, melly helyesen il lik ide! mert ez élet’ minden nyomorusági között, a' mi el-vesztett, vagy meg-holt ártatlanságunkat, és boldogságunkat firatjuk , a' mellyet a' bűn el temetett; és e'földnek tövisei ’s meg-átkoztatott bogátskórói között firatjuk a’ mi el-vesztet Paraditsomunkat. De más nehéz keserüséget-is tészen ez a' szó , t. i. mikor az ember vagy valami kedves jószágot el-veszt, vagy pedig valami nagy gonosz éri-is, mind annyiszor keserűség fogja-el az ember szivét; de majd azt a’ keserűséget, külső-képpen-is az ő szomoru ábrázatjával, gyászos öltözetivel; könyhulla táűval ki-mutatja. Két kiváltképpen való kút főből származnak pedig ez élet’ keserüségi, t. i. a’ bűnből és annak büntetéséből; a' mellyek a' mint régen a' Paradi tsomot tövisnek és bogátskórónak földévé tették: úgy a’ mi életünk' nap jait jajnak , keserűségnek theátrumává. Valóba ebben a’ tekintetben hafonló c világ a’ méh kosárhoz, a’ mellyben lévő kevés méz sok ezer fulánkok közt vagyon, hafonló az ollyan piros almához a' melly kivül szép, be lől rút férgekkel tellyes. A’ Sz. írás pedig hasonlitja a' béres’ napjaihoz, Job. 7. 1. a' tömlötzhöz, fogsághoz Luk. 2. 29. Sz. Pál a' lántzhoz vagy kötélhez: kívánnék el-oldoztatni. Fil. 1. 23. Végre hasonlithatjuk e' világi életet a’ betegséghez, a' mellybe mihelyt bé-érünk mindjárt kezdünk bete geskedni; ’s végre minden betegségünknek egyedül való otvossága a’ halál. Ezt az élet’ keserüségit érzi az ember az ő életének minden szakaszá ban. Eleinte mások bajlódnak mi velünk, majd az után magunk magunkat, az után mi mátokkal, az után ismét mások mi velünk ’s végre maga a' ha lál.

(27) ál. Érzi minden állapotában, akár gazdag légyen akár szegény, akár nagy méltóság», akár alatsony forsu, igaz, hogy nem mindenek egyenló-képpen szenvedik ez élet' keseruségit, de az-is igaz, hogy tsak ugyan mindenek szenvedik, ezt a’ szegénység szomoritja, amazt az ő javai nyughatatlankodtatják , e' szerentsétlen mert alatsony forsu, amaz éppen azért mert nagy méltóságra emeltetett, érzi ezt minden, az ő hivatalának folytatásában. A' városban lakóknak különös keserűségek vagyon, különös azoknak a' kik a’ faluban laknak ; más a’ kereskedőnek, más a' szántó vetőnek, más a' tanu lóknak , más a’ fegyvert vivőknek bajok ; de tsak ugyan mindenik keserű séggel éli életét. Érzi ezt az ember mind tettében mind lelkében. A’ test egy remek munkája ugyan a’ Teremtőnek , a' meny fok jeles ajándékokkal meg-ékeíitetett: mind-az-által ezt a' testet majd a' guta ütimeg mint Eneást Tsel. c). 33. majd a' bélpoklosság fogja-el mint a' Sirus Námánt 2. Kir. 5. 1. Itt sántít Méfiboset, meg-némúl Zakariás, fokszor mind a' űketség, mind a’ nehéz szóllás együvé érkeznek. De ha talám rit ka példáknak tartjuk ezeket T vágynak a' telinek közönségefebb nyomorusági-is; mert ezt a’ fok nyomoruságra született testet, most az éhség, majd a' szomjuság , most a' hideg, majd a' meleg gyötri, majd a' napnak terhe, majd az éjrizakának kinnyai fogyatják, igy kell e' nyavalyás termelhetnek kínos tributumat ’soldját le-fizetni! Az ifjúság, szép ábrázatját ki mondhatná-meg hány ezer, meg-ezer nyavalyák rongálják? ha ideje vége felé kö Zelít, szemei homályosodnak konyhulatásokkal folynak ortzái, homloki rám tzofodnak, fogai hullanak, és mentül inkább fiet a' vénség, annál inkább sietnek a' nyavalyák rémitő menykővei e' nyomorult testet a' földbe, e’ port 1 porba keverni. De a' nd keservesebb , a' Lélek véghetetlenül drágább ajándéka a’ Te remtőnek, 's az Teremtőnek c' drága ajándéka leg-uagyobb tárgya a' nyomo rúságoknak keserűségnek. Ez a’ lélek gyakran az értelemnek setétsége, az akaratnak veszétsége, az indulatoknak romlotsága által taszitatik a' nyomo rúságokba. Ez *' lélek a’ íuelly gyakorta meg-esméri a’ jót a' gonoszt köP veti. 4.

(28) veti. Ez a' lélek a' melly felette szeret az Isten barátja lenni, azokat mi veli a' mellyek őtet az Isten ellenségévé tészik. Es a' mi nagyobb keserű ség, ez az: hogy még azok-is a' kiknek békességek vagyon Istennel, alája vet tettek ez élet' keserüséginek. Ezeket nyomorgatják az ő alattok valók, az ő tulajdon szolgái, nyughatatlan szomszédí , gonosz baráti erköltstelen mag zati; annyira, hogy ezek-is fok tekintetekre nézve el.mondhatják az Idve zitővel: szomoru az én lelkem mind halálig! Es íme illyenek ez élet' kese rü séginek napjai. Múíodik rész. Mi hát a' vigasztalás ez élet’ keserüségi ellen? A' jöven dő élet' állandóságának ’s boldogságának meg-gondolása. 1. Annak állandóságáról azt mondja a’ Próféta: a' te napod nem me gyén. Sec. A’ nap az ő társával a' hóldal egy igen jeles példája az örömnek; mert édes a’ világosság, és jó mi nekünk a mi szemeinkd nézni a’ napot , Préd. ji. 7. ellenben a' nap és hold el-enyészéfc, példája a' mi minden vi t lági örömünk álhatatlanságának. Es most mikor azt mondja: hogy ott a' nap le-nem megy azzal jelenti: hogy ott az Öröm örökké állandó lészen, a' te napod. Sec. néz ezen szavaival a' Próféta az Istenre, a’ kiről azt mondja Sz. Dávid Solt. H4. 12. ollyan mint a nap és pais az Ur Iden, A' természe, ti nap és hold fel-kelnek és el-nyngosznak: de az Istennél nintsen változás; sőt nintsen a’ változásnak tsak árnyéka-is J a k . 1 . 17, és a' mint az Isten változhatatlan: úgy változhatatlan, lesz a’ mi örömünk-is; mert ő örökké való világosságunk lészen. Innen a’ Sz. írók c* világ álhatatlan vóltának igen jeles hasonlatosságok kal tészik ellenébe a' jövendő élet' állandóságát. Sz. Péter nevezi ez éle tet sátornak > a' melly majd le-romol ellenben Sz. Pál ama jövendőt háznak, a’ melly örökké való menyben 2. Kor. 5. i. Sz. Pál c’ világi életet bújdosás földének Síd. 11. 13. ellenben amazt Hazánknak, ezt tsak vendég fo gadó háznak, a’ hol tsak jövevények vagyunk, amazt a’ mi lakozásunk’ vá msának mellynek fundálója maga az Isten. 11. 10. Ez életet úgy té szi élőnkbe Sz. Dávid Solt. 6$. 8. mint valamelly tengert, a' melly hábo-.

(29) rog, nyughatatlankodik , amazt ellenben, mint a Sion meg-mozdulhatatlan hegyet Solt. 123. 1. de 2. Az állandósággal együtt felette igen ditsősséges boldogság-is a’ jövendő élet, mind azért, hogy mikor azzal bírunk minden nyomorúságtól megszabadulunk; mind azért, hogy nem tsak a' nyomoru Ságtól szabadulnnk-meg , hanem őrök ditsőiséggel és boldogsággal-is bírunk, azt mondom: Hogy a jövendő életben ez élet’ nyomoru ságitól meg-szabadulunk, mert azt mondja a Próféta: a' mi keserűségünk napjainak vége szakad minden ínség, keserűség a' mi koporsóinkon innen maradnak. Az Idvezitő igy té szi-ki, mind ez élet boldogtalanságát, mind a' jövendő elet' boldogságát: Ti nektek moll keserű ségtek vagyon, de ismét meg-látlak titeket, és örül ni fog a' ti szivetek; cs a' ti örömeteket senki el-nem veszi ti tőletek. Ján. 16. 22. Jel. 7. 16. sz. igy szól: nem éheznek többé, és nem szomjuhoz nak többé, és «V nap hévsége vagy valami egyéb hévség nem árt nékiek ; és el-törlök az 6 szemeikről minden könyhnlatást. Oh ditsősséges ígéret 1 a’ könyhulatások a' léleknek vére, a' mellyel akkor hullat a' lélek mikor ya. lamelly keserűség által meg-sebesitetik; a' könyhulatások a’ bánatnak, szomoruságnak fájdalomnak csal hatatlan jelei: de majd el-töröltetnek a' más életben; mert a' könyhulatásoknak minden okai a' bűnök el-tötöltetnek. De nem tsak azoktól a' gonoszoktól szabadulnnk-meg, a’ mellyekkel ez életben terheltetünk: hanem a’ ditsősséggel-is meg-ajándékoztatunk, azt mond ja a' Próféta: az Isten lészen néked örökké való világosságod, az az öromed, boldogságod, részese lesz-e’ e’ boldogságnak a 'test? hogy-isne! hiszem cí-vettetik rothadandó test fel-támasztatik rothadatlan, el-vettetik gyaláza. tos test, fel-támasztatik ditsősséges 1. Kor. 15. 42. mert várjuk az egekből a' mi Urunk J ésus Kristust ki el-változtatja a’ mi alázatos testünket, hogy hafonlatos legyen az ő meg-ditsőűk tettéhez. Fd. 3. 21. De kivált részese lesz ez örökké tartó boldogságnak a’ lelek, az értelemnek egész meg-vilá gosodása, az akaratnak az indulatoknak meg-szenteltetése, minden kivánságinak be-tellycfedése által j a’ mellyet a’ Sz, írás rövideden azzal tesz-ki; D 2. hogy.

(30) hogy mi az Istennek egyességében lészünk az Istent szinről szinre látjuk. Szerelmeim ! mi mostan Isten fiai vagyunk tudjuk pedig, hogy mikor ő megjelenéndik hasonlatosak lészünk ő hozzá; mert meg-látjuk őtet a' mint va gyon 1. Ján. 3. 2. De mire törekedném több beszédekkel elő adni azt a’ véghetetlen bol dogságot a' menyet valamint szem nem láthat, fül nem halhat, az ember nek gondolatjába sem mehet: úgy emberi nyelv-is soha ki-nem beszélhet! tsak azt mondom: hogy annak az országnak boldog lakódnak, soha többé az ő napjok le-nem mégyen, és az ő holdjok el-nem fogy , ott az orom ü röm nélkül, a’ gyönyörűség keserűség nélkül, az ifjúság vénség nélkül, az egésség betegség nélkül, az élet halál nélkül, a' boldogság minden vég nél kül lészen. Es íme illy ditsősséges boldogság bírására tettzett Istennek magához ven ni e' meg élemedett hív. szolgálóját. néhai Tekintetes Nemes Vitézlő KÁL DI LAJOS Ur özvegyét. Tekintetes Nemes ANTAL JUDlTH Aszszonyt, minek-utánna e' keserűség napjai között-is, Istennek fok drága áldásinak bőv ségében 74. esztendőket el-töltött. Tettzett mondom Istennek lelkét magá hoz venni, mert már moll tsak meg-hidegedetttetemeit vettük körül; hogy a’ mint lelkének az Angyalok, kik által fel-késértetett menybe, úgy mi-is illy hív lélek eddig vólt sátorának az utólsó tisztességet meg-tegyük; szomoru könyhulatásink között, nyugodalmának sirhalom boltyához késérjük, De ne addig , míg meg-nem erősitjük szivünket a' halál félelmei 's ez élet' nyomorusági ellen, reménységünket amaz örökké állandó boldogság bí rása felől, és míg le nem vétkezzük szivünkről a' mi szerelmesünk halálán való keserűségnek gyászos öltözetét. Most látánk az Istenbeszédéből, mind e’ világ álhatatlan ’s nyomorúságos vóltát, mind a' jövendő élet örökké ál landó boldogságát: e' lesz hát első bulsamuma e' Gileádnak: Ne szeressük felettébb e' világot. Imé olly álhatatlan olly tellyes nyomoruságokkal e' vi lág , hogy soha sem érdemli azt, a' mennyire szoktak többire az emberek be-.

(31) betsülni. Tsak ugy tedd hát boldog lelek magad eleibe c’ világot, mint a’ Próféta le-festi azt az ő álhatatlan és nyomorúságos vóltára nézve, a melly változó az örömre válrozhatatlan a' keserűségre nézve j a' mellynek örömének napja hamar le-megy, szerentséjének holdja azonnal meg-setétül, miért kedvellenék e' meny aszszonyt felettébb a'mellynek ékesége keserűség ? Valóba ha e’ világ tökelletes boldogság vólna, ha le-nem menne az ő nap ja, el-nem fogyatkozna az ő holdja, azt mondhatnánk a' mit Péter a’ Kri stus el-változásának helyén: Uram! jó mi nekünk itt laknunk tsilnáljunk itt hajlékot. Márk. 9. 5. De most mikor a' minden-napi szemmel látás bizo nyítja, az Isten beszéde meg-erősiti, tiogy ennek napjai keserűségnek napjai, ugyan mitsoda sziv kedvelhetné az illyen keserűségnek világát? Ne ragaszkodj felettébb ennek javaihoz-is , de miért-is ragaszkodnál ? te tudod, hogy semmit nem hoztál e'világra, tudd meg , hogy ki sem viszel semmit. 1. b. 7. De miért-is vinnél ha színte vihetnél-is? azért-e' hogy meg-szabaditsd magadat az által a’ haláltól? hiszem már akkor túl vagy azon, azért-e hogy ha meg-ho!tál-is viszsza jöhess ez életre? nagy közben vetés vagyon a' vi lágban élők és a' meg-hohak között, ugy hogy a' kik ott vágynak ide nem jöhetnek, azért-e' hogy meg ajándékozván talám az élőknek és holtaknak Biráját, magadnak irgalmas iéntentzrát nyerj? tsak a' lesz a felelet a' mit mon dott Péter Simon Mágusnak: a’ te pénzedre veled veszszen-el, ki azt vé led hogy az Itten ajándéka pénzen vétethetík-meg, ki vehetné azt meg ve szendő állatokon a' mit az Isten Fiának vére szerzet? vagy azt véled - e' hogy e'világi jókkal nagyobbá ’s betsese bbé teheted a' meny országnak di tsősségét? elégséges öröm vagyon Uram te nálod! és mindenhái gyönyörű ségek a' te jobbod felől. H. Ne keserítsenek bennünket felettébb é’ világ nyomorusági. AZ Isten akaratja az: hogy c' jelen való életben nyomorúságot szenvedjünk , és hogy mind ezzektői jövendőben meg-szabaduljuak. Kitsoda az, okos ember lé vén a' ki azért zúgolódna, hogy a' nap le-mégyen, a' hold meg-fogyatkozik? tudja azt minden hogy igy rendelte az Itten, vanreménysége-is, hogy. D 3. a‘.