A magyarországi közkölcsönök története az első világháború kitörésétől a pénzügyi stabilizációig

A magyarországi közkölcsönök története az első világháború kitörésétől a pénzügyi stabilizációig

„ O l y a n é l e t h a l á l h a r c e l ő t t állunk, a m e l y e r ő n k n e k m i n d e n t é r e n való m e g f e s z í t é - sét teszi m i n d a n n y i u n k k ö t e l e s s é g é v é , s k ü l ö n ö s e n p é n z ü g y i s z e m p o n t o k n e m le- h e t n e k i r á n y a d ó k a t e k i n t e t b e n , h o g y a h á b o r ú t t o v á b b n e v i g y ü k " . '

A z első világháború kitörésétől a pénz- ügyi stabilizációig tartó korszak drámai változást hozott a magyarországi közköl- csönök történetében. Bár a külföldi kölcsönök jelentősége a belső tőkefelhalmo- zásban 20. század elejétől fokozatosan csökkent, a világháború mégis fordulatot hozott. Az 1914 utáni években ugyanis a hitelek többé nem a hosszú távú kor- mányzati elképzeléseket és a beruházási szükségleteket szolgálták, hanem a fo- lyó kiadások kiegyenlítése tette azokat szükségessé. Átalakult a hitelnyújtók összetétele is. Az első világháború következtében a jegybank és a lakosság, melyek korábban nem kölcsönöztek a költségvetésnek, váltak a legfontosabb hi- telezőkké, míg hosszú évekre eltűnt a korábbi, főként külföldi kölcsönnyújtók jó része.

1914 nyarától az európai pénzpiacok beszüntették a hitelnyújtást, a nemzet- közi pénzpiacok befagyását 1914 novemberében és decemberében további szigo- rú adminisztratív tilalmak is fokozták, melyek az egymással szembenálló had- viselő államok polgárainak megtiltották a pénzátutalásokat és az egyéb kifizetéseket. A háború során a korábbi legjelentősebb hitelező országok (Nagy-Britannia, Franciaország) nettó tőkeimportőrré váltak, és 1918 végére jelentős külföldi adósságot halmoztak fel. Mindennek következtében a háború kitörését követően a magyar költségvetés nem támaszkodhatott többé számot- tevő külföldi kölcsönökre. Csupán kisebb jelentőségű kölcsönfelvételekre nyílt lehetőség az osztrák, a német és a semleges országok pénzpiacain.

1 Teleszky J á n o s hozzászólása az 1915. jún. 5-i minisztertanácsi ülésen. Ld. Magyar minisztertaná- csijegyzőkönyvek az első világháború korából. 1914-1918. ( = M M J ) Összeáll. Iványi E m m a . Bp.

1960. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 8.) 151. - A korabeli szövege- ket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm.

T Ö R T É N E L M I S Z E M L E X L I V ( 2 0 0 2 ) 1 - 2 : 6 5 - 9 7

1. táblázat A magyar államháztartás az A magyar költségvetés rendkívüli e l s° v i l á g h á b o r ú idején fokozott

bevételei a rendes m é r t é k b e n szorult az úgynevezett bevételek százalékában, 1913-1918 rendkívüli bevételekre, amelyek

elsősorban az állami kölcsönmű- veletekből származó bevételeket jelölték. A z 1. táblázat adatai vilá- gosan m u t a t j á k a háborús költség- vetésekre j e l l e m z ő változásokat.

A háború előtti időszakban a köl- csönök m é g csak kiegészítették a rendes költségvetési bevételeket (adók, illetékek, jövedékek), 1914 után a z o n b a n a rendkívüli bevéte- lek váltak m e g h a t á r o z ó v á , nagysá- guk a r e n d e s bevételekét sokszo- rosan m e g h a l a d t a . A rendkívüli bevételek m e g n ö v e k e d é s e végső soron a költségvetés s z e r k e z e t é n e k alapvető át- alakulásával állt összefüggésben. A h á b o r ú s kiadások a vizsgált időszakban a költségvetési kiadások legnagyobb tételét képezték. M á r az első háborús évben is a valódi ( b e r u h á z á s o k nélküli) kiadások közel h á r o m n e g y e d é t , az utolsó hó- napokban m á r m a j d n e m kilencven százalékát j e l e n t e t t é k (2. táblázat). Egyik európai hadviselő állam sem volt felkészülve a háborúval j á r ó hatalmas kiadá- sokra, így szinte valamennyi államháztartás számára n e h e z e n m e g o l d h a t ó fel- adatot j e l e n t e t t az évekig e l h ú z ó d ó háború finanszírozása. A szakemberek úgy vélték ugyanis, hogy a 20. századi háborúk rövid ideig fognak tartani, ezért viszonylag kis anyagi m e g t e r h e l é s t j e l e n t e n e k majd a résztvevő h a t a l m a k szá-

Év Százalék

1913 37,6

1914 290,4

1915 4236,8

1916 2790,8

1917 2940,7

1918* 2924,9

* 1918. július 1-október 31.

Forrás: Dr. Telcszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Bp. 1927. (A világháború gazdasági és társadalmi törtenete) 53., 153.

2. táblázat

A magyar állani valódi kiadásai között szereplő háborús kiadások 1914-1918, millió korona

Év I. 11. III. IV. Összesen Százalék*

1914/15 91,9 3428,5 381,0 0,1 3901,5 73,9

1915/16 355,2 5347,0 698,6 4,7 6405,5 82,4

1916/17 678,3 6404,0 1009,0 15,7 8107,0 85,2

1917/18 952,3 6444,3 1333,1 33,8 8763,5 85,5

1 9 1 8 " 357,5 2706,1 1559,9 16,5 4640,0 88,5

1. Államadóssággal kapcsolatos kiadások; 11. Hadügyi természetű kiadások; III. Polgári igazgatás kiadásai; IV. Pénzügyi igazgatás kiadásai

* A háborús kiadások a valódi (beruházások nélküli) állami kiadások százalékában.

** 1918. július 1-október 31.

Forrás: Dr. Teteszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Bp. 1927. (A világháború gazdasági és társadalmi története) 73., 77.

mára.2 M i n d e n n e k következtében a kormányok n e h e z e n szánták rá magukat az adók emelésére. N é m e t o r s z á g és Franciaország pénzügyi erejét a k a r t a azzal de- monstrálni, hogy n e m emelte az a d ó t e r h e k e t . M i n d k é t országban élénken élt még a p o r o s z - f r a n c i a háború e m l é k e és arra számítottak, hogy a hadikiadásokat bőven ellensúlyozza m a j d a hadisarc.3 A deficites á l l a m h á z t a r t á s ezért általános volt a szembenálló hatalmaknál. A magyar költségvetés esete csak annyiban különleges, hogy N é m e t o r s z á g után nálunk volt a legalacsonyabb a rendes bevé- telek részaránya a h á b o r ú s kiadások f e d e z é s é b e n . Teleszky J á n o s számításai szerint a magyar h á b o r ú s kiadásoknak mindössze 5,2 százalékát fedezték a költ- ségvetés bevételei, míg 94,8 százalékát hitel finanszírozta.4

Az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a esetében az e d d i g említett tényezők mellett erősen m e g n e h e z í t e t t é k az a d ó t e r h e k emelését a belpolitikai feszültségek.

A magyar k o r m á n y o k nem szívesen kockáztatták az ellenzéki p á r t o k t á m o g a t á - sának elvesztését a h á b o r ú első időszakában. 1916-ban, a f o k o z ó d ó gazdasági nehézségek hatására, terjesztette a Tisza-kormány a p a r l a m e n t elé a j ö v e d e l e m - adóról, a vagyonadóról és a hadinyereségadóról szóló törvényeket. Bár ezek az a d ó f a j t á k már k o r s z e r ű b b pénzügyi gazdálkodást tettek lehetővé, a h á b o r ú s években még nem éreztették igazán hatásukat a pénzügyi e r e d m é n y e k b e n .5 Az adóbevételek sem a kiadások növekedésével, sem pedig az e l ő r e h a l a d ó árszínvo- nal-emelkedés ütemével nem t u d t a k lépést tartani. A bevételekben m e g h a t á r o - zó aránya volt ugyanis a nem, vagy csak kis m é r t é k b e n növelhető tételeknek, a m o n o p ó l i u m o k b ó l , jövedékekből, illetékekből és az állami üzemekből származó bevételeknek.

1. A z á l l a m i h i t e l ü g y a h á b o r ú a l a t t

A háború kitörése havi 400 millió k o r o n á b a került, miközben a költségvetés éves a d ó t e r m é s z e t ű bevételei az egycdáruságokkal együtt összesen 1084 millió koro- nát tettek ki. M i n d e z azt jelentette, hogy már a mozgósításhoz szükséges össze- geket sem tudta az á l l a m h á z t a r t á s saját pénzkészleteiből fedezni. Popovics Sándor, a jegybank elnöke, és Teleszky János, az első h á b o r ú s évek pénzügymi- nisztere egyaránt elismerte, hogy Magyarország pénzügyi szempontból nem volt felkészülve a világháborúra. Magyarázataik a z o n b a n jellegzetesen különböztek

2 Barry Eichengreen: G o l d e n Fetters. T h e Gold Standard and the Great Depression, 1919-1939. New Y o r k - O x f o r d , 1992. 74-75.; GerdHurdach: T h e First World War, 1914-1918. Los Angeles, 1977.

3 B. Eichengreen: i. m. 75.

4 A kiadások 53,1%-át a hadikölcsön-kötvények kibocsátásával, 29,9%-át a jegybanktól felvett hi- telekkel, 6,7%-át a kereskedelmi bankok kölcsönei revén, míg a többi 5,2%-ot külföldi kölcsönök segítségével fedezték. Dr. Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a h á b o r ú alatt. Bp. 1927.

(A világháború gazdasági és társadalmi t ö r t é n e t e ) 418.

5 Részletesebben ld. Pogány Agnes: Az O s z t r á k - M a g y a r Bank az I. világháború és a forradalmak idején 1914-1919. In: A Magyar Nemzeti Bank t ö r t é n e t e . 1. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1924. ( = M N B I.) Szerk. Bácskai T a m á s . Bp. 1993. 352-354.

egymástól. Teleszky szerint egy ország h á b o r ú r a való felkészültsége (Kriegs- bereitschaft) nagy aranykészleteket, a rövid lejáratú külföldi t a r t o z á s o k a t lénye- gesen m e g h a l a d ó külföldi követeléseket, nagy külföldi é r t é k p a p í r - t u l a j d o n t , je- lentékeny élelmiszer- és nyersanyag-készleteket, nagy ipari termelőképességet, valamint elhelyezést k e r e s ő tőkék j e l e n l é t é t feltételezi.6 Nyilvánvaló, hogy e fel- t é t e l e k n e k Magyarország a l e g h o z z á é r t ő b b pénzügyi k o r m á n y z a t o t feltételezve sem f e l e l h e t e t t meg. „Olyan ország, m i n t Magyarország, [...] amely a külfölddel szemben eladósodott agrárállam volt, fejletlen iparral, aránylag csekély szén- és vastermeléssel, eleve le kellett, hogy m o n d j o n az ilyen é r t e l e m b e n vett h á b o r ú r a való gazdasági és pénzügyi felkészültségről."7

Popovics ezzel s z e m b e n e g y é r t e l m ű e n a pénzügyi k o r m á n y z a t o t t a r t o t t a fe- lelősnek és számos mulasztásra hívta fel a figyelmet. Bár már 1908-ban, Bosz- nia-Hercegovina a n n e k t á l á s a k o r , m a j d 1912-ben a második B a l k á n - h á b o r ú kitö- résekor folytak tárgyalások arról, hogyan lehetne f e d e z n i h á b o r ú esetén a f e l m e r ü l ő kiadásokat, megnyugtató m e g o l d á s sem akkor, sem a k ö v e t k e z ő évek- ben n e m született. A m e g á l l a p o d á s ugyan kimondta, hogy a h á b o r ú s finanszíro- zás m ó d j á t a pénz- és hitelélet é p s é g é n e k védelmével, az Osztrák-Magyar Bank alapszabályának m i n d e n lehetséges m ó d o n való kímélésével kell megtalálni, az ezt g a r a n t á l ó törvényes r e n d e l k e z é s e k e t azonban sem az osztrák, s e m a magyar pénzügyi kormányzat n e m alkotta meg.8 A m i súlyos k ö v e t k e z m é n y e k k e l járt, a h a d ü z e n e t e t követő n a p o k b a n a k o r m á n y és a jegybank kapcsolata ugyanis alap- vetően megváltozott. A jegybank m á r alapszabályzatának felfüggesztése előtt arra kényszerült, hogy hiteleket nyújtson az osztrák és a magyar k o r m á n y n a k , holott ez (akkor m é g ) törvényesen n e m volt m e g e n g e d e t t .

1.1. A j e g y b a n k i k ö l c s ö n ö k

A h á b o r ú első n a p j a i n a k kiadásait a kincstári pénzkészletek csak részben fedez- ték. A M o n a r c h i a m i n d k é t k o r m á n y a s z á m á r a egyértelmű volt, hogy a mozgósí- tás pénzszükségletét kizárólag hitel igénybevételével t u d j á k előteremteni.9 Ezek- ben a h e t e k b e n , a m i k o r a p é n z p i a c o k a t pánik kerítette a h a t a l m á b a , kölcsönt sem Magyarországon, s e m Ausztriában n e m lehetett felvenni. A b a n k o k egy ré- sze s z á m á r a reális veszélyt j e l e n t e t t a b e t é t t u l a j d o n o s o k t ö m e g e s b e t é t f e l m o n d á - sa. A j e g y b a n k k e r e s k e d e l m i igénybevétele korábban soha nem tapasztalt mére- teket öltött. Bár az augusztus elsején életbe l é p t e t e t t m o r a t ó r i u m r e n d e l e t enyhített a pénzpiaci feszültségen,1 0 a hazai kereskedelmi bankok n e m t u d t a k a kincstár segítségére sietni.

6 Dr. Teleszky J.: i. m. 323-324.

7 I. h.

8 Popovics Sándor. A p é n z sorsa a h á b o r ú b a n . Bp. 1926. 31-36.

9 Dr. Teleszky / . : i. m. 247-248.

10 Pogány Á.\ i. m. 345-348.

M i u t á n a külföldi pénzpiacok is elzárkóztak a hitelnyújtástól, egyedül az Osztrák-Magyar Bankhoz lehetett fordulni, bár nyilvánvaló volt, hogy ezzel ve- szélyes ú t r a lép a kincstár. Ekkor a z o n b a n még t a r t o t t a villámháborúba vetett hit, ezért a jegybank igénybevételéből e r e d ő pénzügyi kockázatot minimálisnak értékelték. A törvényes felhatalmazást az 1912. évi LXIII. tc. adta meg, melynek 16. §-a feljogosította a jegybankot arra, hogy h á b o r ú idején, sőt h á b o r ú s katonai készülődés esetén is rendkívüli intézkedéseket tehessen és eltérhessen a törvé- nyes előírásoktól. A 17. § pedig lehetővé tette, hogy a kormány a katonai kiadá- sok f e d e z é s é r e hitelt vehessen igénybe. Ez a két p a r a g r a f u s jogi alapot adott a jegybank alapszabályának a felfüggesztéséhez is, a m i r e 1914. augusztus 17-én

került s o r . "

A Szerbia elleni részleges mozgósítás költségeinek f e d e z é s é r e hivatott kölcsönt a magyar k o r m á n y a Magyar Általános Hitelbank vezetése alatt álló b a n k k o n z o r c i u m t ó l vette fel. Az Osztrák-Magyar Bank biztosította a hitelező b a n k o k a t , hogy h a j l a n d ó lombardkölcsönt nyújtani s z á m u k r a az állami p é n z t á r - jegyekre;1 2 így a hitelt nyújtó b a n k c s o p o r t a 350 milliós névértékből 340 milliót

az Osztrák-Magyar Banknál lombardírozott,1 3 vagyis mindössze 10 millió k o r o n a származott a kereskedelmi b a n k o k szférájából már az első, még formailag n e m a jegybank által nyújtott h á b o r ú s államkölcsön e s e t é b e n is.

Két hétig tartó tárgyalások után, augusztus 14-én írta alá a jegyzőkönyvi megállapodást az osztrák és a magyar pénzügyminiszter az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával,1 4 melynek é r t e l m é b e n a két k o r m á n y összesen 2 milliárd koro- na lombardkölcsönt vett fel a jegybanktól. Magyarország, a 36,4%-os kvótának m e g f e l e l ő e n , a kölcsönből 728 millió k o r o n á t kapott 1%-os kamatra.1 5 1914 ok- t ó b e r é b e n ú j a b b 2 milliárdos kölcsönt vett fel az osztrák és a magyar kormány a központi banknál azonos feltételekkel.1 6 Popovics S á n d o r visszaemlékezéseiből t u d j u k , hogy a kölcsön f o r m á j a Teleszky J á n o s k e z d e m é n y e z é s é r e lett váltóköl- csön, a pénzügyminiszter véleménye szerint ugyanis ezek a kölcsönök „ m á r konstrukciójuknál fogva is a régi rend mielőbbi helyreállítását sürgetik".1 7

A szerződést aláíró miniszter úgy gondolta, a váltóhitel sajátosságai arra készte- tik m a j d az adós k o r m á n y o k a t , hogy a hiteleket mielőbb visszafizessék és így a jegybank háború előtti függetlensége h a m a r helyreállítható. 1915. április 12-én

írták alá az októberi kölcsön p ó t m e g á l l a p o d á s á t , e k k o r az Osztrák-Magyar Bank 800 millió k o r o n á s kölcsönt folyósított a fenti feltételekkel. A magyar Pénzügy- minisztérium váltók ellenében 291,2 millió korona váltókölcsönt kapott.1 8 A há- 11 I. m. 348-350.

12 Dr. Teleszky J.: i. m. 249.

13 Popovics S.: i. m. 32.

14 Magyar Országos Levéltár ( = M O L ) K 269 Pénzügyminisztérium, Altalános iratok. 372. tétel.

15 Popovics S.: i. m. 46., 51.

16 Dr. Teleszky J.: i. m. 249.; Popovics S.: i. m. 51-55.

17 Popovics S.: i. m. 52.

18 M O L K 269 Pénzügyminisztérium, Általános iratok. 372. tétel.; Popovics S.: i. m. 56-57.;

Dr. Teleszky J. : i. m. 250.

ború első évében felvett jegybanki államkölcsönök mögött az a feltételezés hú- zódott m e g , hogy a h á b o r ú rövid ideig fog tartani, s hogy a h á b o r ú u t á n az állami pénzügyek viszonylag gyorsan helyreállíthatók. Feltételezték azt is, hogy nincs szükség ú j a b b jegybanki hitel felvételére, mert az államadóssági kötvények a bel- földi piacon elhelyezhetővé válnak. Ezen m e g f o n t o l á s o k h á t t e r é b e n az 1914 őszétől fellépő nagy pénzbőség állt, az állampapírok kibocsátásától pedig annak lecsapolását várták. A háború a z o n b a n elhúzódott és az Osztrák-Magyar Bank hiteleiről egyik h á b o r ú t viselő k o r m á n y sem tudott lemondani.

1915. július 15-én jött létre az a megállapodás, melynek alapján m á r egysze- rűen kötelezvények (adóslevelek) ellenében is felvehetett Ausztria és Magyaror- szág 1,5 milliárd k o r o n á s hiteleket a jegybanktól. A kvótaarányos magyar része- sedés 546 millió k o r o n a volt. E z e k n e k a kölcsönöknek az e s e t é b e n már a visszafizetésről sem állapodtak meg, a kérdést a b é k e k ö t é s t követő fél évben kí- vánták csupán rendezni.1 9 A kölcsönök k a m a t l á b á t 1915 s z e p t e m b e r é b e n 1/2%-ra csökkentették, 1917 végén pedig az összes, korábban felvett államadós- ság k a m a t l á b á t 1/2%-ban határozták meg. Az 1915 júliusában létrehozott köl- c s ö n f o r m a volt az a l a p j a az Osztrák-Magyar Banktó\ a háború alatt felvett többi államhitelnek is. A h á b o r ú során, az egyszerűsített eljárással, a magyar kormány 21 alkalommal k a p o t t 546-546 millió koronás kölcsönöket a közös jegybanktól.

Az összesen 11 466 milliós m e g á l l a p o d á s szerinti kölcsönösszegből a z o n b a n mindössze 6798 milliót használt fel. A jegybank által a két k o r m á n y n a k kvóta- arányosan folyósított 1,5 milliárdos kölcsönt az osztrák kormány ugyanis jóval nagyobb m é r t é k b e n használta fel, mint a magyar. Ausztria feszült belpolitikai helyzete miatt a r e n d e s költségvetési bevételek emelése, az a d ó b e v é t e l e k foko- zása m é g annyira s e m volt m e g o l d h a t ó , mint Magyarországon. Az osztrák kor- mány az elégedetlenség féken t a r t á s a végett jóval gyakrabban e m e l t e a hadise- gélyek összegét, míg Magyarországon a kezdetben nagyvonalúan megállapított segélyek értéke n e m tartott lépést az inflációval. Következésképpen a jegybanki hitelek felhasználása n e m arányosan oszlott meg a két állam között. Az arányta- lanság különösen 1917 közepétől öltött jelentős m é r e t e k e t . Ausztria összes, az Osztrák-Magyar Bankná\ fennálló h á b o r ú s adóssága 25,1 milliárd k o r o n a volt, míg Magyarországé a kvóta szerinti 14,3 helyett csak 9,9 milliárdot tett ki. (Az adósságállomány összetételét a 7. táblázat mutatja.) A magyar p a r l a m e n t i ellen- zék számtalanszor t á m a d t a a k o r m á n y t amiatt, hogy n e m tett lépéseket az oszt- rák k o r m á n y p é n z r o n t ó gyakorlata ellen. Magyar felfogás szerint ugyanis Auszt- ria aránytalanul n a g y o b b jegybanki hitelfelhasználása Magyarország rovására r o n t o t t a a koronát. A háborús magyar kormányok a z o n b a n nem a k a r t á k az ép- pen folyamatban levő kiegyezési tárgyalásokon e k é r d é s felvetésével tovább fo- kozni az ellentéteket.2 0

19 Dr. Teleszky J. : i. m. 250.; Popovics S. : i. m. 61-63.

20 Dr. Teleszky J.\ i. m. 251-252.

1918 tavaszán került sor az Osztrák-Magyar Bank k a m a t o z ó pénztárjegyei- nek kibocsátására, melynek célja a f o r g a l o m b a n levó' pénzmennyiség apasztása volt. A pénztárjegyekből befolyt bevételt a jegybank, a kvóta arányában meg- osztva, az osztrák, illetve a magyar költségvetésnek kölcsönként engedte át.21

1.2. A h a d i k ö l c s ö n ö k

A háború első heteire jellemző pénzszűke és pánikhangulat viszonylag h a m a r megszűnt a hadvezetőség bőkezű költekezése, a s z a p o r o d ó katonai m e g r e n d e l é - sek, és a bevonulók családjainak folyósított segélyek következtében. 1914. szep- t e m b e r havától pénzbőség lépett fel, melynek hatására az osztrák és a magyar pénzügyminiszter lehetségesnek látta a belföldi értékpapír-kibocsátást. Az 1914.

októberi jegybanki államkölcsön m e g á l l a p o d á s á b a n is rögzítették, hogy az álla- mi pénzszükségletet oly m ó d o n kell fedezni, amely n e m növeli tovább a forga- lomban levő pénzmennyiséget.2 2 A német hadikölcsön sikere is erre ösztönzött, különösen a magyar pénzügyminiszter sürgette a kibocsátást.

1914. n o v e m b e r 12-én jelent meg az első hadikölcsön aláírási felhívása a Monarchia m i n d k é t államában. A német p é l d á t követve, n e m egy b a n k c s o p o r t k ö z r e m ű k ö d é s é v e l és nem előre m e g h a t á r o z o t t összegben bocsátották ki a köt- vényeket. Ú j elem volt az is, hogy a kormány közvetlenül a lakossághoz fordult.

Az első hadikölcsön 6%-os, a d ó m e n t e s , járadékkölcsön-kötvényekből állt, amely azonban 1920 n o v e m b e r é i g n e m volt f e l m o n d h a t ó , így v o l t a k é p p e n a j á r a d é k - kötvény és a h a t év múlva e s e d é k e s pénztárjegy k o m b i n á c i ó j á n a k volt tekinthe- tő. N o v e m b e r 16. és 23. között lehetett hadikölcsönt jegyezni. Aláírási hely volt az ország szinte valamennyi kereskedelmi pénzintézete, a jegybank fiókjai és bu- dapesti főintézete, az állampénztárak, az adóhivatalok, a P o s t a t a k a r é k p é n z t á r központja és fiókjai.

Az első hadikölcsön-kibocsátás sikere messze m e g h a l a d t a a szakemberek előzetes várakozásait, n é h á n y nap leforgása alatt 1185 millió koronás bevételt hozott a költségvetésnek. A váratlan sikernek t ö b b oka is volt. A kötvények tisz- ta kamatozása, hatéves lejáratnál 6,69% volt, ami jelentősen m e g h a l a d t a a h á b o - rú előtt szokásos k a m a t l á b magasságát, sőt m é g a szintén igen előnyös n é m e t o r - szági kibocsátásét is. A M o n a r c h i a pénzügyi k o r m á n y z a t a a jegyzési kedvet ezúton kívánta felkelteni, hiszen először b o c s á t o t t a k ki a lakosság s z á m á r a ál- lamadóssági papírokat. A kötvények adó- és illetékmentesek voltak, a kisebb megtakarítások felett r e n d e l k e z ő k bevonása é r d e k é b e n 50 k o r o n a volt a legki- s e b b j e g y e z h e t ő címlet és a részletfizetésre is m ó d volt, sőt lehetővé tették a mo- ratórium alá eső betétek felhasználását is a kötvények jegyzésekor. A befagyasz- tott betétek mobilizálási lehetősége valószínűleg sok olyan b e t é t t u l a j d o n o s t

21 Popovics S.: i. m. 65.

22 Dr. Teleszky J. \ i. m. 253.

hadikölcsönbe való b e f e k t e t é s r e ösztönzött, akik más k ö r ü l m é n y e k között nem vették volna ki a p é n z ü k e t a takarékból. M i u t á n a betétek t ö m e g e s hadikölcsön- re való konvertálása számos kisebb intézetet szorult helyzetbe hozott, a pénz- ügyminiszter törölte a jegyzések egy részét, illetve ezekre fizetési h a l a d é k o t en- gedélyezett.

U g y a n c s a k a n é m e t kibocsátásnál alkalmazott m ó d s z e r t vették át, a m i k o r engedélyezték, hogy az Osztrák-Magyar Bank és az időközben felállított hadiköl- c s ö n p é n z t á r a névérték 7 5 % - á n a k megfelelő összegű lombardkölcsönt nyújthas- son a kötvényekre, a hivatalos váltóleszámítolási kamatláb mellett, egyéves lejá- ratra. A jegyzési kedv növelése é r d e k é b e n sok pénzintézet is hasonló feltétellel folyósított lombardkölcsönt a kötvénytulajdonosoknak. A jegybank kedvezmé- nyes feltételű lombardhiteleket folyósított a b b a n az e s e t b e n is, ha a hitelt hadi- kölcsön-jegyzés végett vették igénybe.23 Az aláírási helyek sokszor még az őket megillető jutalékról és költségtérítésről is l e m o n d t a k .

Rendkívül sikeres és h a t á s o s volt az a p r o p a g a n d a is, melyet a Pénzügymi- nisztérium szervezett és irányított.2 4 A p r o p a g a n d á b a n igen nagy részt vállaló új- ságok és szaklapok - költségmegtérítés címén - a jegyzett összeg fél ezrelékét kapták. A hadikölcsön népszerűsítésében részt vett az egész magyar közélet, egyházi és világi méltóságok, a gazdasági érdekképviseletek, társadalmi egyesü- letek. A k o r m á n y p á r t i és ellenzéki politikusok egyaránt a hadikölcsönök jegyzé- se mellett agitáltak. Az e r e d m é n y így m i n d e n előzetes elképzelést felülmúlt.

A két ország pénzügyi k o r m á n y z a t a igen v o n z ó befektetési f o r m á t akart t e r e m - teni a hadikölcsönből, ami ösztönző lehet azon kisbefektetők számára is, akik korábban i d e g e n k e d t e k az állami é r t é k p a p í r b a való b e f e k t e t é s t ő l , és p é n z ü k e t otthon vagy t a k a r é k b e t é t e k b e n tartották. A h a d i k ö l c s ö n - p r o p a g a n d a egyenesen erre a r é t e g r e irányult. A jegyzésre buzdító neves b a n k á r o k , egyházi és állami méltóságok, a t u d o m á n y nagyjai v o l t a k é p p e n új m ó d o n definiálták a kölcsön- jegyzés szimbolikus jelentését, amikor a p é n z hadikölcsönbe való b e f e k t e t é s é t a

nemzeti k ü z d e l e m , az é l e t h a l á l h a r c ügyével azonosították. A bizonytalan kisbe- fektetőt szólították meg a „szakértők", a m i k o r érzelmi és racionális érvekkel tet- ték s z á m á r a elfogadhatóvá a hadikölcsön jegyzését, sőt egyenesen hősies és ha- zafias cselekedetté é r t e l m e z t é k azt át. Szóltak a p é n z t u l a j d o n o s o k szívéhez (a hadikölcsön bevételéből a f r o n t o n lévő hozzátartozóik szenvedéseit enyhíthe- tik), hazafias érzelmeihez (most honfiúi/honleányi kötelesség az aláírás), és ra- cionálisan számító é r t e l m é h e z (államilag garantált, biztos b e f e k t e t é s , kiemelke- dően m a g a s hozammal) egyaránt: „Az ö n f e n n t a r t á s ö s z t ö n e követeli tőlünk, hogy m i n d e n ü n k e t áldozzuk fel a hazánkért, hiszen ha a h a z a elvész, m i n d e n ü n k vele pusztul. A magyar állam most n e m kíván fiaitól oly m e s s z e m e n ő áldozatot, csak azt kéri, hogy mindazok, akik anyagi eszközökkel r e n d e l k e z n e k , bocsássák azt k ö l c s ö n k é p p e n az ország r e n d e l k e z é s é r e . [...] Aki a hadikölcsönre tőle tel-

23 Popovics S.: i. m. 56.

24 Dr. Teleszky J.: i. m. 256.

hetőleg nem jegyez, bár m ó d j á b a n van: hazafiatlanul viselkedik, b ű n t követ el m a g a és hozzátartozói ellen és emellett oktalanul is cselekszik, m e r t páratlanul kedvező tőkeelhelyezési alkalmat szalaszt el."25

Az első világháború m á r totális háború volt, amely a hátországot is bekap- csolta a h á b o r ú b a és n a p i r e n d r e tűzte az egész lakosság mozgósítását. A hadi- k ö l c s ö n - p r o p a g a n d a a lakosság legszélesebb rétegeit vonta be a h á b o r ú s „dis- kurzusba", elfogadtatván velük, hogy valamilyen f o r m á b a n az o t t h o n m a r a d o t - taknak is részt kell venniük a h á b o r ú b a n , ha n e m is a f r o n t o n , de legalább a pénzük, az értékeik feláldozása révén.2 6 Szimbolikus jelentőségű volt az is, hogy a legelső aláíró valamennyi kibocsátásnál az u r a l k o d ó volt. I. F e r e n c József, m a j d halála után IV. Károly mindig jelentős összegű jegyzésekkel indította meg az aláírási időszakot.

A többi hadviselő ország szintén nagy előszeretettel folyamodott hadikötvé- nyek kibocsátásához. Nagy-Britannia 1917-ig h á r o m s z o r bocsátott ki hosszú lejá- ratú kötvénykölcsönt; a brit költségvetési deficit j e l e n t ő s részét finanszírozták ezek bevételeivel. A z Egyesült Á l l a m o k b a n az 1917 és 1918 között négy ízben ki- bocsátott, úgynevezett Liberty Loan töltött be h a s o n l ó szerepet.2 7

Az első hadikölcsön kibocsátását továbbiak követték, melyek nagyjából az első mintájára t ö r t é n t e k . Kisebb változások voltak a lombardírozási feltételek és a jegyzési helyek j u t a l é k a , költségmegtérítése e s e t é b e n , ez a z o n b a n nem jelen- tette a konstrukció lényegi megváltoztatását.2 8 Az egymást követő kibocsátások során eleinte 6, illetve 5,5%-os kamatozású j á r a d é k k ö t v é n y e k e t bocsátottak ki.

Az ötödik hadikölcsön esetében (1916. n o v e m b e r 23-1917. j a n u á r 8.) a m á r megszokott 6 % - o s j á r a d é k k ö t v é n y e k mellett 5 , 5 % - o s a d ó m e n t e s törlesztéses kötvényeket is kibocsátottak. Ezeket, a nagyobb b e f e k t e t ő k r e számítva, csak na- gyobb (2000, 5000 és 10 000 k o r o n á s ) címletekben a d t á k ki. E z e k a törlesztéses kötvények, ellentétben a többi ilyen értékpapírnál követett gyakorlattal, nem voltak a jegybanknál l o m b a r d í r o z h a t ó k . A h á b o r ú előrehaladtával mind több és több lehetséges t ő k e f o r r á s t igyekeztek az állami k ö l c s ö n m ű v e l e t e k h e z bevonni.

Ezért lehetővé tették, hogy t ö b b f é l e é r t é k p a p í r r a záloghitelt lehessen igénybe venni a jegybanknál, a m e n n y i b e n a kölcsönt az a d ó s hadikölcsön jegyzésére for- dítja. Ingatlanokra is folyósítottak ilyen céllal jelzáloghiteleket, és megkönnyítet- ték az árvapénzek és a házassági óvadékok hadikölcsönbe való fektetését. Még a hitbizományi vagyonokat is igénybe lehetett venni hadikölcsönök jegyzésére.2 9

Míg az első hadikölcsön kibocsátása országra szóló esemény volt, melyet he- tekkel k o r á b b a n b e j e l e n t e t t a sajtó és minden s z á m o t t e v ő személyiség megszó- lalt az ügyben, k é s ő b b - a dolog természetéből következően - ez i m m á r megszo-

25 M O L Pénzügyminisztérium, Általános iratok K 269, 368. tétel. A harmadik magyar hadikölcsön kérdésekben és f e l e l e t e k b e n .

26 Ld. pl. a Pesti N a p l ó 1914. nov. 8 - 9 - é n megjelent cikkeit.

27 Karl Erich Born: I n t e r n a t i o n a l Banking in the 19,h and 20'" Centuries. L o n d o n , 1983. 196., 200.

28 Dr. Teleszky J. : i. m. 257.

29 I. m. 258.

kott e s e m é n n y é vált. Míg az első alkalommal egyetlen hét is e l e g e n d ő volt a v á r a k o z á s o k a t messze felülmúló összegű jegyzésekhez, a h á b o r ú s lelkesedés és hazafias fellángolás lankadásával m á r kisebb összegek jegyzéséhez is egy hónap- ra, a 7. és 8. hadikölcsönnél pedig egyenesen hat hétre volt szükség. A hadisike- rek e l m a r a d á s a , majd F e r e n c József halála (az 5. hadikölcsön jegyzési időszaká- ban) é r e z h e t ő e n c s ö k k e n t e t t e a lakosság jegyzési kedvét. (Az egyes kibocsátások e r e d m é n y é t a 3. táblázat tartalmazza.)

3. táblázat

Hadikölcsönkötvény-kibocsátások az első világháború idején

Sor-

szám Neme Kibocsátás

ideje

Névérték millió K

Nettó bevétel*

millió K

Visszavás.

érték,**

millió K I. 6%-os járadék 1914. XI. 1. 1 229,8 1 154,0

II. 6%-os járadék 1915. V. 1. 575,2 553,3

5,5%-os járadék 1915. V. 12. 557,6 440,6

III. 6%-os járadék 1915. XI. 1. 1 980,9 1 906,9

5%-os pénztárjegy 1915. X. 24. 285,0 257,6 285,0

IV. 5,5%-os pénztárjegy 1916. V. 1. 1 289,9 1 174,8

6%-os járadék 1916. V. 1. 650,9 461,9

V. 6%-os járadék 1916. XI. 1. 871,0 846,0

5,5%-os törlesztéses 1916. X. 1. 887,4 747,4 19,4

5,5%-os pénztárjegy 1916. XI. 11. 600,0 592,5 VI. 6%-os járadék 1917. V. 12. 1 852,3 1 464,2

5,5%-os pénztárjegy 1917. III. 1. 700,0 630,1

VII. 6%-os járadék 1917. XI. 15. 1 375,2 814,7 172,2

5,5%-os járadék 1917. XI. 15. 924,4 843,5

5,5%-os pénztárjegy 1917. VII. 5. 700,0 472,7 72,0

VIII. 5%-os pénztárjegy 1918. IV. 9. 950,0 895,8 5%-os pénztárjegy 1918. V. 1. 285,0 285,0

5,5%-os járadék 1918. VI. 12. 2 870,4 2 541,0 66,9

Összesen 18 585,1 16 082,0 715,4

* Nettó bevétel: befizetett összeg a kibocsátási költségek, a kifizetett kamatok és a folyó kezelési költségek leszámításával.

** Visszavásárolva, illetve beváltva, tényleges kiadás.

Forrás: Dr. Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Bp. 1927. (A világháború gazdasági és társadalmi története) 264-265.

A hadikölcsön-kötvényeket fel l e h e t e t t használni a h á b o r ú idején bevezetett hadinyereség-adó fizetésére, a névérték 96,63%-án számítva.3 0 A pénzügyi kor- mányzat terve az volt, hogy a h á b o r ú végével a leszerelt katonai eszközöket (de- mobilizációs javak) hadikölcsön-kötvények ellenében értékesíti és ily m ó d o n azok j e l e n t ő s részét a forgalomból kivonja. Ezt az elképzelést a z o n b a n keresz-

30 I. m. 260.

túlhúzta a h á b o r ú elvesztése. A győztes h a t a l m a k ugyanis e l r e n d e l t é k a katonai javaknak az a n t a n t , illetve az utódállamok részére való átadását, ezt megelőzően pedig a r o m á n megszállás és az azzal együtt j á r ó fosztogatás „oldotta m e g " a hadsereg anyagi leszerelésének a problémáját.3 1

Teleszky J á n o s szerint a hadikölcsön-kibocsátások egyetlen célja a felduz- zadt p é n z f o r g a l o m apasztása lett volna. „ E z u t á n rendszeresen m i n d e n tavasszal és ősszel volt egy-egy hadikölcsön-kibocsátás, amellyel a k o r m á n y igyekezett, amennyire ez az adott viszonyok között lehetséges volt, újból bevonni az időköz- ben mesterségesen szaporított felgyülemlő pénzjegyeket, s biztosítani azt, hogy az infláció végzetes mérveket ne öltsön. Azt, hogy milyen m é r v b e n lehetséges ez a lecsapolás, e l ő r e megállapítani nem lehetetett volna. A feladat a viszonyok ál- tal m e g e n g e d e t t legnagyobb mérvű lecsapolás elérése volt."32 Az egykor nagy lelkesedéssel f o g a d o t t hadikölcsönöket az u t ó k o r éles kritikával illette. Teleszky J á n o s 1927-ben publikált véleménye, mely szerint az államadósságot növelő ér- t é k p a p í r o k a t v o l t a k é p p e n antiinflációs célból bocsátották ki, sok szempontból e l l e n t m o n d a n i látszik a tényeknek. A hadikölcsönök kibocsátását követően ugyanis n e m csökkent a p é n z t ö m e g növekedési üteme, a májusi és n o v e m b e r i aláírási i d ő s z a k o k b a n is tovább folytatódott az inflációs folyamat. Az 4. táblázat adatai alapján pedig az is látszik, hogy a t a k a r é k b e t é t - á l l o m á n y p á r h u z a m o s a n nőtt a hadikölcsönből származó állami bevételekkel; nem f e l t é t e l e z h e t j ü k tehát, hogy a jegyzések túlnyomó része a m e g t a k a r í t á s o k a t mobilizálta volna. A h á b o r ú alatti állami e l a d ó s o d á s (jegybanki kölcsönök és hadikölcsönök) m é r e t é r e jel- lemző, hogy ö n m a g á b a n már ez m e g h a t á r o z t a a p é n z t ö m e g nagyságát, a h á b o r ú alatt a p é n z t e r e m t é s így gyakorlatilag kizárólag az államnak való hitelnyújtással történt. A hadikölcsönökből kétségtelenül nagyon jelentős kormányzati bevéte- lek keletkeztek. A kötvényvásárlások azonban igen gyakran nem a belföldi meg- takarításokat mobilizálták, h a n e m - a b ő k e z ű e n engedélyezett lombardkölcsö- nök jóvoltából - valójában jegybanki p é n z t e r e m t é s bújt m e g mögöttük. A kormányzat két hadikölcsön-kibocsátás között mindig újabb jegybanki hiteleket vett fel, az ebből származó összegek a hadikölcsönök bevételeit jóval meghalad- ták (ezt Teleszky is elismeri könyvében). M i n d e n n e k következtében a p é n z f o r - galom csökkenés helyett gyorsan tovább duzzadt. A hadikölcsönök a h á b o r ú s hi- telszükségletnek csak egy részét fedezték, ezen t ú l m e n ő e n szükség volt jegybanki és külföldi kölcsönökre is. Az 1914 n o v e m b e r é t ő l félévente kibocsá-

tott hadikölcsönök voltaképpen n e m képeztek önálló p é n z f o r r á s t a költségvetés számára, n e m arról volt ugyanis szó, hogy a folyamatosan k é p z ő d ő lakossági megtakarításokat használták volna fel a költségvetési deficit fedezésére. A hadi- kölcsön l o m b a r d biztosította a n n a k lehetőségét, hogy jegybanki p é n z t e r e m t é s álljon a hadikölcsön-jegyzések h á t t e r é b e n , sőt sok esetben m á r magát az aláírást is jegybanki h i t e l t e r e m t é s előzte meg. Két hadikölcsön-kibocsátás között a hiányzó állami pénzszükségleteket pótolták a nagy budapesti b a n k o k előleg-

31 I. m. 261.

32 I. m. 258.

kölcsönei, melyeket a k ö v e t k e z ő kibocsátás bevételére nyújtottak. Ezen előlegek után a kincstár 4 - 5 % - o s k a m a t o t térített. Idővel ezek olyan jelentős összegre e m e l k e d t e k , hogy elérték a hadikölcsön-jegyzések értékét. 1918. o k t ó b e r 31-én a p é n z i n t é z e t e k által nyújtott előlegek 1,58 milliárd k o r o n á t tettek ki.33 E z a gya- korlat is jól mutatja, hogy a hadikölcsönök valójában n e m tudták lecsapolni a f o r g a l o m b a n levő f e l s z a p o r o d o t t pénzmennyiséget.

4. táblázat

A hadikölcsönbol és a jegybanki államkölcsönbó'I származó bevételek és arányuk a pénztömeghez, 1914-1918

Év HNB JBÁ Ossz. TB M2 A l A2

1914 1154,0 1306,6 2 460,6 2302,9 4 176,4 0,5 0,59

1915 2873,4 2196,0 5 069,4 2644,9 5 130,3 1,09 0,99

1916 3803,2 3666,1 7 469,3 3389,0 7 169,8 1,12 1,04

1917 3981,0 6202,7 10 183,7 3994,6 9 452,3 1,00 1,08

1918 3554,9 9908,9 13 463,8 5396,6 15 110,0 0,66 0,90

HNB: Hadikölcsönbol származó nettó bevétel, aláírási összeg a kibocsátási költségek, kifizetett kamatok, kezelési költség és a visszavásárlások levonásával, millió korona.

JBA: Jegybanki államkölcsönök, millió korona.

TB: Takarékbetét-állomány az év végén, millió korona.

M2: Pénztömeg (bankjegy + számlapénz + takarékbetét), millió korona.

A l : Hadikölcsönbol származó nettó bevétel a takarékbetét-állomány arányában.

A2: Hadikölcsönbol és jegybanki államkölcsönből származó bevételek M2 arányában.

Forrás: Dr. Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Bp. 1927. (A világháború gazdasági és társadalmi története) 264-265.; Popovics Sándor: A pénz sorsa a háborúban.

Bp. 1926. II. táblázat.; Pogány Agnes: Két szempont a magyarországi infláció vizsgálatához (1914-1924). Történelmi Szemle 30(1987-1988) 121-136.

Közismert, hogy az infláció veszélyével ekkor m é g képzett közgazdászok, b a n k á r o k s e m számoltak. Lánczy Leó, a m i k o r a v é l e m é n y é t k é r d e z t é k arról, hogy m i k é n t alakulnak a h á b o r ú h a t á s á r a az árfolyamok, így felelt: „ M e g l á t j á - tok, áfák nem nőnek az égig".34 Teleszky j ó szándékát utólag sem v o n h a t j u k két- ségbe, és t é n y az is, hogy a hadviselő országok kivétel nélkül mind alkalmazták az inflációkeltő finanszírozási m ó d s z e r e k e t . Mindez a z o n b a n nem v é d t e meg Teleszkyt a h á b o r ú utáni kritikáktól.

1.3. A k i n c s t á r és a k e r e s k e d e l m i b a n k o k

Az Osztrák-Magyar Monarchia központi b a n k j á n a k Alapszabályzata n e m tette lehetővé, hogy hitelnyújtással kapcsolatos banki ügyletet kössön a k o r m á n y o k - kal. A m a g y a r pénzügyi kormányzat ezért 1873-ban a legtekintélyesebb hazai ke- 33 I. m. 266.; A m. kir. k o r m á n y 1915-1918. évi m ű k ö d é s é r ő l és az ország közállapotairól szóló je-

lentés és statisztikai évkönyv. Bp. 1924. 26*. és 27*.

34 Éber Antal: Közgazdasági a n e k d o t á k . Szeged, 1942. 189.

reskedelmi b a n k o t , a tőkeerős, és széles nemzetközi kapcsolatokkal r e n d e l k e z ő Magyar Altalános Hitelbankot bízta meg az állambankári t e e n d ő k ellátásával.35

A Hitelbank, különösen az állami é r t é k p a p í r o k külföldi kibocsátásainak a meg- szervezésével, nagy é r d e m e k e t szerzett már a dualizmus éveiben is. E b b e n a tevékenységében az általa vezetett úgynevezett Rothschild-konzorciumra tá- maszkodott, amely a legnagyobb budapesti, bécsi és berlini b a n k o k b ó l állt. A vi- lágháború küszöbén a magyar csoportot a Magyar Altalános Hitelbank, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár EgyesiUet és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkotta. Az osztrák c s o p o r t o t a bécsi Rothschild-bankház, illetve az általa alapított Öster- reichische Credit-Anstalt, a Boden-Credit-Anstalt, a Wiener Bankverein, a Länder- bank, a Niederösterreichische Escompte-Gesellschaft és az Anglo-Östeireichische Bank alkotta. A konzorciumot e s e t e n k é n t kiegészítette a Direction der Discotito Gesellschaft, az S. Bleichröder és a Mendelsohn & Co. berlini bankház.3 6 A b a n k á - ri egyezmény t a r t a l m a az idők folyamán j e l e n t ő j e n kibővült, az 190l-es egyez- ményt 1907-ben módosították - ez az általunk vizsgált időszakban végig érvény- ben is volt.37

A Szerbia elleni részleges mozgósítás költségeinek f e d e z é s é r e hivatott köl- csönt a Magyar Altalános Hitelbank vezetése alatt álló bankkonzorciumtól vette fel a magyar k o r m á n y 350 millió k o r o n a névértékű pénztárjegy zálogba helyezé- sével. Az első háborús államkölcsön 297,5 millió korona bevételt e r e d m é n y e - zett.38 A H i t e l b a n k vezetése alatt álló bankcsoport a háború f o l y a m á n több alka- lommal nyújtott még a k o r m á n y z a t n a k hiteleket. 1915. június 14-én 200 millió k o r o n a összegű kölcsönt folyósított kincstári váltók ellenében, a következő két h ó n a p b a n pedig további 213 milliót hitelezett.3 9 A kölcsönöket a lejárat közeled- tével ismét prolongálták, 1917. j a n u á r 5-én a korábbi 413 milliós váltókölcsön összegét 600 millióra emelték.4 0

Gyakori hitelezője volt még a Pénzügyminisztériumnak az említett konzor- ciumon kívül a négy budapesti nagybankból, a Magyar Altalános Hitelbankból, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesü- letből és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankból álló csoport is, amely az

1915. június 19-én aláírt szerződés alapján, kincstári váltók leszámítolásával, 285 millió k o r o n á t kölcsönzött.4 1 A hitel áthidaló jellegű volt. Bár az 1915. m á j u s vé- gén m e g h i r d e t e t t második hadikölcsönre az aláírási helyek ( p é n z i n t é z e t e k ) elő- legeket fizettek be a Pénzügyminisztérium számlájára, ezek a z o n b a n nem f e d e z -

35 M O L Pénzügyminisztérium, Elnöki iratok, K 255 3486/1920, 3137. sz. irat, 1873. júl. 29.

36 Ld. pl. M O L Z 51, 175. t. Magyar Általános Hitelbank Titkárság. Az 1914. évi 500 millió k o r o n a névértékű törlesztéses járadékkölcsön szerződés iratai.

37 M O L K 255 3486/1920, 3054/1907 P.M. sz.

38 M M J 80.

39 M M J 167.

40 MMJ 198., 223., 240.; Szt'deczky-Kardoss Tibor: A magyarországi p é n z i n t é z e t e k fejlődése. Bp.

1928. 29.

41 M M J 167.

ték a j ú n i u s i kiadásokat. A pénzügyminiszter május 29-én 400 millió k o r o n a előleget k é r t az említett négy banktól, ami után a kincstár évi 6 % k a m a t o t és 1/2% j u t a l é k o t térített, m a j d június 19-én a fent említett kincstári váltókölcsön- né konvertálták az előleget.4 2 A lejáratkor a kölcsönt újból meghosszabbították.4 3

A hadikölcsön-kibocsátások sok s z e m p o n t b ó l új helyzetet t e r e m t e t t e k az ál- lamkincstár és a Hitelbank kapcsolatában. Teleszky J á n o s az első h á b o r ú s évek pénzügyminiszterének könyvéből tudjuk, hogy a Hitelbank által vezetett bank- konzorcium, mely addig a költségvetés s z á m á r a szükséges külföldi hitelfelvétele- ket biztosította, élesen ellenezte a hadikölcsön-kibocsátás elképzelését. A bank- konzorcium nemcsak saját üzletét féltette, h a n e m az állami é r t é k p a p í r o k belföldi kibocsátását is teljesen elképzelhetetlennek t a r t o t t a , annyira ellentétes volt ez az a d d i g követett gyakorlattal. Ezért azt javasolták a pénzügyminiszter- nek, hogy hadikölcsön helyett inkább a Rothschild-konzorciummal kössön egy 300-500 millió koronás hitelszerződést.4 4 Teleszky J á n o s a z o n b a n kitartott ere- deti elképzelése mellett és az 1914. n o v e m b e r 4-i tanácskozáson meggyőzte a nagybankok jelen levő vezetőit, m a j d megállapodtak a kibocsátás részleteiről.

A H i t e l b a n k a többi magyar kereskedelmi bankkal együtt végül részt vállalt a hadikölcsön-kötvények kibocsátásában, továbbá aláírási és beváltási helyként m ű k ö d ö t t , a későbbiekben pedig a kincstár részére előleghiteleket is folyósított a jövőbeni kibocsátások bevételeire. Ú j elem volt a z o n b a n , hogy a hadikölcsö- nök e s e t é b e n a kivételes helyzete megszűnt, miután a kincstári kibocsátások megszervezése nem egyedül a Hitelbank f e l a d a t a lett t ö b b é . Az első h á r o m ha- dikölcsön-kibocsátás összes bevételének közel negyven százalékát a két legna- gyobb b u d a p e s t i banknál, a Hitelbanknál és a Kereskedelmi Banknál jegyezték.

Viszonylag mérsékelt e r e d m é n y e k e t ért el a szintén kiterjedt országos hálózattal rendelkező Osztrák-Magyar Bank, a P o s t a t a k a r é k p é n z t á r , valamint az állam- pénztárak (5. táblázat).

A hadikölcsön-kibocsátások végül sikeresek voltak. H a azonban a jegyzési e r e d m é n y e k e t az ausztriaihoz hasonlítjuk, azt látjuk, hogy a magyar aláírások nem érték el a magyar kvóta arányát (36,4%) sem. Ez valószínűleg azzal magya- rázható, hogy Magyarország a h á b o r ú előtt is t ő k e i m p o r t ő r ország volt. A ma- gyar tőkeszükséglet kielégítésére szükségesnek látszott az osztrák pénz- és tőke- piacot is igénybe venni a h á b o r ú alatt. E n n e k megfelelően Teleszky János, magyar pénzügyminiszter 1915 f e b r u á r j á b a n k e z d e m é n y e z t e osztrák kollégájá- nál, hogy magyar államkötvényeket helyezhessenek el Ausztriában. E r r e azon- ban hosszú ideig nem k a p t a k engedélyt. A pénzügyi tárca osztrák v e z e t ő j e ugyanis a hazai kibocsátások sikere é r d e k é b e n nem a k a r t a a magyar címletek előtt megnyitni a bécsi piacot.4 5 1915-ben, az ekkor b e k ö s z ö n t ő p é n z b ő s é g és az elhelyezést kereső tőkék n y o m á s a késztette álláspontja módosítására.

42 MMJ 167-168.

43 MMJ 199.

44 Dr. Teleszky J.: i. m. 254.

45 Popovics S.\ i. m. 59.; Dr. Teleszky J.: i. m. 261.

5. táblázat

Az első három hadikölcsön összesített bevétele az aláírási helyek alapján, 1914-1915

Aláírási hely

Jegyzett összeg, millió korona

Aránya (százalék)

Magyar Királyi Állampénztár 97,640 2,2

Magyar Kir. Postatakarékpénztár 205,049 4,8

O M B budapesti Főintézete és fiókjai 125,076 2,9 Országos Központi Hitelszövetkezet 188,193 4,4

Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 852,748 19,9

Magyar Általános Hitelbank 806,925 18,8

Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank 333,336 7,8 Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egy. 333,017 7,8 Wiener Bankverein magyaro-i fiókja 150,989 3,5

Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. 149,391 3,5

Angol-Osztrák Bank 148,774 3,5

Hazai Bank 115,989 2,7

Magyar Általános Takarékpénztár 101,656 2,4

Magyar Agrár- és Járadékbank 83,284 1,9

Első Magyar Iparbank 70,317 1,6

Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár 64,832 1,5 Magyar Országos Központi Takarékpénztár 60,743 1,4

„Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet 53,351 1,2 Magyar Takarékpénztárak Közp. Jelzálogbankja 50,215 1,2

Egyéb magyarországi bankok* 189,147 4,4

Horvátországi bankok és takarékpénztárak 79,813 1,9 Boszniai bankok és takarékpénztárak 32,250 0,8

Összesen 4 292,736 100,0

* Ötvenmillió koronán aluli jegyzések.

Forrás: MOL K 269 Pénzügyminisztérium, Általános iratok, 368. tétel.

A magyar állami pénztárjegyek ausztriai kibocsátását a Magyar Altalános Hitelbank vezetése alatt álló magyar és osztrák b a n k k o n z o r c i u m szervezte meg.

A kibocsátásokra rendszerint a hadikölcsönökkel egy időben, ám azoktól függet- lenül került sor. Az első alkalom 1915 o k t ó b e r é b e n , a h a r m a d i k hadikölcsön alá- írásra bocsátása volt. A 285 millió k o r o n a névértékű, két és fél éves lejáratú, 5%-os k a m a t o z á s ú , 9 8 % - o s árfolyamon kibocsátott é r t é k p a p í r o k a t többnyire az említett b a n k c s o p o r t tagjai vették át és később azok egy részét Bécsben és B u d a - pesten eladták. A h a r m a d i k kibocsátás 700 milliójából 100 millió k o r o n a össze- gűt az i d ő k ö z b e n megalakult Pénzintézeti Központ, a f e n n m a r a d ó 600 milliót pedig a b a n k k o n z o r c i u m tagjai jegyezték le. 1918. április 18-án pedig 600 millió k o r o n a é r t é k ű váltókölcsönt folyósított a bankcsoport, melynek e g y h a r m a d á t a

magyar, k é t h a r m a d á t az osztrák tagintézetek vették át (az egyes pénztárjegy- kibocsátások adatait a 6. táblázat tartalmazza, a 3. táblázat p e d i g többi hadiköl- csön-kötvényfajtával együtt m u t a t j a ) .

6. táblázat

Magyar állami pénztárjegyek kibocsátása az első világháborúban

Sorszám Kibocsátás ideje

Névérték (millió k.)

Kamatláb

(%)

(%)

I. 1915. okt. 285 5,0 98,00

II. 1916. nov. 600 5,5 98,75

III. 1917. márc. 700 5,5 99,50

IV. 1917. nov. 700 5,5 98,75

V. 1918. ápr. 950 5,0 95,75

Összesen - 3235 ^{- -}

Forrás: Dr. Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Bp. 1927. (A világháború gazdasági és társadalmi történe- te) 262.

7. táblázat

Az Osztrák-Magyar Bank követelései a magyar kincstárral szemben

1918. október 26-án

Követelés Összege, millió korona

Konzorciális kölcsönök 297,5

Lombardkölcsönök 728,0

Solaváltó 1019,2

Kötelezvények 6798,0

Pénztárjegyek 1066,2

Összesen 9908,9

Forrás: Popovics Sándor. A pénz sorsa a háborúban.

Bp. 1926. 66.

1.4. A k ü l f ö l d i k ö l c s ö n ö k a h á b o r ú a l a t t

A háború alatt felvett külföldi kölcsönök alapvetően a k r ó n i k u s a n passzív keres- kedelmi m é r l e g kiegyensúlyozását szolgálták. A szűkösen csordogáló külföldi hi- teleknek kellett f e d e z n i azokat a beszerzéseket is, melyekre feltétlenül szükség volt a h á b o r ú folytatásához. A jegybank végül ezeknek a kölcsönöknek a révén próbálta a k o r o n a n e m z e t k ö z i árfolyamát is védeni a semleges országok pénz- piacain.

A l e g f o n t o s a b b p a r t n e r N é m e t o r s z á g volt. A M o n a r c h i a két Pénzügyminisz- tériuma 1914. n o v e m b e r 17-én hitelszerződést írt alá a Disconto Gesellschaft, az

A Magyar Állami Jegyintézet által a kormánynak folyósított pénztárjegykölcsönök, 1921 - 1 9 2 4

8. táblázat S. Bleichröder és a Mendelsohn & Co. ber- lini bankcégekből álló bankcsoporttal.

Magyarország részesedése ekkor 100 mil- lió m á r k a volt. A kölcsönt egyéves váltók leszámítolása ellenében folyósították, a kamatláb, amely 1914 végéig 6%, azontúl 5 % volt, kedvezőnek számított, ugyanis megfelelt a Reichsbank hivatalos leszámí- tolási rátájának. Ezenkívül még évi 5/8%

jutalékot térített a b a n k o k n a k a magyar kincstár. 1915. június 18-án újabb 120 mil- lió m á r k á s kölcsönt vettek fel azonos fel- tételekkel.4 6 A kölcsönöket, a megállapo- dás szerint ismételten m e g h o s s z a b b í t o t t á k és 1915 n o v e m b e r é b e n a lejárt 100 millió márkás kölcsön helyett 175 millió m á r k á t , majd m é g további, összesen 150,6 millió márka é r t é k ű váltókölcsönt nyújtott a ber- lini bankcsoport. Az 1916 m á j u s á b a n meg- kötött szerződés ú j a b b 229,32 millió már- ka felvételét tette lehetővé. A n é m e t á r u i m p o r t fedezését szolgálták az ugyan- csak e k k o r garantált, havi 43,68 milliós kölcsönök, amit 1917. március végéig ve- hetett a magyar pénzügyminiszter igény- be.47 A magyar kincstár a háború végéig összesen 1,336 milliárd m á r k a váltóköl- csönt vett fel a berlini bankszindikátustól.

Kisebb jelentősége volt a n n a k a 25 millió márkás váltóhitelnek, melyet a németországi Zentral-Einkaufsgesellschaft nyúj- tott a magyar H a d i t e r m é n y Rt. romániai gabonavásárlásának finanszírozására.4 8

A h á b o r ú s években ismételten m e g ú j í t o t t á k azt a 150 millió m á r k a n é v é r t é k ű pénztárjegykölcsönt is, melyet Magyarország még 1914 előtt vett fel. Az utolsó prolongálás alkalmával, 1918-ban 5%-kal kamatozó, 1921. április l - j é n esedé- kessé váló pénztárjegyeket b o c s á t o t t a k ki, melyekből 30 milliónyit a n é m e t pénz- csoport m á r nem tudott elhelyezni, ezért azt a német k o r m á n y vette át.49

W e k e r l e magyar miniszterelnök és az osztrák pénzügyminiszter kérésére, 1918 első n a p j a i b a n megállapodás született arról, hogy a két állam részére, a kvóta

Az engedélyezés időpontja*

Hitelösszeg, milliárd korona

1921. október 11. 3,00

1922. március 21. 4,00

1922. június 22. 5,82

1922. október 31. 5,00

1923. január 3. 6,00

1923. február 8. 6,00

1923. március 16. 4,00

1923. április 5. 6,00

1923. április 26. 10,00

1923. május 30. 20,00

1923. július 5. 30,00

1923. augusztus 4. 360,00 1923. november 15. 126,00 1923. december 19. 260,00 1924. február 7. 350,00

* A kormánykölcsönöket az Országos Pénz- ügyi Tanács engedélyezte.

Forrás: Pogány Agnes: Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. A Magyar Állami Jegy- intézet tevékenysége 1920-1924. In: A Ma- gyar Nemzeti Bank története. I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1924. Szerk. Bácskai T a m á s . Bp.

1993. 490.

46 M M J 168.; Dr. Teleszky J.: i. m. 351-352.

47 M M J 223-224., 241.

48 M O L K 289 Pénzügyminisztérium, A hágai delegáció iratai, IV/9. 2.

49 Uo.

szerinti felosztással, havonta 75 millió m á r k a kölcsönt folyósítanak. 1918. július l-jétől a z o n b a n Reichsbank leállította e hitelek nyújtását.5 0

Bár az említett hiteleket kedvező feltételekkel folyósították, még arra sem voltak elegendők, hogy a h á b o r ú alatti n é m e t behozatali t ö b b l e t e t finanszíroz- zák. Magyarország számára k o m o l y csalódást jelentett a n é m e t hitelezők vona- kodása, mivel a h á b o r ú s magyar gazdaságpolitika komolyan számított a n é m e t p é n z f o r r á s o k r a . Ezek a valutakölcsönök nem voltak e l e g e n d ő k a korona külföldi é r t é k é n e k a l á t á m a s z t á s á r a s e m , amit pedig az e l ő r e h a l a d ó belföldi inflációs folyamat, valamint a M o n a r c h i a kereskedelmi m é r l e g é n e k a passzivitása is szük- ségessé tett volna.5 1 A n é m e t hitelek visszafogása, és az ezáltal keletkezett fe- szültségek indokolták a magyar és az osztrák pénzügyminiszter tárgyalásait H e l f - ferich n é m e t birodalmi pénzügyminiszterrel 1916. f e b r u á r e l e j é n Bécsben, m a j d Helfferich utódjával, gróf R o e d e r n n e l 1916. július végén Berlinben. A m e g b e - széléseken a M o n a r c h i a a h á b o r ú továbbfolytatásához ú j a b b n é m e t kölcsönöket igényelt. Az osztrák és a magyar fél n e h e z m é n y e z t e továbbá, hogy a kettős M o - narchia v a l u t á j á n a k értéke a birodalmi m á r k a értékeléséhez képest is romlott a semleges országok tőzsdéin, ezért szükségesnek t a r t o t t á k a N é m e t Birodalmi Bank t á m o g a t á s á t , hogy a k o r o n a árfolyama legalább a m á r k á v a l szemben ne ro- moljon tovább. A n é m e t birodalmi pénzügyminiszternek ezzel szemben az volt az álláspontja, hogy az ellenséges és a semleges államok elsősorban a n é m e t va- luta, és a R e i c h s b a n k helyzetét figyelik, s ebből vonnak le következtetéseket a központi h a t a l m a k gazdasági és pénzügyi helyzetére. Az O s z t r á k - M a g y a r M o - narchiának ezért inkább az az é r d e k e , hogy stabil legyen a birodalmi m á r k a érté- ke, s nem az, hogy a k o r o n a a n é m e t valuta rovására részesüljön t á m o g a t á s b a n . A n n a k ellenére, hogy az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a pénzügyi vezetése n e m ér- tett egyet ezekkel az érvekkel, a n é m e t birodalmi kormány álláspontján n e m tu- dott változtatni. A k e r e s k e d e l m i passzívum kiegyenlítése é r d e k é b e n az Oszt- rák-Magyar Bank ezért arra kényszerült, hogy saját aranykészlete ellenében, semleges p i a c o k o n vásároljon márkaköveteléseket.5 2

A h á b o r ú folyamán Magyarország a semleges o r s z á g o k b a n is vett fel kisebb kölcsönöket. A z osztrák és a magyar dohányjövedék holland-indiai gyarmatok- ról származó dohányt vásárolt a Vereenigte Nederlandsche Tabakbank amszterda- mi cég 20 millió holland f o r i n t é r t é k ű intézvényezési hitele segítségével. A ma- gyar rész 7 millió volt, melyet a Magyar Általános Hitelbankból, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületből és a Ma- gyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankból álló b a n k c s o p o r t közvetített, a Pénzügy- minisztérium kezessége mellett. 1916. n o v e m b e r végén jött létre egy újabb hitel- szerződés holland, illetve osztrák és magyar bankok között. A 8,4 millió güldenes kölcsönt az élelmiszer-behozatal t e t t e szükségessé. 1917. o k t ó b e r 19-én

50 Dr. Teleszky J.: i. m. 366.

51 Pogány Á.\ i. m. 370-371.

52 I. m. 372.

újabb holland pénztárjegy-kölcsönről született megegyezés, a magyar rész havi 1,2 millió holland forint volt.53

Az oroszországi magyar és osztrák hadifoglyok segélyezését, gyógyszerekkel és élelmiszerrel való ellátásukat szolgálták azok a svéd és d á n kölcsönök, melye- ket 1917-ben vett fel a Hadügyminisztérium szerveként szereplő Gemeinsames Zentralnachweisebureau. A z 1,4 millió svéd korona, illetve 2 millió d á n k o r o n a összegű hitelnyújtás feltétele volt, hogy a visszafizetésért a bécsi S. M. Roth- schild-bankház vállalja a garanciát.5 4 A Svédországba irányuló kenőolajpárlat- kivitelhez kapcsolódott egy másik svéd hitelkonstrukció, amely a kivitt áruk arányában folyósított részben k a m a t m e n t e s rabatthitelt, részben pedig p é n z t á r - jegykölcsönt, ami 1918 j a n u á r j á t ó l havi 300 millió svéd k o r o n á t eredményezett.5 5

A M o n a r c h i a és N é m e t o r s z á g Dániával szemben m u t a t k o z ó kereskedelmi passzívumát egyenlítette ki, illetve az ú j a b b dán élelmiszer-behozatalt finanszí- rozta az 1917. d e c e m b e r 5-én m e g k ö t ö t t hitelegyezmény. A dán b a n k c s o p o r t összesen 50 millió dán k o r o n á t bocsátott a n é m e t , osztrák és magyar b a n k o k rendelkezésére; N é m e t o r s z á g része 32,5 millió, Ausztriáé 12,25 millió, Magyar- országé pedig 5,25 millió d á n korona volt. A hitelek 7 0 % - a volt váltóhitel, míg 30%-át a központi h a t a l m a k által küldött arany zálogba helyezésével fedezték.5 6

A magyar Pénzügyminisztérium a fenti hitelek magyar része után készfizetői ke- zességet vállalt, és a hiteleket közvetítő b a n k o k számára félévenként 1/6% juta- lékot térített. Teleszky J á n o s adatai szerint a háború végéig ténylegesen 7,35 millió dán koronát és 1,517 millió svéd koronát hívott le Magyarország a részére engedélyezett hitelkeretekből.

A külföldi valutakölcsönök egy része a k o r o n a nemzetközi á r f o l y a m á n a k javí- tását szolgálta. Az 1916. f e b r u á r elsején Budapesten felállított Devizaközpont funkciója a belföldön r e n d e l k e z é s r e álló valuta- és devizakészletek központosítá- sa, és ellenőrzött, engedélyhez kötött kiutalása volt. F e l a d a t á n a k azonban n e m tu- dott teljes m é r t é k b e n eleget tenni, mivel a beszolgáltatott valuták és devizák érté- ke nem fedezte a valuta- és devizakeresletet. A Devizaközpont vezetésével megbízott Osztrák-Magyar Bank ezért arra kényszerült, hogy saját valuta- és devi- zatartalékai felhasználásával, m a j d külföldi kölcsönök révén próbálja m e g ki- egyenlíteni a Devizaközpontnál j e l e n t k e z ő túlkeresletet.5 7 Ezt a célt szolgálták az 1916 márciusában és júliusában Hollandiában felvett 10-10 millió güldenes kölcsö- nök is. 1916-ban és 1917-ben a jegybank devizakészleteinek gyarapítása é r d e k é b e n Svájcban 53,68 millió svájci f r a n k o t vett fel a Devizaközpont megbízásából tevé- kenykedő o s z t r á k - m a g y a r b a n k k o n z o r c i u m . A kölcsönnyújtás feltétele volt, hogy Magyarország a h á b o r ú után tüzelőolajat, benzint és c u k r o t szállítson Svájcba.5 8

53 M M J 271., 428.

54 M M J 272.

55 M M J 429.

56 I. h.

57 Pogány A.: i. m. 373-377.

58 I. m. 375.; Dr. Teleszky J.: i. m. 366-367.