Monok István*
Szeged
Protestáns iskolai könyvtárak tematikus összetételének változásai a reformáció
első századában 1
A
M agyar K irályság kulturális és oktatási intézményi rendszere a 16. század elejére szerkezetében m egegyezett a nyugat-európai királyságokéval. A z egyházi — világi és szerzetesi egyházak egyaránt — intézm ények mellett az egyes fóurak udvarai éppen úgy m űvelődési központként m űködtek, ahogy a városok tanácsai által fenntartott, de a m űködtetésében m indig az egyházra bízott h um anista iskolák is. F on tos kiemelni azt, hogy nem csupán a szabad királyi városok
ban beszélhetünk az oktatás világiasodásáról, hanem m ezővárosi példát is tu dunk említeni. E z utóbbi azért fontos, m ert jelzi, a főúri m ecenatúra m űködését - hiszen a m ezővárosokban a környék tulajdonosa, a főúr jelen tős befolyással
M onok István (Zalam erenye, 1956) irodalom -, és m űvészettörténész, könyvtáros, egyetemi tanár. Felsőfokú tanulm ányait a J ó z s e f A ttila Tudom ányegyetem en és az Eötvös Lóránd T u d o mányegyetemen végezte. Egyetem i tanulm ányai befejezésétől folyam atosan oktatott a Szegedi Tudom ányegyetem en: régi magyar irodalom történetet, török kori történelmet, m űvelődéstörté
netet. 1989-ben m egszervezte a szegedi könyvtáros képzést, 1996-ban m egalapította a M űvelő
déstörténeti Intézetet. 2008-ban Egerben, 2010-ben Szegeden m egalapította a kulturális örökség tanulm ányok képzést. M eghívott professzor volt Párizsban három nagy iskolában is (École normale supérieure, École pratiques des hautes études és École nationale des chartres a Sor- bonne-on), a Bolognai, a Jyváskylái, a K olozsvári és az Erlangeni Egyetemeken, de tartott órákat Bécsben is. Forrásszinten több évtizeden át kutatta a m agyarországi és erdélyi kora újkori olvas
mány-, és könyvtártörténetet. K özel húsz könyvsorozatot alapított, többnek ma is szerkesztője.
A M agyar Könyvszem le főszerkesztője, de részt vesz további öt folyóirat szerkesztésében, illetve további öt nem zetközi lapban is. A z O rszágos Széchényi Könyvtár főigazgatója 1999 és 2009 közt volt. M a az M T A Könyvtár, Levéltár és Inform ációs K özpo n t főigazgatója. A M agyar Elektronikus K önyvtárat - amely könyvtárosok öntevékenysége alapján jö tt létre - a nemzeti könyvtár részévé tette, ma a M E K Egyesület elnöke. A z A kadém ián, vezetésével létrejött az ország legnagyobb digitális tudom ányos könyvtára (R E Á L ). T ag ja több nagy könyvtár tud om á
nyos tanácsának: Strasbourg, V atikán, M oszkva, M artin, K olozsvár, szám os európai könyvtári bizottságnak.
1 A kutatást az E F O P -3 .6.1-16-2016-00001 K utatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy K ároly Egyetem en című projekt tám ogatta.
bírt —, és ennek a m ohácsi csatavesztés, vagyis a középkori M agyar K irályság összeom lása után különös jelentősége volt. A királyi udvar hiánya m iatt — hiszen az Prágában, illetve Bécsben volt — ugyanis az arisztokrata családokon múlt, hogy a m agyar m űvelődés milyen arculatú lesz. Lesznek-e m űködő intézményei, iskolák, könyvtárak, nyom dák, vagy sem.
A m inket m ost érdeklő évszázadban — azért is, m ert a m ohácsi csatában jelen tős szám ú arisztokrata és főpap esett el — a legbefolyásosabb családok tagjai p ro testánsok voltak. A Bánffy, a N ád asd y , a Batthyány, a Révai, a Forgách, a T h u rzó stb. családok a 17. század elejére vagy kihaltak fiúágon (m int a Bánffyak), vagy a családfők rekatolizáltak. A 17. század elején homo novusként a politikai, és a kulturális közéletbe lépők pedig m ár katolikusként lettek arisz
tokraták (az Esterházy család például). N em jelenti ez azt, hogy a 16. században nem volt katolikus arisztokrata család, a Pálffyak például ilyenek. Erdélyben az uralkodók nagyobb részt katolikusok m aradtak (Szapolyai Ján o s, illetve a B áth o ryak), de volt unitárius fejedelem (János Z sigm o n d ), m ajd kálvinista is (R ákóczi Z sigm on d , Bethlen G áb o r). A z erdélyi előkelő családok közül azonban többen kálvinisták lettek vagy éppen unitáriusok. A szabad királyi, többségükben német lakosságú városok egyöntetűen a lutheránus vallásra tértek át a 16. század m áso
dik harm ada folyam án.
Ezeket a tényeket azért tartottam fontosnak megemlíteni, hogy lássuk: az ok tatási és a m űvelődési intézm ényi rendszer alapítói, fenntartói, m ecénásai jelen tős m értékben protestán sok voltak.2 így, am ikor a k orszak nyom dai term ésének tem atikus összetételét vizsgáljuk, ezt nem szabad elfeledni. H aso n ló befolyással bírtak az iskolai könyvtárak gazdagítására is. H a csak örökül hagytak is könyve
ket, azok a könyvek jav arészt ugyancsak protestán s szellem űek voltak.
A z ellentételezése ennek a protestán s túlsúlynak nem volt m eg a katolikus o l
dalon akkor sem, ha m aguk m ögött tudhatták a H absburg-udvar tám ogatását.
A z egyház világi hierarchiája összeom lott, a szerzetesrendek elnéptelenedtek. A z 1560-ban a M agyar K irályságba települő jezsu ita rend is csak a 17. század elejé
től tudott kom olyabb iskolák szervezésével lendületet adni, hátteret biztosítani a m eginduló rekatolizációs törekvéseknek.
A protestán s iskolák könyvtárainak anyagát három fo rráscsop o rt figyelem bevételével jellem ezhetjük. Ism erjük a k orszakban m egjelent könyvek bib liog
2 A 16. század m agyarországi m űvelődéstörténete udvarok sorának a története. V ö. H orváth Ján o s: A reform áció jegyében. A M ohács utáni félszázad magyar irodalom története. A kadém iai
K iadó, Budapest 1953 (2. kiadás: G ondolat, B udapest 1957.)
ráfiáját, és feltehetjük, hogy a helyi, iskolai kiadványok m egtalálhatóak voltak ezekben az iskolákban. A m ásodik csop ort a m a is kézbe vehető könyveké, am elyekben szám o s kéziratos bejegyzést olvashatunk. Egyes iskolák tu lajd o n o si bejegyzését, illetve ezen túlm enően a könyvek haszn álatára vonatkozó in for
m ációkat. A h arm adik csop ort a statisztik ai elem zést teszi lehetővé, hiszen az 1517 és 1617 k özö tti időszakból 245 könyvjegyzék m aradt ránk levéltári d o kum entum ként, az 1618 és 1626 (a m oh ácsi csata centenárium a) közöttről további 66. Ezeken a könyvjegyzékeken m inim um öt, m axim um 3 6 0 0 könyvté
telt em lítenek. Ezeken túlm enően szám os olyan do ku m en tum o t ism erünk (h a
gyatéki összeírások , végrendeletek, m issilis levelek stb .), ahol a tu lajdonosnak egy, m axim um négy könyvét em lítik, csak ezeket nem tartjuk könyvjegyzék
n ek.5 In form ációértékük azonban jelen tő s lehet. C sak egyetlen példa: feltűnő, hogy az erdélyi Beszterce város polgári hagyatékaiban — a könyvjegyzékeken, de az elszórt ad ato k szerint is — a legtöbb polgárn ak volt egy T eren tiu sa. N em tudunk m ásra gondolni, m int arra, hogy a helyi iskolában a latin tanár alapvető
en T eren tiu s-példaszövegeket h aszn ált az ok tatásb an .4
A legfontosabb források term észetesen az iskolai könyvtárak összeírásai.
Ilyen sajnálatosan kevés van. Figyelembe veendőnek tartom azonban a városi könyvtárak katalógusait is. Ebből sincsen sok, de azt gondolom , hogy analógia
ként használh atóak egy-egy város iskolája szellemi arculata jellem zéséhez. K ő szeg talán a legjobb példa. 1535-ből fennm aradt egy kis összeírás, amely 10 könyvet említ, és a katolikus plébánián elhelyezett könyveket sorolja, amelyek
„zűr gemeinen N u tz ” őriztettek. 1614-ből m aradt ránk a m ásodik ism ert ö ssze
írás, im m ár „im P farh o ff geinvertiert worden ... zue gem einer S ta d t G ü n ss Bibliotheckh gehörig”.5 A 177 könyv közt felism erhetően m egm aradtak a régi, a
5 A program beszám olója, a megjelent könyvek felsorolásával: M onok István: A kora újkori M agyarország olvasmánym űveltségéről. Részm érleg egy hosszú alapkutatás eredményeiről. In:
„A pró cseppekből lesz a zápor." Bakonyi Géza-emlékkönyv. H egyi Á dám - Sim on M elinda (szerk.), Szegedi Egyetem i K iadó, Ju h ász G yula Felsőoktatási K iadó, Szeged 2008 (H ab en t sua fata libelli IV .) 2 3 - 4 3 . A könyvjegyzékek adatbázisa: h ttp://ko rau jko r.ek .szte.h u /lectio/
k o rau jk o ríp = 0 (M egnyitva: 2018. m ájus. 16)
‘ Erdélyi könyvesházak I V / 1 - 2 . — Bibliotheken in Siebenbürgen I V / 1 - 2 . Lesestoffe dér siebenbürgen Sachsen, 1575—1750. H rsg. von István M onok, Péter Ö tvös, A ttila Verók.
O S Z K , B udapest 2 004 (A dattár X V I —X V III. századi szellemi m ozgalm aink történetéhez 1 6 / 4 /1 - 2 .) , Beszterce: 3—155.
5 Lesestoffe in W estungarn II. K őszeg (G ü n s), R u st (R u szt), E isenstadt (K ism arton), Forchtenstein (Fraknó) 1535—1740. H rsg. von T ib o r G rüli, K atalin Keveházi, K ároly K okas, István M onok, Péter Ö tvös, H arald Prickler. Red. von István M onok, Péter Ö tvös. Scriptum ,
protestáns reform áció előtti könyvek, aztán a 16. század első felének hum anista szövegkiadásai következnek. Ilyen E rasm usnak az em beri butaságot ostorozó írása, sok Philipp M elanchthon-m ű, és rendre a protestán s generációk művei, M artin Luthertől, Joh an n es Bugenhagenen át a wittenbergi ortodox és a heidelbergi toleránsabb teológusokig. V iszonylag kevés a polem ikus irodalom , akár a katolikusokkal folytatott, akár a protestáns szellem i irányzatok közti vitá
kat tekintjük. (A következő összeírás m ár 1660-ból való,6 m egerősíti a képet:
K őszeg polgárai, így vélhetőleg iskola is, a szász filippizm us, és a heidelbergi irénizm us hatása alatt m aradtak meg lutheránusoknak.)
V an n ak iskolák, amelyek könyveiről csak részinform ációkkal bírunk. így a könyvanyag változásait nem tudjuk nyom on követni. Ö ssze tudjuk azonban h a
sonlítani a képet m ás, korabeli iskolákkal, ahonnan ism erjük a könyvtár teljes összeírását, vagy, mint a németújvári iskola esetében, nagyobb szám ú könyv m a
radt meg a könyvtárból (utóbbi helyről például több m int 1000).
H a például a trencséni evangélikus iskolát tekintjük, egyetlen forrásunk an nak az adom ánynak az összeírása, amelyet 1588-ban Forgách Im rétől (?—1599) k ap tak / N em kevés, 171 könyv. Láthatóan jó érzékkel kiválasztott könyvanyag.
A teljes ókori szövegkorpusz, némely szöveg több kiadásban. R áadásul nem régi kiadásokról van szó (a jegyzék szerencsére kitér a kiadás helyére és évére is).
1550 és 1585 közti könyvekről van szó. N agyszám ú A risztotelész-kiadás, sok kom m entár, a legtöbb A ugustin us N yp h u stól (A gostin o N ifo , 1473—1538), de van A quinói Szen t T am ástó l is A risztotelész-m agyarázat. Stagirita kapcsán 68 könyvet szám olhatunk m eg a kis gyűjtem ényben. E rős kétségeim vannak afelől, hogy ezt a részletes elem zésekre is alapot nyújtó könyvanyagot az oktatásban használták volna. So k k al inkább a tanárok felkészülésében, illetve a város, a k ör
nyék lelkészeinek olvasm ányai lehettek. A trencséni könyvtár erős a kortörténet
ben is: a császárokkal, főleg V . Károllyal kapcsolatban. E rős E rasm u s jelenléte, és a vele kortárs hum anistáké. D ialektika, retorika, gram m atika. M ég nem a Petrus R am us utáni felfogásban, vagyis, annak ellenére, hogy közel kortárs k i
adások, az új dialektika és logika m ég nem érte el T ren csén t 1588-ban. Kevés a
Szeged 1996. (A dattár X V I —X V III. századi szellemi m ozgalm aink történetéhez 1 8 /2 . — Burgenlándische Forschungen. Son derband X V .) 31. (1 5 3 5 ); 3 4 -3 9 . (1614)
6 Lesestoffe in W estungarn II. K őszeg (G ü n s) ... i. m. 58—68. (1660)
' M agyarországi m agánkönyvtárak II. 1 5 8 8 -1 7 2 1 . Sajtó alá rend. Farkas G ábor, V arga A n d rás, K atona T ü n de, Latzkovits M iklós. Szerk.: M onok István. Scriptum , Szeged 1992 (A dattár X V I - X V I I I . századi szellemi m ozgalm aink történetéhez 13 /2 .) 3 -9 .
teológia, van persze Luther, M elanchthon (a hum anista és a teológus is), de van
nak orvosi m unkák vagy éppen csillagászat, a világkép tágítására.
Ehhez képest az a könyvtár, amelyet Besztercebánya város ajándékozott a lu
theránus iskolának 1600 körül, elavultnak m on dh ató.8 A helyi városi könyvtár állom ányát selejtezték, és adták az iskolának: „Libri in publica libraria exules scholastici”.9 Kiváló antik és középkori szerzők, sok a 15. századi köztük, és — ugyan nem jegyezték fel a kiadások évét — láthatóan ősnyom tatványokról van szó, vagy korai 16. századi nyom tatványokról. S o k a katolikus teológiai mű, és nem kevés a szem élyes vallásosság körébe utalható, a devotio moderna irodalm ára em lékeztető szöveg (S zen t Á goston vallom ásai, vagy éppen az Imitatio Christi).
A z In publica libraria scolae (!) Ecclesiastica címmel összeírt részben feltűnően sok a középkori egyházatya, vagyis ez is régibb kiadásokat takar. M agyarázhatjuk gyakorlatias szem m el a jelenséget: a nyilvános városi könyvtár, a nem használt könyveit elhelyezte az iskolában, és nincsen inform ációnk arról, hogy ezeket milyen form ában használták. Lehet term észetesen az is, hogy az iskola tanárai tudták ezeket hasznosítani, főleg, a lutheri protestan tizm ussal összhangban álló lelkiségi irodalm at, annak forrásait tekintve.
M ielőtt a két leginkább dokum entált iskolai könyvtárra térek, m eg kell em lí
tenem a lőcsei középkori könyvtárat is.10 A Szepesség 24 plébániája közös
8 M agyarországi m agánkönyvtárak III. Bányavárosok olvasmányai, 1 5 3 3 -1 7 5 0 . Sajtó alá rend. Viliam Cicaj - Keveházi K atalin - M onok István - V iskolcz N oém i. Szerk.: M onok Ist
ván. O S Z K - S c r ip tu m , B u d ap est-Szege d 2003 (A dattár X V I - X V I I I . századi szellemi m o z
galm aink történetéhez 1 3 /3 .) 13—16.
' V ö. M onok István: „Libri in publica libraria exules scholastici”. K ísérlet egy fejléc értelm e
zésére, avagy a városi közösségi könyvtárak kialakulásáról M agyarországon. In: Kecskem éti G ábor (szerk.): T árnái Andor-emlékkönyv. M T A IT I, B udapest 1996, 181 -1 8 7 .
10 H olik, Flórian : D ie erste gelehrte Gesellschaft in Ungarn. In: Ungarische Jahrbücher, 2(19 2 3 ) (Berlin-Leipzig) 3 8 3 - 3 9 9 .; Éva Selecká M árza: A K özépkori Lőcsei Könyvtár. Szerk., előszó M onok István. Scriptum , Szeged, 1997 (O lvasm ánytörténeti D olgozatok V II.); Vizkelety A n d r á s : D ie Fraternitas X X I V plebanorum civitatum regalium in O berungarn und dér H andschriftenbestand Z ip ser Pfarreibibliotheken. In: PJarreien im Mittelalter. Deutscbland, Polen, Tscbechien und Ungarn im Vergleicb. V öm 30. N ovem ber bis 2. D ezem ber 2006 am Max- Planck-Institut für Geschichte eine T ag u n g zum T h em a Pfarreien in M itteleuropa im M ittelal
ter. H rsg. von N ath alie K ru ppa. V andenhoeck und Ruprecht, G öttingen 2008, 3 2 7 -3 3 8 .; vö.
M onok István: A könyvtárak nyilvánossága a 16—18. században. In: Tudomány és kutatás a 240.
éves Klimo Könyvtárban. A 2014. október 16— 17-én rendezett jubileum i tudom ányos konferen
cia tanulmányai. Szerk.: D ezső K risztin a — M olnár D ávid - Schm elczer-Pohánka Éva, Pécs 2016 (A Pécsi Egyetem i Könyvtár kiadványai, 13.) 13—23.
könyvtárat hozott létre a 14. század végétől kezdődően a (conjraternitas) m ozga
lom mentén. A Lőcsén a Szen t Jakab-tem plom h oz épült könyvtárban két évszá
zadon keresztül gyarapították a könyvtárat. A legjelentősebb könyvanyag a 1 5 - 16. század fordulóján került ide erős hum anista jelleggel. A kortárs európai szel
lemi áram latok, a teológiai és a filozófiai iskolák képviselői naprakészen voltak jelen. Jo h an n H enckel (1 4 8 1 —1539) kiváló hum anista felkészültséggel irányítot
ta a könyvtár anyagának összegyűjtését, patrón usain ak (G eorg Lew deschi és T h u rzó Z sigm o n d (1465?—1512) is hasonló volt az olvasm ányízlése és igénye.
A m ikorra a város protestáns többségű lett, nem akadt olyan, aki felügyelte volna a könyvek gyarapítását. A 18. század végéről ism ert katalógusuk arra utal, hogy a protestáns polgárság biztosan nem használta az itteni könyveket, főként nem a kéziratokat. A könyvek 90% -a ősnyom tatvány, am elyek olvasása a 16—17. század fordulójától sok nehézséget okozhatott, hiszen a század közepétől m ár sehol nem nyom tattak az ősnyom tatványoknál használt betűtípusokkal. A helyi iskola diáksága biztosan nem profitált a kiváló könyvanyag jelenlétéből, tanáraik azo n ban használták, erre utalnak a könyvek kézírásos bejegyzései. Lőcse esete tehát arra példa, am ikor a reform áció előtti intézmény könyvtárát nem integrálták a protestáns iskola gyűjteményébe, hanem — feltehetőleg — külön könyvtárat h oz
tak létre. Ennek anyagát sajnos nem ismerjük.
A fennm aradt dokum en tum ok tanúsága szerint a két legnagyobb protestáns iskolai könyvtár a 16—17. század fordulóján a ném etújvári (V a s megye a M agyar Királyságban) és a brassói volt (Erdély). U tó b b it egy szabad királyi városban, a város protestán ssá lett plébánosa, a hum anista Jo h an n H on ter (1 4 9 8 -1 5 4 9 ) alapította,11 m íg N ém etújvár m ezőváros volt a Batthyány család birtokán .12 A z alapító főúr, a hum anista műveltségű, franciás ízlésű, Párizsban tanult ariszto k
rata Batthyány B oldizsár (1 5 3 5 /3 8 —1590) volt.13 Előbbi (B rassó) egyértelműen lutheránus, m íg utóbbinak (N ém etújvár) a legism ertebb tanára az a Beythe Ist
ván (15 3 2 —1612) volt, akinek vezetésével létrejött a D unántúli R eform átus E gy
11 Binder, Ludw ig, Joh an n es H onterus, Schriften, Briefe, Zeugnisse, durchgesehen, hrsg. v.
G ern ot N ussbácher, Kriterion, Bukarest, 1996; N ussbácher, G ernot, Beitráge zűr H onterus- Forschung. I. Bánd: 1 9 6 6 -1 9 8 9 , II. Bánd: 1 9 8 9 -2 0 0 4 , III. Bánd: 2 0 0 4 -2 0 1 0 , A ldus Verlag, K ron stadt 2003, 2005, 2010.
12 M agyar, A rnold: G üssing. Ein Beitrag zűr Kultur- und Religionsgeschichte des Südburgenlandes bis zűr G egenreform ation. Selbsverlag O F M , G raz 1976.
15 M onok István: Batthyány Boldizsár, a franciás. A cta Universitatis Szegediensis. A cta H istóriáé Litterarum H ungaricarum , T o m u s X X I X . Ö tvös Péter Festschrift. Szeged 2006, 1 8 5 -1 9 8 .
házkerület, vagyis a helvét hitvallásúak egyházszervezetileg is elkülönültek a lu
theránus, ágostai hitvallásúaktól.14 E z m ár az alapító fia, Batthyány Ferenc (1 5 7 7 —1629) családfősége idején történt. Feltevésem az, hogy a németújvári p ro testáns iskola könyvanyaga, annak használata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a terület lelkészeinek egy része szakított a lutheránus hagyománnyal, és az o rto doxszá váló egyházból kilépve egy irénikus szellem iségtől nem távol álló helvét hitvallású egyházat hoztak létre.
Fontos megemlíteni, hogy m indkét városban m űködött nyom da is.15 B rassó ban éppen m aga Jo h an n H on ter alapította, és iskolai könyvek kiadására helyezte a hangsúlyt. O m aga 28 ókori auktortól adott ki szöveget, ad usum delpbini.
Ugyanakkor kutatott ismeretlen ókori szövegek után, talált is. N eki köszönhető P seu d o-N ilus Kepbalia című m unkájának editio princepse,16 N ém etújváron a vándornyom dász, Jo h an n M annel (Johannes M anlius, 1 6 0 4 /1 6 0 5 )17 adott ki könyveket, szolgálva ezzel a Batthyány-udvar tudósait, m int például C arolus C lusiust, a botan ikust vagy éppen Beythe Istvánt és fiát, A n d rást (1 5 6 4 -1 5 9 9 ), aki ugyancsak botanikai könyvet is összeállított. M indkét nyom dában m egjelen
tek a lutheránus vallás alapvető iratai, Cathechism us, A genda, Brassóban az er
délyi evangélikusság K irchenordnungja is, vallási tanítások a gyónásról, az im ád
ságokról, illetve a helyi lelkészek beszédgyűjtem ényei. N ém etújváron a helvét hitvallás elfogadása után annak katekizm usa is napvilágot látott. U gyanitt az oktatással kapcsolatosan fontos, latin nyelvű m unka is kijött M anlius sajtója alól, N ik od em u s Frischlinus De ratione instituandi puerum cím ű munkája, am i lénye
gében a latin és a görög nyelv oktatási m ódszertana.
A brassói iskola könyvtárának első katalógusa 1575-ből m aradt ránk, és ettől kezdődően folyam atosan követhetőek az adom ányok, a rendszeres állom ány
ellenőrzések (1604, 1619, 1625, 1668) egészen 1689. április 21-ig, am ikor a könyvtár egy tűzvészben lényegében m egsem m isült. A z 1705. évi összeírás a 16.
14 M űveltségéről, teljes bibliográfiát közölve lásd: Z vara Edina: A nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában. Szerk. és lektorálta M onok István. S Z T E , H E H , Szeged -B u d ap est 2013 (A K árpát-m edence kora újkori könyvtárai — Bibliotheken im Kárpátén- becken dér frühen N euzeit IX .)
’’ V . Ecsedy Ju d it: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473—1800. B alas
si, Budapest 1999.
16 P seu do-N ilus: NeiAou M o v a x o u KEcpaAaia - T h alasiu s: AP(3a 0 a A a a io u ek xr|<;
a y á jtrn ; Kai gyKpaxsía^ KEípaÁauov, C oronae, Johan nes H on terus 1540 (R M N y 40.)
1 Borsa G edeon: D ér D rucker und Buchhándler Joan n es M anlius im Dienste dér Südsla- wen. In: Studia Slavica Hungarica X I V (1979), 6 3 -6 9 .
századi mennyiség egyharm adát jelzi, ezek nagyobb része is újabb beszerzés.18 N éh án y kötetet a mai napig őriz a Jo h an n H on ter nevét viselő egyházi központ, illetve a B rassó város levéltárának könyvtára.
N ém etújvárról nem m aradt ránk katalógus. U gyanakkor csaknem valamennyi könyv m egm aradt, azokat a rekatolizált főúr, az alapító B oldizsár unokája, B a t
thyány A d ám (1 6 1 0 -1 6 5 9 ) az általa alapított ferences rendháznak adom án yoz
ta, és a páterek ezeket a mai napig őrzik.19
M indkét iskolai könyvtárnak vannak középkori „előzm ényei”. V alójában ar
ról van szó, hogy a reform áció előtt ott élő szerzetesi közösségek könyvtárait nem sem m isítették meg, a távozó szerzetesek nem vitték azokat m agukkal, h a
nem a leendő protestáns iskola állom ányba vette őket. Brassóban, úgy tűnik, a 16. században, az egykori D om onkos- és klarissza anyagból is m egm aradtak könyvek. N eh ezen eldönthető ez — nem úgy, mint N ém etújváron —, hiszen csak az egykori katalógusban szereplő szerző neve, és a m ű címe áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy vélelmezzük, ezek nem új beszerzések, hanem a szerzetesi örökség.
A művek m indenképpen a kései középkor szerzetesi közösségi olvasm ányai közé illőek, a lelkiségi irodalom alapjai, egyházatyák művei (Szen t Á goston , Szen t Bernát), illetve a devotio moderna irodalm a. A zt is feltehetjük, hogy az újonnan alapított egyház vezetőinek első dolga nem éppen az ilyen könyvanyag újbóli beszerzése volt, tehát ezeket egyben kaphatták meg. Erre utal a viszonylag nagy
szám ú (66) kéziratos könyv is. Em ellett, ahogy V erók A ttila erre felhívja a fi
gyelmet, a brassói, 1575-ös katalógusban ugyanazok a címek tűnnek el, m int a nagyszebeni 15. századi S z ű z M ária-plébánia könyvtárának összeírásaiban, va
gyis a Joh an n H on ter elfoglalta brassói plébánia könyvtára is sejthető a későbbi iskola gyűjtem ényben.20
18 Erdélyi könyvesházak I V . ... i. m. 5 2 6 -6 9 8 .
19Tabernigg, T h eo d or O F M : Standort K atalog dér Bibliothek in Güssing. G ü ssin g 1972.
M anuskript; Bibliotheken in G ü ssin g im 16. und 17. Jahrhundert. H rsg. von István M onok, Péter Ö tvös. Bánd II: István M onok — Péter Ö tvös — Edina Z vara: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Red. von István M onok. Burgenlándische Landesbibliothek, E isenstadt 2 004 (Burgenlándische Forschungen. Sonderband X X V I .)
20 V erók A ttila: D ér Bibliotheksbestandskatalog als historische Q uelle für die Ideengeschich- te? Realitát, Schwierigkeiten, Perspektiven an einem Beispiel aus Siebenbürgen. In: Ex oriente amicitia. M élanges offerts á Frédéric Barbier á l’occasion de són 65° anniversaire. Ed. pár Claire M adl, István M onok. M T A K IK , Budapest 2017 (L ’Europe en réseaux. C ontribution á l’histoire de la culture écrite 1650—1918. — V ernetztes Európa. Beitráge zűr K ulturgeschichte des Buchwesens 1650—1918. V ol. V II.) 4 3 -6 2 .
N ém etújváron — ahogy em lítettem - m aguk a könyvek vehetőek kézbe,21 va
gyis az egykori tulajdonosi bejegyzések igazolják, hogy a brassóihoz hasonló te
m atikájú ősnyom tatványok, kora 16. századi kiadások, és ott is a középkori kéz
iratok, az egykori németújvári ágostonos rendházból, illetve a N ém etújvárhoz közeli M onyorókerék pálos kolostorából valók. E z a könyvanyag ma meglévőnél lényegesen nagyobb volt, azonban a M anlius-nyom da mellett m űködő könyvkö
tő műhelyben a kódexek egy részét elhasználták kötőanyagnak.22 M a is közel tíz folyóméter meglévő könyv őrzi ezeket a kódexlapokat, csakúgy, mint a M o sz k vában előkerült, Batthyány Boldizsár bejegyzését őrző könyv vagy a kism artoni Esterházy hercegi könyvtár protestáns darabjai is,25 amelyek, éppen a kötésnek köszönhetően azon osíthatóak mint németújvári provenienciájúak.
Fon tos aláhúzni azt a tényt, hogy ez a könyvanyag a protestáns reform ációtól nemhogy nem volt idegen, hanem egyenesen megkívánt volt ezeknek a műveknek az ism erete. A szem élyes vallásossági m ozgalm ak a reform áció előkészítői voltak, legalább Szen t Ferenc rendalapításától kezdve. A 15. századi hum anista törekvé
sek ezt a szem élyes hitet tudatosították, és így, a két szellem iség együtt adta a lutheri gondolat alapját.
Lépjünk azonban közelebb a könyvtárak tartalm i összetételének kérdéseihez.
Brassó zavarba ejtően szegény a teológiai művekben, még inkább furcsa, hogy a protestáns teológia mennyire szűk körű. V alóban iskolai könyvtár, gram m atika, retorika, dialektika hangsúllyal, és minden ehhez képest pusztán kiegészítés: a jog, a történelem , a földrajz. V iszon ylag erős a lexika, de nem feltűnően. A m ásik tény, am it m agyaráznunk kell, az az, hogy alig van a könyvek közt német nyelvű.
M agyar sincsen. Erdélyben, az állam hivatalos nyelve a m agyar volt. A z autonóm német k özösség a belső ügyeit ném etül intézte, fejlett, a 13. század óta kialakított írásbeli ügyintézési rendszerrel. A fejedelmi udvarral m agyarul kom m unikáltak csakúgy, m int a K árp áto k keleti és déli felén lévő moldvai és havasalföldi rom án vajdákkal (akiknek volt m agyar nyelvű titkáruk, hiszen ők is m agyarul leveleztek az erdélyi fejedelem m el).
Brassóban, tudjuk, a könyvtár többször sérült, tűzkár érte. Ennek is köszön hető, hogy az állom ány összeírásai közül az 1575-ös a legnagyobb könyvtárat mutatja. 1575-ben 920 tételt sorolnak fel, 1625-ben, a folyam atos adom ányok és
21 M agyar A rnold: D as ehemalige A ugustinerkloster von G üssing. In: Burgenlandische Heimatblatter 35 (1973) 5 9 -6 6 .
22 Borsa G edeon: Johannes M anlius könyvkötői tevékenysége. A z O rszágos Széchényi K önyvtár Évkönyve 1 9 7 0 -1 9 7 1 . O S Z K , B u dapest 3 0 1 -3 2 1 .
23 Z vara Edina: Protestáns könyvek Esterházy Pál könyvtárában, (előkészületben)
vásárlások ellenére is csak 740 címet, 1668-ban m ár csak 545-öt. A nagy tűzvész (1689) után fél évszázaddal (1705) m ár csak 315 könyvet írtak össze. A könyv- anyag változását tehát elég nehéz követni, hiszen az adom ányozók - láthatóan — az iskolai könyvek hiányát igyekeztek m indig pótolni az éppen m egesett p u sz tu lás után. A zt m ondhatjuk, hogy a jogvégzett M ichel W eiss (1 5 6 9 -1 6 1 2 ), a város bírája is csak ilyen m unkákat adott, illetve jo g i alapm űveket 1608-ban (összesen 90 könyvet). T alán fontos kiemelni ebből az adom ányból Joh an n es C opernicus korszakalkotó művének meglétét. A lutheránus lelkész, D ániel Fronius (1 5 7 9 — 1631) pedig halála előtt adott 109 kötetet (16 3 0 ), kizárólag latin iskolai au k to
rokat, gram m atika-, retorikakönyveket, néhány orvosi és történeti m unkát.
M ath ias Spörer (1 5 7 9 -1 6 3 5 ) tanácsos halálakor 25 tétellel gyarapította a könyv
tárat, közism ert lexikai munkák, jog, orvoslás, történelem, ókori szerzők.
A brassói iskolai könyvtárról tehát az a benyom ásom , hogy m ár akkor sem volt m odern, am ikor Joh an n H on ter m egalapította az iskolát. Bár akkor az ókori szövegek kiadása, poéták, történeti m unkák, a gram m atika és a retorika alapjait jelentő szövegek még m odern kiadásai álltak a polcokon. Feltűnő azonban, hogy R otterdam i E rasm us m indössze az A dagiával, az Ú jszövetségre, illetve annak részeire vonatkozó m agyarázatokkal van jelen (összesen négy tétel). N in csen Joach im us V adian us vagy m ás bécsi hum anista, de hiányoznak a leuveni klasszi
kusok is (A drian us Barlandus, Petrus N an n iu s vagy az iskolai színjátszás m ó d szertanának kidolgozói). N in csen Jo h an n Sturm , vagy a strasbourgiak közül valaki. Ludovicus Vives egyetlen könyve a de veritate fidei cbristanae, összekötve Jean Calvin Institutiójíval (és ez az egyetlen Calvin-m ű a könyvtárban). M ég fur
csább, hogy M artin Luth er egy német nyelvű Összes munkái sorozattal van jelen, mellette két kötet a latin sorozatból. Philipp M elanchthon teljesen hiányzik, hiszen az Opera omnia két kötete (latin) mellett egyetlen német Loci communes szerepel a katalógusban. Sehol a híres iskolai könyvei, a gram m atika, a fizika vagy a dialektika.
A z 1625. évi brassói összeírás tem atikus csoportosításban sorolja fel a m eglé
vő könyveket. A jo g i könyvek túlsúlya látszik, nem adekvát mennyiségben egy iskolai könyvtárhoz m érten (75 kötet). R észletes kom m entárirodalom a róm ai jo g nagyobb egységeihez, a pápai bullákhoz. Egyetlen német Gesetz Buch találha
tó itt, és 17. századi szerzőt nem tudok azonosítani a röviden leírt művek leírá
sában. A jo g i könyvek kerülhettek ide a városi tanácsosok m agánhagyatékaiból, illetve az sem elképzelhetetlen, hogy a városi tanács könyvtárából, időnként áthe
lyeztek az iskolai könyvtárba a napi joggyakorlatban m ár nem használatos köny
veket.
A m atem atika—fö ld rajz-asztron óm ia—aritm etika egyetlen csoport, 40 könyv.
Főleg ókori és középkori szerzők latin kiadásai, egy német, M arcus V itruvius Pollio építészeti alapm űve (m egvolt latinul is). Ebbe a csoportba soroltak egy De re rustica című könyvet is. A z orvosi m űvek szám osak (47 tétel), latinok, és nagy
részt ókoriak, középkoriak, am i m odernebb, az H erbárium . A filozófia 4 4 tétele sem m odern, fele részben Szen t T a m á s és A risztotelész és több A risztotelész- kom m entár. V an Platón is, a sztoikusokat Boethius képviseli, nincsen Seneca, vagy például sem m i Ju stu s Lipsius, aki Erdélyben nagyon népszerű volt egyéb
ként. A költészet kizárólag ókori (23 könyv), a gram m atika és lexika egyetlen csoport (35 tétel), nagyon erősen 15. századi olasz hum anista szerzők, de van néhány 16. századi is. A z oratores 11 tétele csaknem kizárólag Cicero, illetve kom m entárok az ő műveihez. A történelem 58 könyvvel van jelen, csaknem kizá
rólag latin és görög ókori szerző. Kevés a 16. századi, Sebastian M ün ster és Joh an n C árion, vagyis olyan munkák, amelyek m indenütt megvoltak.
A Theologia et Patrum teológia nagyon nagy csoport, 177 könyv. Ennek 80 %-a valamilyen egyházatya kiadása, láthatóan a E rasm us—Frobenius-féle sorozat.
K ülön szekció N icolau s de Lyra bibliakom m entárjai, és ebben a nagy csoportban vannak a bibliakiadások, illetve Luther opera omnia is (ném etül és latinul), em el
lett Calvin Institutiója.
Ö sszességében, a brassói lutheránus iskola könyvtáráról elm ondható, hogy az alapítója, Jo h an n H on ter m egőrzött minden olyan könyvet a város 1 5 -1 6 . sz á
zadi szerzetesi, illetve tem plom könyvtárából, amely a keze ügyébe került. L áth a
tóan az ő könyvtárával egészült ki az anyag, ezért a 16. század elejének h um an is
ta szövegkiadásai (ókori szerzők és az egyházatyák) jelentős helyet kaptak. A z ő halála után a gyarapítás nem volt gondos, nem irányult a m odernebb iskolai könyvkiadás anyagra, vagy éppen az oktatásh oz kapcsolódó elméleti irodalom ra.
N incsenek m odern gram m atikák, retorikák, dialektika-tankönyvek. A m agán
adom ányok is csak pótolták a több alkalom m al tűzvész áldozatául esett könyvtár hiányait ugyancsak régibb, a 16. század első feléből szárm azó könyvekkel. Felte
hető, hogy - az előzőekben em lített besztercebányai esethez hasonlóan — a városi tanács könyveinek nem használt részét az iskolai könyvtárnak adták át, ahogy újabb, régibb, tem plom i gyűjtem ény is kerülhetett ide. Fon tos, hogy a város helyi iskolai kiadványai rendre szerepelnek a könyvjegyzékeken, vagyis az iskola m eg
kapta azokat.
A protestán s teológia hiánya érdekes, de nem m eglepő akkor, ha arra go n d o
lunk, a városi iskolai könyvtárban talán ezeknek nincsen is helyük. A zokat m eg
őrizték a lelkészek, a tanárok, a m agánkönyvtáraikban. A fennm aradt könyvjegy
zékek, illetve a tulajdonosi bejegyzések alapján rekonstruált értelm iségi könyvtá
rainak jegyzékei tanúsítják, Hogy a város, illetve az erdélyi szászság értelm isége naprakészen követte az európai protestáns vitákat, kifejezetten ortodox lutherá
nus álláspontot vettek fel, ugyanakkor az olvasm ányaikban jelentős m értékben jelen volt a szász filippizm us, m ajd a heidelbergi helvét hitvallású teológiai anyag
is.
N e m tartozik a jelen dolgozat tém ájához e jelenség okainak a feltárása, de fontosnak tartom megállapítani, hogy a helyzet nagyban hasonlított ahhoz, am it D ebrecen kapcsán m egállapíthattunk. D ebrecenben a város és a kálvinista egy
ház szoros kötelékben irányította a városlakók, vagyis a hívek — ne feledjük, 1713-ig D ebrecenben nem kálvinista nem kaphatott polgárjogot, nem lehetett háza a városban — véleményét, szem léletét. H a egy ifjú a város vagy az egyház tám ogatásával külföldre ment tanulni, reverzálist kértek tőle, hogy nem látogat m ás vallású egyetemeket, mint a helvét hitvallásúak. A debreceni neves és kiváló reform átus kollégium könyvtárának anyaga is m eglehetősen egyoldalú, egysíkú szem léletet engedett kialakítani azoknak, akik csupán ezt az anyagot használták.
D ebrecennel szem ben S áro sp atak reform átus kollégium ának egy főúri család, a R ákóczi volt a patrónusa. A kollégium könyvtárába integrálták a család udvari könyvtárát is, benne a katolikus ág könyveivel. V agyis a kollégium könyvtára lényegesen összetettebb volt, az ott olvasó fiatalok látóköre kitágult, szemlélete toleráns lett.24 A D ebrecen—Sárospatak -kü lön bözőség használható analógia a B rassó—N ém etúj vár-összehasonlításra is. N ém etújvár ugyanis ugyancsak egy főúri család, a Batthyányak m ecenatúrájának köszönheti iskoláját, nyom dáját, m ajd a ferences rendházat is. A protestán s iskola két fő tám ogatója, Batthyány Boldizsár és fia két különböző szem léletű arisztokrata volt. B oldizsár m aga is utazott, Párizsban volt, am ikor a Szen t Bertalan-éjen leöldösték a hugenottákat.
A z életre szóló élmény hatása alatt folyam atosan figyelemmel kísérte a francia vallásháború eseményeit, fő könyvügynökei is hugenották voltak, A ndré W echel, m ajd Jean A ubry. D e napi kapcsolatot ápolt a bécsi, a gráci kereskedőkkel is,
24 Partium i könyvesházak, 1621—1730. Sárospatak, Debrecen, Szatm ár, N agybánya, Zilah.
Sajtó alá rend. Fekete C saba, K ulcsár György, M onok István, V arga A ndrás. Szerk.: M onok István, V arga A ndrás. J A T E , M T A K , B u dap est-Szeged, 1988 (A dattár X V I - X V I I I . századi szellemi m ozgalm aink történetéhez 14.) 7 —137. (Sáro sp atak ); 139—324. (D ebrecen); V ö.
M onok István: R eform átus könyvgyűjtők, reform átus gyűjtemények a kora újkori M agyarorszá
gon. In: Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Kiállítási katalógus.
B udapesti T örtén eti M úzeum , 2009. október 30. — 2010. február 15. Szerk.: Farbaky Péter, K iss Réka. Budapest 2009, 42—46.
továbbá a velencei könyvpiacot is látókörükben tartották az udvar intézői. A 16.
századi M agyar K irályság egyik legfontosabb, inform ális tudós körével is k apcso
latot tartott. Ö sszekö tő je volt O láh M ikós (1 4 9 3 -1 5 6 8 ) és Istvánffy M iklós (1 5 3 8 -1 6 1 5 ) generációjának, és az ő főpapi, arisztokrata és tudós köreiket ven
dégül látta N ém etújváron, ahogy C arolus C lu siu st is. Ebbe a tudós körbe tarto
zott Radéczy István (?—1586), egri püspök, királyi helytartó, ennek patronáltja N icasiu s E llebodius (1 5 3 5 —1577) és Z sám b ok y Já n o s (1 5 3 1 —1584) is.25 M indez azért fontos, m ert a helyi értelm iségiek és m aga a főúr is állandó inspirációt nyer
tek ezen tudósok jelenlététől. O k is ajándékoztak könyveket, de leginkább azok a lelkészek, tanárok, akik különböző területekről exulánsként érkeztek a Batthyány- birtokokra.26
Batthyány B oldizsár idején a K arintiából és Stájerországból eltanácsolt p ro testánsok, a fia, Ferenc idején pedig a harmincéves háború elől m enekülők érkez
tek ide C seh országból, Sziléziából, W ürttenbergből és Bajorországból. A Bat- thyány-birtokok falvai kom oly felkészültségű lelkészeket nyertek ezzel, hiszen többen kaptak m unkát a két főúrtól. Ferenc felesége, Lobkow itz Poppel Éva helvét hitvallású családban nevelkedett. T alán az ő hatása is m egm utatkozott abban, hogy a Batthyány-udvar konfesszionálisan ebbe az irányba tolódott.27 A z udvari lelkész, Beythe István, korának m eghatározó lelkész egyénisége, m aga is helvét hitvallású lett.
A z iskolai könyvtár B rassóra hasonlító vonásait m ár em lítettem — középkori intézményi örökség, korai hum anizm us szövegei (ősnyom tatványok, 16. századi nyom tatványok - , de ettől eltekintve a könyvtár m erőben m ás volt, m int a b ra s
sói.
A z iskolai tananyag m odernsége folyam atosan biztosított volt minden o k ta
tott tárgyat tekintve. N em tudjuk ki ism erte fel, hogy a M agyar Királyság nyuga
ti szegletében lévő, sok, a törökök elől m enekült családot befogadó környék sze
gény sorsú lakosai nem hoztak m agukkal az iskolába szónoklattani ism ereteket.
Ahogy a Leuveni Egyetem en a 16. században is a pauperes szám ára külön m ó d
2> Boross K lára: A pozsonyi hum anista kör könyvei az Egyetem i Könyvtár antikva
gyűjteményében. In: A z Egyetemi Könyvtár évkönyvei X III. Budapest 2007, 157 -1 8 6 .
26 M onok István: W ürttenbergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. In: M agyar Könyv- szemle 1 1 9 (2 0 0 3 ), 2 0 5 -2 1 1 .
27 V ö. K oltai A ndrás: Batthyány Ádám és könyvtára. O S Z K —Scriptum , Budapest—Szeged, 2002 (A K árpát-m edence kora újkori könyvtárai - Bibliotheken im Karpatenbecken dér frühen N euzeit, IV .); K oltai A ndrás: Batthyány Ádám , egy magyar föú r a X V II. század közepén. G yőr 2012
.
szertant alakítottak ki, így ennek a m ódszernek az alapvető művei, a m ódszert követők munkái, m ind beszerzésre kerültek N ém etújváron. E rasm us, Ludovicus Vives, A drian us Barlandus alapm űvei mellett a H ad rian u s Ju n iu sszal kortárs tudósok m unkái szolgáltak a cél m egvalósításának alapvető m unkáiként.
Joh an n es M urm ellius, Petrus M ontanus, G eorgius M acropedius, Petrus N an n iu s (O láh M iklós barátja), C ornelius C rocus, G eorgius M acropedius (Joris van Lanckvelt) és G ulielm us G naph aeus (1 4 9 3 —1568). D rám ák és a hum anista m oralitásirodalom m esterm űvei.28
N e m követem végig az össze tantárgy alapm űveinek változását, csak példa
ként em lítem még azt, hogy Joh an n S tu rm Ciceró-szövegekre alapozott m ó d szertana m ind a retorika, m ind az etika tanításában ugyancsak visszhangot nyert a Batthyány-udvarban. M elchior Ju n iu s művei pedig átvezetnek a történeti iro
dalom és a szónoklattan közös tanításához, hiszen a levélírás m ódszereinél, vagy éppen a különféle beszédm űfajok bem utatásakor valós vagy fiktív történelm i dokum entum ok képezték az oktatás alapját. N e m kevés m agyar vonatkozású szöveg is szerepelt Ju n iu s m unkáiban.29
A főúr, Batthyány Boldizsár, ha egy könyv olvasásával végzett, függetlenül tém ájától, ha m ár nem akarta újraolvasni vagy tanulm ányaihoz használni, a könyvet az iskolának adom ányozta. N e m feltétlenül iskolai könyveket. H aso n ló an a sok exuláns, aki hálából könyvet adott a befogadást m egköszönve, nem az iskolai könyveikkel érkezett. Batthyány Boldizsár a teológiai könyveit is átadta, a 16. század végi protestán s polém iairodalom egy része így került ide.
É s eljutunk addig a kérdésig, am elynek kifejtésekor a legnagyobb külön böző
ségről tudunk beszám olni a ném etújvári és a brassói iskolai könyvtár anyagában.
N ém etújváron a könyvtár a teológiai irodalom változásának naprakész követését tette lehetővé. N yilván nem a diákok, de a tanárok, az udvari értelmiség, illetve a környék lelkészei, tanítói szám ára. S ő t a w ürttenbergi exuláns Jo h an n Jaco b K n aus könyvtárban a szélsőségek, a vallási nonkonform izm us is felbukkan, a rózsakeresztes és weigeliánus irodalom m al.
28 M iért, D irk van: H adrian us Ju n iu s and northern D utch hum anism . In: The kaleidoscopic scholarship of H adrianus Jun iu s (1 5 1 1 -1 5 7 5 ): northern humanism at the dawn of the Dutch golden age. Ed. by D irk van M iért. Brill, Leiden 2011, (Brill's studies in intellectual history, 199) 1 -1 5 .
29 V ö. M onok István: Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárá
ban 1 5 6 9 -1 6 3 4 . In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, T o m u s X X I, Fasc. 2 (2017), Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapjára. Szerk.: Gyulai Éva. M iskolc 2017, 2 3 6 -2 4 6 .
N ém etújvárt indult — Beythe Istvánnak köszönhetően — a D unántúli R efor
m átus és Evangélikus Egyházkerület kialakulása. A konfesszionális helvét irány
ba való tolódásra párhuzam ként jó l felvethető a 16. század végi Strasbourg.
A strasbourgi akadém ia alapítója, Jo h an n S tu rm életének végén összetűzésbe került az ortod oxszá váló lutheránus teológusokkal. Kollégája, Joh an n es Pappus, strasbourgi teológus ellen írott művei éppúgy m egvoltak a V as megyei falu isk o
lájában, m int S tu rm válasza vagy P app us védőinek, Joh an n M arbachnak, Lucas O siandernek vagy Ja co b A ndreaenek vitairatai az üggyel kapcsolatban .30
A 16—17. század fordulójának legújabb könyvei m ár nem elsősorban a hum a
nista szellem iség, a latin nyelv és retorika tanításának alapm űveire kell figyelnünk a könyvanyagban, hanem a teológiai vitairodalom ra. Ilyen gazdag polem ikus irodalm at csak a lutheránus arisztokrata, T h u rzó G yörgy könyvtárában láth a
tunk (katalógusuk 1611-ből ism ert).31
Petrus R am us művei megvannak, és főként halála utáni kiadásokban, illetve a vele folytatott vitákkal egybekötve. Jo h an n Piscator, az elzászi reform átus teoló
gus is vitatkozott vele, de főként W illiam T em p le (T em pelliu s). A ram ista Fridericus Beurhusius R am ust M elanchthonnal összehasonlító (dialectica) műve is forgalom ban volt a nyugat-m agyarországi falusi iskolában, összekötve Johannes Riger (í—1605) elemzésével. A 16. század m ásodik felének másik leginkább m eg
határozó logikai rendszerének m egalkotója Bartholom aeus Keckerm ann vala
mennyi alapműve megvolt, ahogy az őt tám adó lengyel A dam G oslavusé vagy a quedlinburgi M artinus T itiusé is. D e Keckerm ann nemcsak a logikai munkájával váltott ki vitákat. N em szélsőséges kálvinizmusa is ellenzőre talált; a Batthyányak iskolájában a jén ai A lbertus G raw erus ellene írott m unkái voltak m eg.32
V égső tanulságként többféle, akár még aktualitások tanulság is kim ondhatok.
A bezártság, a veszélyeztetett helyzetből - vagy ennek hitéből - adódó óvatosság, valóban zárttá tesz. N em pusztán gazdaságilag, vagy politikailag, hanem m entali
tásban és szem léletben is. A többféle szem lélet egym ás mellettisége m egterm éke
nyít, nyitottá, innovatívvá fejleszt. T anulm ányom ban a D ebrecen—Sáro spatak ,
50 V ö. M onok István: A németújvári protestáns iskolai könyvtár teológiai arculata, (előkészület
ben)
51 A magyar könyvkultúra m últjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése. Sajtó alá rend. és a függeléket összeáll. H erner Ján o s, M onok István. J A T E , Szeged 1983, (A dattár X V I - X V I I I . századi szellemi m ozgalm aink történetéhez 11.) 5 0 5 -5 2 9 .
32 V ö. Luther and Melanchthon in the Educational Thougbt in Central and Eastern Europe. Eds.
Reinhardt G oltz, W olfgang M ayrhoffer. L IT , M ünster 1998. (T exte zűr T h eorie und Geschichte dér Bildung, 10.)
B rassó—N ém etújvár példájának párhuzam ba állítása lehetőségét is felvetettem, amely párhuzam abból a szem pontból is jó , hogy az egyik kettős kálvinista isk o
lát tartott fenn, a m ásik lutheránust (hiszen N ém etújvár alapvetően lutheránus volt). Debrecen, a hadak országútján élő közösség szigorúan ragaszkodott ahhoz az alaphoz, amelyet a 16. század közepi helvét hitvallású m estereitől kapott.
A város és az egyház kemény kézzel és a „hagyom ányt” szigorúan őrizve kor
m ányzott. B rassó az erdélyi szászság egyik fővárosa a K árp átok délkeleti csücs
kében a T öm ös-h ágó alatt kitéve a keletről betörő hadaknak vagy éppen hatal
m át bővíteni szándékozó erdélyi fejedelemnek. Szigorúan őrizték polgáraikat ortodox lutheránusnak, akik m egtanultak latinul, sokan magyarul is, de csak szépen, a „hagyom ányt” őrizve. Értelm iségük m esszebbre tekintett, tágabb kultu
rális horizont mellett is, az iskolai könyvanyagot m egőrizték ortodoxnak, archai
kusnak.
N ém etújváron folyton változott a lakosság. Jö tte k a menekülő horvátok, jö t tek Karintiából, K rajnából, Stájerországból, aztán a nyugati Európából is, am i
kor ott elkezdődött a harmincéves háború. M indenki megélni akart, és a főúr vagy éppen a terület szabad királyi városai erre lehetőséget adott. A sokféle, de keresztény gondolkodó erős iskolát alakított ki, heterogén, és folyton m egújuló, az oktatás alapjául szolgáló könyvanyagot helyezett el itt.
Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek
24.
A reformáció öröksége
Egyháztörténeti tanulm ányok
A kötetet szerkesztette és lektorálta K olum b án V ilm os Jó z s e f
K olozsvári Protestán s T eológiai Intézet Kolozsvár, 2018
Megjelent a
Megvalósult a Magyar Kormány
\ támogatásával
©
Mi n i s z t e r e l n ö k s é g Ne m z e t p o l it ik a ia l u m t i t k á r s á g
Beth len Gá b o r
^ ° l ö c
^°Í.O ZSN ' ^
a K olozsvári Protestán s T eológiai Intézet és az Erdélyi tám ogatásával
R eform átus Egyházkerület
Borítóterv: T ip o ték a
D escrierea C IP a Bibliotecii Nationale a Romániei
A reformáció öröksége / szerkesztette: Kolumbán Vilmos Jó z se f - Cluj- Napoca : Editura Institutului Teologic Protestant din Cluj-Napoca, 2018 Index
ISB N 978-606-93498-8-5 I. Kolumbán Vilmos, József (ed.)
T artalom
Lektori salutem ! (K olu m bán Jó z s e f V ilm os, G u d o r K u n d B o to n d )...5 A reform áció öröksége
R ácz Em ese: A reform áció 1717-es évfordulójára írt vitairatról...9 Benkő T im ea: H arm ón iás éneklés a reform áció 300 éves emlékünnepén
E rd ély b en ... ... ... ...22 G ordán Edina: T o fe u s M ihály (1 6 2 4 —1684) kolligátum kötete
a Bethlen G áb o r D okum entációs K ön yv tárban ...36 Ő sz Sán d o r Előd: Szenei M oln ár A lbert könyvtárának ism ert darabjai...45 K olum bán V ilm os Jó z se f: A z Endem ann-per újabb k u tatása... ...65 K ovács Sán d o r: Egy unitárius értelm iségi életpályája a 17, század
fordulóján ... ... ... ...84 Z sigm o n d A ttila: A d ato k Ikafalvi B. Já n o s élettörténetéhez... 95 Bartha Z o ltán : A felekezetváltás aránya a 18. századi erdélyi
nem esség körében... ... ... 116 Lukács O lga: P rotestánsellenes intézkedések az önkényuralom évtizedében
(1 8 4 9 - 1 8 6 0 )... 136 Bibza G áb o r: N y o m tato tt káték a K árpát-m edencében (1 5 3 8 —1 7 1 1 )... . 147 Só go r G éza: Buliinger hatása Erdélyben diákokkal és lelkipásztorokkal
való levelezése tükrében ... 153 N ag y N o rb e rt Levente: Régi reform átus egyházi énekek
a népi em lékezetben ... ... 160 G eréb M iklós: A Fiú Isten problem atikája S z á sz D om o ko s
prédikációiban ... . 176 K u rta Jó z se f: L iturgikaoktatás a kolozsvári R eform átus T heologiai
Fakultáson (1 8 9 5 -1 9 4 8 )... . 186 Berekm éri Á rp ád R óbert: E speresi vizitációk a M arosi Reform átus
Egyházm egyében az im périum váltástól 1 9 2 7 -ig ... 203 Ján o si C son gor: R om ániai reform átus elit a hatalom szolgálatában.
H írszerzés, pozitív befolyásolás, kapcsolatépítés a protestáns
világszervezetek értekezletein az 1960-as években... . 219 Som ogyi A lfréd: S ö rö s Béla em lékezete... ...246
Czinke Z so lt: A (cseh)szlovákiai m agyar reform átus sajtó története a két világháború között — különös tekintettel a R eform átus V ilágszem le
szerepére... *... ... ... ... ...254 H erm án M . Já n o s: M agyar protestáns m enekültek pásztorolása
a nyugat-európai állam okban 1944-től 1956-ig... ... 266 H erm án M . Já n o s: H atvan éve alakult a N yugat-európai M agyar
R eform átus Lelkigondozói Szolgálat (1 9 5 7 - 2 0 1 7 )... 281 A z erdélyi reform áció a m isszió és felekezetközi kapcsolatok tükrében
E urópa és Erdély
G u d o r K . Botond: A z erdélyi róm ai katolikus káptalan feloszlása és az erdélyi reform áció kezdete: a G yulafehérvári R eform átus
Egyházm egye k ialaku lása... ... ... ... 293 A na D um itran: A m isszió és prozelitizm us között, a protestantizm us
sikerei az erdélyi rom ánok körében és ennek lecsapódása a rom án
történ etírásban ... ... ... ... ... ... ... ... ...307 V erók A ttila: Erdély m int hallei protestáns m issziós terület
a 18. században ... ... 311 K olum bán V ilm os Jó zsef: Etnikum ok és konfessziók együttélése
a N agysajói K áp talan b an ... ... ... .324 Bálint Em ese: A z alvinci hutteriták innovációs stratégiái
a vallási üldözések korában... ... ... 338 G r ó f László: Ú ri Ján o s, N agyk őrös szülötte - O xford halhatatlan
tudósa ( 1 7 2 4 - 1 7 9 6 )...354 Feiszt G yörgy: R eform átus jelképek a m agyar heraldikában
a V as megyei reform átus eklézsiák pecsétlenyom atainak példáján ...370 Fopkje Rucham a van de Beek: Egyházi kapcsolatok Erdély
és H ollan dia között holland protestáns szem pontból:
m isszió, ökum ené vagy prozelitizm us?... ... ... ...379 Szab ó Em ília: Felekezetiség és tudósság. Buczy Em il levelezése
K azinczyval... ... ... ... ...388 Könyv, oktatás és reform áció. A protestáns oktatás századai
M on ok István: P rotestán s iskolai könyvtárak tem atikus összetételének változásai a reform áció első századában ... ...411
Buzogány D ezső : „K ertész az egyház vetem ényeskertjében”
A 16. századi szász iskolarendszer mint analógia
a m agyar sz á m á r a ... ... ... ... . 427 S ip o s G áb o r: A ngol könyvek a kolozsvári reform átus kollégium
könyvtárában a 17. század m ásodik felében... ...438 V erók A ttila: Barcasági szász peregrinusok európai egyetem eken... 445 Ja n A ndrea Bernhard: Á bécédária (ábécéskönyvek) és olvasókönyvek
a hum anizm ustól a reform ációig. A z ábécéskönyvek jelentősége a
a 16. századi E u ró p áb an ... ... ... ... ... ... 4 57 G u d o r K . B oton d: A nagyenyedi kollégium nem zetközi kapcsolatai
a 17—18. században : az újkori reform átus lelkészképzés kihívásai... 468 R ácz Em ese: T ankön yvek a nagyenyedi kollégium ban
a 18. század k ö zep én ... ... ... ... 495 G ordán Edina: T elek i M iklós (1 7 0 4 -1 7 4 6 ) és T eleki László (1 7 1 0 -1 7 7 8 )
ism eretlen könyvjegyzékei... ... 520 H egyi A dám : T árgy k u ltú ra vagy könyvkultúrái’ R eform átus könyves
m űveltség a M agyar K irályság délkeleti területén a 18. század
m ásodik felében ... ... 544 Szab ó Em ília: Szépirodalm i kísérletek a nagyenyedi Bethlen G ábo r
K ollégium ban a zsebkönyvek korában, a nagyenyedi Virágkosár... 561 K ovács K álm án Á rpád: A belm isszió hitéleti és társadalom szervezési
kihívásai Erdélyben ( 1 8 9 5 - 1 9 0 7 ) ... ... ... . 586 O ro sz István: Kálvin Já n o s és a kam atszedés szab ad ság a...604 T ó d o r Im re: A felekezeti és a nem felekezeti középiskolát választó
tanulók jellem zőinek vizsgálata H argita megyében ... . 616
