Szabó Ildikó-Örkény Antal
Középiskolások társadalmi cselekvési mintái
Az államszocialista időszakban Magyarországon többé-kevésbé minden szervezet politikai meghatározottságú volt, legfeljebb csak az a bizonyos köldökzsinór nyúlt az évek folyamán egyre hosszabbá,
mellyel a politika vérkeringésébe bekapcsolódtak. A rendszerváltás
„csendes felfordulásában" aztán a politika jelentéstartalma és intézményrendszere, a politikai szervezetek világa, illetve a magyar társadalom szervezeti élethez való viszonya is alapvető változásokon
ment keresztül. A szervezeti élet radikálisan átalakult. A korábbi politikai vagy kvázipolitikai szervezetek dominanciája megszűnt, a szervezetek depolitizálódtak, korábban ismeretlen, új szervezetek és
szerveződések jöttek létre, illetve évtizedekkel ezelőtt meg
szüntetettekről derült ki, hogy valójában csak Csipkerózsika-álmukat aludták. A szervezetek egy-egy típusának korábbi egyeduralmát plurális viszonyok váltották fel. Jelenleg Magyarországon körülbelül
százötven országos gyermek- és ifjúsági szervezet ismeretes.
A szervezetek kínálata jellegük, értékirányultságuk és tevékenységi formáik szempontjából egyaránt „piacosodott".
A s z e r v e z e t t s é g v á l t o z a t a i
A rendszerváltással a szervezetek s z á m a növekedett ugyan, de radikálisan csökkent a z o k é , akik formálisan is kötődtek hozzájuk. Ezt a tényt azonban ö n m a g á b a n m é g sem pozití
v a n , sem negatívan n e m értékelhetjük. A csökkenés egyik oka az volt, h o g y a rendszervál
tással a nyilvános társadalmi cselekvés lehetőségei kiszélesedtek: a politikai szervezeti tag
s á g megszűnt az érdekérvényesítés és a befolyásolás egyetlen lehetősége lenni. A d e m o k r a tikus intézményrendszer kiépülésével az állampolgárokra m á r n e m nehezedett olyan kény
szer, amely a szervezetek felé vitte volna őket. Igaz ez az ifjúsági szervezetekhez való csat
lakozásra is. Emellett a csökkenésben a korábbi szervezeti élet elidegenítő hatása, a politi
kából és mindenféle szervezettségből való általános kiábrándulás is szerepet játszott, vala
m i n t a depolitizált m a g á n - és társadalmi élet fenntartásának igénye és a k e d v e z ő tapasztala
t o k hiánya. A társadalom jelentős csoportjai n e m , v a g y csak lassan ismerték fel az új típusú politizálásban rejlő lehetőségeket. N e m növelte a szervezetek vonzerejét az sem, hogy az el
s ő időkben azok egy része, akik felismerték az új lehetőséget, a politikailag b e nem fejezett meccseket akarta a civil szervezetek keretei között lejátszani. A civil szervezetek n e m e g y szer a politikai érdekharcok színtereivé váltak, vagy áldozataiul estek azoknak. Sokáig m a gukon viselték tehát a politikai megosztottság jegyeit. A formálódó civil szervezeti szféra n e m mindig tudott elszakadni a politika köldökzsinórjától, s ez n e m kedvezett annak, hogy a társadalom megtanuljon élni vele. V é g ü l p e d i g az is hozzájárult a szervezettség drasztikus csökkenéséhez, h o g y m e g s z ű n t az úgynevezett politikai t ö m e g s z e r v e z e t e k korábbi szimbi
ózisa a munkahelyekkel és az iskolákkal, és ezzel véget ért strukturálisan biztosított rekrutá- ciójuk is. E z a szervezeti és a munkahelyi/iskolai érdekek korábbi összefonódásának a m e g -
szűnése szempontjából örvendetes tény kapcsolati veszteséggel is járt abban a gyakorlati ér
telemben, hogy ettől kezdve a szervezetekben rejlő lehetőségek a dolgozók, illetve a z i s k o lások egy része előtt rejtve maradtak. A z o k a technikák pedig, amelyekkel a z egyre-másra alakuló szervezetek ö n m a g u k tényleges és lehetséges értékeit vonzó m ó d o n tudták v o l n a megjeleníteni, a rendszerváltás utáni első években m é g n e m alakultak ki.
A tagsági kényszer megszűnésével a személyes motivációk csak keveseket ösztönöztek szervezeti életre. A korábbi motivációkat - a formális tagsággal összefüggő érvényesülés r e ményét és a politikai elvárásokhoz való igazodást - m á s , az érintettek személyes értékrend
jében gyökerező motivációk váltották fel. A szervezetek oldaláról nézve a viszonyt, a k o r á b bi kínálat meglehetősen monolit volt: elsősorban olyan politikai, illetve politikaközeli karri
erek ígérete, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de maguk alá gyűrték az egyént. E z zel s z e m b e n az újonnan létrejött szervezetek széles körű lehetőségeket biztosítottak az e g y é ni vagy a kiscsoportos érdekek érvényesítésére. A z új szervezetekben megnőtt az egyéni k e z deményezések fontossága. Ezekre korábban n e m volt lehetőség. A z érdekek fölerősödhettek és diverzifikálódhattak: kiderült, hogy a szervezeteken keresztül pénzt, nyilvánosságot, befo
lyást lehet szerezni. A z új lehetőségek felismerése és kihasználása szempontjából is igaz azonban az, ami a társadalmi j a v a k n a k a rendszerváltás n y o m á n zajló újraelosztását általában is jellemezte: egyes csoportok előnyösebb, m á s o k hátrányosabb helyzetben voltak és vannak.
A politikai változások mintegy időben összesűrűsítve dobták a társadalmi térbe M a g y a r o r s z á g o n azt a szervezeti-szerveződési sokszínűséget, a m e l y a nyugati világban egy t ö b b évtizedes, evolúciós folyamatban alakult ki. A m á s o d i k világháború után a m o d e r n n y u g a ti t á r s a d a l m a k b a n az állampolgárok és az á l l a m h a t a l o m viszonya sok változáson m e n t át.
A privát szféra értékének és j e l e n t ő s é g é n e k t u d a t o s o d á s á v a l p á r h u z a m o s a n nagy m é r t é k ben kitágult és depolitizálódott a k ö z fogalma. Talán é p p e n a világháború sajátos t á r s a d a lom-lélektani t a n u l s á g a k é p p e n is, a z á l l a m h o z és a h a t a l o m h o z való viszonyban m i n d i n kább m a g á t ó l é r t ő d ő v é vált a társadalmi és a z állampolgári együttműködés, anélkül a z o n ban, h o g y a s z e m b e n á l l á s h a g y o m á n y a m e g s z a k a d t volna. ( A z 1968-as diáklázadások e s e m é n y t ö r t é n e t e és utóélete j ó l mutatja, h o g y a konfrontáció és a k o o p e r á c i ó sajátos d i n a m i kájában a s z e m b e n á l l ó felek fokozatosan e z u t ó b b i j e g y é b e n alakították át stratégiájukat.) Felértékelődött a lokalitás és m e g n ő t t a civil szféra j e l e n t ő s é g e . A m e g l é v ő k mellett újfaj
ta t á r s a d a l m i cselekvési formák kristályosodtak ki, a m e l y e k b e n a szervezettség korábbi j e lentése értelmét vesztette, oly m é r t é k b e n é p ü l t e k be a z egyének m i n d e n n a p i életébe.
A h a g y o m á n y o s polgári szervezeti élet revitalizációjával p á r h u z a m o s a n M a g y a r o r s z á gon is megjelentek azok az új társadalmi cselekvési formák, a m e l y e k a nyugati világban az elmúlt évtizedekben erősödtek m e g . E z e k egyik típusát a társadalmi mozgalmak alkotják.
A t á r s a d a l m i m o z g a l m a k - a tevékenységi formák univerzalitására és a személyiség e g é szének m e g h a t á r o z á s á r a t ö r e k v ő úttörő- és c s e r k é s z m o z g a l o m t ó l eltérően - rendszerint egyetlen célra koncentrálnak és a célokkal r o k o n s z e n v e z ő k e t tömörítik, de a z is gyakori, hogy c s a k egyetlen akcióra szerveződnek. Tagjaik a d h o c csoportokat alkotnak, egymással sokszor csak laza k a p c s o l a t b a n állnak, n e m élnek k ö z ö s s é g i életet a klasszikus szervezeti recept szerint, és általában n e m k ü l ö n ü l n e k el életkor szempontjából másoktól. U g y a n a k kor a célkitűzéseik megvalósítására igénybe vett e s z k ö z t á r u k rendkívül sokszínű. A m é d i u m o k k a l , a r e k l á m m a l , a fogyasztással, a t u d o m á n y , a j o g , a g a z d a s á g és a kultúra l e h e t ő ségeivel é p p ú g y élnek, mint a z akció, a d e m o n s t r á c i ó , a h a p p e n i n g és a nyilvános tiltako
zás l e g k ü l ö n b ö z ő b b eszközeivel. A társadalmi m o z g a l m a k n e m tisztelik az államhatárokat:
ha ú g y adódik, átlépik őket, és n e m z e t e k feletti integrációs formákat vesznek fel. Céljaik m e n t é n az e m b e r e k új, állampolgárságuktól független csoportjait h o z z á k létre. Ilyen társa
dalmi m o z g a l m a k b o n t a k o z t a k ki p é l d á u l a z antimilitarizmus, a környezetvédelem, az ál
latvédelem, a feminizmus, az antirasszizmus v a g y a z e m b e r i j o g o k védelme eszméje körül.
A z új t á r s a d a l m i c s e l e k v é s i f o r m á k m á s i k t í p u s a a z á l l a m p o l g á r i részvétel k i s z é l e s e d é s é v e l a l a k u l h a t o t t ki, e l s ő s o r b a n a l o k a l i t á s o k szintjén, illetve, a lokális szintekből k i -
indulva. A helyi autonóm szerveződések j e l l e g z e t e s p é l d á i azok a k e z d e m é n y e z é s e k , a m e l y e k az e g y h á z a k h o z , iskolákhoz, kulturális i n t é z m é n y e k h e z , m ű e m l é k e k h e z , h a g y o m á n y o k h o z - a helyi k ö z é l e t h e z és k ö z t u d a t h o z - k a p c s o l ó d n a k . T é m á n k s z e m p o n t j á b ó l é r d e m e s k ü l ö n is k i e m e l n ü n k az u g y a n c s a k ide s o r o l h a t ó g y e r m e k - és ifjúsági t e l e p ü l é s i ö n k o r m á n y z a t o k a t , a m e l y e k n e k k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g ü k van az állampolgári k u l t ú r a elsajá
t í t á s a szempontjából. A d e m o k r a t i k u s á l l a m p o l g á r i szocializáció e sajátos formái r é v é n a fiatalok s z i n t e észrevétlenül j u t n a k m i n d a z o k n a k a k é s z s é g e k n e k a birtokába, a m e l y e k n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k , h o g y felnőttkorukban k o m p e t e n s á l l a m p o l g á r o k legyenek, és szok
n a k h o z z á a h h o z , h o g y e g y e n r a n g ú p a r t n e r e i a felnőtt t á r s a d a l o m n a k . (1)
A politikai és társadalmi cselekvések értelmezése és a hozzájuk való viszony vizsgálata érthetően érzékeny pontja volt mind az em
b e r e k politikához való viszonyának, m i n d p e d i g az elmúlt évtizedekben formálódó m a g y a r politikai szociológiának, mivel a v e l ü k kapcsolatos problémák a rendszer legiti
m i t á s á n a k és az iránta való lojalitásnak a kérdéseit súrolták. A z államszocialista hata
l o m talán legfélelmetesebb belpolitikai m u m u s a a t á r s a d a l m i ö n s z e r v e z ő d é s volt.
U g y a n a k k o r a mindenkori hatalomnak szük
s é g e volt arra, hogy társadalom-lélektani le
gitimitása a szervezetek m ű k ö d é s é b e n is fo
lyamatosan visszaigazolódjék. Mivel elvá
rásainak megfelelően az állampolgárok köz
cselekvésének a lojalitást kellett kifejezniük, a szervezetek mindenekelőtt demonstratív funkciókat láthattak el. (2) M i n d e n olyan szervezett társadalmi cselekvés illegitimnek é s p o l i t i k a i l a g e l l e n s é g e s n e k m i n ő s ü l t , amelynek n e m a hatalom szervezetei bizto
sítottak keretet. (3) A z a tény, hogy a legitim é s illegitim cselekvési m ó d o k között n e m egyszerűen jogi-adminisztratív és m é g c s a k n e m is pusztán politikai természetű válasz
tóvonal húzódott, h a n e m m a g á h o z a politi
kai rendszerhez való lojalitásnak a kétségbe v o n h a t ó s á g a vagy kétségbe vonhatatlansága, meghatározta az e m b e r e k viszonyát m i n d a szervezetekhez, m i n d pedig a kollektív társadal
m i cselekvésekhez. (4) Természetesen az engedélyezett tevékenységeknek teret adó szerve
zeti keretek is m a g u k b a n hordták a politikai autoritás kétségbe vonásának a lehetőségét.
Miközben a hatvanas évektől Nyugaton mindinkább átalakult a politizálás és átfordult a köz
vetlen társadalmi cselekvés különböző módozataiba, addig Magyarországon m é g a klasszikus
n a k számító politikai pártokhoz kötődő módozatok sem voltak legálisak. A négy évtized alatt ki
alakult szervezeti rendszer gyakorlatilag a nyolcvanas évek végéig változatlan maradt. A magyar politikai intézményrendszerben m é g a status quot m e g nem kérdőjelező reformkommunisták és párton kívüli reformértelmiségiek rendszerpuhító hatása is anélkül érvényesült egészen a leg
utolsó pillanatokig, hogy szervezett politikai erővé váltak volna. (5) A rendszer az utolsó évek status quot megkérdőjelező szerveződéseit (6) pedig egyáltalán nem tudta kezelni. (7)
A z államszocialista r e n d s z e r a társadalmi akarat- és érdekérvényesítés sajátos p r e m o d e m ( n e m intézményesült és n e m nyilvános) formáit tartotta fenn vagy termelte ki: a klientaliz- must, a kijárást és a lobbizást. E z e k az érdekérvényesítő m e c h a n i z m u s o k nem j e l e n t e k ugyan m e g szervezeti keretek között, de egyrészt sikeres m ű k ö d é s ü k n e k feltétele volt az
A hagyományos polgári szervezeti élet revitalizációjával párhuzamosan Magyarországon
is megjelentek azok az új társadalmi cselekvési formák,
amelyek a nyugati világban az elmúlt évtizedekben erősödtek
meg. Ezek egyik típusát a társadalmi mozgalmak
alkotják. A társadalmi mozgalmak - a tevékenységi formák univerzalitására és a személyiség egészének meg
határozására törekvő úttörő- és cserkészmozgalomtól eltérően -
rendszerint egyetlen célra koncentrálnak és a célokkal rokonszenvezőket tömörítik, de az is gyakori, hogy csak egyetlen
akcióra szerveződnek.
aktorok szervezeti tagsága, másrészt az akciók politikai legitimációját és az aktorok védett
ségét a szervezetek biztosították. A politikai szocializáció egyszerre irányult a szervezete
ken belüli és a szervezetekkel való érvényesülés játékszabályainak és a p r e m o d e r n érdekér
vényesítő m e c h a n i z m u s o k n a k az elsajátítására. A z úttörőszervezet és a K I S Z legfontosabb szocializációs h o z a d é k a az volt, h o g y a felnövekvő n e m z e d é k e k rajtuk keresztül tanulták meg a politikai viselkedés nyilvános szabályait és a n e m nyilvános érdekérvényesítés p o l i tikai határait. (8) Olyan, nyugati értelemben vett, a társadalmi mienk-tudaton alapuló t á r s a dalmi és politikai szervezetek, m o z g a l m a k és helyi autonóm k e z d e m é n y e z é s e k pedig, a m e lyek az állampolgári e m e n c i p á c i ó ágensei lehettek volna, gyakorlatilag n e m voltak. (9)
A régi típusú s z e r v e z e t e k e t n e m s z e r e t t é k a z e m b e r e k és n e m érezték igazán a m a g u kéinak, d e hozzájuk szoktak, h a kellett, h o z z á j u k is idomultak, és m e g t a n u l t á k alibiként használni őket egyéni és c s o p o r t o s é r d e k é r v é n y e s í t é s i c s e l e k e d e t e i k h e z . A r e n d s z e r v á l tás utáni új szervezeteket n e m ismerték, g y a n a k v á s s a l vagy nosztalgiával figyelték őket, de a szervezett c s e l e k v é s i f o r m á k n a k ö s s z e s s é g ü k b e n n e m volt hitelük.
A s z e r v e z e t e k h e z v a l ó v i s z o n y é r t e l m e z é s e
A rendszerváltás óta felnőtt egy nemzedék, amely az előző rendszerből legfeljebb csak a gya
korlatilag kötelező kisdobosságról rendelkezik személyes emlékekkel. Ugyanakkor családjukon belül ők is ismereteket szerezhettek azokról az ellentmondásos viszonyokról, melyek közt a szü
leik éltek, s ők is ki voltak téve a szervezetekkel kapcsolatos közvélekedés hatásainak. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy hat évvel az államszocializmus összeomlása után mit jelent a szer
vezetek világa a magyar fiatalok számára? Egy 1995-ben publikált adat szerint csak kevesebb, mint egy százalékuk tagja valamilyen ifjúsági szervezetnek (10) Egy másik 1995-ös adat szerint a 18-35 évesek 1,8 százaléka vesz részt valamilyen ifjúsági politikai szervezetben. (11) A szer
vezetek taglétszámán alapuló becslés szerint a középiskolás korosztály 3 - 5 százaléka tartozik valamilyen szervezethez. (12) Egy évvel később, a mi középiskolások körében végzett vizsgá
latunkban ennél is többen válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy tagjai-e valamilyen szerve
zetnek: a gimnazisták és a szakközépiskolások 13-13, a szakmunkástanulók 11 százaléka. (13) A következőkben elsősorban ennek a vizsgálatunknak az eredményeire támaszkodunk. K é r déseink egy része azonban szerepelt egy 1995-ben, két kecskeméti főiskola hallgatói körében végzett vizsgálat kérdései között is. Esetenként ez utóbbi kutatás eredményeit is bemutatjuk.
A különböző vizsgálatok adatai között s z e m b e t ű n ő az eltérés. E z n e m pusztán abból fa
kad, hogy a mi m i n t á n k b a n kizárólag iskolások voltak, akik j o b b a n megtalálják az utat a szervezetekhez, h a n e m feltehetően abból is, h o g y a m i kérdésünk n e m korlátozódott az „if
j ú s á g i " szervezetekre. Mindazonáltal a konkrét válaszokból kiderült, h o g y a diákok rendkí
vül szélesen értelmezték a szervezeti tagságot. A nyitottan megfogalmazott kérdésre adott válaszok j ó l mutatják, h o g y mit is j e l e n t az utolsó éves középiskolások számára a „ s z e r v e zet" fogalma. A magukat szervezeti t a g o k n a k minősítők egyötöde valamilyen sportegyesü
let tagja (vagy sportklubba, konditerembe, fitness klubba jár). További egytizedük p e d i g a különböző társadalmi intézményekhez, egyesületekhez, klubokhoz, szövetségekhez, k ö r ö k höz stb. fűződő kapcsolatára utalt válaszában (például azt az egyházat említette, a m e l y i k h e z tartozik, illetve a k ü l ö n b ö z ő szabadidő-tevékenységeket, érdeklődési területeket, hobbitevé
kenységeket átfogó szervezeti formákat). (14) Természetesen h a g y o m á n y o s ifjúsági szerve
zeteket és politikai pártokat-mozgalmakat is említettek, h a elenyésző arányban is. (15) Ú g y t ű n i k tehát, h o g y a s z e r v e z e t f o g a l m a az elmúlt évek i n t é z m é n y i világának átala
kulásával p a r t t a l a n n á vált. E z e g y r é s z t azt a z ö r v e n d e t e s tényt j e l z i , h o g y m a m á r a fia
talok n e m c s a k a politikai s z e r v e z e t e k e t t e k i n t i k s z e r v e z e t e k n e k , és h o g y t ö b b olyan s z e r vezett t e v é k e n y s é g b e n is részt v e s z n e k , a h o l j ó l m e g f é r n e k e g y m á s s a l a k ü l ö n b ö z ő n e m z e d é k e k h e z tartozók. M á s r é s z t a z o n b a n az is k i o l v a s h a t ó a v á l a s z o k b ó l , h o g y a k ö z é p i s k o l á s o k n e m e l h a n y a g o l h a t ó r é s z e n i n c s p o n t o s a n tisztában azzal, h o g y mit is j e l e n t a
s z e r v e z e t i tagság. Ezt a fogalmat az informális c s o p o r t t a g s á g ellentéteként é r t e l m e z i k . E b b ő l a szempontból v a l ó s z í n ű l e g n e m k ü l ö n b ö z n e k a t á r s a d a l o m m á s csoportjaitól.
Egy kérdőíves vizsgálatnak csak az egyik lehetséges célja annak a m e g i s m e r é s e , hogy a m e g k é r d e z e t t e k közül m e n n y i e n r e n d e l k e z n e k formális szervezeti tagsággal. A z a tény, h o g y a diákok nem tudják pontosan, h o g y k ü l ö n b ö z ő kötődéseik megfelelnek-e a szerveze
t i tagság kritériumának, az ismeretek bizonytalansága mellett azt a valóságos t é n y t is tük
r ö z i , hogy - a szaktevékenységet folytató szervezetek kivételével - akármilyen szervezeti típusról is legyen szó, a b e n n ü k folyó t e v é k e n y s é g rendre átlépi saját definíciója határait.
M á s k é p p e n fogalmazva: a szervezett t e v é k e n y s é g e k sokszor interferálnak egymással, felol
d ó d n a k a szabadidő eltöltésében, mint olyan tágabb keretben, amely szempontjából ha n e m is mindegy, hogy milyen szervezet áll a t e v é k e n y s é g mögött, de nincs túl nagy j e l e n t ő s é g e . A szervezettség fogalmának b i z o n y t a l a n s á g a m é g n e m jelenti azt, hogy a d i á k o k a k o n k r é t szerveződésekről ne r e n d e l k e z n é n e k valamilyen elképzeléssel. A hozzájuk való v i s z o n y u k természetesen a szerveződések „ t a r t a l m á n a k " és „formájának" a kérdése is. A b b ó l ki
indulva, h o g y a m o d e m t á r s a d a l m a k b a n az állampolgári politizálás m á r n e m korlátozódik a képviseleti demokrácia lehetőségeire, a politikai szervezetek biztosította k e r e t e k r e és az általuk szervezett m e g m o z d u l á s o k r a , illetve a választásokon való r é s z v é t e k é , h a n e m m i n d i n k á b b feloldódik a szélesebb é r t e l e m b e n vett és a közvetlen részvételt biztosító tár
sadalmi gyakorlatban, vizsgálatunkban fontosnak tartottuk annak feltárását is, h o g y m i l y e n potenciális aktivitás j e l l e m z i a diákokat: m i l y e n e k az attitűdjeik egyrészt a k ü l ö n b ö z ő tár
sadalmi és politikai szervezetek és s z e r v e z ő d é s i formák, másrészt pedig azok iránt a cél
kitűzések iránt, amelyek szervezett cselekvésre késztetik az embereket. Mit csinálnának, h a szembe találnák m a g u k a t valamilyen szervezettel, m o z g a l o m m a l vagy akcióval, és m i lyen „ ü g y e k " érdekében m o z d u l n á n a k m e g ? B á r n e m hisszük, hogy az elképzelt álláspon
t o k minden esetben feltétlenül ö s s z h a n g b a n lennének a tényleges helyzetben s z ü l e t e n d ő döntésekkel, úgy véljük, a diákok válaszai k é p e t a d n a k állampolgári cselekvési mintáikról.
Kérdéseinkkel elsősorban döntési helyzeteket modelláltunk: különböző szerveződési c é lokat és tevékenységi formákat kínáltunk fel a diákoknak. Egyrészt a n a voltunk kíváncsiak, h o g y adott esetben szívesen részt vennének-e k ü l ö n b ö z ő szervezetekben (jótékonysági, e m berjogi és rasszizmus ellenes szervezetben, a diákönkormányzatban, h a g y o m á n y ő r z ő , illet
ve sportegyesületben, politikai pártban, vallási szeretetszolgálatban), másrészt a n a , hogy m i t csinálnának, h a különböző célok elérése érdekében szervezett akciókról (feministák, környezetvédők, katonaiszolgálat-megtagadók, középiskolások, cigányok aláírásgyűjtési akcióiról) értesülnének. V é g ü l egy középiskolai konfliktus kapcsán különböző lehetséges reagálási módokról kellett m e g m o n d a n i u k , h o g y h a s o n l ó esetben élnének-e velük vagy n e m .
A s z e r v e z e t e k v o n z e r e j e
A vizsgált cselekvési m i n t á k közül a legkisebb m o z g ó s í t ó erővel a szervezeti tagság bír.
Jóllehet a belépés aktusában kifejeződik a s z e m é l y e s értékrend, a formális tagság m é g n e m igényel k ü l ö n ö s e b b aktivitást. A belépésre v o n a t k o z ó kérdések n e m érintették a s z e r v e z e tek profiljával összefüggő elkötelezettségnek a személyes cselekvésben való kifejeződését.
N y o l c szervezettípus t a g s á g á r a k é r d e z t ü n k rá. A d i á k o k átlagosan 3,69 szervezet m ű k ö d é s é b e n v e n n é n e k részt szívesen. E z a m é r s é k e l t m o t i v á c i ó az iskolák t í p u s a szerint sem különbözött l é n y e g e s e n : m í g a g i m n a z i s t á k átlagosan 3,89 szervezetet választottak, addig a s z a k k ö z é p i s k o l á s o k 3,67-et, a s z a k m u n k á s t a n u l ó k p e d i g 3,57-et. Vizsgálatunk egyik legfontosabb t a n u l s á g a é p p e n az, h o g y - ellentétben a d i á k o k n a k a politika szférá
j á h o z v a l ó érzelmi és értékelő v i s z o n y á v a l (16) - , a s z é l e s e b b é r t e l e m b e n vett állampol
gári aktivitás k ü l ö n b ö z ő fajtáival, céljaival és formáival k a p c s o l a t o s álláspontjaikban m á r kisebb k ü l ö n b s é g e k v a n n a k k ö z ö t t ü k a n n a k függvényében, h o g y milyen iskolatípusokba járnak, sőt, e s e t e n k é n t a s z a k m u n k á s t a n u l ó k t ű n n e k a l e g i n k á b b aktivizálható c s o p o r t n a k .
Szívesen részt venne
Gimnazisták Szakközép
iskolások
Szakmunkás
tanulók
Tanító
képzősök
Műszaki főiskolások
Sportegyesületben 77 81 81 67 74
A diákönkormányzatban 57 49 48 61 56
Az emberi jogokat védő szervezetben 76 74 70 73 55
Jótékonysági szervezetben 71 70 69 76 54
Fajgyűlölet ellen fellépő szervezetben 45 43 37 50 35
Hagyományőrző egyesületben 44 38 36 44 34
Politikai pártban 12 10 10 5 8
1. táblázat
Milyen szervezetek működésében vennének részt szívesen, százalékban
Ö s s z e h a s o n l í t v a az e g y e s s z e r v e z ő d é s e k n é p s z e r ű s é g é t a k ö z é p i s k o l á s o k és a k e c s k e méti főiskolások (17) k ö z ö t t , a l e g s z e m b e t ű n ő b b k ü l ö n b s é g e t a j ó t é k o n y s á g i s z e r v e z e t h e z v a l ó v i s z o n y b a n tapasztaljuk. A j ó t é k o n y s á g sokkal n é p s z e r ű b b a k ö z é p i s k o l á s o k és a tanítóképzősök, m i n t a m ű s z a k i főiskolások között. A t a n í t ó k é p z ő s ö k a s p o r t s z e r v e z e t - és k i s m é r t é k b e n a politikai p á r t o k - kivételével m i n d e n t e v é k e n y s é g b e n s z í v e s e b b e n v e n n é n e k részt, m i n t a m ű s z a k i főiskolások.
A m i a k ö z é p i s k o l á s o k a t illeti, a g i m n a z i s t á k t ö b b s z e r v e z e t b e n v e n n é n e k részt, m i n t a s z a k k ö z é p i s k o l á s és a s z a k m u n k á s t a n u l ó k ( d i á k ö n k o r m á n y z a t , antirasszista szervezet, h a g y o m á n y ő r z ő s z e r v e z e t ) . E n n e k a z o n b a n az a m a g y a r á z a t a , h o g y a g i m n a z i s t á k n a gyobb r é s z e lány, a m á s i k k é t i s k o l a t í p u s b a v i s z o n t főként fiúk j á r n a k :
- s z a k k ö z é p i s k o l á s fiúk 3,1 szervezet;
- g i m n a z i s t a fiúk 3,2 szervezet;
- s z a k m u n k á s k é p z ő s fiúk 3,3 szervezet;
- s z a k k ö z é p i s k o l á s l á n y o k 3,9 szervezet;
- g i m n a z i s t a l á n y o k 4,1 szervezet;
- s z a k m u n k á s k é p z ő s l á n y o k 4,4 szervezet.
A fiúk és a lányok m i n d e n iskolatípusban különböző arányokban válaszolták azt, hogy szí
vesen részt vennének az egyes szervezetekben. A lányok általában aktívabbak, mint a fiúk, d e m í g a lányok közül azok vennének részt a legtöbb szervezetben, akik g i m n á z i u m b a j á r n a k és azok a legkevesebben, akik szakmunkásképzőbe, addig a fiúk között - ha valamivel kisebb mértékben is, de - é p p e n ellenkező tendencia érvényesül: a szakmunkástanulók a leg
aktívabbak és a szakközépiskolába j á r ó k a legkevésbé azok. A különbségekre jellemző, hogy a legkevésbé aktív lányok (a szakmunkástanulók) is több szervezetet választottak, mint a leg
aktívabb fiúk (a szakmunkástanulók). Adataink előrejelzik, hogy az új n e m z e d é k e k színre lé
pésével a n e m e k társadalmi aktivitásában látványos paradigmaváltás következhet be.
A z egyes szervezettípusok választását illetően is számottevő különbségek mutatkoznak a lányok és a fiúk között. A sport és a politika kivételével a lányok m i n d e n iránt nyitottabbak, mint a fiúk. Sportegyesületbe, illetve politikai pártba is csak alig valamivel kevesebb lány lépne be, mint fiú, m í g a többi szervezetben - köztük n e m c s a k a h a g y o m á n y o s a n a női sze
repre építő j ó t é k o n y s á g i szervezetben és vallási szeretetszolgálatban, h a n e m a férfiasabb is
kolai politizálás intézményében, a diákönykormányzatban is - j e l e n t ő s fölényben lennének a fiúkhoz képest. M i v e l a k é r d é s e k közt szereplő szervezeti formák k ö z ü l éppen a sportegye
sület és a politikai párt tekinthető a leginkább hagyományosnak, az adatokból azt is kiolvas
hatjuk, h o g y a lányok az olyan, a rendszerváltás előtt M a g y a r o r s z á g o n kevésbé ismert és m é g kevéssé m e g h o n o s o d o t t szerveződések iránt is fogékonyabbak (legalábbis szándékaik szintjén), mint a jótékonysági, a r a s s z i z m u s ellenes és az emberi j o g o k a t védő szervezetek.
1. ábra
A választott szervezetek típusa nemek szerint
Végül m e g n é z t ü k , h o g y a p u h á b b s z o c i á l p s z i c h o l ó g i a i t é n y e z ő k m i l y e n s z e r e p e t j á t s z a n a k az attitűdökben, a z a z h o g y a s z e r v e z e t e k iránti nyitottságot befolyásolja-e a p o l i t i k a érzelmi és értékelő p e r c e p c i ó j a ? Vajon azok, akik p o z i t í v a b b é r z e l m e k e t t á p l á l n a k a p o l i t i k a a l a p i n t é z m é n y e i iránt, illetve, a k i k a politikát pozitívan értékelik, h a j l a m o s a b b a k - e a tagságra, m i n t azok, akik n e m k e d v e l i k a politikát és n e m tekintik é r t é k n e k ?
.4.
A szervezeti tagság iránti nyitottság, decilis csoportok szerint
2. ábra
A szervezetekhez való csatlakozás összefüggése a politikai érzelmekkel, (18) illetve a politikával, mint értékkel; (19) az értékek és érzelmek faktorszkór-átlagai az egyes decilis csoportokban (20)
A z érzelmek és az aktivitás összefüggnek egymással: akik nyitottabbak a szervezetek irá
nyában, pozitívabb érzelmeket táplálnak a politika iránt. Ugyanakkor a politika értékelése és
a szervezetekbe való belépés hajlandósága között nincs egyenes vonalú összefüggés. A leg- passzívabbak majdnem ugyanúgy hajlamosak pozitívan értékelni a politika világát, mint a leg
aktívabbak. E mögött talán a politizálás kétféle koncepciója húzódik meg. A kevésbé aktívak éppen azért visszahúzódóbbak, mert látják ugyan a politika értékeit, de a professzionálisuk il
letékességébe utalják a politizálást. Velük szemben az aktívabbak, miközben ugyancsak pozi
tívan értékelik a politikát, egyúttal olyan világnak is tekintik, amelyhez személyes közük van.
A z a l á í r á s g y ű j t é s e k h e z v a l ó v i s z o n y
K é r d é s e i n k k ö v e t k e z ő csoportjában egy, a szervezeti t a g s á g n á l a k t í v a b b c s e l e k v é s i f o r m á h o z : az aláírásgyűjtéshez r e n d e l t ü n k k ü l ö n b ö z ő célokat. A z t k é r d e z t ü k , h o g y m i t t e n n é n e k a diákok, h a t u d o m á s t s z e r e z n é n e k egy olyan aláírásgyűjtési akcióról, a m e l y e t - a f e m i n i s t á k s z e r v e z n e k azért, h o g y a n ő k m e g f e l e l ő a r á n y b a n l e g y e n e k k é p v i s e l v e a p a r l a m e n t b e n ;
- k ö z é p i s k o l á s o k s z e r v e z n e k azért, h o g y m i n d e n n a g y o b b t e l e p ü l é s e n legyen ifjúsági ö n k o r m á n y z a t és v á l a s s z a n a k d i á k ö n k o r m á n y z a t o t ;
- egy c i g á n y s z e r v e z e t indít azért, h o g y s z i g o r ú b b a n b ü n t e s s é k m e g a cigányellenes m e g n y i l v á n u l á s o k a t ;
- a k ö r n y e z e t v é d ő k k e z d e m é n y e z n e k azért, h o g y zárják be az a t o m e r ő m ű v e k e t és - a k a t o n a i s z o l g á l a t - m e g t a g a d ó fiatalok s z e r v e z n e k az általános h a d k ö t e l e z e t t s é g e l t ö r l é s é é r t ?
M i n d e g y i k c s e l e k v é s i f o r m á h o z négyféle s z e m é l y e s v i s z o n y u l á s t kínáltunk fel: azt, h o g y n e m v e n n é n e k b e n n e részt, m e r t vagy n e m é r t e n e k vele egyet, vagy m e r t n e m ér
dekli ő k e t ; aláírnák; végül pedig, h o g y m a g u k is gyűjtenének aláírásokat.
Ha az akciót...
Gyűjtene aláírásokat Aláírná Nem érdekli Nem ért vele egyet Ha az akciót... közép
iskolások fő
iskolások közép
iskolások fő
iskolások közép
iskolások fő
iskolások közép
iskolások fő
iskolások középiskolások
szervezik 13 14 57 61 26 15 4 11
környezetvédők
szervezik 17 15 46 33 12 6 25 47
a feministák
szervezik 5 3 44 32 39 9 12 44
szolgálatmegtagadók
szervezik 11 15 24 40 17 10 47 31
cigányszervezet
szervezik 3 3 20 21 35 23 41 53
2. táblázat
A középiskolások és főiskolások aláírásgyűjtési akciókhoz való viszonya, százalékban A középiskolások a leginkább a környezetvédők és a középiskolások céljaival azonosulná
nak. Összességében 70 százalékuk támogatná aláírásával az ifjúsági önkormányzatokat. A vizsgált célkitűzések közül ezt fogadják el a legtöbben: alig vannak, akik nem értenének v e le egyet. A z adatokból azonban az is kitűnik, hogy bár a környezetvédők számíthatnának a leginkább aktív közreműködésükre, céljaik m e g is osztják őket: egynegyedük nem értene egyet akciójukkal. Ezzel szemben a feministák n e m váltottak ugyan ki látványos aktivitást a diákokból, de n e m is utasítják őket el nyíltan: több mint kétötödük aláírásával támogatná őket, több mint egyharmaduk körében pedig csendes közönyre találnának. Talán a hétköznapi dis
kurzusok feminizmushoz kapcsolódó, ironikus felhangjai miatt n e m merik sokan nyíltan vál
lalni aktív támogatásukat. A legtöbb diák a szolgálatmegtagadókkal n e m ért egyet, a legkeve-
s e b b e n pedig a cigányellenes megnyilvánulások szigorúbb megbüntetéséért indított akciót tá
m o g a t n á k . Összességében a válaszokból inkább érdektelenség és passzivitás rajzolódik ki Mindezeken azonban n e m lepődhetünk m e g , hiszen 1994-ben a főiskolások körében hason
l ó tendenciákat figyemettünk meg. Számukra is a középiskolások érdekvédelme mutatkozott a legvonzóbb mozgalmi kérdésnek, ezt követte a környezetvédelem, a szolgálatmegtagadás és a n ő k egyenjogúságának a kérdése, míg a sort a cigányok önszerveződése és érdekképviselete zárta. A középiskolások és a főiskolások között nincs különbség a legaktívabb formákhoz: az aláírásgyűjtéshez való viszonyban. Ugyanakkor a főiskolások körében feltűnően kevesebben mutattak érdektelenséget a társadalmi mozgalmak iránt, mint a középiskolások között: a főis
kolásokat vagy a mérsékelt támogatás (az aláíráshoz való csatlakozás), vagy az aktív elutasítás attitűdje jellemezte. A szolgálatmegtagadók akciója kivételével a főiskolások az összes többi akcióval kevésbé értenének egyet, mint a középiskolások. Különösen elutasítóak a főiskolások a középiskolásokhoz képest a feministák és a környezetvédők kezdeményezésével szemben.
A főiskolások két almintája viszont nem mindig mutatott tökéletes hasonlóságot egymással. A tanítóképzősöket a környezetvédők aktivizálnák a legnagyobb arányban, ezt követi a középisko
lások kezdeményezése azért, hogy a településen legyen ifjúsági önkormányzat (16, illetve 14 szá
zalékuk gyűjtene aláírásokat). A műszaki főiskolások viszont, akiknek a többsége fiú, az általános hadkötelezettség eltörléséért gyűjtenének elsősorban aláírásokat (17 százalék). Ez a cél a főként lányokból álló tanítóképzősök között csak a harmadik helyen áll (9 százalék). Mindkét főiskolán a középiskolások kezdeményezését írnák alá a legtöbben (a képzősök kétharmada, a műszakiak fele). Különbségek vannak a két főiskola hallgatói között a cigányellenes megnyilvánulások szi
gorúbb büntetésééit indítandó akció megítélésében: a műszakiak közel 60 százaléka nem értene v e l e egyet, 13 százalékuk nem tudja, mit csinálna, szemben a képzősökkel, akiknek „csak" keve
sebb mint 50 százaléka n e m értene egyet vele, viszont 23 százalékuk nem tudja, mit csinálna.
|a MJszakifőiskola • TanHoképzfl • Gimnázium H Szakközépiskola • Szakmunkásképző
3. ábra
A középiskolások és főiskolások aláírási készsége különböző akciókban, százalékban A középiskola három típusában a tanulók gyakorlatilag azonos arányban választották a közép
iskolások, a feministák és a szolgálatmegtagadók kezdeményezésével kapcsolatban a rendelke
zésükre álló válaszalternatívákat. A lányok az első két esetben aktívabbak voltak. A környezetvé
dők céljaival elsősorban a szakképzést adó iskolák tanulói azonosultak. M í g közülük minden ötö
d i k diák maga is gyűjtött volna aláírásokat és minden második aláírta volna a tiltakozást, addig a
gimnazistáknak csak az egynyolcada vállalkozott volna az előbbire és kétötöde a z utóbbira. A lá
nyok ebben az esetben is aktívabbnak bizonyultak. Végül a cigányszervezet akciója az érettségit adó iskolák diákjait valamivel jobban megosztotta, mint a szakmunkástanulókat. A z előbbiek k ö zül ugyan többen támogatnák aláírásukkal, de többen nem is értenének vele egyet, míg az utób
biak gyakrabban választották a „nem érdekel" alternatívát. A lányok most is aktívabbnak bizo
nyultak, b á r ebben az esetben volt a legkisebb a különbség a fiuk és a lányok válaszai között.
A nők képviseletének kérdésében többen mozdulnának meg, mint a szolgálatmegtagadás ér
dekében. Érdekes, hogy miközben a lányok jóval aktívabbak a fiúknál az olyan akciókban is, amelyek a női szerepeket külön is felvetik - ilyenek a feminizmussal és az egyenjogúsággal k a p csolatos a k c i ó k - csak kevesen vennének tevőlegesen részt: csak 7 százalékuk gyűjtene szemé
lyesen is aláírásokat. Ebben az esetben a lányok szívesebben vennék, h a egyetértésüket csak a mások által (?) kezdeményezett aláírásgyűjtéshez való csatlakozással kellene kifejezniük.
M e g n é z t ü k azt is, h o g y a fiúk általános p a s s z i v i t á s a vajon n e m c s ö k k e n - e az őket k ö z vetlenül is é r i n t ő k a t o n a i s z o l g á l a t - m e g t a g a d á s s a l k a p c s o l a t b a n ?
• Lányok
érdtMI
4. ábra 5. ábra
A nők képviseletének kérdésében A katonaiszolgálat-megtagadás kérdésében E r e d m é n y e i n k azt mutatják, h o g y b á r a s z o l g á l a t m e g t a g a d á s b i z o n y u l t az egyik legin
k á b b m o z g ó s í t ó c é l n a k a fiúk k ö r é b e n , t ö b b m i n t a felük k í v ü l m a r a d n a egy ilyen a k c i ón: v a g y azért, m e r t ellenzi a s z o l g á l a t m e g t a g a d á s t , v a g y azért, m e r t n e m é r d e k l i .
6. ábra
A középiskolások és főiskolások aláírásgyűjtési akciókhoz való elutasító viszonya, százalékban
Ahogy egyre feljebb haladunk az iskolai szintek mentén, úgy növekszik az elutasító attitű
d ö k súlya. A z egyet nem értés és az elutasítás a cigányszervezetek és a katonaiszolgálat-meg
t a g a d á s vonatkozásában volt a legjelentősebb. Figyelemreméltó, hogy a műszaki főiskolások á l l n a k a leginkább szemben minden kezdeményezéssel, kivéve az őket közvetlenül is érintő, katonaiszolgálat-megtagadással kapcsolatos akciót. Különösen feltűnő a cigányszervezetek elutasítása. Ugyanakkor - éppen a szolgálatmegtagadást kivéve - a szakmunkásképzősök a leginkább nyitottak a kezdeményezések elfogadására és a hozzájuk való csatlakozásra.
.3'
Aláírási akciókban való részvétel, decilis csoportok szerint
7. ábra
Az aláírásgyűjtésben való aktív részvétel és a politikai érzelmek, illetve a politika mint érték kapcsolata (az értékek és érzelmek faktorszkór-átlagai az egyes decilis csoportokban) (21) A z aláírási akciók iránti nyitottság fordított a r á n y b a n függ ö s s z e a p o z i t í v politikai ér
z e l m e k k e l és a politika értékként v a l ó felfogásával. A politika a l e g p a s s z í v a b b a k s z e m é b e n testesít m e g a l e g i n k á b b értékeket. M i n é l k e v é s b é tartják é r t é k n e k a d i á k o k a p o l i t i k á t és m i n é l k e v é s b é szeretik, annál i n k á b b a k t í v a b b a k az aláírási akciókban.
A z o s z t á l y h a r c v o n z e r e j e
K é r d é s e i n k h a r m a d i k csoportjával egy iskolai konfliktus k a p c s á n próbáltuk feltárni a di
á k o k várható viselkedését. A z előzőeknél is erőteljesebb cselekvési mintákat kínáltunk fel, k ö z t ü k i m m á r olyanokat is, a m e l y e k n i n c s e n e k tekintettel a demokratikus normákra. A k ö v e t k e z ő történetet m e s é l t ü k el: „ A z egyik i s k o l á b a n egy t a n á r megpofozott egy fiút, m e r t a n n a k ellenére s e m vette ki a fülbevalóját, h o g y a t a n á r felszólította erre. H a Ö n is osztály
t á r s a lenne e n n e k a fiúnak, mit t e n n e ? " A t o v á b b i a k b a n nyolc r e a k c i ó m ó d o t kínáltunk fel:
- felszólítaná a tanárt, h o g y kérjen b o c s á n a t o t a fiútól;
- felállna és k i m e n n e a z óráról;
- e l m e n n e a z i g a z g a t ó h o z é s t i l t a k o z n a ;
- levélben k é r n é k , h o g y e z a t a n á r n e t a n í t s a ő k e t t o v á b b ; - éjszakánként m i n d e n fél ó r á b a n t e l e f o n o n é b r e s z t e n é k a tanárt;
- s z ó l n á n a k az e g y i k d i á k b e f o l y á s o s a p j á n a k , h o g y j á r j o n k ö z b e a t a n á r elbocsátása é r d e k é b e n ;
- ülősztrájkkal t i l t a k o z n á n a k az ellen, h o g y a t a n á r m e g t a r t s a a k ö v e t k e z ő óráját;
- a t a n á r k ö v e t k e z ő órájára n e m m e n n é n e k b e .
A d i á k o k n a k m i n d e g y i k r e a k c i ó m ó d d a l k a p c s o l a t b a n m e g kellett m o n d a n i u k , h o g y így t e n n é n e k - e , n e m így t e n n é n e k , d e n e m is is elleneznék, v a g y p e d i g e l l e n e z n é k .
A v á l a s z o k a k ö v e t k e z ő k é p p e n alakultak:
így tenne Nem ellenezné Ellenezné
Elmenne az igazgatóhoz és tiltakozna 36 47 17
Felszólítaná a tanárt, hogy kérjen bocsánatot 29 62 10
A tanár következő órájára nem mennének be 25 42 32
Levélben kérnék, hogy ez a tanár ne tanítsa őket tovább 24 50 26
Ülősztrájkkal tiltakoznának 21 42 37
Felállna és kimenne az óráról 18 57 25
Éjszakánként telefonon ébresztenék a tanárt 18 34 48
Szólnának az egyik diák befolyásos apjának 15 34 51
3. táblázat
Az iskolai konfliktussal kapcsolatos viselkedések százalékban
A d i á k o k m i n d e n e k e l ő t t a z o k a t a v i s e l k e d é s m ó d o k a t r é s z e s í t e n é k e l ő n y b e n , a m e l y e k egyéni cselekvések. A szervezett, d e m o k r a t i k u s tiltakozási formák a r a n g s o r k ö z e p é n t a lálhatók. A z , h o g y a t a n á r k ö v e t k e z ő órájára n e m m e n n é n e k b e , a h a r m a d i k helyre került.
Ezt k ö v e t i t o v á b b i k é t c s o p o r t o s tiltakozási forma: a petíció és a z ülősztrájk. A z u t o l s ó előtti helyre került a l e g d u r v á b b r e a k c i ó , a tanár éjszakai zaklatása, az utolsóra p e d i g a t a nár elbocsáttatása befolyásos i s m e r ő s ö k segítségével. A sorrend tehát egyrészt arról á r u l kodik, h o g y a d i á k o k s z á m á r a az egyéni akciók a l e g t e r m é s z e t e s e b b e k , másrészt a z o n b a n arról, h o g y a kollektív fellépés formái k ö z ü l a d e m o k r a t i k u s a k a t részesítik előnyben. A z t a jellegzetes kelet- és k ö z é p - e u r ó p a i r e a k c i ó m ó d o t , h o g y h a valaki ellen valami kifogá
sunk v a n , i s m e r ő s e i n k e n k e r e s z t ü l állunk rajra bosszút, c s a k m i n d e n hetedik diák v á l a s z taná. Igaz, hogy m i n d e n h a r m a d i k viszont c s e n d e s t á r s lenne egy ilyen akcióban.
B Gimnázium • Szakközépiskola • Szakmunkásképző
8. ábra
A: iskolai konfliktussal kapcsolatos viselkedések a különböző iskolatípusba járók körében, százalékban
A gimnazisták a z o n o s u l n a k a l e g k e v é s b é m i n d e n tiltakozási formával, k i v é v e a l e v é l b e n , illetve az igazgatónál való tiltakozást. A s z a k m u n k á s t a n u l ó k lépnének fel i g a z s á g t a l a n s á g o t elszenvedett t á r s u k v é d e l m é b e n a legaktívabban. E b b e n v a l ó s z í n ű l e g n e m c s a k a már eddig is tapasztalt n a g y o b b t á r s a d a l m i a k c i ó k é p e s s é g ü k és a politika v i l á g á v a l s z e m b e n i elutasítóbb és e l l e n s é g e s e b b m a g a t a r t á s u k játszik szerepet, h a n e m a z i s k o l á v a l é s a tanárokkal s z e m b e n i n e g a t í v a b b é r z e l m e i k is. A z iskolában ők látnak a l e g k e v é s b é o l y a n intézményt, a m e l y az ő é r v é n y e s ü l é s ü k e l ő m o z d í t á s á n m u n k á l k o d n a . (22)
Ezúttal is m e g n é z t ü k , h o g y a felkínált c s e l e k v é s i m i n t á k h o z való v i s z o n y összefügg-e a politika é r z e l m i és é r t é k e l ő p e r c e p c i ó j á v a l . A r e a k c i ó m ó d o k k ö z ü l k i e m e l t ü k a r a d i k á l i s a k a t , és e z e k elfogadása alapján decilis c s o p o r t o k b a soroltuk a diákokat.
.3.
Iskolai konfliktusban radikális attitűdök, decilis csoportok szerint
9. ábra
Az iskolai konfliktusban való radikális megnyilvánulások és a politikai érzelmek, illetve a politika mint érték kapcsolata; az értékek és érzelmek faktorszkór-átlagai
az egyes decilis csoportokban (23)
A z ábra s z e m l é l e t e s e n mutatja, h o g y a r a d i k á l i s m a g a t a r t á s és a politika érzelmi és ér
t é k e l ő percepciója k ö z ö t t szoros összefüggés v a n . M i n é l k e v é s b é szereti valaki a politi
k a i intézményeket és m i n é l r o s s z a b b v é l e m é n y e v a n a politika világáról, annál i n k á b b a z o n o s u l a t a n á r - d i á k konfliktus radikális c s e l e k v é s i mintáival.
A viselkedési formák m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó attitűdök feltárására f ő k o m p o n e h s - e l e m z é s t végeztünk. Ily m ó d o n két f ő k o m p o n e n s k ü l ö n ü l t el. A z elsőn a radikális m e g n y i l v á n u l á s o k találhatók pozitív értékkel. Ilyen p é l d á u l a t a n á r zaklatása, a sztrájk, a tanóra s z a b o t á - lása, illetve a szülői befolyás igénybevétele. A m á s o d i k f ő k o m p o n e n s a demokratikus-tár
gyalásos cselekvési m i n t á k a t szintetizálja: a levélírást, az igazgatónál való tiltakozást, a ta
n á r bocsánatkérésre való felszólítását és az óráról való kimenetelt. Ezután azt néztük m e g , h o g y egyrészt a radikális, másrészt a tárgyalásos cselekvési minták elfogadásában milyen különbségek v a n n a k a z egyes iskolatípusok tanulói, illetve a fiúk és a lányok között.
Gimnázium Szakközép- Szakmunkás
iskola képző B Lány • Fiú
10/a ábra
A radikális cselekvési minták elfogadása a különböző iskolatípusokba járó fiúk és lányok körében, a radikalizmust kifejezőfőkomponens fakíorszkór-átlagaiban
A z á b r a j ó l mutatja, h o g y m i n é l a l a c s o n y a b b státusú iskola t a n u l ó i r ó l van s z ó , a z o k an
nál r a d i k á l i s a b b a k . A h á r o m iskolatípusból e g y e d ü l a s z a k m u n k á s k é p z ő b e j á r ó k h e l y e z -
Gimnázium Szakközép- Szakmunkás
iskola képző
H Lány • Fiú
10/b ábra
A tárgyalásos cselekvési minták elfogadása a különböző iskolatípusokba járó fiúk és lányok körében, a tárgyalási készséget kifejező főkomponens faktorszkór-átlagaiban
k e d n e k el az á b r a p o z i t í v térfelén. A radikális cselekvési m i n t á k legfőképpen k ö z ö t t ü k , é s ezen belül is a fiúk k ö r é b e n n é p s z e r ű e k , de a s z a k m u n k á s t a n u l ó lányok is p o z i t í v a n v i s z o n y u l n a k e z e k h e z a m i n t á k h o z . E z z e l s z e m b e n a g i m n a z i s t á k n e m r e v a l ó tekintet n é l k ü l elutasítják őket.
Rendkívül é r d e k e s , h o g y m í g a r a d i k á l i s m e g o l d á s o k h o z v a l ó v i s z o n y e l ő j e l é b e n n e m v o l t különbség a fiúk és a lányok között, a k á r m i l y e n iskolába is j á r t a k , a d d i g a d e m o k r a t i k u s - t á r g y a l á s o s c s e l e k v é s i m i n t á k h o z v a l ó v i s z o n y u k m á r s z ö g e s ellentétben áll e g y m á s s a l . M i n d h á r o m iskolatípus lányai elutasítóak e z e k k e l a m i n t á k k a l s z e m b e n m é g p e d i g annál inkább, m i n é l m a g a s a b b s t á t u s ú iskolába j á r n a k . A tárgyalásos c s e l e k v é s i m i n t á k h o z a fiúk v i s z o n y u l n a k p o z i t í v a n . E z e k a s z a k m u n k á s t a n u l ó fiúk k ö r é b e n m é g v a l a m i v e l n é p s z e r ű b b e k is, m i n t a g i m n a z i s t a fiúk k ö r é b e n .
Ö s s z e g e z v e m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a fiúk s o k k a l n y i t o t t a b b a k m i n d e n f a j t a t á r s a d a l m i c s e l e k v é s i f o r m a iránt. K ü l ö n ö s e n a s z a k m u n k á s t a n u l ó k a k t i v i z á l ó d n á n a k k ö n y - n y e n az e l k é p z e l t i s k o l a i k o n f l i k t u s b a n . Ő k v o n z ó d n a k a l e g j o b b a n a r a d i k á l i s - a n a r c h i s z t i k u s m e g o l d á s o k h o z . U g y a n a k k o r a s z a k m u n k á s t a n u l ó fiúk n y i t o t t a k a k o n f l i k t u s t á r g y a l á s o s k e z e l é s é r e is. A l á n y o k a l a p v e t ő e n e l u t a s í t ó a k m i n d a d e m o k r a t i k u s , m i n d a r a d i k á l i s m e g m o z d u l á s o k k a l . E z a z é r t is k ü l ö n ö s , m e r t é p p e n a g i m n a z i s t a lá
n y o k m u t a t k o z t a k l e g i n k á b b n y i t o t t n a k , a m i k o r a k ü l ö n f é l e t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k h e z v a l ó c s a t l a k o z á s r ó l volt s z ó .
A k t i v i t á s , p a s s z i v i t á s , k ö z ö m b ö s s é g
A továbbiakban a d i á k o k n a k a h á r o m f é l e t á r s a d a l m i cselekvési t í p u s h o z v a l ó v i s z o n y á t együttesen k e z e l t ü k , és k i s z á m o l t u k , h o g y egy-egy típus t e v é k e n y s é g i formáit átla
g o s a n milyen a r á n y b a n fogadták el, utasították el, v a g y m a r a d t a k irántuk k ö z ö m b ö s e k . A z á t l a g s z á m o k b ó l megállapíthatjuk, h o g y a c s e l e k v é s i t í p u s o k n e m e g y f o r m á n a k t i v i z á l t á k őket. E z a v i s z o n y az e l u t a s í t á s o k oldaláról a k ö v e t k e z ő k é p p e n n é z ki:
A társadalmi szervezetekben való részvétel elutasítása
Az aláírásgyűjtési akciókban való részvétel elutasítása
Az iskolai konfliktusban való aktív részvétel
elutasítása
A megkérdezettek együttesen 49 25 27
gimnazisták 46 31 33
szakközépiskolások 49 26 28
szakmunkástanulók 50 22 23
4. táblázat
A társadalmi cselekvés különböző formáinak átlagos elutasítása a különböző iskolatípusokba járók körében, százalékban
A z elutasítások é s e l f o g a d á s o k átlagos s z á m á b a n n i n c s e n e k n a g y k ü l ö n b s é g e k a diá
k o k között a c s e l e k v é s i f o r m á k k ü l ö n b ö z ő t í p u s a i h o z v a l ó v i s z o n y b a n . A legjobban az aláírásgyűjtés, a l e g k e v é s b é a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k ( j ó t é k o n y s á g i szer
vezet, d i á k ö n k o r m á n y z a t , h a g y o m á n y ő r z ő egyesület, e m b e r i j o g v é d ő szervezet, anti
rasszista szervezet, párt, s p o r t e g y e s ü l e t , vallási szeretetszolgálat) v o n z z á k őket. A társa
d a l m i s z e r v e z ő d é s k ü l ö n b ö z ő formái k ö z ü l a h a g y o m á n y o s s z e r v e z e t e k érintik m e g a legkevésbé a d i á k o k a t : m i n d e n m á s o d i k elutasítja őket. H a k i e m e l j ü k k ö z ü l ü k a legvon- z ó b b a t , a s p o r t e g y e s ü l e t e t , m é g k e v e s e b b e n v e n n é n e k b e n n ü k részt. A z e g y é n aktív k ö z r e m ű k ö d é s é t feltételező, új t í p u s ú é s a d h o c j e l l e g ű m e g m o z d u l á s o k e s e t é b e n tehát s o k k a l inkább lehet s z á m í t h a t a n i a k ö z r e m ű k ö d é s ü k r e , m i n t a h a g y o m á n y o s f o r m á k n á l . A z aláírásgyűjtési a k c i ó k csak e g y n e g y e d ü k e t n e m t u d n á k aktivizálni. U g y a n e n n y i e n n e m c s i n á l n á n a k s e m m i t az iskolai k o n f l i k t u s k a p c s á n sem.
A közömbösek aránya Aláírásgyűjtés Egy iskolai konfliktusban való állásfoglalás
a megkérdezettek körében 25 41
a gimnazisták körében 24 42
a szakközépiskolások körében 23 44
a szakmunkástanulók körében 27 37
5. táblázat
Az új típusú cselekvési formák iránt közömbösek aránya a különböző iskolatípusokba járók körében, százalékban
A d i á k o k egy r é s z e tehát k ö z ö m b ö s : ö t v e n s z á z a l é k u k s e m m i l y e n s z e r v e z e t b e n n e m kíván k ö z r e m ű k ö d n i , e g y n e g y e d ü k e t n e m érdekli s e m m i f é l e aláírásgyűjtési akció, t o v á b bi e g y n e g y e d ü k p e d i g elutasítja őket: n e m ért e g y e t v e l ü k . A z o s z t á l y k o n f l i k t u s b a n a hallgatást választja a t a n u l ó k n a k m a j d n e m a fele, é s j e l e n t ő s a z o k a r á n y a is, akik szerint a felkínált c s e l e k v é s i m i n t á k elfogadhatatlanok.
Részt venne Közreműködne Maga is Az iskolai a szervezetekben az aláírás aláírna konfliktusra
gyűjtésben aktívan reagálna
A megkérdezettek együttesen 46 10 37 21
gimnazista lányok 55 7 41 14
szakközépiskolás lányok 51 10 43 17
szakmunkástanuló lányok 48 12 39 21
gimnazista fiúk 40 7 29 22
szakközépiskolás fiúk 40 9 34 20
szakmunkástanuló fiúk 42 10 33 27
6. táblázat
A társadalmi cselekvéstípusok elfogadása, százalékban
A z adatokból egyértelműen kiderül, hogy két tevékenységi forma inkább megfelel a lányok
nak, m i n t a fiuknak. M i n d e n iskolatípusban t ö b b lány venne részt a hagyományos szerveze
tekben és támogatná aláírásával a különböző ad h o c m o z g a l m a k célkitűzéseit, m i n t amennyi fiú. U g y a n a k k o r a nyílt és konkrét konfrontációt példázó iskolai konfliktusra a fiúk általában aktívabban reagálnának. E z alól csak a szakmunkástanuló lányok kivételek, akikből a z isko
lai casus belli ugyanolyan reakciót vált ki, mint a a gimnazista és a szakközépiskolás fiúkból.
+.14 szervezetben tagságot v_
vállalna X
-.71 X ^rC^ aláírást nem gyűjtene, szervezetben X X de maga aláírná tagságot nem vállalna\^ X
\ + 1 7 /
+ . i o \ /
\ X^0^ 11
iskolai konfliktusban tiltakozna
11. ábra
Az egyes cselekvési típusok iránti viszonyok közötti összefüggések korrelációs együtt hat ókban A d i á k o k tekintélyes csoportját azok alkotják, akik a z új típusú cselekvési formákat n e m utasítják el, de n e m is támogatják. A z é r d e k t e l e n e k a r á n y a a k ö v e t k e z ő k é p p e n alakult:
A páronkénti k o r r e l á c i ó k b ó l kirajzolódó m o d e l l alapján azt állapíthatjuk m e g , h o g y a k ö z é p i s k o l á s o k t á r s a d a l m i aktivitásában, illetve az ilyen irányú m o t i v á c i ó i k b a n kettős h a t á s érvényesül. E g y r é s z t az, aki t ö b b szervezetben vállalna aktív részvételt, s z í v e s e b b e n venne részt k ü l ö n b ö z ő aláírásgyűjtési akciókban, illetve írná alá m a g a is az aláírási íveket. M á s r é s z t , a m i k o r k o n k r é t , akár a saját életükben is előforduló konfliktusra k é r d e z ü n k rá (egy iskolai konfliktusra), az derül ki, h o g y a t e n n i v á g y á s m á r c s a k a z o k a t j e l l e m z i , akik a z aláírásgyűjtésben is t e v ő l e g e s e n részt v e n n é n e k . E z z e l p á r h u z a m o s a n k i m u t a t h a t ó az az összefüggés is, h o g y azok, akik u g y a n m a g u k szívesen c s a t l a k o z n á n a k k ü l ö n b ö z ő s z e r v e z e t e k h e z , de aláírásgyűjtésben s z e m é l y e s e n n e m v e n n é n e k részt, az i s k o l a i konfliktusban s e m v á l l a l n á n a k s e m m i l y e n szerepet. E z u t ó b b i összefüggés m á s i k o l d a l a , h o g y azok, akik r a d i k á l i s magatartást t a n ú s í t a n á n a k egy elképzelt osztálykonflik
t u s b a n , s z e r v e z e t e k b e n i n k á b b n e m v á l l a l n á n a k tagságot.
M i n d e z e k alapján azt feltételezhetjük, hogy a k ö z é p i s k o l á s o k k ö r é b e n két m a g a t a r t á s m i n t a válik el e g y m á s t ó l . A z egyik a s z e m é l y e s érintettségtől függetlenedő, a m á s i k az é r i n t e t t s é g e n alapuló k ö z ö s s é g i m a g a t a r t á s t írja le. A z o k , akik az elsőt követik, a formá
lis társadalmi és politikai k ö z é l e t b e szívesen b e k a p c s o l ó d n a k , u g y a n a k k o r h i á n y z i k b e l ő l ü k a saját életükre v o n a t k o z t a t o t t , radikális é r d e k é r v é n y e s í t ő m a g a t a r t á s . A m á s i k m o d e l l t követők é p p e n a saját é l e t ü k b e n felmerülő k o n f l i k t u s o k b a n t a n ú s í t a n a k aktív és r a d i k á l i s m a g a t a r t á s t . E z a z o n b a n az ő e s e t ü k b e n n e m k a p c s o l ó d i k ö s s z e a k ü l s ő p r o b l é m á k iránti m e g é r t é s s e l és e z e k felvállalásával. A k é t eltérő m a g a t a r t á s m ó d é n c s a k egy s z ű k csoport e s e t é b e n k a p c s o l ó d i k ö s s z e .
A kétféle m a g a t a r t á s a l e g é l e s e b b e n a g i m n a z i s t á k n á l válik szét:
-.13
vállalna aktív szerepet
14 \ , " < 1 5
szervezetben tagságot ^Spsztálykonfliktusban -.12
12. ábra
Az egyes cselekvési modellek páronkénti korrelációja a gimnáziumokban
Ugyanakkor, h a figyelembe v e s s z ü k a z egyes t í p u s o k r a j e l l e m z ő c s o p o r t o k tényleges nagyságát, azt látjuk, h o g y a n n a k ellenére, h o g y a szervezetek iránt v i s z o n y l a g n a g y a z ér
d e k l ő d é s (46 s z á z a l é k o s ) , e z n e m p á r o s u l igazán a saját életükre v o n a t k o z ó é r d e k é r v é n y e sítéssel és c s e l e k v é s i hajlandósággal. H a azt a csoportot tekintjük a t á r s a d a l m i közélet te
kintetében érettnek, e l k ö t e l e z e t t n e k és cselekvésre k é s z n e k , a m e l y i k n e k a tagjai egyaránt k é p e s e k aktív c s e l e k v é s r e a z iskolai konfliktusokban (21 százalék), illetve a legkülönfé
l é b b társadalmi k o n f l i k t u s o k b a n (a c i g á n y k é r d é s , a k ö r n y e z e t v é d e l e m , a n ő k e m a n c i p á c i ója k é r d é s é b e n 10 százalék hajlandó aláírások gyűjtésére), akkor azt állapíthatjuk m e g , h o g y az ilyen irányú k é s z t e t é s e k m á r c s a k a diákok igen s z ű k csoportjaira j e l l e m z ő e k . H a a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i c s e l e k v é s i f o r m á k t á m o g a t o t t s á g a m e n t é n (a s z e r v e z e t e k h e z való c s a t l a k o z á s i k é s z s é g , aláírásgyűjtés k ü l ö n b ö z ő célok é r d e k é b e n , az iskolai konf
liktussal k a p c s o l a t o s m a g a t a r t á s o k ) klasztereljárassal c s o p o r t o k a t h o z u n k létre, n é g y j e l legzetes típust k ü l ö n í t h e t ü n k el:
A z első c s o p o r t o t a l á z a d ó k alkotják. Ő k a l e g r a d i k á l i s a b b a k . S z e m b e n állnak a t á r s a d a l o m m a l . A t á r s a d a l m i c s e l e k v é s i m i n t á k h o z a lázadás aktivitásával v i s z o n y u l n a k . A .
politikát e g é s z é b e n elutasítják. A politikai i n t é z m é n y e k iránti érzelmeik n e g a t í v a k . A for
mális s z e r v e z e t e k iránt k ö z ö m b ö s e k , a d e m o k r a t i k u s eljárásokat elutasítják. N e m s z í v e sen c s a t l a k o z n a k s e m m i f é l e a l á í r á s h o z , v i s z o n t az iskolai konfliktusban ő k a l e g r o b b a n é - k o n y a b b a k . E z a c s o p o r t a z o n o s u l l e g i n k á b b a radikális-anarchisztikus v i s e l k e d é s i m i n tákkal. 6 7 1 diák tartozik ide ( 2 6 s z á z a l é k ) . K ö z t ü k az átlagosnál n a g y o b b a r á n y b a n k é p viseltetik m a g u k a t a s z a k m u k á s t a n u l ó lányok és fiúk.
A m á s o d i k c s o p o r t o t a demokratikus állampolgári mintákat követők a l k o t j á k . O k a l e g e l k ö t e l e z e r t e b b e k a d e m o k r a t i k u s c s e l e k v é s i f o r m á k iránt. A p o l i t i k a v i l á g á t n e m utasítják el t ú l s á g o s a n , d e n e m is é r t é k e l i k azt t ú l . A f o r m á l i s s z e r v e z e t e k iránti n y i t o t t s á g é s az a k t í v t á r s a d a l m i ( a z a l á í r á s g y ű j t é s b e n v a l ó ) r é s z v é t e l j e l l e m z i ő k e t . E l utasítják az a n a r c h i s z t i k u s m a g a t a r t á s m i n t á k a t . E b b e a c s o p o r t b a 6 6 7 - e n t a r t o z n a k (25 s z á z a l é k ) . A z á t l a g o s n á l t ö b b s z a k m u n k á s t a n u l ó fiú és g i m n a z i s t a fiú t a l á l h a t ó k ö z t ü k .
A h a r m a d i k c s o p o r t o t a formálisan aktívak alkotják. Tagjai a formális állampolgári részvétel mintáit követik. N e m l ó g n a k ki a sorból, de n e m is akarják m a g u k a t l á t v á n y o san m e g m u t a t n i . M i k ö z b e n s z í v e s e n c s a t l a k o z n á n a k k ü l ö n b ö z ő s z e r v e z e t e k h e z , s e m m i féle k o n k r é t c s e l e k v é s s e l n e m r o k o n s z e n v e z n e k . E c s o p o r t tagjai v i s z o n y l a g m a g a s a b b politikai ismeretszinttel r e n d e l k e z n e k . A politika világát pozitívan értékelik, és a p o l i t i kai i n t é z m é n y e k iránt is pozitív é r z e l m e k k e l v i s e l t e t n e k v a n n a k . 7 2 9 diák t a r t o z i k ide (25 s z á z a l é k ) , főként g i m n a z i s t á k , fiúk é s lányok egyaránt.
V é g ü l a n e g y e d i k csoport tagjai is s z e m b e n állnak a t á r s a d a l o m m a l , de s z e m b e n á l l á suk - ellentétben a z első c s o p o r t tagjaiéval - passzív. A cselekvési m i n t á k h o z való v i s z o n y u k a z elutasításon alapul. O k é r z i k a l e g k e v é s b é a m a g u k é n a k a t á r s a d a l m a t , és ő k ér
zik a l e g k e v é s b é b e f o l y á s o l h a t ó n a k a t á r s a d a l m i történéseket. A teljes elutasítás j e l l e m z i őket a t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k é s c s e l e k v é s i f o r m á k m i n d e n területén. Ő k v a n n a k a l e g k e v e s e b b e n , 5 4 3 - a n (21 s z á z a l é k ) . A z á t l a g o s n á l m a g a s a b b arányban t a l á l h a t ó k k ö z t ü k a g i m n a z i s t a fiúk.
A t á r s a d a l m i c s e l e k v é s á l t a l u n k m é r t színtere t e h á t k é t részre oszlik. A z egyik a for
mális r é s z v é t e l színtere, a h o l a r é s z v é t e l a s z e r v e z e t i t a g s á g b a n fejeződik ki. A m á s i k színtér a tényleges r é s z v é t e l é , a h o l a r é s z v é t e l k o n k r é t c s e l e k e d e t e k b e n fejeződik ki.
M i n d a formális, m i n d p e d i g a c s e l e k v ő részvétel j e l l e g z e t e s állampolgári m e n t a l i t á s t fel
tételez: a z e l ő b b i a z e n g e d e l m e s , a z u t ó b b i a lázadó állampolgárét. A kétféle r é s z v é t e l k ö zött s z a k a d á s v a n .
A formális r é s z v é t e l p o z i t í v a n függ ö s s z e a politikai ismeretekkel és a p o l i t i k a é r z e l m i és é r t é k e l ő p e r c e p c i ó j á v a l . A formális r é s z v é t e l e n a l a p u l ó mentalitás a m ö g ö t t e s i s k o lai s z i n t b ő l t á p l á l k o z i k . E z a l a p v e t ő e n a g i m n a z i s t á k a t j e l l e m z i , akik s z á m á r a a formális s z e r v e z e t i tagság, a v i s z o n y l a g o s politikai t u d á s , a n e m túl negatív politikai é r z e l m e k és a politika é r t é k k é n t v a l ó k e z e l é s e m i n t e g y a z általános m ű v e l t s é g k ö t e l e z ő e l e m e i k é n t és a t á r s a d a l m i státusz s z ü k s é g s z e r ű velejárójaként j e l e n n e k m e g .
A c s e l e k v é s b e n v a l ó aktív r é s z v é t e l v i s z o n t a p o l i t i k a elutasításával, a p o l i t i k a iránti negatív é r z e l m e k k e l függ ö s s z e . A c s e l e k v é s é r z e l e m v e z é r e l t t é , ö s z t ö n ö s s é , e l l e n ő r i z h e t e t l e n n é válik. E z a l a p v e t ő e n a s z a k m u n k á s t a n u l ó k a t j e l l e m z i , akik ú g y érzik, a politika m e z e j é n nincs m i t veszteniük.
Jegyzet
(l) Franciaországban 1979-ben jött létre az első gyermekönkormányzat, de már évekkel korábban elkezdődött ennek az intézménynek a kiformálódása. 1994-ben pedig már körülbelül hétszáz településen volt ilyen. A gyer
mekönkormányzatok ideális terepe a kis- és a közepes város. A tagság alsó korhatára általában 11-12 év, de van példa ennél fiatalabb önkormányzati tagra is. Magyarországon körülbelül egy tucat gyermek- és ifjúsági önkor
mányzat működik, elsősorban a községekben. Egy 1989-es, 12-16 éves fiatalok és szüleik körében végzett fran-
