STATISZTlKAI lRODALMi FlGYELÓ
,__§,5,3
GAZDASÁGSTATISZTIKA
BUT'ENKO, A. — PUGACSEV, B.:
A SZOCIALlSTA INTEGRÁCIÓ LENYEGE ÉS OBJEKTlV ALAPJAI
(Ob ob"ektivnüh asznavah i szuscsnoszti szocia—
liszticseszkij integracii.) — Ekonomícseszkie Naukí.
1972. 8. sz. 69—76. p.
A szerzők a szocialista integráció fogalmá- nak meghatározásánál Lenin, Marx és Engels műveinek egyes tételeiből indulnak ki, és kifejtik. hogy a szocialista integráció szoro- san kapcsolódik a termelés nemzetközivé vá—
lásának adott stádiumához. A termelés in—
ternacionalizálódását mind a szocialista.
mind a kapitalista világ integrációs folyama- tainál objektiv alapnak tekintik a szerzők.
Az integráció lényegének megismerése el- képzelhetetlen a termelés nemzetközivé vá- lásának folyamata és az integrációs folya- matok között fennálló kölcsönös kapcsolatok feltárása nélkül.
A szerzők részletesen bemutatják, hogy a termelés társadalmasitásának folyamata, amely a XVIII. század végén, a XIX. század elején kezdődött, hogyan vezetett a nemzet- közi tőkemozgásokhoz és így a termelés nem- zetközivé válásához. A termelés nemzetközivé válásának a folyamata a szocializmusban to- vább mélyül és a gazdasági élet területén kívül a politikában, a tudományokban és az egész társadalmi élet területén jelentkezik.
A szocialista és a tőkés országok termelésé- nek nemzetközivé válásánál jelentkező alap- vető különbség abban rejlik. hogy a szocia- lista országokban ez a folyamat a társa- dalmi—gazdasági alapoknak megfelelően, minden nemzet és ország érdekeinek figye- lembevételével. az egyenjogúság, az önkén- tesség és a kölcsönös előnyök alapján megy végbe, minden nemzet szuverenitásának tisz- teletben tartása mellett.
A termelés és a gazdaság nemzetközivé válását a szerzők néhány adattal illusztrál- ják. Kimutatták, hogy 1820'tól 1950-ig (azaz 130 év alatt) a világkereskedelem 65—szörö—
sére növekedett, ugyanakkor a termelés' nö- vekedése háromszor volt gyorsabb. tehát kö—
zel ZOO-szorosára növekedett. .
1950-től 1970-íg a kereskedelem több mint ötszörösére, a termelés viszont csak 3.6—sze- resére nőtt. Az utóbbi években bekövetkezett minőségi változásokat mutatja például, hogy mia az 1937—1939—es időszakban a készter- mékek részesedése a tőkés országok export- jában 40,4 százalék volt, 1968—ban ez az arány 63. 5 százalékot tett ki.
A gépek és berendezések aránya az ex- portban 1955- ben 18.4 százalék volt. 1968- ban pedia már 27.4 százalékra emelkedett.
Erősen csökkent viszont a nyersanvaaok ré- szesedése az exportban: 1937—1939—ben 59.6, 1968-ban pedig már csak—365 százalék volt.
7 Statisztikai Szemle
Ugyanez a folyamat a szocialista orszá- gok külkereskedelmében is megfigyelhető. A KGST-országok kivételével a gépek és be—
rendezések aránya az 1960. évi 28,7 száza—
lékrál 1969—ben 32 százalékra emelkedett, sőt az országok egymás közötti kereskedelmében 39 százalékra nőtt.
A termelés nemzetközivé válásának to—
vábbi elméleti vizsgálata után a szerzők az integrációs folyamatokkal foglalkoznak, több- ször is hangsúlyozva azokat a vonásokat, amelyek azokat a kapitalista integrációtól megkülönböztetik. A különbségek a társa- dalmi—politikai rendszer eltéréséből adód- nak, pontosabban abból, hogy a termelőesz—
közök a szocialista országokban társadalmi tulajdonban vannak, míg a tőkés országok—
ban magántulajdonban.
A gazdasági integrációs folyamatok fejlő—
dese tehát szorosan kapcsolódik a politikai intézkedések rendszeréhez. A politikai jelle—
gű gazdasági integráció azonban nem té- vesztendő össze a tiszta politikai integráció- val.
A szocialista integráció létrehozásának fel- tételei jelenleg a KGST—országokban a leg- érettebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az integrációs folyamat nyomán kialakuló integrációs övezet a szocialista országokon belül és a világgazdaságon belül zárt, ön- ellátó övezet lesz.
Osszefoglalásképpen a szerzők megállapit—
ják, hogy a szocialista gazdasági integráció a termelés magas fokú nemzetközivé válásá—
nak objektiv következménye. amelyet a nem- zeti gazdaságok egyre szorosabbá váló or- ganikus kapcsolatai, a gazdasági struktúrák optimalizálása és folyamatos átépítése kísér annak érdekében. hogy egységes gazdasági struktúra jöjjön létre.
(Ism.: Juhász Eszter)
LUDWIG, U. — MAIER. H. — WAHSE. J.:
AZ EGYSÉGES SZOClALlSTA OKTATÁSUGY BELSÖ ARÁNYOSSÁGÁNAK TERVEZÉSE AZ AGAZATI
KAPCSOLATOK MÉRLEGE SEGlTSÉGÉVEL
(Zur Planung der inneren Proportionalitöt des einheitlichen sozialistischen Bildungswesens mit Hilfe der Verflechtungsbilanz). — Wirtschaftswíssen- schaft. 1972. 12. sz. 1792—1808. p.
A folyóirat 1972. évi 1. száma az oktatás——
képzés koncepciójával kapcsolatban olyan mérlegrendszert ismertetett, amelynek egyik oldala a kvalifikált szakemberek iránti igényt
méri fel.
A szerzők ebben a tanulmányban a mérleg
másik oldalát mutatják be. amely az—okta- tás-képzés egyes területei között fennálló valóságos kapcsolatokat tárja fel, amennyi-
