A népgazdasági mérlegek keretrendszere

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGÉK' KERETRENDSZERE

ÁRVAY JÁNOS

Az elmúlt években a világon két nemzetgazdasági elszámolási rendszer alakult ki. Az egyik a szocialista országokban bevezetett rendszer," amelyet a nemzetközi statisztikai fórumokon röviden 'MPS rendszernek (Material Product System) neveznek, a másik az SNA rendszer (System of National

Accounts), amelyet a nem szocialista országok alkalmaznak. Az MPS rend—

szert a szocialista országok felszabadulásuk után, az 1950 körüli években vezették be, átvéve a Szovjetuniótól a népgazdasági mérlegek elvi alapjaira és szerkezeti felépítésére vonatkozó koncepciókat. A nem szocialista országok nemzetgazdasági elszámolási rendszerüket az ENSZ Statisztikai Bizottságá—

nak 1952—ben közreadott ajánlása alapján honosították meg, illetve egységesí—

tették.

Az utóbbi 8—10 évben a világ számos országában jelentős erőfeszítéseket tettek a nemzetgazdasági összefüggések mélyebb és sokoldalúbb megismerése érdekében. Mind a szocialista, mind a nem szocialista országokban egy sor új Vizsgálatot hajtottak végre. A legfontosabb ezek közül az ágazati kapcso-—

lati (input-output) mérlegek összeállítása, a nemzeti vagyon felmérése és a termeléssel való összefüggéseinek tanulmányozása, az életszinvonal-vizsgála—

tok szélesebb alapokra helyezése, továbbá a jövedelmek keletkezésének, el—

osztásának és felhasználásának folyamatait ábrázoló számítások kidolgozása, Mindezekkel a nemzeti keretek között végzett munkákkal párhuzamosan nagymértékben megnőtt a nemzetközi statisztikai koordinációs tevékenység is.

Egyrészt számos nemzetközi megállapodás és ajánlás jött létre egy—egy konk—

rét témában, másrészt felmerült annak a szükségessége, hogy ezeket az újon—

nan kialakult statisztikai vizsgálatokat összhangba hozzák és amilyen mérték—

ben ez lehetséges, szervesen építsék be a nemzetgazdasági elszámolások rend—

szerébe. Ennek eredményeképpen született meg az ENSZ Statisztikai Bizott——

ságának az a döntése, hogy a jelenleg érvényben levő ENSZ ajánlást (az SNA—t) felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni. Ezzel párhuzamosan

a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága szintén napirendre tűzte a szocialista országokban alkalmazott népgazdasági mérlegszámítások fogalmainak és mód—

szereinek egységesítését, és az ezzel foglalkozó szakértői csoport programot dolgozott ki a rendszer továbbfejlesztésére.

A nemzetgazdasági elszámolások nemzetközi egységesítésének különálló szakaszát képezte az MPS és az SNA összehasonlítására Európában 6—7 évvel

ÁRVAY: A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGEK 857

ezelőtt megindult nagyarányú munka. E munka első szakaszában a két el—

számolási rendszer közötti különbségeket tárták fel, második Szakaszában pedig javaslatot dolgoztak ki arra vonatkozóan, miképpen lehet a szóban forgó rendszerek adatait úgy átrendezni, hogy az egyik rendszerből el lehessen jutni a másik rendszerbe és viszont. Ez utóbbi javaslat alapján alakította ki az Európai Statisztikusok Konferenciája a nemzeti elszámolások ún. ,,Európai program'i—ját, amely szerint Európában a nemzetgazdasági elszámolásokra vonatkozó ENSZ ajánlás három részből állna: az egyik az SNA, a másik az MPS rendszer, a harmadik pedig a kettő közötti átmenetet biztositó tábla—

rendszer.

E program megvalósítása időben egybeesik a két alaprendszer felülvizs—

gálatával és továbbfejlesztésével. így különösen kedvező feltételek nyílnak arra, hogy egyrészt az alaprendszerekben bevezetett bizonyos bontások segit—

ségével ' megkönnyítsük a két rendszer közötti összehasonlitásokat, másrészt hogy kiküszöböljük a két rendszer közötti azon esetleges különbségeket, ame—

lyek nincsenek összefüggésben azegyes rendszerek alapkoncepcióival. Éppen ezért határozott úgy az Európai Statisztikusok Értekezlete, majd pedig az ENSZ Statisztikai Bizottsága, hogy a két rendszer továbbfejlesztését és újabb változatának kidolgozását egymással párhuzamosan, kölcsönös kontaktusban kell elvégezni. Ez a kontaktus az utóbbi két év folyamán sikeresen megvaló—

sult: az Európai Statisztikusok Értekezlete "Népgazdasági számlák és mér—

legek" (Working Group of National Accounts and Balances) munkacsoport- jának keretében az elmúlt másfél év alatt három szakértői értekezleten és két munkacsoportülésen a szocialista és a nem szocialista országok képviselői több lényeges kérdésben közös megállapodásra jutottak.

Az SNA felülvizsgálatával és továbbfejlesztésével az e kérdésben jártas

legkiválóbb nyugati szakértők széles köre foglalkozott és két éven át tartó

rendkívül feszített ütemű, jól szervezett és magas színvonalú munkával 1966 közepére már csaknem végleges jelleggel kialakította az új SNA-t. Ez az el—

számolási rendszer a jelenlegihez képest lényegesen gazdagabb és sokoldalúbb.

A KGST keretében a népgazdasági mérleg-endszer egységesítésével és fejlesztésével foglalkozó munka már szintén meghozta a maga első ered-

ményeit. Idetartozik mindenekelőtt az, hogy a szocialista országokban alkal—

mazott nemzetgazdasági elszámolások legfőbb elvei és fontosabb táblasémái összefüggő és világos leírást nyertek, továbbá lényeges előrehaladást jelent a rendszer fogalmainak és definícióinak pontosabb és konkrétabb meghatá—

rozása terén végzett munka.

Az ENSZ Statisztikai Bizottsága a jelenlegi tervek szerint 1968—ban fogja jóváhagyni a felülvizsgált és kibővített nemzetgazdasági elszámolási rend—

szereket. Ezért a még hátralevő munkákat ennek megfelelően kell ütemezni.

E tanulmánynak az a célja, hogy ismertesse a nemzetgazdasági elszámolá- sokkal foglalkozó, folyamatban levő munka főbb vonásait. A mérlegrendszer áttekintésére és a különböző részek közötti összefüggések bemutatására hasz- nosnak tűnik, ha mi is felhasználjuk azt a módszert, amelyet az SNA tovább-

fejlesztése során végzett munkában alkalmaztak. Ennek lényege abban foglal—

ható össze, hogy a nemzetgazdasági elszámolásokban kifejezni szándékozott leglényegesebb közgazdasági kategóriákat és azok összefüggéseit egy ún. kon-—

cepcionális matrix keretében rendszerezik és e matrix alapján kerül sor a rendszer alap— és kiegészítő tábláinak konkrét kidolgozására, a fogalmak és osztályozások pontos meghatározására. A koncepcionális matrix tehát mintegy

858 ÁRVAY JÁNOS

keretbe foglalja egy-egy elszámolási rendszer tartalmát, szerkezeti felépítését és főbb vizsgálati aspektusait. Az alábbiakban első lépésként ismertetjük az SNA számára kidolgozott koncepcionális mátrixot. Ezután rövid áttekintést adunk a szocialista országok és köztük Magyarország jelenlegi népgazdasági mérlegrendszeréről. Tekintettel arra, hogy a koncepcionális matrix a nemzet—

gazdasági elszámolások keretét adja, a jelenlegi MPS is összefoglalható matrix formában. A jelenlegi MPS-re vonatkozó matrix ismertetését a rendszer át—

tekintésének megkönnyítésén túl még az alábbiak indokolják.

a) A közgazdászok viszonylag széles körében ——- különösen a nem szocia—

lista országokban —— az a vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi MPS nem tel——

jes rendszer, hanem csak bizonyos fontosnak tartott kategóriák kiragadott körét öleli fel. Ez a vélemény —— mint a továbbiakban majd látjuk —— nem helytálló, mert az MPS mint táblázatos formában rögzített elszámolás, ugyan- úgy teljeskörűen felöleli a népgazdaság valamennyi gazdasági folyamatát, mint a jelenlegi SNA. Bizonyos alapot az szolgáltathatott e véleményeknek, hogy a szocialista országok a gyakorlatban még nem alkalmazták teljes mértékben e rendszer előirányzott tábláit, és éppen a leglényegesebb táblák egyike, az ún. ,,Pénzügyi mérleg" kitöltése vagy legalábbis publikálása hiányzik.

b) Az MPS rendszer jelenlegi leírása csak főbb vonásaiban tartalmazza a népgazdasági mérlegszámitásokban használatos fogalmakat, így a tábla—

sémák egyes rovatai közötti összefüggések felismerése és áttekintése még a gyakorlati munkában részt vevők számára is nehézkes. Különösen ez a helyzet a nem szocialista országok közgazdászaínál, akik a táblasémákból nem tudják áttekinteni a rendszert. Most, amikor a nemzetgazdasági elszámolások mód—

szertanával érdemben foglalkozó közgazdászok az egész világon kitűnően meg- tanulták a ,,matrix—nyelvet", ezen a nemzetközileg egységes nyelven (tehát lénye—

gében egyetlen papírlapon) nagyon könnyen megérthetik azt, amit százoldalas fejtegetések sem oldanak meg. Nem kevésbé hasznos ez az e témával foglal—

kozó szakértők számára a szocialista országokban sem, mert a matrix segít—

ségével számos olyan kérdés világossá és egyértelművé tehető, mely az egy-—

mást sorozatban követő táblasémák összevetése vagy mégoly részletes mód—

szertani leírás útján sem sikerül. Mégha nem is szándékoznánk továbbfej-

leszterni az MPS rendszert, hanem csak a jelenlegi keretek között akarnánk

azt konkretizálni és egységesíteni, egy ilyen matrix akkor is nagyon meg——

könnyíti e munkát.

AZ SNA KONCEPCIONÁLIS MATRIXA

Az SNA számára szolgáló koncepcionális mátrixot Richard Stone, a cam—

bridge—i egyetem professzora állította össze annak a megbízásnak az alapján, amelyet az ENSZ Statisztikai Hivatalától kapott a jelenlegi SNA felülvizs—

gálatára és továbbfejlesztésére. Ez a matrix és az ennek alapján összeállított MPS matrix is a következő tulajdonságokkal rendelkezik.

a) A matrix guadratikus: minden sorának megfelel egy tartalmában azo—

nos oszlop, amelyek közül az egyik a forrásokat, bevételeket vagy ráfordí—

tásokat, a másik pedig ezen összegek felhasználását, kiadását vagy kibocsá—

tását jelenti. Ezért minden sor— és oszloppár önmagában is értelmezhető, fontos közgazdasági összefüggéseket tükröz. Ezeket egyforma joggal nevez- hetjük mérlegnek vagy számlának, mert a mi szóhasználatunkban ezek egy—

formán kétoldalú, végösszegükben egybevágó kimutatást jelentenek.

A NÉPGAZDASAGI MÉRLEGEK 859

b) A matrixban az egyes sorok és oszlopok metszéspontjain —— hasonlóan az immár hagyományos input—output matrixhoz —— a népgazdaság különböző szektorai, illetve a különböző közgazdasági kategóriák közötti összefüggések számszerű kapcsolatai jelennek meg. Minthogy a matrix a gazdasági tevé—

osztályozásban felöleli, segítségével a népgazdaságban végbemenő gazdasági folyamatokat a maguk teljességében és kölcsönhatásában megtalálhatjuk.

c) A matrix —— jóllehet kitöltése esetén minden adatnak megvan a maga közgazdasági értelme —— mégsem elsősorban a statisztikai adatközlés és elem—

zés céljait szolgálja, hanem módszertani segédeszköz a gazdasági folyamatok és fogalmaik szisztematikus és teljeskörű elrendezéséhez. Az a feladata, hogy kijelölje azokat az aspektusokat, amelyek a nemzetgazdaság átfogó vizs—

gálatához szükségesek. Ennyiben tehát a matrix egy sokoldalú és teljes nemzetgazdasági elszámolás leszűkített, sematikus keretének tekinthető.

d) E keretrendszerben az egymás alatt következő és vonalakkal elhatárolt szektorcsoportok különböző jellegű gazdasági folyamatokat tükröznek. Van—

nak sorok, amelyek például az anyagi javak bizonyos csoportjainak elosztását mutatják, más sorok bizonyos fajta jövedelmek keletkezését, megint mások a beruházások finanszírozását jelentik. Éppen ezért egy—egy azonos megneve- zésű szektor (például a mezőgazdaság) többször is előfordul, de mindig új je———

lentéssel. Egyik esetben a mezőgazdaság kibocsátását, másik esetben a mező—

gazdaság jövedelmeit, harmadik esetben a mezőgazdaság beruházásait mil-—

tatja be.

e) A matrixban felvett szektorok (sorok, illetve oszlopok) száma tetszés sze- rinti mértékben öSszevonható vagy kiterjeszthető, így lehetőség van arra, hogy a fogalmi—tartalmi egyértelműség biztosítása mellett minden ország saját szük- ségleteinek megfelelően azokat a kívánt irányban tovább részletezze vagy bizo- nyos statisztikai lehetőségek hiányában azokat összevonja.

Ezek után nézzük meg az SNA számára készített koncepcionális mátrixot,

a hozzátartozó jelölési rendszerrel. E tanulmány keretében nincs mód a matrix

részletes ismertetésére. Elegendő utalni arra, hogy a matrixot bemutató tanul—

mány közel 120 oldal terjedelmű.j

A matrix (kezelését és megértését az egyes sorok és oszlopok megnevezésé—

nek és a jelren—dszernek az ismerte—tesen kívül megkönnyíti majd az MPS rend- szert leíróímat'r'ix részletesebb ismertetése, továbbá az SNA és MPS matrix kö—

zötti főbb összefüggések bemutatása, valamint azok számszerű példákkal való kitöltése. Elöljáróban mégis annyit, hogy ebben a martixban nem érvényesül vé—

gig az input—output tábláknál megszokott olvasási rendszer, hogy vízszintes irány—

ban mindig az elosztást, függőleges irányban pedig a ráfordításokat találjuk.

Inkább a könyvvitelben alkalmazott azon eljárásra emlékeztet, hogy egyes szám- lacsoportokon a növekedést a Tartozik oldalon, másokon pedig a Követel olda—

lon könyveli—k, a számlák jellegétől és tartalmától függően. Általános módszer—

ként röviden az említhető meg, hogy a termelés és a jövedelem vizsgálatánál az ágazatok és az intézményi csoportok esetében Vímzintes irányban a bevétele—- ket (termelési árbevételt, jövedelembevételt) találjuk, függőleges irányban pe—

dig a termelési kiadásokat, illetve a jövedelmek felhasználását.

1 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szociális Tanácsa Statisztikai Bizott—

ságának E/CN/a/320. sz. anyaga. Időközben elkészült az SNA matrixnak egy újabb változata (az E/CN/3/345. sz anyagban), amely az itt bemutatott matrixtól a költségvetési szolgáltatások és a háztartások fogyasztásának részletesebb vizsgálata tekintetében tér el.

A* matrix egyébként olyan input—output táblának is felfogható, amely az, ágazati kapcsolatok mérlegének három hagyományos négyzeten (a belső négy-

zeten, az alsó— és az oldalszárnyakon) kívül részletesen kibontva tartalmazza ane—

gyedík négyzetet is. A megfelelő összefüggések bemutatása érdekében az első

három négyzetet térben elválasztja egymástól, de a megfelelő mezőnyök össze-—

tolásáv—al könnyen felismerhető az input—output tábla. (A belső négyzetet a 2—5

sorok és a 10—13. oszlopok által határolt területen találjuk.) Érdemes meg—w figyelni a matrixnak azt a sajátosságát, hogy a gazdasági kapcsolatok bemutatá—

sánál a forgalmi adót következetesen különválasztja, így lehetőséget. nyújt az SNA—ban eddíg fontos helyet elfoglaló ún. ,,termelési tényezők költse-gén" (fac;

tor cost) való értékelésre. A másik érdekes sajátosság abban mutatkozik, hogy

a matrixban a termékek elosztását a tevékenységi elvnek, a ráfordításokat per dig a szervezeti elvnek megfelelően elhatárolva; találjuk. E megkülönböztetés ——

túl azon, hogy igazodik a statisztikai számbavétel reális lehetőségeihez —-— egy-'-

ben lehetővé teszi a ,,profilidegen" tevékenység mértékének és helyének ta—

nulmányozását is. (Lásd az 1. táblát a. mellékleten.)

A mtv-ia: sorainak és oszlopainak megnevezése _

A sor, és oszlop száma

NYitó mérlegek ... 1

Folyószámlák:

Termelési számlák

Termékek . ... 2—5 Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati ter—

mékek ....— ... 2

Bányászati, gyáripari, építőipari termékek, villamos—

áram—, gáz— és vízszolgáltatás ... 3 Szállítási és elosztási ' (kereskedelmű) szolgáltatások 4 Ewéb szolgáltatások ... 5 Tennékek adói ... 6—9

Mezőgazdasági termékek adói ... 6 ' Bányászati, gyáripari stb. termékek adói ... 7 Szállítási és elosztási (kereskedelnú) smlgáltatások

adói ... 8 Egyéb szolgáltatások adói ... , ... 9 Termelési ágazatok ... 10—13

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és vadászat 10

Bányászat, gyáripar, építőipar stb. ... 11 Szállítás és elosztás ... 12 Egyéb termelési ágak. ... 13 Fogyasztási tennékek (cikkek) és szolgáltatások ... 14—16

Élelrrúszerek, italok és dohány ... '14 '

Ruházati és háztartási cikkek és szolgáltatások 15 Egyéb cikkek és szolgáltatások ... 16 Kományzati célok ... 17—19

Közigazgatás és honvédelem ... 17 Egészségügy, oktatás és egyéb szociális szolgáltatások 18 Egyéb komámyza—ti célok. ... 19 Bevételi és kiadási számlák ,

Hozzáadott érték (többleténhélk) ... 20—23 Alkalmazottak fizetése ... 20

üzemi többlet (nyereség) ... 21 Félretett összegek az állótőke iogyásám (amortizáció) 22 Közvetett adók (nettó) ... 23

A NÉPGAZDASAGI MÉRLEGEK 861

A sor és oszlop száma

Jövedelemátutalások ... ! 24—28

Osztalékok, kamatok és az állami tulajdonban levő

vállalatok nettó jövedelmének elosztása ... 24

Társadalmnbiztosítási juttatások ... 25

Egyéb folyó átutalások ... 26

Társadalombiztosítási hozzájárulás ... 27

Jövedelem utáni egyéb egyenes adók ... 28

Intézményi csoportok ... 29—32 Nem pénzügyi vállalatai ... 29

Pénzintézetek ... 30

Háztairtások és a háztartásokat szolgáló, nem haszon céljából működő intézmények ... 31

Általános kormányzás ... . ... 32

Tőszámlák Tőkekiadási számlák Termelési ágazatok — készletek változása ... 33—36 Mezőgazdaság, endőgazdálkodás stb. ... 33

Bányászat, gyáripar stb. ... 34

Szállítás és elosztás .. ... 35

Egyéb termelési ágak ... 36

Termelési ágazatok — állótőke—kéfpződés ... 37—40 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás stb. ... 37

Bányászat, gyáripar stb. ... 38

Szállítás és elosztás ... 39

Egyéb terme-lési ágak ... 40

Fogyasztói bemekek és szolgáltatások ... 41

Egyéb fogyasztói tenrrx'ikek és szolgáltatások ... 41

Kormányzati célok ... 40—44 Közigazgatás és honvédelem ... 42

Egésmégügyi, oktatási és egyéb szociális szolgáltatások 43 Egyéb kományzati célok ... 44

Terananszimási számlák — Kereskedelmi tökeke'pződes és földtulajdon ... 45—46 Termelési ágazatok tökeképzése ... 45

Földvásárlás ... 46

Pénzbeli követelések ... 47—49 Készpénz és letétek ... 47

Kötvények és részvények ... 48

Egyéb pénzbeni követelések ... 49

Töketranzakciók (nettó) — minden kategóaiában ... 50

Intézményi csoportok ... 51—54 Nem pénzügyi vállalatok ... 51

Pénzintézectek ... 52

Háztartások én nem hasam céljából működő intéz— mények ... 53

Általános komnánymt ... 54

Omzes számla — a világ többi része (külföld) ... 55

Újraéa'tékelések ... 56

Záróméu'leg ... 57

A matrix jelölési rendszerével kapwolatban meg kell jegyezni, hogy abban,

— a javasolt MPS matrixszal való összefüggések könnyebb megvilágítása érde-

kében — bizonyos változtatások vannak az eredeti jelöléshez képest. A változta—

tások a következők: _

a) az eredeti matrixban az egyes betűjelek nem tartalmaznak indexeket;

b) az eredeti matrixban minden helyen nagybetűk szerepelnek, itt öt be—

tűjelnél (U, M, W, [ és E) egyes folyamatokat kisbetűk jelölnek;

862 ÁRVAY JÁNOS

c) egyetlen helyen, a 2—5 sorok és az 55. oszlop találkozásánál az exportra átadott termékeket jelentő U jel helyett E jel szerepel.

—— Aktívák

—— Külföldi beruházás (nettó)

—— Fogyasztási kiadások

—— Az állótőke fogyasztása (amertizáció)

—— Export piaci áron (e -— külföldi turisták vásárlása belföldön) -— Aktíváknak minősülő pénzügyi követelések nettó változásai

—— Az egyenes jövedelemadón kívüli folyó transzterek (G': társadalombiztosí—

tási juttatások)

— Egenes jövedelemadók . ,

—— Import (i —— hazai állampolgárok vásárlásai külföldön)

—- Tőketranszferek (nettó) -—- Passzívák

-——— Termékkibocsátások (m — árujellegü szolgáltatások kibocsátása)

—— Passzíváknak minősülő pénzügyi követelések nettó változásai

— Nettó földvásárlások

—- Újraértékelések

—— Megtakarítások

—— Közvetett adók (nettó)

—- Termékfelhasználás hazai célokra (u —— árujellegű szolgáltatások igénybe- vétele hazai célokra)

V — Bruttó belföldi tőkeképződés piaci amon és nettó föMvásárlások W — Az alkalmazottak illetményeí

X _— Fomgalimá adók (nettó)

Y —— Működési többlet (nyereség)

Z — Állami vállalatok kifizetései, osztalékok és kamatok

e s s s e z s e a s m a s s e s s s

A JELENLEGI MPS MATRIXA

Az itt sorra kerülő matrix összeállításának az a célja, hogy bemutassa az MPS jelenleg rendelkezésre álló leírásában levő táblarendszer keretét. E táblák a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által ,,A népgazdasági mérlegrend—

szer alapelvei" címmel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához benyújtott anyagban találhatók.2 E dokumentumot, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala készítette és megvitatta a KGST tagországok statisztikus szakértőivel.

A dokumentum teljes táblaanyagának bemutatása nem fér e tanulmány kerek teibe, azonban legfontosabb tábláit a későbbiek folyamán megismerjük, amikor számszerű példákkal sorra kerül, a .matríx és a táblarendszer összefüggéseinek ismertetése. Az MPS-ben adott módszertani leírás általában kielégítő informá- ciót nyújt egy koncepcionális matrix felépítéséhez. Van azonban néhány olyan tétel, amelynek kezelésére a leírás nem terjed ki, és nem ismeretes a gyakorlat—

ban alkalmazott eljárás sem, így ezek elrendezése bizonyos mértékig egyéni ér—

tékítéleten alapul. (Például a kórházi térítési díjat a szolgáltatások vásárlásához vagy a költségvetési befizetésekhez kell—e venni,) Két területen érdeknben is el—

térés van a jelzett dokumentumban adott meghatározástól. Az egyik az export és az import értékének kezelésénél mutatkozik. Tekintettel arra, hogy e kérdés a nemzeti statisztikák gyakorlatában sincs megnyugtatóan megoldva, ugyanakkor a népgazdasági mérlegrendszer módszertanának következetes megalapozása szem-—

pontjából nagy jelentősége van, egy másik tanulmányban kívánunk e problé—

mával foglalkozni. A másik eltérés a közlekedési és hírközlési ágazat termelésé—

nek értelmezésénél jelentkezik, amelyet az MPS jelenlegi leírása csak a teher—

? Conf. Eur. Stats. (WG. 22) 12,

A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGEK 863

szállítás és a termelési rendeltetésű hírközlés mértékéig sorol a termelés körébe, ezzel szemben a matrix (és a hozzákapcsolódó táblák) ezen ágazatot teljes telje—

sítményértékével az anyagi termelés szférájában mutatják ki. Ezt az eljárást az indokolja, hogy a szocialista országok korábban már hasonlóképpen döntöttek, és a számszerű példák azonossága érdekében célszerűnek tűnt, hogy e tanul—

mányban végig azonos módon határozzuk meg a termelés körét.

Az MPS jelenlegi rendszerét összefoglaló matrix, ugyanúgy mint az SNA matrix, felöleli a gazdasági tevékenység szférájába tartozó folyamatokat a maguk teljességében, ideértve mind az anyagi javak termelésével, mind a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos gazdasági folyamatokat.3 Sőt, ezen túlmenően még e fo—

lyamatok csoportosítási szempontját tekintve is nagy hasonlóság van a mátrixok között: a gazdasági tevékenység ágazatai, a gazdasági szervezetek különböző tí—

pusai (szektorok), a gazdasági folyamatok főbb típusai szerinti osztályozás mind—

egyik matrixban megtalálható. A lényeges különbség a mátrixok között abban van, hogy 6 gazdasági folyamatokat mennyire és milyen szempontok szerint rendszerezik, milyen folyamato—kat kezelnek összevontan és melyeket különíte—

nek el egymástól. Tehát jóllehet egyetlen olyan elemi gazdasági folyamat sincs, amely bármelyik matrixban elő ne fordulna, de míg az egyik matrixban bi—

zonyos gazdasági esemény (például a szolgáltatásokért fizetett összeg) a fogyasz- tási kiadások között, addig a másikban mint jövedelem—újraelosztási kiadás sze—

repel stb. Mint még ezzel később részletesebben foglal—kozunk, önmagában ez a teljeskörűség távolról sem jelenti azt, hogy bármelyik matrix és bármilyen nem—

zetgazdasági elszámolás egyfomnán alkalmas a népgazdaság átfogó elemzésére.

Éppen azon múlik a dolog lényege, hogy milyen koncepciók alapján és meny- nyire differenciáltan ábrázoljuk a tartalmukban és szerepükben nagyon külön—

böző közgazdasági folyamatokat.

A jelenlegi MPS matrixa a 2. táblán található.

A matrixban a vonalakkal elhatárolt csoportok további tagolását, azaz az egyes sorok, illetve oszlopok jelentését a 3. tábla oldalmegnevezéséből olvashat—

juk le. (Lásd a mellékleten.)

A matrixban használt jeleket az alábbi felsorolás tartalmazza.

Jelölési rendszer

a — Az álló— és forgóeszközök amortizációval csökkentett összege. Csak anyagi javakat tartalmaz. -(A — az anyagi javakon kívül a pénzügyi aktivákat is felöleli.) ao — év eleji állomány, aj -—— év végi állomány.

B — Nettó felhalmozás, azaz a beruházás és készletváltozás értéke, csök—

kentve az állóeszközök amortizációjával. B : V—D

c — Anyagi javak végső fogyasztása, idevéve a szolgáltatások keretében fel—

használt anyagi javak értékét is. Az állóeszközök amortizációját nem

foglalja magában. ,

D —— Az állóeszközök amortizációja. Di — az anyagi te—nmelés ágaiban. Dz —

a nem anyagi termelés ágaiban.

e — Külföldi állampolgárok vásárlásai belföldön (a felhasznált külföldi devi- zákért kifizetett belföldi pénzösszeg).

3 Itt és a továbbiakban az egyszerűség kedvéért az anyagi termelés fogalmába mindig beleértendők az ún, anyagi jellegű szolgáltatások is (áram-, gázszolgáltatás, javítás, kereske- delem, közlekedés stb.), míg a szolgáltatások fogalmán csak a nem anyagi jellegűek értendők.

864 _ ARVAY unos; —

Afelenkgi 1 2 3 4 5 6 7 3 9 10111213141516171819202122J

Álló- és forgóala-

pok év elején 1

Anyagi javak 2 U). U1 U1 U1 UILUI (: c e forrásai és 3 U1 U1 U1 U1 U1 U1 c (:

§ elosztásuk É __ e c

43

53 Bruttó kibo- '? MI

o 6 M

"3; csátás és ,, 1 M

: ráfordítás ! ; ul

*0 ágazatok és __ L! __

% szektorok 9 M1 M1 Mx

? szerint 10 E BTI IE

.:4 s ————————————— ——

3 3; Nem termelő 11 53 E—ú fogyasztás 12

§ rendeltetés 1 3

% szerint 14

?: a I Az anyagi 15 w1 W1 w1 w! wl W1

jég ,a ermelés— 16 y y y y y y

§ § ben ,

2 "" 17 MW N

: % § Aszolgál— 18 F

**9 $ % tatásból 19

§ "% 33 származó 20

'a 3 E és át- 21

( § ,; % utalásos 22 . r

3 m ? jövedel- 9 É; :É mek

§ § **

E' 3 23 y h N G *

,c 24 gy h N G

§ 25 y h N G

§ Ágazatok és 26 y h N G

g szektorok 27 y 11 H G

LC; szerint 28 37 h N G

29 h N m1 G F,

30 h N G E'

31 _ W! h N w, G moge

É_ v! 11 N w, Guga

Bruttó felhal- 33 mozás tárgyi 34

% összetétele 35

:; 36

§ 37 -

2; Nettó felhal— 38 .s mazás ágaza— 39 'S tok és szekto- 40

*g I'Ok szerint 41

§ 42

.; 43

.t! 44

E 45

Leirások ÉS D! D, D, D, DIL D! D,

Külkereskedelem 48 11 1, II (E-I)

Összesen (2 —48) 49 _ Álló— és forgóala-

pok év végén 50

A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGEK 865

2. tábla

DIPS matrinca

23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44: 45 46 47 48 49 50

3'o 8'o 3'o 30 aa 940 30 ao a0 a0

VV , El

VVV El

cc __

cc cc

DzDzDznz

gggggggggg (I-

FFFFFFFFFF E)

111 al u1 u1 ul u, 11, u, 113 113

szz

GGGGGGGGGG IzIziW4iW4

VVVV VVVVVV

VVVVVVVVVV VVVVVVVVVV B

B B

B B

B B

B B

B

—D —D -D -D -D —'D —D -D -D —D

ÓÓÓÓÖÓÖÓÓÖ -Ó—Ó-Ó—Ó-Ó-Ó-Ó-Ó-Ö-Ó

81 a, a'] a1 a1 81 a, 3'1 3; 81 6 Statisztikai Szemle

866, ARVAY JÁNOS;

).

E —- Exportált anyagi javak és szolgáltatások értéke. (A megszerzett,kü1földi devizákért belföldön kifizetett értéken.) El —— az exportált anyagi javak ellenértéke, idevéve a közlekedési ágazat külföldről származó árbevételét is. Ez — a szolgáltatásokból származó devizabevétel belföldi ellenértéke.

F — Aktíváknak minősülő pénzügyi követelések nettó változásai (hitelnyúj—

tás, készpénz— és betétállomány—növekedés, kötvények, értékpapírok növe—-

kedése stb.). ,

g — Befizetések a költségvetésbe (forgalmi adók és egyéb adók, társadalom-—

biztosítási járulékok, illetményadők, állami vállalatok nyereségbefizetései, amortizáció-befizetések, illetékek, bírságok stb.).

G — Egyéb jövedelemátutalások (kötbérek, osztalékok stb.).

n —— Bevételek a költségvetésből (támadalombiztosítási juttatások, költségvetési intémnények folyó fenntartási költségeinek finanszírozása, állami Vállala—

toknak és költségvetési intézményelmek nyújtott vissza nem térítendő beruházási összegek stb.).

% — Hazai állampolgárok vásárlásai külföldön (a külföldi devizákért a bankok- nak befizetett belföldi összeg).

1 -— Importált anyagi javak és szolgáltatások az igénybe vett külföldi devizá- kért kifizetett belföldi összeg értékén. Il — anyagi javak importja. Iz ——

szolgáltatásokért kifizetett külföldi devizák belföldi ellenértéke.

m —- A szolgáltatások (nem anyagi termelés) teljesítményértéke. mi -—— az áru—

jellegű szolgáltatások.

M — Az anyagi termelés által létrehozott javak kibocsátása. Mi -- a kereske—

delem és közlekedésen kivüli ágak kibocsátása termelői árakon (forgalmi adóval együtt). M, —- a kereskedelem és a közlekedési ágazat bruttó ár-

bevétele.

,

N —- Passzíváknak minősülő pénzügyi követelések nettó változása (hitelfelvétel stb.).

d — Veszteségek az álló- és forgóalapokban.

r — A külfölddel kapcsolatos nem áruügyletek egyenlege: 1' :: (EH—e-l—Wg—

—-(Iz-i—H—W2)-

u —— Az árujellegű szolgáltatások igénybevétele hazai célokra: u, -— az anyagi termelésben igénybe vett szolgáltatásokért fizetett összegek, az —— a szol-

gáltatások kifejtéséhez igénybe vett szolgáltatásokért fizetett összeg, 113 ——

a lakosság által igénybe vett szolgáltatásokért fizetett össze .

U —— Anyagi javak felhasználása hazai célokra. Ui — anyagi javak termelő fel—

hasmálása az anyagi termeléshez. (Lásd az X-nél mondottakat is.) V —- Bruttó felhalmozás (beruházás és forgóalapok változása).

w -— Nettó munkabérek és termelői egyéni jövedelmek, a támadalombiztosítási hozzájárulás és a vállalati jóléti intézmények fenntartására fordított ösz—

szegek nélkül. w, -—— az anyagi temelésben felmerült nettó bérek és egyéni jövedelmek. wg — a nem anyagi termelésben felmerült nettó bérek és egyéni jövedelmek. w3 — külföldről átutalt munkabér. w4 — külföldre—

átutalt munkabér.

X -—— Az MPS matrixban fel nem használt jel. Az SNA matrixban a hazai ter—

mékekre kivetett forgalmi adókat jelenti, így az U tételek ott forgalmi adó nélküli összegeket jelentenek. Az MPS matrixban az U tételek a ter- galmi adót is magában foglaló végső felhasználási árakon szerepelnek.

y — Az anyagi termelés vállalatainak társadalmi tiszta jövedelme, amely a nettó termelési érték és a termelői béxek különbözete, azaz a forgalmi adó, az igénybe vett szolgáltatásokért fizetett összegek, a társadalmnbiztosítási hozzájárulás, a jóléti juttatások és a vállalati nyereség együttes összege.,

Ezek után vizsgáljuk meg, hogy e matrixból valóban összeállíthatók—e az

MPS rendszer főbb alaptáblái. Ehhez használjuk fel az előzővel pontosan ugyan- azon tagolásban —- tehát leegyszerűsített csoportosításban —— készített és példa-

szerű adatokkal kitöltött következő matrixot. (Lásd a 3. táblát.)

A NEPGAZDASAGI MERLEGEK 867

Az MPS rendszer egyik legfontosabb alaptáblája ,,A tánsadalmi össztermék termelésének, fogyasztásának és felhalmozásának mérlege (Anyagmérleg)". E táb—

la bizonyos sajátos eltérésekkel az ágazati kapcsolato-k mérlegéhez hasonló for—

mában mutatja be az anyagi javak termelését és elosztását. Egyik sajátossága, hogy az egyes termelő ágazatok elosztását nem termelői, hanem végső felhaszná—

lási áron számolja el. Ennek érdekében az anyagi javakra jutó kereskedelmi árréssel és a szállítási költséggel előbb meg kell növelni a termelői árakon szá—

mitott termelési értéket, és az így kiszámított összértéket kell szétosztani a fel—

használók között. Ezért a közlekedési ágazat önálló kibocsátásaként csak a végső fogyasztáshoz tartozó személyszállítás és hírközlés, továbbá a közlekedési ágazat

4. tábla

A társadalmi termék termelésének, fogyasztásának és felhalmozásának mérlege

(Anyagmérleg)

Ebből:

Források — Felhasználás Összesen

mííÉÉÉZÉZÉáEi ipari termékek közlekedés

Társadalmi termék termelése

l. Termelői áron ... 22 570 5 430 17 040 100 2. Kereskedelmi árrés és szállítási

költség ... 970 200 770 .—

3. Végső felhasználási áron ... 23 540 5 630 17 810 100

Import ... 5 600 600 5 000 ——

Források összesen 29 140 6 230 22 810 100

Termelői felhasználás (amortizáció—val együtt)

Mezőgazdaságban ... 2 650 1 300 1 350 _—

Iparban ... 9 400 2 050 7 350 .—

Kereskedelemben, közlekedésben . 620 — 620 -—

Együtt 12 670 3 350 9 320 ——

Nem termelő fogyasztás (amortizációval együtt)

Lakosság személyes anyagfogyasz-

tása. (amortizáció 250) ... 7 410 1 180 6 130 100 Nem anyagi szféra intézményeinek

anyagfogyasztása (amortizáció

250) 960 100 860 —

Egg/ún s 370 1 280 6 990 100

Ji ;

Felhalmozás (amortizáció és vesztesé—

gek levonásával)

Állóalap—növekedés ... 1 610 — 1 610 —

Forgóalap-növekedés ... 100 — 100 200 —

; Együtt 1 710 —100 1 810 _

Veszteségek ... 1 00 — ] 00 —

Export ... 6 290 1 700 4 590 —'- A Felhasználás összesen

29 140 6 230

22 810 100

6.

8 68 Anvar JANOS

külföldről származó árbevétele mutatkozik,! Másik sajátossága az, hogy az egyes ágazatok termelőfogyasztása a folyó anyagfelhasználáson kívül az amortizációt is magában foglalja, és így a felhalmozást értelemszerűen nettó módon mu—

tatja ki.

A 4. tábla (az eredetivel szemben ,,állótábla" formájában) a példaszerűen felvett ágazatokat mutatja be. A tábla a matrixból közvetlenül kitölthető, kizá- rólag az amortizációt kell az anyagköltségekkel összevonni és a felhahnozásból levonni.

Az MPS-nek az 7,Anyagmérleghez" kapcsolódó kiegészítő táblái a hazai köz—

gazdászok előtt jól ismert kimutatások: a társadalmi termék és a nemzeti jöve—

delem termelését és felhasználását mutatják be népgazdasági áganként (azon

belül társadalmi szektoronként) és felhasználási címek szerint. E táblák a matrix—

ból vagy az Anyagmérlegből egyszerű kiemelésekkel közvetlenül összeállíthatók.

Elegendő, ha itt példaképpen csak a népgazdasági mérlegrendszer legismertebb

és legáltalánosabban használt mérlegét, a nemzeti jövedelem forrásainak és fel—

használásának mérlegét nézzük meg. (E táblában hazai gyakorlatunknak meg—- felelően a kiviteli, illetve behozatali többlet a felhasználási oldalon szerepel, míg az MPS—ben közölt táblában a baloldalon.)

5. tábla A nemzeti jövedelem forrása és felhasználása

Források Összeg Felhasználás Össmg

Alezőgazdaság Nem termelő fogyasztás

Állami ... 1 230 Lakosság személyes anyag-

Egyéb ... 1 550 fogyasztása ... 7 410

I Nem anyagi szféra. anyag—

PW fo asztása ... 960

Állami ... 6 400 gy -—————-——-———

Egyéb ... 1 240 _ Együtt 8 370

, __ Felhalmozás

Kereskeafclem, kozlekedes Állóalap-növekedés ... 1 610

Állami ... — 50 Forgóalap-növekedés ________ 100

Egyéb ... 500 ***—"_—

Együtt ] 710 . Veszteség ... 100 Kiviteli többlet ... 690

Összese n 10 870 Összesen 10 870

Az MPS további két táblája a nem termelő fogyasztás részletezését adja tár- sadalmi szektorok és felhasználási cimek szerint. E táblák ca matrixból csak ösze szevont formában állíthatók össze, de értelemszerűen kibonthatók a táblasémá—

ban közölt részletezettségnek megfelelően. (Lásd a 6. táblát.)

A következő tábla a 6. tábla I. alatt megadott lakossági fogyasztást részletezá

beszerzési források szerint (kiskereskedelem, szabadpiac, természetbeni fogyasz—

tás, továbbá közvetlen termelőktől történt vásárlás, mint amilyen az elektromos áram, gáz, víz, javítás és a lakásamortizáció). A matrixban e részletezést csak 3 csoport felvétele jelzi: vásárolt fogyasztás, természetbeni fogyasztás és lakás—

amortizáció. Egyszerűségénél fogva a tábla bemutatásától eltekinthetünk.

* A közlekedési ágazat e tágabb meghatározása eltérést jelent a jelenlegi MPS leírástól, ameiy csak a teherszállítást sorolja az anyagi termelés körébe.

A NEPGAZDASAGI MERLEGEK

893

6. tábla

A nem termelő fogyasztás ágazatok és társadalmi szektorok szerint

Ebből:

Megnevezés Összesen állami munkások és

intézmények alkalmazottak egyéb lakosság

Összes nem termelő fogyasztás ... 8370 960 4520 2890 I. A lakosság személyes fogyasz—

tása javak és áruk formájá—

ban ... 7410 — 4520 2890

II. A lakosságot kiszolgáló intéz-

mények anyagfelhasználása . . 650 650 — —

III. A közös szükségleteket kielé- gítő intézmények anyagfelhasz-

nálása. ... 310 310 — —-

l

7. tábla

Felhalmozás ágazatok és társadalmi szektorok szerint

Társadalmi szektorok

Megnevezés ,ááglgfggk Egyéb Munkások Egyéb

és intézmények és alkalma— lakosság Összesen intézmények zotttak

Felhalmozás összesen [A) 4- B )] ... 1060 500 70 80 1710

I. Anyagi termelés szférája *

Mezőgazdaság ... 240 100 340

Ipar ... 670 250 920

Kereskedelem, közlekedés ... 150 150

II. A lakosságot kiszolgáló intézmé-

nyek ... 100 100

III. A közös szükségleteket kielégítő

intézmények ... 50 50

IV. Lakosság ... 70 80 150

A) Állóalap-növekedés ... 1110 350 70 80 1610 I. Anyagi termelés szférája

Mezőgazdaság ... . ... 540 540

Ipar ... 420 200 620

Kereskedelem, közlekedés ... 150 150

II. A lakosságot kiszolgáló intézmé—

nyek ... 100 100

III. A közös szüksgéleteket kielégítő

intézmények ... 50 50

IV. Lakosság ... 70 80 150

B) Forgóalap—müvekedés ... —- 50 150 100

I. Anyagi termelés szférája

Mezőgazdaság ... —- 300 100 -— 200

Ipar ... 250 50 300

Kereskedelem, közlekedés ...

II. A lakosságot kiszolgáló intézmé—

nyek ...

III.A közös szükségleteket kielégítő intézmények ...

IV. Lakosság ...

870 , Anvar mucs—

A következő két tábla a felhalmozást mutatja be ágazatok és azon belül tár-

sadalmi szektorok szerint (az egyik táblán az összes felhalmozás együtt szere-—

pel, a másik táblán a felhalmozás állóalap—növeked—ésre és forgóalap—növekedésre van megosztva). Itt a két táblát összevont formában közöljük. (Lásd a 7. táblát.)—

Az MPS rendszer tábláinak másik nagyobb csoportja a jövedelmek kelet—ke—

zésével, elosztásával és felhasználásával foglalkozik. E folyamatokat átfogó mó—

don ,,A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem termelésének, elosztásának és újraelosztásának mérlege (Pénzügyi mérleg)" című alaptábla mutatja be. E mérleg összeállításához a keretrendszer minden szükséges adatot készen megad,

a példában temészetesen csak bizonyos összevonásokkal. A külfölddel kapcso-

hatos ügyletek elrendezése azonban problematikus, mert egyrészt a leírás ezek kezelésére nem tér ki, másrészt a tábla sémája sem teszi lehetővé azok megfelelő—

elhelyezését. Több utalásból arra lehet következtetni, hogy a külfölddel kapcso-—

latos jövedelemváltozások (azok egyenlege) végső fokon a költségvetésből nyer

kiegyenlítést, ezért a matrixban és a Pénzügyi mérlegben szintén célszerű volt ezt az eljárást követni. Annak érdekében, hogyaz alkalmazott elszámolási mod

követhető legyen, felsoroljuk azt a néhány ügyletet, amelyek a példában a kül—

földi kapcsolatokat jelzik. '

8. tábla

A külfölddel kapcsolatos ügyletek!

Hazai bevételek ! Összeg Hazai kiadások Összeg

!

Anyagi javak exportja ... 6290 Anyagi javak importja ... 5600 Kereskedelmi szolgáltatások Külképviseletek fenntartása . . . . 110

* exportja ... 180 Nemzetközi tagdíjak ... 100 Külföldről átutalt munkabér ... 270 Lakosság valutavásárlása külföldi

utazáshoz ... 70

'f A külföldi devizákért a bankrendszer által kifizetett, illetve a bankrendszerbe befizetett belföldi pénzösszeg.

Fenti ügyletek aktív egyenlege 860, amiből az áruforgalommal 690, az egyéb ügyleteknél 170 egyenleg mutatkozik. A pénzügyi mérlegben e két egyenleg kü- lönböző helyen jelenik meg. Tekintettel arra, hogy a külképviseletek költsége és a nemzetközi tagdíjak eleve a költségvetést terhelik, azok kiadási összege az ,,államigazgatás" szektorában jelentkezik. Igy viszont az ,,államigazgatás" beo—

vételei 210—ze1 meghaladják azok tényleges belföldi fenntartási költségeit.

Ezek figyelembevételével a matrixból a következő egyszerűsített pénzügyi mérleg állítható össze. (Lásd a 10. táblát.)

E pénzügyi mérlegben minden kiinduló és záró adat teljesen megegyezik a

4. táblában (az ,,Anyagmérlegben") közöltekkel, továbbá felölel minden jövede—

lemmozgást és így teljesen zárt elszámolást ad. Egyetlen művelet nem jut ben- ne kifejezésre, mégpedig a költségvetés és a hitelrendszer közötti elszámolások egyenlege, ezért e két elosztási csatorna forgalma csak együttesen egyenlíti ki

egymást. —

Az ún. ,,Pénzügyi mérleghez" három kiegészítő tábla tartozik, ezek azonban.

sem az MPS leírásban megadott pénzügyi mérlegből, sem pedig az MPS matrix-—

ból nem vezethetők le közvetlenül, hanem más adatforrások is szükségesek.

A NEPGAZDASAGI MÉRLEGEK 871

Kizárólag tájékoztatás céljából megemlítjük, hogy az egyik ilyen kiegé- szítő tábla a Pénzügyi mérlegben megadott részletezésben tartalmazza a szolgál—

tatási szféra bevételeit és folyó kiadásait, mégis azzal a különbséggel, hogy e tábla nem öleli fel a felhalmozási célra szolgáló tételeket. A másik kiegészítő tábla a költségvetés és a pénzügyi intézetek (bankok, biztosítótársaságok, társa-—

dalombiztosítás) közötti kapcsolatokat mutatja be. A harmadik tábla pedig a lakosság pénzbeni bevételeinek és kiadásainak mérlegszerű elszámolását adja. Ez utóbbi mérleg hasonló azokhoz a kimutatásokhoz, amelyeket hazánkban a Köz—- ponti Statisztikai Hivatal a Lakosság életszínvonalával foglalkozó jelentéseiben rendszeresen publikál.

A népgazdasági mérlegrendszer III. főrészét a foglalkoztatottság vizsgála—

tával foglalkozó két tábla képezi. Ezek is hasonlók a hazai gyakorlatunkból ismert kimutatásokhoz. A szintetikus értékbeni adatokat tükröző kimutatások mellett ezek az adatok jellegüknél fogva csak kiegészítő szerepet töltenek be, _azok nem vezethetők le sem a mérlegrendszer más tábláiból, sem a matrixból.

Végül a mérlegrendszer IV. főrészét a nemzeti vagyonra és azon belül az állóalapokra vonatkozó két kimutatás adja. Ezek közül az első az év eleji állo—

mányból kiindulva és az évközi nettó felhalmozást figyelembe véve eljut a nem—

zeti vagyon záró állományáig.

9. tábla

Álló— és forgóeszközök állománya

(nettó értékben)

Állomány Nettó Állomány Megnevezés az év elején felhalmozás az év végén

Termelő alapok

Állami mezőgazdaságban ... 3 000 240 3 240 * Nem állami mezőgazdaságban ... 1 500 100 1 600 Állami iparban . .í ... 10 000 670 10 670 Nem állami iparban ... 1 000 250 1 250 Allami kereskedelemben, közlekedésben ... 1 000 — 1 000 Nem állami kereskedelemben, közlekedésben . . . . 2 000 150 2 150

Együtt 18 500 1 410 19 910

Nem termelő alapok

Kereskedelmi és jóléti szolgáltatások (állami) 3 500 100 3 600 Államigazgatás ... 2 000 50 2 050 Lakosság: munkás—alkalmazott ... 4 000 70 4 070 egyéb . . . ._ ... . —. ... 7 000 , 80 7 080 .

' Együtt 16 500 300 16 800

Összesen 35 000 1 710 36 710 Kiegészítés

A lakosság tulajdonában levő tartós javak állomá—

nya. és a nem tartós fogyasztási cikkek készletei

A nemzeti vagyonra vonatkozó számítások azonban csak az esetben vannak összhanng a mérlegrendszer egyéb részeivel (a felhalmozáss'al), ha a nemzeti vagyon fogalma kizárólag azokat az álló— és forgóeszközöket öleli fel amelyek--

872

ÁRVAY JANUS

A,!áraadalmt' termék és nemzeti íövedelem (Pénzügyi Újraelosztási

Ebből:

§!)

:; % §

% ;, § :? § f::

§ § ?: % i'? E a,

3 É § % § § ; a %

ge __ 23 __ _ e" . 43 u

§ s: s ; %% § %? % "313

_; _{s 4.} % § ; ág a § § ze 35;

z e _a)" § § u Én?—* § *

M;, ;; Ul—PD1 wl-Hl wl ?! I—E ő 0 F "19 a: 8

A) Anyagi termelés szférája

1. Mezőgazdaság,

állami ... 2 830 1 600 1 230 —1000 230 300 300 2. Mezőgazdaság,

egyéb ... 2 600 1 050 1 550 —1450 100

3. Ipar, állami . 14 250 7 850 6400 ——2400 4000 3860 3200 300 260 4. Ipar, egyéb . . 2 790 1 550 1 240 — 600 640 390 350 40 5. Kereskedelem,

közlekedés,

állami ... 70 120 -—50 —150 —.200

6. Kereskedelem, közlekedés,

egyéb ... 1 000 500 500 — 400 100 B) Nem anyagi ter-

melés szférája 1. Kereskedelmi

és jóléti szol—

gáltatások . .

710 50

2. Igazgatás . . . _ 540

C) Lakosság

1. Munkás-alkal-

mazottak . . . 3100 580 200 150 160

2. Egyéb ... 2900 590 500 50 40

D) Külföld ...

-— 690 170

Összesen

23 540 12 670

10 870 -— 4870 —— 690 7140 4600 500 500 nek beszerzését az elszámolási rendszerben felhalmozásnak minősítjük. Ezért a mérlegrendszer egyéb részeiből és a matrixból csak az álló— és forgóeszközök nettó értékének állotrnányváltozására, nem pedig a mzeti vagyonra vonamkozó adatokat nyerhetünk. Minthogy az általános felfogást követve az MPS szerint a nemzeti vagyon köréhez a lakosság tartós és nem tartós fogyasztási javainak állománya is hozzátartozik, ez utóbbiakat a mérlegrendszer folyamataitól elkülö—

nítve, kiegészítő számításként célszerű figyelembe venni. (Ellenkező esetben ez

A NEPGAZDASAGI MERLEGEK

873

;ermelése, elosztása és újrelasztása 10. tábla

mérleg)

. Vé Ó '" (11 k (a'

kiadások Újraelosztási bevételek gsjöégggleinmgeugígxinze ! felhasználása)

Ebböl: Ebből:

33

%

§ E É S.,

.: .. " 3 " *0 v

2 % § É § ; § § o

0 _ 70 F'!

§ E? a § % § § %; a :? %% § §

B 93

co

%

;—

;"

m

§

H

%! s %

...-.

%

...

§ 33 § ?

o

§ %; % s 2 3 % s itt § g a a E §

z HM hd § M m ; § gu: M § § ÉS § §

12, i % Eg, e "'i'. 35

tűz a m *0 ): N m1 wz (; wa *? 0 cl—Da B 0

360 240 120 60 290 ' 240 50

100 100

100 580 580 — 3280 720 670 50

-— 390 250 250

200 200 200

50 50 50 150 150

660 1460 720 500 60 180 750 750 650 100

300 30 210 900 900 360 360 310 50

70 2070 1000 730 70 270 1490 4 590 4520 70

660 430 230 '70 2 970 2890 80

170 860 860 690

960 130 450 7140 4930 170 500 960 130 450 —— 10 180 8370 1710 100 ,

utóbbiak a fogyasztásnak

számbavétel fordulna elő.) Ezért a 9. táblában —— eltérően az MPS—től —— az itt

említett tételek elkülönítve szerepelnek.

A matrixban az álló— és forgóeszközök állományát és változását népgazda- sági áganként és tlüajdanviszonyok szerinti megoszlásban találjuk és nem pon- tosan aaz MPS szóban forgó táblájának csoportosításában. További részletezés—

sel temészetesen a kívánt bontásban állíthatók össze az adatok.

is, a felhahnozásnak [is részét alkotnak, így kettős

8 74 ÁRVAY James

A szóban forgó MPS leírás utolsó táblája az állóalapok nettó értékének in- duló és záró állományát és a Változást előidéző főbb tényezőket tartalmazza. Az adott matrixból csak az állóalapok változására vonatkozó adatok vehetők át, így

az alábbi táblában is csak ezek szerepelnek.

11. tábla

Az állóalapok mérlege

(nettó értékben)

Növekedés az év folyamán Ceökkenés az év folyamán

§. m § %

el? " ' *" un ' bm:

Megnevezés § " § § §§ § _ § '3 ág 5 33, "' §

%% § is 8—5 %e; % %% § 5—5 ::

§ ? és E 58 3 23 3 E is 3 :; § ;

A) Termelő állóalapolc

Mezőgazdaság, állami 840 250 50 540

Mezőgazdaság, egyéb . 50 50 !

Ipar, állami ... 1070 600 50 420

Ipar, egyéb ... 400 200 200

Kereskedelem, közle—

kedés, állami ...

Kereskedelem, közl e-

kedés, egyéb . . . . . . 250 — 100 150

Összesen ... 2610 1200 1310

Ebből: állami ... 1910 850 960

egyéb ... 700 350 350

B) Nem termelő állóalapok Kereskedelem, jóléti

szolgáltatások,

állami ... 250 150 100

Államigazgatás ... .. 150 100 ! 50

Munkások, alkalmazot-

tak ... 120 50 * 70

Egyéb lakosság ... 280 200 80

Összesen ... 800 ! 500 5 : 300

Ebből: állami ... 400 , 250 _ _3 , 150

egyéb tulaj— , x * x ;" I

don ... 400 250 ( 150

Összes állóalap 3410 , 1700 100 5, § 1610

' [

Ezzel lényegében elértünk a kitűzött célhoz: egyrészt áttekintéet nyertünk

a jelenlegi MPS—ről, másrészt meggyőződhettünk arról, hogy az MPS legfonto—

sabb értéki alaptábláiben (az ,,Anyagmérlegben", a ,,Pénzügyí mérlegben" és _a ,,Nemzeti vagyon mérlegben") szereplő mutatószámok közvetlenül levezethető—k az ezeket összefoglaló MPS matrixból és fordítva: a matrixban felvett vala- mennyi elem megtalálható az itt ismertetett alaptáblákban.

Azzal, hogy milyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni a mérlegrendSzert

egy következő tanulmány fog foglalkozni, amely vázolja a Magyarországon meg—- valósítani tervezett rendszer struktúráját és legfontosabb tábláit