STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ
1047
5. a matematikai statisztikai módszerek kidolgozá- sakor figyelemmel kell lenni arra. hogy az adatok az automatizált statisztikai rendszerben minden szin—
ten értékelhetők legyenek.
A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság—
ban jelentős tapasztalatokra tettek szert a korreláció-elemzés terén. A kidolgozott mo- dell azt vizsgálja, hogy a mezőgazdaságban a tehenészet átlagos tejhozama mennyiben függ a különböző gazdasági tényezőktől. Ez a módszer jó lehetőségeket teremt az adott területen dolgozó kollektíva gazdasági mun-
kájának értékeléséhez. A szerző a továbbiak- ban részletesebben foglalkozik az említett vizsgálat konkrét eredményeivel.
A Szovjetunióban a tizedik ötéves terv so—
rán jelentős erőfeszítéseket tettek a matema- tikai statisztikai módszerek fejlesztése és al- kalmazása terén. A továbblépéshez el kell végezni az eredmények általánosítását, és meg kell határozni e módszerek alkalmazási lehetőségeit és határait.
(Ism.: Csapodi Pál)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
lSZAK, T. —— RADUL, E.:
A GAZDASÁGKÖZI ÉS AGRÁRIPAR! VÁLLALATOK ÉS EGYESULÉSEK STATlSZTlKÁJA
(Voproszü szoversensztvovanija sztatisztiki mezshoz- jajsztvennüh i agropromüslennüh ob" edinenij i pred- príjatij.) —- Vesztnik Sztatísztikí. 1982. 3. sz. 23—27.
p.
Az utóbbi években Moldovában :: mező- gazdasági termele's szakosodása és koncent- rációja. gazdaságközi kooperációk létrehozá- sa és az agráripari integráció útján megy végbe. A kolhozok pénzügyi, anyagi eszkö- zeit, valamint a rendelkezésre álló munkaerőt összevonják. és szakosodott építőipari, hús-, tej-, tojás—, gyümölcs-, dohány—. zöldség—, gabona-, íparínövény- és takarmánytermelő közös vállalatokat hoznak létre. Alakulnak to- vábbá állami agráripari vállalatok a kerté—
szeti kultúrák termelésére, felvásárlására, fel- dolgozására és értékesítésére. A szakosodási és koncentrálódási folyamatok gyorsításának harmadik nemzeti formája a tudományos——
termelési egyesülés, amelyben a korszerű ter- melési eljárásokat szinte azonnal alkalmaz—
zák (: termelésben.
A kolhozok összefogásával már több mint 300 gazdaságkőzi vállalat és egyesülés ala—
kult. Az állami szektor agráripari vállalatai is igen jelentős termelést folytatnak (a köz—
társaság ipari termelésének 30 százalékát ad- ják). Hat tudományos—termelési egyesülés
működik.
Az állami statisztika feladata, hogy olyan beszámolási rendszert, illetve a mutatók olyan körét teremtse meg, amely alkalmas e válla- lati formák szerteágazó tevékenységének vizs- gálatára. A gazdaságközi és az agráripari vállalatok és egyesülések a mezőgazdasági statisztika valamennyi kérdőívét kitöltik. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1976 óta megfigyeli az agráripari vállalatok te—
vékenységét. A statisztikai kérdőíveket toko- zatosan bővítették. és alkalmassá tették a bruttó termelés, illetve a termelés anyagi rá- fordításainak megállapítására. A jelenlegi
beszámoltatás azonban nem kielégítő. Nincs információ a termelés hatékonyságáról, a specializációról és a koncentrációról. A ter- melési tevékenység teljes elemzéséhez a kö- vetkező mutatókat kell kidolgozni
— az agráripari egyesülésekre vonatkozóan: a me- zőgazdasági és ipari termelés együttes bruttó érté- ke, a termelő állóeszköz-állomány és a beruházások.
az egy dolgozóra jutó termelés, a nyereség és jöve- delmezőség, a profil szerinti termékek aránya az áru—
termelésben, a termékek mennyisége minőségi osz- tályok szerint, az új tudományos eredmények beve- zetésének hatásfoka;
— a tudományos—termelési egyesülésekre vonatko—
zóan: a tudományos munkaterv teljesítése, a tudo- mányos kutatások alkalmazása a népgazdaságban, a nyereség. a mezőgazdasági termelés jövedelmezősé- ge.
A kolhozok összefogásával alakult gazda- ságközí vállalatok és egyesülések jelentős technikai eszközöket kaptak. emiatt csökkent a dolgozók létszáma. A moldovai kolhozok jobb technikai ellátottsága megnehezíti a hatékonyság összehasonlítását más köztársa- ságok gazdaságaival. illetve a dinamikus vizsgálatot. Kérdés az is. hogyan határozzák meg kolhozonként (az egyesüléshez tartozó közös gazdaságoknál) a bruttó árbevételt. Az állóeszközöket az egyesült kolhozok között a mezőgazdasági terület arányában célszerű szétosztani.
Megoldatlan az egyesült kolhozok számá- ra végzett szolgáltatások elszámolása a brut- tó és a nettó termelésben. Ezek összege 45 millió rubelt tesz ki. A szerzők véleménye sze—
rint a szolgáltatások összegét el kell számol- ni a szolgáltató vállalatok bruttó és nettó termelésében, valamint a szolgáltatást igény- be vevő kolhozok anyagi ráfordításai között.
Az agráripari egyesülések (például a ..MOLDVlNPROM" a .,MOLDÉFIRMASZLO- FROM") sokágazatú (ipari, mezőgazdasági.
szállítási stb.) tevékenységet folytatnak. Ter- melésükről azonban mezőgazdasági mérleg—
beszámoló nyomtatványokon adnak számot.
Ezért az egyre jelentősebbé váló ipari terme—
lés vizsgálata korlátozott, nem elemezhető az ipari vállalatokkal analóg módon.
1 048 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
A területi termelési egyesülések mezőgaz- dasági és ipari termelésük mellett felvásár- lással is foglalkoznak. Ebben az esetben már három — különböző számviteli és statisztikai beszámolási rendszerű — népgazdasági ágba tartozó tevékenységről kell beszámolniok. A szerzők szükségesnek tartják. hogy ezek a ,.kolhozgyárak" speciális beszámolókat tölt- senek ki, amelyek segítségével valamennyi tevékenységük mérhető és elemezhető. Az ér—
téki számításokat —— az iparéhoz hasonlóan
—- az 1973. évi változatlan árakon javasolják elvégezni.
A tudományos—termelési egyesülések be- számoltatására is új rendszerű statisztikát tartanak szükségesnek. amelyből tükröződik a tudomány és a termelés kapcsolata, a tu—
dományos munka tematikája, az új techno—
lógia bevezetésének ideje és gazdasági ha- tékonysága.
(Ism.: Szabóné Medgyesi Éva)
lVANOV. JU. —- RUZSOV, l.:
A TERMELÉS FIZIKAI VOLUMENÉNEK MÉRÉS! PROBLÉMÁl
(Problemü izmerenija fízECseszkoga ob"ema produk—
cii pri mezsdunarodnűh szoposztavlenijah nacional'- nogo dohoda.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1981. évi 10.
sz. 53—58. p. *
Korunkban a világ országai kölcsönös gaz- dasági kapcsolatban állnak egymással, amely- nek tanulmányozása nélkülözhetetlen a ha—
tékony tervezéshez és gazdaságirányitáshoz.
Érthető a nemzetközi statisztika megnöveke- dett szerepe és a növekvő érdeklődés a gaz—
dasági fejlettség olyan átfogó mutatói. mint például a nemzeti jövedelem nemzetközi ösz- szehasonlítása iránt.
A nemzeti jövedelem összehasonlitása so- rán két fő problémát kell megoldani, ezek
— a mutató országonként azonos tartalmának biz- tosítása;
— a közös valutára történő átszámítás kérdése.
Habár a nemzetijövedelem—összehasonlítá- sok legfőbb célja, hogy meghatározzák a nemzeti jövedelem fizikai volumenének szin- vonalarányait, ez legtöbbször közvetetten. az érték- és árindex segítségével történik.
A közvetett módszer alkalmazásának az az oka. hogy a gyakorlatban könnyebb repre- zentativ árindexeket biztosítani. mivel általá—
ban ezek szórása kisebb, mint a volumenin—
dexeké. Ebből következik, hogy a fizikai vo- lumen mérésének problémáit tárgyalva a szer- zők kiemelten foglalkoznak az árureprezen- tánsok alapján történő árindexszámitás kér- désével.
Az árureprezentáns-módszer lényege — le- egyszerűsítve — a következő: az összehason- litásra kerülő mutatót n számú. viszonylag
egynemű termékcsoportra bontják le, és ezek mindegyikére bizonyos számú áru- (termék-) reprezentánst választanak ki. amely vagy amelynek megfelelője a másik országban is fellelhető. Az átszámítási csoportok árin- dexeinek meghatározása után ezeknek az ár- indexeknek a segítségével számítják át közös valutára a mutató nemzeti valutában adott értékét.
Nem mindig tisztázott azonban, hogy mit kell érteni valamely áru fizikai volumenén. és ez a probléma már a reprezentáns kiválasz- tásakor megjelenik, hiszen az árnak ugyan- akkora termékmennyiségre kell vonatkoznia.
Azonos fizikai volumenekre vonatkozik-e pél- dául egy üveg tej ára. ha azt otthon vagy ha büfében fogyasztják, s ez utóbbi esetben az ára a kiszolgálás díját is tartalmazza?
Sok nehézség merül fel az eltérő minő—
ségű. analóg termékek árának összehason-
litásakor, főként, ha a termék minősége egyetlen paraméterrel nem határozható meg.
például az autók esetében. ilyenkor a reg- resszióanalízis módszeréhez folyamodnak.
hogy valamennyi lényeges műszaki jellemző—
nek a termék árára gyakorolt hatását figye—
lembe vegyék.
Nem minden jellemzőt lehet azonban szám- szerűen meghatározni, illetve bizonyos jel—
lemzők időben is változnak. Egyelőre még az sincs eldöntve, hogy milyen mélységben kell figyelembe venni a termékek műszaki para—
métereit.
Különösen bonyolult a nemzeti jövedelem felhalmozása keretében az építési beruházá—
sok összehasonlítása, ahol nehézségekbe üt- közik azonos objektum reprezentáns párokat találni. Ennek áthidalására alkalmazzák a ráfordítási elemenként történő átszámítás módszerét. Ez viszont csak akkor biztosit megfelelő eredményeket, ha a két országban a munka termelékenysége nagyjából azonos szinten van. Ugyancsak felmerül az eltérő természeti adottságokból és klimatikus viszo- nyokból adódó hatások figyelembevétele az építési beruházások összehasonlitásakor. Na—
gyobb fizikai volument képvisel—e a hegyvi—
déken épitett. bonyolultabb kidolgozásá út—
szakasz. illetve az északi körzetekben emelt vastagabb falú ház, vagy pedig ezt olyan árhatásnak kell tekinteni. amit az összeha—
sonlításban ki kell küszöbölni? A válasz at—
tól függ. hogy mit tekintünk azonos és ösz- szehasonlitható termékfajtának.
További kérdés, hogy a nemzetközi össze—
hasonlításokban figyelembe kell—e venni az országos kereskedelmi elosztó hálózatából fa- kadó, eltérő jellegzetességeket? Ugyanaz a termék más-más áron kerül forgalomba egy szupermarketben, vagy egy kis fűszerüzletben.
Amennyiben elvonatkoztatunk ettől a különb—
ségtől, és országos átlagárakat alkalmazunk.
nem érzékelhető a vásárló számára nyújtott
