STATiSZTlKAI lRODALMl FlGYELÖ
775
kozó ínformációk hasznosításával_ azaz a transzíogaritmikus paramétere—k ismerete nél-
kül is
A tanulmányban kidolgozott módszer al- kalmazható akkor is, ha az egyes vállalatok- nál/*a termelési szerkezetnek sajátos transz- lova—"ritmikus alakja van. A hozadékképesség á ndósága egyik vállalatnál sem követel—
mény. A tanulmány bemutatja, hogy a k és!
vállalatnál a Malmauist típusú ráfordítási és kibocsátási indexek mértani átlaga Törnauist típfusú ráfordítási és kibocsátási indexeket ad.
és ezek az árakra és a mennyiségekre meg- figyelt adatokból kiszámíthatók. A Malmauist típusú termelékenységi indexek geometriai átlaga továbbá nem más, mint a Törnavist tí—
busú index általánosítása, amit eredetileg Christensen és lorgenson javasolt. Ez utóbbi index állandó hozadékképesség feltételezésé—
vel Törnavist típusú indexre redukálható.
Csökkenő és állandó hozadékképesség esetén az index kizárólag ár- és mennyiségi ada- tokra támaszkodva határozható meg. Növek- vő hozadékképesség esetén kiszámításához azonban ismerni kell a növekedés mértékét
is.
A tanulmány 2., 3. és 4. fejezetei a Malm- auist típusú ráfordítási, kibocsátási és terme- lékenységi indexeket definiálják, mégpedig a k és / vállalatok igen általános termelési szerkezetének feltételezése mellett. A defini—
ciók alapján a szerzők transzlogaritmikus függvényalakok esetén származtatják a gya- korlatban számítható indexeket. A függelék- ben módszertani jellegű lemmát közölnek, amit transzlogaritmikus identitásnak nevez- nek. Az 5. fejezet a specifikálás problémá- ját kiterjeszti a fogyasztói index esetére, a tanulmány előző fejezeteiben szereplő in—
dexek duálisainak továbbfejlesztési lehetősé- geit körvonalazza.
Hasznosnak látszik végül a tanulmány záró megjegyzéseiből kettőre külön is felhívni a figyelmet.
Az első az, hogy Diewert, az ún. .,legtöké- letesebb" indexszámok használatát ajánlja.
Ezek azok, melyek valamilyen sajátos flexi—
bilis alakra egzaktak. Kimutatja például, hogy (: Törnavist típusú ráfordítási index a homogén transzlogaritmikus alakra egzakt, igy ,,legtökéletesebb". A szerzők rámutatnak, hogy a Törnavist tipusú ráfordítási index a két Malmauist típusú index geometriai átla- gára szintén egzakt, feltéve, hogy mindkét alapul szolgáló függvény transzlogaritmikus aiakú (de nem szükségképpen homogén), kü—
lönböző paraméterekkel. Az eredmény azt je- lenti. hogy a Törnavist index lényegesen ál—
talánosabb feltételek mellett ,,legtökélete—
sebb" mint ahogyan azt Diewert kimutatta.
A másik az, hogy a termelési szerkezet ökonometriai becslésére épített összehason—
lításokat rendszerint előnyösebbnek tartják,
mint az indexszámokon alapulókat. A nézet alapja az a hiedelem, hogy az indexszámok csupán korlátozott számú termelési szerkezet- tel konzisztensek. A tanulmányban bemutatott eredmények azt mutatják, hogy ez a véleke- dés téves. Valójában azok a termelési szer- kezetek, amelyeket a tanulmányban a szer- zők számításba vettek annyira általánosak, hogy aligha lehetne őket ökonometriai esz- közökkel becsülni. Az ökonometriai becslés megköveteli a termelési szerkezet paraméte- reinek tulajdonságai közül a vélelmezett he- lyettesítés és a lépték ismeretét. A becslés ily módon lehetővé teszi a Malmauist in- dexek identifikálását éspedig nem csupán azok átlagáét. Erre azonban nincsen szük- ,ség, ha a termelés általános szerkezete mel- lett a feladat csupán egyszerű összehason—
lítás.
(Ism.: Csepinszky Andor)
lSCSEGOLKOV, A.:
STATlSZTlKUS NEMZEDEKEK TALÁLKOZÓJA (Vsztrecsa pokolenij.) —— Vesztník Sztatisztíkí. 1983.
4. sz. 21—22. p.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- lában a Hivatal központi apparátusa fiatal tudósainak és szakembereinek tanácsa talál- kozót szervezett a fiatal és idősebb statiszti- kusok számára.
A találkozón részt vettek: L. M. Volodarsz- ki], a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- talának elnöke, V. Gur'ev és N. Belov, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnökhelyettesei, számos kollégiumi tag, fő- osztályvezető, a Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hivatala párt— és szakszervezeti bizott- ságának titkára és a Hivatal más vezető munkatársai.
A fiatal statisztikusok a következő kérdé- seket vetették fel: hogyan jött létre a szov—
jet statisztika; milyen eredményeket ért el az utóbbi 10—15 évben; hogyan szervezték meg az állami statisztikai szervek a mai viszonyok között az adatgyűjtést, —feldolgozást4 és elem—
zést; hogyan tükröződnek vissza a központi statisztikai szervek munkájában a tervezés, az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus tökéletesítésére hozott intézkedések; hogyan működik a gyakorlatban az állami statiszti- ka automatizált rendszerének (ASZGSZ) má- sodik lépcsője, és milyenek a továbbfejlődés távlataí; mi az elvárás a fiatal statisztikusok—
kal szemben, és mi a legfontosabb teendő annak érdekében, hogy zavartalan legyen a kapcsolat a statisztikus nemzedékek között.
L. M. Volodarszkij válaszában ismertette a szovjet statisztika kialakulásának történetét, ismertette annak létrejöttében V. !. Lenin nagy szerepét. Rámutatott arra, hogy a szovjet sta—
776 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
tisztika gazdag tapasztalatokat vett át a for- radalom előtti statisztikától, különösen a zemsztvo statisztikától. amely annak idején nem egy vonatkozásban előbbre járt, mint a kapitalista országok statisztikája. A szovjet statisztika új vonása az elemző munka ter- jedése, elmélyülése. A statisztika aktívan segíti a népgazdaság tervszerű irányítását:
alapul szolgál a tervezéshez, részt vesz ki—
dolgozásában,, ellenőrzi teljesítését, elemzi a társadalmi—gazdasági élet jelenségeit és fa—
lyamatait. A statisztikai munka gépesítéséről szólva ismertette az ASZGSZ második lép- csője üzembe helyezésének jelentőségét, a statisztikai adatfeldolgozás és elemzés ki- terjesztése, a határidők csökkentése szem- pontjából. Hangsúlyozta azoknak a munká- latoknak fontosságát, amelyeket a Szovjet- unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa, az 1982. májusi és novemberi plénumok ha—
tározatainak végrehajtása támaszt a szovjet statisztikával szemben.
A statisztikai munka folyamatosságát szin- vonalának fenntartását és további emelését az ifjú statisztikusok hivatástudata, a stlatisz—
tikai munka szeretete, alkotó megközelítése
biztosíthatja. x
A. Beliakov, a felelősségérzettel végzettx el—
mélyült szakmai munkáról, V. Tolkuskin és A. Ul'ianova pedig arról szólt, hogy mikáa- pen tükröződnek vissza az állami statisztikai szervek munkájában a tervezés, a gazdaság- irányítás, a gazdasági mechanizmus tökélete- sítésére hozott intézkedések. x
L. M. Volodarszkij zárszavában azt kérte a fiatal szakemberektől. hogy kezdeményez-X) zenek még többet a statisztikai munkában,
tanuljanak az idősebb, tapasztalt statisztiku—
soktól, ne elégedjenek meg az elért eredmé—i nyekkel. tökéletesítsék állandóan ismereteiket és járuljanak hozzá a szovjet statisztika to- vábbi fejlődéséhez.
(Ism.: Gyulay Ferenc)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
BRUNO, M. — SACHS, J.:
AZ ENERGIA ÉS AZ ERÖFORRÁSOK ELOSZTÁSA
(Energy and resource allocation: a dynamic mo- del of the ,.Dutch disease".) — The Review of Eco- nomíc Studies. 1982. 159. sz. 845—859. p.
Az energiaáraknak az 1970-es évek dere—
kán történt emelkedése a kőolajtermelö or- szágok nemzeti jövedelmének jelentős növe- kedését eredményezte. A magasabb nyers—
anyagáraknak természetesen további hatásuk van az erőforrások ágazatok közötti elosztá- sára is. A nyersanyag-termelő ágazatok sú- lya a nemzetgazdaságon belül megnő, ugyan- akkor — elsősorban a késztermékek, minde- nekelőtt a feldolgozó ipar késztermékei rová- sára — a nyersanyag-kitermelő ágazatok ter- mékei iránt növekszik a kereslet. A készárut termelő és a nemzetközi árucserében koráb- ban nagy súllyal szereplő ágazatok vissza—
szorulását az irodalom ,,holland betegség"
(Dutch disease) néven tartja számon.
A kérdés iránt az európai országok közül elsősorban az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Királysággal foglalkozó közgaz- clók körében mutatkozik érdeklődés. kétség- telenül az északi—tengeri kőolaj-lelőhelyek mi- att. amelyek az angol gazdaságban jelentős
változásokat okoztak.
A szerzők a kérdés és a jelenség sokrétű hatásainak elemzése érdekében ökonometri—
ai modellt ajánlanak vizsgálati eszközül. En—
nek a modellnek a következő szempontokra is ki kell terjednie: a tőketényező rövid tá- von belüli és hosszú távon belüli áramlásai- ra az egyes ágazatok között; a tőkefelhalmo-
zásra általában; a nemzetközi tőkeáramlá—
sokra; végül a vállalatoknak és a háztartá- soknak a fogyasztás, a megtakarítások és a beruházások terén követett magatartására.
A szerzők mindenekelőtt a ,,holland beteg- ség" részletes elemzését nyújtják; ennek ,,le—
folyása" nagyjából a következő: ha új erő—
forrást fedeznek fel. az ennek nyomán járó nemzetijövedelem-növekedés emelkedő ke- resletet eredményez mind a kereskedelmi forgalomba kerülő, mind az oda nem kerülő termékek iránt. A feltételezés szerint a kül—
kereskedelmi forgalom tárgyát nem képező termékek iránti kereslet belföldi forrásokból elégíthető ki, míg a külkereskedelmi forga—
lomba kerülő termékek iránti kereslet leg- alábbis részben, a növekvő import révén. A kereslet tehát mindkét terméktípus iránt meg—
nő, de a gazdasági egyensúly csak úgy rna- radhat fenn, ha a külkereskedelmi forgalom tárgyát nem képező termékek relativ árai emelkednek. Ez azzal jár együtt, hogy a ter—
melési tényezők a külkereskedelem tárgyát nem képező termékeket előállító ágazatokba áramlanak át, aminek viszont a külkereske- delemre orientált ágazatok súlyának viszany- lagos csökkenése az óra. A termelés tehát a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő ter- mékek ágazataiban nő, míg a külkereskede- lemre orientált szektorokban a szükségletki- elégítés mindinkább csak az import útján Ie- hetséges. Ez pedig a belföldi termelésnek a fogyasztásban viselt arányát tovább csökken-
ti a szektorokban.
A tanulmány második része a vizsgálati modellt mutatja be. A nagyrészt magatartási
