Művelésiág-változtatások 1961 óta

MÚVELÉSIÁG-VÁLTOZTATÁSOK 1961 ÓTA

BORBÉLY LÁSZLÓ

A felszabadulás után a mezőgazdaság társadalmi és technikai átalakulá—

sával összefüggően nagymértékű művelésiág-változtatásnak lehettünk tanul. és mindamellett, hogy a földterület mint termelőeszköz a földtulajdonviszonyok vál—

tozása következtében hatékonyabbá vált, a változásoknak sok olyan negatív vo—

nása is volt. amelyek később a további fejlődést fékezték. 1945-től 1962-ig a leg- több mezőgazdasági termék termelésére alkalmas terület —- a szántóterület ——

több mint 750000 kat. holddal csökkent, a mezőgazdasági terület pedig kereken

900000 kat. holddal lett kisebb, és a művelési ágakon belül jelentős területek

termőképessége is csökkent. Az extenzív jellegű változások legfőbb oka a földek termelési jelentőségének lebecsülése volt: nem tartották szem előttazt a tényt,

hogy a mezőgazdaság e nélkülözhetetlen termelőeszköze csak korlátozott mérték—

ben áll rendelkezésre.1 Ennek következtében 1962—ig a mezőgazdasági terület olyan mértékben csökkent, hogy szükségessé vált a mezőgazdasági rendeltetésű földek

védelmének törvénybe iktatása. '

A törvény2 volt hivatva gátat vetni a mezőgazdasági rendeltetésű földek nem mezőgazdasági célra való felhasználásának. biztosítani kívánta továbbá.

hogy a mezőgazdasági földeken feltétlenül folytassanak mezőgazdasági terme—

lést, és előírta, hogy a kellő megfontolás nélkül extenzívebb művelésre átállított szántóföldeket vissza kell adni szántóföldi hasznosításra.

A föld a mezőgazdaság nélkülözhetetlen termelőeszköze. A földterület kü—

lönböző minősége és termelésre alkalmasságának különbözősége megkívánja. hogy

e termelőeszköz felhasználásánál körültekintően járjanak el. A földek termőképes—

ségének megóvása. illetőleg javítása mellett döntő kérdés, hogy hol, mit terme—

lünk. A termelhető termékek főbb csoportjait a földterület valamely műve—

lési ágra való alkalmassága már eleve meghatározza. Ahol a földterü—

let több művelési ághoz tartozó termék termelésére alkalmas. a hasz- nosítás módja időről időre változhat a termelés fejlődésének. az igények vál—

tozásának megfelelően. A gazdaságos termelés követelménye az intenzívebb mű—

velési ágak területének növelését állítja előtérbe, és ennek megfelelően alakítja a hasznosítást. A művelésiág—változások tehát a legfőbb tulajdonság szerinti csoportosításban tájékoztatnak bennünket a mezőgazdaság alapvető termelőesz—

közének nagyságában beállott változásokról, és képet adnak a földterülettel való gazdálkodásról is.

1A földnek mint a legfontosabb termelőeszköznek a szerepével, csökkenésével és a csökkenés okaival

részletesen foglalkozott dr. Fazekas Béla ,.Mezőgozdaságunk (: felszabadulás után" (Mezőgazdaság! Klodóx

Budapest. 1967. 391 old.) c. könyvében. ,

2A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény.

A művelésíág-változás tartós változás a föld állapotában. és a földek rendel—- tetésszerű használatában történt változást is jellemzi. A továbbiakban bemutat—

juk a változások jellegét, az 1962 óta tapasztalt főbb tendenciákat. és vizsgáljuk a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére szóló törvény hatását.

A MEZÖGAZDASAGI TERÚLET ÉS A SZÁNTÓTERULET CSCKKENÉSÉNEK UTEME A mezőgazdasági földek védelmére hozott törvény végrehajtásakor minde- nekelőtt azt a szemléletet kellett felszámolni. amely a mezőgazdasági földek je- lentőségét lebecsülte, és amelynek következtében jelentős nagyságú területek

vesztek el a mezőgazdaság számára. Ezt a szemléletet minden következményével

felszámolni nem kis feladatot jelentett. és annak megállapítását, hogy milyen e—

redményt értünk el. elsősorban a mezőgazdasági terület és a szántóterület csök—

kenésének üteme. illetve az 1962 előtti és utáni ütem összehasonlítása teszi le-

hetővé. '

1. tábla

A mezőgazdasági és a szántóterület csökkenése ' A mezőgazdasági terület

időszak 'csökkenése ' CÉÉÉ,"és,',_ ;csakkenése ,,,____Éff5kge'.'és,iw

(évek) 1 évenként ? ütemének l évenként utemenek

' átlggosan uteme : változása" ' átlagosan ) üteme lváltozasa (ezer ———————'——————————— (ezer ;" ———————————— , — kat hold) lm százalék x kat- hold) § százalék

_ ( , l

1942—1952 . . . 39 ] 0. 30 —- 16 0.16 l —

1952—1962 . . . . . . 56 l o. 45 149 68 0.73 ' 450

1942—1962 . . . . . . 48 0, 38 i 130 42 ' 0.45 ' 278

1962—1969 . . . . . . 31 o,26 ; 84 20 ! 023 141

1962—1970 . A . . . . 30 0. 25 ! 82 19 j O,22 ; 134

'Az első időszak csökkenési ütemének százalékában,

Az adatokból megállapítható, hogy a fokozodó ütemű csökkenés miatt min- denképp szükség volt a mezőgazdasági földek védelmének törvénybe iktatására.

A csökkenés mértékét jellemzi. hogy a szántóterület ilyen méretű csökkenése

mellett másfél évszázad múlva a szántóföldi termelés szántóterület hiányában megszűnne Magyarországon. de a ,mezőgazdasági terület sem tartana sokkal tovább. A mezőgazdasági terület. illetőleg a szántóterület fokozódó mér—

tékű csökkenése a törvény életbe lépéséig tartott, majd a következő időszakban

változatlan tendencia mellett a csökkenés üteme jelentősen lelassult. A földvé—

delmi törvény azáltal, hogy (: földhasználók elsőrendű kötelességévé tette a ter- mőtalaj megóvását, és szigorúan meghatározott keretek közé szorította a mező- gazdasági rendeltetésű földek nem mezőgazdasági célra való igénybevételét, mér—

sékelte a mezőgazdasági területek nagymértékű csökkenését.

A mezőgazdasági terület' csökkenése két irányú folyamat eredménye. Csök—

kenti a mezőgazdasági területeta kisajátítás, illetőleg a földeknek nem mezőgaz—

dasági célokra való igénybevétele, továbbá a mezőgazdasági termelés szervezé-

sével összefüggően is váltak ki területek. [gy a kisajátított terület csak egy része az igénybe vettnek, de a kisajátított mezőgazdasági terület nagysága, a szántó- terület aránya, a felhasználás célja jellemzik az egész változtatást, és képet ad- nak _a törvény végrehajtásáról. Az —.1962—1970. években igénybe vett területeket

megfelelő részletezésben a 2. táblában mutatjuk be.

MÚVELESIAG-VÁLTOZASOK

1013

* 2. tábla

Az 1962—1970. ,években__r'giénybegveltfterü/et a felhasználás célja szerint

; igénybe vett ; Ebből szántó- t Igénybe vett

Fejhasznájós l összes ; terület ) szántó az összes

célja l terület ; igénybe vett

j ' ' ' * ' " ' terület

l kat. hold százalékában

... _M ! ,. ,,,_, ,_______,___ls_,,* , ",-

ipar. bányászat . . . ! 27 349 19 481 71,2

Erdőtelepités . . . 137 645 ; 66 183 48,1

Vízügyi létesítmény . . . i . 38 766 18 807 48,5

Ut. vasút . . . 6 904 5 315 77,0

Egyéb . . . , , , . . . _ 44 791 30 560 776782

Összesen 255 455 740 346 549

Bár a földvédelmi törvény előírja, hogy a kisajátításnak a tanácsi szervek engedélyével végrehajtott legszükségesebb változtatásnak kell lennie, az adatok alapján az a véleményünk, hogy 8 év alatt 255000 kat. hold mezőgazdasági te- rület (melynek több mint fele szántóterület) elvesztése nem jelentheti a földvé- delmi törvény megfelelő végrehajtását. és elsősorban nem jelentheti a szántóte—

rület megbecsülését. A következő években is számolni kell mezőgazdasági terüle- tek elvesztésével, de a törvény szigorúbb végrehajtásával arrp kell törekedni.

hogy kevesebb. illetőleg gyengébb minőségű szántó- és mezőgazdasági terület kerüljön ki a mezőgazdaságból az igénybevételek során.

A MÚVELÉSIÁG-VÁLTOZTATÁSOK MÉRTÉKE, OKA ÉS JELLEGE

Átmeneti időszakban, a termelési rend kialakulása idején a művelésiág—vál- t'oztatás nagysága önmagában előnyösnek vagy kedvezőtlennek nem tekinthető,

de mind a földtulajdonban. mind pedig a földhasználatban történő változások is

hatással vannak a termelésre, kitolják a föld megismerésének, a termelés üzemi rendje kialakulásának idejét.

Az 1962—1967 közötti években a mezőgazdasági terület több mint 10 száza—

lékán változtatták meg a terület művelési ágát. Ez a meglehetősen nagy földmoz—

gás több irányú változásból tevődött össze. Valamennyi művelési ágból valameny—

nyi művelési ághoz kerültek át területek. A művelésiág-változások részletesebb jel- lemzésére az 1962—1967. évi adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a földvédelmi törvény megjelenése után milyen jellegű változások következtek be az egyes művelési ágak területében. a mezőgazdaság számára el—

vesztett területeket előzőleg hogyan hasznosították. a mezőgazdasági terület mű—

velési ágainak belső mozgása hogyan alakult.

A bemutatott változások legnagyobb része a mezőgazdasági nagyüzemek te- rületén történt. A művelésiág-változtatásokat az alábbiakkal indokolták:

a) a nagyüzemi művelésre alkalmas területek kialakítása,

b) a gyenge minőségű szántóterületek és a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan terü- letek hasznosítása.

c) a szőlő- és a gyümölcsöstelepítések.

d) a rét- és legelőterületek feltörése.

e) erdősítés.

A művelési ágak jelentős változtatásával járt a nagyüzemi területek kialakí- tása, rendezése, a táblásitás és a nagyüzemek további koncentrációja is. A me-

2 Statisztikai Szemle

zőgozdaság szocialista átszervezése során" a nagyüzemek használatába sok olyan leromlott föld került (állami tartalék területek, kényszerhasznosított területek). a- melyeknek mielőbbi hasznosítása az eredeti művelési ág megváltoztatósával vált lehetővé. Ez volt a legfőbb oka annak. hogy a törvény hatálybalépése utáni első évben a változtatott művelési ágú terület nagysága több mint 10 százalékkal na—

gyobb volt, mint a későbbi években bármikor.

3. tábla

A művelésiág-változások az 1962—1967. években*

_xxx Az átvevő ' ' l l ' ;

xxx muvelem ag

lMűvelés

xx . , , ,, . Gyü— " . " , ! aló] Usszos

s Szunto Ret Szolo Kert mölcsös Legelo Erdo Nadas : kivett csök—

xx ! *, terület kenés

Az átadó XX ;; ! l ; :

művelési ág X! 3 l ] ' ! ;

Szántó . . . . . . '— 47 161 63 991 14 781 93 795 141 601 86 447 1 257 71 567 520 600

Rét . . . . . . . 67 838 — 778 359 1 485 71 564 14 169 2460 16 360 175 013

Szőlő . . . . . . 35 528 763 —- 199 4 863 6 134 1 916 11 2 639 52 053

Kert . . . . . . . 23 351 562 896 — 5 967 777 3 907 7 2 024 37 491

Gyümölcsös . . . . 26 425 784 2 034 301 — 3 712 1 760 ( 11 2 295 37 322

Legelő . . . . . . 122 685 14147 7 289 298 5 818 — 66116 1 015 32 022 249 390

Erdő . . . . . . . 19 794 3775 2068 206 1 731 17 208 — 275 11 170 56227

Nádas . . . . . . 495 1 145 13 2 40 895 335 — 1 685 4 610

Művelés alól

kivett terület . . . 28 713 4 263 1 384 _ 524 , 1 309 10 7937 14 564 2109 - 63 őóo O'sszes növekedés 324 829 72 600 78 453 16 670 115 008 252 685 189 214 7 145 139 762 1 196 366

,. *A 'községi változási jegyzékek alapján készített összesítés. Nem tartalmazza a térképfelújítások, az u; felmeresek során megállapított, a községekben korábban végrehajtott művelésiág-változtatásokat, továbbá (: foldnyilvontartasi munkarészekkel még nem rendelkező területeken történt változásokat.

A változtatások túlnyomó része a szántóterülettel volt kapcsolatban. Az ország szántóterületének jelentős része ugyanis gyenge minőségű, és magában foglal futóhomokos, szikes, erodált stb. területeket is. A kis parcellákban küzdelmesen

hasznosított területeket (: földnyilvántortás a pontos adókivetés érdekében a

tényleges hasznosítás szerint mutatta ki. A termelési feltételek kedvezőbbé válása következtében a gyenge minőségű szántóterület egy részén az üzemek termését- lagának, illetőleg pénzügyi mérlegének javítása érdekében vált szükségessé a művelésiág—változtatás, a terület más része pedig alkalmatlan volt a nagyüzemi

művelésre. Egyes időszakokban a gazdaságok kedvezőtlen munkaerőhelyzete

indokolta a változtatást vagy a gyengén termő területek műveletlenül hagyását.

Műveletlenül maradtak a gyengén termő szántóterületek ott is. ahol a hatóságok nem engedélyezték a művelésiág—változtatást. így például az állami gazdaságok- ban és termelőszövetkezetekben reprezentatív módon megfigyelt 94 466 kat. hold

vetetlen szántóterületből az 1966—1968. években — tehát 3 éven keresztül —- nem

vetettek be 39 925 kat. holdat. és a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan terü—

let is meghaladta a 20000 kat. holdat. A hatóságok azonban gyakran csak át- menetileg tudták megakadályozni a művelésiág-változtatást, mert a gyakorlatban pár év után a gyenge minőségű, elhanyagolt szántóterületek átkerültek a legelő

művelési ágba. Ez a folyamat még tart, és a nagyüzemekben 1970-ben is nagyon

sok gyenge minőségű szántóterület maradt vetetlen. (Lásd a 4. táblát.)

A szántóterület más részét telepítések céljára vették igénybe. Az ismertetett változások közel 25 százalékát a szőlő és gyümölcsöstelepítés indokolja, és a nagy telepítési programból a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől l967-ig végre- hajtott ültetvénytelepítéseket. illetve kivágásokat foglalja magában. A szocialista

MÚVELÉSIAG—VÁLTOZASOK

1015 átszervezés idején és utána az állami gazdaságokhoz és a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezetekhez került szőlőterület jelentős része nem volt alkalmas nagy- üzemi termelésre, és (: kiöregedett. gépi művelésre alkalmatlan ültetvényeket ki—

vágták. (Lásd az 1. ábrát.) A telepítések és kivágások eredményeként a szőlő— és

gyümölcstermelés mindinkább a sík vidékre került, mert a legtöbb szőlőt Bács—

Kiskun és Pest megyében telepítették; az összes szőlőtelepítés 77 és a gyümölcsös- telepítés 30 százalékát e két megye telepítései tették ki.

4. tábla

A megfigyelt gazdaságokban* 1970-ben műveletlenül maradt szántóterületek megoszlása és aránya

l l

, ,, , Vetetlen l Vetetlen

A szántóterület minősége Szantóterulet § szántóterület terület

(osztály) ! W, ! a szántóterület

' . " , százalékában

í megoszlása (szazalek)

! 4.1: 2.3: 5.5

ll. . . . . . . . . § 12.7 8.5 x 6.6

lll. . . . . . . . . ! 20,8 'ló,0 7.6

lV. . . . . . . . . ! 21.5 19.9 ! 9.1

V. . . . . . , . . ' l7,8 — 19.9 11,0

Vl. . . . . . . . . 13.6 lő.8 ! 12,2

Vll. . . . . . . . . , 7.1 11,0 15.4

vm. . . . . . . . . 2,4 ! 5.6 22.ó

Összesen 100,0 1000 9.9

*A 20 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságokra vonatkoztatott adatok.

A mezőgazdasági üzemek nagyüzemi állattenyésztésének szervezése. a to- karmányozási módszerek változása is jelentősen befolyásolta a művelési ágak a- lakulását. A rét és a legelő művelési ágak elkülönítése elvesztette jelentőségét. A gépesítés következtében az intenzívebb szántóföldi takarmánytermelés nagyobb teret kapott. A gazdaságok a szükséges takarmánymennyiséget kisebb területen termelték meg. A változtatásokkal összefüggően a szemes takarmány termények vetésterülete 1961—től 1969-ig 500000 kat. holddal, a kukorica vetésterülete közel

negyedrészével lett kisebb és egyidejűleg mintegy 300000 kat. holddal csökkent

a rét és legelő területe is.

A megfigyelt változások több mint 20 százaléka az erdőterületek változásá—

val függött össze. Az állami erdőgazdaságok könnyen jutottak mezőgazdasági te- rülethez telepítési programjuk megvalósításához. A községi tanácsok kezelésébe adott elhanyagolt tartalékterületek betelepítésével ugyanis levették a kezelés

gondját a helyi tanácsokról, amelyek csak veszteségesen tudták hasznosítani

ezeket a területeket. A korábban fáradságos munkával szántó művelési ágba vont gyenge minőségű területek hasznosítására is legcélszerűbb volt az erdősítés. Ké—

sőbb ezeken az erdősített területeken a szántóföldi hasznosítás visszaállítása már

nehézségekbe ütközött. és csak részben [történt meg. A változtatások következté—

ben az erdősített területeken a korábban termelt 400 millió forint értékkel szem—

ben csak mintegy 150 millió forint várható évente, és a várható veszteség a me—

zőgazdasági termelés korszerűsítésével állandóan növekedni fog. Ez nem igazi

veszteség, csak számított, de a körülmény figyelemre méltó. Az erdősítéssel kap—

csolatos művelésiág—változásoknak további negatívuma, hogy az átlagosnál jobb

minőségű talajokon fekvő erdők állománya ez idő alatt közel 200000 kat. hold—

dal gyarapodott.

,

2—

1. ábra. A-szőlőtelepítés és -kívágás nagysága, a régi és az új művelési ág a megfigyelt területen [unkát/mű

80 , ,

7 100% 7 f [ 5 F / T E S

70 _ 55670

60——

50—

40—

30—

20—

70—

0 Úkfzesm Aá'za'nfí Xél- K", ' A/m "79333? !

0 Wald" gif/MMM dasági/mi/e/

7" * ram 2795 aaa/,,

za — _,"

30——

40— , 5457"

50——

7004'70 K/V/íylís

ürge/am fyym/zy

Aművelésiág-változtatásokat a mezőgazdasági üzemek feltételezhetően az ü-

zemi többtermelés, illetőleg a területek hasznosítása érdekében hajtották végre, mégis azok többsége — a művelési ágak közötti mozgást tekintve - negatív elő- jelű. Ez a körülmény arra mutat, hogy a törvénynek az a célkitűzése. hogy az in—

tenzív irányú változtatásokat ösztönözze. illetőleg az extenzívirányúakat mérsékelje, csak részben valósult meg. Bár a művelésiág-változtatások intenzív és extenzív irányú csoportosításával a változtatások indokoltsága vagy indokolatlansága nem igazolható, segítségével a területfelhasználás folyamatáról mégis differenciáltabb

képet kapunk, ezért érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni az adatokat.

(Lásd a 2. ábrát.)

A változtatások okát már ismerjük. így itt pusztán az egyes művelési ágak kap—

csolatát, illetve a végeredményeket vizsgáljuk.

60

A művelési áganként megállapított változásokat irányuk szerint összegezve megállapítható, hogy intenzív irányú a változtatások 43 százaléka. extenzív irá—

nyú pedig a változtatások 57 százaléka volt. A művelési ágak területének nagy—

ságában a csökkenések és növekedések különbözeteként bekövetkezett változás (egyenleg) csak 27 százaléka a változási forgalomnak, amely valamennyi válto- zást, tehát a csökkenést és a növekedést is együttesen magába foglalja. A vál-

toztatások végül is a szántó- (élo/o). a rét- (320/0) és a kert— (70/0) területek terhére

történtek.

A szántóvá alakított terület nagyobb része (74 százaléka) intenzív irányú vál—

toztatással, kisebb része a szőlő és a gyümölcsös művelési ág területéből vált

MÚVELESIAG—VÁLTOZASOK

1017 szántóvá. A területek változásakor a szántóterületek jelentős része extenzív irány- ban változott, de a változtatott terület mintegy 33 százalékán szőlőt és gyümöl—

csöst telepítettek. A változtatások következtében, azok egyenlegeként a szántóterü—

let végül is jelentősen, közel 200000 kat. holddal csökkent.

2. ábra. A művelési ágat változtatott terület művelési ágak és a változás iránya szerint, 1962—1967

rmiszcsáxmfs % rffűzfmúi/fkfaís

10 u

90

80 70 50 50 40 30 20

10

455 555 44 532 70,4 zzz 272 55 H,!) 254 %

.: 'i'—g * *a a.

% % es e e Re

§ "3 § ; su § § §

*§ %: § en:—§) x% §, ; sux

x § x§ § s'x x x r§ § St§x

te . AR A, _e 4; x ._ g a

's e e ; § ?; e a: de e a, s

c,) % b, % § 4.3 (4 e: %Y % § §

. 17/611sz irán/á va'/Mais fx/mzíy zf'áf/W' ra'/falás

'Kert- és gyümölcsös terület együtt.

A rétterület viszonylag nagyobb mértékben csökkent, mint a szántóterület, és a változtatás 60 százaléka extenzív irányú folyamatot jelentett.

A legelőterületek negatív irányú változással csökkentek és növekedtek, ami arra enged következtetni, hogy a szántóföldi hasznosításból kiengedett területe—

ket átmenetileg legelőként hasznosították, illetőleg nem hasznosították.

A gyümölcsös művelési ág a telepítés 68 százalékával növekedett, mert ki- vágások is történtek, az ellenkező irányú változtatások miatt a szőlő művelési ág csak a telepített terület 34 százalékával gyarapodott. A telepítés 82 százalékához szántóföldet vettek igénybe.

A változtatások irányának megfigyelése alapján nyert képet a földek széles mi—

nőségi skálája miatt ki kell egészítenünk a változtatott területek minőségének vizsgálatával is. A változtatások íellegét ugyanis az is meghatározza, hogy nem mezőgazdasági célokra jó vagy rossz minőségű földterületet vettek—e igénybe, és hogy a jó és rossz földek milyen arányban kerültek változtatásra.

Különösen indokolt az igénybe vett földek minőségét vizsgálni ipari vagy e- gyéb létesítmények telepítésénél, mert az üzem termelési eredményét egyálta—

lába nem befolyásolja, hogy előzőleg milyen művelési ágban és milyen minő—

ségű területen folyt a termelés. Viszont állandó tehertétellé válik az, hogy a meg—

maradt földeken évről évre meg kell termelni azt a terméket, ami az igénybe vett területek mezőgazdasági termelésének megszüntetése miatt kiesett, ez pedig a jó

minőségű földek igénybevétele esetén nagyobb.

A népgazdaság számára a telepítések beruházásainak megtérülése szem—

pontjából sem mindegy, hogy milyen minőségű területet vettek igénybe. A művelési

ágat változtatott szántóterület 12 százalékán nagyobb részt a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezetek telepítettek szőlőt. A termelőszövetkezeteknél a közepes minő"

ségű szántóterületen való szőlőtelepités — a telepítés költségeit (átlagosan 52000 forint) és a művelési ágak tízéves átlagjövedelmét figyelembe véve — 24 év u—

tán biztositja a két művelési ág termelési eredménye között mutatkozó hasznot.

Ugyanakkor jó minőségű föld esetében 30 évre. rossz minőségű föld esetében 18 évre tehető ez az idő, az 1959—1969. évek átlagos termelési eredményét figyelembe

— véve.

Az azonos művelési ágú, de eltérő minőségű földeket különböző minőségi

osztályokban tartják nyilván, és a művelési ágat változtatott területek minőségét is kimutatták. így a változtatások további — a talajminőség alapján történő —- vizs—

gálatóra is lehetőség adódott.

5. tábla

A művelésíág-változások minőségi osztályok szerint, 1962—1967

_,,..__,,,,MM_, , , (százalék) , V , , ,, W

! _ l ,,

_l. 11. 111. IV. v. VI. 5 vn. ; vm. M;;á'es 25572?

Művelési ág l -,. kivett (3515.

l minőségi osztályú terület aránya terulet l kenes

Szántó ! 1,8 6,4 13,7 1a.s 20.4l221.14; 13.2' 4.6 — ; 1oo.o

Kert . 9.3 35,8 28,7 15,3 ó,8 1.6 0.1 —— 1 100,0

Gyümölcsös . 10.3 32.0 32.11 15.o 6,3 l21.2 ! 0.2 — , 1oo,o

Szőlő . . . . l 39 17.9 30.8 26.6 12.7 l 5:6 — 2.1 ; 0.4 -— 1 7000

Rét . . . . . 1.1 6.4 20,3 26.7 206 ! 15,0 7.5 l 2.4 — ! 100,0

Legelő . . . . 3.8 15,3 27,4 21,3 14,9 ] 12,0 3.8 1.5 — 1 100,0 Erdő . . . _ 5.9 15,4 239 2318 17.0 * 11,3 2.4 ; 0,3 -- ' 100,0

Nádas . . . . 10.0 23.3 37,9 187 8.6 1.1 0.4 0.0 —— 1OD,O

Művelés alól ; .

kivett terület ,. ,, — ; V"; 1, 7 f;___ _— j' *, '" _ 10010, 1291?

Összesen ; 2.3 70,7 79,2 19.8 16,8 (' 14.8 719 2.7 5.3 100,0

A művelési ágat változtatott területek között a jobb, a közepes minőségű és a gyengének minősített földek aránya közel azonos. Valójában a föld művelési ága és minősége együttesen határozza meg a változtatás jellegét. és a változta- tott területek minőségét művelési áganként külön kell vizsgálni, mert az egyes művelési ágak nem egyforma súllyal szerepelnek a változtatott területek között, és művelési áganként eltérő nagyságú a termeléshez (vagy változtatáshoz) rendel-

kezésre álló terület is. Művelési áganként kell vizsgálni a változtatást azért is.

mert a jó és a rossz földek közel azonos arányú igénybevétele két ellentétes szemléletű változtatás következményeként jött létre. Az első esetben válogatás.

művelési ágra való tekintet nélkül vették igénybe a legjobb minőségű területeket elsősorban nem mezőgazdasági célokra, ugyanakkor a gazdaságok igyekeztek szabadulni a gyenge minőségű szántóterületektől, vagy igyekeztek azokat hasz—

nositani. Ennek következtében a változtatott területek között a gyenge minőségű szántóterület kétszerese az l. és o ll. osztályú területeknek. és az igénybe vett szántóterületek között a rendelkezésre álló összes szóntóterülethez viszonyítva a

rosszabb földek aránya nagyobb.

MÚVELESlÁG-VÁLTOZASOK 1019

6. tábla

A művelési ágat változtatott szántóterület megoszlása 'a föld minősége szerint, 1962—1967

(százalék)

Az összes * A művelési ágat változtatott

Minőséglosztály — —'M—————————— ** W'Á "" ' ' *

szántóterue megoszlása ! szántóterület aránya'

!. . . . . . . . . . 4.2 1.8 2,5

ll. . . . . . . . . . 13,ó 6,4 2,8

lll. . . . . . . . . . 21,5 13,7 3.8

lV. . . . . . . . . . 21,8 18.8 ! 5.1

V. . , . . . ,. , . . 17.8 20.11 l 6.8

Vl, . . . . . . . . l 12,9 21,1 1 9.6

vu, .- . . " . . . . , 6.4 132 l 12,3

vm.. . , . . . . . . 1.8 4,6 15.3

Összesen 100,0 ; 100,0 l ——

'A rendelkezésre álló szántóterület százalékában.

A MÚVELÉSlÁG-VÁLTOZTATÁSOK ÉS A MEZÖGAZDASÁG TERMELÉSI ÉRTÉKE A művelésiág-változtotások jellegének elbirálása során nem hagyható figyel—

men kívül, hogy a változtatások a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem

nagyságát is befolyásolják. A hatás mértékét összegszerűen kimutatni nem áll módunkban, mert az anyagráfordítás részletes adatait nem ismerjük. A hatás irá—

nyérc és megközelítő nagyságrendjére a rendelkezésre álló adatokból az egyes művelési ágak utóbbi 10 évre vonatkozó bruttó termelési értékének (továbbiak—

ban termelési érték) alakulásából következtethetünk, és a művelési ágak kat. hol- dankénti termelési értékének összehasonlitósával az intenzív irányú változtatáso- kat magyarázni tudjuk.

3. ábra. A művelési ágak egységnyi területen elért termelési értéke szektoronként

arms 0420/7515 fla/' Mariánum/m fla/' Áll/IM! ú'l/ZDAJ'ÁGUA'

Ft ffk/Wílíszwm'fűrfx Ft

25 25

20 20 ,1

,a! x ,

1, x !

! l _:-.,l

'-. ."". _.-" " . /, x! ,._

LV. ... [4 ._.p 75 75 x , x ," [

a...fn .- , _J . J

, '%s', ,, N'

r— [, !! l, A "

/ "' l l _ I' X ,, ...''

RJ .,.— 70 'x , x , m _.

,"! x

. 'A'—:...w— ""—. Kr.; .. .

" ...,-F a . .

M 5 x/ 5 . . ! ,"

)

53317537517 .; a aztz'a'nz'fxutw 0 Szvsz—fm;

mutassam ea ca h%%%%%%%%m mmgmagiggggg

EÉESS'BÉESÉE 2333333323 %lx'xggtxrxxxhhv

— J'za'nfí ' --—- — Paff-legelő - -—-- Szi/á' """"""" ójr/á'rr/Msúls'

A különböző művelési ágak által elért termelési eredmények (lásd a 3. ábrát)

és a művelési ágak közötti változás kapcsolatának vizsgálatakor számolni

kell a termelési érték változását előidéző egyéb tényezőkkel. illetőleg összefüggé—

sekkel is. Valamely földterületen termelt termékek értéke nemcsak a művelési 'á- gok cseréje következtében változik. hanem a szektorok közötti földcserék is meg—

változtatják, vagy kölcsönhatásként befolyásolják az elérhető termelési érték ösz—

szegét. Ugyanígy a művelési ágak termelési értékeinek arányait valamely műve-, lési ágon bevezetett korszerű termelési mód is módosíthatja. Ezek, valamint az időjárás és az esetleges árváltozások a főbb tényezői a művelési ágak egységnyi területén elért átlagos termelési érték évenkénti ingadozásának is. ;

Mindezeket szem előtt tartva, a művelési ágak közötti cserék miatt a mező- gazdaság termelési értékében történt változást az egyes művelési ágak egység-

nyi területén az 1959—1969. években elért átlagos, folyó áron számított termelési

érték felhasználásával számítjuk ki és mutatjuk be. Folyó árat használunk, mert

* az időszak folyamán az összehasonlítást zavaró nagyobb árváltozás nem volt, és-

mert zárt körben, a művelési ágak között teszünk összehasonlítást.

4. ábra. Az egyes művelési ágak termelési értékének változása, 1962—1967

Mill/á far/nr 3500

3000 , '—

2500 _

2000 "'

7500

x x x

TUUU— ,_

m — —— — w

^X

VÁI'A

, , ; xm- kéf— Ira-mivela" az- "

SZM/" SZM * le ela" da Magi/ef 035359"

5017

7000

7500

2000

2500

3000

A művelési ágak termelési értéke jelentős eltérést mutat, és ez az eltérés in—

dokolja azokat (: művelésiág-változtatásokat. amelyeket az üzemek a telepítések

MOVELESIAG—VALTOZASOK

10-21 érdekében hajtottak végre. Az üzemeknek (] kedvezőbb termelési eredményekre való törekvése volt a fő indítéka az intenzív irányba történt változtatásoknak, és így pótolták azt a temelési értéket, amely a mezőgazdasági termelésből kivont terü—

leteken elmaradt. A mezőgazdasági terület kereken 200000 kat. holddal csökkent.

ugyanakkor az összesített termelésiérték a megfigyelt területeken az intenzív irá- nyú művelésiág-változtatások. a telepítések hatására kismértékben növekedett. Az egyes művelési ágak területének csökkenése miatt kiesett termelési értéket az új művelési ágban elérhető termelési értékkel összevetve a 4. ábrán bemutatott e—

gyenleget kapjuk.

Az eddig elmondottakat még azzal kell kiegészíteni, hogy a művelésiág-változ—

tatással a termelési érték csökkenése minden esetben azonnal bekövetkezett, vi- szont az új művelési ágban az optimális eredmény általában nem azonnal, telepí—

téseknél több év után vált elérhetővé.

aie

A művelésiág—változtatásokkal kapcsolatban elmondottak alapján megállapít—

hatjuk, hogy

-— a földvédelmi törvény hatályba lépése óta a mezőgazdasági területek, ezen belül a szántóterületek csak mérsékelten csökkentek:

— továbbra is jelentős nagyságú mezőgazdasági. illetve szóntóterületet vettek igénybe nem mezőgazdasági célokra; különösen nagy az erdőtelepítésre felhasz—

nált szántóterület;

-— elsősorban a rosszabb minőségű szántóföldek művelési ágát változtatták meg, közel egyenlő nagyságú terület művelési ága változott intenzív, illetőleg ex—

tenzív irányba, '

— az üzemek érdekeinek megfelelő extenzív irányú változtatásokat az igazga—

tási szervek csak időlegesen akadályozhatták meg annál is inkább, mert az üze—

mek az engedély megadásáig a vitatott területeket nem hasznosították (az enge—

délyezés jelenlegi rendje tehát formálissá vált. és szabályozásra szorul);

—— a mezőgazdaság számára elveszett területek nagysága és általában a mű- velésiág-változtatások iránya jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelmet.

A földvédelmi törvény megjelenése óta eltelt közel egy évtized alatt a tör- vény előírásainak hatására és attól függetlenül is új feltételek és igények alakul- tak ki a földdel való gazdálkodás terén. Naayobbrészt kialakult a termelés állan- dóbb szervezeti formája, befejeződött a művelési ágak arányainak jelentősebb változása, élesebben kirajzolódtak a feladatok. így például dönteni kell a rossz minőségű földek hasznosításáról, a futóhomokos szántóterületek művelésiág-vál- toztatásáról, biztosítani kell a földek jobb kihasználását. a fokozottabb talajjavítást.

felül kell vizsgálni, az új gazdaságirónyítási rendszer szellemével összhangba kell hozni a földek használatával kapcsolatos iogszabályokat (így újból szabályozandó a művelésióg—változtatások engedélyezése), és végül meg kell valósítani a földvé—

delmi törvénynek azokat a célkitűzéseit, amelyeknél a kivá nt eredményt nem értük el.

Ehhez — mivel a végrehajtás sikerét a szemlélet mindíg nagymértékben meghatá- rozza — el kell készíteni a földek értékelését, meg kell állapítani milyen értéket képviselnek a mezőgazdasági területek társadalmunk számára. figyelembe véve azt a körülményt, hogy a mezőgazdasági terület csak korlátozott nagyságban áll rendelkezésünkre.

A művelésiág—változtatások, a területfelhasználás helyes irányítása éopúay fo-

rinttal mérhető hasznot jelent a mezőgazdaságban, mint az új gépek vagy a kor-

szerű eljárások alkalmazása, sőt a jóvátehetetlen vagy csak nehezen jóvátehető hibák veszélye miatt talán még nagyobb figyelmet kell rá forditani.

E rövid összefoglaló tanulmányban a komplex területgazdólkodós néhány

problémáját kivantam élesebben megvilágítani, egy-egy részletére, létezésére fel—

hívni a figyelmet abban a reményben, hogy ezzel a megoldashoz némi segítséget adhatok.

PEBIOME

B oemxom xosxncnae sema-mm;: mamam, mamam-cx neommmmm open—cream nponsnozrma.

Tam, me mamam npnrozmsr zum Bmpamneam xynm'yp, omocxmnxcn :; pxzry nponasonc'men—

aux orpacneü, cuocoö ncnormaonam manner npemeuamn K3MCHHTBC$I a coonaercrnnu c passa- TneM npoassoncrsa mm nsmeuexmem norpeönocreü. I/Icuonmoaalme cemcxoxosxüc'mmm yrozmü mm Hecenmxoxoarrüc'raeum neneü Tome osnatxae'r nameHenne B orpacmx aeMHenem.

TamM oőpasoM menne oő namenenuxx n orpacrmx semnenem B rpynmponxe no nameünmm npmnaxam ocnezromnmo'r Hac 06 nameneannx n neme amonnoro ammonita—mennem cpencraa nponsnoncma n naror xapmny omocnrermno ncuomonamm samensnux yrozrnü.

Baum'ry cemoxomücraeunmx yromm a nx ncuonsaonaune c 1961 rona peryrmpye'r 333011 0 samme aemenmmx yrozmü. Aarop noxaamsaer paamep n xapax'rep uamenenxü, nponcmezrmnx co apervreea nosmnemm Bmeynommyroro saxoua. OH nonsepraer uccnenoaanmo nanomyemme LUKE Hecenscxoxoaxücrnenamr ueneü mamam; no nem-mee n nem BCHOJILSOBaHKX, momnpyer nsmenemm B orpacrmx semnenemm, xapaxrepmye'r cum mexny yxasaanmmn orpacmmm, nona- 3bIBaeT nsmeaemm ;; vm-rencnnuom n annencnenoxvr Hanpaanennn, ananusnpyer neeem-Bo uno- utaneü, Ha xoropmx npomonam nameneem, a TaIOKG pam, cmmron anacneü semenenna a zm—

Hame cwoumocm uponyxmm cemscxoro maniac—rna.

ABTOp yKa3bIBaeT Ha anatierme KOMIIJ'ICKCHOYO HCHOILEBOBaHHH YTOJIHÚ.

SUMMARY

Land is an indispensable means of production in agriculture. Where land is suitable lor growing produces which belong to several branches of cultivation the way of utilization may change from time to time according to the development of production, and to the changes in demand. The utilization of agricultural areas for non—agricultural purposes also means changes in the branches of cultivation. The changes of the branches of cultivation, therefore inform us. grouped according to the principal auality, of the changes that have occurred in the size of the basic means of production and provide a notion of the way of the management of the land area.

The protection and the proper use of lands of agricultural purpose are regulated by the law of land protection since 1961. The article ShOWS the size of the changes carried out since the enactment of the law and the character of the changes. lt examines the size ot lands utilized for non-agricultural purposes according to the purpose of the utilization, lt motivates the changes in the branches of cultivation. characterizes the connection be—

tween the branches of cultivation, shows the changes of the intensive and extensive tenden—

cies, analyses the auality of the areas that were changed as well as the role of the changes in the branches of cultivation concerning the development of the value of production of the agriculture.

The article emphasizes the importance of complex land economy.