A földterület művelési ágak szerinti megoszlásának alakulása Tolna megyében

A földterület művelési ágak szerinti megoszlásának alakulása Tolna megyében

FARAGÓ TIBOR A mezőgazdasági termelés alapja a

termőföld. A föld azonban nemcsak a mezőgazdasági termelésnek, hanem a bá-

nyák, lakóhelyek, utak, vasutak stb. lé-

tesítésének helyéül is szolgál. A föld

használatának módja változik. A föld—

terület használatának módja —— vagyis a különböző művelési ágak területének

nagsága, aránya -—— jellemző a gazdasági fejlettség adott fokára, bizonyos meg—

határozott tájra, területre. A művelési ágak arányára és minőségi változására igen sok tényező hat. A föld használati módjának kialakulását az alapvető ter-

mészeti tényezőkön kívül a gazdasági élet

törvényei, az adott gazdaságpolitika és még sok egyéb tényező is befolyásolja.

A föld használati módjának állandó vál—

tozása a bekövetkezett átalakulások fo—

lyamatos vizsgálatát teszi szükségessé.

Jóllehet a művelési ágak aránya orszá—

gosan kialakultnak tekinthető, tájegysé—

genként a jelenlegi körülmények között is mutatkoznak lehetőségek azok indokolt megváltoztatására, a közeljövőben pedig a mezőgazdaság teljes szocialista át- szervezésével és a földterületek rendezé—

sével bizonyos területeken elkerülhetet—

lenné válik a művelési ágak arányának legésszerűbb kialakítása.

E cikkben Tolna megye művelési ágai- nak arányában és a művelési ágak minő—

ségében az utóbbi 90 esztendő alatt be—

következett változásokat kívánom be- mutatni, és a történelmi kialakulással összefüggésben néhány időszerű földhasz—

nosítási problémát vetek fel.

Az elemzéshez szükséges adatokat az egyes községekre vonatkozó földterületi

összeírások szolgáltatták. A községi ada—

tokból építettem fel a jelenlegi közigaz—

gatási beosztásnak megfelelően a járá—

sokra és a megyékre vonatkozó összefog—

laló adatokat.

A, különböző időpontokban végrehajtott összeírások a mai közigazgatási terület—

től eltérő egységekre szolgáltattak ada—

tokat. Az összehasonlithatóság érdekében minden adatot a mai közigazgatási be—

osztás szerinti területre számítottam át.

A bekövetkezett változások bemutatása

céljából hét időpont adatait vettem üge—

lembe (1865, 1883, 1895, 1909, 1935, 1952, 1956). A felszabadulás előtti összeírások adatait hivatalos statisztikai közlemé—

nyekként megjelent kiadványokból vet- tem, az 1952. évi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Osz—

tálya szolgáltatta a gazdalajstrom alap-

ján. Az 1956. évi adatok az Állami Föld—

mérési és Térképészeti Hivatal Föld—

nyilvántartási Osztályának felmérésén

alapulnak, melynek: aranykorona érté—

keit, mint legmegbízhatóbb, jelenlegi ál—

lapotokra korrigált értékeket használ—

tam fel.

Megjegyzem, hogy az 1883. évi összeírás

adataiból, minthogy a nem termő terüle- teket figyelmen kívül hagyták, az össz—

terület nem állapítható meg. Ezért az

1895. évi adatokat alapul véve, korrekció útján határoztam meg az 1883. évi össz- területet.

A földterületnek művelési ágak szerinti

megoszlását jelentős mértékben befolyá—

solják a természeti tényezők és ezek

közül külön ki kell emelni a talajviszo—

nyokat, a földek minőségét kifejező egyik fontos értékmérő tulajdonságot.

Tolna megye földterületének megoszlása ínlajfr'lcsőwlc s:(*rinl*

Megnevezés Százalék

Meszes homokial—ai ... '7,3 Meszes homokos vályogtabaj ... 263 Meszes' középkötött vályogtavlaj ... 433 Meszes kötött vályogtalaj ... 3.6 Vizjárta: terület ... 7,7 Beépített terület, űrt. vasút, vízfelület,

erdő stb. ... ILS Összesen ... 100,0

* Görög László: Magyarország mezőgazdasági földrajza. Budapest. 1954.

Tolna megye területe tehát a mező- gazdasági feltalaj szempontjából megle—

hetősen egységesnek tekinthető. A kő—

töttség mértékétől eltekintve csak meszes és csak közömbös talajok vannak. A középkötött vályog és a homokos vályog

a megye területének 70 százalékát fog-

lalja el. Igen magas a vizjárta területek aránya is (a Sió, a Sárvíz és a Duna menti területek).

SZEMLE

727

A művelési ágak területének

változása.

Az a változás, amely a múlt század második felében hazánkban az egész

mezőgazdaság szerkezetét illetően meg—

indult, szoros összefüggésben van a föld-

terület hasznosítási módjában, a művelési ágak szerkezetében bekövetkezett alap- vető átalakulással. Az átalakulás az or—

szág területére jellemző, vidékenként

azonban méreteit, arányát tekintve vál- tozó, időbeli alakulása pedig eltérő.

l'. tábla A földterület megoszlása művelési ágak szerint Magyarország mai területén, Wii—1956

(százalék)

a i a

Művelési ág ! 1867 1883 [ 1895 1913 ! 1935 1949 * 1956

l !

szántóföld ... 40,5 52,2 55,5 59,7 60,3 59,2 58,0

Kert ... O,9 O,9 1,0 1,1 l,2 1,6 LS

Szőlő ... 2,2 2,3 l,!) 23 2,2 2,5 2,1

Rét: . . . ... ll,6 9,1 B,? 7,4 7,1 6,6 5,5 Legelő ... 17,S 'l4,3 l3,8 ll,1 10,6 9,8 10,1 Erdő ... 14,4 13,1 12,9 12,0 11,8 12,5 13,6

Nádas ... LO (),(i 0.5 0.3 (),3 O,3 O,3

Termőterület összesen ... 88,4 92,5 94,3 93,9 93,5 92,5 91,4 Nem termő terület ... ll,6 7,5 5.7 6,1 6,5 7,.") 8,6 .Mindössze 10050 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

!

Forrás: Dr. Kiss Albert: Állaitcnyészivésünk belterjessógénck alakulása az elmúlt száz évben..

(1857—1957). Statisztikai Szemle. 1958, 1—2, sz.

A művelési ágak változását a szántó és a kert területének növekedése, a rét, a legelő és a nádas területek állandó csök—

kenése, a szőlő és az erdő területek inga—

dozása, s Végül a nem termő területek

egyideig való csökkenése, majd fokozatos növekedése jellemzi.

Tolna megye művelési ágainak válto-

zását a 2, tábla adatai szemléltetik.

A változások tendenciája Tolna me—

gyében azonosnak tekinthető az országos szerkezeti átalakulással. Szembetűnő azonban a szántóföldnek és a szőlő terü—

letének nagyobb arányú részesedése az

összterületből. Ez a mezőgazdasági ter—

melésen belül a szántóföldi termelésnek és a szőlőművelésnek az országos átlag—

nál nagyobb szerepét domborítja ki.

Tolna megye területén a vizsgált idő—

szak alatt a szántóföld területe 55 száza—

lékal növekedett. Ha még azt is figye—

lembe vesszük, hogy a múlt század kö—

zepéig általánosan elterjedt háromnyomá-

sos művelési rendszer megszűnése kö—

vetkeztében a szántóterületnek eddig

ugaron hagyott egyharmadát állandó mű—

velésbe vették, a szántóterület majdnem megkétszereződött.

A rét területének aránya megközelítően az országos arányok változását követte, a legelők kisebb szerepet játszanak mint

9. old.

országosan: a rétterület mintegy felére, a legelőterület kb. 30 százalékára csök—

kent.

A kert területe minden egyes vizsgált időszakban növekedett, közel másfélsze- rese a 90 év előttinek.

Tolna megye szőlőterülete az ország összes szőlőterülete'nek 5,5 százalékát teszi ki. A megye mintegy 19000 kat.

hold szőlőterületéből a szekszárdi bor—

vidék régi idők óta mint történelmi bor- vidék, kiemelkedő helyet foglal el. Aszőlő

területének változására 1883—ig a nagy- mérvű növekedés (ZOO/0) volt a jellemző,

majd a filoxera miatt 12 százalékkal csökkent a területe. A fíloxeravész után

újra igen jelentős emelkedés (100/0) ta—

pasztalható, majd 1909 óta a szőlőterület ismét fokozatosan csökkent. Sajnos igen jelentős csökkenés következett be 1952 és 1956 között is. 1956—ban a szőlőterület 2013 kat. holddal, közel 10 százalékkal volt kisebb mint 1952—ben.

Az erdő területe az utóbbi években ta—

pasztalt növekedés ellenére is csak mint—

egy 85 százaléka a 90 évvel ezelőttinek.

A nádas területe a szabad vizek, mocsa-

rak lecsapolásával párhuzamosan állan—

dóan csökkent. A vizsgált időszak alatt összesen 86 százalékkal esett vissza te—

rülete.

2. tábla A földterület megoszlása művelési ágak szerint Tolna megyében. 1865—1956

l ,

Művelési ágak ' 1865 1883 1895 1909 1035 1952 1956

1 !

Katasztrális hold —

Szántóföld 265 304 339 021 377 963 396 905 410 156 414 011 411 039

Kert ... . . 4 646 5 312 5 202 6 044 , 6 204 6 840

Szőlő ... . 26 420 31 671 28 649 31 274 23 765 20 796 18 783

Rét ... 71 721 49 763 47 527 46 810 41 499 36 317 35 270

Legelő . . ... 120 251 77 455 71 162 51 595 42 594 36 988 39 010

Erdő ... 78 114 47 617 52 622 51 114 53 629 60 925 66 504

Nádas . . . . ... 10 555 3 637 3 311 2 980 1 402 1 497 1 448

Tetmőterület összesen 572 365 553 810 586 646 585 880 579 089 576 738 578 894 Nem termő terület . . 58 914 31 726' 28 846 33 888 31 589 44 939 43 756 Összes terület 626 279 585 536 615 392 619 768 610 678 621 677 622 550

Százalékos megoszlás

szántóföld ... 42, 4 57,9 01,4 64,0 67,2 66, ? 66,0

Kert ... . . , . 0,8 0,9 0,8 1,() 1,0 LI

Szőlő . 4.3 BA 4,6 5,0 3,9 3,3 3,0

Rét ... HA 8,5 7,7 7,6 6,8 5,8 5,7

Legelő ... 19 ?. 13,3 11,6 8,4 7,0 5,9 6,3

Erdő ... MA 8,1 8,6 8,2 8,7 9.8 10,7

Nádas ... 1,7 _____ (),6 O,!) 0,5 02 0,2 0,2

Termőterület összesen 91,4 94,6 95,3 94,5 94,8 92,7 93,0

Nem termő terület .. 8,6 5,4 4,7 5,5 5,2 7,3 7,0

Összes !erü-let 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Index: 1865. év : 100

Szántóföld ... 100 128 142 150 154 156 155

Kert . 100 114 112 130 134 147

Szőlő . . . 100 120 108 118 90 79 71

Két . . . . 100 69 66 65 58 ől 49

Legelő ... 100 64 59 43 35 ?.l 32

Erdő 100 61 67 66 69 78 85

Nádas 100 34 31 28 13 14 14

Nem termő terület . . 100 59 53 63 58 83 81

* Az 1883, évi összeírásban nem szerepel a nem termő terület. Az adatot úgy kaptam, hogy köz—

ségenként az 1895. évi 'lerü'lebre egészítenem lni az egyes községek 1883, évi Kerületi—t. Ahol: ezt a mód—

mrt nem lehehebt alka-lmazni, mert az 1883-as termőterület nagysága közel állt az 1895-65: összterülethez, OM az 1895—63 nem termő területet adtam az 1883-es termőterülethez.

Források: 1865. évre: Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és íöldjövedelme. Buda.

1883. évre: Magyarország összes becslójánásaáma—k osztályozási videken—kémi elsödleges tiszta jőve—

delmi fokozatai és sommás osztálykiv'onata—inak összeállítása. Budapest, 1883.

1895. évre: A magyar korona. országainak mezőgazdasági statisztikája. [. köt. Budapest. 1897 1909. évre: A magyar korom országa-i adóközösaségeinek területe és kataszteri thzt-a jövedelme ma':- velzési áganként, osztályonként az 1909. évi V. 11. c. alapján végrehajtott kiigazítás után. Budapest, 1918—14.

1935. évre: Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai 105. köt. Budapest. 1938, 1952. évre: A Központi Statisztikai Hivatal adatai az 1952. évi gzmlalnjslmmok alapján.

1956. évre: Az Állam Földmérési és— Térképészeri Hivatall— adatai.

A művelési ágak arányában bekövet— kozatosan növekedett, ettől kezdve pedig

kezett változásokat az Lábra szemlélteti. állandóan CSÖkkent— EZ 32231 magyaráz—

A különböző művelési ágaknál a vál- hato'hogy 1909'1g ? mocsamlÉIÉCsapcilÉ'sa'

tozások nem egyenletesen következtek be. yalz'aDuna Énedrenek rendezesevel ujabb

A legnagyobb változások a múlt század es Ujabb teruleteket vontak beamezögaz-

utolsó két évtizedében történtek, főleg a (133381 termeleSbe- Etta kez??? azon?!"

szántó, a rét és a legelő esetében. (Lásd az utak, a 'yasutak, a telepulesek mmd

:) 2. ábrát.) nagyobb teruletet foglalnak el, es az er—

, , , , ,, dők telepítése is a mezőgazdaságilag mű—

A mezogamafajgúa? muvflt tenílet velt terület terhére történik.

(szántó, kert, szolo, ret, legelo) nagysaga

1865 óta nem változott jelentős mérték— A szántóterület aránya a megye közsé—

ben. 1909—ig a mezőgazdaságilag művelt geiben igen eltérő. Ezt mutatják a 3.

terület, ha nem is nagymértékben, de fo— tábla összefoglaló adatai is.

SZEMUÉ

729

3. tábla.

Tolna megye kőzse'geinek megoszlása a szántóterület aránya szerint

Községek Szántóterület

A z összes területből á W" á szántó (százalék) a' nya kat. *" nya-

szama (száza— hold (száza-

lék) lék)

1865

— 20 ... 8 7,7 12 020 4,5 20,1 — 40 ... 22 21,2 52 636 19,8 40,1—50 ... 36 34,6 89 579 33,8 50,1 -— 60 ... 20 19,3 58 331 22,0 60,1—65 ... 10 9,6 33 783 12,7 65,1——70 ... 4 3,8 5 783 2,2 70,1— ... 7 4 az 13 172 5,0 Összesen 104— 100,o 265 304 100,o

1895

6 5,7 8 207 az

12 mi 47 034 12,6 16 15,3 70 315 18,6 14 13,3 66 631 17,6 18 17,1 49 781 13,2 39 am 135 395 35,8 Összesen 105" ma,!) 377 963 mm

1935

—20 ... — — — —

20,1—-40 ... 4 3,8 4 620 1,1 4o,1—-50 ... 4 3,8 8 717 2,1 50,1——60 ... 15 14,3 84 262 20,5 son—05 ... 8 7,6 44 825 10,9 csn—70 ... 18,1 65 055 15,9 70,1— ... a') 52,4 202 677 495 Összesen 105" 100,0 410 156 maa

1956

7 0,5 8 120 z,0 9 8,4 27 188 6,6 13 12,0 52 451 12,8 12 11,1 55 599 13,5 13 12,0 41 914 10,2 54 50,0 225 767 54,3_

Öaszesen 108 mm 411 039 100,0

* Dalmend és Újireg nem önálló községek.

Pakta: es Simontornya adatait az összeírás nem tartaknazzax.

** Dalmand. Pusztahencse.

községek.

Uiireg nem önálló

Az adatokból megállapítható, hogy:

1. a szántóterület állandó növekedésé- vel párhuzamosan növekszik azoknak a

községeknek a száma, amelyekbenv a szántóterület aránya magasabb, tehát a

szántó növekedése általános volt a me- gyében;

2. a megye szántóterületének állandó növekedése mellett a nagyságkategóriák

közül csak a 70 százalékon felüli szántó- területi aránnyal rendelkező községekben növekedett minden időszakban a szántó—

terület;

3. a többi kategóriában a szántóterület nagysága nagymértékben ingadozik;

4. a megye szántóterületének 1956—ban

mintegy 55 százaléka azokhoz a közsé-

gekhez tartozik, amelyekben a szántó az összterületnek több mint 70 százalékát teszi ki, és nem egészen 9 százaléka van azokban a községekben, amelyekben a szántó területe a község összes területé—

nek felét nem éri el?

Jól szemlélteti a bekövetkezett változá—

sokat a 3. ábra három térképe.

A legnagyobb szántóterületi arány a megyén belül két vonal mellett alakult

ki: az egyik a megye nyugati határán, a Dombóvárt és Felsőnyéket összekötő, a

másik a megye középső részén a Bonyhá—

dot és Pálfát összekötő egyenes. Az előbbi

egybeesik a Fejér—Tolna megyei lösz- hát Tolna megyei nyúlványával, az

utóbbi pedig a Simontornya—Mohács

közötti löszvidék Tolna megyei részével.

A szántóterület növekedése főként a

természetes gyepterület rovására történt.

A természetes gyep, a rét és a legelő szerepe a szántóföldi takarmánytermesz—

tés elterjedése mellett is igen nagy. Van—

nak mélyfekvésű területek, melyek más formában nem is hasznosíthatók, csak

rétként. A jó minőségű legelő a termé- szetszerű szarvasmarhatartás előfeltétele.

A természetes gyepterület nagságának és minőségének különösen nagy jelentő—

sége van Tolna megyében, ahol igen ma—

gas a szántóterület részesedése az össz- területből, ugyanakkor igen fejlett a szarvasmarhatenyésztés és ezenkívül szinte minden állatfaj —— köztük legin—

kább a juh —— számottevő legelőt igényel.

A rét és a legelő arányának változása

a szántóterületben bekövetkezett válto-

zások tükörképét adja.

Figyelemre méltó a legelő- és a rét—

terület egymáshoz viszonyított arányának alakulása. Ezt a 100 kat. hold legelőre

jutó rét területének változásával szemlél—

tethetjük. (Lásd a 4. táblát.)

1. ábra. A földierüle! megoszlása művelési ágak szerint Tolna megyében 1865—1956

-

7; ,- ,],w—

/

75755 7585 7895 7.909 7955 7.952 7.956

.

! Hllll ! m

) S0727 két

Mia/as Nem fel,/nő fem/la

4. tábla A sui: kal. hold legelőre jutó re'! alakulása Tolna megyében járásonkc'nh 1865—1956

Járás 1865 1883 1895 ! 1909 1935 11952) 1956

, ( §

Bonyhádi ... 592 78,5 85,8 ! 1018 117,l 114, 5 77,7 Dombóvári ... 47,4 66,3 90,2 101, 6 119,5 118, 8 110,9 Gyönkí ... 47,7 43,4 43,3 49, 8 71,9 63,1 67,1 Paksi ... 48,7 48,0 49,1 68, 5 7,9 76,9 65, 6 Szekszárd? ... 903 81,6 74,1 1223 114,1 117, 9 110 3 Tamási ... 55,1 95,6 BSA 110,". 127,4 l35,7153,3

Megye összesen 591; 64,2 664 * l 98 2 yo,;

(

*- Szekszárd várossal együtt.

A vizsgált időszakban, különösen pedig a múlt század utolsó harmadában első—

sorban a legelőket törték fel és csak ki—

sebb mértékben a réteket. Ennek követ—

keztében Tolna megyében 1952—ben majdnem 100 kat. hold rét jutott 100 kat.

hold legelőre, szemben az 1865. évi 60 kat. holddal. 1952 és 1956 között azon—

ban kissé visszaesett a rémek a legelőhöz

viszonyított aránya. Ha az 1952 és 1956 között bekövetkezett változásoknál az

9031 974

abszolút számokat is figyelembe vesszük,

a rétterület csökkenését és a legelőterület növekedését tapasztalhatjuk.

A művelési ágak minőségének változása

A földek minőségének megközelítő ér—

tékelésére még ma is legalkalmasabb a

kataszteri tiszta jövedelem aranykorona—

értéke (a továbbiakban aranykorona—

érték). Az egyes művelési ágaknál azon—

SZEMLE

ban az értékelést más, a művelési ágakra jellemző tulajdonság is kiegészíti. (így például a réteknél és a legelőknél a gyep—

731

tőkehiány, a fekvés, a szőlő fajtája stb.) Ezért a művelési ágak minőségi jellemzé-

sét a szántó és a kert esetében az arany—

terület állapota, terméshozama, kemé— korona—értékekkel, a szőlő, a legelő és a

nyítőérték—hozama, a számosállat—eltartó rét esetében még más, fontos tulajdonsá—

képesség; a szőlőknél a tőkék kora, a gokat is figyelembe véve végeztem.

?. ábra. A művelési ágak területének változása, 1865—1956 (százalék)

%

isa .

f /

150 /

130

120

(A

170 ., xx

x

xx

mo

xx

K

90 xx

N*xx :

sa

X

70 X %; (:%me /

o _____________

60 X _ A N______

'x x """"""

50 _ x

x xxx._

40 'x_ _ ——__

§..._ _. —-o_ ______ —o—4

50 " ___,

x.

x_x

20 xx. ___-7

x ... __

10

a ! ! § : E'

7865 7885 7895 7909 7955 7952 7955

0 ___o m.j.—.... ...

Szántó lren/ Iza/a Ref

o———-—-O ooceaooooooe '—""""—' , ..

[ege/á' ff'dfí' A/áa'as Nem fal'mó feny/el

Az előzőkben azokat a nagyméretű át-

alakulásokat vázoltam, amelyek a műve—

lési ágak terűletében következtek be.

Nyilvánvaló, ezeknek a változásoknak a

hatása az egyes művelési ágak területé—

nek aranykorona-e'rtékében is megmutat- kozik. Az átlagos aranykorona-érték vál- tozásának megállapítására az 1909. és az

1956. évi adatokat használtam fel.

A szántóterületet az átlagos arany—

korona—érték szerint nyolc csoportba so- roltam.

A két időpontra vonatkozó alapján megállapítható:

adatok

a.) A szántóterület átlagos aranykorona-

értéke növekedett. A magasabb kate—

góriákban növekedett, az alacsonyabbak- ban csökkent a szántóterület nagysága.

Okát egyrészt a feltört, Szántóföldi mű—

velésre igen alkalmas gyepterületek jó

minőségű szántóvá válásában, másrészt az alacsonyabb kategóriába tartozó szántó

tökéletesebb művelésbe vonásában (vizek

levezetése, talajjavítás, trágyázás, jobb

szántás) látom.

b) A községek számának megoszlása

nagyjából követi az egyes kategóriákhoz tartozó szántóterület megoszlását. A

3. ábra. A szánlóterülei arányának alakulása Tolna megyében községenként (1865, 1895, 1956)

7865

_EMHHIIR%

7895

ÉÉÉMWM%7

Azo zar—40 407—56'507—50 Jar-5! 557170 707- 96

SZEMLE , 733

7956

_námnumm%

')0 Pub/40 WW 507A60 m7—65 657—70 73"%

6—10 aranykorona—értékű szántóterület— vetkeztetést vonhatjuk le, hogy elsősor—V tel rendelkező községek száma csak ban azokban a községekben nÖVekedett eggyel csökkent, a hozzájuk tartozó szán— a szántóterület, amelyekben a földek mi- tóterület mégis lényegesen kisebb 1956— nősége jobb volt.

ban, mint 1909—ben volt. Ebből azt a kö—

5. tábla A községek megoszlása sm'nlólerűletük átlagos aranykorona—értéke szerint Tolna megyében

1909-ben és 1956-ban '

1909 1956

Községek ! Szántóberület Községek Szántóterülec

Átlagos _ _

aranykorona-élték aránya kat. § aránya aránya kat. aránya

száma (száza- hold (szú/,a- száma (száza— hold (száza-

lék) 1 lék) [ lék) i lék)

— 6,00 4 3,8 5 469: 1,4 — -- — —

6,01—— 8,00 . 9 8,6 17 225 4,3 9 SA 12 205 3,0

8,01 — 10,00 . . 8 7,7 23 611 5,9 7 6,5 17 504 4,3

10,01——12,00 20 19,0 82 212 20,8 lö 13,8 55 022 13,4

12,01 — 14,00 ... 25 23,8 85 441 21,5 21 19,4 77 759 18,9 14,01 —— 16,00 ... 19 18,1 71 421 18,0 25 23,2 98 441 23,9 16,01—18,00 ... 14 13,3 79 716 20,1 23 21,3 110 982 27,0

18,01 —— ... 6 B,? 31 810 8,0 8 7,4 39 126 9,5

Összesen 105* 100,0 : 396 905 1000 108 * 100,0 411 039 100,0

* Dalmand, Puszhahencse, Újíreg nem önálló községek.

Jelenleg a szántóterületnek mintegy A megyében a kertterület állandó nő- 70 százaléka közepes és ennél valamivel vekede'se következtében minden kategó- jobb, 10 százaléka jó, a többi gyengébb riába nagyobb terület tartozott 1956—ban, minőségűnek tekinthető. mint 1909-ben, kivéve a 24,01—28,00 kom"—

nás csoportot. Újabb területeknek a kert művelési ágba való bevonásával tehát a

magasabb aranykorona—kategóriába tar-

tozó területek mellett jelentősen növeked—

tek azok a kertterületek is, melyeknek kisebb az aranykorona—értéke. A megye kertterületének átlagos aranykorona-ér—

téke kismértékben csökkent, területegy—

ségenként viszont rendkívül változóan

alakult. A kertterület nagyobb része (53,3

százaléka) 16—24 aranykorona—értékű, 27,7 százaléka 24 aranykorona feletti, a

többi pedig 16 aranykorona alatti terület.

6. tábla A kőne'gek megos:1 a' sa kertierülefük átlagos aranykorona-értéke szerint 1909-ben és 1956-ban

1909 1956

Községek Kettterület Községek ! Kertterület

Átlagos

aranykorona-ertek aránya kat. aránya. aránya aránya

száma (száza- hold (száza- száma (száza- hold (száza—

lék) lék) lék) ] lék)

-— 10,00 ... — —— -— 3 2,8 338 4,9

10,01—12,00 ... 3 2,8 108 2,1 3 2,8 157 2,3

12,01—-16,00 ... 14 13,3 599 11,5 18 16,8 810 11,8

16,01——20,00 ... 28 26,8 1215 23,4 30 27,7 1796 26,3

20.01 —— 24,00 ... 30 28,6 1669 32,1 29 26,8 1849 27,0

24,01——28,00 ... 26 24,7 1402 26,9 20 18,5 1235 18,1

28,0l — ... 4 3,8 209 450 5 4,6 655 9,6

Összesen 105* 100,0 5202 100,0 108 100,0 6840 100,0

* Dahmand. Pusztahencse, Újireg nem önálló községek.

A rétek átlagos aranykorona—értéke nö—

vekedett. Ez azzal magyarázható, hogy elsősorban a szárazabb fekvésű réteket vonták be szántóföldi művelésbe, a ré—

gebben túlságosan vizenyős területek pe—

dig a vizek (főleg a Duna) szabályozásá—

val termékenyebbé váltak. Mindkét té—

nyező a rétterület minőségének javulá-

sát segítette elő.

7. tábla A községek megoszlása rzt'tterülelúk átlagos aranykorona-értéke smrint 1909-ben és 1956—ban

1909 1956

Községek Rétterüleb Községek Rétterület

Átlagos _

.

aranykomna-érték aránya kat. aránya aránya kat. aránya.

száma (száza- hold (száza- száma (száza— hold (száza-

lék) lék) lék) lék)

—- 8, 00 ... 2 1,8 3 905 8,3 6 5,6 2 662 7,5

8, 01— 10, 00 ... 11 10,6 6 413 13,7 12 11,2 3 721 10,6 10, 01——12, 00 ... 31 29,7 12 405 26,6 21 19,4 5 289 15,0 12,01 —- 14,00 ... 30 29,0 8 202 17,5 33 30,5 8 175 23,2 14,01 — 16,00 ... 25 24,0 10 735 22,9 26 24,0 10 015 2891

16,01 —— 18.00 ... 4 3,9 4 833 10,3 6 5,6 4 170 ILS

18,01 —- ... 1 LO 317 O,? 4 3,7 1 238 3,5

összesen 100100 0 l 46 810 1 100,0 108 mm 35 270 100,0

* owmand. Pu'sztahencse, Újireg nem

Jelenleg a megye rétterületének mint—

egy 50 százaléka 12—16 aranykorona—

értékű. A rétek átlagos aranykorona—

értéke egyedül nem jellemzi a rétek ér- tékét, mert a fekvés, a jobb vagy rosz- szabb minőségű füvek aránya, a gondo—*

zás stb. a földek minőségétől eltérően alakíthatja a terméseredményeket. A

önálló községek. Szedres községnek nincs rétterübete.

megye járásait a rétterület minősége sze- rint három osztályba sorolják1 (I. oszt.:

20 mázsánál magasabb, II. oszt.: 16—20 mázsás, III. oszt.: 12—16 mázsás éven—

kénti szénatermés):

1 Héray Tibor és Némeih Boldizsár felmérései Kurulec Viktor módosításával. Állattenyészwk

kézikönyve. Budapest. 1955. 495. old,

SZEMLE

735

I. oszt.: bonyhádi járás;

II. oszt.: szekszárdi, gyönki, dombóvári járás;

III. oszt.: paksi járás.

A legelőterület minőségének alakulá—

sát vizsgálva, azt tapasztalhatjuk, hogy legnagyobb mértékben a 3—5 arany-

korona—értékű legelők területe csökkent.

Emellett még a 7 aranykorona feletti le—

gelőterületeknél tapasztalható nagyobb arányú csökkenés. Jelentős viszont a te—

rületnövekedés a legalacsonyabb kate—

góriánál.

Ha nem a legelőterület nagyságának, hanem a községek számának megoszlását tamási,

vesszük figyelembe, azt tapasztaljuk, hogy nőtt azoknak a községeknek a száma, amelyekben jobb minőségű, ma—

gasabb aranykorona—értékű legelők van—

nak. Ebből azt a következtetést vonhat—

juk le, hogy legtöbb helyen a rosszabb

minőségű legelőket törték fel, viszont ebből az összefüggésből feltehető az is,

hogy azokban a községekben, amelyek—

ben rossz minőségűek a földek, a szántó- földi művelésbe vont területek ismét le—

gelővé váltak, s ez okozta a 2 arany—

korona-értékűnél gyengébb minőségű le—

gelők területének közel két és félszere—

sére való emelkedését.

8. tábla A községek megoszlása legelőterüietük átlagos aranykorona—értéke szerint 1909—ben és 1956-ban

1909 1956

Községek Legelőtetület Községek Legelőterület Átlagos

aranykorona-érték ,

aranya kat. aránya aránya kat. aránya

száma (száza- hold (száza- száma (száza- hold (száza—

lók) lék) lék) lék)

—2,00 16 15,5 3 312 6,4 ! 14 l3,0 8 164 20,9

2,01—3,00 . . 17 16,5 7 045 13,7 17 15,7 4 629 11,9

8,01—4,00 . . 26 25,2 11 422 22,1 22 20,4 6 868 17,6

4,01——5,0() . . . . 24 23,3 13 220 25,6 14 13,0 4 523 11,6

5,01—6,00 5 4,9 3 010 5,8 17 15,7 5 215 13,4

6,()l -— 7,0() 5 4,9 2 348 4,6 7 6,5 2 676 6,8

7,01—— ... 10 (),7 11 238 21,8 17 15.7 6 935 17,8

Összesen um 100,a 51 595 mm í 108 mm 39 010 ! 100,a

* Daclmand, Pusztahencse, Újireg nem önálló községek, Szedres és Várdomb községeknek nints legelóterülebe.

A legelők keményítőe'rték—hozama és számosállat—eltartó képessége igen alkal—

mas a legelők minőségi jellemzésének ki- egészítésére.2 A megye járásait ezen is—

mérvek szerint három osztályba lehet so-

rolni (zárójelben az átlagos aranykorona- értéket tüntettem fel):

1. oszt.: dombóvári rás (454);

II. oszt.: gyönki (4,05), bonyhádi (250),

szekszárdi járás (6,17);

III. oszt.: paksi járás (4,00).

(5,97), tamási já-

Az osztálybasorolás az alábbi értékek

alapján történt:

, . _ Egy kat. hold szá- Osztály Ég!;áss 333222; mosállat—eltartó

képessége

I. ... 8 —- 1 — 1,25

II. ... 6 —— 8 0, 75 —— 1

III. ... 4—6 0,50—0,75

: Héray leor és Németh Boldizsár felmérései Kurulec Viktor módositásával. Állattenyésztők kézi—

könyve. Budapest. 1956. 496. old.

Megállapíthatjuk, hogy a legelők átla- gos aranykorona—értéke nincs szoros ösz—

szefüggésben a keményítőérték—hozam—

mal és a számosállat—eltartó képességgel.

Ezt leginkább a II. osztályba tartozó bonyhádi járás legelőinek igen alacsony és a szintén a II. osztályba sorolt szek- szárdi járás legelőinek feltűnően magas

átlagos aranykorona-értéke igazolja.

A megye szőlőterülete 1909 és 1956 kö- zött —— mint már említettem —— jelentősen csökkent. Ezzel együtt csaknem minden kategóriában kisebb lett a szőlőterület kivéve a 12 aranykorona alatti szőlőket, amelyeknek területe jelentősen növeke—

dett. Növekedés tapasztalható még a 20,01—24,00 és a 32,01———36,00 arany-

korona—értékhez tartozó területeknél is,

bár az utóbbinál egészen jelentéktelen.

1909—ben a megye négy községében volt

40 aranykorona feletti a szőlőterület, 1956-ban már nyolc községben. Átlagosan

20,01———24,00 aranykoronát képviselő szőlő- területe 1956—ban 21 községnek volt az

1909. évi 9 községgel szemben.

9. tábla A községek megoszlása szőlőterületúk átlagos aranykorona-értéke szerint 1909—ben és 1956—ban

* 1909 1956

Községek Szőlőberület Községek Szőlőtetület Átlagoa

aranykorona-érték aránya kat. aránya. aránya kat.. aránya

száma (száza- hold (száza- száma (száza- hold (száza-

lék) lék) lék) lék)

— 12,00 ... 15 14,3 2 084 6,7 12 11,2 3 956 21,1 12,01—16,00 . ,. 25 23,s 8980 28,7 27 25,2 2784 14,8 16,01—20,00 . 37 , 353 8802 28,1 26 243 4142 22,0

20,01—24,oo 9 8,6 1 829 5,8 21 19,6 2 314 123

24,01 — 28,00 4 3,8 989 3,2 5 4,7 729 3,9

28,01 —- 32,00 4 3,8 2 297 7,3 2 1,9 340 1,8

32,0l-—36,00 4 3,8 1 020 3,3 4 3,7 1 091 5,8

36,01 — 4o,oo 3 2,9 910 2,9 2 1,9 604 3,2

40,01— ... 4 3,8 4 368 14,0 8 7,5 2 823 15,0 Összesen 105* 100,o 31274! 100,0 107"! 100,0 13 783 100,()

* Dal—mami. Pusztahencse, Úiireg nem önábló községek.

** Dombóvár községnek nincs szőlőterülete.

A szőlőterület minőségét a földterület . U- tábla

aranykorona—értéke mellett a tőkék kora A "mmm" "190033?! Ha *Oke'l'df'u mérni"

és a tőkehiány is befolyásolja.

Az összes szőlőterületből

10. tábla 5-nél ' 5__ 254161

A szőlőterület megoszlása a tőkék kora szerinl* Járás, város M Ösz-

-- tőkehiányú terület az ösz- 35959"

. Az osszes szőlőterületből szea szőlőterület százalé-

káb

3 4-12 13-25 25 a"

éves— éves— Ö

Ja,-Ag, vám nél W nél me' Bonyhádi ... — 14,8 85,2 1oo,o

"m' éves tti—_ se" Dombóvári ... 1,4 sms 37,8 1oo,o labb gebbl Gyönki ... 21,6 26,8 51,6 mm

——————————— . Paksi ... 23,5 73,2 3,3 100,0'

*gggááaetgrgg'ggkgfgjs Szekszárdi ... s,4 46,1 45,5 100434

Tamási ... O,8 38,8 60,4 mm

Szek zárd vá 17,6 BSA 26,0 100,0

Bonyhádi ... — o,3 1,7 sem 1oo,o s m '

Dombóvári ... 3,2 3,0 33,8 60,0 mm Megye összesen 13,4 50,6 36,0 100,0

Gyönki ... — 2,4 10,0 87,6 100,o

aÉzggái';;;jgjj; %; 233 322 ggg %f; * A Szőlészeti Kutatóintézet 1953. évi adat-ai.

Tamási _ ... (),-4 5,7 5,6 88,3 mm , , - .. .

Szekszárd vmos 103 4,9 23 81,9 xoo,o E ket, a szoloteruletek mmőségét ki- Mawe összegen 1,4 5,0 17,6 76,0 100,0 _fe)ezo mutat? a szőloteruleÉgk allapotáról

Igen kedvezotlen képet nyujt.

* A Szőlészeti Kutatóintézet— 1953. évi adatai. a

12. tábla A községek megoszláSa mezőgazdaságilag művelt területük átlagos aranykorona—értéke szerint

1909—ben és 1956—ban

1909 1956

. Mezőgazdasági Mezőgazdasági

Átlagos Községek terület Községek terület

aranykorona-érték

aránya. kat. aránya aránya kat. aránya,

száma (száza- hold (száza— száma (wiza- hold (száza-

lék) lék) lék) lék)

— 6,00 ... 1 1,0 5 127 1,0 —— —— -— -—

6,01 — 8,00 ... 9 8,6 18 540 3,5 11 10,2 21 026 4,1

8,0l — 10,00 ... 9 8,6 41 730 7,8 9 8,3 46 394 9.1

10,01 —— 12,()O ... 20 19,0 80 260 15,1 17 15,7 72 246 14,1 12,01 —14,00 ... 28 Hű,? 148 814 28,0 22 20,4 116 003 22,7

"14,01 — 16,00 ... 24 22,7 154 551 29,1 24 22,2 114 900 22,5

16,01 ——18,00 ... 7 S,? 21 379 4,0 19 17,6 96 894 19,0

18,01 —20,00 ... 3 2,9 38 221 7,2 4 3,7 21 158 4,1

mm —— ... 4 3,8 23 164 4,8 2 1,9 22 322 4,4

Összesen 105' 100,0 531 786 100,0 ,, 108 100,0 ! 510 942 100,0

* Dalmand, Pusztahencse, Újireg nem önálló községek.

SZEMLE

737

A megye területének művelési ágak sze-

rinti

tozások azt eredményezték, hogy a mező—

gazdaságilag művelt terület átlagos

aranykorona—értéke növekedett. Ez ért-

hető is, mert a mezőgazdaságilag művelt

területen belül növekedett a szántó— és a

kert-, csökkent a rét- és a legelőterületek

aránya. (Lásd a 12. táblát.)

*

Joggal felvetődik az a kérdés, hogy

vajon a művelési ágak jelenlegi arányá- nak megváltoztatása szükséges—e? Ha

igen hol, milyen mértékben és mely

művelési ágaknál?

Az esetleges változások szükségességét,

helyességét megyei szinten és csak a mű- velési ágakra vonatkozó adatok alapján elbírálni nem lehet. Az egyes területi

egységek adottságai, domborzati, üzemi

viszonyai alátámaszthatják egy bizonyos irányú megváltoztatás szükségességét. A mezőgazdaság szocialista átalakítása minden bizonnyal e tekintetben is újabb feladatok megoldását követeli meg már a közeljövőben. A földek üzemi rendezése során az egyes területeken a művelési ágak arányában jelentősebb változások is bekövetkezhetnek.

A művelési ágak területi elhelyezésére és arányuk megváltoztatására egyrészt a helyes ökonómiai arányok, másrészt a jövedelmezőbb és gazdaságosabb ter-

melés érdekében Tolna megyében több

lehetőség is kínálkoznék, és elvileg ezek a változtatások szükségesek. A változ- tatások méreteinek és konkrét helyének elbírálása azonban már nem elvi, hanem

gyakorlati feladat.

Az egyik megoldandó probléma, amely főleg a területi elhelyezéssel kapcsolatos, a szőlő művelési ágnál jelentkezik. A Szőlészeti Kutatóintézet községenként

megállapította a szőlőtelepítésre alkal—

mas területeket. Eszerint Tolna megyé—

megoszlásában bekövetkezett vál--

ben 14 250 kat hold, jelenleg nem szőlő- termelésre használt, fekvésénél, talaj—_

adottságainál stb, fogva a szőlő igényei—

nek megfelelő terület van. Megvizsgálták

a jelenlegi szőlőterületeket is. A megye területén —— az Intézet adatai szerint ——

mintegy 3450 kat. hold olyan szőlőterü-

let van, melynek területi és talajadottsá—

gai nem megfelelők és —-— véleményem szerint —— főleg ennek tulajdonítható a

nagy tőkehiány is. Az hogy az egyes köz—

ségek határában nem szőlővel hasznosí- tott, de szőlőtelepitésre alkalmas terüle—

tek és ugyanakkor igen rossz fekvésű,

szőlőművelésre alkalmatlan, de mégis

szőlővel betelepített területek is találha—

tók, lehetőséget ad arra, hogy a szőlő—

területek arányának megváltoztatása nél—

kül —- a szőlőművelésre alkalmatlan te—

rületeken a szőlőművelés fokozatos fel—

számolásával, a szőlő alkalmasabb terü—

letre való telepítésével —— javítsuk a

szőlő minőségét és termését. E terv meg- valósításához Tolna megye községeinek adatai rendelkezésre állnak.

A másik problémát, amelynek megol- dása bizonyos vonatkozásban a művelési ágak arányának megváltoztatását ered—

ményezné, a megye jelenlegi legelő—

helyzete megjavításának szükségszerű—

sége veti fel.

Megfontolandó, hogy nem ésszerűbb—e

az erodált domboldalakon szántóföldi művelés helyett legelőket létesíteni, főleg azokban a községekben, amelyekben nincs megfelelő vagy elegendő legelő.

A művelési ágak arányának végleges- nek tekinthető kialakítása csak a nagy—

üzemek térhódítása után oldható meg.

Ezért —— véleményem szerint —— a mű—

velési ágak bármilyen irányú és arányú

megváltoztatásánál a nagyüzemi gazdál—

kodás szempontjait (például a szőlőtele—

pitésnél a gépesítés lehetőségét) kell elő—

térbe helyezni.