A csanádi német település eredete és nyelvjárásának keletkezése

WtmMBt

VB 22577

CSANADI NEMET TELEPULES EREDETE

r r r

ES NYELVJARASANAK KELETKEZESE

c o T t r t i n

0 0 X

-

' r'v,».

IRTA: f

MÜLLER ERZSÉBET

Különlenyomat a „Népünk é s Nyelvünk" 1930. II. évfolyamából.

%

„

S Z E G E D 1930

SZEGED VÁROSI NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ RT.

/

L »'

• > r

CSANADI NEMET TELEPULES EREDETE ÉS NYELVJÁRÁSÁNAK KELETKEZÉSE

I R T A :

MÜLLER ERZSÉBET

K ü l ö n l e n y o m a t a „ N é p ü n k é s N y e l v ü n k " 1930. 11. é v f o l y a m á b ó l .

S Z E G E D 1930

S Z E G E D VÁROSI NYOMDA É S KÖNYVKIADÓ RT.

3ZTE Egyetemi Könyvtár

J000883937

Sieged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 30-10S8.

Kedves kötelességemnek teszek eleget, amidőn e helyen is mély hálámat és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik munkám meg- írásában segítségemre voltak, különösen méltóságos Dr. Wrede Ferdinánd professzor úrnak és Dr. Schirmer Alfréd assistens úrnak a Sprachatlas térképeinek tanulmányozása alkalmával sokszor igénybevett türelmükért és szives útbaigazításukért, de mindenekelőtt és legfőképpen tanítómnak, méltóságos Dr. Schmidt Henrik egyetemi tanár úrnak, ki munkám meg- írására biztatott és sok jóaksró tanácsával s fáradhatatlan támogatásával annak sikeres befejezését lehetővé tette.

A szerző.

Vf.

>>

Bevezetés.

Torontál vármegye északi határán, a Maros balpartján fekszik Csanád község (Ös- és Nagycsanád), melynek nyelvjárásával a következő munka foglalkozik.¹)

A legrégibb oklevelekben Marosvár név alatt találkozunk vele.

Magyarország történetében már kezdettől fogva fontos szerepet játszott.

Régi vára a Maros—Tisza—Duna és Erdély által körülhatárolt terület nevezetes központjává tette. Szt. István uralkodása alatt Ajtony törzs- főnek volt a székhelye. Ajtony hatalma mindig nagyobbá és veszedel- mesebbé vált s azért István király Csanád vezért küldte ellene, ki Ajtonyt le is győzte, mire István király Marosvár vidékéből egy vármegyét szer- vezett meg, melyet Csanád vármegyének nevezett el az ispánjául kine- vezett Csanád vezér után. 1030-ban Csanád püspöki székhely lett. Első püspökének Szt. István Gellértet nevezte ki. Ebben az időben kezdődik Csanád fénykora. Fejlettségéről, valamint döntő szerepéről, melyet a magyar történelemben játszott, a királyi látogatások egész sora tanúskodik.

IV. László király itt választott ki magának sírhelyet és itt is temették el.

1241-ben Büdzsik tatár vezér megtámadta Csanád városát s miután kirabolta, teljesen felégette. Az elmenekült lakosság a tatárok vissza- vonulása után visszatért régi lakhelyeire. Bulcsú és Gergely püspökök Csanád városát újból felépíttették, úgy hogy a XIII. század végén már ismét régi fényében tündökölt. 1514-ben Dózsa György paraszthada tört a városra, meggyilkolta a püspököt a papsággal, nemességgel és vagyonosabb polgárokkal együtt és a várost ismét hamuvá égette. A szétszórt lakosság egy része visszajött ide, a várost valahogyan újra felépítették, de Csanád régi virágkora nem tért vissza többé. 1541 szept.

0 E d o l g o z a t c s a k rövid k i v o n a t a egy n a g y o b b , n é m e t nyelven m e g í r t m u n - k á n a k , a m e l y M a r b u r g b a n a D e u t s c h e D i a l e k t g e o g r a p h i e c. g y ű j t e m é n y b e n f o g m e g j e l e n n i .

óta Csanád már Erdélyhez tartozott. 1551-ben a törökök foglalták eL Ezzel megkezdődött Csanádon a törökhódollság szomorú korszaka, amely a várost és egész vidékét megnyomorította. Néhány sikertelen vissza- foglalási kísérlet után Csanád török kézen maradt egészen 1685-ig.

Ekkor magyar hajdúk és szerb katonák szállották meg. Az 1699. kar- lovici béke értelmében a Temesi Bánság továbbra is török kézen maradt.

Csanád várának lerombolását is elrendelték, ami aztán 1701-ben meg is történt.

A török uralom alatt Csanád magyar lakossága majdnem tel- jesen kipusztult s helyét szerbek foglalták el. Az 1717,-i népszámlálás Csanádon már csak negyvenkét házat talált. Mercy térképén pedig Csa- nád már csak mint „falu" szerepel. A Temesi Bánság szervezésekor Csanád kerületi székhely lett (Csanader Distrikt). Csanád magyar és szerb lakossága közé 1740-ben még erdélyi oláhok is keveredtek, kik a Maroson sót és szálfát szállítottak és így kerültek ide. A szerbek és oláhok főkép a várban és annak délnyugati lejtőjén telepedtek le.

1741-ben az újpalánkai kerületből több német család jött Csanádra.

Ezeket az adminisztráció hozatta ide azon szerbek házhelyeire, akik az Oroszországba, vagy a bánáti határőrvidékre vonuló szerb csapatokhoz csatlakoztak.

Ez azonban még csak csekély kezdete volt Csanádon a német- ség letelepedésének. A nagy és rendszeres telepítés 1765-ben tör- ténik, amikor Laffert báró 139 telepest hozott a helységbe, részint Elsass-Lotharingiából, részint a Birodalom különböző részeiből. Házaikat a kincstár építtette. A németek a szerb résztől délre három utcát szál- lottak meg a Szt. Miklósi országút mentén. Ettől az időtől kezdve Csanád egyik részét Rác- vagy Szerb-Csanádnak, a másikat meg Német- Csanádnak hívták. A németeknek sokat kellett szenvedniök a komlósi oláhok lopásai és rablásai miatt. 1768-ban II. József látogatta meg Csa- nádot s valahányszor német lakosokkal találkozott, különös örömét jegyez- tette fel naplójába. 1779-ben Csanádot Torontál vármegyéhez csatolták.

1781-ben II. József Csanádot a Nákó testvéreknek adta el. Alattuk Csanád azon részét, ahol a szerbek laktak, politikailag elválasztották a német résztől s a régi egységes Csanádból két különálló község lett, külön elöljárósággal. Az egyiket Német-, a másikat Szerb-Csanádnak nevezték. Német-Csanád ura gróf Nákó Sándor, Rác-Csanádé Nákó János volt.

1786-ban a szlovén határőrvidék szervezése alkalmával II. József a Száva vidékéről az ottan már régebben letelepedett németekből kb.

50—60 családot telepített Csanádra, miáltal a németséget itt jelentékeny többségbe juttatta. Az új jövevényeket „Sauerlánder Schwaben"-nek

7

csúfolták a régibb lakosok és sehogysem akartak velük megbarátkozni.

Soká tartott, míg egymáshoz közeledni és összeházasodni kezdtek. Még ma is van Csanádon egy utcarész, amelyet „Sauerlánder Ecke"-nek neveznek, az ott lakókat pedig „Sauerlánder"-eknek.

A szabadságharc idején nagyon sok szenvedést okoztak Csanád lakosainak a kikindai és a szerb határőrvidéki szerbek, akik szüntelenül raboltak, gyújtogattak és a lakosságot állandó izgalomban taitották. A harc a magyarok és szerbek közt sohasem szünetelt. 1858 július 30.-án Szerb- és Német-Csanád a mezővárosok sorába emelkedett, mire a két város még ugyanazon évben egyesült. Az 1873. évi kolerajárvány Csa- nádon 200 emberéletet követelt.

Őscsanád- (azelőtt Szerb-Csanád, románul Cenadul-Vechiu) nak ma 322 háza van 1600 lakossal. És p e d i g : 1589 német, 6 magyar, 4 oláh, 1 szerb. A németek és magyarok római kalholikusok; az oláhok és szerbek gör. kath. ill. gör. keletiek. (E számokba kb. 40 hivatalnok nincsen beleszámítva).

Nagycsanád (azelőtt Szerb-Csanád, románul Cenadul-Mare) ma 1000 házat számlál 5695 lakossal. Ezek közül 2139 oláh, 1720 német 1351 szerb és 500 magyar anyanyelvű. A németek és magyarok itt is róm. kath.-ok ; a szerbek gör. kel., az oláhok részint gör. kel., részint gör. kath.-ok. (Van Csanádon néhány zsidó, meg cigány is.)

Ennek megfelelően van a községben 4 templom is. A mai gyönyörű renaissancestílű róm. kath. templomot 1868—1870 Bonnáz püspök építtette és Csanád első püspökéről Szt. Gellért templomának nevezte el. A templom előtt áll Szt. Gellért szobra, a templomban pedig az a bisanzi stílben faragott nagy kőkopoisó, amelyben Szt. Gellért volt eltemetve és amelyet a templom alapjának kiásása alkalmával találtak meg.

Az iskola olyan régi Csanádon, mint a püspökség maga. Az első iskolát Szt. Gellért építtette; ez kolostori iskola volt. Valter mester vezette.

Idővel folyton erősbödött és országos jelentőséget kapott. A XVI. szá- zadig, a káptalan föloszlásáig állott fenn. A püspökség visszaállításakor ismét életbelépett a csanádi egyház mellett az iskola is. Ez a felekezed iskola 1870-ben községi iskola lett. 30 évvel később az állam vette át.

A mai iskolákat a község költségén 1903-ban újraépítették, de továbbra is az állam kezén maradtak. Csanád lakosai józanok, szorgalmasak, takarékosak s általában jómódúak. A termékeny talaj nagyon alkalmas földművelésre. Az állattenyésztés és bortelmelés is virágzik. A kertészet, de különösen a burgonyatermelés főként a szegényebb embereknek nyújt jó kereseti forrást. Csanád házai nagyok, tiszták, utcái szélesek, fákkal szegélyezettek. Csak a szerb részben, ott, ahol régebben a vár állott, szűkek és görbék s régi időkre emlékeztetnek.

8

Jelmagyarázat:

a = mindig zárt a, megfelel a magyar a-nak (apa).

e = zárt e.

q — egészen nyilt e, közel áll a magyar nyilt d-hoz (ár).

e — a zárt e és a nyilt § között álló, középső nyelvállású hang.

o = zárt o, a magyar o és u között áll.

a, e, e, o = a föntieknek megfelelő hosszú hangok.

d = egész rövid, redukált c-hang.

I, m, r = szótagképző mássalhangzók.

o o o

% = palatális spiráns (ich), x = veláris spiráns (ach).

s = megfelel a magyar s-nek.

s = megfelel a magyar sz-nek.

ts = magyar es-,

ts = magyar c-vel azonos.

n — palatális nasális.

Rövidítések : Deutsche Dialektgeographie.

Germanisch Romanische Monatsschrift, középfelnémet.

Magyar Nyelv, nyugati germán, ófelnémet.

Sprachatlas.

Theuthonista.

Zeitschrift für deutsche Mundarten.

Hangtan.

Rövid magánhangzók. /

Nyug. germ. a.

Eredetileg nyilt szótagban nyug. germ. a-nak a felel meg : fadm = F a d e n ; /zűs = H a s e ; magd = m a g e r ; Rövid a-t mutat: hawd = H a f e r , han — haben ; stb.

D. D. G.

G. R. M.

Kfn. = Magy. Ny. = Nyug. Germ. =

Ófn. = S. A.

Theuth. = Zsfd Maa —

9

Régi r -f kons, előtt nyug. germ, a mint a jelenik m e g: ami =

o

Arm, arm ; kar = Garn ; fart — Fahrt, f ä h r t;

Minden egyéb egy- és többtagú szóban nyug. germ, a-nak a felel m e g : naxt = N a c h t ; salts = Salz; tas = d a s ; laxn = lachen ;

Nyug. germ, a umlautja.

A fönt említett régi nyilt szótagban álló nyug. germ, a és az r-pél- dák egy részében nyug. germ, a nem kap umlautot a többes számban, hanem mint a jelenik m e g: hazn = Hasen ; sadln = Sattel többese ; pustabm = B u c h s t a b e n;

A szabályszerű azonban az, hogy nyug. germ, a umlautot kap és e, ill. J, §, ~e, e-vé lesz: 1. krents = Kränze ; tents = Tänze ; penk = Bänke; 2. kjrtd == Gärten; §rml%§r = Ärmchen többese; 3. h§rtd = härter;

sw§rtsd = schwärzer; 4. te% = Tag többese ; wen = Wagen többese ; megn = Magen többese ; -5. hebm = h e b e n; hef= Hefe; kdwen = ge- wesen ;

Nyug. germ. é.

Régi nyilt szótagban nyug. germ, é-nek e, zárt szótagban pedig e felel m e g : 1. kel = g e l b ; newl = Nebel; tredn = treten; 2. knext — Knecht: p/ze/Zs = P e l z ; kletn = Kletten ; s'epm = schleppen ;

Azonban l-t mutat: ksin = geschehen (inf.); ksin — sehen ; piln ~ _o bellen ; kiln = gelten ;

o t

r előtt nyug. germ, é ill. §-vé fejlődött: w§r = w e r ; §rt = E r d e ; h§rts == Herz , w§rfri = werfen ;

Nyug. germ. i.

Nyilt szótagban a nyug. germ, i sokszor megnyúlik, így pl. - ix, -dl előtt; a part. praet.-ben, egytagú szóban -r előtt és r + n e l ő t t : swírix = schwierig ; Hti = gestiegen ; kstrlt = gestritten ; plwl — B i b e l ; mir = mir, w i r ; tir — dir, magázás is ; stir = Stirne; tswir = Zwirn ;

Az igénél a praes. 2. és 3. sz.-ben ennek e felel m e g : lest, lest = lesen h e z : tretst, tret = treten-hez ; stellst, síelt = stehlen-hez;

Nem nyúlik meg -dr, -dl, -dn előtt, kivéve a fönti példákat : kdwitd — Gewitter; khitl = Kittel; pitn — bitten ; tswiwl — Zwiebel;

wizn = W i e s e n ;

Ide tartozik a ksin = sehen ige praes.-e: Sg. 1. ksin, 2. ksist, 3. ks it, plur. 1. ksin, 2. ksit, 3. ksin;

Úgyszintén az 1. sz. személyes névmás nom.- és acc.-a, a 2. sz.

acc.-a és a visszaható névmás: ix — i c h ; rn/tf = rríich; tix — d i c h ;

= s i c h ;

Régi többtagú szóban r + kons, előtt nyug. germ, i-t § ill e kép- viseli : stgrpst = stirbst; w§rft = wirft; kherl = Kirsche; /rers —- Hirse;

Minden más esetben nyug. germ, i e-vé fejlődik: metax — Mittag;

khent = Kind ; fendf= f ü n f;

Ugyanígy a köv. igék praes.- és inf.-a: pen — b i n d e n ; fen — fin- den ; stb.

Nyug. germ. o.

Az -dl, -a/2 végződések előtt nyug. germ, o gyakran o ill. o-vá válik: 1. pogn =-= Bogen ; falor — verloren; 2. knowl = Knoblauch ; kflo = geflogen;

Egyes esetekben nyug. germ, o-nak u felel m e g : huwl = H o b e l; fugl = Vogel; hunix = Honig; w/2X = W o c h e ; stb.

Minden más esetben nyug. germ, o mint o jelenik m e g : holts = Holz; phostn = P f o s t e n ; hof— H o f ; tropm — T r o p f e n ; wolof = W o l f ; jopm = J o p p e ;

Nyug. germ, o umlautja.

o melleit umlautként e áll, amely -r előtt §-vé válik: pegn — Bogen t ö b b e s e ; t§r= Dorn t ö b b e s e ;

o-nak e felel meg az umlautban : ebm — Öfen ; knedl = Knödel;

o mellett umlautként e-i találunk, ez -r előtt £-vé lesz: khep — Köpfe; khexin = Köchin ; tgrfd = Dörfer; khqrp = Körbe;

Megjegyzés: fugl mellett mint umlaut figl áll.

Nyug. germ. u.

Nyug. germ, u mint u marad m e g : 1. nyílt s z ó t a g b a n : st u p = S t u b e ; khugl = Kugel; jut = J u d e ; 2. zárt szótagban kettős explosiva előtt, -h összetételben és régi 1 -f Kons., gyakran nas. + Kons, előtt i s : slupm = schlüpfen ; jukn — jucken; fuks = F u c h s ; fruxt = Weizen ; suit — S c h u l d ; st u m p m — S t u m p f ;

Régi r 4 - kons, előtt nyug. germ, u-nak o felel m e g : porisin — purzeln; woist = W u r s t ; torit = D u r s t ;

Nas. -f kons, előtt nyug. germ, u mint o jelenik m e g : stromp — Strumpf; tson — Z u n g e ; son = S o n n e ;

Nyug. germ, u umlautja.

Rövid u umlautja i: jidin = Jüdin ; linndbeidl = Lügner;

Az o-nak nas. + kons, előtt umlautként e felel m e g : s(remp = Strümpfe; krend — Grund(besitz) többese.

Hosszú magánhangzók.

Nyug. germ äe, ä.

Nyug. germ, ä o-vá változott: sl o f n — schlafen; sof = S c h a f ; sprox = Sprache ;

Nyug. germ, ä umlautja.

Nyug. germ, a umlautja e: men — mähen ; sen --= säen ; nen = nähen ;

-r előtt mint umlaut § áll: j§rix = jährig; wgrst = w ä r e s t ; a mellett umlautként e jelenik m e g : kweln = quälen^;

• • o

Nyug. germ, é (ófn. ia — ie).

Nyug. germ, é mint I jelenik meg, amely -d\ előtt /' lesz: = Fieber; krl% = Krieg ; tsigl = Ziegel; Spigl — Spiegel;

Nyug. germ. i.

Nyug. germ, i kevés kivétellel ei-vé lett: freilix — freilich; wein = Wein ; smeisn — schmeissen; rei% = reich ;

Nyug. germ. ő.

Nyug. germ. ő-t legtöbbnyire u képviseli: prűd*— B r ú d e r ; für = Fuhr, wagenvoll; rüfn = rufen ; hultn = Husten ;

Nyug. germ. ő umlautja.

Az a mellett mint umlaut i áll: kh\ = Kühe; pl\m%en m\ = M ü h e ; fis = F ü s s e ; trlp — t r ü b e ;

B l ü m c h e n ;

• .... r. " . . . • - • - •••.-,..

BE •

12

Nyug. germ. ű.

Nyug. germ, ü-nak au felel m e g : khaum — k a u m ; raup — R a u p e ; sauwd = s a u b e r ; slau = schlau ;

Nyug. germ, ü umlautja.

Nyug. germ, ű umlautja ei: preit = Braut többese; meil%en — Mäulchen ; sei = S ä u e ; heisren = Häuschen ;

Diftongusok.

Nyug. germ. ai.

Nyug. germ, ai = ófn. ei mint e jelenik m e g: alen = allein;

petsn = beizen ; kest = Geist; klenst — kleines;

-ar, -al, -an, valamint - j .és -sc előtt nyug. germ, ai ei lesz:

fleis = Fleisch ; heis = heiss; tsweita — zweiter; sei — Seil; sedn = scheiden;

Régi h előtt ai áll: plaix = bleich ; taix = T e i g ; t>aixn = Zeichen ; Nyug. germ. ai = ahd. é-t e képviseli: er — E h r e ; sne= S c h n e e ; kle = Klee;

Nyug. germ. au.

Nyug. germ, au = ófn. ou mint a jelenik meg : lafn = laufen ; rax = Rauch; Sap = Strohbund ( = kfn. s c h o u p ) ;

Ófn. ou — nyug. germ, aww-nak au felel m e g : haun — hauen ; knau = g e n a u ; frau — Frau ;

Nyug. germ, au = ófn. ő-t o képviseli: prot = Brot; Stosn = stossen; flo = Floh;

Nyug. germ, au umlautja.

a-nak az umlautban e felel m e g : pem — B ä u m e ; trem = T r ä u m e ; sem = s ä u m e n;

GL

o umlaut következtében e-.vé válik: pes = b ö s e ; resxen = Röschen;

onedix — u n n ö t i g ;

Nyug. germ, éu ( = ófn. éo- iu).

Nyug. germ, éu-nek részben ei, részben i felel m e g : 1. ieité = d e u t s c h ; feid = F e u e r ; freint = Freund ; 2. lit = Lied ; knl = Knie ; / i / = t i e f ; fir = vier;

Hangsúly.

Rendesen a tőszótag a hangsúlyos, minek következtében a hang- súlytalan vagy meliékhangsúlyos szótagok teljes magánhangzójukat vagy a-vé gyengítik le, vagy pedig teljesen elveszítik azt mind a szóelején, mind a szóbelsején és -végén.

Szóképzés.

A képzett főnevek és melléknevek hangsúlytalan szótagjainak magán- hangzói közül már csak a következő képzők maradtak meg teljesen :

Főnevek.

- h e t: ksonihet = Gesundheit; krankhet = Krankheit; worflet = W a h r h e i t ; tomhet = Dummheit; Senhet — Schönheit; kawonhet — Ge- wohnheit ; faulhet — Faulheit;

- k e i t : n§riSkhet = Narrheit ; kswindiykhet = Geschwindigkeit ; Sneliykhet — Schnelligkeit; ewiykhet = Ewigkeit; noxlesiykhet — Nach- lässigkeit ;

- s c h a f t : freintsafl — Verwandtschaft, Freundschaft; noxpasaft — Nachbarschaft; h§rsaft = Herrschaft; §rpsaft = Erbschaft; kselsaft = Gesellschaft;

-tum : eigntum Eigentum ; reiyjum = Reichtum ; ertum = Irrtum;

- u n g : setsunk — Sitzung; Sedun = Scheidung, Scheidelinie; ste- lunk = Stellung; stalunk= Stallung; pnfunk = P r ü f u n g ; fermunk = Firmung;

- l i n g : trislin = Drieschling (champion, der auf dem Driesch wächst);

erStalin — Erstling, Kalbe;

- s a l : tnpsal — T r ü b s a l ; Seksal = Schicksal; mizal — M ü h s a l ; Melléknevek.

- l i e h : freintliy = freundlich; Sw§rliy = schwerlich; empfindliy ==

empfindlich; kamitlix — gemütlich; apatitlix — appetitlich; artlix = selt- sam, s o n d e r b a r ; pilix = billig;

- h a f t : Tephaft = lebhaft; narhaft = nahrhaft; Samhoft = schamhaft ; - b a r : tankpar = d a n k b a r ; wunddbar = w u n d e r b a r ;

-sam : Sparzam = sparsam ; folksam = folgsam ; retsam = redsam ; arbeitsam = arbeitsam;

14

- i g : haklix = heikel; klidix = glühend; khomix — schimmelig (mhd.

k a m ) ; tortix — übermütig; mudix — mutwillig, a u s g e l a s s e n ; lustix — lustig; hemlix = zahm.

Összetett szók.

Főnevek.

Az összetett főnevek csoportjában megkülönböztetünk 1. olyanokat, amelyeknél az iktus az első részen van és 2. olyanokat, amelyeknél a másodikon v a n:

1. aplbam = Apfelbaum ; tikhop = Dickkopf; keitshalts — Geizhals;

krosfatd — Grossvater; khendmat — Kindermagd ; §rtpgr = Erdbeere ; iwogdwicht = Übergewicht; lantsman == L a n d s m a n n ; hentSn = Hand- schuhe ; spenodl = Stecknadel; saudkraut = Sauerkraut; jormark = Jahrmarkt; phgrtital = Pferdestall;

2. saudtnilix = Sauermilch; krintondstux = Gründonnerstag; kkar- freidax — Karfreitag; khixdtir = Kichentür; krindpon — grüne Bohnen;

• o

kasdphort — Gassenpforte.

Melléknevek.

A melléknevek két csoportra oszlanak: 1. az iktus az első tagon van, 2. mindkét tag egyforma erősen h a n g s ú l y o s :

1. parfisix = barfuss; eletsix = kfn. einlützec; plokro — blaugrau ; tapstum = taubstumm ; himlplo = himmelblau ; fauStdtik = faustdick ; éppen így az ab-, an-, auf-, aus-, bei-, durch-, mit-, nach-, vor-, stb.

praepositiokkal összetett melléknevek.

2. plutrot = blutrot; krasknn = grasgrün ; sneweis = schneeweis ; stenhart = steinhart; maustot — mausetot; phudlnakix — p u d e l n a c k t ; sterbmskrank = sterbenskrank ; pletsnas = plätschenass ; khuglront = k u g e l r u n d ; aixlksont = eichelgesund.

Határozószók.

1. H a n g s ú l y a második szótagon: alen = allein; emstant — im- stande ; tsdlip = zuliebe; fdpei = v o r b e i ; foraus — voraus ; entkent = entgegen ; tsdkront — zugrunde ; peitseidn = beizeiten ;

2. Mindkét tag egyenlő erősen hangsúlyos: ongdfgr = u n g e f ä h r ; iwoall = überall;

Névmások.

jemant = jemand ; etlt\a = ófn. etelíh ; neks — nichts ; weld = welcher.

Kölcsönszók.

Az idegen szavak, amelyeket a csanádi nyelvjárás igen szép szám- ban képvisel (magyar, francia, oláh stb.), rendesen megtartják eredeti hangsúlyukat ;

patèi — bácsi ; prazda = barázda ; pétjar — betyár ; téarda = csárda ; tsardas — csárdás ; póndo = bunda ; pikó = bika; áltamas = áldomás ; pitank — bitang ; eljen ! = éljen ! ; kátje = gatya ; húnwet = honvéd ; kébanekl — köpenyeg ; kűlas = gulyás ; pháprika = paprika ; pháprikaé = paprikás ; tésekn — tessékelni ; rudas — ráadás ; rédeé = rétes ; sogor ==

sógor ; suba = suba ; p'ipats = pipacs ; téps = tepsi ; jóika = Jóska ; thors = torzsa ;

adjé — adieu ; alçrt = alerte ; pumbos — bonbons ; phagas = b a g a g e ; epkspres = expres; flangirn = flâner; khomi — c o m m i s ; khulëgd — collègue ; kharnálje = canaille ; khuraè = courage ; kbamaèn = gamache ; adrés = adresse ; mot, modi = mode ; lagai = laquais ; khomot — commode ; tamatirn = lamenter ; malçr = malheur ; manu = manière ; profit = profit ; tsalat = salade ; tsaldat = soldat • SOS = sauce ; palwird = barbier ; khafe = café ; spetakl = spectacle i mafirn = marcher ; álomáré! = allons, marche ! puket = bouquet ; plafon = plafond ; parabet = parapet ; phánts = panse ; krámpm = crampon ; kwit = quitte ;

pieté inka — placintâ ; ráki rachin ; hodajd == odaie ; tsálas = sala? ; hámbar = hambar ; prost — prost ; pdtsn = paceà ; waka = vacà.

Apokope.

A hangsúlytalan szótagok magánhangzói szóvégén rendesen kiesnek : af—

Affe ; pír = Birne ; plet = blőde, bescheiden ; plum = Blume ; pu = Bűbe ; fel = Falté ; frox = Frage ; kas = Gasse ; khats = Katze ; khart — Karte ;

has = Hase ; ksel — Geselle ; jut = Jude ; mit = műdé ; kai = Galle ; hel = Hőlle ; er — Éhre ; fiam = Flamme ; khes — Káse ; klok = Glocke ;

16

nas = N a s e; stb. A part. -en végződése is kiesik: kfal — gefallen ; khal = gehalten; ksof = gesoffen; stb.

Synkope.

Szóbelsejéről is rendesen kiesik a hangsúlytalan szótag magánhangzója : ezl = E s e l ; api = Apfel; haltét ~ hältst; halt = h ä l t : halt = haltet;

pitét — bittest; pit = bittet; meim = meldest; melt = meldet;

si m = schüttest; sit = schüttet; stb.

A hangsúlytalan szótag magánhangzója gyakran -n előtt is kiesik ; ilyenkor az n sokszor az előtte álló mássalhangzóhoz h a s o n u l : paun = bauen ; häzn — Hasen ; han = haben ; lebm = leben ; hebm = heben ; farbm = Farben ; pödm = Boden ; fadm = Faden ; oxtm = Atem ; puzm = B u s e n ; pezm = B e s e n; segn = Segen ; meim — meinem ; teim = deinem ; tsam = zusammen ; em e i n e m ; stb.

A hangsúlytalan szótag magánhangzójának utolsó maradékát képviseli a szótagképző 1, m, n, r : faln — fallen ; fein = fehlen ; haln = halten ;

O O O O O 0 o

moln = malen ;

ram = R a h m e n ; nam = Namen ; trem = t r ä u m e n ; khom =

o o o • o

k o m m e n ;

kun = gönnen ; fen = f i n d e n ; khen — kennen, können ; tren —

o • o o o

t r e n n e n ;

fan = fangen ; plan = ferlangen ; kaiin = gelingen ; sen = singen ; arm = Arm, arm ; warm = warm ; farn — fahren ;

o o o

Svarabhakti-vokális fejlődött a következőkben:

arix = arg ; khalix = Kalk ; palix = Balg ; mii ix — Milch ; welix = welk ; kherix = Kirche ; wolof = W o l f ; stb.

Metathesis.

A mássalhangzók között gyakran helycsere fordul elő. Egyik más- salhangzó helyét egy másik foglalja el. így áll pl.

m w helyett: mir = w i r ; w z „ kruwlix = k r a u s ;

1 n „ trokln = trocknen;

• o

k ch „ snarksn = schnarchen;

murwolof = Maulwurf.

17

Assimilatio.

Gyakran megesik, hogy egyik mássalhangzó a másikhoz assimilálódik.

b m - h e z : imds = Imbiss;

d n „ pen = b i n d e n ; t 1 spaln = spalten;

f m kema = gib mir;

h s „ theisl = Deichsel;

g d „ mat — Magd ; n m , hama = haben w i r ; b m „ kema = gib mir;

n P „ kromper = G r u n d b i r n e ; t n kuntax = Guten T a g ! stb.

Mássalhangzók.

Általános sajátságok.

A lágy, zöngés explosivák: b, d, g nyelvjárásunkban szóelején magánhangzó előtt, továbbá zöngétlen hangok után és szóvégén — ki- véve magánhangzóval kezdődő szó előtt — ismeretlenek. Ezen hely- zetekben ugyanis zöngétlen médiákká válnak. Itt p, t, k-val (aspiratio nélkül!) jelöljük őket (p u = B u b e ; /« = d u ; ke— geh).

A tenuesek: p, t, k pedig szóelején magánhangzó előtt aspirata ph, th, kh-vá lesznek (phat = P a t e ; thela = Teller; khu = Kuh).

Azonban zöngésen ejtjük ki a zöngés és zöngétlen mássalhangzó- kat is intervokális helyzetben, zöngék közt és magánhangzóval kezdődő szavak előtt (obm = oben, Ofen ; a kuda man — ein guter M a n n ; kewm = gib ihm ; hada = hat e r; strombendl — Strumpfband).

Explosivák.

\

Labiálisok.

Nyug. germ. b.

Nyug. germ. b-t szó elején mint zöngétlent ejtjük: pakn — backen, Backen ; plm = blühen ; pokl — Buckel;

Szóbelsején -an és gyakran -ar előtt nyug. germ. b mint zöngés explosiva jelenik m e g ; - s és -t előtt pedig mint zöngétlen explosiva;

különben magánhangzók és mássalhangzók előtt zöngés labiodentális spiráns w felel meg neki: 1."lebm = leben, Leben; weiba == W e i b e r ; 2. étgrpt = stirbt; ops/ = O b s t ; 3. hiwl = Hügel; silwa = Silber;

kherwes = Kürbis; snäwl — Schnabel; rawe = R ä u b e r ;

_

Régi szóközépi bb mint zöngétlen explosiva p jelenik m e g : krip = Krippe; rep — Rippe;

Szóvégén szintén p-vé lesz a nyug. germ. b : pleip /== bleibe!

karp = G a r b e ;

Nyug. germ. b az előtte álló m-hez assimilálódik anélkül, hogy annak minőségén változtatna: ema = E i m e r; tom — dumm ; krom — k r u m m ;

Szóösszetételben a második tagban hol b, hol p jelenik m e g: himbgr = Himbeere; §rtp§r = Erdbeere ; khampl = Kamm ;

Nyug. germ. p.

Nyug. germ. p szóelején magánhangzó előtt mint ph, mássalhangzó előtt mint p jelenik m e g : 1. phaf— P f a f f e ; phei) = Pfeife; phifix = pfiffig; 2. plekn = pflücken ; plasta = Pflaster,

Nyug. germ. p kettőzésben szóbelsején és -végén változatlan:

api = Apfel; klopm = klopfen ; krop = Kropf; stumpix — s t u m p f ; Magánhangzók és liquidák után nyug. germ. p-t rendesen / kép- viseli : lafn = laufen, Sifn = schaffen ; af— Affe; torf = D o r f ; hanaf—

H a n f ;

Dentálisok.

Nyug. germ. d (<Ő, p).

Nyug. germ. d, Ő, p egy hangba estek össze, mely szóelején, kettő- zésben (kivéve -a\ előtt) és szóvégén mint zöngétlen explosiva t jelenik m e g : 1. f a / — T a u f e ; Iran — t r a g e n ; 2. wet — Wette; Satn= Schatten;

3. hemat = Hemd ; Sant = S c h a n d e ; rot — r o t ;

d előtte álló r- ill. n, l-hez assimilálódik : plen = blind ; Spaln =

• o

spalten ; w§rn = werden.

o

Ellenben megmarad -a\ előtt, intervokális helyzetben és 1- u t á n : 1. handl = Handel; Sedl — Schädel; 2. pludn = bluten ; tseidun — Zeitung; 3. suldix = schuldig; wilda = w i l d e r ; kuldn = Gulden ;

<5r-t hol da, hol ta képviseli: mota — Mutter; weda = Wetter;

Nyug. germ. t.

Nyug. germ. t-nek — tr, st, ht, ft és tt összetételek kivételével — szóelején, -közepén és -végén mássalhangzók után ts felel m e g : 1. tson — Z u n g e ; tsal = Z a h l ; 2. warlsl = W a r z e ; saltsn = salzen ; 3. h§rts = Herz; holts = Holz; spets = Spitze;

Kettőzésben, továbbá tr, st, ht, ft összetételekben nyug. germ. t m e g m a r a d : rat = Ratte; trox = T r o g ; sten = stehen ; naxt = N a c h t ; luft = Luft; feixt = f e u c h t;

ts gyakran t§ lesz: hutéln = mhd. hufzen ;

Máskülönben nyug. germ. t szóközepén és -végén magánhangzók után zöngétlen s-szé lesz: esn = e s s e n ; wasa = W a s s e r ; fus = F u s s ;

Ellenben változatlan marad a t az at-es szócskában, valamint a semleges melléknevekben: a éenat — ein schönes ; tas tikat = das dicke;

at rint = es regnet; alt = mitunter; tas klenat — das Kleine;

Gutturdlisok.

Nyug. germ. g.

Nyug. germ. g-t szóelején zöngétlen k képviseli: klek = Glück;

kal = Galle; kapsn — gähnen ; k§r = gerne ;

Az -a\, -an, -ax végződések előtt nyug. germ. g m e g m a r a d : nögl — Nagel; tsigl = Ziegel, pogn = Bogen; jega = J ä g e r ;

Nyug. germ. ng > n vagy > nk lesz: enl — Engel; lan = lange, l a n g ; kank = Gang \ tswank = Z w a n g ;

Szóvégén a gutturális spiráns x-, ill. x-t találjuk: élax — S c h l a g . plox — Plage : tex = Tage ;

Gyakran eltűnik a szóvégi spiráns: aw = Auge; ivo = W a g e ; Nyug. germ. g/'-vé vált, ill. teljesen eltűnt a következőkben : tsaja = Zeiger: foljn = folgen, gehorchen; éwirmota = Schwiegermutter; éw§rn = Schwägerin; éwor = S c h w a g e r;

Nyug. germ. k.

Nyug. germ, k szóelején magánhangzó előtt aspiráltan jelenik m e g : khalt = kait; khor = Roggen; khen = kennen ;

o

Szóelején mássalhangzó előtt, szóközepén mássalhangzó után és kettőzésben zöngétlen k felel meg neki: 1. krimi— Krümmel; kwe/n = q u ä l e n ; 2. tenkn = denken ; étark = stark; 3. rekn = rücken ; wekn = w e c k e n ;

Nyug. germ, k szóközepén és -végén gutturális magánhangzó után gutturális-, palatális magánhangzó után zöngétlen palatális spirans-szá válik: 1. khoxn — kochen ; suxn = suchen ; 2. prexn = brechen ; si%l=

Sichel; 3. pux — B a c h; pux = Buch ; 4. milix — Milch; reix — reich;

khalix == Kaik;

20

Spiránsok.

Nyug. germ, f

Nyug. germ, f szóelején, továbbá ft összetételben és szóvégén meg- marad : 1. fatd — Vater; fras — Gehirnkrampf; 2. kift — G i f t ; halftd = Halfter; 3. hüf= H u f ; pnf= Brief; tsweldf= zwölf;

Intervokális helyzetben és liquidák után, ha -al vagy -ar követke- zik, nyug. germ, f zöngés labiodentális spiránssá, w-vé, m < n előtt pedig zöngés labiális explosiva b-vé válik: 1. stiwl = Stiefel; tsweiwl — Zweifel; uwa = U f e r ; §/nva = Holzsplitter; 2. hebm — h e b e n ; obm = O f e n ;

Nyug. germ. h.

Szóelején magánhangzó előtt nyug. germ, h-t h képviseli: het — Heide; henkn = hängen ; hor= H a a r ;

Szóközepén hh, ht összetételben és szóvégén, aszerint, hogy guttu- rális vagy palatális vokális előzi meg, nyug. germ, h mint x vagy z jelenik m e g : 1. laxn = lachen ; ioxta — Tochter; 2. kne/J= Knecht;

triyjd = Trichter; 3. hox== h o c h ; n o x = n o c h ; 4. s/z = sich; torh — d u r c h ;

Ahol az ófn.-ben szóelején mássalhangzó előtt, továbbá intervokális helyzetben és liquida után h áll, itt h-nélküli formák jelennek m e g : 1. laxn = lachen ; rink = Ring ; 2. Han = schlagen ; ksin = ' s e h e n ; 3 fur= Furche; muri — M ö h r e ;

Az ófn. hs összetételnek ks felel m e g : piks = B ü c h s e ; hekétnts — höchstens; fuks — F u c h s ; flaks = Flachs;

Nyug. germ. s.

Nyug. germ, s szóelején magánhangzó előtt és szóvégén megmarad zöngétlen s - n e k : 1. sorix = Sorge; sef= Seife; 2. kras = G r a s ; maus = M a u s ;

Intervokális helyzetben, zöngék szomszédságában nyug. germ, s zöngés z-vé lesz: rozix = rosig; pezm = Besen ; onza — u n s e r ; plozn — b l a s e n ;

Minden más esetben nyug. germ, s mint £ jelenik m e g : éol = Schule; élekn — schlucken; h^rpli = Herbst;

21

Liquidák.

Nyug. germ. I.

Nyug. germ. 1 minden helyzetben m e g m a r a d : leps = Lippe;

fdtseln = erzählen ; kleklix = glücklich ; spigl = Spiegel;

Nyug. germ. r.

Nyug. germ. r. mint alveoláris r m e g m a r a d : ra/7z = R a h m ; rer = Röhre; smirn — schmieren ; wartn =* warten ;

o

Gyakran eltűnik vagy a következő mássalhangzóhoz h a s o n u l : tdno = darnach ; foddst = vorderste; me = m e h r ; maslrn = marschieren;

-dx végződésben eltűnik: oiv<? = o b e r ; l§rd = Lehrer; t^rfd — Dörfer;

Semivokálisok.

Nyug. germ. w.

Szóelején és szóelei mássalhangzós összetételben nyug. germ, w mint labiondentális zöngés spiráns marad m e g : 1. waso = W a s s e r ; wortsl = Wurzel; 2. kwal = Qua\; éweste= Schwester; swanís —Schwanz;

-r előtt eltűnik: reibm = reiben; reisn = reissen;

Nyug. germ. m.

Nyug. germ, m szóelején, - közepén és -végén megmarad : 1. magn = Magen ; midi = M ä d e l ; 2. khiml = Kümmel; rim = Riemen; 3. flam ==

F l a m m e ; pam = Baum ; worm — Wurm ; Nasálisok.

Nyug. germ. n.

Nyug. germ. n szóelején, -közepén és -végén — kivéve labilis és gutturális mássalhangzók után — m e g m a r a d : neks = nichts; onedix = unnätig; hunix = Honig; han = h a b e n ; snen = schneien ; nen = nähen ; élan = schlagen;

Labiálisok és gutturálisok szomszédságában nyug. germ. n assi- milálódik: omextiz = ohnmächtig; hämo = haben w i r ; obm = o b e n;

ropm = raufen ; kegn = gegen ;

Szóközepén mássalhangzó után megmarad a nyug. germ. w ; m előtt ó-vé lesz, ez pedig szóvégén p-vé változik: 1. giwes = E r b s e ; 2. fgrbm = färben ; swalbni = Schwalben ; 3. farp — Farbe ; swalp — Schwalbe;

Vokális után eltűnt: hai = Heu ; A:ni = Knie;

Nyug. germ. j.

Szóelején a nyug. germ. j mindig mint zöngés palatális spiráns marad m e g : jaxt = J a g d ; yox = Joch; joman = ahd. jámarőn; juln = johlen;

Szóközépi j eltűnt: len = leihen ; Iren = drehen ; snen = s c h n e i e n;

• o •

kren — krähen.

Lokalizálás.

A csanádi nyelvjárás hangtani sajátságainak rövid összefoglalása után már most magától felmerül a kérdés: Honnan származnak Csanád telepesei, melyik a közelebbi őshazájuk ?

Mielőtt ezt a kérdést nyelvjárásföldrajzi úton próbálnók megoldani és magunkat netalán tévutakra vezettetnénk, vessünk még egy futólagos pillantást olyan adatokra, amelyek, bár számuk csekély, ránk nézve mégis nagyon értékesek.

Már a bevezetésben mondottakból is kitűnik, hogy a telepesek Cs.-ra igen különböző időkben és még különbözőbb helyekről jöttek.

Erről még jobban megbizonyosodhatunk, ha a csanádi plébánia anya- könyveit vesszük szemügyre. Sajnos, ezekből is csak kevés és nagyon bizonytalan adatot szerezhettünk. így nagyon gyakran csak annyit mon- danak a származási helyet illetőleg: „ex Germania," „ex Imperio," „ex Lotharingia" stb. A köve'kező listában az anyakönyvek helyesírását tar- tottuk meg :

Matrimonio iuncti, Cristoff Pakhaus

Catharina Jacobin Nicolaus Frieden Eva Pechin Nicolaus Biver Susanna Krechin Joannes Balke

natus in Serkenrothe

„ „ Lefiicset Treveris

„ „ Inen, Lotharingia

„ „ Bormeltingen

Grabltingen ex Lotharingia

„ „ Galamburg ex Lotharingia Olden ex ö l b e in Vestfalia

2 3

Anna Maria Stesmania Rainhardus Kayne Maria Catharina Milnerin Bernardus Miller

Eiisabetha Hun Henricus Mess Margaretha Knoppin Vilhelmus Odmayer Gunegunda Consadin Martinus Woltz Margaretha Schmidin Joannes Weltz Martha Schmidin Josephus Hujer Iovan Vagener Eiisabetha Müllerin Peter Miller

Nicolaus Weber Margaretha Schitzin

natus in Ölspach in Vesphalia

„ „ Oidingen ex Vesphalia

„ „ Essl ex Vesphalia

„ Lenhausen ex Vesphalia

„ „ Lenhausen ex Vesphalia

„ Huntheim

„ „ Haimpach

„ „ Tromborn

„ „ Michlau in Frankonia

„ Puss ex Lotharingia

„ „ Grabltingen Luxemburg

„ „ Krum ex Frankonia

„ „ Pekstein ex Frankonia

„ „ Carlspat ex Bohemia

„ „ Isleve in Veslphalia

„ „ Frejen in Veslphalia

„ „ Imperio

„ „ Canich ex Lotharingia Welfflingen ex Lotharingia.

Liber Defiinctorum.

Joannes Schwartz Dorothea Mimlin Margaretha Weber Anna Margaretha Kloin Joannes Bockemiller Eiisabetha Majvurm Anna Maria Schütz Christianus Peter Maria Tilman Petrus Probst Joannes Bette

Henricus Weber Margaretha Szeuer Petrus Fuchs Franciscus Seltzner Jacohus Schultz Barbara Heufler Fridericus Rotenheffer

natus in Austria

Austria Superiori

„ „ Lotharingia Westphalia

„ Westphalia . * Rode . , Volfiing

„ „ Sauerland

„ „ Elau in Westphalia

„ ^B Oschin in Austria

„ Nierentroch

„ „ Kanig

„ „ Alike

„ „ Altlau

„ „ Monfort

„ „ Poltzen Oberedebach

* „ Ipol

Joannes Auber Franciscus Lendor Joannes Vilkum

Maria Paumann Dorothea Uth Joannes Richter Maria Majvurm Catharina Fischer Jacobus Kündl Michael Marchale Catharina Nenich Joannes Tegenhart Catharina Linden

natus in Oberlingvillen Henighausen Rötlein Prissl Monforth

Szodemann Germania Bischofheim Britnaschen Betenburg Filtberg Heimesberg Lotharingia.

Ezen helységek közül csak mintegy húszat sikerült német területen újból megtalálnom. Ezeket a mellékelt 1. sz. térkép tünteti fel.

De már ebből a néhány adatból is látható, hogy az őshazáról igy nyert kép igen tarka, széles, nyelvjárásilag teljesen különböző vidékeket ölel fel.

Ha azonban most a csanádi német nyelvjárás felé fordítjuk figyel- münket, azt vesszük észre, hogy az ma teljesen egységes. Egészen öreg embereknél itt-ott ugyan még megfigyelhetünk egy-egy csekély nyelvi eltérést, ezek azonban nevetségesen hatnak.

A nyelvjárásnak ezen feltűnő egységessége azonban nem azt jelenti, hogy az ma, így a maga egészében egy meghatározott német területen is feltalálható volna s az őshazáról tanúskodnék, amit már E. Böhmer kutatásai világosan mutattak („Sprach- und Gründungsgeschichte der pfälzischen Kolonie am Niederrhein." D. D. G. III. Marburg 1919.) és amit K. Wagner („Deutsche Sprachlandschaften." Marburg 1927. D. D.

G. XXIII. 8.1.) nagyon helyesen így fejez k i : „Einheit der Sprache er- laubt nicht den Schluss auf einheitliche Herkunft der Siedler." És

„. . . die Mundart ist nicht ohne weiteres zur Lokalisierung der Heimat der Sprachträger zu verwenden."

A következőkben ezen egységes csanádi nyelvjárás hangjelenségeit a német Sprach-Atlas-on feldolgozott Wenker-féle 40 mondattal hasonlí- tottuk össze és német területen való elterjedésüket vizsgáltuk, hogy ebből aztán a nyelvjárás fejlődésére, iil. az őshazára következtessünk.

A S. A. térképeiből csak a főbb jelenségeket tudjuk meg, úgy hogy a hangok zöngéssége vagy zöngétlensége, minősége és mennyi- sége gyakran nem volt biztosan megállapítható.

Helyszűke miatt itt csak a főbb nyelvi jelenségekre terjeszked- hetünk ki.

25

Minden fejezet elején először a S. A.-szal összehasonlított szó nyelvjárási alakját adjuk.

Mindenekelőtt a Lautverschiebung aktusait vettük szemügyre, hogy azok nyomán bizonyos területet körülhatároljunk, amelyen azután lépés- ről lépésre közelebb reméltünk jutni az ő s h a z á h o z : of = auf területet a Busendorf, Merzig, Saarburg, Trier, Wittlich, Daun, Mayen, Andernach, Altenkirchen, Hilchenbach-vonal választja el a nyugati op-területtől. Ez a vonal tehát nyugati határként szolgálhat az őshaza megállapításánál.

(I. 2. sz. térképet.)

at = es pedig a következő vonaltól nyugatra van elterjedve: Fal- kenberg, St. Avold, St. Wendel, Baumholder, Kirn, St. Goar, Nassau, Hadamar. Ezt vehetjük a kérdéses terület keleti határának. (I. 2. sz.

térképet). E szócska mellett azonban ott találjuk nyelvjárásunkban a das és was alakokat, amelyekben tehát végbement a Lautverschiebung. Ezt úgy foghatjuk fel, hogy az eredeti forma a Lautverschiebung nélküli, mig a das és was csak átvett formák, ill. ezekben a Frankoniából szár- mazók nyelvjárása győzött, amint ezt még több esetben is látni fogjuk.

Ha most még a francia nyelvhatárt tekintjük területünk déli hatá- rának, akkor már körül is határoltunk egy nagyobb területet, amelyre még több jelenség mutat. így pl. es = ist; fleis = Fieisch ; rode = roter;

kdtiux = g e n u g ; stb.

Még jóval szűkebbre szabják ezt a területet a következő vonalak:

Az -en végződés az ige többes 3. sz.-ben az előbb meghatározott terület nyugati felében uralkodik, úgy, hogy keleti határvonala, amely az auf-határt kb. Daun és Mayen közt keresztezi s a Cochem, Bern- castel, Birkenfeld, Saarbrücken, Saargemünd, Saaralben-i irányban ha- ladva, annak jóval nagyobb, keleti felét lemetszi. (I. 3. sz. térképet).

(Stek)hen = Stückchen ugyanerre a területre mutat. Úgyszintén mest = m ü s s t ; most — m u s s t ;

haSt— hast a francia nyeivhatár felől jövő, Saarburg, Birkenfeld, Oberstein, Gemünden, St. Goarshausen irányában haladó vonaltól délre eső területen található fel. Ha már most ezt a vonalat vesszük északi határnak, területünk ismét jóval kisebbedik, amennyiben így az északi rész teljesen elesik. (1. 3. sz. térképet).

Látjuk tehát, hogy mindezen vonalak mint határoznak meg egy mindig kisebb és kisebb területet s már-már azt hihetnők, hogy elértük célunkat. Sőt ha még a ken — werden vonalat, amely a luxemburgi határtól kiindulva Wittlich, Berncastel, Wadern, Saarlouis, Busendorf irányában halad és a francia nyelvterületen végződik, továbbá a :

2 5

kawen = gewesen vonalat, amely Busendorf, Merzig, Wadern, Baumholder, Landstuhl, Pirmasens, Weissenburg, Hagenau mellett ha- lad, is határvonalként akarjuk alkalmazni, úgy azok az előbbi területnek északi, ¿11. keleti szélét ismét lemetszik és már csak egy nagyon szűk területet határolnak körül, kb. Busendorf, Merzig, Saarlouis és Saar- brücken között. (1. 4. sz. térképet).

S ámbár a csanádi nyelvjárás számos jelensége az így meg- határozott területen meg is található, mégsem olyan egyszerű a dolog. Ezekkel szemben áll ugyanis egy egész csomó olyan jelenség, amely egészen más területekre mutat és az előbbit éppenséggel kizárja.

P. o . : pesl = bisschen sokkal keletebbre, a Saargemünd, Zweibrücken, Landstuhl, Kaiserslautern, Grünstadt, Bensheim-vonaltól délre eső terü- leten van elterjedve. (I. 5. sz. térképet).

Ugyanerre a területre m u t a t n a k : ka(php) — ge(blieben); k(far) — ge(fahren); k(fal) = gefallen. (1. 5. sz. térképen).

E helyen kivételt képez fon = gefunden, amennyiben a ge- nélküli alak az előbbi vonaltól nyugatra levő területbe esik.

íme tehát egy kitűnő példa arra az esetre, amelyről Schmidt (Die deutschen Mundarten in Südungarn, Von. Univ.-Prof. Dr. Heinrich Schmidt in Kolozsvár. Vortrag, gehaltea auf der 52. Versammlung deutscher Philologen und Schulnänner Ungarische Rundschau, 1914, 67 1.) szól, hogy t. i. megeshetik, „dass sich z. B. behaupten lässt, der Mutterdialekt einer Kolonialmundart müsse nördlich von einer Linie gesucht werden, welche jedoch selbst nördlicher liegt, als eine andere Linie, von welcher man sagen muss, dass die Mundart nur von ihr südlich gesucht werden kann." A mi esetünkben is a das- terület, va- lamint a be-, b'- terület nyugati határa sokkal keletebbre fekszik, mint az őshazának feltüntetett terület keleti határa. E példákat még szaporít- hatnék. Azonban már a mondottakból is kitűnik, hogy a csanádi nyelv- járás keveréknyelvjárás, mely ilyen formában, mint ahogyan azt ma Csanádon beszélik, német területen seholsem található meg. Olyan — mint ahogyan Wrede szereti összehasonlítani — mint a festékkeverék, amely az eredeti színek egyikével sem akar már teljesen egyezni.

Befejezés.

És ha most, vizsgálódásaink végén össze akarjuk foglalni azok eredményét, azt kell mondanunk, hogy ha nem volna meg a telepesek névsora a származási helyekkel, azt kellene hinnünk, hogy a csanádi telepesek a luxemburgi határról, a Saar- és Moselvidékről származnak

27

és a Westpháliából származók egész tekintélyes számát nem is gyanítanók köztük. így tehát csak aláhúzhatjuk H. Teuchert (Grundsätzlishes über die Untersuchung von Siedlungsmundarten. Zsfd. M3a 1 9 1 5 . 4 0 9 - 4 1 0 . )

nézetét, „dass eine genaue Feststellung des Ursprungsortes der Ansied- ler und auch nur von deren Mehrheit unmöglich ist. Die Hoffnung, auf Grund einer Mundartenvergleichung den Herkunftsort einer deutschen Ansiedlung mit der gleichen Sicherheit wie durch urkundliche Nach- weise zu finden ist trügerisch."

Ugyanerre az eredményre jut G. Dinges (Zur Erforschung der Wolgadeutschen Mundarten. Theuthonista, 1924/25, Heft 4. 307.) is, amidőn azt mondja „. . . gerade deshalb müssen wir auf die Möglich- keit der Feststellung einer näheren Heimat für die Neu-Weiinarer Mund- art verzichten, die . . . eine Mischmundart ist . . . Hier, wie wohl in fast allen Fällen von Siedlungsmundarten können wir bloss feststellen, wo in Deutschland die Mundart derjenigen der kolonialen Siedlung am ähnlichsten ist, die Frage der Heimat aber nur in allgemeinster Form erörtern."

A csanádi nyelvjárásban tehát a moselvidékiek nyelve győzött és elnyomta a westpháliaiak eltérő, nehezebben érthető nyelvét. Dr. Nie.

A u b e r m a n n : Ein Besuch im Sauerland (Deutscher Volkskalender, He- rausgegeben vom Ungarländischen Deutschen Volksbildungsverein, 1930, 58 1.) -ban ezt így fejezi k i : „Es sei noch erwähnt, dass die platt- deutsche Mundart der Eingewanderten schon im 2—3. Glied s c h w a n d ; sie, die Minderheit, wurden von der überwältigenden Mehrzahl der Elsass-Lothringer wegen ihrer Dat-Sprache ständig ausgelacht oder verspöttelt und so bedienten sie sich derselben nur in ihren eigenen engeren Kreisen." V. ö. ehhez: Schmidt Henrik: A magyarországi német nyelvjáráskutatás módszere és problémái (1924 márc. 3. Ak. székfoglaló Magy. Ny. 1924. 1 6 9 - 1 7 1 . 1.).

S hogy most munkánk eredményét még egyszer egész röviden összefoglaljuk, ismét csak Schmidt (u. o.)-et idézhetjük: „A nyelvtudo- mány nem tud egy nyelvvegyületet úgy elemeire bontani, mint a kémia, hogy minden egyes elemet ki tudna mutatni és nem tud az új nyelvjárás kialakításában részt vevő minden egyes ember, vagy csak minden cso- port származására következtetést vonni. A nyelvtudomány csak azt tudja megmondani, hogy milyen nyelvjárási sajátság győzött; de hogy mi volt az, amit a győző elnyomott és veszni kényszeríted, az homályban marad előtte." V. ö. m é g : A. Scheiner, „Heinrich Schmidt, Die deutschen Mundarten Rumpfungarns," (Korrespondenzblatt des Vereins für Sieben- bürgische Landeskunde, Herausgegeben von Dr. Rudolf Spek, Hermann- stadt, 53. Jahrg. J a n u a r - F e b r u a r 1930. Nr. 1—2, 22 1.).

28

Irodalom :

H. Aubin, Th. Frings, J. Müller: Kulturströmungen und Kulturprovinzen in den Rheinlanden, Bonn, 1926.

Baráti A.: Adattár Délmagyarország XVIII. sz.-beli történetéhez Temes- vár, 1893—1907.

Borovszky S.: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye.

Budapest.

Böhm L.: Délmagyarország vagy az u. n. Bánság külön történelme.

Pest, 1868.

E. Böhmer: Sprach- und Gründungsgeschichte der pfälzischen Colonie am Niederrhein, D. D. G. III. Marburg, 1927.

G. Dinges; Zur Erforschung der Wolgadeutschen Mundarten. Theuth.

1924/25, Heft 4. Bonn und Leipzig.

L. Hoff mann; Kurze Geschichte der Banater Deutschen, Temesvár 1925.

K. Juhász: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter, Deutschtum und Ausland, Münster in Westfalen, 1927.

H. Klein: Die Bistritzer Mundart verglichen mit dem Sprachatlas des Deutschen Reichs, D. D. G. XX. Marburg, 1927.

F. Milleker: Banater Bücherei 1.: Kurze Geschichte des Banats, Wrschatz, 1925.

A. Scheiner: Heinrich Schmidt, Die deutschen Mundarten Rumpfungarns, Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landes- kunde, 53. Jahrg., Januar—Februar 1930, Nr. 1—2.

V. Schirmunski: Sprachgeschichte und Siedlungsmundarten. I. G. R. M.

XVIII. Jahrgang, März/April 1930, Heft 3/4. Heidelberg.

Schmidt H.: A magyarországi német nyelvjáráskutatás módszere és problémái, Ak. Székfoglaló. Magyar Nyelv, 1924. 169—171 1.

— Die deutschen Mundarten in Südungarn, Ung. Rundschau, 1914.

— Lautlehre der rheinfränkischen Mundart der Sprachinsel Ver- bász in Südungarn. Zsfd Maa. 1911.

Szentkláray J.; A Csanád egyházmegyei plébániák története I. T e m e s - vár, 1898.

— Száz év Délmagyarország újabb történetéből. Temesvár, 1879—

1882.

H. Teuchert: Grundsätzliches über die Untersuchung von Siedlungs- mundarten, Zsfd Maa. 10. Berlin, 1915.

K. Wagner: Deutsche Sprachlandschaften, D. D. G. XXIII. Marburg, 1927.

F. Wrede: Deutscher Sprachatlas, Marburg 1926 — 1928—1929,

&SA

1. sz. térkép.

í r

V » r

r S e r k e n r o d e Allendorf © • ,

• L e n h a u s e n ^ O d i n g e n

r I )

\

r

>

A

\ S' i «Trier W ö r m e Idingen

/ « • b

%Ben emberq

% r * 0 Wölflingen Tromborn • *Felsberg

»'Greiweidingen

Michelau

* H e i n e r s b e r g J

T\ / a

• Soden

K r u m ^ \ V B i s c h o f s h e i m ^ v / s /

/

*S|

* B e c k s f e i n

19 30

Ő s c s a n á d n é h á n y t e l e p e s c s a l á d j á n a k s z á r m a z á s i helye.

op/auf -en/-e (inf. végződés)

3. s z . t é r k é p .

(,hascM)/(ha)st et/es

A n y e l v j á r á s a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó s z á r m a z á s i t e r ü l e t .