ció révén valósul meg, •„. . .' a kompenzáció azt jelenti, hogy a tanulás folyamatában első- sorban a személyiségeknek azok az elemei kapcsolódnak be, amelyeket a sérülés közvet- lenül nem ért, a reedukáció a személyiségsé- rülés által közvetlenül sújtott elemeinek ki- használását és fejlesztését jelentik." JAN JE-
S E N S K Y
a gyógyítás és a nevelés különbségét abban látja, hogy a gyógyítás ,,a látási fo- gyatékos személy egyéniségének valamilyen kicsiny elemére irányul", a speciális nevelés pedig „a gyógyítástól eltérően a látási fogya- tékos személy egész személyiségére" hat.
A gyógyító nevelésről adott értelmezése eltér e fogalom hagyományos magyar értelmezésétől ,',A gyógyítás olykor közvetlenül kihasználja a nevelést, mint a gyógyítás egy olyan eszkö- zét, amely közvetlenül bevezeti vagy támogat- ja a kívánt gyógyítási eredményt. Csehszlová- kiában ebben a vonatkozásban különösen gaz- dag tapasztalatokat szereztünk az ambliopia és a kancsalság fiziológiai megszüntetése, vala- mint az ilyen látási fogyatékosságban szenvedő gyermekek nevelése tekintetében. A nevelés és a gyógyítás kapcsolatának ilyen felfogása mellett beszélhetünk neveléssel végrehajtott gyógyításról, vagy pedig gyógyító nevelésről (3), amelytől meg kell különböztetni a gyógy- pedagógia fogalmát, amelyet egyes országok- ban a/speciális defektológiai pedagógia meg- nevezésére használnak. A gyógyító nevelés jellegével bírhatnak a nevelés egyes tényezői is, pl. a gyógyító testnevelés, a gyógyító mun- káranevelés. Ilyen jelleget ölthet egyes esetek- ben pl. az ambliopiában és a kancsalságban szenvedő gyermekek esetébén a speciális neve- lés nagy része, amennyiben ez a nevelés kife- jezetten reedukációs irányzatú. Az a tény, hogy a nevelés gyógyítóan hat, vezetett oda, hogy az egészségügyi intézmények keretében spe- ciális pedagógiai intézetek alakultak, amilye- nek pl. a Csehszlovákiában és más országok- ban a kórházak szemészeti osztályai mellett létesített iskolák".
J A N J E S E N S K Ymásodik tanulmánya a látási fogyatékosok oktatási fo- lyamatának sajátosságaival foglalkozik. Beve- zetésben hangsúlyozza az oktatás fokozott jelentőségét a látási fogyatékosok személyiség- fejlesztésében, majd az oktatás elméleti alap- jait ismerteti. Felvázolja az oktatás alapvető struktúrális elemeit, majd részletesen foglal- kozik a vakok képzet, fogalom és ítéletalkotá- sával:
' Befejezésül érdekes kitekintést nyújt a lá- tási fogyatékosoknál a programozott oktatás és az oktatógépek perspektivikus alkalmazásá- nak lehetőségeiről.
• Az Évkönyvet
G O R D O S N É S Z A B Ó A N N AJólészi Gházár András halálának 150. évforduló- ján tartott ünnepi megemlékezés zárja. Jólészi Cházár Andrásban a gyógypedagógia az 1902-ben Vácott megnyílt első magyar siket- néma intézet megszervezésének elindítóját tiszteli.
A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola I. Évkönyve 1965-ben jelent meg. Ehhez vi- szonyítva az ismertetett I I . Évkönyv jelentő- sen terjedelmesebb (az első 274, a második 405 oldal), több szempontú fejezettagolásával át- fogóbb képet ad a Főiskola Tudományos életé- ről és idegen nyelvű összefoglalóival jobban elősegíti a hazai tudományos eredmények kül- földi propagálását.
A magyar gyógypedagógia az útkeresés napjait éli. Mint minden megújulás, úgy ez is az ellentétes nézetek és vélemények harcából születik meg. A Főiskola Tudományos Taná- csát a történeti hűségre és az őszinteségre való ' törekvés vezette akkor, amikor a szakmai-ide- ológiai vitákon elhangzott hozzászólásokat átdolgozás nélkül, eredeti formájukban közölte le. A tanulság így a kortárs számára is gazda- gabb és a neveléstudomány művelői a személyes meggyőződés erővonalainak ismeretében job- ban megértik az eszmei szintre kivetülő egyéni hangsúlyokat is.
A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán folyó szakmai-ideológiai vita igényh a nevelés- tudomány képviselőinek értő és megértő vé- leményét és állásfoglalását. A pedagógia és a gyógypedagógia sokrétű és sokféle szinten' jelentkező kapcsolata — amely a viták alap- kérdése — akkor tárul fel teljes egészében, ha ezt a kapcsolatot nemcsak a gyógypedagógia oldaláról, hanem az általános neveléstudomány oldaláról is vizsgálat alá vonjuk. A látszólag partikuláris problémákban a pedagógia álta- lános alapkérdései tárulnak fel, amelynek ilyen formában történő vizsgálata az általános- ról kialakított gyakran sablonos, de többnyire általánosított és elvont tudásunkat is jelentő- sen gazdagíthatja. A gyógypedagógia gondjai- ban való részvállalás az egész neveléstudo- mány ügyét viszi előbbre.
I L L Y É S S Á N D O R
TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETEK TUDOMÁNYOS K Ö Z L E M É N Y E I IV.
Szerk.: Kiss
T I R A M É Rés Kiss
L A J O S(Debrecen, 1967) Igen változatos és tömör tartalommal,
csak adatszerűségre törekvő vizsgálati ered- ményekkel jelent meg a Tanítóképző Intézetek
Tudományos Közleményei IV. kötete. A 16 tanulmány bár már egyenként — kevés kivé- tellel — oldalszámban nem annyira terjedel-
316'
mes; nágyobbárá kézzelfoghátó: adatokat ad az oktató-nevelő munka napi feladatairól az olvasó- kezébe. Egyes, visszatérő témakörök (matematikatanítás az általános' iskolában, a képi térlátás) a tudományos vizsgálódás sokoldalú kifejtését biztosítják. A kötetben dominál a • pszichológia mind' tartalmában, mind terjedelmében, csekélyébb a pedagógiái rész. ... '
1. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. éves évfordulójára
( N A G Y S Á N D O R ) című bevezető csak átfogó képet kívánt adni a szocialista iskolapolitika kérdéseiről, kiemelve a szocialista munkaiskola létrehozásának tör- ténelmi feladatait. A Nagy Októberi Szocialist a Forradalom hatását mutatja be a szovjet és a hazai pedagógiai gondolkozásra, a nagy évfor- dulóra való emlékezésképpen.2. H O R V Á T H I M R E bajai tanítóképzőintézeti tanár
„A természettudományos műveltség szerepe hallgatóink marxista—leninista világnézetének
megalapozásában"
című tanulmánya tulajdon- képpen vitafórum. Vitafórum abból a szem- pontból, hogy egy ú j tantárgy bevezetésével megoldható-e a világnézeti nevelés kérdése, vágy a meglévők helyes, marxista szellemű tanításával is el tudunk-e érni oda. Persze, eh- hez a szaktanárok alapos szakirodalmi, világ- nézeti tájékozottsága és szubjektív nevelő hatása szükséges. Hogy lehetségesek ilyen pél- dák és eredmények, középiskolai tanulmánya- ink, diákéveink bizonyítják, hiszen a tanár világnézeti szemlélete egész generációsorok életére, magatartására, az élet, a valóság, a társadalom nagy kérdéseiben való eligazodásá- ra kihatott.3. Kiss T I H A M É R :
„A szenvedélyek lélektani sajátosságai és szerepük az egyén és a társadalom életében"
című tanulmánya nem új, de mindig időszerű problémát tárgyal. Rövid történeti áttekintést is ad a szenvedélyekkel kapcsolatos elméletekről, tanításokról. Ebben a modern pszichológia megállapításaira is utal, felhasz- nálja a marxizmus—leninizmus klasszikusai- nak, a tudomány nagy úttörőinek példáját, munkásságuk szubjektív motivációit. Az elem- zésben a szenvedélyek osztályozása és moti- vációja során foglalkozik S. Freud elméletével.Azonban j ó lett volna, ha az egész freudi iskola vonatkozó elméleti anyagát feldolgozta volna. Kiss Tihamér tanulmánya inkább
rend- szerezi
a szenvedélyek lélektani sajátosságaira és szerepére vonatkozó nézeteket, mint kifej- tené — pedig megérné — azok minden filozófiai, pszichológiai, sőt sokszor biológiai, társadalmi motivációit. Ennek az elemzésnek az elhagyá- sával is eljut azonban a helyes összegezéshez, amikor azt mondja, hogy „a szenvedély annyi- ra igénybe veheti az egyén képességeit, tehet- ségét, összes értelmi és fizikai erőit, hogy a személyiség és a szenvedély szinte teljes mérték-ben egyesül . . . " „Szenvedélyes embereknek azokat tartják, akik egy nagy eszme, egy közös-
ség vagy az egész emberiség érdekében minden képességük, fizikai és szellemi erejük bevetésé- vel eltökélten harcolnak kitűzött céljuk érde- kében. E szenvedélyes kutató, alkotó,;társadal- m a t átformáló vagy művészi teremtő tevé- kenységük. során nem tekintik "saját egyéni érdekeiket, nem törődnek kényelmükkel, sőt égészségükkel sem, s mindent képesek oda- áldozni nemes szenvedélyüknek". A probléma megkívánja a kérdés teljes, a mai pszichológia megvilágításában való feltárását, bemutatását:, elemzés útján való kidolgozását.
4. B A L Ó JÓZSEF: A gondolkodás fejlesztésének
lehetőségei
című tanulmánya igen fontos és lé- nyeges kérdést elemez, amelyet feltétlenül ismernie kell minden neveléssel foglalkozó embernek. Az ösztönös helyett így lenne tu- datos oktató-nevelő m u n k a az iskolában. A pedagógiai rutin mellett az óra megtervezése, az óravezetés főbb fordulatainak otthoni ki- dolgozása, a tanulókkal való tudatos, tervszeréi foglalkozás teszi mesterré a pedagógust. A szerző így fogalmazza meg ezt a követelményt:„Minden nevelőnek magának kell — a konkrét pedagógiai helyzet konkrét pedagógiai elemzé- se révén — megtervezni azokat a nevelőhatá- sokat, amelyek útján a tanulói és tanitójelölti személyiség ismeretszerző tartalékai aktivi- zálhatók, fokozható az értelmi tevékenység iránti érdeklődés, fejleszthető az értelmi mun- ka kultúrája, szélesíthető a szellemi látókör, kialakítható a természet, a társadalom moz- gását tükröző rugalmas, élő értelem, mint a sokoldalú, harmonikus személyiség egyik meg- határozó jegye". Ehhez a gondolathoz ad a szerző sok érdekes tapasztalati példát.
5 . A kötet következő tanulmánya S Á R D I LAJOS: AZ összehasonlító gondolkodás fejlettsé-
gének vizsgálata a 6—10 éves korú gyermekeknél.
A szerző az ismeretszerzés alapvető készségei- nek kifejlesztésére keres egzakt felméréseken alapuló megállapításokat. Alaperedményei nem ismeretlenek, hiszen a homogén-heterogén so- ros tesztvizsgálatok m á r 30 évvel ezelőtt is rámutattak bizonyos összehasonlítási problé- mákra, emlékezeti kérdésekre, a szemléleti és elvont ismeretek reprodukálására. S Á R D I L A -
JOS azonban új viszonylatok bemutatására tö- rekszik a 6—10 éves tanulók összehasonlító gondolkodása fejlettségének vizsgálatában, hogy az így kapott eredménnyel is alátámassza a tanulók tanulmányi eredményeinek szintjé- vel megállapított kategóriák közti különbsé- geket. A pedagógiai konklúziók levonhatósága érdekében a felmérés kiszélesítése és sokoldalú- vá tétele szükséges. Reméljük, hogy így meg- hozza a várt teljes értékű eredményeket.
6. CSISZÁR A L B E R T : Felsőoktatási intézmé-
nyek hallgatóinak tanulásával kapcsolatos vizs- gálatok
című tanulmányában a különböző sza- kos (bányász, vegyész, bölcsész, tanárképzős):hallgatók tanulásának külső körülményeit vizs- gálja: ilyenek a tanulás helye, egyéni és társas
317'
tanulás, csend, zaj, a tanulás ideje, jegyzetelés, pihenés, doppingoló, • nyugtatószerek hasz- nálata. A szerző az összefoglalásban hangsú- lyozza, hogy felmérései nem adnak látványos eredményeket, csak az általánosat húzzák alá.
Érdemes a kérdéssel foglalkozni, hiszen nem- csak felsőoktatási intézményekben, de még a középfokú felnőtt (esti) oktatásban is elég sok a fiatalkori idegösszeroppanás, kimerültség stb, ami valamikor ismeretlen vagy elenyésző volt, még a túlterhelés kérdésének századeleji kísérleti-pedagógiai vizsgálatok ú t j á n való fel- vetése ellenére is.
7. Kicsit kirí a komoly felméréseket, szak- irodalmi feldolgozásokat tükröző dolgozatok közül a pedagógiai rész bevezető tanulmánya.
Valahogyan nem illik bele a kötet miliőjébe
S Ü T Ő S Á N D O R tanulmánya, illetve cikke. In- kább a Köznevelés vezércikke lehetne, vagy tantestületi értekezletek bevezetője. Ű g y érez- zük, hogy a kötet előző számai is joggal igé- nyelnek valamilyen kerek, részeiben is kidol- gozott „tanulmányokat", kevesebb művelő- déspolitikai eszmefutatást. Pedagógiai folyó-, irataink szívesen is veszik ezeket, szükség is van rájuk a maguk helyén.
8. Időszerű és j ó dolog F Ü G H R E Z S Ő N É
írása,
„A programozott oktatás lehetőségei az ál- talános iskola IV. osztályának nyelvtan-helyes- írástanításában."
A dolgozatai és a vele kapcso- latos vizsgálódást a „Szegedi Nyári Egyetem"tapasztalatai motiválták, s a kérdés feltevése, hogy az általános iskola IV. osztályos tanulói elég fejlettek-e ahhoz, hogy számukra teljesen új anyagot önállóan dolgozzanak fel, a napi pedagógiai érdeklődés izgalmas kérdése. A program kidolgozása, a programozott óra le- vezetése, a feladatok elvégzésének értékelése és a pedagógiai következtetések.— különösen a tanulók aktivizálásának kérdése — , az ered- ményként megállapított korlátok között ko- runk modern oktatásformáival tart lépést, ami- ben. a tanulmány értéke igen jelentős.
9. Soós PÁL:
„AZ oktatáson kívüli nevelés íléhány kérdése a tanító- és népművelőképzés rendszerében"
című tanulmánya olyan- felada- tokat említ — a tanítóképzőintézeti egységes nevelés, a hivatásra nevelés, természettudo- mányos szemléletre nevelés, a szabad idő kér- dése, az ifjúkori fejlődés és tanítóképzés kér- dése, a K I S Z m u n k a — , melyek m i n d benne vannak — szerintem — a j ó oktató-nevelő munkában, ha megfelelők a nevelők. H a most a felsőfokú tanítóképzésben e téren problémák vannak, vizsgáljuk meg a j ó objektív feltéte- lek mellett a szubjektív feltételeket. Erre is gondolni kellene!10. A módszertani részben a helyesírás, az alsótagozatos matematikatanítás, a tanító- képző-intézeti. ének-zene tanítás és a képi térlátás oktatásának problémáiról van szó.
Mindhárom tanulmány a szakmódszertan-
ban ád segítséget a gyakorló pedagógus- nak.
H E R N Á D I S Á N D O R „ A másolás" című ta- nulmányában a másolásnál előforduló h i b á k ; problémák felsorolásából indul ki, m a j d pél- dákat ad a másoltatáshoz. A szerző a kérdést a tanulás és a tanítás szempontjából vizsgálta.
A helyesírás tanításban az értelmi erők foko- zására törekedett, az önellenőrzés pedagógiáját tisztázta.
1 1 . U N G V Á B Y G Y U L A „AZ alsótagozatos ma-
tematikaoktatás korszerűsítésének lehetőségei
cím- mel értekezik az 1869-es tanterv és az 1962-es budapesti Unesco értekezlet követelményeinek összevetésével. K i m o n d j a a tételt: korszerű- síteni kell a matematikaoktatást. A m í g eljut a végső konklúzióig, az I. és I I . osztályos ta- nulók matematikaoktatásához ad példákat, feladatokat számokkal és betűszimbolumokkal, a számok alaki és helyi értékének megérteté- sére, a műveletfogalmak logikai értelmű ki- alakítására, a gyermek problémakeresésének mint készségnek a kialakítására, hogy a gyer- mekek megértsék a matematikai fogalmakat, s ezzel az automatizált mechanizmusokon túl- lépjenek. A középiskolába lépő tanulók ma- gukkal hozott matematika tudásának hiányos- sága a korszerűsítést nagyon sürgetően követeli.1 2 . K O P Á C S Y B É L Á N É : „A tanítóképző-
intézeti ének-zene oktatás néhány problémája"
című cikke ismét az érdeklődés homlokterébe állítja ezt a kérdést. A régi tanítóképző zenei oktatása és az új, felsőfokú tanítóképző zenei oktatása között bizonyos törés volt tapasztal- ható. A régi képzőben 5 évig tanult zenét a tanuló, zenei tudás nélkül, vagy zenei hallás nélkül be sem kerülhetett a tanítóképzőbe.
Ez volt az egyedüli „alkalmasságvizsgálat".
Ma á kérdés másként jelentkezik, összetettebb az „alkalmasságvizsgálat", nem egyforma a hallgatók zenei műveltsége. Kopácsyné azokat
•az általános igényeket sorolja fel, amelyeknek érvényesülniük kell a jó tanító ének-zene ta- nításában.
13. PÁLFEY ZOLTÁK: „A képi térlátás taní-
tásának programozásáról"
című t a n u l m á n y a folytatása a Tudományos Közlemények ko- rábbi számaiban közreadott tanulmányainak.Összeköti a gyermek tárgy- és térlátásának pszichikai problémáját a rajztanítás progra- mozásának problematikájával, hogy újszerűt adjon, a „belső látás" fontosságát elismerje, a programozásban fokozottan hívja fel a figyelmet á tanulók életkori sajátosságaira.
14. A kötet neveléstörténeti t a n u l m á n y a BUJDOSÓ E R K Ő : A Debreceni Kollégium dél-
szláv kapcsolatai a XVIII. és XIX. században.
Ebben a Debrecenben tanult szerb diák, a Kán- tus alapítványt tevő Thököly Száváról emléke- zik meg levéltári és történeti feldolgozások alap- ján.
15. H E G E D Ű S A N D R Á S : Tanítók, tanárok
Tolnai Lajos életművében
című t a n u l m á n y a2 Magyar Pedagógia 3 1 8
alapos és mélyreható elemzést ad Tolnai mű- veinek a falusi tanító kiszolgáltatottságát be- m u t a t ó írásaiból, a kisvárosi tanártípusokról, professzorokról, anekdotikus feldolgozások- ról; Szász Károly, Gönczy Pál, Koncz József, Brassay Samu alakjának megrajzolásával.
U t a l arra á hatásra, amit Tolnai a késői kor- társ, Móricz Zsigmond írói művészetére, tár- sadalomkritikájára gyakorolt.
1 6 . Cs. N A G Y I S T V Á N : „
Csanádi Imre kél vállalkozása"
című cikkében a költő két gyer- mekverskötetét elemzi. Kitér a gyermeknyelvelemeinek érvényesülésére Csanádi verseiben, a néprajz hagyományainak szerepére, a gyer- meki világkép tükröződésére.
A m i n t látjuk, a Tanítóképző Intézetek Tudományos Közleményei IV. kötete válto- zatos tartalommal jelent'meg. Szeretnénk, ha a folytatás a megkezdett és négy év alatt ki- alakult formák szerint gazdagíthatná pedagó- giai irodalmunkat, segítené tovább| tanítóink, tanáraink tudatos pedagógiai munkáját.
D E Á K G Á B O R
I N T E R N A T I O N A L R E V I E W C
„Az
International Review of Education
a hamburgi UNESCO Neveléstudományi Inté- zet lapja, amelyet független nemzetközi szer- kesztőbizottság irányít. A folyóirat feladata tanulmányok, közlemények, cikkek és kritikák közlése a pedagógia különböző területeiről. A közlemények eredeti nyelvükön jelennek meg, ha az angol, német vagy francia. A tanulmá- nyokat a másik két nyelven — esetenként oroszul és spanyolul is — írott összefoglalás követi. Minden kötet 512 lapot tartalmaz, és háromhavonként összesen évi négy füzetben jelenik meg." A szerkesztőbizottság tagjai:Á G O S T O N G Y Ö R G Y (Szeged), Hl L I O N E L E L V I N (London), G I L B E R T D E L A N D S H E E R E (Liége), W I L L A B D C. O L S O N (Ann Arbor), D A V T D A.
W A L K E R (Edinburgh) és A L B E R T L E G R A N D (Hamburg). Az 1967. évi X I I I . évfolyamban a következő tanulmányok jelentek meg:
1. szám, 1—130. I.: TORSTEN I I U S É N , Stockholm: Néhány gondolat a pedagógiai technológiáról (angol); M. J . L A N G E V E L D , Utrécht: Programozott oktatás. Néhány elő- zetes 'meggondolás pedagógiai szempontból (angol); P A N T E L E I M O N D. L E B E D E V , Moszkva:
A pedagógiai technika és a programozott ok- tatás a Szovjetunióban (angol); I S A A C J . S L O O S ,
•Leyden: Az L . O . I . fölépítése, szervezete és tevékenysége. A levelezőoktatás általános hely- zete Hollandiában (angol).
2. szám, 131—254. I.: RICHÁRD F . GOO- DINGS, Durham: Ü j irányzatok és fejlemények az angol alap- és középfokú oktatásban (angol);
E U G E N E G G B E R G , Genf: A svájci iskolarend- szer. Problémák és törekvések (német); WIL- H E L M S J Ö S T R A N D , Uppsala: Ü j irányzatok és fejlemények. a skandináv alap- és középfokú oktatásban (angol); A B D E L A . H. E L K O U S S Y , Beirut: Ü j irányzatok és fejlemények az arab világ alap- és középfokú oktatásában (angol);
B R Y A N , T . P E C K , Dublin: Protestáns iskolák az í r Köztársaságban (angol).
E D U C A T I O N , X I I I . (1967)
3. szám, 255—384. I.: TREVOR M I L L E R , Sydney: Változások az ausztráliai középfokú oktatásban (angol); M A R I O N C O U L O N , Brüsszel:
Ü j irányzatok és fejlemények a belga alap- és középfokú oktatásban (francia); J E A N V I A L , Párizs: Az oktatási módszerek fejlődése Fran- ciaországban (francia); B E N C É D Y J Ó Z S E F , Bu- dapest: Ü j irányzatok és fejlemények a ma- gyar alap- és középfokú oktatásban (francia);
G U L A B C H A U R A S I A é s G O P I N A T H K A U L , Ű j - Delhi: Ü j irányzatok és fejlemények az indiai alap- és középfokú oktatásban (angol).
4. szám, 385—512.1.: Az urbanizáció hatása a nevelésben
(különszám A. H A R R Y P A S S O W szerkesztésében és bevezető tanulmányával).R Ó B E R T J . H A V T G H U R S T , Chicago: Urbanizáció és nevelés az Egyesült Államokban (angol);
M O S H E és S A R A H S M I L A N S K Y , Tel-Aviv: A kulturális szempontból hátrányos helyzetű ta- nulók értéimi fejlődése. — Egy elméleti és gyakorlati szempontú adatfelvétel Izraelből (angol); E D M U N D K I N G , London: Urbanizáció és nevelés Nagy-Britanniában (angol); S A B U R I B I O B A K U , Lagosz: Az urbanizáció hatása a nevelésre Afrikában. A nigériai tapasztalatok (angol); W . D. HALLS, Oxford: Az urbanizáció hatása a francia nevelésügyre (francia); J O H N S I N G L E T O N , Pittsburgh: A város és a vidék összehasonlítása a japán nevelésügyben (angol).
Az új szerkesztőbizottság — a íegtöbb folyóirat általános szerkesztési gyakorlatára visszatérve — a közleményeket általában a beérkezés sorrendjében közli. Kísérletképpen azonban évenként egy-egy különszámot ter- vez kiadni, amely önálló címmel, szakszer- kesztő irányításával az oktatás-nevelés egy-egy időszerű világproblémáját tematikusan mu- tatja be. — Valamennyi számban szemle- és gazdag könyvkritikái rovatot, intézeti híreket és a szerzőkről szóló jegyzeteket olvashatunk.
K O Z M A T A M Á S
319'
