SZOCIÁLPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
2010. június
2
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
13. hét
Készítette: Gál Róbert 2010.04.19.
Az előadás főbb pontjai
Az intergenerációs állam kiépülése Magyarországon; az ellentétes irányú transzferáramok optimális aránya
A jövedelemáramlási lánc működési zavarainak következményei Magyarországon
Néhány következtetés
A jövedelemáramlási lánc működési zavarainak következményei:
eltérés a gyermekekre és az idősekre szánt kiadások optimális (az intergenerációs közkiadások elosztásának politikai gazdaságtana)
termékenységi hatások
újraelosztás gyermekszám szerint
járulékeltagadás
munkavállalási (nyugdíjkorhatár) és megtakarítási hatások
újraelosztás teljes életpályák között
3
Az intergenerációs állam kiépülése Magyarországon 1.
40 év alatt a GDP 5 százalékáról 20 százalék fölé (csal.tám., oktatás, nyugdíj) A növekedés motorja elsősorban a nyugdíjrendszer beérése
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0
1950 1960 1970 1980 1990 2000
0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6
intergenerációs közkiadások (3) aránya a GDP-hez nyugdíj/(oktatás+családtámogatás)
4
Az intergenerációs állam kiépülése Magyarországon 2/a.
A közösségi életpálya-finanszírozási rendszer bruttó életpálya-adóterhei születési kohorszonként:
1. lépés: koréves nettó kereseti mátrix
korcsoportos átlagbéradat: 1962, 1967, 1972, 1977, 1980-ra (valamennyi KSH adat)
koréves bontású bértarifa-felvétel: 1986, 1989, 1992 TÁRKI mikroszimulációs adatbázis:1996, 1998 Korcsoportos adatok az 1986-os eloszlás alapján korévesítve
2. lépés: intergenerációs jövedelem-átcsoportosítási programok (családtámogatás, oktatás, egészségügy, nyugdíj) kiadási idősorai
3. lépés: flat rate adó feltételezése → koréves intergenerációs adó mátrix 4. lépés: koréves „bruttó” kereseti mátrix
Az intergenerációs állam kiépülése Magyarországon 2/b.
5. lépés: kohorszok végigkövetése a koréves intergenerációs adó-mátrixban és a koréves „bruttó” kereseti mátrixban → életpálya bruttó adó-terhelés (csak intergenerációs adók)
1962 1963 … 1998 15
16
… 65
5
Az intergenerációs állam kiépülése Magyarországon 2/c.
A közösségi életpálya-finanszírozási rendszer életpálya-adóterhei születési kohorszonként
6
Az állami szervezésű intergenerációs jövedelem-átcsoportosítás jelentősen kiterjedt a vizsgált 50 év folyamán
Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben 1.
1. A járulék kor-profil alakulása egyes kiválasztott években (2000-es eFt): a rendszer beérése
30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0
1947 1952 1957 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1997 r=1 r=1,05
0 50 100 150 200 250 300 350 400
0 10 20 30 40 50 60 70 80
életkor
1950 1960 1970 1980 1990 2000
7
Módszertani megjegyzések:
– kereseti adatok: mint fent – 1993 után: APEH minták – tökéletes F/K rendszer 1992-ig – flat rate járulék
2. A nyugdíj kor-profil alakulása korévek szerint egyes kiválasztott években (2000-es eFt)
Módszertani megjegyzések:
– 1950-1970 aggegált adatok
– 1971-1993: korcsoportos, ellátás-típusonként bontott adatok – 1994- koréves, teljes körű adatok
0 100 200 300 400 500 600
0 10 20 30 40 50 60 70 80
életkor
1950 1960 1970 1980 1990 2000
8
Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben 2.
Újraelosztás teljes életpályák között a nyugdíjrendszerben 3.
(forrás: Gál és Tarcali 2003)
Hozamok és újraelosztás egyes felosztó-kirovó rendszerekben
Svédország Egyesült Államok Németország Hollandia
IRR (százalék) a kohorsz
születési éve
PVB/PVT NTR a kohorsz
születési éve jelenlegi szabályok szerint
egyensúlyi költségvetés mellett
az évfolyam születési éve IRR
(százalék) a kohorsz születési éve
NPV (1000 holland
forint)
NTR IRR
(százalék)
1905–1914 5,9 0,02 1876 előtt 75,0 75,0 1930 3,3 1930–1935 359 0,14 1,58
1915–1923 3,7 0,04 1876 36,5 36,5 1945 1,8 1936–1945 306 0,10 1,37
1924–1933 2,0 0,04 1900 11,9 11,9 1960 1,2 1946–1955 292 0,09 1,27
1934–1943 1,2 0,01 1925 4,8 4,8 1980 0,3 1956–1965 241 0,07 1,19
1944–1950 0,8 –0,02 1950 2,2 2,2
1964–1970 0,8 –0,02 1975 1,9 1,8
2000 1,7 1,5
2025 1,7 1,2
2050 1,7 0,9
Forrás: Svédország: Stahlberg (1990), Egyesült Államok: Leimer [1994], Németország: Schnabel [1998], Hollandia: Nelissen [1995].
Megjegyzések: egyensúlyi költségvetés (Egyesült Államok): hiány nélkül záró költségvetés, 75 éves előretekintéssel
PVB/PVT: életpálya-járadékok és életpálya-járulékok jelenértékeinek hányadosa NTR: nettó életpálya-nyugdíjak és életpálya-keresetek jelenértékeinek hányadosa
IRR: inflációval korrigált diszkontráta, amely mellett az életpálya-járulékok jelenértéke megegyezik az életpálya-járadékok jelenértékével
NPV: a nettó életpálya-nyugdíjak jelenértéke
hozamok a magyar PAYG nyugdíjrendszerben születési kohorsz szerint
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
1882 1892 1902 1912 1922 1932 1942 1952 1962 1972 1982 1992 year of birth
PVB/PVT
-15 -10 -5 0 5 10 15
PV of net lifetime contributions (million HUF,2000)
PVB/PVT PV of net lifetime contributions
9
Újraelosztás gyermekszám szerint
1. Gyermeknevelés jelentős mértékben egyéni (háztartási) erőfeszítés, miközben a felnevelt gyerek életpálya-keresete akár 60 százalékban is közösségi erőforrás → hipotézis: externális hatások keletkeznek: a kevesebb gyermekberuházást tévő háztartások tagjai kisebb mértékben járulnak hozzá a jövő adófizető kapacitásához
2. Kérdés: az egyenleg 3. Az egyenleg tételei:
3.1 a gyermeknevelés költségei – a gyerek fogyasztási költségei
– a gyereknevelésre fordított háztartási munka
– a gyereknevelési munka miatt elveszített jelenlegi munkajövedelem
– a gyereknevelésre fordított idő csökkenti a szülő (elsősorban az anya) emberi tőkéjét → kieső hosszú távú kereset
3.2 hozzájárulás a közösségi életpálya-finanszírozáshoz (adó- és járulékfizetés) (mérési problémák: gyermekszám és életkor;
önszelekció)
10
A gyermeknevelés költségei Magyarországon, egy gyermekre eső egyenleg (havi nettó
átlagkeresetben)
fogyasztási kiadások
háztartási munka
egyéni hozzájárulás
összesen
készpénzes támogatás
természetben i juttatás
nem visszatérülő kompenzáció
összesen
egy gyermekre eső egyenleg
(a) (b) (c)=(a+b)*0,59 (d) (e) (f)=(d+e)*0,41 (f)-(c)
Pár 1 gyermek 4,2 18,7 13,6 2,4 4,6 2,9 -10,7
Pár 2 gyermek 4,1 9,3 7,9 1,7 4,8 2,7 -5,2
Pár 3+ gyermek 3,2 9,4 7,4 2,6 5,4 3,3 -4,2
1 szülő 1 gyermek 4,7 10,8 9,2 1,3 4,8 2,5 -6,7
1 szülő 2+ gyermek 3,8 5,7 5,6 1,5 4,8 2,6 -3,0
Más család 1 gyermek 3,2 13,3 9,8 1,9 5,5 3,0 -6,7
Más család 2+ gyermek 2,9 7,7 6,2 2,0 5,2 3,0 -3,3
Együtt 3,7 10,5 8,4 2,0 4,9 2,8 -5,5
1. Gyermeknevelési ráfordítások 2 forrása: fogyasztási kiadás és munkaráfordítás; a gyermeknevelést nehéz társadalmasítani 2. Egy évben 3,7 havi átlagkereset megy el egy gyerek fogyasztási kiadásaira;
ez kereset, nem jövedelem; az nagyobb
ahol több, gyerek van, ott gyerekenként kevesebbről van szó
3. Ebből kb. 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget, tehát több, mint felét készpénzben kompenzál a társadalom 4. A háztartási munka ráfordítás értéke közel 3-szorosa a fogyasztási kiadásoknak
5. Társadalmi természetbeni ráfordítás: kb. 5 havi átlagkereset, 2,5-szerese a készpénzes támogatásnak 6. Mennyi ebből a társadalomé és mennyi a háztartásé
7. A ráfordításban a háztartás/társadalom arány 67:33, a megtérülésben 41:59
11
A gyermeknevelés költségei Magyarországon, egy szülőre eső egyenleg (havi nettó
átlagkeresetben)
forrás: Gál és Keller (2007)
Negatív termékenységi hatások
1. Termékenységelméletek: a gyermek, mint fogyasztási jószág, ill. a gyermek, mint beruházási jószág
2. Kérdések
Befolyásolható-e a gyermekvállalási hajlandóság készpénzes vagy természetbeni családtámogatásokkal?
Csökkenti-e a nyugdíjrendszer a gyermekvállalási hajlandóságot?
Néhány következtetés
1. Az, hogy az intergenerációs jövedelem-átcsoportosítási rendszer államosítása zavarokat okozott NEM érv amellett, hogy szüntessük meg, csak amellett, hogy javítsuk ki.
fogyasztási kiadások
háztartási munka
egyéni hozzájárulás
összesen
készpénzes támogatás
természetben i juttatás
nem visszatérülő k ompenzáció
összesen
egy szülőre eső egyenleg
(a) (b) (c)=(a+b)*0,59 (d) (e) (f)=(d+e)*0,41 (f)-(c)
Pár 1 gyermek 2.1 9.4 6.8 1.2 2.3 1.4 -5.4
Pár 2 gyermek 4.1 9.3 7.9 1.7 4.8 2.7 -5.2
Pár 3+ gyermek 5.3 15.5 12.3 4.2 8.9 5.4 -6.9
1 szülő 1 gyermek 4.7 10.8 9.2 1.3 4.8 2.5 -6.7
1 szülő 2+ gyermek 8.6 12.8 12.6 3.4 10.8 5.8 -6.8
Más család 1 gyermek 1.0 4.1 3.0 0.6 1.7 0.9 -2.1
Más család 2+ gyermek 2.0 5.3 4.3 1.4 3.6 2.1 -2.3
Együtt 2.9 8.3 6.6 1.6 3.9 2.2 -4.4
12
2. Néhány közkézen forgó intézményi javaslat – egyéni szinten:
– a nevelt gyermekek számától és képzettségétől (járulékbefizetésétől) függő nyugdíj – a családtagok összekapcsolása a jóléti rendszerben („nagyi-pénz”)
– aggregált szinten:
– a családtámogatási/oktatási kiadások hozzáigazítása a várható nyugdíjkiadásokhoz – a nyugdíjindexálás illetve az NDC rendszerek technikai kamatlábának kiegészítése
demográfiai komponenssel
ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék
Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!
Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az
eltecon.hu
honlapon feltüntetett címekre
