Válás. Gy.: Optikai lemezek a? információtárolásban..
Adatbázis Tipus Témakör Kibocsátó cég v. intézmény
51. PsycLIT Dalába se on SilverPlatler
C A pszichológia szakirodalma SilverPlatler Information Inc.
52. Reference DataPlate C A Random House Dictionary,
a Roget's Thesaurus és az U S A National Telephoné Direclory teljes szövege
Reference Technology Inc.
53. Roya] Society of Chemisiry Current Biolechnology Abstraets
c A biolechnika szakirodalma Digital EquipmentCorp.
54. Science C itat ion Index c Az akadémiai tudományok szakirodalma
Institute for Scientific Information
55. Software Library DalaPlale c Programok IBM PC-re Reference Technology Inc.
56. Ulrich's Internaiional Periodicals Direclory Plus
c Időszaki kiadványok adatai R. R. BowkerCo.es Online Computer Systems Inc.
57. Ultracard/Cdrom c Katalógust előállító programcsomag Srruill Library Computing Inc.
58. The UniverseofSound, Vol. 1.
c Programcsomag hangelTekiusok előállítására
Oplical Media International és E mu Systems Inc.
59. Wall Slreel Journal Database
V A Wall Streel Journal 12 havi teljes szövege
Information AcccssCo.
60. Who's Who in Electronics Seleclory
c Céginformáció Knowledge Access Inc
61. Your Marketing Consullanl c Piaci adatok Knowledge Access Inc.
Források: A z Online, a Database és az Online Review c. folyóiratok 1986-os évfolyama és az Electronic and Oplical Publishing Exhi- bition c. kiállítás (London, Novotel Hotel, 1986. dee. 2-4.) kiállítói prospektusai.
Válás György (OMIK.K)
1983. november Videolemezek, optikai lemezek
és alkalmazásaik
Az információtechnológiában használt legújabb tárolóeszközök a videolemezek és az optikai lemezek.
Ezek szöveges, képi és hanginformációk tárolására, mozgatására alkalmasak. Az optikai rögzítési tech
nológia elsősorban kétféle eszköztipust kínál: a csak olvasható videolemezt és az irható/olvasható optikai lemezt. A z írható/olvasható típus lehet csak egyszer írható és ezután akárhányszor kiolvasható, illetve többször írható és olvasható fajta. A videolemezeket elsősorban szórakoztatási és oktatási célokra, az op
tikai lemezeket adatok, dokumentumok, képek tá
rolására és visszakeresésére használják. Az informá
ciós szakemberek számára mindegyik lemeztípus hasznos lehet, noha az optikai lemezek nagyobb le
hetőségeket kínálnak az információs rendszerekben való felhasználáskor.
A videolemezek és az optikai lemezek sok közös vonásuk ellenére több tulajdonságukban eltérnek egymástól. A videolemezek elsősorban analóg táro
lók, noha használhatók digitális jelek tárolására is.
Az optikai lemezek digitális k é p - és adattároló esz
közök, és mint ilyenek, a hagyományos számítás-
T M T 3 4 . c v f . l W 7 . 3. Sí.
technikai adattárolók (pl. a mágneses adathordozók) mellett vagy helyett alkalmazhatók. A két technoló
gia közötti különbség az információrögzítés és -olvasás eltérő módjából adódik. Ebből a szempont
ból a videolemez a hanglemezzel, az optikai lemez a mágneslemezzel rokon.
A videolemezeket rendkívül szigorú környezeti és technológiai feltételek melleit gyártják. Ezzel szemben az optikai lemezeknél alkalmazott DRA W (Direct-Read-After- Write = írás után azon
nal olvasás) eljárással a felhasználás helyén lehet géppel olvasható formában adatokat rögzíteni, i l l . olvasni.
Videolemez-rend szerek
Jelenleg kétféle, egymással nem kompatibilis videolemez-rendszert ismerünk, ezek az optikai (vagy lézeres) és a kapacitív megoldások. A leme
zek a rendszerek között nem cserélhetők, vagyis az egyik rendszerhez készült lemez a másik rendszer készülékén nem játszható le és viszont.
A két rendszer között a leglényegesebb különb
ség a lemezek tartalmának eltérő rögzítési és kiolva- sási módja. A z optikai (lézeres) videolemez
rendszernél a lemez tartalmának kiolvasása kis telje
sítményű lézersugárral történik, az olvasófej és a lemez nem érintkezik egymással. Az olvasó fénysu
gár nem károsítja a lemez felületét. A kapacitív v i deolemez lehet barázda nélküli vagy barázdás, ez a hagyományos hanglemezhez hasonló. Lejátszása is hasonlít a h a n g l e m e z e k é h e z , a lejátszótű gyémánt
ból vagy zafírból készül.
O p t i k a i videolemezes rendszerek
Az optikai lemezeknél leginkább n e o n - h é l i u m lézert használnak mind az információ felírására, mind leolvasására. A z információt a lemezen az egyik megoldás szerint kis cellák (piték) milliárdja tárolja, amelyeket a lemez felületébe mélyítve alakí
tanak ki. A lemezen a műsort 45 000 - koncent
rikus köröket alkotó — nyomvonal tárolja, minden egyes nyomvonal egy televízióképnyi információt tartalmaz. Az egy nyomvonal/egy kép az állóképek, ill. a m ű s o r o k gyorsiiott, lassított lejátszását teszik egyszerűvé. A lemez tartalma folyamatosan vagy ké
penként játszható le. A lemez felületét egy 1,1 m m vastag átlátszó műanyag bevonat védi a szennyező
déstől és a sérülésektől. Ha az optikai lemezeket a megszokott világítási viszonyok mellett nézzük, fe
lületükön - az ilyen lemezekre jellemző - szivár
vány effektust látunk, amelyet a lemezen kialakított cellák és a lemez reflektáló felülete e r e d m é n y e z .
M i n d a fogyasztói, mind a professzionális optikai lemezjátszóban egy neonlézer 1,5 mikron átmérőjű folyamatos sugara olvassa le a lemez tartalmát. Meg
felelő szervomechanizmus biztosítja, hogy a leol
vasó fénysugár mindig a megfelelő nyomvonalon haladjon, az elektronikus sugárfókuszolás pedig a cellák tartalmának megbízható kiolvasásáról gon
doskodik. A sugár fókuszolása olyan mértékig pontos, hogy m á r a lemez felületén levő szennye
ződés sem okoz valójában problémát, minthogy az a fókuszon kívül esik. Az olvasás a fényvisszaverés elvén történik. A lemez felületéről visszaverődő fény — amely már nem folyamatos, hanem pulzus jellegű, hiszen csak a cellákról verődik vissza — a
kép és a két hangcsatorna információját hordozza.
Optoelektronikai átalakítás után a jelet demodulálva jutunk a televízió képernyőjén megjeleníthető kép
jelhez, illetve a kétcsatornás hanghoz.
Az optikai lemezek gyártása az ún. mesterlemez készítésével kezdődik, ennek másolatai kerülnek a kereskedelmi forgalomba. A fényérzékeny réteggel bevont mesterlemezre modulált lézersugár expo
nálja a rögzítendő műsort. Kezelés után erről ké
szülnek a másoláshoz szükséges nikkel nyomóle
mezek.
A különböző televíziórendszerekhez (a 625 soros P A L és SECAM, illetve az 525 soros NTSC rendszerekhez) különböző lemezeket, illetve le
mezjátszókat kell használni. A z európai rendszerek
nél egy s alatt 25, az amerikainál 30 képet sugároz a televízió. Ebből adódik, hogy mivel egy iemezfordu- lathoz egy kép tartozik, az európai rendszerekhez készült videolemez percenként !500-at, az amerikai rendszerekhez készült 1800-at fordul.
A lejátszó fénysugár a forgó lemez felületén tet
szőlegesen, különböző sebességekkei pozícionál
ható. Ha az olvasófej mozgása és a lemez forgása pontosan szinkronizált, stabil televízióképet kapunk. A P A L vagy a SECAM rendszernél 25 nyomvonalat m á s o d p e r c e n k é n t leolvasva a m ű s o r lejátszása normális sebességű. Egy nyomvonal több
szöri leolvasásával a lejátszás lassítható. Állókép esetén ugyanazt a nyomvonalat olvassa le folyama
tosan az elektronsugár. Kétféle lemeztípust dolgoz
tak k i , az egyik az állandó lineáris sebességű (Constant Linear Velocity = CLV), a másik az állandó szögse
bességű (Constant Angular Velocity = CAV). Az ál
landó lineáris sebességű lemezre kétszer annyi műsoranyag (2x1 óra) fér, mint az állandó szögse
bességűre, de az előbbinél a műsor lassítva vagy ké
penként nem játszható le. A Philips gyárlányú Lascr Vision rendszernél (amelyet régebben Videó Long Playernek = VLP-nek hívtak) 30 cm átmérőjű le
mezen az I képhez tartozó információ kb. 0,6 mm2-en fér el, és a nyomvonalak teljes hossza kb.
34 km.
Beszámolók, szemlék, referátumok
A professzionális videolemez-játszók mikropro
cesszoros vezérlése a lemez tartalmának tetszőleges sorrendű lejátszását, a lejátszó külső számítógépes vezérlését és más hasonló funkciókat kínál. A le
játszó 1 kbájtos tárolójába tölthető vezérlő progra
mokkal a CAV-lemezek tartalma igen sokféle sor
rendben, illetve különböző feltételek teljesülésétől függően játszható le. A készülék kézi távvezérlője
Optikai vi
további programozási lehetőségeket kínál. Ezek a (párbeszédes) programozási adottságok a profesz- szionális videolemez-játszókat különösen alkal
massá teszik oktatási, egyéni tanulási, i l l . általában informatikai célú felhasználásra. Néhány fogyasztói és professzionális képlemezjátszó főbb funkcionális jellemzőjét az 1. táblázat foglalja össze.
I. táblázat mez-játszók
Fogyás ttu tk ktronikoi Ftyft ss, miuttis
termek berendezés Philips Pioneer Sony D V A (Magnavox) V P - i n o ü L D P - 1 0 0 0 P R - 7 2 R O
Model 8000
Állókép X X X X
Lassiicd lejatss is különböző sebessé
gekkel
különböző sebessé
gekkel
1/5 különböző sebessé
gekkel
Ovarsilctl IftjatSííS 3\ Jx 3x
Közvetlen elérés X X X
K ere són lód X X X X
Távvezérlés opcionális X X
Két hangcsatorna X X X X
Pausc X X
Automatikus ismétlés X X
Automatikus megállás cg! programrész végén
X X
Programoz ha lóság X X
Elérési idő a
legrosszabb esetben Isi
20 1 8 - 2 0 5 2 - 5
Film alapú optikai videolemezei rendszer Kapacitív videolemezes rendszerek A McDonell Douglas egy új típusú optikai video
lemezes rendszeren dolgozik. Ez a filmtechnológi
ára épülő megoldás egy kis teljesítményű lézersugár és megfelelő fényérzékeny bevonattal készült lemez segítségével felvételek készítésére is al
kalmas. Ez a rendszer forradalmi változásokat hozhat a videolemezek előállítása és másolása terén. A lejátszóberendezés prototípusa elkészült és sikeresen b e m u t a t t á k , így várhatóan a közeljövőben ez a rendszer is megjelenik az oktatási és más pro
fesszionális alkalmazásoknál.
A barázdás lemezzel m ű k ö d ő RCA rendszert el
sősorban a szórakoztató elektronika piacára fejlesz
tették ki. A népszerű nevén CED (Capaciiance Elect
ronic Device = kapacitív elektronikai eszköz) rend
szernél mechanikus lejátszókart használnak, a kart barázdák vezetik. A lemezen tárolt információ olva
sásánál (ellentétben a hagyományos hanglemezzel) nem a tűt érő nyomás változása közvetíti az infor
mációt, hanem a barázdában lévő fémbevonattal el
látott "hegyek és völgyek" kapacitásának változása.
A lejátszókar végén lévő " t ű " , mely részben maga
T M T . 1 4 . t v f . I9H7. .1. sz.
is rémből készüli, érzékeli a televízióinrormációt képviselő változó kapacitást.
A kapacitív rendszerű videolemezek alapanyaga műanyag, ezt fémbevonat, majd egy szigetelőréteg fedi. A leszedökar részben fémbevonalú zafír tűje lejátszáskor követi a spirál barázdák pályáját. A lemez fordulatszáma itt is az alkalmazott videó¬
rendszer függvénye, 375 fordulat/perc az európai, 450 fordulat/perc az amerikai televíziórendszernél.
A barázdák sűrűsége igen nagy, kb. 400 baráz
da/mm. A hagyományos hanglemez egy barázdája lerületére itt 38 barázda kerül!
A mesterlemez készítésekor a barázda alján erősen fókuszált elektronsugárral marják ki a vál
tozó kapacitást képviselő változó méretű hornyokat.
E rendszer lényegében egy forgó, változó kapaci
tásra épül, amelynek kél fegyverzete a lemez, illetve a fémbevonatú t ű , és a kondenzátor dielektrikumát a lemez műanyag bevonata adja. A lejátszókar kime
nőjelét mint egy változó frekvenciájú oszcillátor egyik kapacitását kezelik, az oszcillátor frekvenciájá
nak változása hordozza a lemezen tárolt informá
ciót.
A lemez felületét műanyag boritóval védik, sőt a lemezt borítóstul kell a lemezjátszóba betenni és onnan kivenni. A készülék gondoskodik arról, hogy a lejátszókar mechanikusan érinlkezzen a lemezzel.
A lemez barázdáit követő lejátszólü nyomása kb. t i zenölöd része a hagyományos hanglemezlejátszók
nál megszokottnak {0,065 gramm), ezért a lemez életlartama igen nagy, több száz lejátszási is kibír.
A lejátszó funkciói hasonlóak az optikai videole
mezeknél megismertekhez. A lemez oldalanként akár 75 perces műsort is tárolhat, 30 másodperc alatt átfutható a vizuális keresési ü z e m m ó d b a n , és egyes típusoknál — ugyancsak az optikai videoleme
zekhez hasonlóan — bármely kép tetszőlegesen k i kereshető a hozzárendelt azonosító alapján. Ezek az azonosítók lehetővé teszik a m ű s o r hosszának m é rését, illetve kijelzését, és alkalmasak a m ű s o r egyes részeinek idő szerinti elérésére is (pl. a műsor leját
szása a25. perctől kezdődjön).
A barázda nélküli rendszer, melyet a JVC (Victor Company of Japán) fejlesztett k i , elsősorban a lemez tartalmának olvasási módjában tér el az RCA CED rendszerétől. A lejátszókar végén levő tü felü
lete kb. tízszerese a barázdás rendszernél használt
nak, a kar pozicionálását a hasznos információs sávok közötti pozicionáló sávok információi alapján végzik. Minthogy a tű nem barázdákat követ, a lemez felületén szabadon mozoghat. Ez egyszerűsíti a tárolt műsor tetszőleges részének elérését, állóké
pek lejátszását, a gyorsított vagy lassított lejátszást.
A lemez fordulatszáma 750/perc az európai, 900/perc az amerikai rendszernél.
Optikai digitális lemezek
Az optikai digitális lemezek forradalmi változáso
kat idézhetnek elő az információtárolásban. Ennek oka a nagy információsürüségű, olcsó tárolás, a hor
dozó hosszú élettartamából adódó kedvező archivá
lási tulajdonság. Az optikai digitális lemezek élettar
tama jóval meghaladja a mágneses a d a t h o r d o z ó k é t , becslések szerint kb. 10 évre tehető. A 2. táblázat a különböző adathordozókon, illetve a könyvekben tárolt információk mennyiségét hasonlítja össze.
2. wblá:oi
Tipikus tárolási kapacitások
Egyenértéken
Tárolóeszköz kapadiós
bitben
Emberi agy 10"
Az U S A Nemzeti Archívumában 10"
mágnesszalagon lévő állomány
IBM 3850 tömegtároló 2 x 1 0 "
Encyclnpedia Britannica 10"
Optikai lemez 10"
Mágneslemez 2,5x10'
Számítástechnikai mágnesszalag 5*10'
Hajlékony lemez 2x10T
Csak szövegből álló könyv I 0:
Az optikai digitális lemezek és félvezető/lejátszó berendezések fejlesztésével és gyártásával ma har
mincnál is több cég foglalkozik világszerte, közülük néhány: Xerox, RCA, Toshiba, Philips, Thomson-
CST. Hitachi. 3M Scolsch. Storage Technology. IBM.
Drexlcr Technology. OSI (Oplical Syslem Internatio
nal), Verbatim. SRI. Sajnos — szabványosítás hiá
nyában - rendszereik eltérnek egymástól.
Példaképpen bemutatjuk a Philips DRA W-ieme- zéi, mely 1978-ban jelent meg és a Megadoc archi
váló rendszerben használják. A Philips Data Sys
tems állal tervezett Megadoc elektronikus archiváló rendszer kézzel írt és nyomtatott. A4 m é r e l ü doku
mentumokat tárol. Egy DRAW-lemez tárolási kapa
citása 1 0 " bit, vagyis szövegszerkesztővel készített oldalakból a lemezen 500 000. karakterekéi tartal
mazó oldal is elfér. A lemez óriási tárolási kapacitá
sát másképpen megvilágítva, a 1 0 " bit kapacitású le
mezen 24 000 grafikus információt tartalmazó oldal tárolható úgy, hogy a dokumentumokon laláiható felesleges fehér felületektől eltekintve a legkisebb részletek sem vesznek el a tároláskor. A 300 m m át
mérőjű optikai digitális lemezen — amely két össze
illesztett, megfelelő réteggel bevont és légmentesen lezárt üvegtárcsából készül - tárolt bármely doku- menium 5 másodpercen belül meglalálható.
A felvevö/lejálszó készülék számitógéphez kap
csolódik, ez lehet mainframe vagy mikroszámító
gép. Nagy teljesítményű, a lemez bevonatára fóku
szált lézersugár égeti az információt a lemezre. A lemez bármely c í m e z h e t ő szektorába tetszőleges sorrendben lehet az információt beírni. A lemezen 45 000 használható nyomvonal van, nyomvonalan
ként 128 szektorral. A nyomvonal és a szektor együttesen egy szegmens mint legkisebb címezhető egység azonosítóját adja meg. A szegmensek tetsző
leges sorrendben választhatók k i . A szektorba csak egyszer lehet ínformációt írni, minthogy a beégető lézersugár maradandó változást okoz a lemezen, tehát az nem törölhető.
A beírás után azonnal ellenőrizhető, hogy nem történt-e beirási hiba, ha igen, akkor az információt egy másik szegmensbe újból be kell írni. A hibás szegmens címét törlik a lemezhez kapcsolt számító
gép tárolójából, így bár a hibás szegmens nem töröl
hető, de többé már nem is é r h e t ő el.
Az optikai digitális lemezek és a videolemezek mint nagy kapacitású, olcsó, rugalmasan kezelhető tárolók igen nagyjelentőségűvé válhatnak az online informatikai rendszerek és a "digitális munkahe
lyek" szempontjából. Ezek olyan mennyiségű doku
mentumot és m á s információt tárolhatnak kis helyen, k ö n n y e n visszakereshetően, amennyit más rendszerekkel (mágneslemez, mikrofilm) már gya
korlatilag nem is lehetne kezelni. A századunk végéig a gazdasági életben és a lakásokban megje
lenő "digitális munkahelyek" optikai digitális leme
zekre fognak épülni, és lehetővé teszik majd az adott alkalmazási környezetben szükséges összes i n formáció rendszerezett, elektronikus tárolását és visszakeresését. Az optikai lemezekre é p ü l ő , géppel olvasható adatbázisok elterjedése természetesen ha
tással lesz a ma használatos rendszerekre, technoló
giákra is, mindenekelőtt a mikrográfiára. Feltételez
hetően ki fogja szorítani a mikrofilmes rendszere
ket, ami érthető is, hiszen az alkalmazott sokféle formátum, a szükséges vegyi eljárások és egyéb okok miatt a mikrofilmtechnika ma sem örvend ma
radéktalan népszerűségnek.
A videolemezek és az optikai digitális lemezek az eredetileg a legkülönbözőbb formában megjelent képek, dokumentumok, oktatási anyagok, filmek tárolására és lejátszására alkalmasak, ez fokozza je
lentőségüket az informatikai és oktatási alkalmazá
soknál, ahol mint a különböző hordozók integráto
rai is szerepelnek. Ezeket a rendszereket mint intel
ligens információs rendszereket használják majd, amelyek mind analóg, mind digitális adatok tárolá
sára és megjelenítésére alkalmasak. Az optikai le
mezes rendszerekre épülő számítógépes információ
kereső és oktató rendszerekben a mesterségesintel-
Bcszámolók, szemlék, referátumok
lígencía-kutatások eredményeit is felhasználják majd.
Alkalmazások
M i v e l a videolemezek és az optikai lemezek al
kalmazási területeinek feltárása a közelmúltban kez
dődött él, az alkalmazási lehetőségekről teljes körű áttekintés m é g nem adható. Az azonban m á r most is nyilvánvaló, hogy a legfontosabb területek közé tartozik az online információszolgáltatás és az oktatás.
Online adatbázisok vizuális kiegészítése
A Pergamon által kifejlesztett Videó PAT- SEARCH rendszer arra szolgáltat példát, hogyan lehet egy meglévő, online információkereső rend
szert úgy kiegészíteni videolemez-rendszerrel, hogy ezáltal a kereső szolgáltatás a felhasználó szá
mára minőségben jobbat és újat nyújtson. A felhasz
náló BRS online szolgáltatóközponton keresztül, annak központi számítógépén kérdezheti le a szaba
dalmi adatbázist intelligens terminál segítségével. A keresés eredményét mikroszámítógépbe töltik. A mikroszámítógéphez videolemez-rendszert illesz
tettek. A keresés során kapott információ alapján a mikrogép kikeresi a videolemezen a kiválasztott sza
badalomhoz tartozó képi információkat, a szabadal
mak legfontosabb rajzait. így a kereső a szabadalom leírása mellett a legfontosabb ábrákat is megnézheti.
Az eddig elkészült 8 lemez az USA 750 ezer 1971 és 1981 közötti szabadalmi leírásának boritólapí ábráját tárolja. Az USA-ban egy évben átlagosan 60 ezer szabadalmat nyújtanak be, ezek ábrái é v e n t e egy- egy lemezre el is férnek.
Hasonló rendszer kidolgozását tervezik pl. védje
gyek, kémiai szerkezeti képletek, orvosi felvételek stb. tárolására és megjelenítésére is. A BRS online szolgáltatóközpont orvosok, klinikák és kórházak részére fejlesztette k i a BRS Colleague Medical in
formációrendszert, amely orvosi könyvek, folyóira
tok teljes szövegét kínálja a számítógéppel indexelt videolemezeken.
Adatbázisok publikálása videolemezen
A z információszolgáltatók szempontjából a v i deolemezek egyik legérdekesebb alkalmazási terü
lete a géppel olvasható, szöveges információk ter
jesztése optikai videolemezeken. Ennek előnye, hogy
T M T 3 4 . évf. 19S7. 3. s / .
• az információ széles körben és olcsón terjeszt
h e t ő ,
• a dokumentumok teljes szövegét kínálja,
• az adatbázisok tartalma továbbfeldolgozható szö
vegfeldolgozó rendszerrel,
• csökken a tárolási költség,
• a szöveges információt grafikák, ábrák stb. kisér
hetik,
• egyszerűsíti azarchiválást,
• új csatornát kínál az információterjesztőknek,
• megoldja az információk akár nemzetközi m é r e t ű elektronikus terjesztését adatátviteli csa
tornákon (telefon - hírközlési műhold) keresz
tül.
Az USA-ban kidolgoztak egy olyan kódolási és hibajavító algoritmust, amellyel a számítógépes mágnesszalagok tartalma megbízhatóan videole
mezre, majd a videolemezről ismételten számítógép számára é r t e l m e z h e t ő v é tehető. Az adatbázisok v i deolemezen való terjesztésével már két cég is aktí
van foglalkozik, a BRS és a Ziff-Davis.
Videolemez elektronikus dokumentum
éi képtovábbító rendszerekben
T ö b b európai kiadó, köztük a Blackwell és a North Holland-Elsevier konzorciumot alkotott egy teljesen automatizált, elektronikus dokumentumto
vábbító és -terjesztő szolgálat kialakítására. A munka az ADONISprojekt keretében folyik, amely
nek célja az információs ipar néhány alapvető gond
jának megoldása, így
• a d o k u m e n t u m t o v á b b í t á s n ö v e k v ő költségének csökkentése,
• a szerzői jog megsértésének megelőzése,
• a tárolási, osztályozási, katalogizálási és visszake
resési költségek csökkentése.
A terv szerint az ADONIS projekt résztvevői tu
dományos és műszaki folyóirataikat optikai lemeze
ken fogják kiadni. A konzorcium ezeket a lemezeket eladja vagy bérbe adja a különböző területi doku
m e n t u m m á s o l ó központoknak. Ezeket a központo
kat valószínűleg a m á r nagy felhasználói körrel ren
delkező könyvtárakban alakítják k i . A másolóköz
pontok megfelelő díjazásért — beleértve a szerzői jogdíjakat is - készítik majd megrendelőiknek a v i deolemezeken publikált dokumentumok másolatait.
Az ADONIS projekt feltételezhetően megoldja az online információs rendszerekhez adatbázisokat szolgáltatóknak azt a régi gondját is, hogy áttekinté
sük legyen termékeik felhasználóiról, a felhasználók szokásairól, kívánságairól. Hiszen ma a gyakorlat
ban az online rendszer üzemeltetője és az adatbázis készitője k ü l ö n b ö z ő intézmény. A jövőben az infor
mációszolgáltató intézmény egyszerre lehet adatbá
zis-készítő és -szolgáltató (-terjesztő) szervezet.
Videolemezes információkereső rendszerek A videolemezek egyik fő felhasználási területét az információkereső rendszerek jelentik, amikor is a videolemezeket online adatbázisokkal együtt hasz
nálják. Míg a hagyományos számítógépes online in
formációs rendszerek elsősorban szövegorientáltak, a számítógéppel vezérelt videolemezről szövegek, képek, képsorozatok (pl. mozgásfázisok), filmek, hangfelvételek (pl, szívhangok), ill. ezek kombiná
ciói játszhatók vissza. (így pl. egy madár é n e k é t annak mozgásával és hangjával együtt lehet szemlél
tetni, élve a közeli felvételek lehetőségével. Emel
lett szerepelhet a dallam kottája, az ornitológus és az etológus magyarázata is.)
A videolemezekel több műszaki és szolgáltatási tulajdonságuk is alkalmassá leszi az információs rendszerekben való felhasználásra:
• nagy lömegű analóg és digitális információ tárolá
sára alkalmasak, ugyanazon a lemezen a kétféle típusú információ vegyesen is előfordulhat;
• multimédia tárolók;
• egy 300 mm átmérőjű lemez kb. 90 000 állóképet vagy 1 órányi mozgóképet, 2x1 óra hanganyagot, íll. I óra sztereó-hanganyagot tárolhat. Ezek a ka
pacitásadatok a jövőben várhatóan m é g nőni fognak, mint ahogy nőni fog az egyidejűleg vezé
relhető lejátszók száma is (200 lejátszó már ma is szimultán vezérelhető). Az adatbázisok m é rete tovább növelhető adatátviteli rendszerek használata esetén;
• a tárolt információ elérési ideje csak néhány má
sodperc, az elérési idő tovább c s ö k k e n t h e t ő pél
dául többfejes rendszerekkel vagy a lemez mind
két oldalára elhelyezett fejekkel. így egy időben több kép is e l é r h e t ő , illetve a lemez teljes tar
talma a lemez forgatása nélkül is hozzáférhető;
• azonos képernyőn egyszerre jeleníthető meg a számítógéppel generált, illetve a lemezről szár
mazó információ;
• a jövőben feliételezhetően megoldódik a lemezek helyi másolása is.
Nem állítható, hogy a képi vagy hanginformációk indexelése nehezebb (vagy k ö n n y e b b ) , m i n i a szö
vegeseké. Sokan ugyan úgy gondolják, hogy a szö
veges anyagok indexelése egyszerűbb, hiszen ezek
nél a cím és az alcímek utalnak a tartalomra. Valójá
ban az igazi nehézséget a visszakeresést lehetővé tevő azonosítók, indexkifejezések megtalálása, nem a cím kérdése jelenti. Egy videolemezen tárolt kép
Beszámolók, s/emlék, referátumok
egyértelmű azonosítója a tárolás helyét megadó nyomvonal száma. Ez azonban nem utal a nyomvo
nal tartalmára. Ezért van szükség — akárcsak a ha
gyományos dokumentumfeldolgozásnál - az i n dexelésre, azaz a tartalomra utaló jellemzők megha
tározására. Fontos, hogy egy-egy alkalmazási terüle
ten (pl. műalkotások bemutatása, árukatalógusok) egységesen azonos indexelési eljárást használjanak, hiszen nem e n g e d h e t ő meg, hogy a különböző for
rásokból származó videolemezeknél a felhasználó
nak m á s - m á s keresési algoritmust kelljen követnie.
Művészeti alkotások, képek indexelésére a Unt- versity oflowa művészettörténeti tanszékén dolgoz
tak ki egy kísérlett rendszert. Dürer és Raimondi al
kotásainak képeit videolemezen rögzítették, és több s z e m p o n t ú indexelést használtak. Megadták az al
kotások Bartsch-katalógusszámát, az alkotó nevét, az alkotás anyagát, készítési d á t u m á t , témáját, címét és a tárolás helyét a videolemezen. Az adato
kat számítógépbe vitték. A z alkalmazott visszake
reső program több s z e m p o n t ú keresést is kínált (pl.
adott m ű v é s z , adott anyagból, adott időben készült alkotásai). A talált tételek képe a videolemezes rendszer megjelenítőjén, leírása a számítógép képer
nyőjénjelenik meg.
A tetszőleges hozzáférés lehetősége nem ösztö
nözhet a lemezek tervszerűtlen feltöltésére. A lemez szervezésére fordított idő és energia sokszo
rosan megtérül a használat során. Az azonos cso
portba, " d i m e n z i ó b a " tartozó adatokat a lemezen fi
zikailag is a lehető legközelebb kell egymás mellé tenni, ez egyszerűsíti az indexelést, rövidíti a kere
sési és az elérési időt, könnyebbé teszi a lemez tar
talmának átfutását.
A tárolt információk javítása, módosítása ugyan
csak gondot okoz a videolemezes információs rend
szerek fejlesztőinek. Ahogy a szöveges online rend
szereknél szükség van az adatbázisok karbantartá
sára, javítására, nyilvánvalóan ugyanúgy szükség lesz ezekre a videolemezes rendszereknél is. Szük
ség lehet egyes képek kicserélésére, a részletek k i nagyítására, a hangcsatorna javítására stb. is. Ezek a javítások, módosítások az index javítását is kívánják, de az index javítása szükséges lehet a videolemez tartalmának módosítása nélkül is. Pillanatnyilag egyszerűbben oldható meg a számítógépes progra
mok, i l l . adatállományok módosításának kérdése, mint a lemez tartalmának változtatása. Nem két
séges viszont, hogy r e m é l h e t ő az olyan optikai, digi
tális lemezrendszerek elterjedése is, amelyeknél ezek a módosítások az állomány-karbantartás rutin
feladatai közé fognak tartozni.
A videolemez mint oktatási segédeszköz A videolemezek az oktatás új és egyedülálló esz
közei, melyek az oktatásban fontos szerepet kaphat
nak, mert
• nagy kapacitású multimédia-hordozók, amelyek
kel nyomtatott szövegek, fotók, hang-, videó- és animációs anyagok tárolhatók;
• alkalmasak az egyéni tanuláshoz nélkülözhetet
len párbeszédes oktatási környezet m e g t e r e m t é sére;
• analóg és digitális jelek tárolására egyaránt képe
sek, ezért hidat alkotnak a m á r meglévő audiovi
zuális és a mind nagyobb súllyal szereplő elektro
nikus hordozók (számítógépek, hírközlés, adatát
vitel) között.
A videolemezeken tárolt multimédia-anyagok, programcsomagok olcsón és egyszerűen terjeszthe
tők. A korábban különböző hordozókon tárolt, ezért nehezen és csak sokféle berendezés segítségé
vel felhasználható oktatási anyagok (jegyzetek, munkafüzetek, diasorozatok, szinkronizált diasoro
zatok, filmek és tv-műsorok) videolemezen való tá
rolása egyszerűsíti az anyagok kezelését, felesle
gessé teszt az audiovizuális készülékek arzenálját, és az anyagok tetszőleges elérését kínálja. A kényel
mesen kezelhető (akár távvezérelhető) lejátszót mind az oktató, mind a hallgató szívesebben fo
gadja, mint a sokféle, eltérő kezelési előírások sze
rint használható korábbi berendezést.
A lemezen tárolható sok kép (információs oldal) különböző sorrendben, eltérő oktatási utak szerint játszható le, ez egyéni tanulási utak, az oktatóprog
ramok sokaságának kialakítását kínálja. így minden tanuló egyéni ismereteinek, érdeklődési körének;
tanulási módjának és céljainak megfelelően dolgoz
hatja fel a videolemezen kínált tananyagot. Készítet
tek pl. olyan videolemezes oktatóprogramot, ame
lyet az orvostanhallgatók és a betegségük iránt ér
deklődők egyaránt használhatnak. Létezik olyan v i deolemezes program, amellyel a kereskedőket ké
szítik fel egy új termék eladására, de ugyanaz a lemez ismerteti a terméket a b e m u t a t ó t e r e m b e n is.
A videolemez fontos szerepet kap a nyomtatott anyagok és a filmek elektronikus hordozóra való át
írásában is. Noha az átírás alapfokon technikailag megoldott, m é g további vizsgálatokat kívánnak a képernyőn megjelenő információk h u m á n vonatko
zásai, a lemezen tárolt információ kikeresésének, elérésének módjai és eszközei (billentyűzet, érintő
paneles megjelenítő, botkormány, beszédhangos bemenet, m e n ü szerinti választás vagy parancsnyelv alkalmazása stb.). T o v á b b kell fejleszteni a nagyfel
bontású megjelenítést, az információtömörítést, a visszakeresési algoritmusokat, az adatátvitelt is. Az
T M T 3 4 . M . 19*7.3. S Í .
oktatásban elsősorban az optikai videolemezeket használják.
Optikai digitális lemezek alkalmazásai
Az optikai digitális lemezek nagy változásokat hozhatnak az információt tároló és kereső rendsze
rekben az olcsó, nagy kapacitású tárolás, a jobb m i nőségű kimenet, a jelenleginél rugalmasabb és ol
csóbb átviteli rendszerek megjelenésével. Az optikai digitális lemezrendszerek — amelyek egyik legfőbb előnye az igen nagy tárolási kapacitás — ára 5 — 7 éven belül valószínűleg 5000 USD aláesik, és a hor
dozó (a lemez) sem lesz 10 — 30 USD-nál drágább.
A gigabájtokban kifejezhető kapacitású tárolóeszkö
zök csak igen fejlett technológiával gyárthatók, ezért nem véletlen, hogy elsősorban a legnagyobb számítástechnikai gyártó cégek szerepelnek a fej
lesztők és előállítók listáján. Ezek közül több cég konzorciumot is létesített szabványosítási és piacpo
litikai okokból. Ilyen például a Thomson-CSF és a Shugart (a Xerox egyik vállalata) által szervezett Optimen cég vagy a Philips és a Contro! Data Corpo
ration e g y ü t t m ű k ö d é s e . A nagyobb tárolási kapaci
tással előtérbe kerül az információmegjelenítés m i nőségének javítása, a nagyobb felbontási értékek megjelenése. Az olcsó és a jelenleginél jobb kimenet iránti fokozott igény mindenekelőtt az informatikai alkalmazásoknál, így az irodaautomatizálásban je
lentkezik. Szükség van nagyfelbontású nyomta
tókra, megjelenítőkre és a gazdaságos feldolgozás, tárolás é r d e k é b e n adattömörítési eljárások alkalma
zására.
Az alkalmazások szempontjából igen fontos adat
átvitel területén is komoly változások történhetnek az új adatátviteli csatornák és módok megjelenésé
nek és a szolgáltatók közti verseny árcsökkentő és minőségjavító hatásának köszönhetően.
A j ö v ő szempontjából igen fontos átviteli csator
nák:
• a nagy sebességű (9,6 kbit/s-tól 1,5 M b i t / s ) , nagy távolságokat áthidaló m ű h o l d a s rendszerek,
• mikrohullámú és DTS rendszerek (Digital Ter- mination Service), melyeket elsősorban a helyi hálózatnál célszerű használni (a maximális átvi
teli sebesség 56 kbit/s),
• kábeles televízióhálózatok — szintén a helyi adat
átvitelben elsődleges a szerepük,
• házon belüli kábeles rendszerek, mint az Ether
net vagy a Wangnet.
Az optikai digitális lemezek megjelenése és a szükséges környezeti feltételek m e g t e r e m t é s e (megjelenítők, adatátvitel stb.) változásokat idéz
elő az információtároló és -kereső rendszereknél és szolgáltatásoknál. Ilyenek:
• a ma mágneslemezes tárolásra épülő rendszerek
nél az optikai digitális tárolás előtérbe kerülése,
• a korábban elképzelhetetlen vagy nagyon költ
séges digitális képtárolás alkalmazása az adatbázi
sokban,
• az alfanumerikus és képi információk azonos hor
dozón való tárolásával a rendszertervezés egy
szerűsödése.
Az irodaautomatizálás terén megvalósítható lesz az információ tárolása szempontjából a papír nélküli iroda álma. Biztosra vehető, és ezt a tapasztalatok is igazolják, hogy a papír az ügyviteli m u n k á b a n bizo
nyos területeken nem nélkülözhető, de reális célnak látszik, hogy a digitálisan tárolt és továbbított információ alapján a felhasználás helyén készüljön el a papír alapú dokumentum, persze adott esetben a küldő fél is készítheti és postázhatja a papírra írt dokumentumot. A lemezen tárolt (szöveges és képi) információ könnyen és gyorsan visszakeres
hető, és ez a rendszer feleslegessé teszi az áttekint
hetetlen papírhegyeket, szekrénysorokat.
A tapasztalatok bizonyítják, hogy az információ
gyűjtésre költött pénz nem térül meg kellőképpen, ennek oka az információ hasznosításának alacsony foka, ami viszont jórészt abból adódik, hogy az in
formáció távol van a felhasználás helyétől, kikere
sése időigényes és az elektronikusan visszakeres
hető információ mennyisége kicsi (pl. mert kevés a teljes szövegű adatbázis). Sokszor nem több infor
mációra, hanem annak jobb elérésére lenne szük
ség. Az információszerzési szokásokat jól jellemzi egy felmérés is, mely szerint a tipikus felhasználó információszerzési módjait így rangsorolta:
• m e g n é z e m a fiókomban,
• m e g n é z e m a szobám könyvespolcán.
• m e g n é z e m , nincs-e meg a szomszéd szobában,
• telefonon kérek segítséget,
• ebédnél m e g k é r d e z e m más kollégáimat vagy
• elmegyek a könyvtárba (elsősorban akkor, ha a közelben van), végül az adatbázishoz fordulok.
A z optikai digitális információkereső rendszerek jelentősége éppen az, hogy a nagy kapacitású tároló
rendszer akár a hivatali szobában is elférhet, így mindig kéznél lehet. A mikrofilmes rendszerekkel ellentétben az állomány karbantartása egyszerű
(élve az elektronikus adatátvitel lehetőségével), és megfelelő kimeneti eszközök birtokában a szük
séges információ papírra is vihető, megőrizve ezzel a papír adta szállíthatóságot. Az optikai digitális le
mezek a nagy információszolgáltatóknak is új lehe
tőségeket, új információforgalmazási csatornákat kí
nálnak. Szolgáltatásaikat bővíthetik a teljes szövegű adatbázisokkal. Az olcsó, nagy sebességű átviteli rendszerekkel és a megfelelő kimeneti eszközökkel ezek a szolgáltatások sikerre számíthatnak.
Beszámolók, szemlék, referátumok
Irodalom
) 11 II \ R R E I I. H.: lícvclopmcnls in oplical disc lechnology .mii the implicaii"iis fi>r informáljon sioragc ami rciricval.
- Ilié British Libran Research ami Devctopmcnl Rc- l<nris. 1981. 5623. Mi. p. 72.
131 Hl l / l K, . 1: n*c lirsi national kidisc. = Educaiional and liultiMiriul l'cleviskin, 54. köl. 1981 jún. p, 41—43.
13] III ' U K . A.: Stund-nlone computer sysiems — our educa
iional rulurc, = Journal ol Educaiional Technology S; sióm. 7 kft. 3. sz 1978-79. p. 2 0 1 - 2 0 7 .
i J | ( A V A N A t i l l . R T.: Educnlional/inslilulional fcaiurcs ni ihe oplical vidcodisc syslcm. = Journal of ihe Snciety
"I Miiiinn Piclurc and Tclcvision Enginecrs. 86. köl. 4.
•,/ l*>77.p. 2 0 1 - 2 0 3 .
151 |) \ Y N E S , li. R.: Videodisc lechnology use ihrnugh 1986:
\ Delphi siudy. = E R I C d o c u m e n i E D 145 823. 1976.
| c | D A V N E S . K. R . - B R O U N. R. D.etaL: Kiéld icsi cvalua- iinii nf Icaching »iih videodiscs. = Educaiional and Indu- KtrÍHl Tele \ ision. 54. km. 1981. márc.
t7| DcULOOMIS, M. L. Ed.: Vkleodisc/microcompuler cour- sewarc design, Englcwood Clifís. New Jersey: Edueational
lechnology Publicaiions. 1982.
| S | dc C I L L I A , 11. A.: Oplical disc systcms: The Yankee Cironp sludy. = liil'ormalioo Managcmenl. 1 7. köt. 2. sz.
I9H3. p. 25. 33.
K H E T M A N , í Research librarics facc a technology oriented Tuiure. = llumanilcs Repnrt. 111/12 1981. p.
4 - * .
| l " l Tlcilmnics and Publishing. A pubhshers wcckly spccial rCfXHI. 1981 márc. 20. p.27.
IMI 1-RnST - S L 1 L L 1 V A N . Inc.: Vidcodisc hardware and sofl- wiire murkeis in Western Europc. - Report,,2. köt. E 593.
sz. 1982. p. 423.
|!2[ G A L L O W A Y . E . - P A R I S . J.: Informatinn providers and vkleodbc/optical disc lechnology. = Journal nf ihe Ame
rican Snttciv for Informaiinri Science. 34. k-l 6. sz 19&3 p 4 1 4 - 4 1 6 .
1131 ( i O E T Z . J . A . - M a c H A R R l E . W. R.: Inlcractive videó- disc in military iraining and job performance aids. = Pro
ceedings of tbc S A L T Conference in Inlcractive Videód isi
in Kducalinn and Training. Arlinglon, V A , 1980 p .W -40
IMI Ci< H D S T E I N . C. M.: Oplical disc (cchnolngy and infor
matinn. = Science. 215. köl. 4534. sz. 1982 p. 8 6 2 - 8 6 8 .
|15l G 0 1 . D S T E 1 N , C , M.: The poteniial impaci of oplical disc technology on libraries and online services. = Telecom- municaiion in Librarics. While Plans. NY.: Knowlodgc In dustry Publicaiions, Inc.. 1983.
Ildi Mnw IBM uses videodisc for cuslomcr training. = Educa
iional and Imlustrial Television, 54. köt. 1981. márc. p.
3 1 - 3 3 .
[17) HumPRO instruclional appHcalions of spalial data mana- gcmcni. = Videód isc/Videoi«t. 2. köt. 2. sz. 1982.
(181 K E A R S L E Y . G . : Instruclional videodisc. = Journal nf Ihe American Sociely for Informaiion Science. 34. köt. 6.
57.1983.p.417-423.
[191 K E H R B E R G , K. T . - P O L L A C K . R. A.: Videodiscs in Ihe classroom An inleractivc eennomics C0UTS6. = Crea- livc Computing. 8. köt. I. sz. 1982 p. 9 8 - 1 0 2 .
1201 K E N N E Y , ü . C . - L O U . D. Y. K. et al.: A n oplical disc rcplaccs 25 mag tapes. = I E E E Spectrum. 16. köl. 2. sz.
1979 p. 3 3 - 3 8 .
|21| K E T N E R . W. D.: The videodisc/microcomnuler for ttai- ninf!. = Training and Developmcni Journal. 1981. május.
P 151-153.
|22| L O N t i . II S.: The videodisc: A piclurc book in Ihe round. = T . H . E . Journal, 8. köl. 5. sz. 1981. p. 3 8 - 4 2 . 1231 M E Y E R , J . : The joinl oplical informaiion network
(JÓIN). = Proceedings of (he 4lh Inlcrnational l.carning fcchnology Congress and Exposition. Orlando, EL: 1982.
[241 M O L E . I).: The videodisc as a pilol projecl of Ihe public archives ofCanada. = Videód isc/V'idcoiex. I. köt. 3. sz.
1981. p. 1 5 4 - 1 6 1 .
[25) M O L N Á R , A. R.: Microcompuiers and videodisc: Inno- valions of (he second kind. = T . H . E . Journal, 7. köl. 6.
sz. 1980 p 5 R - 6 2 .
[261 P A R I S . J . ; Basics nf videodisc and oplical disc lechnology.
= Journal of Ihe Amcric in Sncict1. for Inlnrnvitiiin S'.i encc. 34. köl. 6. sz. 1983. p. 4 0 8 - 4 1 3 .
|27| R O S E . D. A.: Oplical disc for digilal slorage and rclricval syslcms. = Jnurnal of ihe American Sociely for Informa
iion Science. 34. köl. 6. sz. 1983 p. 4 3 4 - 4 4 0 .
1281 S C H I P M A , P. B.: Videodisc for slorage of lext. = Video
disc/ Videolex. I.köl. 3-sz. 1981. p. 1 6 8 - 172.
|29] S C I I N E I D E R . E. W.: Applications of vidcodisc lechno
logy lo individualized instruetion. S E I D E L , R. J . - R U BIN. M. Ed.: Compuiers and Communications, New York: Acadcmic, 1977
|30| S U S T I K . J . M . - B R O O K S . T. A.: Reirieving informaiion with inlcractive videodisc. = journal nf Ihe American So
ciely for informaiion Science, 34. köt. 6. sz. 1983. p 4 2 4 - 4 3 2 .
[311 S U S T I K . J. M.: Designing inieraclive videodisc programs al (he Univcrsily of lowa. = Proceedings of Ihe Sociely for Applied Learning Tecíinnlogy, Warrcninn. V i r g : 1981.
[32) The videó Paisearch sysicm: An iniervicw wiih Pcier Urbach. = Videódisc/Videoiex. 2. köl. I. sz. 1982. p.
3 0 - 3 7 ,
[331 W I L L I S . B. I ) : Formals for the vidcodisc - Whal are ihe oplions? = Educaiional and Induslrial Television. 52.
köl. 1979. máj. p. 3 6 - 3 8 .
/ L D N I N , L . F . (ed.): Perspeclives on... Vidcodisc and optical disk: technology, research, and applications.
= Journal of the American Sociely for Information Science, 34. kot. 6. sz. 1983. p. 406-441)./
(Brückncr Huba)
1984. március Képlemez a számitógéppel segített oktatásban
Kíséreljük meg áttekinteni azokat a tapasztalato
kat, amelyekel a szerzők a képlemez alkalmazásával szereztek a számítógéppel segített oktatásban. Úgy találjuk, hogy mivel keveset tudunk az oktalási esz
közöknek a lanulásí folyamatban betöltött szerepé
ről, az olvasók gyakran az intuícióikra hagyatkoz
nak. Megállapíthatjuk, hogy a jó oktatócsomag álta-
