T M T 34. évf. 1987. 7. sí.
közleményt, kérdéses, hogy a kereső rátalál-e. Az adatbázisokban, d o k u m e n t á c i ó s rendszerekben al
kalmazót! osztályozás, indexelés a m á r ismert tech
nológiát, kutatási e r e d m é n y e k e t tükrözi. Gyakran egy nagyon értékes előzményt leíró közlemény szer
zője éppen csak é r i n t e n e az újdonságvizsgálónak fonios t é m a k ö r i . Csak egy szélsőségesen mély (ar
ialmi feltárással elöállitotl adatbázisban lehct(ne) az ilyen e l ő z m é n y r e rátalálni. Tegyük fel pl., hogy dr. Smith kiváló vegyületéi japán kulatók már ko
rábban felfedeztek, és arra használlak, hogy egy jól ismeri hatóanyagot tartalmazó, a fejbőr korpásodása ellen ajánlott sampont zöldre színezzenek vele.
Komoly nehézségekbe üiközhet az erről szóló sza
badalom megtalálása, mert a készítmény halóanyaga nem dr. Smith említeti vegyülete, és a japán kulatók nem is céloznak arra, hogy ennek a vegyületnek része lenne a készíimény hatásában.
Az újdonságvizsgálatok leggyakoribb buklalója a terminológia. Egy leljesen új fogalomra még nem lé
tezik elfogadott szóhasználat, így a feltaláló maga ad nevet találmánya tárgyának. Ha akár a jelenlegi fel
találó, akár egy fontos előzményt leiró korábbi felta
láló rosszul ismeri a találmány tárgyához kapcsolódó szakkifejezéseket, kétséges, hogy az újdonságvizs- gálai e r e d m é n y e s lesz-e. A kémiai újdonság vizsgála
tot végző szakemberek előnyös helyzetben vannak, hiszen a vegyüleiek elnevezésének, a kémiai szerke
zelek felrajzolásának megvannak a jól ismert szabá
lyai. Sajnos azonban a vegyüleiek leírásában számos konvenció alakult ki. A különböző elnevezési szabá
lyok ismereie nélkül nemcsak az információkeresés marad hiányos, de a kikérésen dokumentumok ért
hetősége is csorbát szenved.
További nehézségei okoznak a szabadalmakban használatos általánosan megfogalmazott kifejezések és szerkezeli képlelek (Markush-formulák). A hie
rarchikus indexelő rendszerek, mint amilyen pl. az USA szabadalmi osztályozási rendszere is, ideális eszköznek lünnek az olyan új lémakörök keresésé
re, amelyekhez meg nem tartozik egy kialakult ter
minológia. A rendszer hierarchiájában azt az első, legmagasabb sziniü fogalmat kell megtalálni, amely alá besorolható az általunk kereseti tárgy, és a to
vábbiakban át kell vizsgálnunk minden egyes, az ehhez a fogalomhoz (oszlályhoz) tartozó dokumen
tumot.
A szaknyelv változásai és az, hogy a gépi adatbá
zisok — ritka kivételtől eltekintve — nem nyúlnak vissza az 1960-as évek második felénél korábbi időkre, hozzájárul ahhoz, hogy az újdonságvizsgáló nehezebben találja meg a több évtizedes előzménye
ket, az egészen friss közleményeke!. Egy ma végre
hajtón alapos újdonságvizsgálat magában foglalja ugyanazt a manuális információkeresési is, amil húsz évvel ezelőtt alkalmaztak. Az utóbbi két éviizedben publikáll szakirodalom óriási mennyisége viszoni arra kényszeríti az újdonság vizsgálót, hogy ebben az anyagban ne kézi, hanem gépi kereséssel próbálkoz
zék.
Ha az újdonságvizsgálai során olyan közleményre derül fény, amely lehelellenné teszi a szóban forgó lalálmány szabadalmaztatását, a keresés ezzel végei ért. Ha nem kerül elő ilyen közlemény, felmerül a kérdés: mikor mondhatjuk, hogy befejeztük a kere
sést? Gyakran a pénz vagy az idő hiánya lesz pontoi az újdonságvizsgálat végére. Ilyenkor a keresés ugyan befejeződik, de könnyen e l k é p z d h e i ö , hogy nem vol! teljes. Az újdonságvizsgálai akkor teljes, ha megfelelően kialakítón, széles keresési stratégiát alkalmazva, minden hozzáférhető információi át- vizsgállunk már. Az információforrások (adatbázi
sok) választékái jól ismerő szakembernek nem okoz gondol valószínűsíteni azokat az adaibáziso- kal, amelyekre é r d e m e s a keresést kiterjeszieni. Ha a keresési a szóba j ö h e i ö adatbázisok közül legalább k e n ő b e n végrehajijuk, és mindkét adatbázisban minden lehetséges indexkifejezést felhasznállunk a kereséskor, akkor ezzel általában kivédhetjük a saját keresési siraiégiánkból adódó hibákal, az eset
leges tévedéseket az adatbázis-készítők állal alkal
mazott indexelésben, és az adatbázisok közötti ido- szakadék következményeit.
/S1MIV10NS, E. S.r The paradox of paU'ntability searching. = Journal of Chemical Information and Computer Sciences. 25. köt. 4. SJI. 1985. p. 379-3867 (Sándori Zsuzsanna!
A nyugatnémet szabadalmak új adatbázisa A szabadalmi dokumentumok egyrészt tájéko.ta- lási adnak a kutatás-fejlesztés új eredményeiről, másrészt ezeknek az e r e d m é n y e k n e k a védelmei szolgálják. Szövegüket gyakran egészítik ki ábrák, rajzok. A szöveg tartalmazza a szabadalmi bejelen
léssel, a nyilvánosságra hozalali és a szabadalom jog
állásával kapcsolatos adatokai, a dokumentum kivo
natai, az igénypontokat, a védeni kívánt új ered
mény, valamint a technika állásának ismertetését.
A szövegei kiegészítő ábrák, rajzok nélkülözhetetle-
357
!>' i-i-i.' k. s z e m l é k , referátumok
nck mind a szövegben leírtak megértéséhez, mind a szabadalmas jogainak helyes értelmezéséhez.
A profrani
A N é m e t Szövetségi Köztársaságban már a meg
valósítás útján halad az a terv, amelynek végső célja a szöveges és grafikus információt egyaránt tartal
mazó, széles körben, online hozzáférhető nyugatné
met szabadalmi adatbázis létrehozása. A programot a Német Szövetségi Kormány, valamint az Európa Tanács támogatja. A program végrehajtója egy négy¬
tagú lársulás. A társulás tagjai a Nyugatnémet Szaba
dalmi Hivatal, a Harimann+ Heenemann számitököz- poni, a GesellschajiJÜr Information and Dokumenla- tion és a Fathin/ormationszenirnm Karlsrahe (FIZ).
Ez utóbbi egyben az egész program irányítója, ezen
kívül felelős a szükséges műszaki fejlesztésekért. A társulás tevékenysége része azoknak a terveknek, amelyeket az NSZK Szabadalmi Hivatala dolgozott ki a szabadalmi t.ijekoziai-.is jtvttisara Ezek a lervek összhangban vannak azokkal a háromoldalú megállapodásokkal, amelyeket az Egyesült Államok és Japán szabadalmi hivatala, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal kötött egymással. E hivatalok célul tűzték ki az irodai tevékenységek teljes auto
matizálását, a papírmunka felváltását az elektro
nikus eszközök használatával. Ez azt jelenti, hogy létrehozzák, illetve igénybe veszik a vizsgálandó szabadalmi és nem szabadalmi dokumentumok teljes szövegű (full-text) adalbázisait és fakszimile állományait. Az egyes hivatalok belső céljaira kiépí
tett adatbázisok a nyilvános adatszolgáltatásnak is alapjai lehelnek. A nyugatnémet szabadalmak adat
bázisa - ami a későbbiekben a német nyelvterület egyéb országainak dokumentumaival is kiegészül
— értékes alkotóeleme a j ö v e n d ő európai soknyelvű szabadalmi adatbázisnak,
A nyugatnémet program végrehajtói piackutatást végezlek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a felhasználók körében olyan nyugatnémet szaba
dalmi adatbázisra van igény, ami a dokumentumok teljes szövegének és ábráinak visszakeresését és megjelenítését egyaránt lehetővé leszi, egyszer
smind szerves része az ismeri online szabadalmi és szakirodalmi információs szolgáltatásoknak. Az új adatbázist a FIZ az STN International hálózaton ke
resztül teszi nyilvánosan hozzáférhetővé. A prog
ram végrehajlóinak szemében az STN International, amely formailag egységes szolgáltatás gyanánl nyújt hozzáférést a világ különböző pontjain üzemeltetett adatbázisokhoz, ideális "házigazda"' az új nyugatné
met adatbázis számára is.
A program végrehajtása három szakaszból áll. Az első szakaszban megteremtik a hozzáférési a szaba
dalmi dokumentumok, használati minták és megje
löli országként az NSZK-t feltüntető európai és PCT- (Patent Coopcration Treaty) bejelentések bib
liográfiai adataihoz, kivonataihoz és az újdonság- vizsgálati jelentésekben idézett dokumentumok adataihoz. Az első szakasz 1985 végén zárul. A má
sodik szakaszban már visszakereshető a szabadalmi dokumentumok első oldalának teljes szövege az olt lévő ábrákkal együtt. A tervek szerint ezeknek az adatoknak - kipróbálás céljára — már 1986 elején rendelkezésre kell állniuk. Ugyanekkor lehetővé válik a teljes szabadalmi dokumentumok online ren
delése és kézbesítése is. A harmadik szakaszban már a dokumentumok teljes szövege visszakeres
hető lesz. A tervek szerint a harmadik szakasz elejét jelentő próbáknak 1986-ban meg kellel! indulniuk.
M ű s z a k i fejlesztések
Az új adatbázis kiépítésével kapcsolatos műszaki fejlesztés legfontosabb eleme a dokumentumokban előforduló rajzok, ábrák tárolását, átvitelét, megjele
nítését szolgáló technika kiválasztása és adaptálása volt. 1984-ben a FIZ részletesen megvizsgált két ilyen módszert. Az egyik módszer, a raszlergrafika lényege, hogy a forrásl jelentő rajzot egy raszterkép elemeire bontják. Minden egyes elemet egy bit defi
niál. Definíciójuk szerint az egyes elemek lehetnek vagy a rajzhoz tartozók (feketék), vagy a háttérhez lariozók (fehérek). E módszer legnagyobb hátránya az óriási helyigény. Egy A4-es oldal helyigénye -
16 sor/mm felbontás melleit - csaknem 2 Mbájt. A helyigény csökkentésére különböző tömörítési eljá
rásokat dolgoztak ki. A tömörítési eljárásokkal javí
tott rasztermódszerek egyik változata a FIZ által vizsgált másik technika, az ú n . vekrorizáctós mód
szer. Ennek értelmében a rajzot olyan - egyenes szakaszokból álló, törésekei tartalmazó — vonalak jelenítik meg, amelyek a rajz középvonalát vagy a rajz körvonalait követik. A módszer elnevezése arra utal, hogy ezzel az eljárással valóban sokszögvona
lak csúcsaiba m u t á l ó helyzetvektorokat kell meg
adni. A rasztermódszerrel kapóit bittérképekből ezek a vektorok megkaphatok. A konverzió mód
szerei ismertek; a FIZ-re, amikor a vizsgálat ered
ményeképpen ezi a módszert választotta, csak a raszter-vektor konverzió optimalizálásának feladata hárult. A vektorgrafika előnye a rasztergrafikával szemben: a vektorizációs módszerrel az adatok jobban l ö m ö r í t h e t ö k , mint bármelyik módosítóit rasztermódszerrel. így az említett 2 Mbájt körülbe
lül 30 kbájtra csökkenthető. Az adaiok átvitele utáni megjelenítéskor a képvektorok egyszerűen bittérképekké alakithatók. A rasztermódszer alkal-
358
T M T 34. évf. 1987. 7. sz.
mazásakor nehézségekei okoz a küldő adatbázis- közponl és a fogadó display eliérö felbontása. Vek
torgrafika esetén nem merül fel ez a probléma. A rasztermódszer csak információveszieség árán leszi lehetővé a digitalizált kép léptékének megváltoztatá
sát. Vektorizációs technika alkalmazásakor a gra
fikus adatok a felhasználó gépén tetszés szerint k i - csinyíthetök, nagyíthatók, anélkül, hogy informá
cióveszteség, minőségromlás következne be.
A grafikus adatok megjelenítését, helyi feldolgo
zását támogató programokkal kiegészített kommu
nikációs és adminisztratív programcsomagokat a FIZ-nek 1985 végéig kellett elkészítenie. A felhasz
nálók az MS-DOS, a C P / M és az U N I X operációs rendszerek vezérlésével futtatható változatok közül választhatnak. A felhasználói mikroszámítógép kép
ernyőjének felbontása legalább 720x350 pont kell, hogy legyen. Az ábrák rajzol tatására a legalább 300 pont/inch felbontású berendezések használhatók.
/ T I T T L B A C H , G.: Electronic pubüshing and document delivery of Germán patent infor inat ion. = Journal of Chemical Information and Computer Sciences, 26.
köt. l.sz. 1986. p. 13-17./
(Sándori Zsuzsanna)
Mikroszámítógépes kölcsönző rendszerek A könyvtári kölcsönzés adminisztrációját már sok éve gépesítették, de ehhez akkor nagyszámító
gép és sok pénz kellett. A mikroszámítógépek és mágneslemezek kapacitásának gyors növekedése, valamint a hardverárak zuhanása következtében már egy - Apple I I I vagy I B M PC kategóriájú - mikroszámítógépen is lehetővé vált egy közepes könyvtár kölcsönzésének nyilvántartása. A gépi köl
csönzéssel szemben két fö követelményt támasztha
tunk. Először is megbízhatónak kell lennie (úgy is, hogy ne kelljen várni rá). Ezenkívül legyen minél át
fogóbb, minimálisan a következő funkciókat kell el
látnia: az olvasók nyilvántartása ( n é v , lakáscím, vonalkód-azonosító, kölcsönzői " s t á t u s " stb.); a m ü v e k egyedi nyilvántartása (cím, szerző, témakör, vonalkód, esetleg példányszám, kiadási é v , ISBN- szám stb.); a kölcsönzési tranzakciók fájlja (ahol egymás mellé kerül az olvasó és a dokumentum azo
nosítója — az adatok rögzítésére a vonalkódolvasó fényceruza a legalkalmasabb); felszólítások készí
tése (beleértve a képernyőn történő ellenőrzést és az értékesítések kinyomtatását, i l l . a késedelmi díjak automatikus kiszámitását); visszakereső rendszer (szerző, c í m , t é m a k ö r szerint stb.); vala
mely szempont szerint kiválasztott olvasók fájlja (amelyben minimálisan n é v és vonalkód szerint lehet keresni, de jobb esetben telefonszám vagy ie- vélcím szerint is - a rendszernek képesnek kell lennie a nem egész helyesen begépelt nevek felis
m e r é s é r e , i l l . a csonkolással történő keresésre is);
statisztikai fájl (pl. a használók foglalkozási kategóri
ái szerint). Mindezek a legfontosabb funkciók mik
roszámítógépen is megvalósíthatók. A korlátok főleg a fájlok m é r e t é b e n , a m ü v e l e t e k sebességé
ben, valamint a terminálok, i l l . munkahelyek szá
mában jelentkeznek.
A kölcsönzést leggyakrabban azzal a meggondo
lással gépesítik, hogy az pénzt takarít meg, javítja a szolgáltatást, vagy " k o r s z e r ű " . A mikroszámító
gépes rendszer azonban nem kifejezetten gazda
ságos, hiszen m é g mindig igen nagy befektetést igé
nyel, s ha m ű k ö d é s é v e l meg is takarít bizonyos k i adásokat, csak hosszú használatban fizetődik ki (a pontosabban megállapított késedelmi dijak n ö v e k e dése talán az egyetlen kézzelfogható gazdasági előny). A könyvtárak hajlamosak lebecsülni a folya
matos kiadásokat (hardver- és szoftverkarbantartás, festékszalag, papír, különleges n y o m t a t v á n y o k stb.). A szolgáltatás javulása elsősorban a tranzakci
ók gyorsabb ü t e m é b e n ( 0 , 5 - 1 , 5 percről 2 - 3 má
sodpercre) - azaz a rövidebb várakozási időben - , a katalógusadatok teljesebb, gyorsabb és pontosabb visszakereshetőségében, továbbá a statisztikai adatok szélesebb körű felhasználhatóságában mutat
ható k i . A korszerűség igénye gyakran a használók körében merül fel, s az erre adható legjobb válasz, ha a könyvtár számítógépet állít fel, s az szemmel láthatóan emeli a szolgáltatás szinvonalat. A könyv
tárnak ezenkívül azt is érzékeltetnie kell, hogy
"halad a korral", s nem marad le az új technika al
kalmazásában m á s , frekventált intézmények m ö gött (elektronikus j á t é k t e r m e k , automatizált pizza
é t t e r m e k stb.).
Egy mikroszámítógépes kölcsönző rendszer meg
tervezésekor tisztában kell l e n n ü n k a mikroszámító
gép korlátaival. A számításba j ö v ő mágneslemezes tárolókapacitás alsó határa 5 megabájt (a hajlékony lemezes rendszernél a gyakori lemezcsere kényel
metlen, amellett állandó hibalehetőséget jelent), de 20 megabájtnál nagyobb kapacitású rendszert sem é r d e m e s használni. (Az 5 megabájt esetén 4000
359
