KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY
P H I L O S O P H I A I S Z Ó T Á R
SZERKESZTETTE ENYVVÁRI JENŐ
BUDAPEST, 1918 F R A N K L I N - T Á R S U L A T
MAGYAR ÍR O D . IN T É S É T ÉS KÖNYVNYOMDA
KIADÁSA
PHILOSOPHIAI SZÓTÁR
SZERKESZTETTE
ENYYYÁRI JENŐ
B U D A P E S T , 1918 V - 2 ,4 . P E A N K L I N - T Á B S U L A T
11AOYAR ÍR O D , IN T É Z E T ÉS KÖNYVNYOMDA
KIADÁSA
47 4 :»:s S
MAGYAR HJDOMÁNYGí AKADÉMIA
KÖNYVTÁRA
FRAN K UN -TÁ R SULAT NYOM DÁJA,
ELŐSZÓ.
Evvel a munkánkkal egy irodalmi szükségletet szeretnénk kielégíteni, vagy — ha ez, tekintettel a feladat nehéz voltára nem sikerülne is teljesen — legalább enyhíteni.
Philosophiai irodalmunkban eddig hiányzott egy a bölcseleti műszavak jelentését megvilágo
sító, illetőleg a bölcseleti fogalmakat értelmező szótár.* Véleményünk szerint egy ilyen segéd
eszközre nálunk első sorban nem a kutatónak, hanem a tanulónak és a philosophiai kérdések iránt érdeklődő közönségnek van szüksége. Ez a munka nem is a szakemberek számára íródott, hanem azok számára, kik hajlamból vagy érdek
lődésből kedvet éreznek a philosophiai kérdések komolyabb tanulmányozására.
Célunknak megfelelően igyekeznünk kellett, hogy szótárunk mindazon fontosabb és gyakrab
ban előforduló philosophiai fogalmak világos és
* A M. T. A k ad ém ia 1834-ben egy «P hilosophiai m ű szótár»-! a d o tt k i, am ely a z o n b a n n em egyéb, m in t az a d d ig a lk o to tt m a g y a r bölcsészeti m ű sz a v a k g y ű jte m é n y e ; m énye ; első k ísé rle t a m a g y a r bölcseleti m ű n y elv k ié p í
tésére.
velős értelmezését felölelje, melyekkel az olvasó a bölcseleti irodalom különböző ágaiban talál
kozik. A tulajdonképi philosophiai fogalmak mel
lett, fel kellett vemiünk a fontosabb határos fogal
makat is.
Ahol szükségesnek találtuk, a fogalmak jelen
leg érvényben levő meghatározásai mellett, azok fontosabb régebbi definitióit is adtuk, illetőleg a fogalmak «fejlődéstörténetéinek főbb mozzana
taira is kiterjeszkedtünk. Válogatva soroltuk fel mindenütt, ahol csak lehetett, a vonatkozó ma
gyar és külföldi irodalmat.
Munkánkat nagy mértékben megnehezítette az a körülmény, hogy csak korlátozott hely állott rendelkezésünkre. Különösen olyan fogalmaknál, melyeknél magában a tárgyban rejlő nehézséggel kellett megküzdeiiünk.
Számos monographia és speciális értekezés mel
lett az Eisler-, Kirchmann-Michaëlis- Krug-, Baldwin-, Mauthner- és Bertrand-féle philoso
phiai szótárakat használtuk fel. A tiszta phaenu- menologián alapuló philosophiai kritika állás
pontjáról szigorúan őrködtünk, hogy a meghatá
rozásokban ne jussanak érvényre sensualistikus, naturalisékus, relativistikus, psychologistikus és egyéb téves és kritikátlan tendentiák. (L. pl.
Általános, A priori, Fogalom, Igazság, Képzet, Lét, Logika, Objectum stb.)
A történeti tájékozódás megkönnyítésére szol
gál a szótár mellé csatolt Időtábla. Aki az egyes kérdések irodalmát tüzetesen akarja megismerni, a Bibliographiai tájékoztatóban találja meg a szükséges forrásokat.
E. J.
P H I L O S O P H I A I SZÓTÁR
lo g ik a i jele. (Pl. M inden em b er fö ld i lén y .)
A = A: az azonosság e lv én ek (1. o.) sc h e m á ja . Azt je le n ti, hogy m in d en dolog azonos ö n m a g á v a l ; hogy m in den g o n d o la ti t á r g y a t a n n a k kell g o n d o ln u n k , a m i.
Ab esse ad posse valet, a posse ad esse non valet consequen
tia : logikai sz ab ály , m ely sz e rin t a valóságból a le h e tő ségre, de n em m e g fo rd ítv a sz a b a d k ö v e tk e z te tn ü n k .
Absolut (ab so lu tu s) az, a m i m in d en v o n a tk o z á stó l m e n t, független ; a m in e k nincsen fe lté te le , az a z a fe lté tle n ; a m i nincsen korlátozva., a m i ö n m a g á b a n és ö n m ag a á lta l v a n . E lle n té te : R e la tiv . (1. o.) A.-e véve, a n n y it je le n t, m in t sa já to s lé té b e n , ön létéb en , tis z tá n (1. o.) véve.
Abstractio: elv o n ás. Je le n t 1. o ly an tu d a ta c tu s t, m ely ben egy sz á m u n k ra a z észrevevésben v a g y a képzeletben a d o tt eg y ed i tá r g y v a la m e ly részé t v a g y tu la jd o n s á g á t figyelem á lta l k iem eljü k , k izáró lag e rre , a tá r g y tö b b i r é szeitől és tu la jd o n sá g a itó l e lte k in tv e , ü g y elünk. J e le n t 2, (tu la jd o n k é p i értelem b en ) o ly a n tu d a ta c tu s t, m elyben egy á lta lá n o sa t, fo g a lm a t, m in t v a la m ily e n a z észrevevésünk- ben v a g y k ép zeletü n k b en a d o tt egyedi tá r g y n a k v a g y tu la jd o n sá g n a k m egfelelő á lta lá n o s a t gondolunk. M int o ly a n t, m e ly e t a z u tá n eg y ed i tá r g y a k egy különféleségére v o n a tk o z ta th a tu n k és a m e ly n e k a la p já n a z o k a t, m in t h as o n ló k a t ism e rh e tjü k m eg. Az a . a kész fo g a lm a k ra m a g u k ra is k ite rje d h e t. E b b e n a z é rtelem b en a . a z t a logikai e ljá rá st je le n ti, m ellyel a z ö sszetett fogalom t a r t a l m ából eg y v a g y tö b b je g y e t e lv á la s z tu n k . E z t a z e ljá rá st te k in te tte l az íg y lé tr e jö tt concret álta lá n o s fo g alo m ra, általánosításnak (g en eralisatio ) nevezzük. P l. a z «ember»
fogalom ból a b s tra c tio á lta l lé tre jö n az «eszes» és «érzéki»,
elv o n t fogalom , á lta lá n o s ítá ssa l pedig a «földi lény» és «lény»
á lta lá n o s fogalom . — V. ö. Á ltalán o s, F ogalom , Id e a tio . — V. ö. H usserl, Logische U ntersu ch u n g e n . I I . 1., 2. k iad . 1913. 1 0 6 - 2 2 4 . 1
Abstractum e lv o n t ta r t a l m a t jelen t ; a z t, a m it az elvonási a c tu s b a n elv onunk. E z le h e t 1. egyedi tá r g y n a k (v ag y f o ly a m a tn a k ) része, tu la jd o n sá g a v a g y vonása, m ely et figyelm ünk á lta l k iem elü n k . 2. E g y egyedi tá rg y n a k v a g y tu la jd o n sá g n a k megfelelő általános fogalom, m in t o ly an . — «Abstract» közönségesen a n n y it jelen t, m in t
«fogalmi.» Abstract fogalmak az a b s tra c tio legm agasabb fo k ú ta r ta lm a i, a m e ly e k m á r n em ta r ta lm a z n a k v a la m i szem lé
le te s t v a g y érzék it. (Pl. egység, h a tá s , lé t.) E lle n té te : concretum. (1. o.).
Absurd: k ép telen , észellenes, é rte lm e tle n ; ad absurdum v ezetn i a n n y it je le n t, m in t v a la k in e k á llítá sá t o ly a n n a k m u ta tn i k i, m in t a m e ly n e k kö v etk ezm én y ei leh etetlen ek .
Ab universali ad particulare valet, a -particulari ad uni
versale non valet consequentia : a z általán o sb ó l sz a b a d a különösre k ö v e tk e z te tn i, de nem m e g fo rd ítv a.
Accidens: eg y dolog lén y eg telen , esetleges, v életlen , külső, v áltozó tu la jd o n sá g a . — V. ö. S u b sta n tia , T ulajdonság.
Accidentialis: lén y eg telen , v életlen , esetleges. E lle n té te : essentialis. — V. ö. Lényeg.
Actio te v é k e n y sé g e t, cselekvést jelen t a passióval, a szenvedéssel (1. o.) szem ben.
Activitas: cselekvőképesség. E lle n té te a passivitas, a szenvedőlegesség.
Actualitas: valóság, való lé t, a ctu alis lé t. E lle n té te : potentialitas, lehetőség.
Actus: 1. tev ék en y ség , cselek v és., 2. tu d a té lm é n y á lta lá b a n . 3. valóság, való lé t, m egvalósulás (a scholastikusok- n á l, a potentiával e lle n té tb e n .) — V. ö. É lm én y .
Adæquat: h o zzám ért, teljese n m egfelelő.
Ad hominem a rg u m e n ta tio : egyes em b e re k gondolko
dási m ó djához, felfogásához illő, nem szigorú, á lta lá n o s é rv é n y ű b izo n y ítás.
Ad oculos d e m o n strá ln i : v a la m it egész világosan, szem léletesen k ifejte n i.
Adott, adottság: szűkebb é rtelem b en m inden élm ény- ta rta lo m , m ely tu d a tu n k b a n , a k a ra tu n k o n k ív ü l felm erül, n n y ers szem léletes ta p a s z t a l a t i a n y a g ró l is, am e y in c se n o b jectiv ta p a s z ta la ttá feldolgozva, a z t szokás m on-
d a n i, hogy a gondolkodás sz ám ára a d v a v a n . L e g tá g a b b értelem b en m inden ta r ta lo m , m ely re egy re fle x iv a ctu s irá n y ú i, m ely egy reflex iv a c tu s t m egelőz.
Aeonok ( cáojv) : a g n o stik u so k (1. o.) sz erin t a z isten ség ből eredő szellem i erők, m ely ek n ek fo g la la tja a «pleroma»
(1. o.).
Aequipollentia : lo g ik ai eg y en érték ű ség . E g y e n é rté k ű v a g y æquipollens fo g a lm a k a z o ly an o k , m ely ek egyenlő te rje d e lm ű e k , de különböző ta r ta lm ú a k . (Pl. egyenlő o ld alú három szög és egyenlőszögű három szög.) A equi pollens íté le te k az o ly an o k , m ely ek egyenlő ta rta lo m m a l, de k ü lö n böző fo rm á v a l b ír n a k ; m ely ek egym ásból lev ezeth ető k . (Pl. « P laton A ristoteles ta n ító ja volt» és «Aristoteles P la to n ta n ítv á n y a volt.»)
Aequivalentia : eg y en érték ű ség .
Aequivocus oly n év , m ely k é té rte lm ű . (Pl. fogoly m in t m a d á r és fogoly, m in t ra b ). E lle n té te : Univocus.
Aesthetika : sz é p ta n . T u d o m á n y a szépről, v a g y is a rró l, am i az ő kö zv etlen szem léletes a d o ttsá g á b a n érd e k n élk ü l te tsz ik . M inden szép a része k különféleségének benső h a r m ó n iá já b a n áll, a m e ly b en n ü n k is a h a rm ó n ia érzését k elti és íg y szem lélési a k a r a tu n k a t k ie lé g íti. Az æ. vizsgálja, és elemzi a szép lé n y e g é t, k u ta tja az æ.-i élvezet és te re m té s fe lté te le it, a la p ja it és jelen tő sé g ét a lé le k ta n , k u ltú r tö r té n e t és a biológia segítségével. Az æ. n em p u sz tán leíró és m ag y arázó (genetikus) tu d o m á n y , h a n e m e g y ú tta l n o rm a tiv tu d o m á n y is, am e n n y ib e n álta lá n o s sz em p o n to k a t n y ú jt a z æ s th e tik a i tá r g y a k é rté k é n e k m egítéléséhez azon fe lté te le k a la p já n , a m e ly e k n e k te rm é sz e ti és m ű v é szeti tá r g y a k n a k «eleget kell tenni», hogy æ.-i é rté k re (szépségre) ta r th a s s a n a k ig é n y t. Az æ sth etik u s f a j a i : a szép, a m ag aszto s, a tra g ik u s, a kom ikus stb . A <ispeculativ» és a z «empirikus ae.» m egkülönböztetése fő k ép a m ódszerre v o n a tk o z ik ; a kifejezések nntelleetualistikus» és «érzelmi» æ. pedig, a z æ.-i fo ly a m a t m a g y a rá z a tá ra v o n a tk o z n a k . Az æ. n é v A. B a u m g a rte n tő l ered. (A esth etica. 1750.) — V. ö. J á n o si B., Az æ. tö rté n e te . 3 k. 1899 — 1901 ; K n ig h t : Az æ. tö rté n e te , Já n o si : Az æ. tö rté n e te M agyarországon c. függelékkel. 1915. ; A lex an d er B. : M űvészet. 1908. ; K elecsén y i J . : Az æ. a la p v e tő elvei. 1913. ; P é k á r K . : P o sitiv æ. 1897. ; D énes L. : Az æ. m ai p ro b lém ái. (Dolgo
z a to k a m o d ern filoz. köréből. 1910.) ; L ukács Gy. : Ae.-i k u ltú ra . 1912. ; Th. L ipps : Ae. 3 k. 1 9 0 3 —908. ; J. Cohn :
System d . Ae. 3 k. 1910. ; M eum ann : E in fü h ru n g i. d.
Ae. d. G eg en w art. 1908. ; B. Croce : E s z té tik a . 1914. ; V ischer : D as Schöne u . d. K u n st. 1898.
Aesthetika, transscmdentalis : K a n t é s z k ritik á já n a k első része. T a n az érzékiség, az észrevevés a p rio ri elveiről, fo rm áiró l, t . i. a «szem léleti form ákról», a té rrő l és az időről.
Aesthetikus, aesthetikai : 1. az érzéki észrevevéshez t a r to zó . (Görög philos., K a n t) ; 2. tetsz ő , szép.
Aeternitas: ö rö k lét (1. o.).
Aetiologia ( aixLoXoyia) : t a n az okokról, alap o k ró l.
Affectus: in d u la t, h e v ü le t, gerjedelem , fe liz g a to tt érzc- le m fo ly a m a t, érzelem kitörés. Az a.-okhoz ta r to z n a k : a h a ra g , a z öröm , a félelem , a kétségbeesés, a felháborodás, a csodálkozás stb . Az a .-tó i m eg k ü lö n b ö zteten d ő a szen v e
d ély (1. o.). — V. ö. W u n d t : Zur L eh re von den G em üths- bew egungen. Philos. S tud. Bd 6. ; Th. Ziegler : D as G efühl.
4. k ia d . 1908.
Afficiálni: egy lén y b en egy á lla p o to t előidézni. Elszen- v e d te tn i. In g er á lta l h a tn i. K a n t szerint a m egism erő a la n y a tá r g y a k á lta l affic iá lta tik , v a g y ö n m a g á t afficiálja (az ö n tu d a tb a n ), m iközben szenvedőleg v iselkedik.
Affinitás: rokonság. Psychologiai a . : k é p z e te k h a s o n lósága, m in t a z asso ciatio (1. o.) a la p ja . Logikai a . : oly fo g a lm a k v iszonya, m ely ek n ek közös lén y eg telen jegyeik v a n n a k ; pl. vörös rózsa és vörös sa p k a .
Affirmatio: igenlés (1. o.). Affirm ativ ítélet: igenlő í té le t. (S P)
Agens: a te v é k e n y , a h a tó elv, a z okozó, a z erő.
Aggregátum: egy egész, m ely p u sz ta halm o zó d ás v a g y gyülem lés á lta l k e le tk e z ik szerves összefüggés és egység n élkül.
Agnosticismus: a z a nézet, m ely sz erin t a dolgokról,, a m in t a zo k m a g u k b a n v a n n a k (a m ag án v aló dolgokról:
(1. o.)), a z a b so lu tró l n em tu d h a tu n k se m m it, n em ism e r
h e tjü k m eg és hogy ez é rt m eg kell e lég ed n ü n k a ta p a s z ta la tila g a d o tta l, a p ositivvel. A gnostikusok (a skep tik u so k tó ll (1. o.)) e lte k in tv e H u x ley , H . S pencer, Ch. D arw in , Du Bois R e y m o n d . — V. ö. P ositiv ism u s. — V. ö. R . E lin t : A gnosticism . 1903.
Akarat (v o lu n ta s, volitio) je len ti 1. az a.-i fo ly a m a to k , ao tu so k , a k a rá s o k különböző f a jtá in a k összfogalm át 2. a z egységes e rő t, d isp o sitió t egyes a -i. actu so k h o z :
3. v a la m e ly a .-i a c tu s h a tá ro z o tt ta r ta lm á t, a z a.-i célt.
A. a l a t t to v á b b á részin t a tö re k v é st á lta lá b a n , részin t a k i
fe jlő d ö tt, a m o tiv u m o k küzdelm éből, m eggondolásból eredő a.-ot é rtjü k . Az a.-i fo ly a m a t a tu d a t eg y ik a la p fo ly a m a ta , m ely nem v ezeth ető vissza m ásnem ű tu d a tfo ly a m a to k ra ; m in d azo n által nem ab so lu te egyszerű. M inden a.-i fo ly a m a to n különböző m o z z a n a to k a t k ü lö n b ö z te th e tü n k m eg, a m ely ek nem ö n m a g u k b a n , h an em csak m in t egy sa játo s összefüg
gés ta g ja i a lk o tjá k a z a k a r á s t. Ily e n ta g o k különösen az é rz e te k (illetve k épzetek), érzelm ek és ezek h a tá sa i. M in
den a .-b a n , m in t cél benne re jlik egy tö b b é-k ev ésb é h a t á ro z o tt á lla p o t elérése, v ag y elkerülése. H a az a k a rá s köz
v etlen ü l egyes (érzetekhez v a g y k ép zetek h ez kapcsolódó) érzelm ekből indul ki, a k k o r ösztönszerű, re a c tiv ; ha m o tiv u m o k küzdelm e, v a g y m eggondolás előzi m eg, a k k o r ön k én y es, v a g y választási actu ssál állu n k szem ben. A szerint, a m in t a z a k a rá s k ö v etkezm ényei p hysikai változások (m ozgási változások) v a g y pedig lelki változások (képzetein
ken m in t o ly an o k o n , v a g y a zo k összefüggésén) : külső és belső a.-i cselek ed etek et kell m e g k ü lö n b ö ztetn ü n k . Míg a z autogenetikus a.-elmélet (V oluntarism us) sz erin t, a z a . specifikus, e re d e ti lelki fo ly a m a t, ad d ig a heterogenetiku-s a.-elmélet sz erin t, az a. csak te rm é k e m ás p sy c h ik ai té n y e zőknek, v a la m i le v e z e te tt. Schopenhauer a z a .-o t m a g á n való dologgá, a világ lényegévé te tte m eg. Szerinte az a.
(eredetileg) ö n tu d a tla n , v a k h a ta lo m , m ely nem csak a szel
lem i lé n y e k b e n , h an em m in t m inden lé t és tö rté n é s m eta- p h y sik a i a la p ja az egész te rm észetb en h a té k o n y . — V. ö.
V o lu n tarism u s, In d e te rm in ism u s, Cél, M otivum . — V. ö.
P fä n d e r : Phänom enologie des W ollens. 1900. ; Schw arz : Psychologie des W illens. 1900. ; N . Ach : Ü ber die W illens
tä tig k e it u. das D en k en . 1905. ; M eum ann : Intelligenz u n d W ille. 1908. ; Bessm er : D as m enschliche W ollen.
1915. ; P a y o t : Az a. nevelése.
Akaratszabadság 1. Indeterminismus.
Akosmismus: az a szélső p a n th e istik u s (1. o.) felfogás, m ely sz erin t a v ilág n ak , m in t az egyedi lé n y e k összességé
n ek nincsen v aló d i lé te . V alóban csak iste n létezik , az örö k és végtelen egység. (V ed an ta, Spinoza.)
Alany 1. Subjectum.
Alap, logikai (ra tio ) : oly g o n d o lat v a g y íté le t, m ely n e k érvényessége egy m ásik g o n d o lat (a «következmény») é rv én y esség ét szükségessé teszi. E g y gon d o lat, a m e n n y ib e n
, -'.Vr-
egy m ásik, tőle függő, belőle k ö vetkező gondolat elism eré
sére, á llítá sá ra logikailag d e te rm in á l. Az «elégséges ok elve«
(1. o.) m in d en g ondolat sz á m á ra egy a .-o t k övetel, m ely á lta l a z ig azo lását n y e ri. Az a .-tó i szigorúan m egkülönböz- te te n d ő a z ok (causa) (1. o.). — Lít-a. m inden elv, m elyből egy dolog v a g y tö rté n é s léte lev ezeth ető .
Alapfogalmak: 1. k a te g ó riá k (1. o.) 2. egy tu d o m á n y const itu áló fogalm ai.
Alaptételek: 1. egy tu d o m á n y elvei, p rin c íp iu m a i (1. o.) ; 2. a z a x ió m á k (1. o.).
Algorithmus, logikai — (sym bolikus-, m a th e m a tik a i logika) a fo g alm ak és íté le te k re la tió it m a th e m a tik a i fu n c tió k és e g y en letek a la k já b a n a d ja elő. (G. Boole, Jev o n s, P eano, D elboeuf, B. R usell, E . S chröder.) — V. ö.
B olgár Gy. : A m a th e m a tik a lo g ik á já n a k a la p ta n a i. (D ol
goz. a m od. filoz. köréből, 1910.) Állag 1. Substantia.
Állatlélektan: az á lla to k lelki életéről szóló elm élet.
A m odern á. tá v o l ta r tja m ag át eg y rész t a m ech an istik u s felfogástól, m ely az á lla ti cselekedetekben csak reflex e k et v a g y ö sz tö n ö k et (1. o.) lá t, m ásrészt az in tellectu alis fel
fogástól, m ely az á lla to k n a k elv o n t gondolkodást h ajlan d ó tu la jd o n íta n i. Az á lla to k lelki élete az im pulsus, az ösztön, a k é p z e ttá rsu lá s és a passiv ap p ercep tio (1. o.) u ra lm a a l a t t áll. A tu la jd o n k é p i gondolkodás, m ely a beszéddel szorosan összefügg, még a m a g a sa b b re n d ü á lla to k n á l is h ián y zik . E m lékezésre és felism erésre a z o n b a n a m a g a sa b b re n d ü á lla to k képesek. Az á lla ti tu d a t k ülönben csak a je lenre v a g y a legközelebbi jövőre v an k o rláto zv a. Az önző ösztö n ö k és érzelm ek m e lle tt sokszor ta lá lk o z u n k az á lla to k n ál socialis ösztönökkel és érzelm ekkel. — V. ö. Ösztön. — R évész Béla : Á.-i ta n u lm á n y o k . 1911. ; F ra n c é A. : Az á lla ti lélek. (T erm észettud. közi. 1905. P ótfűz.). W u n d t : Vorlsgen üb. d. M enschen u. Tierseele. 5. k ia d . 1911. ; G. B ohn : Die neue T ierpsychol. 1912. ; G. K a f k a : E in fü h ru n g in die T ierpsychol. I. 1914.
Állítás 1. Positio.
Alogikus: esztelen, é rtelm etlen .
Álom: az a lv á s a l a t t sz ű k ü lt ö n tu d a tta l tö rté n ő szel
lem i m ű ködés. A legtöbbször belső (organikus) és külső in g erek v á ltjá k ki, a m e ly e k e t a z o n b a n n em fo g u n k fel és n em é rte lm e z ü n k h o zzám érten , m in t éber á lla p o tb a n . Az in g erek k ü lönféle k ép z e te k e t v á lta n a k ki, a m e ly e k vala-
m ilyen érzelm i ro k o n ság b an álln a k velük. Az á.-k ép zetek sokszor jó v a l élén k eb b ek , m in t a közönséges em lék ezeti k ép ek s az illusiók és h a llu n ic a tio k tá rg y i jellegével lé p n ek fel. Míg az a c tiv gondolkodási- és a k a ra te rő tetem esen csökken, a d d ig a z á lta la nem g á to lt associatios és képzelési fo ly a m a to k n ag y o n é lén k ek az á. á lla p o tá b a n . Rég elfelej
t e t t k ép zetek m erü ln ek fel ú jra az á .-b a n és a legellent- m ondóbb k ép zetek co m b in áló d n ak , m ivel a logikus gondol
kodás ellenőrzése nagyon csekély és hézagos. P athologikus álm ok az o ly an o k , m elyekben szervezeti z a v a ro k , az á lta lu k k iv á lto tt k ép zetek b e n jelen tk ezn ek . Míg a régiek az álm okból a jövőbe a k a r ta k b e te k in te n i, ad d ig ú ja b b a n F re u d a m ú lta t a k a rja velü k feld eríten i, a m e n n y ib e n b e n n ü k régebben e ln y o m o tt, nem te lje sü lt v á g y a k sy m b o lu m át lá tja , a m e ly e k az álo m b an felszínre k erü ln ek . — V. ö.
A lvás. — V. ö. H. E llis : Die W elt d. T rä u m e . 1911 ; F . H ack e r : System . T rau m b eo b ac h tu n g e n . 1911. ; S. F re u d : Üb. d. T rau m . 2. k iad . 1911. ; (M agyarul 1915.) L echner K . : Az álm odásról. (D olgozatok a m odern íiloz. köréből. 1910.) ; V arjas S. : Az á.-ról. F re u d á.-elm élete. 1913.
Általános (universalis) : G ondolkodásunk nem v o n a t
kozik c s u p á n egyedi tá r g y a k ra , h a n e m fő k ép és elsősorban á .-a k ra . A gondolkodás term észetéb e n gyökerezik, hogy az érzéki m egism erés á lta l n y ú jto tt egyedi tá r g y a k lényegét fogja fel, az egyedi tá r g y a k lényegére irá n y ú i. Ez a lén y eg felfogás v a g y elvonás úgy tö rté n ik , hogy egy A tá r g y a t p u sz tán m in t o ly a t, v a g y p u sz tán a m e n n y ib e n A, gondoljuk (pl. a három szöget (á lta lá b a n ) m in t o ly a t), az a z nem gondol
ju k azon egyedi h a tá ro z m á n y o k a t, m ely ek m int valóságos egyedi «a»-t m eg h atáro zzák , nem gondoljuk m int co n cret eg y e d e t, n em gondoljuk m in t eg y et, v a g y m in t o ly a t, am ely sok egyedi fo rm á b a n m eg v aló su lh a tn a és to v á b b á nem g o n d o lju k mint á lta lu n k g o n d o lta t. E z t a z a b so lu t szem p o n tb ó l te k in te tt lén y eg et (am ely et n em g o n d o ltu n k mint á .-a t) a z o n b a n a rá ja való reflex ió b an m in t egységet, egye- d ek so k a ság ára v o n a tk o z ta th a tju k , a m ely ek b en concret lé tfo rm á t n y e rt v a g y n y e rh e t, az a z m in t általános jogaimat (nem i- v a g y fa ji fo g a lm a t) g o n d o lh a tju k . Az ab so lu t szem p o n tb ó l t e k in te tt lényeg és az á. fogalom v o lta k é p u g y a n a z a z á., de kétféle sz em pontból te k in tv e . Az á. fo g alm ak nem sz á rm a z ta th a tó k egyedi tá r g y a k összehasonlításából, m e rt m in d en összehasonlítás m ár á. fo g alm at tesz fel. — Az
«universaliakra» von atk o zó v ita a középkorban azon kérdés
k ö rü l fo rg o tt, hogy m ilyen é rv én n y el b írn a k az á. fo g al
m ak. E rre vonatkozólag 1. U n iv ersaliák . — V. ö. Abstraction, Alternativ íté le te k az o ly an o k , m ely ek egym ással fel
cseré lh e te k , an é lk ü l, hogy értelm ö k m eg v álto zn ék ; 2. oly íté le te k , m ely ek a k ö vetkező fo rm áv al b írn a k : S v ag y P v a g y Q.
Altruismus: önzetlenség, önfeláldozás. E llen téte : egois- mus (1. o.). — L. D arg u n : Egoism us u. A. 1885 ; D. G usti, Egoism us u . A. (V jschr. f. wiss. Philos. 1904.)
Alvás egy physiologiai-psychikai á lla p o t, m ely norm ális elfára d ás köv etk ezm én y e g y a n á n t, v a g y n a rk o tik u s a n y ag o k , ag y n y o m ás stb . h a tá s a ú tjá n áll elő és am ely b en az elh asz
n á lt é leten erg iák vissza p ó to lta tn a k . Az agym űködések (illetve az idegenergia) jelentős csökkenésén a la p u l. Psychi- k ailag az a .-t, az á lo m n a k n e v e z e tt közbenső á lla p o ta ib a n is a z a c tiv szellem i fu n ctio k csökkenése jellem zi, m íg á m ély álom stá d iu m á b a n a tu d a tfu n c tió k egészen (vagy m ajd n em egészen) gátolva v a n n a k . Az álom m élységének m érték e az érzéki ingerlékenység csökkenésének fo k a. — V. ö.
Álom. — V. ö. Veronese : V ersuch e. P hysiol, d. Schlafes.
1910. ; E. T röm ner : Problem des Schlafes. 1912.
Ambiguitas: kétértelm űség.
Amnesis: beteges em lékezeti gyöngeség. L. H ellp ach : G renzw issenschaften d. Psychologie. 1902. 313. 1.
Amphibolia: k étértelm ű ség , összecserélés.
Analogia ( u vat.oyLa) : hasonlóság ; k é t m inőségi v i
szony hasonlósága. Következtetés «per analogiam» ; k ét tá r g y n a k tö b b lényeges p o n tb a n való m egegyezéséből, m ás jegyeikben való m egegyezésükre tö rté n ő k ö v etk eztetés. — V. ö. H oppe : Die A. 1873. ; H öffding : On A nalogy.
(M ind, 1905.)
Analysis (àvâkvoiç) : elem zés, szétszedés, sz étb o n tás, felbontás. E gy fo g alo m n ak jegyeire, egy tu d a tta r ta lo m n a k elem eire, egy tá rg y n a k tu la jd o n sá g a ira való sz étb o n tása.
E lle n té te : synthesis (1. o.),
Analytika-nak n ev ezte A ristoteles a logika elem i részét, m ely a fo g alm ak , íté le te k és k ö v etk eztetések elem zésével foglalkozik.
Analytikus ítélet 1. Synthetikus ítélet.
Anamnesis (àvtx/uvtjoiç) : em lékezés, visszaem lékezés.
Az a. fontos sz ere p et já ts z ik P la tó n is m e re tta n á b a n . Sze
rin te a z álta lá n o s, a ty p ik u s m egism erése a.-en a la p u l, a dolgok eszm éire, ősképeire való visszaem lékezésen, melye-
k é t a lélek a praeexistentia (1. o.) á lla p o tá b a n közv etlen ü l szem lélt. — V. ö. P lato n ism u s.
Anima: lélek (1. o.)
Animismus: 1. je le n t p rim itiv v a llá s t, a term é sz e ti tá rg y a k b a n lakozó szellem ekben való h ite t ; 2. je le n ti a z t a n é z e te t, m ely sz erin t a szellem v a g y a lélek az élet és az élő p rin cíp iu m a. (A ristoteles, P aracelsu s, L eibniz, G. E . S ta h l, W u n d t.) — V. ö. A ksakow : A. u . S p iritism u s. 3 . k ia d . 1898.; B o rch ert : D er A. 1900.
Anorganikus: sz erv e tlen , élettelen . — V. ö. Szerves.
Antagonismus: ellenkezőség, ellenkezés, összeütközés.
Antecedens és consequens: á lta lá b a n a la p és k ö v e tk e z m ény. A k ö v etk eztetések n él (1. o.) az e lő té te le k e t a .-ek n ek , a z á ró té te lt pedig c.-nek nevezzük.
Anthropocentrikus az a nézet, m ely sz erin t a z e m b e r ( üvd-QWTioç) a v ilá g n a k v a g y a v ilá g fo ly a m a tn a k a köz
p o n tja s célja.
Anthropologia : tu d o m á n y az em b errő l, különösen te s ti v o n atk o zásb an (k o p o n y a a lk a t, fa j, szárm azás stb .). A szó régebbi értelm éb en tu d o m á n y a specifikus em b eri életről p hysikai és p sy c h ik ai te k in te tb e n . — V. ö. J . R a n k e : D er Mensch. 2. k iad . 1893—9 4 .; K . Breysig : G eschichte d.
M enschheit I. 1907.
Anthropologismus 1. Relativismus.
Anthropomorphismus : a z e m b e rin e k belevívése a dol
g okba, e m b eriesítés. K ülönösen a z istenségnek e m b e r
a la k b a n való elképzelése.
Anticipatio : oly íté le t, m elyben egy té n y á lla d é k o t m eg
h a tá ro z u n k , m ielő tt a z t észrevennők, ta p a s z ta ln ó k . Anti- cipálni : elő re felvenni.
Antilogikus: a logikussal e lle n té te s , ellenm ondó.
Antinomia: k é t látszólag egyenlő érv én y ű , de v a ló b a n ellenm ondó íté le t v a g y k ö v e tk e z te té s ellenkezősége.
Antipsychologismus 1. Psychologismus.
Aníiteleologia : az a n ézet, am ely sz erin t a te rm é sz e tb e n nincsenek célokok (1. Teleologia). (M aterialisták , d a rw in istá k , a m ech an istik u s term észet-felfogás (1. o.) h ív ei.)
Antithesis: e lle n té t, elle n té te l.
Anyag 1. Materia.
ApagOgikus b iz o n y ítá s oly k ö z v e te tt b iz o n y ítá s, m ely ben egy á llítá s ig azság át v a g y h am isság át ezen á llí
tá s e lle n té té n e k ham isság áb ó l v a g y igazságából b iz o n y ít
ju k be.
E n y nyári Jenő: Philosophiai szótár. 2
Apathia: érzéketlenség, közöm bösség, in d u la to k tó l, szen
v ed ély ek tő l v aló m entesség. (Stoikusok, P y rrh o n , Spinoza.) Aphasia: a psy ch o p ath o lo g iáb an : a beszélőképességnek
■centrális okokból k e le tk e z e tt részleges v a g y teljes z a v a ra , a beszédhez szükséges izm ok m ozgásának és a z értelm esség- n ek épsége m e lle tt. — V. ö. Ch. B a stia n , Ü ber A phasie.
1902.
Apodictikus, szükségképi oly an íté le t, m ely szükségképen, fe lté tle n ü l, m e g d ö n th e te tle n ü l érv én y es. (S kell, hogy P legyen.)
Apokatastasis: v isszaállítása , időszakos, örök vissza
té ré se m in d a n n a k , a m i m á r v o lt ; t . i. a világ összes dol
g ain ak , lén y ein ek , esem ényeinek. (P y th a g o reu so k , H erak- leitos, B lan q u i, B a h n sen , N ietzsche). — V. ö. H o rn effer, N ietzsches L eh re v. d. ew igen W ied erk u n ft. 1909.
Aporia: logikai k étely , logikai nehézség, g o ndolati a k a d á ly . A posteriori, a z a p rio ri (1. o.) e lle n té te . A p.-ism eret v a g y íté le t a z o ly an , m ely a ta p a s z ta lá sb ó l szárm azik, a m e ly n e k érv é n y é t a ta p a s z ta la t h a táro zza m eg.
Apperceptio: v a la m e ly tu d a tta r ta lo m m egvilágosítása a n n a k figyelmes m egértése á lta l. E g y ta rta lo m «kiemelése*
a rá irá n y u ló figyelem á lta l. Az a. kétféle fo rm á b a n lé p fel : 1. m in t passiv a ., h a az új ta rta lo m h irte le n (előkészítő érzelm i h a tá s n élkül), «betolakodik a figyelem m ezejébe» ; 2. m in t activ a ., h a a figyelem (érzelm i h a tá s o k á lta l elő
k észítv e) az új ta rta lo m ra m ár a n n a k belépése e lő tt irán y u l.
Az a. úgy a go n d o lk o d ásra, m in t a képzeleti tev ék en y ség re, m in t pedig a c é ltu d a to s cselekvésre n ézve, a legnagyobb jelentőséggel b ír. — V. ö. L ü d tk e , K rit. G eschichte d.
A .-nsbegr. 1911.; K odis, Zur A nalyse d. A .-nsbegriffes. 1893.
Apperceptio, transscendentalis v a g y tiszta — : K a n t sze
r in t a z ö n tu d a t e re d e ti egységet állító sy n th e tik u s fu n ctió ja ; fo rm ális fo rrása és feltétele m inden a p rio rik u s n a k a m eg
ism erésben. A tisz ta , állan d ó , azonos ö n tu d a t, a m e ly m inden m egism erő a la n y b a n eg y fo rm a. A t r . a . egységének k i
fejezője az «Én gondolkodom » t u d a ta , a m e ly «minden k é p z e tü n k e t kell, hogy kísérhesse». — V. ö. Ssynopaloíf, K a n ts L eh re von d. t r . A. 1910.; E n y w á r i J ., A p ro d u c tiv képzeleterő viszonya a t r . a.-hoz a T iszta ész k ritik á já b a n . (A th en æ u m , 1906.)
Apperceptiós psychologia: azon W . W u n d t á lta l m e g a la p o z o tt lélek tan i irá n y , m ely e lle n té tb e n a tisz ta associatiós- psychologiával (l.o.) az a p p e rc e p tio n a k a lelki fo ly a m a to k a t
19
irá n y ító , gátoló, rendező, tagozó és egységesítő te v é k e n y ségét veszi te k in te tb e .
Apprehensio: egy észre ve vési v a g y k é p z e tta rta lo m fel
fogása, felem elése a m egism erő tu d a tb a
A priori oly v o n atk o zás, m ely a v o n a tk o z ta to tt tá r g y a k p u sz ta lényegében (1. o.) gyökerezik, a m ely n él azo k lé té tő l és n em -lététő l teljesen e lte k in tü n k , illetőleg egy ily en v o n a t
kozás ism erete. Az a p. ism eret v a g y íté le t szigorúan általán o s é rv é n y ű és szükségképi, a ta p a s z ta lá s t (logikai értelem b en ) m egelőzi, a ttó l független. Az a p. ism eret é rv é n y é t te h á t nem a ta p s z ta la t s inductio h a tá ro z z a m eg, h an em ellen kezőleg m inden lehetséges ta p a s z ta lá s m á r előre fe lté te lezi. Mivel a z a p. ism eretek érv én y e nem sz árm az ik a ta p a s z ta la tb ó l és nem is m ond ki se m m it egyedi ta p a s z t a l a t i té n y e k rő l, a z é rt az a p. ism e re te k e t a ta p a s z ta la t sohsem d ö n th e ti m eg. A p. ism e re te k pl. a tisz ta m ath e- m a tik a ia k és logikaiak. Apriorismus : a p. ism e re te k fel
v étele, elfogadása a log ik áb an , a z ism eretelm életb en , az e th ik á b a n és a z æ sth e tik à b a n .
Architectonika (logikai) K a n t szerint «a ren d sze rek m ű vészete». E fogalom a m ó d sz ertan h o z ta rto z ik .
Aretologia: e ré n y ta n . — V. ö. E rén y .
Argumentatio: b izo n y ítás (1. o.), m egalapozás, k ö v e t
k eztetés (1. o.) .Argumentum : b izo n y íték .
Aseitas: a z ö n m a g á tó l való létezés ; am i nem n y e rte lé té t m ástól (ö n m ag án ak o k a , causa sui).
Asomatikus: te stn é lk ü li.
Assertorius, való íté le t az, m ely v a la m it egyenesen á llít v a g y ta g a d . (F o rm ája : <<SP» v a g y «S nem P».)
Assimilatio, lé le k ta n i 1. Associatio.
Associatio, lé le k ta n i : k ép zettársu lás. A tu d a t-e le m e k , ille tv e -ta rta lm a k , kép zetek különféle fo rm ák ú. n. «associa- tió s tö rv é n y e k » sz e rin ti (ö n k én y telen ) kapcsolódásai, a figye
lem p assiv á lla p o ta m e lle tt. Az a. tö rv é n y e i a k ö v etk ező k : 1. Az eg y m ásu tán iság és az egyidejűség tö r v é n y e : K é p zetek , m elyek eg y m á su tá n v a g y eg y id ejű leg je le n te k meg tu d a tu n k b a n , tá rsu ln a k és e g y m á s t kölcsönösen e lő h ív ják . (P l. h ely ek , bizonyos o tt lefolyt esem én y ek re e m lé k e z te tn e k ; eg y időben lefolyt esem én y ek pedig eg y m ásra em lék eztetn ek .) 2. A hasonlóság és az ellenkezés tö rv é n y e : E gym ássá 1 hasonló v a g y ellenkező k ép zetek bizonyos dolgokról, szem élyekről, esem én y ek rő l stb . egym ást kölcsönösen elő h ív ják . W undt a z a .-k á t simultan a .-k ra ú. m .: ö sszeolvadásokra (Ver-
2*
Schmelzungen), a s sim ila tio k ra , c o m p lic a tio k ra — és successiv a .-k ra osztja fel. Az összeolvadások egy-egy érzék leti t e rü le th e z ta rto z ó p sy c h ik ai elem ek szilárd a.-i, m ely ek által a tu d a tu n k b a n előfordúló összes p sy c h ik ai képződm ények k eletkeznek. Az assimilatio h aso n n em ü lelk i k épződm ények elem ei k ö z ö tti a .-b a n áll, a m ely n él egy a tu d a tb a lépő új képzet á lta l rég eb b i k ép zetelem e k ú ja k k a l o lv a d n a k össze, A complicatiók á lta l k ü lö n n em ű érzék leti te rü le te k psy ch ik ai képződm ényei k ap cso ló d n ak össze. — V. ö. L. F e rri, L a psychol. de l ’association depuis H obbes ju sq u ’à nos jours.
1883.; D. M arkus, Die A .-stheorien im 18. Ja h rh u n d e rt.
1901.; C laparède, L ’association des idées. 1903.; W reschner, R e p ro d u c tio n u. A. d. V orstellgn. 1907.
Associatios psychologia: azon lélek tan i irá n y , m ely az asso ciatio t a lelki fo ly a m a to k és k a p c s o la to k alap elv én ek te k in ti és a m e ly a m ag asab b szellem i fo ly a m a to k a t p u s z ta asso ciati okból a k a rja levezetni. (K épviselői : H a rtle y , H u m e, J . Mill, J . St. Mill, H. S pencer, A. B a in , G Lew es és m ások.) Ataraxia: m e g in g a th a ta tla n lelki n y ugalom m in t leg
főbb jó . (K ülönösen a z ók o ri sk e p tik u so k n á l.) Athanasia: h a lh a ta tla n s á g . (1. o.)
Atheismus: iste n ta g a d á s ; az a n ézet, hogy isten nem létezik.
Atomismus: a z a n ézet, m ely sz erin t az összes dolgok ato m o k b ó l (utolsó, p h y sik a ilag m á r n em o sz th a tó és fel nem b o n th a tó a n y a g i elem ekből), p arán y o k b ó l v a n n a k összetéve, hogy m in d en tö rté n é s az a to m o k vonzásán és ta s z ítá sá n , egyesülésén és sz étv álásán stb . a la p u l. Atom is- tá k : D em o k rito s, E p ik u ro s, L ucretius, G assendi, H olbach, B üchner és m ások. — V. ö. B alassa, A g ö rö g a to m ism u s. 1910.
Atomistikus psychologia: azon lé le k ta n i irá n y o k , m elyek felteszik, hogy a lelki té n y e k és a tu d a t á lta lá b a n , eredetileg elszig etelt tu d a te le m e k b ő l ép ü ln ek fel. K épviselői : H u m e, J . St. Mill, Ziehen, Spencer, Clifford és m ások. Ellenesei : Ja m e s, D ilth ey , H usserl, R e h m k e , B ergson és m ások. — V. ö. T u d atelem ek .
Átöröklés: a b b a n áll, hogy az elődök te s ti és szellem i sa játo sság ai k isebb-nagyobb m érték b en á tsz á lln a k iv a d é k a ik ra ; hogy m in t a c síra se jte k d ispositioi (l.o .) m ár ezek n e k szerv e zetté való k ialak u lásán ál érv én y esü ln e k és később is, a k ifejlő d ö tt szerv ezetb en h a té k o n n y á v á ln a k , ú g y hogy az iv a d é k a z előd tu lajd o n ság a ih o z hasonló tu la jd o n sá g o k k a l rendelkezik. Az á. té n y e n ag y jelentőséggel b ír az evolutio
(1. o.) ta n á r a nézve. — V. ö. F. G alton : H e re d ita ry Genius.
1869. (N ém etül 1910.) ; H . E. Ziegler, Die V ererbungslehre i. d. Biologie. 1905 ; O. H ertw ig , D er K a m p f u m K ern frag en d. E n tw icklungs- u . V ererbungslehre ; Th. R ib o t : A lelki átö rö k lés. 1 895; P eters, Ü ber V ererbung psychischer F ä h ig k e ite n . S ta tist, u . ex p e r. U n tersg n . 1916.
Attractio: vonzás.
Attributum: tu la jd o n sá g , jegy (1. o.) ; egy dolog lényeges, szükséges, ere d e ti, c o n s titu tiv , tu la jd o n sá g a .
Autonómia: az e rk ö lc sta n b a n (K a n t ó ta ) az ész azon képességét je le n ti, m elynél fogva a p rio ri ö n m a g á n a k szab erkölcsi tö rv é n y e k e t. E lle n té te : heteronomia (1. o.).
Axiologia: érték elm élet ; általán o s é rté k ta n . (E. v. H a r t
m a n n , Böhm K áro ly .) — V. ö. É rté k .
Axioma: kö zv etlen ü l érvényes (evidens) té te l, a la p té te l, a m e ly n em szorul b eb iz o n y ítá sra és a m e ly nem is b iz o n y ít
h a tó b e, m e rt b izto sa b b , szükségesebb, á ltalán o sab b , m in t m in d en , a m i á lta l b e b izo n y ítan d ó volna. A. a z egy bizo
nyos te rü le th e z ta rto z ó b izo n y íték o k a la p ja . A. pl. hogy m inden dolog azonos ö n m ag áv al. V an n ak logikai, m ath e- m a tik a i, p hysikai a.-k.
Azonosság (id en titas) : schem ája A = A . Oly fo g alm ak v iszo n y a, m ely ek egyenlő ta r ta lm ú a k és terjed elm ű ek . A bsolut a.-ról csak u g y an azo n dologra v onatkozólag beszél
h e tü n k . A dolgok egym ással csak «relativ» a . visz o n y áb an á lln a k , csak ném ely jeg y eik közösek (m ert nincsen k ét ab so lu te azonos dolog).
P Azonosság elve (p rin cip iu m id e n tita tis) : a logikus gon
dolkodás e g y ik a la p tö rv é n y e , am e ly íg y szól : A = A.
M inden dolog azonos ö n m ag áv al. Más sz a v a k k a l kifejezve : m inden g o ndolati tá r g y a t a n n a k kell gondolnunk, am i.
Az a . e. a la p já n m inden fogalom ról m in t a lan y ró l m inden oly jegy k im o n d h a tó á llítm á n y u l, m ely a fogalom t a r t a l m á b a n b e n n fo g la lta tik ; v a g y : m inden fogalom m in t a la n y bele te h e tő m inden oly állítm án y fo g a lo m terjed elm éb e, m ely n ek terjed elm éb e b e le ta rto z ik . — V. ö. L ogikai a la p tö rv é n y e k .
Azonossági elmélet (Id e n titä ts th e o rie , Id e n titä ts p h ilo sophie) ; a m onism us (1. o.) e g y ik fo rm á ja , m ely sz erin t szellem i és te s ti, p sy c h ik ai és p h y sik a i, su b je ctiv és o b jectiv , n em k é t egym ástól különböző lényegiség v a g y létm ó d , h a n e m eg y k étféle m ódon m egn y ilv án u ló azonos lényegiség- n e k «identikusfi-n&k, k é t m egjelenési m ó d ja, oldala. Míg
u g y a n a z o n su b s ta n tia eg y fo rm án valóságos lé tm ó d ja i g y a n á n t te k in ti, ad d ig az idealistikus a . e. sz erin t a szellem i, p sy c h ik ai, a valóságos ö n léte, benső lényege, m íg a ph y sik ai, a te s ti a n n a k o b je c tiv m egjelenési m ó d ja. A. e. a z t a n ézetet is je le n ti, hogy a gondo lk o d ás és a lé t azonosak, hogy a lé t m ag a n em egyéb, m in t gondolkodás v ag y o b je c tiv g o n d o lat,
«eszme». E zt a n é z e te t v a lljá k P arm en id es, Hegel. Az a . e.
tu la jd o n k é p i m e g a la p ító ja S pinoza, k i szerint k iterje d és és gondolkodás a z egy és egységes isten i s u b s ta n tiá n a k k é t a ttr ib ú tu m a . Az «Id en titätsp h ilo so p h ie» -t m in t ren d sze rt Schelling a la p o z ta m eg. Szerinte «az, a m i b e n n ü n k m egism er, azonos azza l, am i m egism ertetik.» S ch o p en h au er sz erin t az, am i ö n m ag áb an a k a r a t, ob jectiv e m in t te s t jelenik m eg.
A m odern lé le k ta n b a n a z a . e. különösen F ech n er á lta l ju t o t t érv én y esü lé sh ez. Az a . e .-t képviselik F ic h te és F rie s. — V. ö. M onism us, P arallelism u s.
B
B am alip : a n eg y ed ik k ö v e tk e z te té si a la k z a t (1. o.) első m ódusa, m ely n él az alsó és felső té te l eg y etem esen igenlő és a k ö v etk ezm én y részleges igenlő. Pl. : A k ö rök egyenlő (végtelen) oldalszám ú szabályos sokszögek, ily szabályos sokszögek hasonló a la k o k , t e h á t ném ely hasonló a la k o k k örök. — V. ö. K ö v e tk e z te té s i m ódok.
Barbara: a z első k ö v e tk e z te té si a la k z a t (1. o.) első m ó d u sa, a m ely n él m in d a h árom té te l egyetem esen igenlő.
Pl. M inden em b er h a la n d ó — m inden k irá ly em b er ; te h á t m inden k irá ly h alan d ó . — V. ö. K ö v e tk e z te té s i m ódok.
Baroco: a m ásodik k ö v etk eztetési a la k z a t (1. o.) n egyedik m odusa. E gyetem esen igenlő felső tételb ő l és részlegesen ta g a d ó a lsó té te lb ő l és k ö v etk ezm én y b ő l áll. Pl. : M inden való m ennyiség g o n d o lh ató , ném ely m en n y isé g ta n i kifejezés nem g o n d o lh ató , te h á t ném ely m e n n y isé g ta n i kifejezés n em való m ennyiség. — V. ö. K ö v e tk e z te té s i m ódok.
Belátás: szem léleten alap u ló közvetlen bizonyosságú m egism erés, m eg értés. — V. ö. E v id e n tia .
Belief [angol] : «meggvőződési érzelem», in tu itiv h it a tá r g y a k létéb en . (J. S t. Mill.)
Belső érzék 1. Észrevevés.
Benyomás 1. Impressio.
sis) r ö v id íte tt és m ó d o síto tt ism étlése a faj fejlő d ésén ek (phylogenesis). (E. D arw in és E. H aec k el.) — V. ö. H . Schm idt, D as biogenetische G ru n d g esetz . 1909.
B iológia: é le tta n ; tu d o m á n y a z életrő l, e n n e k fo rm áiró l, fo ly a m a ta iró l, tö rv é n y e irő l és fejlődéséről. — V. ö. H ertw ig , Allgem. Biologie. 3. k ia d . 1909 ; Le D an tec, A b.-i filozófia elem ei. 1910 ; R a d i, G eschichte d. biolog. T heorien. 1905.
Bizonyítás (a rg u m e n ta tio , p ro b a tio ) : egy té te l igazságá
n a k , érv én y esség én ek k im u ta tá sa k ö v e tk e z te té s (1. o.) á lta l.
A b. le h e t közvetlen v a g y k ö z v e te tt (apagogikus, 1. o .), o b jectiv v ag y su b je c tiv (ad hom inem , 1. o.), a p rio rik u s v a g y e m p irik u s. Azon té te le k , m ely ek re a b.-ok tá m a s z k o d n a k , bizonyítási alap o k n ak n ev e z te tn e k .
Bizonyosság: a sz ilá rd biztos tu d á s , a m eggyőződéses ig a z n a k t a r tá s ; az ítélésn e k a g o n d o lati szükségképiségből eredő b iztossága. A tu d á s objectiv b .-átó l m eg k ülönbözte- te n d ő a h it (1. o.) subjectiv b.-a. K ü lö m b ség et kell te n n i to v á b b á az absolut b. és a valószínűség (1. o.), a közvetlen bizonyosság (ev id en tia, 1. o.) és a közvetett (lev e z e te tt), a fo g alm ak , íté le te k , k ö v e tk e z te té se k á lta l k ö z v e títe tt b. kö
z ö tt. M inden b. v ég eredm ényben szem léleten és a gondol
kodás tö rv é n y e in a la p u l. A bsolut bizonyos a z, a m in e k az e lle n té te leh etetlen . — V. ö. K é te ly . — V. ö. P a u le r A.
In tu itio és bizonyosság. (M. Filoz. T árs. K özi. 1909.) ; E. D ü rr, Ü b. d. G renzen d. G ew issheit. 1903.
Bocardo: a h a rm a d ik k ö v etk eztetési a la k z a t (1. o.) negye
d ik m o dusa, részlegesen ta g a d ó felsőtétellel és k ö v e tk e z m én n y el, de egyetem esen igenlő alsó tétellel. P l. N ém ely já té k o k n in csen ek m egengedve ; a já té k m u latság ; i ém ely m u latság nincs m egengedve. — V. ö. K ö v e tk e z te té si m ódok.
Bölcseség (sap ien tia) : a d o lg o k n ak á lta lá b a n tö k é le te s, helyes m egism erése, m ely az e m b e rt a n n y ira á th a tja , hogy cselekvésében is n y ilv á n u l, am e n n y ib e n m inden t e t t é t vezérli (Schopenhauer). A tö k életes, m a g á b a n m inden e ré n y t eg y esítő , sz a b a d bölcs az in d p h ilo so p h ián ak és a stoikusok- n a k id e á lja .
Bölcsészet 1. Philosophia.
Buddhismus: B u d d h a t a n a , s az ebből fa k a d ó világ- és életfelfogás. A b. sz erin t a z egyedi É n nem v a la m i valóságos.
H a az é le tv á g y m egszűnik, a k k o r vége sz a k a d a léle k v á n d o r
lá sn a k (1. o.) is és a lélek a lá ts z a t világából, a «sansara»-ból, az ab so lu t n y ugalom és kív án ság n élk ü liség á lla p o tá b a , a
«nirvana»-ba m eg y á t. — V. ö. O ldenberg, B u d d h a . 1906 ; W alleser, Die b u d d h ist. Philos. 1904— 1 9 1 2 ; B u d d h a , R e
den. D eu tsch V . N eu m an n , 1907 ; R h y s D a v id s, B udd
hism us. (R e c la m ); L é n á rd J ., D h am m ó. 2 k. 1911 — 13.
C (v. Ö. K)
Calemes: a n eg y ed ik k ö v e tk e z te té si a la k z a t (1. o.) m áso
d ik m o dusa, m ely n él a felső té te l eg y etem esen igenló, az alsó té te l és a k ö v e tk e z m é n y eg y etem esen ta g a d ó . Pl. M in
d en földi m úlandó ; sem m i m ú lan d ó sem b o ld o g ít ta rtó s a n ; te h á t sem m i o ly an , am i ta r tó s a n b o ld o g ít, nem m úlandó. — Y. ö. K ö v e tk e z te té si m ódok.
. Camestres a m áso d ik k ö v e tk e z te té s i a la k z a t (1. o.) m áso
d ik m odusa, m ely n él a felső té te l egyetem esen igenlő, az alsó té te l és a k ö v e tk e z m é n y egyetem esen tag ad ó . Pl.
A nem es m u latság o k elő m o zd ítják a k ed ély n y u g a lm a t, a n yereségből való já té k o k n em m o z d ítjá k elő a k e d é ly n y u g a l
m a t, a n yereségből való já té k o k n em nem es m u latság o k . — V. ö. K ö v e tk e z te té si m ódok.
Casualismus: az a n é z e t, hogy a világ a v életlen (1. o.) m üve.
Casuistika: a z erk ö lc sta n azon része, m ely a különféle kötelességek (1. o.) és cselekvési m ó dok egyes esetek re a lk a l
m a z o tt co n flictu saiv al foglalkozik.
Causa: ok (1. o.).
Causalitas: o k o z a ti viszony, az ok és o k o zat viszonya, cau salis viszony, m e ly sz erin t ha a jelenség a d v a v a n , erre ő-nek m indig szükségképen be kell kö v etk ezn ie. A c. fogalm a eg y álta lá n o s fo rm ális fogalom (k ateg ó ria), a gondolkodás e g y ik tö rzsfo g alm a, a m e ly n e k álta lá n o s é rv é n y é t m inden ta p a s z ta lá s m á r előre felteszi. T e h á t nem sz á rm a z ik a ta p a s z ta lá s b ó l. H o g y egyes esetek b en m i az ok és m i az o k o zat, a z csak a ta p a s z ta lá s a la p já n h a tá ro z h a tó m eg ; de az a la p té te l, a causalitas elve : hogy nincs tö rté n é s, v álto zás, h a t á ro z o tt ok n é lk ü l, szükséges és á lta lá n o s é rv é n y ű té te l.
A c. fo g a lm á n a k e red etére nézve tö b b féle felfogás v a n . A ra tio n a lism u s (1. o.) a z észből v ezeti le. Az em p irism u s (1. o.) a ta p a s z ta lá sb ó l és in d u ctió b ó l. A H um e-féle psycho- logism us a szokásból és a su b je c tiv h itb ő l. Az ap rio rism u s sz e rin t e fogalom a ta p a s z ta lá s tó l fü g g etlen ü l érv én y es. — V. ö. Ok. — V. ö. Á nyos I., Az okviszony is m e re tta n a . 1906
B. E rd m a n n , Üb. In h a lt u. G eltu n g des K ausalgesetzes.
1905 ; G eyser, N a tu re rk e n n tn is u. K a u s a litä t. 1906 ; E.
K oenig, Die E n tw ic k lu n g des K au salp ro b lem s von C artesius bis K a n t. 1888.
Causalis nexus: ok és ok o zat k a p cso lata.
Causa sui: sa já t lé té n e k o k a, azaz o k n élk ü li, a b so lu t, m ástó l független, örökké és szükségképen m a g á b a n és ö n m ag a á lta l létező.
Cél (finis, causa finalis) : a z é rt a k a ru n k , te s z ü n k v a la m it, hogy v a la m it e lé rjü n k , m eg v aló sítsu n k . C selekvésünk egy h a tá s ra (effectusra) v o n atk o zik , m in t eszköz e n n e k előidé
zésére és ez a gondolt v a g y k épzelt és e g y ú tta l a k a r t, azaz előre fe lte tt, a n tic ip á lt h a tá s a cselekvés c.-ja. A c.-ra tö r e k vés ered etileg benne re jlik az a k a rá s b a n , később a tu d a t fe jle ttsé g é n e k m a g a sa b b fo k á n tu d a to s célkitűzéssé v álik , m ely n él az a k a r a t, a fogalom , az eszm e, ideal fo rm á já b a n lép h et fel. E g y c. m ás, m ag asab b , fo n to sab b c.-hoz való v o n a tk o z á s á b a n csak eszköz ; egy cselekvési so rt lezáró c.
a végcél. M inden fu n ctio , cselekvés, m ely eg y c. elérésére a lk a lm a s , célszerű, ép úgy m in d en szerv, m ely ily e n fu n c tió k telje síté sé re képes. U g y an az a fo ly a m a t, m ely belülről te k in tv e teleologikus (1. o.) re n d e t (eszköz—cél) jelen t, a tis z ta causalis gondolkodás á llá sp o n tjá ró l te k in tv e , ok és o k o z a t k ö z ö tti viszony ; teleologikus szem p o n tb ó l a hatás (a tu d a tb a n való a n tic ip a tió ja á lta l, te h á t m in t belső, p sy c h ik ai té n y e z ő , nem m in t külső h a tá s ) ok, <<cél-ok».
C a u sa lita s és teleologia k ö zö tt ennélfogva nincsen ellenm on
d ás, c sak k étféle á llá s p o n to t je len ten ek , m elyekből a dolgo
k a t nézzük. A c. eszm éje különösen a biológiában és még in k á b b a szellem i tu d o m á n y o k b a n (1. o .) m in t reg u lativ - h e u ristik u s (1. o.) elv szolgál a tö rté n é s e k m egítélésénél, a sz ig o rú an causalis-m echanikus m a g y a rá z a t m ellett. A c.
fo g a lm á t n ém ely ek m in t o b je c tiv -m e ta p h y sik a i, m ások m in t p u sz tá n e m b e ri-su b je c tiv és ism ét m ások m in t re g u la tiv fo g a lm a t h a tá ro z z á k m eg. — V. ö. M echanistikus v i
lág n ézet, Teleologia. — V. ö. Jo d l, Z ufall, G esetzm ässig
k e it, Zw eckm ässigkeit. 1911 ; A. M ichaelis, D as G esetz d.
Z w eckm ässigkeit im m enschl. O rganism us. 1901 ; W. E rn st, D er Zw eckbegriff bei K a n t. (K a n tstu d ie n , 14. 1909) ; S tein büchel, D er Zw eckgedanke in d. Philos. des T hom as v.
A quino ; K ornis Gy. : O kság és tö rv én y szerű ség a psycho- lo g iáb an . 1911 ; R. E isler, D er Zweck. 1914.
Celarent: az első k ö v e tk e z te té si a la k z a t (1. o.) m ásodik
m ódusa, am ely n él a felső té te l egyetem esen ta g a d ó , az alsó té te l eg y etem esen igenlő és a k ö v etk ezm én y ism ét eg y e te m esen ta g a d ó . P l. E g y em b er sem m in d en tu d ó ; m inden tu d ó s em b er ; te h á t egy tu d ó s sem m in d en tu d ó . — V. ö.
K ö v e tk e z te té si m ódok.
Cesare: a m ásodik k ö v e tk e z te té si a la k z a t (1. o.) első m ódusa, a m e ly n é l a felső té te l és a k ö v etk ezm én y e g y e
tem esen ta g a d ó , de az alsó té te l egyetem esen igenlő. P l.
A te rm é sz e tfö lö tti tü n e m é n y e k nincsenek az o k sá g n ak a lá v etv e ; a n ap fo g y a tk o z á s a lá v a n v etv e az o k ságnak ; a n ap fo g y a tk o z á s te h á t nem te rm é sz e tfö lö tti tü n e m é n y . —
V. ö. K ö v e tk e z te té si m ódok.
Chaos: a m ég nem a la k íto tt, re n d e z e tt v ilág an y ag és v ilág ű r (törvényszerűség és h arm ó n ia nélk ü li) ő sállapota.
Character: (yagaxTrjQ) a lé t és te v ék en y ség h a tá ro z o tt nem e és m ó d ja, jellege ; egy lén y sa já to s te rm észete, t o v á b b á a z a k a rá s és cselekvés a la p v o n á sa , a n n a k állandó irá n y a : a jellem. (A eh. szó eredetileg a pénz v e re té t, a rá n y o m o tt b ély eg et, fe lírá st je le n te tte .) — V. ö. E. Adickes, Ch. u. W eltan sch au u n g . 1907. ; E lsen h an s, C h a rak terb ild u n g . 2. k ia d . 1915. ; A. Adler, Üb. den nervösen Ch. 1912.
Characterologia : 1. je lle m ta n ; 2. az egyéniség lé le k ta n a (d ifferen tia lis psychologia). (1. o.) — V. ö. D ilth e y , B eiträge z. Ch. 1904. ; L. K lages, P rin z ip ie n d. Ch. 1910.
Circulus in definiendo (diallela) : té v e s kör. L ogikai h ib a a m a g h a tá ro z á sn á l, m ely a k k o r áll elő, ha a m eghatáro- zan d ó t a m e g h a tá ro z á sn á l k ö zv etlen ü l v a g y közvetve fel
h a sz n á lju k . Circulus in probando (circulus v itiosus) : K ö r
b izo n y ítás. Oly b iz o n y ítás, m elynél a z előzm ény a bebizo- n y íta n d ó t m á r előre felteszi, ta rta lm a z z a .
Classificatio: osztályozás, fo g alm ak teljes és rendszeres felosztása.
Coexistentia: e g y ü ttlé te z é s a z időben.
Cogitatio: gondolkodás, (1. o.) g o n d o lati a c tu s , tu d a t- a c tu s á lta lá b a n .
Cogito ergo sum: gondolkodom , t e h á t v a g y o k (D es
c a rtes). Az a la n y m in t a la n y (nem m in t m e ta p h y sik a i állag ) s a já t léte k ö zvetlen m e g ra g a d á sá n a k kifejezése. — V. ö. N ag y J ., D escartes C ogitoja. (A thenæ um , 1916.)
Coincidentiája a z e lle n té te k n e k : a lé t e lle n té te in e k és e lle n m o n d á sa in a k felfüggesztése, összeesése a z eg y ség ben, a z a b s o lu tb a n . A sokság, különféleség felfüggesztése iste n b e n .
Comparatio: összehasonlítás (1. o.).
Comparativ általán o sság : a ta p a s z ta la ti íté le te k á l t a lán o sság a, a m e ly n em szigorú és szükséges általán o sság m in t az a p rio ri (1. o.) íté le te k é , h an em csak in d u c tio n (1. o .) ala p u ló , in d u ctio á lta l m eg a la p o z o tt általán o sság .
Comprehensio: felfogás, összefoglalás.
Concentratio: a figyelem csekélyebb v a g y n ag y o b b k o r
láto zása bizonyos sz ám ú ta r ta lo m r a . Conceptio: fo g alo m alk o tá s, felfogás.
Conceptualismus (conceptus : fogalom ) : a z un iv er- sa liá k (1. o.) ta n á n a k azon ir á n y a , m ely sz erin t a z á lta lá n o s, a nem , a faj n em lé te z ik sem a tu d a to n k ív ü l (realism us, 1. o.), sem m in t p u sz ta szó (nom inalism us, 1. o.), h an em m in t tu d a tta r ta lo m , m in t a tá r g y a k egy o sz tály a sz ám ára k ö zösnek g o n d o lati összefoglalása, illetv e fo g la la tja lé te z ik , v a g y érvényes. (A bélard, G ilbertus P o rre ta n u s , P e tru s A ureolus, W . O cca m ; L ocke, R eid, B row n és m ások.) — V. ö. T erm inism us.
Conceptus 1. Fogalom.
Conclusio: logikai k ö v etk ezm én y . — L. K ö v e tk e z te té s . Concretum: Összetes, v aló su lt. A ta p a s z ta lá ss z e rű e n a d o tt egyes, egyedi dolog v a g y fo ly a m a t a z álta lá n o ssa l (1. o.) szem ben. E lle n té te : abstractum (1. o.).
Conditio 1. Feltétel.
Conditio sine qua non: szükséges, elengedhetlen fe lté te l.
Conformitas: egyezőség, eg y fo rm aság , a la k i hasonlóság v a g y m egegyezés.
Conjunctiv ítélet: igenlő v a g y ta g a d ó íté le t egy a la n y n y a l és tö b b á llítm á n n y a l, (pl. S m in d Px, m in d P2, m in d P 3).
Consequentia: logikai k ö v etk ezm én y .
Constantia: állan d ó ság a létezésben és cselekvésben.
Constituálni: v a la m it összetenni, k ite n n i, a lk o tn i, m eg h a tá ro z n i, m egalapozni (különösen fogalm ilag).
Constitutiv: a lk o tó , m eg h atáro zó , o b je c tiv egységet m eg h atáro zó , m egalapozó.
Constructio, logikai (fogalom -constructio) : a z a z e ljá rá s , m ely fogalm i ú to n , fog alm ak b ó l való lev ezetés ú tjá n a k a r ism e re te k e t n y e rn i. A priorikus e ljá rá s, m ely m in d e n ü tt, a hol tö b b rő l, m in t p u sz ta form ális m eg h atáro záso k ró l v a n szó, jól m eg a la p o z o tt in d u c tió t (1. o.) igényel, hogy ne jusson e lle n té tb e n a té n y e k k e l, hogy ne h a m isíts a m eg a ta p a s z ta lá s t.
Contemplatio: szem lélődés, az a z á lla p o t, m ely b en a szellem a külső b en y o m áso k tó l fe lsz a b a d íta n i igyekszik m a g á t, ho g y ben ső jéb en , s a já t eszm éiben, v a g y az isten ség b en m e rü ljö n el. A c. eszköze a m y stik u s m egism erésnek.
Continuitas: fo ly to n o ssá g , s z a k a d a tla n , hézagnélküli összefüggés. F o ly to n o s, h ézag n é lk ü li á tm e n e t az eg y ik g o n d o lati ta rta lo m tó l a m ásikhoz (c. m in t logikai k ö v etel
m én y ), az e g y ik lé tá lla p o ttó l a m ásikhoz a fejlődésben (a de. tö rv én y e» , m in t a logikai folytonossági elv a lk a lm a zása a ta p a s z ta la ti ta r ta lm a k ra ) . A tu d o m á n y nem egyéb, m in t fo ly to n o s összefüggésre, a go n d o lato k m inél szoro
s a b b cohserentiájára való tö re k v é s. E lm é n k a rra tö rek szik , h o g y a jelenségeket az előző jelenségek fo ly ta tá s á n a k , ez u tó b b ia k v a la m i fo lytonos á ta la k u lá s á n a k m u tassa k i.
Contradictio 1. Ellenmondás.
Contradictio in adjecto: egy íté le t á llítm á n y a és ala n y a k ö z ö tti ellen m o n d ás.
Contrarius, (ellen tétes) fo g alm ak azo k , m elyek u g y a n azo n n em en belül a z á lta l á lln a k egym ással ellentétben, hogy a le g tá v o la b b e sn e k eg y m ástó l (pl. n a g y és k icsi;
f e k e te , fehér).
Conversio, logikai : egy íté le t m eg fo rd ítása (a feltétle n íté le te k n é l az á llítm á n y fo g a lo m n a k a la n n y á , s az a la n y fo g alo m n ak á llítm á n n y á té te le ), ab b ó l a célból, hogy m eg
vizsgáljuk, hogy m ilyen h a tá ro k k ö z ö tt érvényes.
Copula: k ap o cs, kapocsszó, k a p c so la t. O ly szó, m ely egy íté le tb e n v ag y té te lb e n az a la n y és az á llítm á n y viszonyát fejezi ki. P l. a n é m e t n y e lv b e n a z «ist», v ag y a «sind»
szócska. A m a g y a r n y e lv e v isz o n y t n em jelöli m indig külön szóval. PL A k u ty a á l l a t ; e lle n b e n : én em b er vagyok, te nem vagy szorgalm as. A lét a c. értelmében nem jelen t reális lé te t, h an em csak logikai lé te t, érvényességet.
Copulativ ítélet o ly an , m ely n ek eg y á llítm á n y a , de tö b b a la n y a v an . P l. A g y é m á n t, a sm a ra g d és a ru b in d rá g a kövek.
Correlatio: kölcsönös viszony, kölcsönös vo n atk o zás.
Correlativek oly fo g alm ak , m e ly e k n e k lényegéhez, érte lm é h e z ta r to z ik az, ho g y kölcsönösen v o n a tk o z n a k eg y m ásra. (Pl. o k és o k o z a t.) — Y. ö. P a u le r Á., A correla- tiv itá s elve. (A th en æ u m , 1915.)
Correspondentia : kölcsönös m egfelelés.
Creatianismus : te re m té si elm élet a lé le k ere d e té re v o n a tk o z ó la g , m ely szerint a lélek a születés p illa n a tá b a n
P e tru s L o m b a rd u s, D uns Scotus és m ások.) E lle n té te : Traducianismus (1. o.).
Creatio 1. Teremtés.
Credo quia absurdum: hiszem , éppen m e rt észellenes.
(T e rtu llia n u s.)
Credo ut iutelligam: hiszek, hogy m eg értsek , hogy t u d jak . (A nselm us.)
Criticismus 1. Kriticismus.
Cselekvés (actio ) : az em b e ri a k a r a t c é ltu d a to s nyil- v án u lása, Szükséges kellékei : cél (1. o.), m o tiv u m (1. o.), elh a tá ro z á s és k iv ite l v a g y v é g re h a jtá s.
Cserefogalmak: e g y e n é rté k ű v a g y æ quipollens fogal
m ak. L. Aequipollentia.
Cultura: a te rm é sz e tn e k , az em b eri te v ék en y ség á lta l még é rin te tle n n e k m egnem esítése az em b eri szellem és en n ek te rv sz e rű tev ék en y ség e á lta l. A c., a c.-lis te v ék en y ség e re d m é n y é t is je le n ti. C. eb b en a z érte le m b e n a c.-lis t e l
jesítések , k épződm ények, fo rm ák , ja v a k és é rté k e k fo g la
la tja . C. to v á b b á : te rv sz e rű é le t, eszm ék h a tá s a a l a t t ; erkölcsi és é rte lm i kiképzés. — V. ö. A lex an d er B., A c.-ról.
(Űj élet, 1913.) ; W ildner Ö., A c. fizikai és é le tta n i a la p ja i.
(Űj éle t, 1 9 13.); U. a ., A c. lé le k ta n i a la p ja i. (Űj é le t, 1914.) L. Ziegler, D as W esen d. C. 1903. ; D. K o ig en , Id een z. Philos, d er C. 1910. ; D riesm ans, Wege zur C.
1910., E. G risebach, K u ltu rp h ilo s. A rb eit d. G eg en w a rt.
1916.
Cynismus (xvvio/m ç) : a c y n ik u so k v a g y k y n ik u so k bölcseleté. (A lap ító : A n tisth en e s.) E lv e k : szélső ig é n y telenség, önelégültség, e ré n y az eg y ed ü li jó. C. á lta lá b a n je le n ti a tá rs a s viselkedés fo rm á in a k m eg v etését és a z általán o s é rté k e k g ú n y o lását. — V. ö. B e m a y s, L ucian u. d. C yniker. 1879. ; S eb esty én K ., A cinikusok. 1902.
Cyrenaikusok v ag y k iren aik u so k a cyrenei A ristip p o s (Sokrates e g y ik ta n ítv á n y a ) követői. (A rete, cy ren ei A n ti
p a te r T heodoros, H egesias és m ások.) A c. p h ilo so p h iáján ak a la p ja i a hedonism us (1. o.) és a su b je ctiv ism u s (1. o.).
D
Daltonismus: sz ín v a k sá g : 1. Teljes sz. a b b a n áll, h o g y m inden fén y in g er sz ín te le n ü l, m in t p u sz ta világosság ér-
