BŰNVÁDI ELJÁRÁSUNK REFORMJÁHOZ
IRTA
Dr P A Y E R L Á S Z L Ó
ÜGYVÉD, EGYETEMI MAGÁNTANÁR.
B U D A P E S T
F R A N K L 1 N -tAk sU L A T K Ö N Y V N Y O M D Á J A .
1884.
E L Ő S Z Ó .
Törvényhozásunk rövid idő alatt két Ízben (1880 —3) lényegesen összébb szorította a bűnügyi jogorvoslatok körét. A bírósági munka remélt kevesbedése azonban eddig nem állott be. Oly száma a bűnügyeknek vár még ma is felső bíróságainknál «elintézésre», mely a hihe
tetlennel határos. Mig más sokkal nagyobb népességű és területű államokban egy év alatt az első foktól a felső bíróságokhoz felmegy öt-hatezer bűnügy, nálunk fel
megy hatvanezer; csaknem annyi mint egész Európában.
Ily körülmények közt természetes, hogy felső bíró
ságaink a kiválóbb bírói erőket nagyrészt elvonják az első fokú judicaturától s az első fok ítéletei a felülvizs
gálást mindjobban igénylik. Ahelyett hogy, úgy mint más
államokban évtizedek óta alapelvül el van fogadva,
egyszer intéztetnének el az ügyek kellő gondossággal
és életismerettel, mi nem tudunk kiszabadulni a régi
circulus vitiosusból s még jelenleg is három fokon jól-
roszul háromszor, sőt a plenum behozatala óta négyszer
tárgyalunk érdemlegesen.
IV
A törvényhozás körei, miután most már a tények mutatják, hogy a törvényszékeknek is íelebbezési hatás
körrel való felruházása által újólag czéltalanul gyen
gítették az igazságszolgáltatás garantiáit, az önmeg
adás tompa nyugalmával nézik a viszonyok folytonos bonyolultát.
A kérdéssel tüzetesen jelenleg csakis a szakkörök foglalkoznak; a közvetlen nyomás itt szünetlenül ébren tartja a kibontakozási törekvéseket; folyton uj meg uj experimentális javaslatok jutnak napfényre.
A jelen dolgozatban megkíséreljük ismételve fel
vetni a bűnvádi eljárás reformjának kérdését esküdt
széki alapon.
Nézetünk szerint azok a kigondolt megoldások, melyeket a pár év óta felmerült tervek nyújtanak — milyen első sorban a bűnvádi eljárás előadói javaslata, nem különben a Jogászegylet múlt évi vitáinak alapul szolgáló eszme (a decentralisált királyi tábla mint első fokú bíróság) és a Jogászgyülés által kitűzött kérdés közvetítő módozata (a Schöffengericht) — épen oly kevéssé alkalmasak a reform kiindulási pontjául szol
gálni, mint a jogorvoslatokat tárgyazó eddigi törvény
hozási intézkedések.
Magyarországot a jogszolgáltatás feladatai és az egyéni szabadság tekintetében ugyanoly aspiratiók uralják mint a többi művelt nemzeteket; s azon fej
lődési következetesség alól, mely Európát a bűnvádi
V
eljárásnak a continensen jelenleg fenálló rendszerére kényszeritőleg vitte, hazánk sem fogja magát kivonhatni tartósan. A Nyugoteuropával azonos culturális, társa
dalmi és államjogi viszonyok és azonos anyagi jog, ha
csak nem akarunk megelégedni azzal, hogy az alap
jogok nálunk csupán elméletileg álljanak fen : a bűnvádi eljárásban is azonos elvek követését teszik kikerülhet- lenné.
Mig a speciális viszonyok jelszava alatti ellentállást ezen eszmék irányában fel nem adjuk, a vergődés és a hányattatás permanens lesz úgy bűnvádi eljárásunk mint bírósági szervezetünk felépítése körül.
A jelen dolgozat eredetileg nem irodalmi czélra íra
tott. A budapesti ügyvédi kamara bűnügyi szakbizott
sága szerzőt bízván meg az esküdtszék iránti határozat indokolásának szerkesztésével, ezen indokolást, itt-ott adatokkal, egy helyen egész fejezettel — «a kir. tábla decentralisátiója» — kibővítve veszi a szives olvasó. A füzet végére függelékül csatolt három rövidebb közle
mény régibb keletű; lenyomatásuk azért látszott indo
koltnak, hogy a dolgozat némely nagyobb hézagait pótolják.
F. L
T A R T A L O M M U T A T O .
B evezetés __ . . . .... - ... . . . . . . . . . . ... ... . . . . . . i A k érdés feltevése .... . . . ... . . . . . . . . . . .... . . . . . . ... 2 A ccusatio v a g y inquisitio ?
A z in q u isito riu s r e n d s z e r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A b izo n y ítási szab ály o k m in t a birói h a ta lo m k o r k o rlá tá i. — A k ö zv ete tt bizo n y íték o k és a rendkívüli b ü n te té s. — Az a n y a g i ig a z s á g lé te síté sé n e k le h e te tle n sé g e . — írá sb e lisé g . — A felebbezés jo g o rv o s la ta .
Az in q u isito riu s re n d sz e rb e n az első ré s t a to rtu ra e ltiltá s a ü tö tte 5 S zellem i to r tu ra . — A v iz sg á ló b irá k v isszaélései folytán a b izo n y ítási szab ály o k á ta la k u lá s a . — A n em leg es bizonyítási t a n . '— A b izo n y íték o k sz a b a d m érleg elése.
A sz a b a d m érleg elés h a tá s a a birói á llá s em elésére . . . . . . 8 A birói actu so k in c o m p a tib ilitá sa . — A vádlói és a védői fu n ctió k elk ü lö n ítése a birói functióktól. — A v á d lo tt jo g i á llá s a a bíróval szem ben. — A z ü g y észség és az egyéni s z a b a d s á g .
A sz a b a d m érleg elés le h e te tle n n é te sz i az írá sb e lisé g e t . . . . . . 13 A szó b eliség . — A m a g y a r k o rm á n y ja v a s la t refo rm ált elő
v iz s g á la ta .
A s z a b a d m érleg elés és a szó b eliség á ta la k ítjá k a jo g o rv o sla ti re n d sz e rt . . . . . . — . . . . . . . . . . . . . . . — —... 16
A felebbezés te rje d e lm é n e k kén y szerű cso rb u lá sa . — Az 1843-iki k is e b b sé g i vélem ény a felebbezésről. — A revisionális jo g o rv o s la t te rje d e lm e u g y a n a n n y i m in t a felebbezésé és a sem m iség i p a n a s z é együttvéve. — A jo g o rv o sla ti k é rd é s m ai törvényhozási á llá s a .
A z a c c u s a tio és az in q u isitio elvei közti co m p ro m issu m m e g h iú s u lá sa a tö rv én y h o zás terén . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . 24
Ax o sz trá k 1853-iki b ű n v ád i e ljá rá s . — F eleb b ez és in m e
liu s a n é m e t p a rtic u lá ris á lla m o k b a n .— A S tru ck m an n -féle n é m et b iro d alm i j a v a s l a t . — S p an y o lo rsz á g és H o llan d k ísérletei.
— A tö b b i c o n tin e n tá lis b ű n v ád i e ljá rá s o k b a n m e g m a ra d t in q u isito riu s elem ek. — E zek b e fo ly á sa a b író sá g félrevezeté
sére. — A z á rta tla n u l e lité lte k s ta tis tik á ja .
K ö v etk eztetések __ . . . . . . — — — . . . — ___ . . . 32 A törvényhozási e k le k tic ism u s a b ű n v ád i e ljá rá s te ré n ki van.
zárv a. —- A le g a l-b iz o n y itá si th e o ria , az írá sb e lisé g és a feleb b ezés époly le h e te tle n e k a sz a k b irá sk o d á s b a n , m in t az e s k ü d t
széki e ljá rá s b a n .
A szakbírói reform __ __ . . . ... .... .... .... .... — — 34 C o n tin e n tá lis biró és a n g o l biró. — A m a g y a r bíró a n y a g i helyzete. — Ig a z s á g ü g y i refo rm jain k irá n y a . — Az előléptetési la jto rja .
v ív Lap A bírói szervezet kibővítése a laikus elem által . . . . . . —- — 37 Az esküdtszék szervezeti g a r a n t iá i:
1. A z esk ü d tszék m in t b izo n y ítási eszköz . . . . . . . . . .... . . . 39 2. A b izonyítékok sz a b a d m érleg elése és a bírói ta n á c s k e tté o sz tá sa . . . . . . . . . . . . . . . — — . . . — --- 4 1
A z Ítélet cu m u lativ in d o k o lá sa .
3. C om pensatio a b ű n ö ss é g és a b ü n te té s közt . . . . . . . . . . . . 46 A z 1843-iki k ise b b sé g i vélem ény.
4. A 'v is s z a u ta s ítá s j o g a . . . .... . . . . . . — — — — 47 A v is sz a u ta s ítá s jo g a az 1843-iki tö b b sé g i ja v a s la tb a n .
5. A k e tté v á la s z to tts á g eg y ik előnye a z , h o g y a b író sá g k é t t a n á c s a e g y m á ssa l c s a k n y ilv án o san érin tk ezik . . . . . . . . . 49 ' 6. A bírói cselek m én y ek in c o m p a tib ilitá sa i egyedül az e s k ü d t
széki e ljá rá s b a n v ihetők k e re sz tü l . . . . . . — — — . . . . . . 49 In c o m p a tib ilitá s k eresztü lv itele az elő v izsg álati és a vád- aláh e ly ezési fun ctió k , a v ád alá h ely ezés és az érd e m le g e s ítélet, a b ű n ö ssé g m e g á lla p ítá s a és a b ü n te té s k is z a b á sa közt.
7. A v ád és a védelem közegei nem fe jth e tik ki a tis z ta szak- b iró sá g elő tt erejű k et . . . . . . . . . . . . . . . . . . — . . . — — 54
8. A n y ilv án o sság c sa k az esk ü d tszék i e ljá rá s b a n létesü l té n y le g 57 Közjogi és politikai szem pontok . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . 59
Jo g i v a g y p o litik ai intézm ény-e az esk ü d tsz é k ? — Ig a z s á g - ü g y ü n k szervezése ellen k ezésb en v an egyéb közjogi in té z m ényeink alap eszm éjév el. — Az 1867-iki a e ra állam férfiai és az esk ü d tszék . — A p o lg á ro k ra h áru ló teh er. — Az e s k ü d t
széki és n e m -esk ü d tszék i ig a z s á g s z o lg á lta tá s összeh aso n lító s ta tis tik á ja . — Az esk ü d tszék i o rg a n ism u s h a tá s a a bírói m u n k a fo g y a s z tá sá ra és a szakbírói erők terv szerű a lk a lm a z á s á ra . A k o rm án y jav aslat Indokolása :
1. A véletlen já t é k a az esk ü d tszék ö ss z e á llítá s á b a n ... . . . 66 Az esk ü d tszék m e g a la k ítá s i re n d sz e ré n e k trv h o zási á llá s a . 2. A nyelvi n e h é z s é g e k . . . . . . ___ .... . . . . . . . . . . . . . . . 69
A n é p szám lálási a d a to k a t az In d o k o lás e g y o ld alú an tü n te ti fel. — A törvényszéki váro so k nyelvi viszonyai. — Földes B éla és B eksics G u sztáv a váro so k m a g y a rsá g á ró l. — N yelvi a d a to k a n em zetiség i m egyékből. — T öbbnyelvűség a vegyes a jk ú váro so k b an . — A d ato k a töb b n y elv ű ség te k in te té b e n a sta - tis tik a i h iv a ta l m egyei füzeteiből.
3. A nem ze tiség i a k a d á ly . . . . . . . . . . . . — — — — 83 A k it a v á d h a tó s á g és a v ád alá h ely ezési ta n á c s az e s k ü d t
szék elé nem állít, a z t az e s k ü d tsz é k nem íté lh e ti el. — A fel
m en tésre elég eg y forum , az elítéléshez szü k ség es öt. — A könnyelm ű felm entések. — M a g y a ro rsz á g tá rs a d a lm i, p o li
tik a i és n em ze tiség i viszonyai v aló szín ű tlen n é teszik a köny- nyelm ü felm en tések et. — A p o litik a i b ű n cselek m én y ek . — In dubio pro r e o .— A u sz tria nem ze tiség i viszonyai. — N ém et-, F ra n c z ia - és A n golország. — A n em zetiség i a k a d á ly rég ib b időben M a g y a ro rsz á g o n nem le tt érvényesítve. — A negyvenes és a. h a tv a n a s évek tá r g y a lá s a i. — A z o rsz á g különböző r é szeiből le g ú ja b b a n é rk e z e tt n y ilatk o zato k . — A z ügyvédi k a m a rá k votum ai.
V1IT
M elyik eljárási ren d szer felel m eg M agyarországon leginkább a con- serv ativ szem pontoknak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A bírói k a r részvétele a b ű n v ád i e ljá rá s re n d sz e ré n e k m eg á lla p ítá s á b a n . — A k o rm á n y ja v a s la t bírói és ügyészi re form ja. — A b u d a p e sti k ir. tá b la d e c e n tra lis a tió ja . —- A de- c e n tr a lis á lt tá b lá k d ik a s te riá lis je lle g e és h a tá s a . — A külföldi középfokú b ír ó s á g o k .— A d e c e n tra lisa tio k ö z ig a z g a tá si sz e m p o n tb ó l.— U g y a n c sa k d e stru c tiv h a tá s a a m in iszteri felelősségre, a b írá k közjogi á llá s á r a és a ju d ic a tu r a e g y ség ére.
A m a g y a r sajtóügyi esküdtszék . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . 104 H a tá s k ö ré n e k c o n seq u en tiái. — Az e sk ü d tszék és a té n y k érd és. — A fokozatos felelősség elve kiküszöböli a tén y k ér
dést. —· Az 1867-iki sa jtó ü g y i re n d e le t e r e d e te ; é le tb e lé p te té sének körülm ényei. — Az elnök á llá s a az e sk ü d te k k e l szem ben. — Az 1848-iki sajtó tö rv én y szövege a b e c sü le tsé rté s és a rág alo m tá rg y á b a n . — A zon törvény elő k észítésén ek tö rté nete. — A törvényszöveg v isz á ssá g a i. — A n á lu n k szokásos k é rd é ste v é s h ián y ai. — A k é rd é s e k sz é tv á la s z tá sa . — Az e n y h ítő k örülm ények irá n t az e sk ü d te k nem n y ila tk o z h a tn a k . — A b ü n te té sn e k felső b író sá g i en y h ítése ki van zárva.
Az esküdtszék hóditó útja 100 év óta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 F ra n c z io rsz á g . — (Az 1791-iki törvény. — I. N apoleon en q u éte -jei. — N ap o leo n az esk ü d tszék rő l. — Az 1808-iki törvény.) — H o llan d és B elgium , stb. — N ém eto rszág . (A p a r- tic u lá ris állam ok. — A Schöffengericht. — A n ém et birodalm i tö r
vény. — E lé g ü le tle n sé g az ötös sz a k ta n á c s o k j u d i c a tu r á já v a l;
votum ok : P e te rso n , G eyer, S ch w arze, M itte lsta d t.) — A u sz t
ria (Az 1850-dik évi törvény a ném et szövetségi ta r to m á n y o k b an . — E rd ély és M a g y a ro rsz á g . — A z 1853-iki bűnvádi eljá rá s. — Az a lk o tm á n y b e h o z a ta la . — G la se r v itái H ye- G lu n ek ellen 1863-4-ben. — H ye-G lunek 1867-ben m in t m i
n is z te rb e te rje s z ti G la se r esk ü d tszék i ja v a s la tá t. — Az 1873-iki b ű n v ád i eljárás.)
FÜ G G E L É K ,
A bűnvádi e ljá rá s ja v a sla tá n a k jog o rv o slati rendszere . . . . . . . . . 123 V ád és védelem az ( lővizsgálat a la tt a bű n v ád i eljárás jav aslata
szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 A decentralisált kir. tá b la m int elsőfokú bíróság . . . ... 135
A bűnv ád i e ljá rá sb a n a k ö z é p k o r v ége ó ta a m ú lt század uto lsó tized é ig az eu ró p ai co n tin en s m in d en á lla m a az in q u isito riu s re n d sz e rt k ö v ette.
A franczia fo rrad alo m m e g d ö n tö tte az a v u lt b ű n p e rt és — az an g o l m in ta sza b ad fe ld o lg o zásáv al — ac cu sato riu s a la k ú e ljá rá st lé te s íte tt nem csak F ra n c z ia o rsz á g b a n , de I. N ap o le o n h a d já ra ta i u tjá n szám os eg y é b o rsz ág o k b an is.
A b ék e h e ly re á lltá v a l b e k ö v e tk e z e tt E u ró p a -sz e rte a n a g y szellem i harcz, m ely évtized ek en á t ta r to tt és m e ly n e k e re d m énye a b ü n p e rt ille tő le g az lett, h o g y az 1848-iki ese m én y ek ó ta a fran czia eljárás, m in t a b e h o z o tt a lk o t
m á n y -c h a rtá k folyom ánya, m e g h o n o so d o tt E u ró p a m inden állam áb an . N ém e to rszág és k ü lö n ö sen A u sz tria az angol e re d e tin e k ala p o sa b b ta n u lm á n y o z á sa és az időközben a co n tin en se n szerzett ta p a s z ta la to k alap já n a franczia e ljá rá s t lé n y e g e se n fe jle sz tetté k és az ac cu sato riu s re n d sz e r köve - te lm é n y e it tisz tá b b a n és k ö v e tk e z e te se b b e n v itté k k eresztül.
M a g y a ro rsz á g az 1843-iki m u n k á la to k k a l m eg elő zte a szom széd á lla m o k tö rv én y h o z ásait. A m a g y a r ja v a s la to k b a n le ra k o tt reform eszm ék csa k év e k k el k é ső b b h a to lta k k e resztül E u ró p a tö b b i álla m a ib a n , és a k k o r is eltö rp ítv e.
A zo n b an a m it e ja v a s la to k illu stris szerzői terv eztek , sajnos, csa k irodalm i em lék le tt, h o g y h ird esse évszázadokon á t M a g y a ro rsz á g állam fé rfiam ak fe lv ilág o su lt szellem ét. A té n y le g es á lla p o t m a ra d t a régi. A z o rszág m ég m a is oly
Esküdtszék. I
4
A m u lt század m áso d ik fele óta, a m időn a tortura, k e g y e tle n sé g e m ellett czélellen essé g ét is k e z d té k b elátn i, la ssa n k in t a k ö z v e te tt b izo n y íték e lfo g a d ta to tt u g y a n m in t elég sé g es a la p az elítélésre, de a re n d e s b ü n te té s ily ese tb e n nem m o n d a th a to tt ki. Szám os tö rv é n y k ö n y v b e n m e g ta lá l
ju k azon kifejezett ren d elk ezé st, h o g y fél v a g y en n é l több, de nem teljes b izo n y íték e se té b en a re n d k ív ü li (enyhébb) b ü n te té s szab an d ó ki. A h a lá lb ü n te té st, m ely a le g tö b b b ű n te ttre nézve m eg vo lt á lla p ítv a , k ö z v e te tt b izo n y íték alap ján ép en nem volt szabad kim o n d an i.
Ily k é p az a n y a g i igazság, m ely et e re n d szer m in d en ek fölé h e ly e z e tt, m e ly n e k teljes m eg v aló sítása azonban az em beri b írá sk o d á s te ré n el nem érhető, a b izo n y ítási sza b á
ly o k u tjá n v e tte fel m a g á b a az a la k i ig azsá g bizonyos elem eit.
N ém ileg u g y a n ily h a tá s s a l vo lt rá az írásb eliség , m ely a b író i ítélet tá rg y á t a p ercso m ó b a ig ta to tt m o m en tu m o k ra szo ríto tta, s azt, a m i ezen k ív ü l volt, nem létezővé te tte a b í
ró ra nézve. Az írá sb e lisé g e t az in q u isito riu s re n d szer épen- ség g e l k i nem k e rü lh e tte , m ivel a szabad officiális k u ta tá s e lv én e k a la p u l v ételé n él fogva a b író oly m ódon és oly a lk a lo m k o r szerzi az a d a to k a t, a m in t tu d ja, — m iből k ö vetkezik, h o g y m in d en eg y e s ta lá lt a d a to t az o n n al irá sila g le k ell szegezni, h o g y az Ítéle t h o za ta lán ál a n y a g u l szol
g á lh a sso n . (Gl a s e r : H andb. q. §.)
Ezen irásb e lisé g i m éd iu m b an fejlő d tek ki a felebbe- zések és a h iv a ta lb ó l való felterjesztések . A z elsőfokú b író sá g o k irá n ti b iz a lm a tla n sá g m in d ú jab b és ú jab b fe~
lebbezési fo k o z ato k at h o zo tt létre . N ém e to rszág te rü le té n az írásb e li p e r a X V . század végén eg y e n esen azért re n d sz e re sítte te tt, h o g y a teljesen m e g b iz h a tla n n á le tt e lső fokú b író sá g o k a p e r m in d en stá d iu m á b a n ta n á c so t k é rh e s sen e k a felső fok tó l v a g y v alam e ly ik eg y e te m i facultástó l.
A p e r tö b b ízben le tt felte rjesztv e, m ajd ide m ajd am oda.
M in th o g y p e d ig a n é m e t p artic u la rism u s m ia tt erő seb b felső b író s á g o k nem ig en a la k u lh a tta k , a ju d ik a tu ra veze
té se az írásb e lisé g segélyével la s s a n k in t az e g y e te m e k k ezébe m en t á t, m ely re n d sz e r u g y a n re la tív e h u m a n u sa b b á te tte a b ű n ü g y i ig azsá g szo lg áltatást, de a p e r te rm é sz e t
szerű m en eté t a foly to n o s ú g y n e v e z e tt A ctenversen d u n g m ia tt e lro n to tta és ö n m ag áb ó l k iv e tk ő z te tte . A u sz triá b a n a T h e re sia n a á lla p itá m e g , h o g y m inden n eh e zeb b ü g y b en ú g y a közbenső m in t az érd em leg es h a tá ro z a t a felső b író sághoz m eg erő sítés v é g e tt fe lte rjesztessé k , és ehez já ru lt az e lité ltn e k re c u rsu sa «an Uns» m inden v é g íté le t ellen,
«in w elchem d ieselb e n ich t n u r allein alle im W e g e der G n a d e ih n en v e rträ g lic h sein m ögen d en B ew e g g rü n d e, so n d ern au c h all jen es, w as sie alle n fa lls im W e g e Rechtens ih n en zu g u t kom m en g lau b en , an fü h ren können.» (42. cz.)
Az inqu isitio elve alap já n k ié p íte tt re n d szerb e az első ré st a m ú lt század utolsó n e g y e d éb en a to rtu ra e ltiltá s a ü tö tte.
A bizonyítási eszközök ezzel e lv e sz te tté k h a tá ly o ssá g u k a t.
A to rtu ra volt a bizonyítási szab ály o k k ö zp o n tja, p ro d u ctiv ereje ; a to rtu ra seg ély év el le h e te tt a k ö z v e te tt b izo n y íték o t beism erés k icsik ará sa á lta l k ö z v e tle n n é t e n n i ; elesése foly
tán a k ö zv e te tt b iz o n y íté k o k teljesen é rté k te le n n é lettek . A z ig azsá g szo lg áltatás ép a le g sú ly o sa b b b ű n c se le k m é n y e k nél m eg v o lt b én ítv a, lév én le g in k á b b ezen cse le k m én y ek azok, a m ely ek e t nem szokás ta n u k je le n lé té b e n elkövetni.
M in th o g v sem a tö rv én v h o z ás, sem a d o c trin a nem v olt k ép es a to rtu ra h ely é b e v alam e ly p ó tszert n y ú jtan i, a vizsgáló b író ra h á ríto ttá k a n a g y fe lad ato t, h o g y az előbbi h a tá ly o s eszközök n é lk ü l is az u. n. szellem i to rtu ra seg é
lyév el v alam ik ép hozza ki v á d lo ttb ó l a b eism erést.
A vizsgáló bíró h iv a tá sa volt a v á d lo tta t elle n m o n d á so k b a kev ern i, a vizsgálati fo g sá g o t v ég n é lk ü l m eg h o ssza b b ítan i, a v á d lo tta t k ih a llg a tá s o k k a l e lfá ra s z ta n i, m ajd sz ü n e te k e t ta rta n i, h o g y az a la tt m eg tö rjö n ellen tállása , fogáso k at, fé lrev ezetések et ig é n y b e venni, stb. M eg en g ed te te tt, h o g y a vizsgáló .bíró b ü n te té s t szabjon ki, h a a
6
v á d lo tt egészb en v a g y részb en m e g ta g a d ja a választ, v ag y h a m e g ta g a d ja a «határozott» v á la s z t, v a g y h a «zava
ros » és «é r th e te tle n » v álasz o k at ad, ■ v a g y hazudik, v ag y nem fejti m eg az e lle n m o n d á so k a t, v a g y «a rc z á tla n u l» tagad.
A vizsgáló b író le tt a p e r le g fo n to sa b b sz e m é ly e ; a v izsg álat a dö n tő stadium .
A zo n b an nem ta r th a tta m a g á t ezen re n d sz e r sem főként azért, m ivel az eljárás sik ere v a g y sik e rte le n sé g e nem a tö rv é n y h atáro zm án y a itó l; h an e m eg y e d ü l a vizsgáló b író n a k a v izsg álati ig en nehéz és k é n y e s term é sz etű fu n ctió ra való alk a lm a s v ag y a lk a lm a tla n v o ltátó l fü g g ö tt.
A z iro d alo m b an fo ly to n o san tá m a d á s o k n a k vo lt k itéve az egész b izo n y ítási th eo ria . K e z d te k k é te lk e d n i a beism e
rés re n d k ív ü li fo n to sság á n és érté k én . F e lism e ré sre ju to tt, h o g y a v á d lo tt v allo m ása nem egy éb , m in t a tan u b izo n y i- té k e g y nem e, h o g y igen sok e se tb e n , m időn t. i. az Ítélő b író n a k g y a n ú ja van, h o g y az előző e ljá rá sb a n erő szak k al v é te te tt ki, a ta n u b iz o n y ité k n á l is k ev e seb b értékű.
A vizsgáló b írá k p e d ig té n y le g n ag y o n is tú lm e n te k á m e g e n g e d e ttn e k h a tá ra in .
A te sti k é n y sz e rv a lla tá st, d aczára a n n a k , h o g y tiltv a volt alk alm azása, é p e n nem a d tá k fel. N ém ely p ra k tik u s o k a tila lm a t ú g y érte lm e zték , h o g y c sa k a to rtu ra re n d esen h a sz n á lt sa já tla g o s eszközei v a n n a k m eg szü n tetv e, de nin cs m eg szü n te tv e a bo t, a vessző, a bilincs, a rövid vasra ve- retés, az étel részb en i m eg v o n ása, az á g y m e g v o n ása stb.
(Z ach arise: H a n d b u c h d. D. S trafp ro cesses II. 256. 1.) Az u. n. e n g e d e tle n s é g i és h az u g ság i b ü n te té s e k e t p e d ig al
k a lm a z tá k lep lez etle n ü l a beism erés k ic sik a rá sá ra .
S h a a tú lb u z g a lm a t le h e te tt is itt- o tt visszaszorítani, de teljesen sik e rte le n v o lt a k ü zd e le m a vizsgáló b írá k k én y e lm i szem pontjaival. M ivel re n d e s és m e g e n g e d e tt esz
k ö zö k a lk alm az ása m e lle tt a b eism eré s k iv étele m in d en e se tre tö b b időt, m u n k á t és szellem i m e g e rő lte té st v e tt ig én y b e, m in t h a erő szak v é te te tt seg ítség ü l, ellen ő rzetlen
7
á llá su k b a n a lk a lm a z tá k az u tó b b it, h o g y h a m a ra b b á te s se n e k az ügyön.
Ezen re n d e lle n e ssé g e k azt id ézték elő, h o g y a b eis
m erés m eg fo sztatv án m é g azon b izo n y ítási erejétő l is, m ely- lyel k ü lö n b e n m időn ö n k é n y te s, k é ts é g k ív ü l b írn ia k ell, a b ü n p e r v a ló sá g g a l e lese tt e g y ik fontos b izo n y ítási esz
közétől. M in d in k áb b foszladozott azon ta n , h o g y a b eism e
rés a b iz o n y íték o k re g in á -ja.
A z eszm ecsere k ite rje d t a r ra is, vajon a k ö z v e te tt b izo n y íték o k v aló b an oly lé n y e g e se n in fe rio ritá sb a n v a n n ak -e a k ö zv etlen b iz o n y íté k o k h o z , m in t a tö rv é n y e s b izo n y ítási th e o ria hívei h itté k . A z uj isk o la fe lá llíto tta azon té te lt, h o g y h a e g y té n y m e g tö rté n te indicium ok tö m eg e á lta l tá m o g a tta tik , az le g a lá b b is oly b izo n y o sság g a l m e g á lla p íto ttn a k m o n d h ató , m in th a e g y v a g y k é t ta n ú m egesküszik reá. A z u tó b b i ese tb e n a biró csa k n em te lje sen k i v an sz o lg á lta tv a az eg y e s eg y é n esh e tő le g es tév ed é sei
nek, k ö n n y e lm ű sé g é n e k , e lő íté le te in e k v a g y g o n o s z s á g á n a k ; h o lo tt az ind iciu m o k á lta li b izo n y ításn ál számos e g y é n n e k és számos k ö rü lm é n y n e k k e ll ö sszejátszan ia a rra , h o g y a biró fé lrev ez etteth essék . H ozzájárul, h o g y a b iró is so k k al é b e re b b és g o n d o sa b b a b iz o n y íté k ö ssze állításá b an , h a a m ag a egész szellem i e re jé t és ítélő te h e ts é g é t k e ll ig é n y b e ven n ie az ese t eld ö n tésé n él, m in th a c h a b lo n sz e rü le g a ta n u k k ije le n té sé re tá m a sz th a tja íté le té t.
É s á tm e n t a k ö z tu d a tb a az is, h o g y a ren d k ív ü li b ü n te té se k a lk a lm a z á sá b a n és a b iz o n y íté k o k e lé g te le n s é g e m iatti fe lm en tésb en ig en n a g y veszély re jlik a p o lg á ri és a szem élyes sz a b a d sá g ra n é z v e .. . .
í g y a b izo n y ítási re n d sz e r m in d en o ld alró l m e g in g a tv a lévén, a b iz o n y íté k o k és je le n s é g e k szám szerű össze
o lv asása és a b izo n y o sság n a k a b iz o n y íté k o k és jele n sé g e k k ise b b v a g y n a g y o b b szám a sze rin ti m e g á lla p ítá sa e g y e nesen n ev e tsé g es já té k n a k ta lá lta to tt.
A b izo n y ítási sz a b á ly o k n a k azon k éső b b i á ta la k ítá sa ,
8
m ely szerin t a b író csa k a n n y ib a n v an k o rláto lv a, h o g y m inim ális szám ú b izo n y íték h iá n y á b a n nem íté lh e t el, de ezen m inim um m eg léte ese té b e n a b iz o n y íté k o k a t szabadon m érle g eli (az u. n. n em leg e s b izo n y ítási elm élet), szintén nem e lé g íte tt ki, m ivel a b író s á g o k nem tu d ta k ez össze
te tt re n d szerb e beleszo k n i s csa k ig en n ehezen h a tá ro z tá k el m a g u k a t a fe lm en tésre, m időn e lő á llitta to tt a bizo n y íté
k o k «törvényes» m inim ális m en n y iség e. O k a volt a b írá k ezen ö n á lló tla n m a g a ta rtá s á n a k tö b b e k k ö zt az is, h o g y a tö rv é n y m a g á b a n h o rd o tta az ellen m o n d ást, m időn eg y részt sz a b á ly o k a t á llíto tt fel u g y a n a m érle g elés te k in te té b e n , d e m ásrészt ez ek n ek p o sitiv irá n y b a n sem m i h a tá ly t nem ad o tt.
A fo rro n g ás e red m én y e le tt a b izo n y íték o k szabad m é rle g e lé sé n e k ta n a . A bíró nin cs k ö tv e a b iz o n y íté k o k m en n y iség éh ez és m inőségéhez. K ö te le s s é g e csakis az, h o g y az á lta la a b író sá g i tá rg y a lá s a la tt k ö zv e tle n ü l észleltek m eg ítélésén é l a re n d szeres gondo lk o zás és a lo g ik a szabá
ly a it ip a rk o d jé k m in d en b en k ö v etn i. H a ez u tó n m eggyőző
d ik a c se le k m én y elk ö v etésérő l és a b ű n ö s s é g rő l: elítélhet.
T én y , h o g y m afh e m atik a i b iz o n y o sság o t ez u tó n sem le h e t e l é r n i ; de le g a lá b b m eg v an az a n y a g i ig a z sá g n a k a p e rb e n lé te síth e tő le g fo k o z o tta b b em beri valószínűsége.
A z 1838. évi szász tö rv é n y az írásb e li inq u isito riu s re n d sz e r k ü lö n b en i fe n ta rtá s a m e lle tt a b iz o n y íték o k szabad m é rle g e lé sé n e k m á r té r t e n g e d e tt.
F ra n c z ia o rsz á g b a n a le g a l-th e o ria tö rv é n y ile g soha sem volt e lfo g a d v a ; a lk alm az ása b író i g y a k o rla to n alap u lt.
A z 1791-iki tö rv é n y a szabad m é rle g e lé st h o z ta be.
A b izo n y ítási m ód á ta la k ítá s a fo ly tán k érd ésessé v á l
ta k az in q u isito riu s re n d sz e r tö b b i a la p té te le i is.
A szab ad m érle g elés először is sem m ik ép sem volt ö ssze eg y ez te th e tő a b iró azon állásáv al, m ely et e d d ig elfoglalt.
H a a b iró fe ls z a b a d itta tik a b izo n y ítási szabályok
9 k ö telék e i alól, g o n d o sk o d n i k ell arró l, h o g y te lje se n el
fo g u latlan le g y e n az ü g y g y e i szem ben, m e ly n e k e ld ö n té sé t kizárólag az ő b e lá tá s á ra bízza az állam . A b iz o n y íté k o k a t szabadon m érle g elő bíró tö b b é n em az az á lla m h iv a ta ln o k , a k i a felsőbb h a tó sá g m e g h a g y á sa i é rte lm é b e n b izonyos ü g y e k e t h a tá ro z o tt sza b ály o k szerin t elintéz, h an em bizalm i férfiú, a .ki felség jo g csa k n em k o rlá tla n g y a k o rlá s á ra van hivatva. H e ly te le n te h á t oly te e n d ő k e t is v ég e ztetn i á lta la , m ely ek á llá s á n a k m ag as h iv a tá sá v a l n in c s e n e k ö sszh a n g zásban.
A b írá sk o d á s fu n c tió ján a k , h o g y ú g y m o n d ju k g ye n géd, nemes term észetév el nem fér össze a vád iás és a m ivé
az k ö n n y e n e lfa ju l: az üldözés. A z üldöző nem la to l
h a tja ag g o d a lm a sa n eg y e s lé p te it és az alk alm az an d ó e sz k ö z ö k e t; g y a k ra n n a g y o b b a t s ú j t , m in t szükséges.
A küzd elm et m eg szo k o tt k a to n a e lle n sé g rő l álm o d o zik és nem igen fo g n á m a g á t k e llő e n fe lta lá ln i, h a k ö zbe-közbe lé le k ta n i p ro b lé m á k m e g o ld á sá t n y e rn é felad atu l. A z inqui- sitorius re n d sz e r b irá já b a n in q u irá lá si re n d e s fo g la lk o z á sá n á l fogva erősen k ifejlesz te tn e k bizonyos a ls ó b b re n d ű ü g y e s ség e k és tu la jd o n o k , m ilyen a ta lá lé k o n y sá g , a ra v aszság (a re n d ő ri k ö ze g ek ig en haszn o s s a já ts á g a i) , önbizalom m u tatása, a feleselésre való hajlam , erős r i p o s t ; de m indez nem alk alm as a rra , h o g y az illető e g y é n b e n a bíróra nézve első so rb a n szükséges tu la jd o n o k a t: az ig a z s á g é rz e te t, az e m b e rsz e re te te t és a tá rg y ila g o s s á g o t nevelje.
A m i k ü lö n ö sen az u tó b b it illeti, a b író csak oly e se tb e n elfo g u latlan a h atá ro z a th o z a ta ln á l, h a a p e ra n y a g o t nem ő p ro d u k á lta , h a sem a v ád e m e lésb en , sem az előző b író i eljá rá sb a n része n em volt. M ih ely t a b író m a g a em elte a v ád at, v a g y maga· in d íto tta m e g az e ljárást, v a g y m a g a re n d e lte el a vizsgálati fogságO t, v a g y m a g a h e ly e z e tt vád alá, s az ü g y oly fo rd u la to t vesz, h o g y a v ád em elés ille tő le g a lefo ly ta to tt bírói eljárás a la p ta la n n a k m u tatk o zik , a bíró m időn b e sz ü n te tő v a g y felm en tő h a tá ro z a to t hoz, tu -
I O
la jd o n k é p ö n m a g á t v á d o lja ; m o rális ö n fe láld o zást ig én y lő d ile m m á b a jut.
H ozzájárul, h o g y azon bíró, a k i h iv a tv a van a vád és védelem te e n d ő it is te lje síte n i, k ik e rü lh e tle n ü l in g a d o z á so k a t m u ta t e g y e s íte tt k ü lö n n em ű functióiban. F o ly to n azon veszi észre m a g á t, h o g y m esszire m en t eg y ik szem p o n t tá m o g a tá sá b a n és ezen h ib á t ellensú ly o zn i k ív án ja azzal, h o g y a m á sik n a k tesz jo g o su la tla n en g e d m é n y t.* M in
d e n k it ki a k a r elég íten i, és s e n k in e k sem tesz eleg et. H iá n y zik m ű k ö d éséb e n a z , a m i a b írá sk o d á s elen g e d h etlen k ö v e te lm é n y e : a m eg nem alk u v ás és az ü g y tő l való teljes fü g g e tle n sé g .
Ily sze m p o n to k v o lta k irán y a d ó k , h o g y elfo g a d tassák a v ád e lv ax ió m ája, m iszerin t a bírói te e n d ő k tő l elk ü lö n í
te n d ő m indaz, am i a b író t ö n m a g a és a tá rsa d a lo m elő tt a v á d lo tta l szem ben m in t e lle n fe le t v a g y é rd e k e lte t a lk a l
m as fe ltü n te tn i. A z in q u isito riu s re n d szer szab ad kezet a d o tt a b író n a k , de m e g k ö tö tte m e g g y ő z ő d é sé t; az accu sa to riu s re n d sz e r fe lsz a b a d ítja le lk iism e re té t és m eg k ö ti kezét.
H a so n ló je le n s é g m u ta tk o z ik azon té re n , m ely az ig a z sá g sz o lg á lta tá si m ű k ö d ésh ez le g in k á b b -h a s o n lít, értjü k a tö rté n e tírá s t, a tö rté n e tíró i ig a z sá g sz o lg á lta tá st. A z a m eg g y ő ző d é s erő sö d ik m eg m in d in k á b b , m iszerin t elfo g u la tla n a b b a tö rté n e tíró , h a ő nem eg y sz ersm in d fo rrás
k u ta tó is. A k u ta tó k re n d sz e rin t tú lb e c sü lik azon ad a to k a t, m e ly e k e t ők m a g u k h o z ta k n a p fé n y re ; előzőik vizsgáló
dási e re d m é n y e in e k ro v á s á ra ezek et e lő té rb e helyezik, — a m in e k fo ly tán ú g y elő ad á su k m int íté le tü k nem eléggé objectiv. E lle n b e n azon tö rté n e tíró k , k ik c sa k id eg en an y a -
* Az u to p ia az ellenség1 t á b o r á b a n van, azo k n ál, kik a k u ta tó e ljá rá s id e á ljá n a k lé te sith e té sé t hiszik, kik e g y m á ssa l h o m lo k eg y en est ellenkező erő k e g y m á s t tá m o g a tá s á ró l álm o d n a k : nem o tt, hol m int eg y éb b en ú gy a b ü n tető e ljá rá s körül is, a fo rm ák m e g h a tá ro z o tts á g a s az e g y m á ssa l ellenkező elem ek külön v á la s z to tts á g a felé m u tatkozik a törekvés. (SzAI.AY Lás zl ó : A b ü n te tő e l j á r á s r ó l . 1841.)
g o t d o lg o zn ak fel, sza b ad ab b lá tk ö rb e n m o zo g n ak és biz
to sa b b és tá rg y ila g o s a b b szem m el b írn a k a lé n y e g e s és nem lén y eg e s k ü lö n ta rtá s á ra .
É s a m in t a tö rté n e tírá s n á l m a g a a do lo g term é sz ete és a p sy ch o lo g iai ig azsá g m á r csa k n em teljesen, k ü lö n v á la sz to tta az a n a ly s ist és s y n th e sist, a létre h o zási és feldolgozási fu n c tió k a t, u g y an a zo n tö rv é n y a la k ítja á t a b ű n v ád i e l já r á s t.' A z e lté ré s csa k az, h o g y itt az évszáza
dokon á t m e g rö g z ö tt h ib ás szervezet fo ly tán az ész tö r
vénye nem m u ta tk o z o tt e lé g erő sn e k a sz é tv á lasztásra és szükséges volt, h o g y állam i tö rv é n y is hozassák. —
A b író k ezéb en v o lt h a ta lm a k m e g o s z ta tta k ; felállit- ta to tt k ise b b -n a g y o b b h a tá s k ö r m e lle tt az állam ü g y ész ség és sz e rv e z te te k a form aszerü védelem .
Ezzel a v á d lo tt jogi állása, a b író v al szem ben te lje sen m egváltozott.* A v ád lo tt, le g a lá b b elvileg, tö b b é nem vizsgálati tá rg y , a m ivé az in q u isito riu s re n d sz e r a la tt sülyedt, h an e m az ü gyészszel szem ben ö n jo g u p e rb e li fél.
M inek term é sz etsze rű fo ly o m án y a ism ét az, — a m i k ü lö n b en A n g liá b a n m á r évszázadok ó ta fe n áll m in t jo g e lv — h o g y a v ád lo tt a hozzá in té z e tt k é rd é s e k re m e g ta g a d h a tja
Az 1843-ikí többségi ja v a s la t 3. j- a : «B üntető k e re s e te t c sa k a közvádló in d íth a t» . 6. §. : «A m ely e setek b en a z o n b a n b ü n tető k e re se te t c sa k a sé rte tt félnek p a n a s z á r a in d íth a tn i, azo k b a n a b ü n tető k ereset azo n n al m eg szű n ik , m ihelyest a s é r te tt fél a b e p a n a s z lo tta l m eg eg y ezett. V ég ítélet u tán ellenben a sz a b o tt b ü n te té s alól az elítéltet sem m i egyezés fel nem m entheti». — A védelem szervezése te k in te té ben m in d e n tö r v é n y h o z á s i m ü v e k k ö z t leg m esszeb b m e n t ezeti j a v a s la t, m e ly a r e n d ő r i k ih á g á s o k a t kivé ve, m in d e n b ü n v á d d a l terhelt- egyén s z á m á r a h iv a ta lb ó l n e v e z te ti k i a védőt. 280. §. «Az elzá rt v ád lo tt a vádlevél b e n y ú jtá sa u tán a z o n n a l, a sz a b a d lá b o n m a ra d t p e d ig m eg jelen ése n a p já n , védőjének v á la s z tá s á ra az itélőszék elnöke á lta l felszó líttatik , m it h a nem ten n e, v ag y m a g á tó l m á r nem te tt volna, védelm ére tö rv é n y h a tó sá g i ügyész v ag y m á s h ites ügyvéd r e n deltetik». 281. §. «B üntetőtörvényszéki ügyvéd c s a k az leh et, ki a szo
k o tt ügyvédi v izsg álato n kívül a b ü n tető jo g b ó l és a királyi tá b la á lta l m e g v iz sg á lta to tt és já r ta s s á g á r ó l b izo n y ság lev elet nyert».
1 2
a v á la sz t; nem k ö te le s b eism erés á lta l a vádló szám ára tám ad á si eszközt sz o lg á lta tn i ö n m a g a ellen.
S m e g v álto zo tt az in q u ire n s b író h ely ze te is a v ád lo tta l szem ben. A b író nem te k in th e ti m a g á t az ü g y u rá n ak . Az- ü g y a v ádló ü g y e és n em az övé. A z actio fo n a
lá t nem ő ta r tja kezéb en ; n in cs o k a h evülni a vád sikeréért.
F o ly o m á n y k é n t p e d ig ezen elv n y o m án előáll s m ár-m ár u ta t tö r m a g á n a k a k eresztk érd ezé s rendszere. A k ik é rd e zési functio első sorban nem a bíró kezéb en v an : a felek m a g u k viszik ezt, e g y m á st ellen sú ly o zv a. A b író csak az ellen ő rzést g y a k o ro lja és k ieg észíti a n e ta lá n m utatk o zó h ézag o k at.
A vádelvi eszm ék ilyszerü kifejlődésével a szem élyes sz a b a d sá g tö b b é nem a b izo n y ítási sz a b á ly o k b a n ta lá lja v é d b á sty á já t, m in t az in q u isito riu s rendszernél,* h anem a v á d lo tt p e rb e li á llá s á b a n és p o lg á ri jo g aib an .
K é tsé g k iv ü li u g y an , h o g y az ig azság m erev létesítése ez á lta l n é m ile g szenved. A zo n b an sem m i esetre tö b b e t m int az in q u isito riu s re n d szern é l. A z a n y a g i ig azsá g k o r
láto lása te k in te té b e n a vád elv re nézve k ö rü lb elü l u g y an az áll, a mi az in q u isito riu s re n d s z e r r e ; csa k az a k ü lö n b sé g rí k e ttő közt, h o g y m in d e n ik n é l m ás o ld alró l jö n a kiseb b - n agyobb m eg szo rítás. — E z a kérdés egyébiránt legtöbb állam ban nem a b ű n vá d i eljárás terén dől el. M inél fe jle tteb b valam ely o rszág k ö zjo g a és a lk o tm á n y a és m inél n a g y o b b ász te letb en részesíti a tö rv é n y a szem élyes szabadságot, m n á l tö b b a k a d á ly b a ü tk ö zik az a n y a g i ig azsá g feltétlen írv én y e sité se az ig azsá g szo lg áltatásb an .
T a g a d h a tla n m ásrészt az is, h o g y az ily k ép b á r liberális
•eform zászlója a la tt fe lá llíto tt v á d h a tó sá g n a g y veszélyeket
•ejt m a g á b a n u g y a n c s a k a szem élyes sz a b a d sá g ra nézve.
- A bizonyítási szab ály o k az idők fo ly am áb an a n n y ira elfaju ltak
■s ki lettek vetkőztetve ere d e ti jelleg ü k b ő l, hogy a szem élyes sz a b a d á g legveszélyesebb m e g tá m a d á s á n a k eszközeivé lettek.
H o g y az ezen k ö ze g n ek a d o tt csa k n em b író i p n e ro g a tiv á k és a v ádm onopolium k ö n n y e n jo g o s u la tla n cz élo k ra h a sz n á l
h ató k , a r ra a fran czia ü g y ész ség visszaélései in tő p éld áu l szolgálnak. D e elv ég re, h o g y e g y ily in tézm én y az id ő k fo ly am áb an m ivé válik , le g in k á b b az állam jo g i és p o li
tik a i viszo n y o k tó l függ, m ely ek k ö z ö tt m ű k ö d n i h iv a tv a lesz. P o ro szo rsz ág b an az 1850-ben b e h o z o tt álla m ü g y é sz ség a p o litik a i üldözés te k in te té b e n tú lte tt a fran czia a n y a in té z m é n y e n ; az 1872-ben é le tb e lé p te te tt m a g y a r kir.
ügyészség a p o litik a i b ű n te tte k e t ille tő le g k ü lö n ö s m issiót e g y á ta lá n n em a rro g á lt m a g á n a k soha.
A közönséges b ű n c se le k m é n y e k n é l az ü g y ész ség m ono
p ó liu m á b ó l szárm azható a n o m á liá k a m a g án v á d ló széles k ö rű co n c u rre n s és su b sid ia riu s jo g o s u lts á g a á lta l ellen - su ly o ztatn ak . N eh o g y p e d ig az üldözés re n d szerré v álh as- sék, a le g tö b b tö rv én y h o z ásb an m e g v o n a tik a v ád ló tó l a bírói h a tá ro z a to k elleni jo g o rv o sla t h a sz n á la ta in p e j u s ; elvül v a n elfogadva, h o g y h a e g y sz e r v a la k it e g y b á r alsó- foku b író sá g felm en t, sen k i sincs jo g o sítv a ő t u g y an a zo n te tt m ia tt to v á b b üldözni.
A b iz o n y íté k o k sza b ad m érle g elése le h e te tle n n é te tte az írásb e lisé g et is. A b író az actacso m ó a la p já n való ság o s belső m eg g y ő ző d é st nem szerezhetvén, a ré g i e ljá rá sb a n fedezte m a g á t azzal, h o g y az elitélés a b izo n y ítási sza b á
ly o k n a k m egfelelő. H a azo n b an m o st u g y a n ő az ú g y n ev e zett jo g i b izo n y o sság v agyis nem tö b b m in t k ise b b -n a g y o b b v alószínűség m e lle tt az uj b izo n y ítási ta n fo ly tá n az egész fe lelő sség et k é n y te le n m a g á ra v e n n i ; h a h iv a tv a v an a m a g a szem élyiségét la tb a v e tn i az íté le t h e ly e s s é g é é r t:
m ódot k ell n ek i n y ú jta n i, h o g y m a g u k a t a b izo n y íté
k o k a t m egfelelő ta n u lm á n y tá rg y á v á te g y e . N em lévén m eg ad v a sem m i k ö rü lm é n y e k k ö zt a b író n a k , h o g y a h a tá ro z a tá ra nézve d ö n tő té n y e k e t, m a g á t a v á d b e li c se le k m ényt, észlelhesse és m eg g y ő ző d é sét ezen e g y e d ü l m eg-
Η
b izh ató a la p ra fektesse, m eg k ív án h a tja, h o g y le h e tő le g te lje s p ó tlá s t n y e rje n és h o g y le g a lá b b a mások észleleteit k ö zv e tle n ü l m a g a elé állíth a ssa.
T á m o g a tá st n y e r ezen szem p o n t a tö rv én y h o z ó n ak ab b e li tö re k v é sé b e n , h o g y h a m á r a szem élyes sza b ad ság és a p o lg ári jo g o k irá n ti te k in te te k n é l fogva le k ell m on
d a n i arró l, h o g y m in d en b izo n y íték m in d en á ro n k ik u ta tv a le g y e n , le g a lá b b a b esz erz ette k , a té n y le g ren d elk ezé sre á lló k a m a g u k teljes h a tá ly o ssá g á v a l a b író eíé á llita n d ó k és ily m ódon az a n y a g i ig azság o n e jte tt cso rb a telh e tő le g h e ly re ü tte ssé k .
A szóbeliség m in t elv győzött. T é n y le g e s érv én y e
sü lé st ed d ig e lé — é p u g y m in t a v á d re n d sz e r -— eg y ed ü l a fő tá rg y a lá sn á l n y ert. A franczia 1808-iki b ű n v ád i eljárás az elő v izsg á la to t és a v ád a lá h ely ezést, b á r előzőleg az 1791. sz e p te m b e rb e n és a IV . B ru m a ire -b e n h o zo tt tö rv é n y e k szóbelivé és a c c u sa to riu ssá te tté k , v issz a á llíto tta régi a la k já b a n s a tö b b i c o n tin e n tá lis állam sem m ert lé n y e g e se n v á lto z ta tn i ra jta . A tö rv é n y h o z á so k o d a tö re k e d te k , m iszerin t az eljá rá s ezen részeit le h e tő le g rö v id ítsé k s a v á d lo ttn a k b iz to sitta ssé k azon jo g , h o g y m inél elő b b a fő
tá rg y a lá s i b író elé jö h essen .
D e az előkészítő eljárás je le n le g i a la k já n a k is m eg v a n n a k m á r szám lálva n ap jai. F ra n c z ia o rsz á g ism ét a reform te ré re lé p e tt. A k o rm á n y 1879-ben ja v a sla to t te rje s z te tt a tö rv én y h o z ás elé, m ely az elő v iz sg á la tn a k és a v ád a lá h e ly e z é sn e k szóbelivé és ac cu sato riu s jelleg ű v é té te lé t k ísé rli m e g s a h iv a ta lb ó l való v é d e lm e t kiterjeszti.
A z ó ta az o tta n i tö rv é n y h o z á si te s tü le te k b e n tá rg y a lá s a la tt v an a k érd és..
A m a g y a r k o rm á n y ja v a sla tn a k d icséretére válik, h o g y szin tén fe lk a ro lja a n a g y reform eszm ét, h a b á r a fran- cziától k ü lö n ö sen a n n y ib a n e ltérő a la k b a n , h o g y a hiv a
ta lb ó l való v é d e lm e t az előkészítő eljárás a la tt nem veszi seg ítség ü l. A m a g y a r ja v a s la t s z e rin t, a ki ellen elő-
15
v izsg ála t e lr e n d e lte te tt, a vizsgáló b iró á lta l h a la d é k ta la n u l é rte síte n d ő , h o g y szabadon v á la s z th a t m a g á n a k v é d ő t; a védő jo g o sítv a v an a te rh e ltn e k és a ta n u k n a k , v alam in t a sz a k é rtő k n e k a vizsgáló b iró á lta l te lje s íte tt m inden k ih a llg a tá s á n é p u g y m in t az ügyész és. a m a g án v á d ló jelen lenni, s m in d en ily h ih a llg a tá s ra , v a la m in t a b írói szem lére is m e g h ív a n d ó ; a vizsgáló b iró á lta l a ta n u k h o z v a g y szakértőkhöz in té z e tt k é rd é s re ezek fe lelete u tá n a v á d lo tt v a la m in t a védő is in té z h e t k e re s z tk é rd é se k e t és az a d o tt fe le le te k re m eg jeg y z ések e t is t e h e t ; a le ta rtó z ta to tt
n a k védője v édenczével h a tó s á g i szem ély k ö z b e n jö tte v a g y ellen ő rzése n é lk ü l szóval v a g y írá s b a n sza b ad o n érin tk e z- h etik . E lle n b e n a vizsgáló biró és a v á d ta n á c s fontos okok
n á l fo g v a az elő v izsg álati c se le k m é n y e k b ő l a v éd ő t k iz á r
h a tja (ez ese tre azo n b an a fe lv e tt je g y z ő k ö n y v 48 ó ra a la tt az illető cse le k m én y fo g a n a to sítá s a u tá n a te rh e lt v ag y védője e lő tt esh e tő le g es in d ítv á n y té te l v é g e tt fe lo lv a sa n d ó );
a védő e ltilth a tó attó l, h o g y a vizsgálati fo g sá g b a n levő v ád lo ttal h a tó sá g i k ö zeg je le n lé te n é lk ü l érin tk ezzék . A vád a lá helyezési első- és m ásodfokú tá rg y a lá s n á l a vádló és a v ád lo tt v a g y védője szó b elileg n y ila tk o z h a tik ; a h arm a d fo k ú v ád a lá h elyezési tá rg y a lá s n á l c sa k a v ád ló n a k van m eg ezen jo g a. H iv a ta lb ó l v é tsé g e se té b en e g y á ta lá n nem re n d e lte tik védő, b ű n te tt ese té b e n p e d ig csa k a fő tá rg y a lá s szám ára.
N a g y o n k ez d etleg es u g y a n ezen szabályozás és a v isszaé lé sek n ek tá r t k a p u t h a g y ; de a n n y i bizonyos, h o g y a v ád lo tt jo g i á llá sá t a vizsgáló b író v al szem ben m á r ezen in tézk e d ések is g y ö k e re se n m e g v á lto z ta tjá k s a vád elv et, a szó b eliség et és a fe lek re nézve a n y ilv á n o ssá g o t le g a lá b b részben az előkészítő eljárás e d d ig elzá rt sp h serájáb a beviszik.*
* Az í843-iki tö b b ség i ja v a s la t is erélyes k ísé rle te t te tt a vé
d elem n ek az előkészítő e ljá rá s b a való bevitelére nézve.
249. §. «A közvádló m inden v iz sg á la ti irom ányok egybevetése u tán , a v á d lo ttn a k p e rb e fo g á sa , v ag y felm en tése i rá n ti vélem ényét, a
ιό
A zon á ta la k u lá s u tá n , m e ly e t az uj bizo n y ítási ta n a b ű n v ád i e ljá rá sb a n elő id ézett, a jo g o rv o sla ti re n d szer sem m a ra d h a to tt a régi.
M ig az írásb eli p e rb e n a felső b író u g y an a zo n a n y a g o t veszi kezéhez, a m ely az elsőfokú b író íté le té n e k a la p u l szolgált, a d d ig a szó b elileg tá rg y a lt e se te t, k ü lö n ö sen a té n y k é rd é s e k e t, azon a la k b a n a m áso d b iró elé vinni te l
jes le h e te tle n . A fő tá rg y a lá si je g y z ő k ö n y v m eg b iz h a tla n sá g a és h éz a g o ssá g a a m é g k e v é sb b é m eg b ízh ató elővizsgálati je g y z ő k ö n y v e k se g ítsé g ü l v é te lé re c sá b ítja a felső bíró t, (a m in t ez je le n le g n á lu n k a szóbeliség és a h e ly e s ig azsá g sz o lg á lta tá s m in d en a la p k ö v e te lm é n y e in e k m egsértésével g y a k o rla tb a n van m ég a k ir. C urián is, m e ly n e k in d o k o lá sa i az esk ü v e l m e g n e m e rő síte tt és b ü n te té si sanctió a lá nem eső v izsg álati ta n u v a llo m á so k ra és eg y é b vizs
g á la ti b e m o n d á so k ra ig e n g y a k ra n h iv atk o zn a k ).
H a p e d ig b efolyás van a d v a a fe le k n ek a tá rg y a lá s i je g y ző k ö n y v szerkesztésére, m ely ja v a s la t n á lu n k is, a k ü l
földön is tö b b ízben fe lm e rü lt, a k k o r nem a b író ság m eg gy ő zése képezi a fe le k fő g o n d já t; fo ly to n a feljegyzések h ely es v o lta fe le tt fo ly a v ita s a tá rg y a lá s ellap u l. P é l d a : p o lg á ri som m ás «szóbeli» eljárásu n k .
A z íté le t in d o k o lása, m ely n é m e ly e k szerin t szám ot a d h a t a b író sá g m e g g y ő z ő d é sé n e k m ik én ti alak u lá sáró l, perbefogó szék elnökének, az irom ányok beküldésétől szám ítv a leg aláb b h a t n ap a la t t írá sb a n b ead n i ; a perbefogó szék p e d ig legközelebbi ülésben a k érd és felett v ég zést hozni köteles».
250. §. «A v á d lo ttn a k s z a b a d s á g á b a n áll, időközben védelm ét a p erb efo g ás e lh á r ítá s á ra , vag y m a g á n a k , v ag y sz a b a d o n v á lasztan d ó védője á lta l írá sb a n b e n y ú jta n i, a nélkül a z o n b a n , hogy e m ia tt a p e rb efo g ás feletti végzés k é ső b b re h a la s z ta s s é k , h a c sa k oly k ö rü lm é
nyek nem fed eztetn ek fel a v ád lo tt á lta l, m elyek a k ö zvádlónak véle
m énye sz e rin t is, a b ü n v iz s g á la t fo ly ta tá s á t szü k ség essé teszik».
251. §. «A védő a v á d lo tta l bírói szem ély je le n lé te ' nélkül érte- k ezh etik , és a b ü n v iz s g á la ti iro m á n y o k a t, a közvádló vélem ényével eg y ü tt, m e g te k in th e ti ; mi v ég re ezek a tö rv é n y h a tó sá g , v ag y illetőleg a k irályi udvari főtörvényszék p e rtá rá b a n h a t n ap kitéve m a rad n ak » .
I /
re n d sz e rin t n em eg y é b m in t c h a b lo n -m u n k a s a b izo n y íté
k o k sza b ad m érle g elése m e lle tt sem m i tá m p o n to t n em n y ú jt a fe lü lv izsg álatra. L egfölebb azt a s z o lg á la to t teszi, h o g y a b író sá g á lta l figyelem be v e tt u. n. tö rv é n y e s b iz o n y íté k o k a t tü n te ti fel. D e h a a felső b író s á g részérő l k iin d u lási pon tu l ezek v étetn e k , m eg szű n t a szab ad m érlegelés.
S h a e lte k in tü n k is ezen n e h é zség e k tő l, a m ai viszo
n y o k közt — nem is em lítve, h o g y az in peju s refo rm atio jo g o su ltsá g a k érd é se ssé v ált * — a felebbezés a m a g a régi je le n tő sé g é t és terje d e lm é t nem k ép e s tö b b é fe n ta rta n i.
E g y p e rre n d ta rtá s i in tézm én y n em h e ly e z te th e tik uj re n d szerbe a n élk ü l, h o g y m eg ne változnék. V a la m in t a fe lebbezés ro n tja a szóbeliséget, a szó b eliség viszont c so rb ítja a felebbezést. A felebbezés fo g a lm a szerin t a felebbezési b író nem szo rítk o zik ellenőrző fe lü lv iz s g á la tra ; ő az első b iró h e ly é b e lép és az íté le te t tisz tá n sa já t ö nálló logikai m űvelete alap já n hozza m eg. Ez azo n b an csak a d d ig volt leh etség es, m ig az alsó b iró az ira to k b ó l íté lt és a felső biró ezen egész s u b stra tu m o t m ég eg y sz er m egvizsgálta.**
Ma, m időn az Írásb eliség a concessió k te ré re lép v én , az a
* Az in p eju s refo rm atió t n e m c sa k a vádelvi e ljá rá su k p erh o rres- k álják ; az in q u isito riu s re n d sz e r sem e n g e d e tt a n n a k helyet. N u r g a n z a u sn ah m sw eise — m o n d ja Za c h a r i a e — finden w ir u n te r d e r H e r r sch aft des sch riftlich en in q u isito risch en V erfah ren s eine E in ric h tu n g , um eine R e c h ts m itte l-In s ta n z für F älle d e r B e e in trä c h tig u n g d es öffent
lichen In te re sse s durch B eschlüsse od er E n tsch eid u n g en d e r C rim inal- g e ric h te zu g ew in n en . M in th o g y ü g y észség et azon re n d sz e r nem ism ert, m ég ren d es közege sem volt az in p eju s felebbezésnek. L eg ú ja b b a n nyerte ném ely o rs z á g b a n je le n le g i k éto ld alú k ifejlettség ét, de ezt is c sa k a csek ély eb b súlyú cselek m én y ek n él. A felek azo n s tric t egyenlő
ség e, m ely n álu n k a felebbezés te k in te té b e n fennáll és a m elyet a k o r
m á n y ja v a sla t á lla n d ó síta n i czéloz, a lig ta lá l h a s o n m á s á ra .
** D ie B erufung ist ein R e c h tsm itte l, w elches rech t e ig en tlich dem schriftlichen V erfahren a n g e h ö rt . . . . Die M ü n d lich k eit und die S ch rift
lich k eit können in ih re r D u rc h fü h ru n g n ic h t g le ic h m ä s sig b e h a n d e lt w erden. E ra c h te t m an die B erufung a ls ein u n en tb eh rlich es H ilfsm ittel für einen g e re c h te n U rth e ilssp ru c h , so k eh re m an zum schriftlichen V erfahren zurück. (Sc h w a r z e : B e r u f u n g in S tr a f s a c h e n . 1883).
Esküdtszék. 2
a m a g a m ere v ség éb e n sehol sincs fe n ta rtv a , m időn az első
fo k ú b író m in d e n ü tt szó b elileg tá rg y a l s en n é lfo g v a a felső b iró m ár a p e rcso m ó b an is az elsőfokú tá rg y a lá s k iv o n a tá t k a p j a , a m ely k iv o n a tn a k is a m ásodfokú felebbezési elő ad ó re n d sz e rin t csak ú ja b b k iv o n a tá t terje sz ti e lő : a felső b iró eg y e d ü l azt vizsgálja, vajon mi n y e r az elő- a d m á n y b a n erő seb b tá m o g a tá st, a felebbezés indokai-e v a g y az ítélet. T o v á b b nem m e h e t, m ivel m a g á n a k az eset
n ek m egfelelő m é rle g e lh e té sé t e lv o n ják tőle. A felebbezés te h á t ily k ö rü lm é n y e k közt, b á r n ev e a ré g i, az életb en nem eg y é b , m in t b izonyos p o n to t m eg tám ad ó és felülvizs
g á la tr a a lk a lm a t adó jo g o rv o sla t, v ag y is nem felebbezés, le g a lá b b nem teljes, nem v aló ság o s d evolutiv h a tá ly ú fe
lebbezés. A részleges helybenhagy ási, m egváltoztatási és érin tetlen ü l h a g yá stform ula a mi eljárási g y a k o rla tu n k b a n u g y a n e rre vall. A felső b iró nem m er sa já t lá b a ira á lln i; tám aszk o d ik folyton a k ö zv e tle n ü l tá rg y a ló alsó b író sá g á lta l n y ú jto tt alap ra.
M a ra d n a m in t k ise g ítő a szóbeli tá rg y a lá s teljes ism ét
lése a felső fokon.* Ez azon b an , e lte k in tv e azon elvi nehéz
ség tő l, h o g y a n ó v u m o k és az esh e tő le g es m ódosulások fo ly tá n n em ism étlés, h an e m uj su b stra tu m , uj tá rg y a lá s á ll elő, ré sz in t financiális szem p o n tb ó l, ré szin t a felső b író sá g o k szé k h e ly é n e k tá v o lsá g a m ia tt k e re sz tü lv ih e te tle n n e k is m e rte te tt el m in d en ország b an .
ι 8
* 11 en résu lte enfin que les form es de p ro ced u re doivent étre a p p liq u é e s en p rém iére in sta n c e et en appel ; c a r le second exam en n ’e st efficace que s ’il est soum is au x m ém es rég ies, au x m ém es c o n d itio n s q u e le p re m ie r. S ’il en é ta it a u tre m e n t, ce ne s e ra it p lu s une nouvelle épreuve, un nouvelle d é b a t : ce se ra it seu lem en t une espéce de revision so m m aire qui s ’a tta c h e r a it aux form es de ia procédure p lu s q u ’a u fond de la prévention. D és q u ’il s ’a g it d ’un seco n d d eg ré de ju rid ic tio n , il fa u t qu e l’in stru ctio n p a ss e p a r les m eines p h a se s ; dés q u ’il s ’a g it de la g a ra n tie d ’un double ju g e m e n t, il fa u t que to u tes les form es du ju g e m e n t so ien t ap p liq u ées en ap p el com m e en p rém iére in s ta n c e . ( Η κ ι,ικ : T ra tte . V I. 734. 1.)
