MAGYAR TÁJSZOTAR

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) jro. f. r. MAGYAR TÁJSZOTAR. ^.

(6)

(7) MAGYAR TÁJSZÓTÁR A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL. SZERKESZTETTE. SZINNYEI JÓZSEF EGYETEMI TANÁR, A M.. ELS. T.. AKADÉMIA. R.. TAGJA.. KÖTET.. A-NT.. BUDAPEST,. HORNYÁNSZKY VIKTOR KIADÁSA. 1893-1896..

(8) HOBNTÁNHZKY V KÖNYVNYOMDÁJA..

(9) MAGYAR TÁJSZÓTÁR #. f. A. M.. TUD.. /. /. AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL. SZERKESZTETTE. SZINNYEI JÓZSEF EGYETEMI PROFESSZOR.. EL SÓ. KÖTET.. BUDAPEST KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVKERESKEDÉSE 1893..

(10) PH ki. i. /. 1. V. Hornyánszky Viktor könyvBajtója..

(11) BEVEZETÉS. Akadémia. Tud.. AM.. hogy. rozta,. bízott meg.. mények. nyelvtudományi bizottsága 1884 végén elhatá-. Magyar Tájssótár-t ad ki, Els teendm a nyomtatásban. és szerkesztésével. új. földolgozása, vagyis a. Hunfalvy Pál. bennük. engem. megjelent népnyelvi közle-. foglalt tájszavak összeírása. volt.. Föl-. Magyar Nyelvésset-et, a Nyelvtudományi Köslemények-et, a Magyar Nyelvr-t, Erdélyi János, Kriza János, Arany László és Gyulai Pál, Kálmány Lajos népköltési gyjteményét, Hermán Ottó-nak Magyar Halászat Könyvé-i és a régi Magyar Tájssótár-t Nyomtatott forrásaim közül ezek voltak a legfbbek. dolgoztam a. Ezeken kívül több nagyobb. szerkesztette. kézirati. gyjteményhez. is. hozzájutottam. Ilyenek:. el nem készült második kötetébe szánt tájszóJános hagyatéka (legnagyobbrészt Kiss Mihály árkosi unitárius esperes gyjtése), Gyrffy Iván tetemes székely szógyjteménye, a melyeket a M. T. Akadémia bocsátott a rendelkezésemre; Csaplár Benedek és Király Pál gyjteménye, a melyeket a gyjtk voltak szívesek átengedni; ezekhez járultak még az ismerseimtl és egyetemi hallgatóimtól kapott eggyes adatok és végül a magam gyjtései. Ezekbl került. a régi. Magyar. Tájssótár-ndik. gyjtemények, Kriza. t.. Tájssótár anyaga, a mely 80,000-nél több adatból. ki az új. A. gyjtemények. kijelölt. földolgozása,. áll.. minthogy az egész munkát magam,. minden segítség nélkül végeztem, hetedfél évig (1885 elejétl 1890 derekáig) de a gyjtést természetesen azon. tartott;. zésével eggy év alatt. kesztéshez, a mely. készültem. el;. azután. csakhamar annyira. Az adatok rende-. túl is folytattam.. (1892-ben) hozzáfogtam a szer-. haladt,. hogy a szótár kiadását meg. lehetett kezdeni.. Hogy a. Tájssótár-ha, mit vegyek. bizottságnak az én. közremködésemmel. föl,. mit ne,. azt. a. készített utasításai. nyelvtudományi határozták meg.. Ezek szerint a szótár tartalma a következ: 1. Tulajdonképpeni tájssavah, a melyek a köznyelvben retlenek. és. csak. a. nyelvjárásokban. fordulnak. el,. pl.. teljesen isme-. abajdoc,. abajdok,. abora, acintos, adaj, áglál, ajang, harkács, hütü, cábár, cuca. 2.. a. Jelentésben tájszavak, a melyek a köznyelvben. nyelvjárásokban a. túróvá állás;. köznyelvitl. külömböz. jelentésük. is. megvannak, de. van,. pl.. aggódik. :. képzdik; alkalom: alku, eggyezség; állat: testalkat, termet, növés, apró: himl, kanyaró; alacsony: alávaló, aljas, becstelen; beszéd: mese. I*.

(12) ;. IV Alaksserinti tájszavak, vagyis a köznyelvi szavaknak olyan hangalaki változatai, a melyek az illet nyelvjárásnak rendes ós szabályba foglalható hangalaki eltérésén és sajátságain kívül állanak, pl. [csalán]: csalány, 3.. csana, csanál, csanár, csénál, csihány, csüán, csinál, csóvány, ssillán stb. Ezek teszik a szótár frészét, a mely után külön-külön jegyzékbe a dajkanyelv (gyermeknyelv). következnek:. foglalva. az. nyelvjárási változatai,. tulajdonnevei. állatok. a keresztnevek. szavai,. az állat-hivogató és. s. m. szavak.. Nincsenek fölvéve a szótárba: 1. A kiolvasásokban, találós mesékben, gyermekversikékben forduló értelmetlen szavak, gyattos, bimhoró,. alakja csak. el-. zibordom-záhordom, dihin-dohondáré, gyittes-. didánom.. A meg nem. 2.. pl.. stb.. a hibás. honosodott idegen szavak, a melyeknek népnyelvbeli. kiejtésnek. tulajdonítandó,. pl.. gyepitáció:. gyenegyólia: genealógia; ilyenek különösen a kaszárnyai szavak,. prémia: dienstesprámie, felibung. deputáció pl.. dinstis-. feldübung, kopószter : kopfpolster.. :. Ezek közül csak a következk vannak benne a szótárban:. A félig-meddig meghonosodottak, pl. A magyaros végzettel vagy képzvel. 1.. 2.. lénung, silbak. ellátottak,. pl.. frajbiligos: frei-. sálka: schale.. williger, 3.. A. nép-etimológia termékei,. zapfenstreich,. pl.. délibarátom: deliberatum, capistráng:. almarázó: armer reisender, vasparádé: wâschapparate, babilon:. pavillon, tagravert: tagrapport, árvalajbi: ármelleibel.. A tették,. nyelvtudományi bizottságtól kapott utasítások azt. hogy eggyes írókból. mint ilyeneket készakarva Ezt a meghagyást. is. is. gyjtsem össze. használtak, azt. is. föladatommá. ,azon tájszavakat, a melyeket. esetleg jegyzettel. tüntetvén. föl'.. készséggel teljesítettem volna, de az irodalom mezején. megkezdett tájszótarlózás közben csakhamar rájöttem, hogy ez olyan szapo-. munka, a mely sok-sok esztendvel megkésleltetné a szótár elkészülését, s mégis kevés volna benne a köszönet. Végig kellett volna böngésznem legalább is az utóbbi félszázad szépirodalmának java részét, a mi nekem minthogy eggymagam, dolgozótársak nélkül végeztem s akartam is végezni az adatok összeírását, rengeteg idmbe került volna. rátlan és háládatlan. —. Azt pedig. nem tudtam. —. volna tenni, hogy csak innen-onnan, találomra szede-. munka nekem nem kenyerem. De nem is a munka nagysága riasztott vissza, hanem inkább a tarlózás eredményének ki nem elégít volta. Nem csak az, hogy nem sokat találtam, de a mit találtam, annak az értéke is nem eggy esetben kétségesnek látszott.. gessek, mert a felibe-harmadába végzett. A. szülföldjérl elszakadt írónak. ers. is. a gyermekkori környezet. érzéke, mégis. nem. (s. a legtöbb elszakadt onnan), bármennyire. beszédjének hatása alatt kifejldött nyelv-. eggyszer meg-meghibban az emlékezete. vagy jelentést csúsztat a. tolla alá, a. melyet sem. ott,. s. olyan tájszó-alakot. a hol a bölcsjét ren-.

(13) V gették,. sem egyebütt nem ismernek. nem. és. is. ösmertek soha. Találtam. fél-. költ mondását: ,desinit in tájszókat, a melyek eszembe piscem mulier formosa superne'; az eléjük valamely trl-metszett tájszónak a föls teste, de a végük már csúnya halfark volt, a mely az egész alakot juttatták a római. ál-tájszókat, a melyek nem a népnek, hanem az alkotásai voltak. És ha mi igazgyöngyöt tudatos nem bizonyára írónak találtam is, nem tudhattam sok esetben, hogy csakugyan arról a vidékrl melynek szülötte az író, vagy pedig neki is talán könyvbl tanult való-e, szava. Hogy az irodalomban elforduló tájszavaknak mennyire lehet hitelt. Találtam. eléktelenítette.. —. —. 3^. boldog-boldogtalan. használja. A. eggy példát idézek.. csak. arra. adni,. a. Körülbelül eggy évtized óta széltében. ssélhámos. nem. nép nemcsak hogy ezt a jelentését. olyan jelentését sem, a. kérdésére. melybl. helyrl,. érkezett válasz, a mely szerint ott a. eggyszer hallotta. mos jányok XI. 332).. is. kacki,. ,fatri,. olyan jóféle,. még. Azóta. két. közl. de azért került. Szász-Nyiresen. szerint. és. értelemben.. ismeri. semmi. A Magyar Nyelvr. zemplénmegyei Deregnyrl. értelemben. ssélhámos jány. (,Oszt az a szélhá-. mondaná csak valaki az annyának'; el; Gömörmegyóben, Otrokocson a. ssélhámos szónak a jelentése: ,szeleburdi' közlése. volna.. ezt a kifejezést:. szeles, vizsla'. adat. a. nem. de. ismeri,. fejldhetett. eggyetlen-eggy. 185). (XI.. ez. ,schwindler*. szót. XXI.. (Nyr.. eggy hallgatóm. 91), s. Bálványos-Váralján ssélhámos Zo-nak. a. Az a kinek ez a szó megtetszett, úgy hogy fölkapta, nem a nép nyelvébl vette, hanem a Kresznerics szótárából halászta el,. ,lógóst' nevezik. is. a kinél a ssél ,ventus'. Pázmány-ból. szó összetételei között ott van a ssélhámos,. ezzel a. kifejezéssel igazolva: ,Két ssélhámos tévelygés', de minden értelmezés nélkül. S ott van eltte, szintén magyarázat nélkül, a Faludi-ból vett következ idézet: ,Ssélhám^mal jár'. Ez a két adat, valamint az, hogy a szó a ,ventus' jelentés ssél összetételei közé van sorozva, tévesztette meg a szótárnak valamelyik átböngészjét. Azt képzelte, hogy a ssélhámos, ssélhámmal járó nem lehet egyéb, mint olyan ember, a ki ,nagy széllel jár, nagy szelet csap', s így teljesen alkalmas a ,schwindler' fogalom kifejezésére.. idézett. Pedig az egész tévedésen,. tévedésén alapszik. kellett. volna,. —. Ha az. még. pedig legelször. ö a ssélhámos szót. nem. ,extremitas' jelentés. a ,ventus',. ssél. is. Kresznerics. hanem. összetételei. —a. közé. mint. sorozza,. akkor senkinek sem jut eszébe, hogy a ,schvvîndler'-t ssélhámos-ndik kereszA nép nyelvébl fönnebb idézett adatok harmadika mutatja, hogy a szónak tulajdonképpeni jelentése: ,széls-hámos, széls hámba fogott', más-. telje.. képp. Minthogy pedig az ilyen ló szabadabban mozoghat, ficánkolhat, mint a rúd mellé fogott, a ssélhámos szó könnyen fölvehette a ,lógós'. ,szeles,. (ló).. szeleburdi'. Pázmány,. jelentést,. értelemben használta; ezt a. kez. a. melybl aztán. a ki kétségkívül a nép ajkáról. két idézet tanúsítja:. Magyar ,Az. a ,kacki' jelentés. fejldött.. más. átviteles. leste. el. e. szót,. Nyelvtörténeti Ssótár-hd^n található követ-. ecclesia. itt. is. két. ssélhámos eretnekséget.

(14) :. VI meg-vetvén,. azt tanítja',. ,Az csudák dolgában kózép úton. és. járnunk,. kel. magunkat meg-óltalmazhassuk'.. Világos, hogy két szélhámos tévelygéstúl hogy ezekben szélhámos a. m. ,széls, szélsséges, szélsségbe csapó'. íme tehát sehol semmi nyoma a ,schwindler'-féle jelentésnek, a melyben a mai irodalom használja a szélhámos szót. Ez csak eggy példa, de van efféle akárhány. Még csak azokra a palóc tájszavakra utalok, a melyek L s z n y a i Kálmánnak Palóc dalok és Új palóc dalok cím költeményeibl vannak i. kiszedegetve és a M.. Nyelvr XIX.. olyanok, a melyek hitelesekl. alább is fölötte. gyanúsak,. pl.. vannak fogadhatók, vagy leg-. kötetében közölve; ezek között. semmiképpen. nem. el. is. taláca: légyott, szempere: szerény, ilin: udvarias,. megkedveltet, fyiiny : az ajak bels nedves részének a széle, ül (nyilván az illan-bó\ elvonva) stb. A jámbor tájszóböngész, a ki az írókból is böngészget,. A. lépten-nyomon megtévedésnek van kitéve.. hapax legomenákat minden-. nagyobb kételkedéssel, mint a népnyelvi közlésekben elforduló ,eggyetleneket'; csak azokban a szavakban bízhatik meg nyugodt lélekkel, a melyekre amúgy is vannak igazoló adatai az eredeti esetre kételkedéssel kell. fogadnia,. nép nyelvébl. Azért jobbnak láttam az írókból való böngészést abbanhagyni, mert sokkal több idmbe és munkámba került volna, mint a forrásból, a. mennyit a gyjtögetés eredményének megbízható része megért volna. Természetes, hogy azért a véletlenül elembe akadt adatokat, ha megbízhatók voltak, beiktattam a szótáramba.. A. szótár berendezése, melyet a nyelvtudományi bizottság az én közre-. mködésemmel. A alakok. állapított. mutató-szók. a mutató-szó. mindeggyik után. ki. meg, a következ. köznyelvi. vannak kitéve. A nyelvjárási között betrendben következnek, s. alakjukban. után rekeszjelek. van téve az elfordulás helye és a. forrás.. Ha valamely pl. dagad. szónak két hangrendbeli, vagyis magas- és mélyhangú alakja van, és deged, ezeket külön-külön. iktattam be a. maguk. helyére,. utalással eggy-. másra; csak az idegenbl átvett szavaknak soroztam eggyüvé mind a magas-,. mind a mélyhangú. Ha. alakjait.. a szó csakis a nyelvjárásokban. legelterjedtebb,. vagy ha. ezt. meg nem. tartható alak a mutató-szó, s ez. él,. lehet. és több. alakja van,. állapítani,. akkor a. a legeredetibbnek. után következnek betrendben a. változatok.. A. mely szó vagy alak több vidéken járatos, annál az elfordulásnak minden eggyes helye ki van téve, hogy a szó vagy az alak elterjedtsége kitnjék. A hovávalóságot a Balassa-féle nyelvjárás-fölosztás sorrendjében mutatom ki. Ebben eltértem a bizottság-adta utasítástól, a melyben a Nyelvrkalauz földrajzi mutatójának sorrendje volt elém szabva, mert akkor még. nem. jelent volt. meg Balassa Józ se f-nek. a magyar nyelvjárásokról szóló. munkája, a melynek a fölósztása pontosabb.. A. mutató-szó után következ. változatokat. a. szótár. végéhez csatolt.

(15) VIT. ssómutatóhan lehet megtalálni, a mely szoros betrendbe szedve foglalja ket magában, az illet mutató-szóra való utalással. Az etimológiai rendesést (a nyelvtudományi bizottság utasítására) mellstem, vagyis a származék-szókat nem az alapszavukhoz fogtam, hanem mindeggyiket mint külön mutató-szót a maga betrendi helyére iktattam be; így pl. eggymás után következnek doh, doha, dohár, dohass, dohhan, dohi, :. dohogál, dhogtat,. dohog,. dohontató. doholód-ik,. Természetes dolog, hogy a szócsaládok kerültek, hacsak eggyiknek-másiknak az alakja tl. Kissebb alaki eltérés miatt a szót. hanem közé;. nem. stb.. tagjai. a dángohál szót. a. dánguha. a többieké-. szakítottam ki a családi. sorból,. soroztam be a társai. dánguhás közé helyeztem. a. és. jobbára össze-. nem nagyon elüt. ilyen esetben rekeszjel közé tett mutató-szóval. pl.. is. így. így:. [dánguhál], dángohál; a dupla szó után, a melynek dufla változata is van, következnek: [duplomj duflamul és [duplomosj, dmflowios; fakad, fakadék után [fakadvány], fokadvány.. A. hetürendre nézve megjegyzem, hogy a hosszú magánhangzók a megfelel rövidektl nincsenek külön választva, tehát pl. az e, é, é, é hangok hol megelzik, hol követik eggymást, a szerint, hogy min mássalhangzókkal vannak eggyütt.. Az. szavakat az eltagjuknál sorolom el, vagyis az illet eggyszer mutató-szóhoz fogom csakis az igeköts igéket és névszói származékaikat tettem oda, a hová az utótagjuk (illetleg az utótag névszói származéka) összetett. ;. apacs-k, arany-málingó, apró-kte mutató-szava apacs, arany, apró ; ellenben még-hókláz, el-ár, meg-arcol mutató-szava hóklás, ár, arcol. Az összetételek tagjai vonáskával vannak eggymástól elválasztva, de a származékaikból ez az elválasztó vonás el van hagyva, pl. az ad mutatótartozik,. pl.. az. :. :. szóhoz fogva: he-ad, föl-ad, ki-ad; az adó mutató-szóhoz fogva: eladó, kiadó, és nem el-adó, ki-adó. (A nép-etimológiákat, a melyek rendszerint valamely idegen szónak két magyar szóra bontásai, olybá abból. a. két szóból volnának összetéve,. nyelvérzéke veszi,. s. mintha csakugyan. vettem,. melyekbl összetetteknek a nép. a. a szerint soroztam be ket,. pl.. almu-rázó: ,armer reisender,'. cirok-féreg: ,fillokszéra' mutató szava: alma, cirok).. Ha iktatva a. az összetétel utótagja. maga. maga. is. önálló tájszó,. az. is. be van külön. helyére és ezen kívül a szómutatóba.. Az ikerszavak utótagjuk (hacsak. szintén az. nem. els tagjuk. önálló tájszó. sem a szómutatóban nem Mint mutató-szók. is. szerint. vannak. beiktatva, de az. eggyszersmind) külön sem a szótárban,. foglal helyet.. a ragozható névszók eggyesszámi. puszta alanyesetükben, az igék pedig folyamatos jelenbeli eggyes-sz. 3. szem. alanyi ragozású alakjukban vannak kitéve (az ikes igék az -ik rag különválasztásával, pl. csök-ik, esedés-ik).. Az azonos alakú szavak külömböztetve.. eléjük tett. számmal. (1.. 2.. 3.). vannak meg-.

(16) ;;. :. VIII. Az eggyes cikkely eh berendelése a következ a) a mutató-szó 1. Az alakszerinti tájszavaknál :. eggyik után kitéve az elfordulás. helye. és. a. forrás.. mind-. h) a változatai,. ;. Ezeknél értelmezésre. nincsen szükség, mert a mutató-szó köznyelvi lévén, jelentése úgyis ösmeretes.. A. 2.. tulajdonképpeni és a jelentésbeli tájszavaknál. :. a) a mutató-szó,. mindeggyik után kitéve az elfordulás helye és a forrás mindeggyik után c) a jelentés vagy a jelentések (fejldésük sorrendjében), megint kitéve az elfordulás helye meg a forrás. Ha a szónak többféle alakja h) a változatai,. és eggyszersmind többféle jelentése. meg, a jelentés. A vannak. is.. jelölve.. vontam,. népnyelvi. különféle. összeeggyeztettem. mszóval. is,. közleményekben szabatos. és. magyarul teszem. jelentéseket. azzal.. van téve az illet alak. fjelentések arab számokkal, a fjelentések árnyéklatai pedig betkkel. A. A. elé ki. van, s ezek az alakok szerint oszlanak. is. ki. rövidséggel. csak. ;. adott. a. értelmezéseket. iparkodtam. természetrajzi. esetleg csak azzal, s a mesterszóknál némettel. Megjegyzem, hogy az. ú.. n.. szavak'. ,illetlen. valónak tartottam a szemérmeteskedést. ;. össze-. kifejezni.. neveknél. latin. esetleg. csak. is,. értelmezésénél. ok nélkül. a szótárban mint mutató-szók úgyis. benne vannak, azért a magyarázatban sem volt miért kerülnöm ket.. A. példamondatokat is idézek, ha tehetem. Sajnos, hogy nem tehetem mindig, mert nem állanak a rendelhol a jelentés megvilágítására szükséges,. kezésemre.. A A. szólások és a közmondások külön szakaszokban követik az illet. források közül a legfbbek és leggyakrabban. kásos rövidítéssel vannak. ezeknek a jegyzékét). a. gyjt. A. idézve,. pl.. Nyr.,. NyK, MNy.,. Vadr.,. szót.. a. szo-. Tsz.. (vö.. kéziratból vagy szóbeli közlésbl vett adatok mellé. vagy a közl neve van kitéve.. szánt tájszavak. elfordulók. gyjtinek. a neve után. A. régi. a. beküldés. Tájszótár második kötetébe évét. is. jónak. láttam. kitenni.. Az. Tájszótár a régitl nemcsak abban. külömbözik, hogy sokkal célszerbben van berendezve, hanem egyébben is. A régi Tájszótár igen becses, de teljesen kritikátlan betrendes adattár, a melyben eggyszeren le vannak nyomtatva a beküldött és betrendbe szedett adatok új. tartalmasabb. sem. és. az összetartozó változatok nincsenek eggyüvó foglalva,. sem a jelentések. nincsenek rendezve, összeeggyeztetve, sem eggyáltalában nincsen benne semmi. nyoma tjétl,. Az. új. De. a kritikának.. ezt. nem. is. kívánta senki a régi Tájszótár szerkesz-. Kecskeméti Csapó Dánie 1-tl, Tájszótár. nem. s. ón sem gáncsképpen említem.. puszta betrendes adatgyjtemény,. hanem tervszeren. rendezett és kritikával szerkesztett munka.. A Magyar tésükben azt a sok. Nyelvtörténeti Szótár szerkeszti elpanaszolják a bevezebajt,. akadékot és bosszúságot, a melyet az adatok össze-. íróinak némelyike másolói hibáival. és. némelykor mulatságos baklövéseivel.

(17) ;. IX. Nekem. szerzett nekik.. gyjti. adatok. és közli között. metlenek és naivok. sem helyesen. van elég fölpanaszolni. is. is;. akadnak megbízhatatlanok,. olyanok, a kik. sem a. leírni,. mert a nyelvjárási. valóm,. fél. füllel. jelentését helyesen megállapítani. kik a szónak nyelvjárási alakját egész nyugodt lélekkel. nem. szót,. és. tudják; a. köznyelvire. változ-. a szónak valamely esetleges alkalmazását tulajdonképpeni jelentéséül. tatják, s. tüntetik. meg. fölszínesek, értel-. valamely. hallottak. vagy. föl,. pedig a hallott mondatból. teljesen. helytelenül. állapítják. a szó alakját és jelentésót. íme néhány példa a sok közül:. Csalamádé: ,tüskés széna'; helyesen: srn vetett takarmánykukorica V. általában zöld takarmány (takarmány-árpa v. rozs; bükkönyös zab; eggyütt elvetett kukorica, bükköny és zab). Gondra: ,gatya'; nem helyes, mert jelent sok minden egyebet: darócot, daróc-fölöltt, ringy-rongy ruhát, ringyót, pajkos kis leányt stb., csak éppen gatyát nem. Cinkus: ,vásári cikk' (nyilván azért, mert cinkus-hiró: vásárbíró); helyesen: marhapasszus. J^áií-i/a-. gödör: ,rucacsúsztató'. homokot szednek. földet V,. hezni'-bl);. brrel. helyesen:. béllelt. prémes. Déványos: következ példával. ki.. csikó.. ni. mi nem. ,a. olyan. helyesen:. ;. Csitkó. fölölt.. ,ni. Eme:. melybl. ,ártány'; helyesen:. sárga. vályogot,. csitkósni =, vem-. a. ruhára való. középszer'. Ezt az. ,Eszt ne. igazolja:. a. ,vehem' (elvonás. :. Tyurak:. legjobb,. gödör,. helyesen:. posztó';. emse, koca-disznó.. értelmezést. a. közl a. vedd meg, ez us se legdiéványosabb'. ebbl a szónak éppen ellenkez jelentése vehet ki; helyesen: pompás, díszes, kitn, becses. Bukáta: ,tarisznya' (elvonva a felhukátáz-^ ,íe\tarisznyáz'-ból) helyesen: eledel. Gyuha: ,lényeg' (pl. ördög bújjék a pedig. ;. gyuhádba); helyesen: gyomor. Csökfenöl (eggy szónak véve): ,nem lyesen: csökfe nól,. ked';. azaz: csökve. ezt a jelentést a. A. sajtó- és az. közl. n = növésében. megakad. Alig: ,gyengél-. az ,alig vagyok' kifejezésbl vonta. íráshibákkal. is. számot. kell vetni.. mesében: hiidákodom; ez az alak eggymagában. n'; he-. el.. Azt olvasom. állván,. gyanúsnak. pl.. eggy. tetszik,. hogy a gyanúm alapos volt, mert ez a furcsa szó nem egyéb mint búslakodom. A régi Tájssótár-bsin a csin és a csinga szavak között áll csing: ,valami tett vétek'; a sorrend arra vall, hogy ez nem a betszed vagy a javító hibája, hanem a másolóé; könny rájönni, hogy helyesen: csiny. Ugyanott (msgjejtdsm így van értelazért kérdést. mezve:. intézek a. ,meghlni';. közlhöz,. helyesen. és. kiderül,. ,megehülni'.. A. ezt olvassuk: ,a szalmát sutakot a beléje tett. csóválni szó. értelmezésében. tzzel sebesen mozgatni, hogy. lángra lobbanjon'. Azt hihetnk, hogy a szalmát ós a sutakot szavak közül. elmaradt a vessz,. s itt. a csutak szó változatával van dolgunk; pedig nem,. mert az a két szó a kéziratban így van csutakot'*) Szintén. Fogarasiék. a régi. szótárába. is. Tájssótár-hdin. írva: ssalmátsutakot, azaz: ,szalma-. olvasható. (s. ebbl a Czuczor-. belekerült) ez a két különös szó: husak, husany;. *) Megemlítem itt eggyúttal, hogy a régi Tájszótár gyújtöínek kéziratai közül eggynéhány a kezemnél volt, s a hol kétségem támadt, összevetettem a kiadást az eredetivel.. SZINNYBI. :. MAQTAB TÁJSZÓTÁR.. 11.

(18) X amannak gyanús. az. értelme:. nekem mind. volt. emezé: ,nyomtató, csépl'.. zsemlyekása',. ,kása,. a kett, mert a régi Tájssótár-on és a. Ersen. C z u c z o r-. Fogarasiék szótárán kívül sehol sem akadtam a nyomukra; a régi Tájszótár-ha, Cserey Elek révén kerültek bele, ennek a közlései pedig eggyáltalában megbízhatatlanok.*) Nem kellett hozzá sok fejtörés, a míg rájöttem, hogy ez a két álszó eggyszer másolói botlásnak köszöni a lételét. Kétségtelen, hogy a bóbiskolva másoló eltt ez állott: Busákása, zsemlyekása. pedig így olvasta és írta le a régi Tájssótár száBusanyomtató, csépl; mára: Busák, kása, zsemlyekása, Busany, nyomtató, csépl. Az ilyen hibák észrevevéséhez és elkerüléséhez nem kellett egyéb az éber ügyeletnél, eggy kis utána-nézésnél vagy utána-tudakozódásnál. Némelyiknek a kiderítése azonban eggy kis tanulmányomba állítólagos. basánssik. került; ilyen. is. változata,. pl.. a melyrl. a haráncsik, haránssik szónak a. M. Nyelvr-hen. (XXII. 115.). nem lehet hiteles. De azért nem mind hiba, a mi els tekintetre annak látszik. Pl. a mereget edényt, mereget csöbröt jelent cserpák mellett, a melyre éppen kimutattam, hogy. tizenkét adat volt a kezemnél,. majdnem bizonyosra hogy. (az. ószl.. vettem,. crüpalo,. elfordult eggyetlen-eggyszer cserpál. Elször. hogy ez sajtóhiba; de utána jártam, és kitnt,. ,haustrum',. or.. éerpalo,. cseh cerpadlo tanúbizony-. sága szerint) a cserpál alak bizony mégis csak igaz kamarán. A kodtam. jelentések. A. eljárni.. megállapításánál. kell. költ.. óvatossagpO['^''"es kritikával ipar-. magyarázat nélkül közölt textusokból, az eggyszer kevés-. máskor bbeszéd, eggymástól eltér és eggymásnak sokszor ellenmondó értelmezésekbl akárhány esetben nem volt könny kivennem a szó igazi értelmét. A mi érthetetlen, gyanús vagy kétséges volt, annak utána jártam, hogy megbizonyosodjam felle. S nem rajtam múlt, ha minden fáradozásom, fejtörésem, utánajárásom eredményeként a szótárba itt-ott mégsem kerülhetett bele egyéb, mint eggy kérdjel, a mely azt jelenti, hogy ,kétsészavú,. vagy ,nem tudom'.. ges'. De nem mindent kérdjeleztem mog,. még. a mit kétségesnek tartottam,. st. sok olyan adatot sem, a melynek nem-hiteles volta vagy részbeli hibás-. sága teljesen kétségtelen. Azt a kritikát ugyanis, a melyet a jelentések. fölött. nemcsak jogom, hanem kötelességem is volt gyakorolni, az alakokra csak kissebb mértékben volt szabad kiterjesztenem. Mint már említettem, sok adatközl pontatlanul leírva, a nyelvjárási alakot köznyelvire áttéve jegyezte föl. azt,. a mit hallott; részint azért, *). Cserey Elek. szavak beküldje szótárakból. —. még. a ki a régi. Tájszótár-han. található. erdvidéki székely. melyeket maga soha sem hallott, hanem régibb pedig nem eggyszer a bennük esett másolási vagy sajtóhibával eggyütt a honczol szót, a melynek a történetét Volf György megírta a Nyelvr-. volt,. irogatott ki (vö. pl.. ugyanis,. mert nem tudta a helyes közlés (neve-. olyanokat. is. közölt, a. —. hen: XIII. 517). Ennélfogva figyelmeztetem a szótáram használóit, hogy a régi Tájszótár-hó\ átvett. erdvidéki adatokat, még ha nincsenek is megkérdjelezve, óvatossággal fogadják, mert hagyni csak azokat hagytam ki, a melyek kétségkívül hamisaknak bizonyultak.. ki-.

(19) XI zetesen a hangjelölés) módját, részint mivel a megfigyelése a fonetikai képzés hiánya miatt pontatlan volt, vagy többnyire abból az okból, hogy a szónak. lelkében él, köznyelvi formájában megállapodott hangképe megveszte-. az. gette a. hallását.. hogy eggy nagyon eggyszer példát említsek,. így,. az é. beszélk nyelvjárásából közölt adatok között akárhányszor akadnak e-vel Írottak, pl. föl, szög, ltt, szöm helyett fél, szeg, lett, szem. A kevésbbé pontos közlknek úgyszólván rendes hangjelölésbeli vétségei a következ pontokban foglalhatók össze: 1. a zárté" (és sokszor a neki megfelel ö) helyett ö-vel. helyett. e-t, 2.. az /í/-bl fejldött/ helyett. ?í/-t. írnak. (a. köznyelv helyesírása szerint);. 3. a ketts magánhangzókat gyakran pontatlanul jelölik vagy helyettük hosszú magánhangzót írnak; 4. a magánhangzók hosszúságának és rövidségének. különösen az. jelölésében ingadoznak,. i,. u. é^. ü. hangnál;. 5.. nem. zöngétlen mássalhangzók összekerülésénél történ hasonulást pl.. a zöngés és a jelölik. meg,. attam, szettem helyett adtam-ot, szédtem^-et írnak.. Nekem. természetesen úgy kellett a szók alakjait a szótárba fölvennem,. a hogy nyomtatva vagy írva kaptam,. még ha szembetn. volt. is. hang-. a. jelölésnek a kiejtéstl való eltérése, s ha az illet nyelvjárás hangbeli saját-. ságainak ismeretével könnyen és biztosan kiigazíthattam volna. is. a hibásan. Ilyen helyreigazítást még abban az esetben sem engedtem meg magamnak, ha a szónak igazi alakját a magam tapasztalásából ismertem, hanem ilyenkor az illet közl adata mellé oda iktattam a magamét. Csakis. közölt alakot.. akkor igazítottam. ki a. szónak nyomtatásban. magától a közltl kaptam a helyreigazítást. igazítgatás forrásaim adatainak. helytelenül. A magam. magam. alakját,. ha. tudása szerinti helyre-. önkényes meghamisítása. összes nyelvjárási alakokat lehetetlen a. közölt. lett. volna, s mivel az. tapasztalásából ismernem, s. épp oly kevéssé lehetséges minden eggyes adatnak a helyességérl teljesen megbízható gyjtk útján megbizonyosodnom, a rektifikálgatás úgyis csak féleges. munka. lett. volna.. A. nyelvész, ki szótáramat forgatni fogja,. amúgy. is. külön tudja. majd választani a pontosan leírt alakokat a kevésbbé pontosan lejegyzettektl. El vagyok rá készülve, hogy sokan azt fogják mondani az új Táj-. nem. nincs meg benne minden tájszó, sem a benne levknek minden változatuk és jelentésük. És igazuk lessz. Ezért azonban a hozzá-. szótár-m:. teljes;. értk eltt nem teljesség közös. még. kell. magamat mentegetnem, mert azok. fogyatkozása. azokat sem,. a világ. a melyeknek. a. hogy a nem-. valamennyi szótárának, nem véve. címlapján. ott. Teljes szótárát csak holt nyelvjiek lehet megírni.. büszkélkedik a. A. nek^âkaJMiá-îiiegszerkeszteni a teljes sz'óTafaí,'""a^ a. phus mnunkájára^yálíalk^^^. tudják,. ~~--~™^-~.._,.. .,._... ny^^^^^. Danaidák vagy a .... szó.. ,teljes'. ki_vaJ,amell,..él. ki. Sisy-. -.^^.»..,„^».„»«.«<««,..«»*.«^.. Végül még köszönetemet kell nyilvánítanom mind azoknak, a kik szótáramnak mennél teljesebbé és hibátlanabbá tételéhez szíves adatközléseikkel,. kérdezsködéseimre adott válaszaikkal hozzájárultak,. Szinnyei József, n*.

(20) .. .. .. A NYOMTATOTT FORRÁSOK JEGYZÉKE. Arany-Gyulai NGy.. Magyar népköl-. =-^. A. gyjtemény. Új folyam.. tési. Kisfaludy-Tár-. saság megbízásából szerkesztik és kiadják Arany. I—. László és Gyulai Pál.. Pest, (Budapest). III.. 1872—1882.. =. GsF.. A magyar. A Ma-. nyelv szótára.. gyar Tudományos Akadémia megbízásából ké-. Czuczor Gergely és Fogarasi János.. szítették. I— VI.,. Népd.. J.. =. és. Népdalok és mondák.. népköltési gyííjtemény.. A. 1862—1874. Magyar mond.. Pest (Budapest),. Erdélyi. Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkeszti. I— III.. Erdélyi János.. 1846—1848.. Pest,. Magyar Nemzeti Budapest, 1890. országi Néprajzi Társaság és a. Múzeum. Értesítje.. Hermán. 0.. —. A. könyve.. halászat. I. .. =. Halászat K. kir.. magyar természet-. tudományi társulat megbízásából Ottó.. Budapest,. II.. I.. 769—843.. —. k magyar. 1887.. írta. Hermán. (Mester - szótár. Kálmány. Köti. Kálmány Ös. I.. mány. Lajos.. Arad,. 1881.. Arad, 1882.. költése.. költése. Szeged,. MNy.. =--. Hunfalvy. Pál.. III.. Kálmány. Koszorúk. L.. =. Koszorúk az. Szeged. Temesköz nép-. II.. Szeged. vidéke. nép-. 1891.. Magyar I.— VI.. =. NyK.. =-. népe. Szeged népköltése. Gyjtötte Kál-. népe.. Kiadja. Szeged. L.. Nyelvészet.. Szerkeszti. 1856—1861.. Pest,. Nyelvtudományi. Közlemények.. Akadémia nyelvtudományi Hunfalvy Pál, Budenz József,. M. Tud.. a. bizottsága. Szerk.. I. —. .. Pest (Budapest). 1862. =. —. Nyr. Magyar Nyelvr, A Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi bizottságá-. nak megbízásából szerkeszti Gábor. I—. Budapest, 1872. =. s. kiadja Szarvas. —. Tsz. Magyar Tájszótár. Kiadta a Magyar Tudós Társaság. Buda, 1838.. =. Vadr.. Vadrózsák. Székely. gyjtemény. Szerkeszti Kriza János.. 1.). Lajos.. Arad, 1877. 1878.. II.. Simonyi Zsigmond.. = Ethnographia. A Magyar-. Ethnographia. vad virágaiból.. Alföld I.. népköltési I,. Kolozs-. vár, 1863.. EGYÉB Rövidítések es jelek majgyarazata. á. é. =. átvitt. értelemben.. <vi. csáng. =- csángóság.. =. ugyanazon. =. =. az idézett helyen vagy helyeken. ^^ kül. különösen. m. =- megye.. voltát jelöli.. mell.. a lapot jelölik. i.. h.. ---. -^. tréf.. melléke. tréfás,. V.. vki,. mely. vid. vö.. A. A. vagy.. vmi, vmely -^. ?. mint. az elbbi. ból és valaki, valami,. az alaknak vagy a jelentésnek kétes. római számok a ;. vala-. kötetet, az. =. jobboldaU hasáb.. régi Tájszótárból,. Hermán. szótárából. a Vadrózsák szótárá-. 0. Halászat. vett. arab számok tett a -^. az arab szám mellé. baloldali hasáb, h. tréfásan.. uo. =^ ugyanott.. =. jelentés,. szóé.. Könyvének mester-. adatok mellé. csak olyankor. tettem ki a lapszámot és a hasáb-jelöl bett, ^^-. =. vidéke.. vesd össze.. mikor az illet szó nem mint mutató-szó fordul. bennük el..

(21) ;:. A. Á.. ABA:. ABANYUD-IK : megalszik, megsúrúdik (a (Békés m. Nyr. ni.524).. flanell (Csallóköz Nyr. 1.231).. aba-posztó: durva fehér házi-posztó (Sárospatak Erdélyi J. Népd. és mond. 11.249 Székelyföld Tsz.; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos).. tej). [ABÁR].. ;. ABAPINÁL:. megvesszz,. derekasan. elver. aba-kása kása,. :. v.. pohánka-. szolgál. (Szeged,. aba-lével fzött köles-. mely hurkatöltelékül. is. Csallóköz Csaplár Benedek).. (Székelyföld Tsz.).. ABAJDOC. (Bodrogköz Tsz. Székelyföld Tsz. abajdos Csallóköz Nyr. XXI.279; Király Pál; ;. Fölsó-Csallóköz Nyr. VI1I.92. Gyöngyös. ;. vid.. Nyr.. 11.180; ahajmóc Göcsej Nyr. XII.46; abajnac Soprony m., Vas m. Kemenesalja, Göcsej, Balaton mell. Tsz. ; abanajc Göcsej Tsz.) 1. abajnac, abanajc : keverék, zagyvalék (Göcsej Tsz.) ; abajnac kevert lakosok (Vas m. Kemenesalja Tsz.); :. kevert gabona, rozzsal kevert búza (Soprony m., Vas m., Balaton mell., Bodrogköz Tsz. Csallóköz Király Pál; Föls-Csallóköz Nyr. Vin.92; Székelyföld Tsz.); 3. abajmóc: vad gabona, gabona alja v. akárminek az alja, hitványja (Göcsej Nyr. XII.46; Bódiss Jusztin). Abajmóc niepség a horvát (Göcsej Nyr. XII.46); 4. abajdos: az olyan szemes gabona, a mely nem tiszta, hanem szemetes (Csallóköz Nyr. XXI.279); 5. abajdos: kuszált (Gyöngyös vid. Nyr. 11.180.). 2. abajdoc, abajdos, abajnac: kétszeres,. ;. ABAJDOK: 1. idomtalan, aránytalan (Udvarhely m. Fehér-Nyikó mell. Nyr. XVIII.479). Nagy abajdok ember (Háromszék m. Vadr.). Abajdokúl rakott asztag, boglya v. kalongya: olyan, hogy minden pillanatban ledöléstl félthetni (Háromszék m. Vadr. Kriza) 2. lepcses, lompos (MarosVásárhely Nyr. 1X.428); 3. együgy, ügyetlen (Székelyföld Györfify Iván Udvarhely m. Kóbori János) [vö. tabajdok], ;. ;. ABAJGALÓD-IK. :. veszekedik (Zala m. Nyr.. 11.427).. ABAJGAT:. abár-ló (Bereg m. Király Pál aba-lé Veszprém Fehér m. Király Pál; Tolna m. Paks Nyr. XIX.431; Kis-Kún-Halas Nyr. XV.305; Cegléd Nyr. XXI.279 Csallóköz Nyr. XXI.279 Csaplár Benedek; abá-lé Tata Matusik Nep. János 1839; XXn.31 oba-lé abdlle Palócság Nyr. XXI.421 Tolna m. Paks Nyr. XIX.431): víz, a melyben disznóöléskor a hurkát, kolbászt v. a hurkába, kolbászba való húst-mit nagyjából megfzik, megabárolják a megfzött disznóaprólék leve. Obalére kell venni azt a hurkát (Tolna m. Paks Nyr. XIX.431). ;. és. ;. abár-zsír: hurkafzéskor kivált szombat Nyr. XV.382).. 46 Palócság Nyr. XXH.Sl Nógrád m. Rimóc Nyr. VI.273; Sziny érváralj a vid. Nyr. XV.188). Ezt is megabajgatták istenesen. Ne abajgasd úgy azt a dézsát, mert kilocsog a viz (Zemplén m. Szürnyeg Nyr. XVn.375). ;. ;. ABAJGÓS:. tántorgó,. dülöng (Bereg m. Pap. Károly).. ABAJOG:. panaszkodik (Moldva, Klézse Nyr.. ABÁROL. ;. ;. ;. ;. köz Csaplár Benedek; abállom Háromszék m. áfeáZZanyi Gömör m. Hanva Tsz. MNy. VI.221 Nyr. XX.286; abdllStB Borsod m. Sáta vid. Nyr. XXI.328 abányi Komárom Nyr. Vn.281 abdrol Palócság Nyr. XXI.421): 1. nagyjából, féligmeddig megfz, fonnyaszt, köveszt (húst, disznótüdt, májat, szalonnát, hurkát); 2. abáll: a föv húslé habzó fölét leszedi (Háromsáók m. Tsz.); ;. ;. ;. az asztalnál a tálban ide-oda keresgél. (Somogy m. Nyr. XXI.279).. =. abárol 1. (Veszprém m. Nyr. még-abál: 1. XXI.518; Gyr vid., Cegléd, Bács m. Ada, Abauj m. Vilyi puszta, Csallóköz Nyr. XXI.279) 2. megigazít. Megabálja vkinek a ruháját (Zala m. Trje ;. és vid. Bódiss Jusztin; Szentes Nyr. VI. 179).. össze -abál: 1. hevenyében összekotyvaszt (Balaton mell. Horváth Zsigmond 1839); 2. rendetlenül össze-vissza hány. Összeabálja a ruháit (Zala m. Trje és vid. Bódiss Jusztin). (ételt). [ABÁBOLÉK], ABÁLÉK: a megfzött disznó(Gyr és Baranya m. Sztrokay Antal).. aprólék leve. IV. 142). 9ZINNTEI:. (Rima-. zsír. (Somogy m. Nyr. XIV.479; Sátoralja-Ujhely Nyr. XXI.330; Rimaszombat Nyr. XV. 382 ábárol Hont m. Ipolyság Nyr. XIX.45 Gömör m. Hanva Nyr. XX.286; abál Somogy m. Nyr. XXI.279; Balaton mell. Horváth Zsigmond 1839; Veszprém m. Nyr. XXI.518; Szentes Nyr. VI. 179 Vin.331 Félegyháza, Szeged Nyr. XXI.330; abáll Pannonhalma Nyr. XII.187; Szeged, Csalló-. ;. ;. ;. ;. 3. abál:. kiabál (Veszprém m. Csetény Nyr. V.426 Zala m. Hetes, Dobronak Nyr. H. 467); áthajszol, zaklat, nyaggat, bolygat (Vasm. Kemenesalja Tsz. Baranya m. Csúza Nyr. XVHI. 1,. ;. ;. HAOrAR. TÁJBZÓTÍ.R,. i.

(22) ;. ABLAKOS— ABRUKAL. ABAROLO— ABLAK [ABÁROLÓ], ABÁLÓ: víz, melyben disznóöléskor a hurkát, kolbászt v. a hurkába, kolbászba való húst-mit nagyjából megfzik, megabárolják a megfzött disznó-aprólék leve (Gyr és Baranya m. Sztrokay Antal). ;. abáló-ló (Alföld Nyr. XV.281 ahálló-U Szeged Csaplár Benedek) iv A torkaiját tedd he az ábáló lébe, jó lesz hurkába (Alföld Nyr. XV.281).. ablak-tölgy: az ablak oldalfája (Csík m. Gyer-. gy ó-Remete Nyr. XIX.419).. ABLAKOS: üveges; házaló üveges tót (Baranya m. Tsz.; Ormányság MNy. V.150; Szeged, Csallóköz Csaplár Benedek).. ;. ABOLYOG. :. eszelsködik, bolondoskodik (Szé-. :. abárló-villa : hosszú ágú vasvilla, a mellyel az abárolt húst-mit forgatják és a fazékból kiveszik (Székelyföld Kriza).. [ABÁROLT]. abátt-lé (Csallóköz Csaplár Benedek; abád-lé Heves m. Simonyi Az analógia hatásairól 30 ábdtt-le Nógrád m. Litke Nyr. IV.334): a megfzött, megabárolt hurka leve.. kelyföld Tsz.).. ABORA (Mármaros m. ;. m. Bny Nyr. XIV.526; Fehér m. Nyr. V.129-, Balaton melL Fábián Gábor 1839; abázul Föls-Somogy, Balaton mell. Nyr. Vm.431; abézol Kis-Kún-Halas Nyr. XIV.236; XV.213; obézol Tolna m. Nyr. VL230). Abázol, abézol: bven bánik vmivel, pazarol, veszteget vmit (Gyr m. Bny Nyr. XIV.526; Kis-KúnHalas Nyr. XrV.236). Az idén nem lehet a takarmányban abázolni; ke\'és van (Gyr m. Bny Nyr. XIV.526).. ABRAK: /. csékol, kelleténél többet használ el v. aprít. föl.. Ig-abázol: leaprít, összemetél (Balaton mell.. Fábián Gábor 1839). Mindent leabázid a fárúl: leeszik, lezabál (Föls-Somogy, Balaton mell. Nyr. Vm.431).. ABDÁL (Vas m. Kemenesalja Tsz,; Szatmár m. Nagybánya Nyr. X.92; ábdál Pápa vid. Maties Imre; Székelyföld Gyrffy Iván; ábdám Orosháza Nyr. VI.179): tákol. [Szólások].. Áhdányi magát: összeszedni magát,. magához térni. Beteg vótam, nem tuttam magamat dbMnyi (Veszprém m. Csetény Halász Ignác). meg-ábdál {meg-ábdáni Orosháza Nyr. VI.179): hamarosan megvarr, összeállít, összetákol (ruhát). ssze-abdál {essze-ábdál Székelyföld Gyrffy Iván) összetákol, össze told-fold. Jól-rosszul összeabdáltn a csizmámat (Szatmár m. Nagybánya Nyr. X.92). :. :. zabkenyér (Erdvidék. {éVlak. Gyr. vid. Nyr. V.522).. ablak-homlok: az ablakmélyedés föls ívezete (Székelyföld Kiss Mihály). ablak-szgm (Soprony m. Repce mell. Nyr. II. 517; Palócság Ethnographia III.359; Deésakna Nyr. 1.381; ablak-szöm Eszék vid. Nyr. V.270): az ablak üvegtáblája. ablak-tányér: ablakfiók, ablaktábla hely Király Pál).. (Udvar-. takar-. vastag lejjebb. Tsz.).. [ABRAKOL]. még-abrakol: jól elver (Pápa. vid. Matics Imre).. [ABRAKOS]. abrakos-tarisznya '. tunika '^~^~ [tréf.l. :. NyTvlfájr-. (Tata. vid.. ÁBRÁNDOZ. (Tisza-Dob Nyr. XX.192; ábránKarcag Nyr. X.326) ácsorog, bámészkodik. :. ÁBRÁNDOZÁS: ból. fölijedt. káprázat, elkábult v.. álmá-. ember látományai (Balaton. mell.,. Székelyföld Tsz.).. ÁBRÁZ ATLAN. Palócság Nyr. csúnya (Palócság Nyr. XXn.31; Btnr^TTT'-SStrtM: Nyr. XXI.328; Nógrád m. Nyr. XXI.279; Erdvidék Tsz.; Udvarhely m. Kóbori János); 2. illetlen, arcátlan, szemtelen (Félegyháza Nyr. XX1.B30; Palöcs^g ITyí-: ltXn.31; Nógrád m. Nyr. XXI.279; Borsod m. Sáta vid. Nyr. XXI.328). {ábrdzatlan. XÍU.cíi'/rT.'îK^^cú,. ÁBRÁZATOS:. szép arcú. (Erd vidék. Tsz.).. ABRONCS {abréncs Zala m. Tapolca Nyr. XVI.327; abrincs Balaton mell. Tsz.; Nyitra m. Vág-Hosszúfalu Nyr. XX.24). ABRONICA (Török-Becse Nyr. IX.92; abronyica Zenta Nyr. XVIII.383; obrányica Torontál m. Szöreg Kálmány L. Szeged népe 1ÍI.113): 1. vízhordó rúd, a melynek két végére akasztják a sajtárokat (i. h.) 2. abronica hálószer kötélfonadék, a melyben az ételes fazekat viszik a mezre (Fehér m. Szolgaegyháza Nyr. IV.44). ;. ABLAK. Bereg. árpakása-étel (Somogy m. Tsz.).. abrak-cipó. doz-ik. el-abázol (Fehér m. Nyr. V.129; el-obézol Tolna m. Nyr. VI.230): elpazarol, elveszteget, elpo-. ;. Szinyérváralja vid. Nyr. XV.188; aborha m. éjszaki vid. Pap Károly): széna- v. mánytartó és -véd alkotmány, mely négy karóból v. faoszlopból és följebb vagy csúsztatható könny födélbl áll.. :. ABÁZOL (Gyr. Baligó János, Czimmerés vid. Nyr. XIX.335 ahara. mann János Krassó. :. ABROSZ {abroc Göcsej, Páka Nyr. L417): mindenféle terít, pl. asztal-, ágyterít, leped, gabonaszárító ponyva (Brassó m. Hétfalu Nyr. XVI.477; B rassó m. Tatrang _Nyr. n.476). [ABRUKÁL]. mgg-abrukál Nyr. XX. 144). megver tv. (Csík m. Csík-Madaras.

(23) ACAT— ACSORI. ÁCSOROG— AD. [ACAT].. ácsori-vicsori. m.. acat-macat:. ACÉL. {acil. ici-pici. ÁCSOROG. (Nagy-Kúnság Nyr. XVI. 141 SzéNyr. XV.432; ácsorog Palócság Nyr. XXII.31 áncsolgó Háromszék m. Tsz. áncsorgó Udvarhely m. Nyr. XXI.520; ancsorog Ermellék Nyr. V.425; ancsorog Csallóköz Csaplár Benedek; Föls-Csallóköz Nyr. Vin.92; Gömör m. Sajó völgye, Hanva Nyr. XX.286 Szatmár m. Nagybánya Nyr. Xni.527; Zilah Nyr. XIL285; Szolnok-Doboka m. Domokos Nyr. XI.188; Székely;. XX.412).. ACÉLOS. (Esztergom. vid. Nyr.. XIV.282; ace-. Baranya m. Mecsekhát Thomaer Ignác 1841): kemény. Acélos jég. Acelas föld: tippadt, nehezen las. 1.. Acintos. acélos.. fejsze. föld Arany-Gyulai NGy. 111.377; Tsz.; Háromszék m. Nyr. X.39; Erdélyi Lajos, Dézsi Mihály; ancsorog Gömör m. Nyr. XVIII.501 ánycsorog Háromszék m. Nyr. ni.324): tétlenül, bámészkodva álldogál V. csavarog.. (Torda. 2. kemény, pl. a nagyon kiszáradt föld, a jófajta búza (Nagy-Kúnság Nyr. XVI. 141 Székelyföld Tsz., Kriza, öyrffy Iván).. Kanyaró Ferenc);. ;. ;. AdNTOSKOD-IK. akaratoskodik. :. (Székely-. AD: 1. enged, megenged. A hüt nem adja (Moldvai csáng. Nyr. X.105); 2. -at, -et, -tat, -tet. Adtam hozni egy korec krumplit: hozattam egy véka krumplit. Add ide azt a gombot, mit zsebbe adtam dugni (Kassa és vid. Nyr. XX.573).. föld Tsz.).. [ACINTOSOD-IK]. meg-acintosodik megkeményszik. Ojati az agyag föd; ha szárad, megacintosodik (Székelyföld Kiss Mihály). :. ÁCS. Gömör m.. {dics. ÁCSA:. szitaköt. [Szólások]. Adja még: a hordó v. más edény, mikor sok csapolás v. öntés után is még mindig van benne (Zala m. Trje és vid. Bódiss Jusztin). Aggyisték: adjon isten kendne|i. (jó, jJiapftt)---. Nyr. XVIII.456).. (libellula). (Nagy - Szalonta. (KecsTíemet^Nyf. TII.376). Észire aggyá, neki,l„^ értéseié, .aíUa (Szatmár m. Nagybánya Nyr. IX. 135). Jól adja: megjegyzés olyan emberre, a ki kissé szerénytelenül viseli magát (Zala m. Trje és vid. Bódiss Jusztin).. Nyr. VII.456). acsa-lapi: vizenys helyeken term, keserlapuhoz hasonló növény (Székelyföld Kiss Mihály).. ÁCSÁNKOD-IK. (Kunság Nyr. XIV.525; Nagy-. Kúnság Nyr. XVI.141; Kis-Kún-Halas Nyr. XIV.. be-ad: 1. fölad, beárul, bevádol (Somogy m., Székelyföld Tsz.); 2. a ráfordított költségnek megfelel hasznot hajt. Drága cselédét nem tarthatok, mert nem adja be: nincs belle annyi hasznom (Somogy m. Szlls-Györök Nyr. XVI.45).. 236; Szeged Nyr. 11.377; ácsánykod-ik Szeged vid. Nyr. 11.43): 1. ersen vágyakozik, sóvárog, áhítozik. Ácsánkodik vmire; 2. irigykedik (i. h.). ACSARI:. fanyar. Acsari bor (Heves m. Név-. '—'--^^. ieV^rwm^. l\yr.. n eki: nA^q ^^ki! (Nagy-Kún-. föl-ad:. WM),. 1.. XVI.527).. elad. Hát. a.. mögszóllit ám valaki a hátam föl a szót: Mit bámúsz, az. ÁCSINGÓZ-IK. mint. ott. mög,. ókumláhhr;. oszt így aggyor istenit! (Kis-. apád Kún-Halas Nyr. Vin.42); 2. feladja magát: fölveti magát, följön. Feladja magát a fenékvíz: fölszivárog (Esztergom vid. Nyr. XI.381). Mikor a mély vízbl feladja magát (a ponty, akkor. (Orosháza Nyr. IV.330; NagySzatmár m. Nagybánya Nyr. XIII.527; ácsinkóz-ik Zemplén m. Tállya Nyr. IV.476): ersen vágyakozik, sóvárog, áhí-. Kúnság Nyr. XVI.141. tozik.. 11.40).. rém m. Pápa Nyr.. [Szólások]. Ácser. Túrkeve. Beatta a kézit: meghalt (Szeged Beadta a korsót: megbékült (Veszp-. [Szólások].. Nyr.. [ÁCSEB]. ság,. ;. ;. munkálható.. ACINTOS:. ;. kelyföld. megacéloz (Repce mell. Nyr.. :. vigyorgó (Somogy és Baranya. (Szeged vid. Nyr. IV.168).. Soprony m, Nyr. XIL382).. [ACÉLL], ACHj. :. Tsz.).. ;. Addig ácsingózott az ajtó eltt, míg adnom valamit (Szatmár m. Nagybánya Nyr.. szigonyozzák) (Keszthely. kellett néki. Hermán. 0. Halászat K.).. XIII.527). [vö. kácsingóz-ik].. ACSÍT. :. kiabál, ordít.. Ne. acsíts. ki-ad: férjhez ad. (Moldvai csáng. Nyr.. már ! (Kunság,. Égy. lánijtúikat és kiláttuk. III. 3).. Kisújszállás Nyr. XX.190).. Kiadja magát: kialakul, kiformálómegmutatja az alakját (épület v. bármely más mú) (Zala m. Trje és vid, Bódiss Jusztin). JJc^rji,dja ki magát, mikor készen van (Udvarhely m."''Ny£' TriL472). Kiaggya a magát, csak legyen készönn egésszenn (Erdvidék Nyr. XXI.328). [Szólások].. ÁCSONG {ácsong Palócság Nyr. XXI.418;. XXII. 31) 1. ácsorog, álldogálással tölti az idt (KúnSzent-Márton Nyr. 11.474; Palócság Nyr. XXII. 31; Gömör m. Sajóvölgye, Hanva Nyr. XX.286); 2. rendetlenkedik (Palócság Nyr. XXI.418).. dik,. :. [ÁCSORI], ÁNCSORI: 1. ácsorgó, bámészkodva álldogáló (Székelyföld Tsz.; Arany-Gyulai NGy. .. Csaplár Benedek; Udvarhely m. Nyr. XXI.520; Háromszék m. MNy. VI.316; Gyrffy Iván); 2. illetlenül nevetgél, vigyorgó (Székely-. [lé-ad].. III.417;. föld Kriza).. Leadja a tehén a tejet, mikor fejik. mikor nem az feji, a ki rendesen más vmely okból (Zala m. Trje Bódiss. [Szólások].. Nem ,. I. adja. szokta, V. Jusztin).. lé,. , :. f^î>^.

(24) ;. ". ;. ADABEZKOD-IK— ADD. ADDIG— ADOGAL. ÁDÁBÉZKOD-nC : áldázkodik, fohászkodik, jajveszékel (Udvarhely 1SI?'í^0lré^^yikó mell. Nyr. XVIII.479).. addsza-ide jaccide Veszprém m. Nyr. VI.321 qcé Vas ni. rség Nyr. VII.272; ácédé Vas m. rség Nyr. IV.521 acide Komárom m. Naszvad Nyr. IV.235; Esztergom Nyr. IX.543; Kis-KúnHalas Nyr. XV. 118; Rozsnyó Nyr. VIII.564; ecejde Balaton mell. Tsz. ecejdé Repce mell. Nyr. XX.. AD AJ:. ;. lim-lom (Kecskemét Váczy János).. ADÁL:. ígér.. kínál,. ;. Mit adáltak az ökriért?. 415).. (Bereg m. Munkács, Bereg-Rákos Pap Károly).. ADDIG {addég Háromszék m. Vadr.; adzig Veszprém m. Csetény Nyr. XVIII.374; Fehér. [ÁDÁM]. Ádám-civil: [tréf.] meztelenség. Né jöj hé, vagyok (Székelytllfflíyf;"' met még Ádám-civilbe ". Csallóköz Csaplár Benedek, Nyr. Ekecs Nyr. X.525; Gyöngyös Nyr. XVI.522; Nógrád m. Tolmács Nyr. XV.329; Borsod m. Nyr. VI.462; Gömör m. Runya Nyr. XIX.523; Moldvai csáng. Nyr. in.2. 5; aggyit Palócság Nyr. XXI.311; ággyit Gömör m. Nyr. XVin.455; aggyit Palócság Nyr. VI.466; VII.34; agyíd Palócság Ethnographia III.362).. m. Király Pál. [ADAS].. beadás. : a háló-vetés elkezdése (Szeged Her0. Halászat K.).. kiadás eladás. Ennek a papnak jó kiadása van (Háromszék m. Kovászna Butyka Boldizsár). :. {rádás Föls-Bácska Sárospatak Nyr. XVII.528).. ráadás. Nyr.. [ADÉKONY]. feladókony: magát könnyen föladó (Udvar-. Xn.216. hely m. Gyrffy Iván). [ADJ].. ráadás-név: ragadvány-név, ráadott név. Az egész regiment úgy nevezett: Kancsós. így hívnak,. [adj -végy].. de ez csak ráadás-nevem (Lisznyai K. Palóc dalok 130: Nyr. XIX.140).. ADAZ-IK {ádáz Csallóköz Csaplár Benedek; ádáz-ikYa.% m. Kemenesalja Tsz. ádáz-ik, ádádz-ik Balaton mell. Tsz. ádádz-ik Háromszék m, Nyr, n.521): ersen vágyakozik, esenkedik. ;. ;. \. í. meg-ádádzik. Csaknem megádádzott érte: majd megette a méreg, hogy el nem érte, a mi után vágyódott (Balaton mell. Tsz.) ádáz-bodáz (Csallóköz Csaplár Benedek; ádáziúbódászni Csallóköz Nyr. 1.378) ersen vágyakzik, esenkedik. Mit ádáz-bodázol érte (v. utánna) annyit; nem neked való az! (Csallóköz Csaplár :. Benedek). [vö.. ;. 1.378; aggyig Csallóköz,. xvr"'. mán. 8. 1. \. agyvígyez : 1. a labdázni készül gyermekek vezérei agyvigyéznek, vagyis az aggy (adj) és vígy (végy) szavakat intézve egymáshoz, fölváltva egyegy labdázó társat választanak a maguk csapatjába {A. mondja: aggy! B. feleli: vígy! Erre A. választ maga mellé egy társat. Most B. mondja: aggy! s A. feleli: vígy! és erre B. választ maga mellé egyet. így foly az agyvígyézís, míg a szükséges szám mind a két félen ki nem telik); 2. munka megkezdéséhez sokáig készüldik, a fölött beszélget, szót vált. Né agyvígyézzeték már annyi ideig, hanem lássatok dologhoz! (Nagy-Kúnság Nyr. n.l35).. [ADJAZ] {aggyazni Makó Nyr. IX.377). bodáz].. vígyez. ADAZKOD-IK ersen vágyakozik, esenkedik. Úgy ádázkodik utánna, hogy majd mégvesz (Csalló-. ^ agy-. 1.. :. ^. köz Csaplár Benedek).. [ADÓ].. eladó. [ÁDÁZÓD-IK].. 267):. beló-ádázodik: bele elegyedik. belé (Háromszék m. Nyr. IX.34).. Nem. jobb,. ádázodom. Debrecen Nyr. VII.188; IX.162. leány. Eladó! gyüjön ide, az én tejem így híja a piacon a tejes asszony a szol(eledó. 1.. —. a ki tejet akar venni (Esztergom vid. Nyr. XIX.239) 2. leány-állapot. Vigyázz, rózsám, mett maradhatsz könnyen eladóba: pártában (Háromszék m.. Erdvidék Vadr. 176). gálót,. ;. ki-ádázódik: kivergödik (bajból) (Háromszék m. MNy. VL335 Háromszék m. Szotyor Gyrffy ;. Iván).. kézreadó: lopott jószág átadója (Baranya m.. Ormányság Nyr.. [ADD].. add-ide {adde Nagy-Körös Nyr. VI.423; adi. Nógrád m. Nyr.. IV. 142).. add-sza, add-szi (accasza, accag Háromszék. m. Vadr.; accé Somogy m. Újmajor Nyr. VIII. 140; acci Debrecen Nyr. VIL90; Szatmár m. Nagybánya Nyr. XIII.527; ace Fehér m. Nyr. X.185; aci Esztergom Nyr. IX.543; Kis-Kún-Halas Nyr. XV. 118; Abauj m. Pusztafalu Szádeczky Lajos; Rozsnyó Nyr. Vin.564; ecce Repce mell. Nyr. XX.415; Balaton mell. Tsz.).. VIII.47).. kiadó házi cseléd, Id a tolvajnak eszére adja, mi módon lehet vmit ellopni (Alföld Nyr. IV.329). :. adó-piszkos: [tréf. nép-etimológia] adó-biztos, adó-behajtó (Szentes Nyr. VI. 179).. ADÓD-IK: esik, történik. Ha úgy adódnék: ha úgy esnék, történnék (Székelyföld Kiss Mihály).. ADOGÁL (Mátyusfölde Nyr. XX.262; Nógrád m. Nyr. IV.93; Bars m. Vass József 1841; adigál Udvarhely m. Kiss Mihály; ádogáXíAk: adogáltak.