Az 50 éves magyar távbeszélő 1881-1931

U.I-Ill!!!Ill-IIIIIII-Ill-I'llllllllllIll!IllllllllllllllllliIllllll-lllII.-IIll.-IIIIIIIIIIIIIII'IU-f

IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Az 50 éves magyar távbeszélő 1881—1931.

Le cinguantenaire du service télé—

phonigue hongrois,1881—1931.

A ,,Magyar Posta" V. évfolyamának 5. száma. (Főszer—

kesztő: Alkér Sándor dr., m. kir. postaföigazgató.) Budapest, 1931. 714 oldal.

No 5 de l'annéc V de la ,,M'agyar Posta". (Rédactmr m chef: Alexandre Alkér, direcieur á l'Admi—

nistmtz'ou des Posles.) Budapest, 1931. 714 p.

Résumé. (Je numero imposant de la M ag y a t

Posta (La Poste Hongroise), publié á Iloccasion

du cinguuntenuíre du service téléphonigue de Hon—

grie, offre [,histoire de ce service, écrite par plu—

sieurs uuteurs compétents et illustrée de tableaux réussís.

*

A magyar távbeszélő ebben az évben töltötte

be fennz'tllász'inak ötvenedik esztendejét. A neveze—

tes évforduló alkalmából a "Magyar Posta" szer—

kesztősége páratlanul gazdag, egy egész vaskos kötetet kitevő ünnepi számmal lépett a nagy nyil- vánosság elé. A művet Bud János kereskedelem—

ügyi miniszternek előszava s báró Szalay Gábor—

nak, a posta vezérigazgatójának sorai vezetik be.

kik-

nek írásaiból figyelemmel kísérhetjük a magyar Majd a szakemberek egész sora szólal meg,

távbeszélő fejlődését minden vonatkozásában, an—

nak bölcsőjétől egészen napjainkig.

A távbeszélő életrehozása, melyről Redl Jenőnek ,,A budapesti távbeszélő története és út-

törői" című alapos tanulmányában találunk érde—

kes adatokat, tudvalevően egy magyar ember ne—

vével van elválasztl'iatatlanul egybeforrva, Puskás

Tivadar volt az, aki a Bell által feltalált távbeszélő óriási jelentőségét felismerte s aki a telefon gya—

korlati hasznz'ilbatóságát a alkalmazásának

távbeszélőközpontok

A kül-

földön való elfoglaltsága miatt a magyar távbe—

szélőhálózat Puskás Fe—

rencre bízta, akinek csak hosszas tárgyalások után

gondolatz'tval biztositotta.

megteremtését fivérére,

sikerült az engedélyt megszereznie. Az 1880-ban kiadott okirat végre biztosította az első telefon- hálózat létesítését

Budapesten 1881. év májusában nyíltak meg

az első távbeszelőközpontok, tehát rövid öt esz- Bell—féle találmánynak bemutatása

után. Fővárosunkban már a kezdet kezdetén meg—

lehetős érdeklődés nyilvánult meg a telefon iránt,

s az első évben bekapcsolt 50 főállomás rövidesen megsokszorosodott. A telefonállomt'isok szaporo—

dását Budapesten az alábbi adatok mutatják:

tendővel a

Főállomások

Ev 555591: 321333;

1881 50 —

1890 1.436 0 3

1900 5.040 07

1910 15.020 1-8

1920 26.903 2-9

1930 47.032 4-

A budapesti távbeszélővel kapcsolatban, töb—

bek között két fontos momentumot tart a szerző

kiemelendőnek. Az egyik nagyjelentőségű

mény az 1901. évben történt, amikor a számmal

való hívás vált kötelezővé. Addig ugyanis név sze—

rint történt a felhívás; ezt az állapotot azonban az előfizetők számának állandó emelkedése miatt to-—

656—

vábbra fenntartani nem lehetett, mert akkor a telefonkézelőnőknek már kb. 51300 előtizető nevét kellett fejből tudniok. A másik jelentős Változás.

a főváros távbeszélőjének történetében a telefon automatizálása. Az állomások fokozatos átkapcso- lása az 1928. évvel vette kezdetét s ez az óriási munka körülbelül 1932. év folyamán nyer teljes—

befejezést. Az automatikus telefonközpontokkalt

kapcsolatban megemlítendőnek tart még egy je—

lentős körülményt, az 1924-ben életbeléptetett be—

szélgétésenkinti díjazást, mely az addig érvényben volt átalánydíjazást váltotta fel. Természetes és

általánosan észlelt jelenség, hogy a beszélgetési:

tarifára való áttérés a beszélgetések számának erős

visszaesésével jár. Ugyanez a helyzet következett

be nálunk is, melyről a budapesti beszélgetési for—

galom fejlődését az 1890. feltüntető alábbi.

adatok is tanuskodnak:

évtől

tivi összes Átlagos napi be—v

E V Foallomas beszélgetés szerlngfggsllgígilo—

1890 1.436 9,289.380 12

1900 54040 27,594.000 15

1910 15.020 82334 500 15

1920 26.903 157,113.520 16

1921 28.663 177,853.915 17

1922 30.737 157,066.070 14

1923 32.869 167,9GO.590 14

1924 33.389 64,469.112 529

1925 33.620 GEO/16.724 5481

1926 38.831 76,608.092 588

1927 37.133 90344 287 6'71

1928 40.032 104,474 512 715

1929 431411 119,471.413 754

1930 47032 131,153.4—.35 764 A fővárosi távbeszélt'iszolez'tlat megszervezése—

után meglehetősen lassú tempóban ugyan, de mégis megindult a telefon további térfoglalása s

8. szánr

,-

(

98 —— 1931

a vidéki városokban is igyekeztek a távbeszélő—

központokal felállítani.

sítése után került aztán csak sor az egyes városo—

A városi hálózatok léte—

kat összekötő helyközi vonalak kiépítésére. lirre vonatkozó adatokkal Hajós Pál dr. ,,A távbeszélő

fejlődése számokban" címü tanulmánya nyújt felvilágositást. Ezek szerint 1887-ben, vagyis a postának a távíróval való egyesítése évében kilenc

magánkezelésben levő városi hálózat volt Összesen

1.633 állomással. Az első állami kezelésben levő

helyi hálózat 1890 október 1—én nyílt meg Fiume-

ban, majd ezt követőleg Sopronban és Győrött s 1895—ben 37 városban volt helyi hálózat összesen

8.147 állomással. Az ország távbeszélőhálózalának

további fejlődését az utolsó 30 évben külön kimu- tatás szemlélteti.

A magyar távbeszélőforgalom fejlődése, mint azt Havas Ferenc dr. tanulmányában olvashatjuk,

eltérő más országok telefonforgalmának alakulásá- tól. Magyarország ugyanis hamarabb létesített a

külfölddel helyközi távbeszélő összeköttetést, mint

saját városai között. Az első helyközi összeköttetés 1890. év január I—én nyílt meg Budapest—Bécs kö—

zött s csak ezt követő harmadik évben, 1893—ban in—

dult meg a távbeszélőforgalom belföldi viszonylat- ban is és pedig Budapest, Győr, Pozsony, Szeged, Temesvár és Arad között.

Magyarország szerencsés földrajzi fekvése, mely-

lyel évszázadok óta mint Kelet és Nyugat összekötő

kapesa gyanánt szerepelt, külön kötelességeket is rótt a postaigazgalásra. Ezt a hivatását a posta inté—

zősége mindenkor szem előtt tartotta s technikai berendezések egész sorával biztosította a Keleten

es Nyugaton fekvő országoknak a hazánk területén

át vezető zavartalan érintkezését. E mellett termé—

szetesen súlyt helyezett arra is, hogy Magyarország—

nak is minél több állammal (meglegyen a távbeszélő

útján való kapcsolata.

A távbeszélő útján való nemzetközi összeköt- tetéseink sorát, mint említettük, az Ausztriával 1890-ben létesített kapcsolatunk nyitotta meg.

1900—ban Bosznia-Hercegovinával és Németország—

:gal, 1914-ben pedig Szerbiával, Bulgáriával és Ro—

mániával is érintkezhettünk távbeszélő útján. A

háború után nemzetközi telefonkapesolataink egy

időre meglehetősen szűk körre korlátozódott., amennyiben 1920-ban mindössze Ausztriával és

Németországgal tartottunk fenn érintkezést, Lassan—

kint azonban ismét javult a helyzet s 1024-ben már Cseh-Szlovz'ikii'ival és Jugoszláviával is megvolt a

kapcsolatunk, 1927—ben hét állammal, 1931—ben pe-

dig 35 állammal és 5 óceánjáró gőzössel állottunk telefonon összeköttetésben.

a kötet Puskás Tivadar zseniá—

a telefonhírmondóról is. mely—

és fejlődését Glázer .lenő cikké-

Megemlék ezik

lis találmányáról,

nek megszületését

ből ismerhetjük meg. A feltaláló több, mint 30 év- vel megelőzte a szórakoztató hírmondó által meg—

valósított gondolatot, mert találmányával lehetővé

tette, hogy a mikrofonba mondott szavak vezeték útján egyszerre többszáz, vagy ezer, illetőleg mind—

azokon a helyeken, megfelelően felszerelt hallgatom—rendezés volt, hallgathatok legyenek. A te-

ahol

lefonhirmondó működését 1894—ben kezdte meg s

folytatja még a mai nap is. Előttzetőinek száma a következőképen alakult:

1894 700 § 1915 2.821

1900 6.437 ; 1920 5.774

1905 3.440 ' 1925 4.565

1910 5.477 ) 1930 9.107

A kiadványban felhalmozott érdekes és érté—

kes adatok vázlatos ismertetése után meg kell még

emlékeznünk a kötet többi munkatársáról is.

A budapesti hálózat háború utáni átépítésével

Terstgánszla) Ákos ismertet meg bennünket, a hálózatépítés műszaki fejlődéséről pedig Rimótzy Mihály és Aigner Dezső cikkei szólnak. Kacziány Géza dr. a telefon úttörőiről, a Puskás testvé-

rekről közöl érdekes intimitásokat. Nagy Sándor dr. a magyar távbeszélőjog fejlődését és mai hely—

zetét ecseteli, a távbeszélőközpontok fejlődéséről Lédeczy Sándor és Fodor Gusztáv cikkei szólnak.

Sándor a távbeszélő üzleti és kezelési sza-

Véghely Dezső a

Lőrinc

bályainak fejlií'rdéséről, magyar

telefon és a hazai ipar közt fennálló kapcsolatról értekezik. Tichtl György a távbeszélő- központok épületeit mutatja be, Szakáts Károly dr. a helyi távbeszélőhálózatok díjszabásánöl, Gimmne Ottónak a budapesti helyközi távbeszélő—

központokról vannak érdekes mondanivalói. Eze-

magyar

ken kívül még Muttmzovich Géza, a budapesti auto—

mata távbeszélőközpontok különleges berendezései—

ről, Koczka László a távbeszélőkészülékek fejlődé- séről, Henrz Lajos (ir. a tz'ivbeszélőszakoktatás és

irodalomról, Gyüszíi Dénes a különféle távbeszélő—

és

villamosjelző—berendezésekről;

Tamási

Lajos a

távbeszélő alközpontok fejlődéséről, Lőrinczy Gá—

bor dr. a távbeszélő különleges szolgálatairól s vé—

Szilárd Béla számolnak be.

giil dr. a távbeszélő szaknévsorról

Ez a lehetőség szerint rövidre fogott ismerte,

lés és a munkatársak névsora mindennél beszéde-

sebb bizmiyítéka annak. hogy a mű összez'tllitója

milyen hő és értékes anyaggal szolgál az olvaső

mindezekhez hozzát'űzziik nak. S ha

sok sikerült illusztrációt. ami a kötetet díszíti. azt még azt a

joggal hogy a ,,Magyar

módon és maradandó emlékkel tin—

hisszük, mondhatjuk.

Posta"

nepelte meg a magyar távbeszélő t'élszázados ju-

bileumát. V. J. dr.

méltó