]. szám.
_52— 1929
A közforgalmú távolsági vasutak épitési hossza Magyarországon az 1927. év végén.
Longueur de construction des chemins de fer dh'nlé—
rét général en Hongrie, fin 1927.
Longueur des ligms _____
Megnevezés —— Désignation 2 55 33343;
4 9- 4 Wü
aal—ak hossza
km—hen
"§, . ,; N en kilometres
!. Fővasutak — Lignes principales 1. M. kir. államvasutak tulajdon vona- lai —-,Lignes des chemins de fer
de l'Etat .. .. .. .. .. .. .. 29478 8879 2. Társasági fővasntak —— Lignes
princ,-ip des Compagnies.. 775'8 12'5 Fövasutak összesen
, Total des lignes principales 3.723'6 900'4 ll. Helyi érdekű vasutak
Lignes dlintérét local
a) Önálló kezelésben— enpropre 757-1 94-5
régie .. .. .. .. .. .. ..
b) Idegen kezelésben —— en régie
d'autres . . . . .. . . 4.088'0 10'5 Együtt ———— Ensemble 4.845'1 1050 e) A máv. tulajdon helyiérdekű §
vasútjai —— Ch. de fer dün- térgít loc. (les Ch. de fer de
l'Etat .. .. .. .. .. .. 108'5 ——
Helyi érdekű vasutak összesen
Total des lignes d'inte'rét local 4.953'6 105'0 Fő és helyi érdekű vasutak ösz- ,
szesen __ Total (les lignes prin— §
cipoles ot d'intérét local .. .. .. 18.677'2 1.005'4
vasuti vonal jutott. Az új határok megvonásával ugyanis az ország hegyvidékeit elvesztettük, ahol köztudomású, hogy természeti akadályok miatt csak igen nagy anyagi áldozatok árán vezethetők a vasuti vonalak s éppen ezért gyérebb volt a há- lózatunk. Kedvezőbb jelenleg a kettősvágányú vo- nalak aránya is. A trianoni békeszerződés aláírása előtt 609, jelenleg pedig 11'6%—a volt a hálózatnak
kettősvágányú pálya. ,
Magyarország távolsági forgalmú vasutainak építési hossza az 1927. év végén 8.677'2 km volt. A vasuti hálózat 80 vállalat tulajdonában állott s a vonalakon a forgalmat valójában 13 vállalat bonyolította le. A vonalaknak 42'9%—a esetta fő- utakra, mig a többi részen különböző helyi ér—
dekű vasutak közlekedtek. Tulajdon szempont- jából a fövasuti vonalaknak körülbelül három—
negyed része a MÁV. tulajdonában állott, a helyi érdekű vonalaknak pedig 2'2%—a volt a MÁV;
birtokában. Végeredményben tehát az ország vasuti hálózatának 35'2%-a volt állami tulajdon.
A kezelést, vagyis a vasutak üzemének vitelét te—
kintve a fő vasuti vonalaknál a saját vonalaival együtt a MÁV. 30145 km hosszú vasuti hálózat fenntartásáról gondoskodott, ami a fő vasuti vo- nalaknak 81'0%—át teszi. A helyi érdekű vasutaknál pedig a tulajdon vonalaival együtt 4.093'0 km hálózat volt a MÁV. kezelésére bízva, vagyis a helyi érdekű vonalak 82'6%—a. Az ország egész vasuti hálózatának tehát 81'9%-át, a kettősvágányú vonalaknak pedig 89'4%—át a MÁV. tartotta ke—
zéhen.
V. J. dr.
III-lll-lnunll-lIll.-lllllIl-lllunicum-nnnnul-unun-u-v-u-l-ll-llllnlnllll-lIl-lul'o-cu ...__.._._...___._______..._._.__..___.____"
IRODALMI SZEMLE
tonna.-l.;
Könyvísmertetések.
Chronigue de limes.
Pásztor Mihály: Az utcai közlekedés Budapesten.
; Michel Pásztor.'La circulation a Budapest.
Statisztikai Közlemények (szerkeszti: lllyefalvi I. Lajos dr.) 55. kötet (!927) 4. szám. Budapest, 51 oldal. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications statistigues rédige'es par le Dr I. Louis Illye- jawz Vol. 55 (1927), No 4.13udapest. 51 p. Edition du BM—
rmu slaizsticpm (Ir la m'lle de Budapest.
He'sume', (Jet ouvmge de M. Michel P á s z t o r, l'écrivain connu, expose en détail Ie développement ot llélat actuel de la circulation () Budapest dont seals des articles sloccupérent jusgu'ici. Tandis gue de 1910 ú 1926. la population a mlgmenté de
9'6%, le nombre des parcours pour un habítanl siest élevé de 55'2%. Les tramways, gui ont assuré 9470 de la circulation, ont transporté en moyenne
760000 personnes par jour:
al:
Azok a problémák, melyek a nagyvárosi for—
galom megfelelő lebonyolításából adódnak, komo- lyabb formában nálunk csak az utóbbi években kezdtek jelentkezni. Napjainkban pedig már ez a helyzet a közlekedés zavartalan menetének biz- tosítására s ezzel kapcsolatban a forgalmi balese—
tek elhárítása a legfontosabb és legsürgősebben
1. szám.
___53_ 1929
megoldandó feladataink sorába került. Ennek a kérdésnek külföldön már tekintélyes szakirodalma van. Örvendetes, hogy az utca forgalmának meg—
felelő szabályozása érdekében írott cikkek és ta—
nulmányok újabban hazánkban is mindig gyak- rabban látnak napvilágot s irodalmunk ebben a te—
kintetben már több igen értékes munkával dicse- kedhetik. Méltóan sorakozik ezek mellé Pásztor Mihály előttünk fekvő munkája. mely hazánk fő- városának, Budapestnek utcai közlekedésével fog- lalkozik
Művet hét fejezetre osztja. Beveztőjében fel—
fedi azokat a körülményeket, melyek a jelenlegi erősen megélénkült utcai forgalomhoz vezettek.
Megemlíti itt a lakosság szaporodása mellett a la- kásforgalom megkötöttségét, mely a lakosság zö- mét megfosztja a megfelelő lakás kiválasztásának lehetőségétől és sokakat arra kényszerít, hogy tá- volfekvő munkahelyét a forgalmi eszközök segítsé—
gével kénytelen felkeresni. Külön fejezetet szentel a lófogatú járművek helyét elfoglaló automobilok—
nak és motorkerékpároknak, melyek gyors iramot visznek bele az utca forgatagába, Következő feje—
zetében nagy vonásokban képet fest a jövő nagy- városáról, majd rátér Budapest utcai közlekedé- sének általános ismertetésére.
Az ötödik fejezetben a főváros forgalmáról készült statisztikai adatok felhasználásával részle—
tesen foglalkozik Budapest utcai forgalmának ala- kulásával. Három grafikon segítségével mutatja be a közúti vasutak és a Budapesti Helyi Érdekű Vas- utak utas forgalmát. A grafikon az 1918. évi szep- tember hó l-től 1919. évi január hó 15—ig terjedő időszakot öleli fel s ezzel igen érdekes bepillan- tást enged az akkori forradalmi, zavaros viszo—
nyokba, melyek teljesen felforgatták a közlekedés megszokott képét. A mai Budapeströl megállapítja, hogy 191046] 1926—ig lakosainak száma 9'6 szá- zalékkal nőtt, viszont az egy-egy lakosra eső uta- zások száma 55'2 százalékkal emelkedett. Az autó- buszok esak az utolsó két évben vesznek részt a forgalom lebonyolításában, úgyhogy 1926—ban a tö- megforgalom 94 százaléka a villamosvasutakra esett, melyeknek napi átlagos utasforgalma 765.000 körüli volt. Számos térkép segítségével illusztrálja
azokat az adatokat, melyek a villamosok utasai-
nak útirányát mutatják s külön foglalkozik a fő—
városi villamosforgalom főbb gócpontjaival is. Ki—
terjeszkedik a Duna két partján fekvő városrész- nek, Budának és Pestnek egymással való forgalmi kapcsolatára, majd rátér a helyi érdekű és távol- sági vasutakra, melyek a nehéz lakásviszonyok folytán a fővárost környékező községekben elhe—
lyezkedett kenyérkeresők és tanulók ezreit szál- lítják Budapestre. Az utolsó két fejezetben a viteldíj kérdésével s a bemutatott adatokból levonható ta- nulságokkal foglalkozik, nem feledkezve meg az
utcai közlekedésnek egyik fontos kérdéséről, a for- galmi balesetekről sem.
Az avatott kezű író tollából kikerült munka mindenki részére tanulságos olvasmány.
V. J. dr.
Thurzó Nagy László: A vidéki sajtó.
Ladislas Thurzó Nagy: La presse r é g i 0 n a le.
Miskolc, 1928. 140 lap. 140 pages.
Résume'. Bien gue, en raison de la centrali- xalion de la vie intellectuelle hongroise, les 8 ou 10 grands guotidiens budapestois soient toujours supe'rieurs, pour la teneur et le nombre des pages, á la presse régionale, celle-ci a fail ces derniers temps de grands progrés. On pourra se renseigner large- menl lá-dessus par le livre de M. Ladislas T)! u rz ó Nag y, dont les documents sont dús en partie d une enguéte faite par llauteur depuis Ie recense—
ment officiel, exécuté au de'but de 1926, des pério- rlirlues de Hongrie. Diaprés les chifires présente's par l'auteur, le nombre des périodigues régionaux (journauac et revues) s*élevaíl de 316 au de'but de 1926 d 377 au de'but de 1928; la grande majorite' en était hongroise; on ne trouvait guc 7 périodigues allemands en 1926 el 8 en 1928. Le nombre des périodigues de Iangue hongroise a énormément (lí—
minué dans les territoires détachés de la Hon—
grie. Le territoire annexe () la Roumanie nien a plus
(rue 47 contre 210 au commencement de la guerre;
celui transféré () la Tche'co-Slovaguie, 25 contre 118 en 1914; celui incorporé au Royanme S. H. S., 5 contre 51 ezt 1914.
*
Alig van ország —— legalább is az európai kul—
túráliamok sorában —— ahol a kulturális élet any- nyira az ország fővárosában koncentrálódnék, mint
Magyarországon. Áll ez elsősorban a sajtókultu- rára. Karakterisztikus erre, hogy a fővárosban megjelenő 8—10 nagy napilapot tartalom és ter- jedelem tekintetében vidéki újság nem tudta meg- közelíteni,
A vidék azonban nagy előrehaladást tesz újab- ban 5 ma már vannak vidéki városainkban is jól szerkesztett napilapok, amelyek nagyobb területre, esetleg több vármegye területére kiterjedően kez- dik nélkülözhetővé tenni a fővárosi sajtót.
A vidéki sajtó emez újabb állapotáról és fel—
emelkedéséről írt könyvet a szerző s már maga az a körülmény, hogy a vidéki sajtóról elkülönítetten is lehet és érdemes könyvet írni, mutatja a vidéki sajtókultúra nagy haladását.
Hogy a könyvvel e helyen foglalkozunk, an—
nak oka, hogy a szerző a vidéki sajtó minden vo- natkozású ismertetése során igen bőven tárgyalja a sajtóviszonyokat statisztikai szempontból is, saz
1926. év elején történt hivatalos statisztikai adat;
