Vállalati mellékprofilok befolyása a tervteljesítésre

*SZEMLE

1 035

veges éntéikelések még nem voltak elég tö- mörnek és iogallmazásnk nem elég világos.

Végeredményben a bábolnai tanulmányút sok hasznos ismerettel gyarapította a Köz- ponti Statisztikai Hivatal Felsőfokú Isko—

lája hallgatóinak tudását és egyúttal a gaz- daság statisztikai munkáj ának hiányosságait

lis felfedte. Helyes lenne, ha az elmélet és gyakorlat egységének kialakítása érdekében a Felsőfokú Iskola hallgatói a lehetőséghez képest minél gyakrabban látogamnának el egyegy üzembe vagy állami gazdaságba.

Rózsa Béla

Vállalati mellékprofilok befolyása a tervteljesítésre

Váll—alatainknál igen gyakran előlordul, hogy olyan tevékenységet látnak el, amely

"távol áll a vállalat főpiroiiljától. Nemcsak

ipari vállalataink végez-nek paroiiljukba nem vágó, attól távoleső ipari jellegű mun- kákat, hanem ipari vállalat— kőzliekedésl és építői-pari tevékenységével, kereskedelmi vállalat ipari jellegű tevékenységével, köz—

lelke—dési vállalat építőipari jellegű tevé- kenységéveil is találkozunk.

A tervezés jelenlegi metodikájából folyik, hogy ezeknek a me—lléktev—ékeny- ségeknek tervezésére az építőipartól el—

tekintve — ezidő-szerint nincs mód. Az ipari vállalatok például közlekedési tevé—

kenységük teljesítményi értékét nem terve- zik. Ezzel szemben a közlekedési tevé- kenységgel foglalkoztatott létszám az ipari tevékenység munkaügyi tervében és beszá—

molójában jelenik meg, terheli tehát az ipari tevékenységet még akkor is, ha az összköltség szempont-j ából ez kiszűrhető.

Azokra: próbálkozások, amelyek például ipari vállalatoknál a közlekedési tevékeny- ség külön; tervezésére és számbavételére irányultak, nem vezettek sikenre, mert a viszonylag kisebb súlyú közlekedési tevé—

kenység elkülönítése azt eredményezte, hogy a teljes termel—és számbavétele, a béralapglavzdálkodiás ellenőrzése nehézkessé vált, az önköltségi elszámolások elkülöní- tésénél további problémák vetődtek fel, 'követ'kezéskép célszerűnek látszott vissza—

térni arra az általános álláspontra, hogy . az ipari vállalat csak ipari tevékenységére és esetleg a külön építőipari tevékenységre készít tervet és beszámolót.

Kétségtelen, hogy népgazdasági szinten

— .a kis volumen következtében — a kér—

dés nem nagy jelentőségű. Mivel azonban mi a: vállalati tervteljesitést vizsgáljuk elsősorban, a vállalati adatokat pedig a me'llékuprofilnak minősülő tevékenység lé- nyegesen befolyásolhatja, szükségesnek mutatkozik, hogy a vállalati elemzés során

a főpzrofiltól eltérő vállalati tevékenység—

adatalit a vállalat munkájának megítélés—é-

nél tekintetbe vegyük. '

Természetesen az ipari vállalat is vé—

gezhet olyan ipari tevékenységet, amely nem vág profilba. (Tehát iparvállalatnál ipari tevékenység is lehet a prof—ilrtól el- térő.) Ilyennek kell minősítenünk általá- ban a vállalat saját kezelésben végzett beruházásait és felújításait. A texti'lgyárak—

nak, cmkork—agyánaknak, öntődélknelk, tégla—

gyár-aknák a megfelelő gyártmányok elő- _

állitása a célja, ez képezi iőpvrofilját.

Ha valamely okból saját vállalkozásban végez bizonyos beruházási vagy felújitási

munkákat, ez már eltér főp'rofiljuáftól. Ente

pedig" igen gyakran van példa, aminek több oka van. A vállalatok sok esetben nem tudnak határidőre kivitelezőt kapni; speciá- ll—s (munkák esetében a vállalat dolgozói

megnyugtatóbban elvégeznek egyes munká-

kat, mint idegen vállalatok, stb.

Az igy elvégzett munkák azonban mind termelékenység, mind pedig béralap szem- pontjából jelentősen befolyásolhatják a vállalat tevékenységét és kihatással van- nak a iőprroiil önköltségére, sőt esetleg a gyártmányonkénti önköltségre is. —

A legtobb vállalatnak van kisebb—nagyobb javítóműhelye. Ezeknek eredeti rendel- tetése a; vállalat gépeinek karbantartása.

Ezen túlmenően azonban sok esetben a vállalat egyes beruházásait és felújítá- sait is elvégzik. Ipar'válll'alaltalink eseté- ben m-ind gyaknabban fordul elő, hogy jnafvítóműhelyeiket bővítik és ott olyan munkákat is *kiviteleznek, amelyeket koi aábban idegen vállalatoknál— végeztet—

tek el.

Miként befolyásolja ez a tény a vállalat termelékenységét, béralapgaizdálkodását és * önköltségét?

Tegyük fel, hogyavállalatnál —- aupéldal egyszerűsége kedvéért — a bázisidőszak—

ban javítóműhely egyáltalában nem volt.'

"1036

Minden javítási (munkát kiadtak idegen műhelyeknek. Ez a helyzet azonban nem volt tovább fenntartható. A vállalat mind—

jobban rászorultxsaját gépjavító műhelyre és végül is 30 tővel dolgoz-ó ilyen műhelyt létesített. Itt egyelőre kizárólag karban—

tartás—i munkákat végez, amelyek termelési értéket vállalati szinten nem jelentenek.

A termelékenység a vállalatnál a bázis-

időszakban a következőket) alakult:

Teljes termelési érték (1000 Ft) ——

Munkáslét'szám —— —— —— -—— —— — 500 Egy főre eső termelési érték —— —- 12000

A srákövet'kező időszakban —— feltéve, hogy az ipari termelés tenmele'lkenyeégi viszonyainak változásait figyelmen kívül hagyjuk —— a vállalat termelékenysége lie-1—

(tétlenül romlik, mert hiszen 30 főnyi olyan munkavállalót állított be, akik vállalati szint—en xtlenmele'si értéket nem lpinondruikál—

nak. Termeszetesen a termelési értéket még sok egyéb is befolyásolhatja:- a válla—

latok egymás közti kooipearációjánaik válto- zása, szervezeti változáisok stb. Itt azon- ban csak a mellékproiilok hatását vizs—

gáljuk.

§; : E Egy főre eső '; u.. 95 termelési érték

Időszak ?: E % o § '; ——————

: k 4—9 0 4- -_

a, () _:— ,-. : .3, Ft a bázm ) B*" av 2" %-ában

Bázisidöszak. . 6 000 I 500 12 000 100 Tárgyidőszak . 6 000 [ 530 11 320 94,3

A termel—ékenység tehát a műhely sze- mélyzetének beállítása néven 94.3%-ra

esett vissza.

Még nagyobb mértékben romlik a vállalat bér-hányada, illetve a tárgyidőszak teleme-

léeének bérigényessege. A javítómű'helyben

ugyanis nagyrészt szakmunkások dolgoz- naök. A vas- és faipari szakmunkások magas bérosztályba tartoznak, alapbérük általá- ban magasabb, mint a: vállalat egyéb ipari munkásainak átlagos alapörabére. Ennek következtében a vállalat átlagos alapára—

bére emelkedik, tehát nemcsak a létszám amányában, hanem azon túlmenően emel—

kedik a berigényeisse'g.

Ez a változás .a vállalatnak a termelé—

kenység és a 'b-éralangazdálkodás tekin- tetében tehát [kedvezőtlen, de feltétlenül kedvező abban a vonatkozásban, hogy javí—

tási, kambant—artási munkáit saját hatás-

SZEMLE— ;

körében és saját kívánságai szerint végez-

heti el. "Ennek pedig végső fokon arter-

mel-és'ben is meg kell mutatkoznia.

A vállalatnál így felállított javí—tóműhely munkája azonban általában nem korlátozó-

dilk a: javítási munkákra, hanem —- ha megfelelő felszerelés és szakmunkás ren- delkezésre ,áll — a; lelrújíytáSOk egy részét, sőt a beruházá-sok egy részét is saját- maguk végzik el. Ilyen értelemben tehát a javítóműhely olyan produktív űzemnésezé -—

válik a vállalaton belül, amely vállalati

szinten is termelési értéket állit elő. A

vállalat szempontjából tehát az így önkeze- lesben végzett munkák a termelékenységet javítják, feltéve, hogy azok céljára nem alkalmaznak újabb munkavállalókat), hanem a tervszerű megelőző kanbantairtás ketre- tében, vagy egyébként, az üzem beruhá—

zási tervének megfelelően a műhelyek végzik a felújítási vagy beruházási mun- kákat.

Az előző példára visszatérve, ez esetben,—

úgy alakul a helyzet, hogy a m-unkáelé'tszrám ugyan EDO-iról 530—ra emelkedik, azonban a termelési érték is emelkedik; éspedig azoknak a- munkáknak értékével, amelyek fel—újításnak vagy beruházásnak számi-ta- nalk (és amelyeket a műhely saját személy—

zetével Végzett el. Tegyük fel, hogy ezek összege 100000 Ft. Ez esetben:

§ A . ,. Egy főre eső

m 3 E ;; § termelési érték

Időszak _o Eü c :: :;

;: 5. .t.- o .: u .

o oan-o 5.5) Ft a báZIS

H " V E " %—ábzm

Bázisídöszak. . 6 000 e 500 12 000 100

Tárgyidőszak . 6 100 530 11 509 959

A javítóműhelyek személyzetének, ilyen módon, létazármiszaiporitás nélkül végzett felújítási-beruházási, tehat termelési érté-

ket jelentő munkája a fentiek szerint emeli

(a termelékenységet.

Vállalataink azonban sok esetben nem ilyen módon végzik el saját ;rezsizs beruhá-

zásaikat es felújítáeaikat, hanem úgy, hogy

annak céljaira külön munkavállalókat is alkalmaznak. Ilyen esetben már más iszem- pontból kell megítélnünk, hogy a vállalat

termelékenységet mennyiben befolyásolja

a saját rezsis munka elvállalása. —

ilyen esetekben az ("m-kezelésben végzett, a váll-alat profiljába nem vágó munkák úgy

foghatók fel, mint egy újabb gyártmány

SZEMLE 1037

előállítása. A termelékenységet tehát Többször előfordult a közelmúltban

épúgy befolyásolja, mint a gyártmány- — különösen vidéki vállalatoknál —, hogy

összetétel változása.

Tegyük itel, .hogy .a fenti példában, ahol a negyedéves termelékenység egy főre számítva- —— váll—alat profiljába vágó tevé- kenységnél — 12000 Ft, tehát átlagosan 4000 Ft,

munkáit a vállalat saját! munkavállalóival ikívánja elvégeztetni. A munka időtartama 3 hónapi, értéke 750000 [Ft, elvégzéséhez *a vállalatnak 100 főnyi személyzetet és setgéd'mnmkást kell beállítan'ia. Ennek 'a munkának a (termelékenysége tehát csak 7500 Ft(tő) negyed-év.

A vállailat termelékenysége tehát a kö- vetkezőkép alakul a- megszokott ipari tevé- kenys—éggel szemben:

Egy főre eső

"53 A

% ME Ég termelési érték Megnevezés § 15558 % $);

'; Sí: .— 53 Ft a bázis E—t " a V 5 " %—áhan

Profilba vágó ipari tevékeny-

ség ... 6 000 500 12 000 100

Beruházás !

(szerelés) . . . 750 300 7 500 62,5

Összesen. . l s 760 600 11 250 93,8

A válla llaot termelékenységi mutatóját behát a saját rezsilben végzett beruházás 6,2% nal rontotta, mert munkaigényesebb termelés felé tolódik el; (a tennyel—és össze- tétele. Fordított eset áll be akkor, ha ala- csony meorme'lékrenységlgel dolgozó üzemek végeznek saját beruházást; ilyen esetben .a beruházás saját kivitelezése a termelé- kenységet ijc'avitja. A vállalati tevékenys-ég tenmeléke-nységének elemzésénél .az ilyen jelenségekre feltétlenül ki kell térnünk mert különben az összehaisomlíthlartóságot , zavarják az újonnan bekapcsolódott mun- tkálk. Sok esetben magyarázatot .ad (a ,,szol—

egáltaxtások" tervének túltexl—jes'itésiére az,

hogy ezek emunka- és bérigényesség kisebb,

mint a vállalat alapvető tte-rmelékenységéé, a vállalat szempontjából ltehát termelékeny—

ség és béralap szempontjából kedvező, ha

van ilyen jellegű munkákat saját közegeivel

végezteti el. Az elemzés során .a szolgá]—

tatásokna fordított óránk és bérek kiszűrésé—

vel könnyen megállapíthatjuk az alapvető tev—ékenység termelékenységi és bé'rfelh-ausz—

nálálsi adatait.

egy új üzemrésiz gépi szerelési—

.az ottani Belsped—kinrendeltség .a fuvarozá—

sok bizonyos fajtáit megszüntette. A tuva- irozási tevékenység ellátásáról tehát a vállalatnak saját eszközeivel kellett gon—

doskodnia. A múltban ezek .a fuvarozási munkák, mint pl. a vállalat gyártmányainak kiinvafroza'sa ta vasútállomása, idegen szál—líctiők számlájak—ént jelentkeztek, az ön—

lköltiség'et terhelték, de nem befolyásolták a vállalat létszám- és *biérallxapgazxdál'kodxá- sát. Most ellenben vbéralap'felhansználás jelentkezik anélkül, hogy [amögött ter- melési énték volna. Telrrmelliékenységi vonat—

lkozásban .a vállalat annyiból , javíthat a helyzeten, [hogy az így foglalkoztatott dol—

lgozókiat mint nem ipari alkalmazottakat jelenti, feltéve, hogy azok ténylegesen el- különíthetők ,az ipari mun—kán dolgozóktól.

Béralnap vonatkozásában azonban még ez sem változtat tat helyzeten.

*

Vizsgáljuk meg, miként befolyásolják ezek a .mellékprotil-jelllxegű munkák a válla- ílati önköltség alakulását. Ennél .a kérdésnél is meg kell lkültönsbőztemnünlk azokat .a pm- iiltól eltérő munkákat, amelyek

a) termelési értéket, vagy ia vállalatnak megtérülést (pénzügyi bevételt) nem jelen—

tenek, movábbá

b) a termelési értéket vagy (ha nem ipari jellegű tevékenység) pénzügyi ered- ményt, lbevéte—l't jelentő munkáikat, amelyek

tehát zköltségv—ise-lő'k—énit jelentkeznek.

Az első csoportba tartozik ——- miként az előzőkben leirtuk —-—- ha a vállalat gép—

, műhelyt létesít, allol jav—ítási munkáikat vég-eztet, amely-ek telrzmre'rlési értékként nem vehetők számba válla—lati szinten. Ez eset- ben .a gépműhe—ly személyi és dologi kiadá—

sai az üzemi eredményt terhelik; ezzel szemben természetesen nem jelenik meg nai korábbi idegen, külső szállító (javitó—

váfllaflalt) számlája. Az önköltségi sor tehát :alkzk—e'n—t fog megváltozni, hogy a különféle költségek között szereplő "idegen szállítlás"

munkabérként és anyagként fog jelentkezni.

Az összes ráfordítás annyival lesz a régi helyzettel szemben kedvezőbb, vagy ked—

vezőtlwuenebb (lamennyivel olcsóbban vagy drágábban fogja a vállalat saját műhelye a javítási tevékenységed! ellátni

¹⁰³⁸

Másként áll azonban a helyzet a költség-- viselők'ént jelentkező — :a vállalatnak meg-' térülő —— teljesítménynél. Ennek tárgya- lása előtt (tisztáznunk kell a: ikőltségtelosz—

itásnak az önköltségi statisztikát ls lénye- gesen befolyásoló azt az alapelvét, hogy a) a közvetlen költségeket l-eltéwtlenül közvetlenül kell elezámolnunk,

b) a közvetett (általános) költségekkel pedig az igénybevétel ..airányáxbian kell a

költségviselőket tethelnünk.

Ezzel el kell érnünk azt, hogy minden gyártmány, illetve minden költségviselő valóban annyi költséget viseljen, amennyi előállításával kapcsolatban a vállalatnál tényleg felmerült.. Ehhez tal ielosztáshioz meg kell keresnünk az iáltauliánm (költsé—

gekre alkalmazható, legigazságosa-bbn—ak

látszó vetítési alapot. Az iparban általában a szűkített gyártási önköltség szerepel ilyen tekintetben, mint leginkább haszná- latos vetítési alap. (Magában ngla'tjlal a közvetlen költségeket és a műhelyi általá—

nos költséget.)

' vesznek

Vállalatain'k a pfoa'iljukbsa nem vágó tevé-

kenység l—ebonyolításáira,_ rendszerint nem' ,_

igénybe oly külön szervezetet,

iannerlyn—ek költsége az általános költségek között jelenik meg. Ha igényel is például

a létesített 30 személyes gépműhely 1—2 olyan személyt, akinek bérét az általános költségek között számolják el. Ez nincs arányban azokkal a munkákkal, amelyek termelési értékként megjelenne—k. Az általá—

nos költségek összege tehát —— kisebb ingadozásoktól eltekintve —— ugyanaz mamád. Ezzel szemben jelentkezik egy új :költségviselő, [amelyre ——- éppen .az igaz-

ságos költségelosztás elvéből és a szűkített

gyártási önköltségnelc vetítési alapként

való alkalmazásából kifolyólag ——! az álta—

lános költségek egy részét ráterhelj-ük.

Ezt a mészt egyébként 43 főprotilhoz tartozó termékek viselték volna. Ezt a következő példán fogjuk világosan látni.

* Egy adott időszakban egy vállalat köz—

vetlen, költségei a- követikezőkvép alakulnak

(ezer forintban):

,

B—tex—mék

Megnevezés A-termék Összesen

Közvetlen anyagköltség ... 2 000 500 2 500

,, munkabérek ... 1 500 800 2 300

,, munkajár. és közterhei ... 270 414 414

Műhelyt általános költség ... 500 250 750

Szűkilelt gyártási önköltség ... 4 270 1 695 5 964

Gyári általános költség ... 720 280 1 000 Igazgatási és órt. költsé-g ... 1 440 560 2 090

Önköltség I. ... ,... 6 240 2 534 8 954

Az általános költségeket a szűkített gyár—

tási önköltség arányában (72—28%) tetr-

* heltüik A illetve B termékre.

.A termékekre vonatkozó önköltség vál- tozatlan alakulása mellett vizsgáljuk meg, miként alakul a vállalat önköltsége, illetve költs—égtelosztása abban az esetben, ha új iköltsve'gviselő, tegyük fel a gépmííhely megtérülő teljesítménye kapcsolódik be.

Példánkban a vállalat gépműhelye a vizs—

gáit időszakban 700/m Ft termelési értéket ért el.

Az igazságos köl—tségelosztás elve azt ki-

vánja, hogy ha új költségviselő jelentkezik

(jelen esetben a gép-műhelytermel—ési ér—

'* té'ket is jelentő tevékenysége) úgy azt is vészeltess—üik az általános költségekből/Az általános költségek telosztási alapja általá- ban a: szűkített gyártási Önköltség, namely- ből kiindulva jelen esetben [az általános költségek 7,l%-át kell -a gépiműhelyneyky mint *költségvisel'o'nelc viselnie. Elképzel- hető temészetesen más vetítési alap is, de , akkor is bizonyos hányadot a gép-műhely

által előállított gépipari termékeik, vagy az

elvégzett szolgáltatás visel.

SZEMLE

1039

Megnevezés A—termék B—tcrmék Gépműhely Összesen '

Közvetlen anyagköltség ... 2 000 500 100 2 600

,, munkabérek ... 1 500 800 200 2 500

,, munkajár. és közt. ... 270 144 36 450

Műhelyt általános költség ... 500 250 100 850

Gyártási különköltség ... -— —— 20 20

Szűkíiett gyártási önkö ség ... 4 270 1 694 456 26 420

Gyári általános költség ... 665 264 71 1 000

Igazgatási és ért. költség ... 1 330 528 142 2 000

Ónköllség I. ... 6 265 2 486 669 9430

vállalataink túlnyomó lrészéné—l az a kö—

rülmény, hogy gépxműhelyük termelési értékként vállalati

munkákat végez, nem jelenti azt, hogy az általános költségek lényeges emelkedés-

ye'l (kell számolni. Az általános költségek felosztásánál tehát a gépfműhely, ilyen

tevékenységének jelentkezése révén olyan

kö'ltségvivsetlő lép be .a lkől'bs'égfelosztásba,

amely—t ,,elvitszi" .a! proliil-gyáttmányokra első példánk szerint első általános költségek

egy részét. (Az A-taetr—mrékrre eső önkölt-

ség 6480 Ftaról 6265 Ftra csökkent.)

Hlal a vállalat őnkezelésí építőipari tne- crüházásokat vagy felújításokat is végez, akkor a fenti második ttáblázatunkban fog—

laltakhoz hasonlóan még egy költségvisel'o' jelentkezik, ami az r—A— és B-tertmé'ketkre eső felosztott általános költség összegét tová—bb csökkenti—.

Ez azonban nem csupán a globális ön—

költsége—ket befolyásolja, hanem a felosz- tott költségekkel dolgozó utóka'luláeió egy—

ségkölts—égeít is. Végeredményben tehát a meillékpzrofi'lok bekapcsolódása az önköltség- statisztikát jelentősen befolyásolja. A pro-

szinten is jelentkező!

. sat,

filbla vágó tevékenységre eső költségeket

csökkenti —— ha a íköltségfelosztás .a fenti elvek szerint történik — annak ellenére, hogy a vállalat főtevékenysaégiének termelési körülménye—iben változás nem állott be. _ A látszólagos csökkentés csakis az általános

költségek víelosztásá'ból ered, amire az önköltségi statisztika elemzésénél feltét—

lenül (ki kell térnünk. _, Ha ilyen, vagy ehhez hasonló (mellék—

profil—szerű tevékenység jelentkezik a vállalatnál, akkar .a termelékenységi- és bénalap-adialtok, valamint az önköltségi statisztika elemzésénél olyan számításo- kat, *konrekciókat kell alkalmazunk, amely az adatok összehlason'líthiatóságát biztosítja.

Rá kell tehát mutatnunk arra, hogy amennyiben befolyásolta a mellékpirofil :a temmerlékenysiég vagy önköltség alakulá—

.pl. az .egységtköltség csökkenéséből vmilyen hányadot jelent az általános költ—

ségek egy részének az új költségviselőre való terhelése és mi jelentkezik tényleges, a vállalat munkája níolytán elő—állított ön- költségesöllakentés folytán.

Rejtő György