A kohókapacitás kihasználásának statisztikai mutatószámával kapcsolatos észrevételek

SZ EMU-3

67

megoldásához a felsőbb párt- és kor- mányszervek segítségét kérik.

up

A Központi Statisztikai Hivatal Fejér

megyei Igazgatósága munkájának tovább—

fejlesztése szempontjából igen nagy jelen—

tőségű, hogy munkáját, valamint a Fejér

megyében folyó statisztikai munka hely- zetét a Végrehajtó Bizottság megvitatta.

Meg kell állapítani, hogy a statisztikai munka ilyen értékelése nemcsak a Fejér megyei, hanem valamennyi megyei igaz-

gatóság számára egyaránt jelentőséggel

bír. A Végrehajtó Bizottság ülése meg—

mutatta, hogy az Igazgatóság a megye

életében fontos helyet foglal el, hiszen a megye vezetői —- elsősorban a Pártbizott—

ság —-— az Igazgatóság jelentése alapján tájékozódnak a megye gazdasági és kul- turális életében végbemenő legfontosabb

eseményekről, a tervek teljesítéséről. A

Végrehajtó Bizottság ülése ugyanakkor azt is megmutatta, hogy mennyire fontos

a pártbizottságok és a statisztikai szervek

közötti munkakapcsolat kiépítése, az igaz-—

gatóságok pártirányításának megjavítása,

szilárd alapokra helyezése. A statisztikai igazgatóságok számára ez azt is jelenti,

hogy még fokozottabb munkával biztosí—

tani kell a statisztikai adatok megbízható—

ságát, el kell érni azt, hogy a statisztikai fegyelem megszilárduljon, mert csak így

lehetséges a megyei vezetők megbizható

tájékoztatása.

Pálos István

A kohókapacitás kihasználásának statisztikai mutatószámával kapcsolatos észrevételek

A kohókapacitás kihasználásának ál- landó figyelemmel kísérése elsősorban az

üzemvezetés szempontjából, de népgazda- sági szempontból is nagy jelentőségű: a

népgazdaság acélellátása —- a mind na—

gyobb problémát okozó ócskavashiány miatt -— fokozatosan a kohóüzemek acél—

nyersvas termelésének függvényévé válik.

Az évről évre csökkenő ócskavaskész—

letek mindinkább szükségessé teszik a martin—acélművekben továbbfeldolgozásra kerülő acélnyersvas termelésének fokozá—

sát, a meglevő nagyolvasztók kapacitásá—

nak jobb kihasználását.

A kapacitáskihasználás vizsgálatában

igen fontos szerepe van a statisztikának.

A statisztika jelenleg a kohók kapacitás—

kihasználásának vizsgálatát az úgyneve—

zett ,,kohóköbtartalom kihasználása" mű—

szaki-gazdasági mutatószám segítségével végzi. A mutatószám arra a kérdésre ad

feleletet, hogy a kohó egy köbméter tér- fogatán egy üzemnap alatt hány tonna

acélnyersvasat állítottak elő. A mutató—

szám képlete:

a.

b-e ahol

a —-— a vizsgált időszakban termelt acél—

nyersvas és egyéb kohótermékek (szürkenyersvas, ferromangán stb.)

5.

acélnyersvasra átszámított tonna—

mennyisége,

b —- a kohó térfogata (köbméter),

c ——- az üzemnapok száma.

A mutatószám egyaránt használható egy

vagy több nagyolvasztó kapacitáskihasz—

nálásának vizsgálatára is. Ha több kohó kapacitáskihasználását fejezik ki a mu—

tatószámban, akkor a képlet nevezője a

vizsgált kohók térfogatának összegét és a térfogattal súlyozott üzemnapok szám—

tani átlagát, a számláló pedig a kohók acélnyersvas termelését és az egyéb kohó-

termékek acélnyersvasra átszámított ton—

namennyisége'nek összegét tartalmazza.

Az üzemnapok számát úgy számítják ki, hogy a vizsgált időszak naptári napjainak

számából levonják a kohók állásidejét.A tényleges termeléssel kapcsolatban azt

kell megjegyezniink, hogy e mutatószá—

mot minden esetben az alapvető termék—

re, az acélnyersvasra vonatkozóan kell megállapítani. Abban az esetben, ha a

kohóban a vizsgált időszak alatt nemcsak '

acélnyersvasat, hanem más nyervasféle—

séget is gyártottak, ezeket ún. egyenérték—- számok segítségével acélnyersvasra szá—

mítjrák át. Az átszámítást a gyártott

nyersvasféleségeknek az acélnyersvastól

eltérő kapacitásigénye teszi szükségessé.

Az egyenértékszámok (vagy átszámítási kulcsok) általában hosszabb időn keresz—

^68".

túl nem változnak, és lényegében az emlí- tett egyéb kohótermékek acélnyersvashoz viszonyított kapacitásigényének arányait

fejezik ki. Jelenleg a szürkenyersvasra, a

tükörnyersvasra és a ferromangánra, mint a leggyakrabban gyártott nyersvas-

iéleségekre W vannak megállapítva ilyen egyenértékszámok.

A Szovjetunióban és az utóbbi időben nálunk is alkalmazzák a mutatószám más

formáját is, az ún. ,,térfogatkihasználási

koefficienst". Ez lényegében nem más, mint a kohótérfogat—kihasználás mutató—

számának reciprok értéke, amely az egy

tonna acélnyersvas előállításához felhasz-

nált üzemnapköbméter mennyiségét fejezi

ki:

1) - e

a

ahol az egyes betűk jelentése azonos a

kohótérfogat-kihasználás mutatószámában alkalmazott jelölések jelentésével.

Meg kell említeni még azt is, hogy je—

lenleg a statisztikai elemzésnél a kohók kihasználásának vizsgálatára a kohótérfo—

gat—kihasználás mutatószámán kívül ,,a

fajlagos kohóteljesitmény" elnevezésű mutatót is használják. Ez abban különbö—

zik a kohótérfogat—kihasználás mutatószá—

mától, hogy a képlet nevezőjében nem a

kohó térfogata, hanem fúvósíkfelülete sze—

repel (négyzetméterben). Mivel adott ko-

hótérfogathoz adott fúvósíkfelület tarto—

zik, mind a két mutatószámból képzett in—

dexszámok változása egymással megegye- zik. Eltérés csak akkor lehetséges köztük,

ha a kohó kisebb vagy nagyobb méretűre történt átépítésével a fúvósíkfelület vál- tozása és a köbtartalom változása eey—

mástól eltérö, tehát ha a fúvósikfelület ki-

sebb vagy nagyobb arányban nő vagy csökken mint a köbtartalom és megfor-

dítva. Ez azonban azt als jelenti, hogy

mindkét mutatószám megfigyelése esetén ezek egybevetésével a fúVósíkfelület és a térfogat közti arányt kapjuk meg, és a

mutatószámokból képzett indexszámok

egymástól való eltérésük esetén a bázis—

hoz viszonyítva a fúvósíkfelület és a tér- fogat arányváltozásának mértékét tükrö—

zik.

Említettük, hogy a köbtartalomkihasz- nálás mutatószámát. de a fajlagos kohó-

teliesítménv mutatószámát is nemcsak

egy, hanem több kohó teljesítményének

53?le *

ngüttes vizsgálatára is alkalmazzák. Ez

azonban nem változtat azon a fenti meg—

állapításon, hogy a fajlagos kohóteljesít- mény és a kohóköbtartalom—kihasználás

mutatószáma a fúvósikfelület és a térfo—

gat közötti arányt fejezi ki. Ebben az eset—

ben azonban nem egy kohó, hanem a mu—

tatószámokban kifejezett összes kohók

térfogata és fúvósíkfelülete közötti arány jut kifejezésre a két mutatószám egybe-

vetésével. Ha egy új kohót építenek, vagy egy régi kohót lebontanak, és az újonnan épített vagy a lebontott kohó fúvósíkfelü-

lete és térfogata közötti arány a mutató- számokban kifejezett összes kohók fúvó—

síkfelülete és-térfogata közötti aránytól el- tér, akkor a két mutatószámnak az új kohó építése előtti mutatószámhoz való viszonyításával kapott index—számban az összes kohók fúvósikfelülete és térfogata

közötti arányváltozás jut kifejezésre.

Függetlenül azonban attól, hogy a ki—

használás mérésére az említett mutató- számok közül melyiket használjuk, egyik

sem tükrözi e— véleményünk szerint —— a valóságnak megfelelően a kohó kihaszná—

lási fokát, nem mutatja meg a kohóki—

használás két időszak közötti változásá—

nak ténvleees mértékét, és nem biztosítia a kohóknak ebből a szempontból történő összehasonlíthatóságát sem.

A termelést befolyásoló tényezők

A fenti megállapítás helyességének bizo—

nyítására a mutatószám három tényezője közül a termelést, helyesebben a termelés alakulását befolyásoló legfontosabb oko- kat kell vizsgálat tárgyává tenni.

A mutatószámmal a vizsgált időszak egy üzemnapja alatti kohótérfogat—kihaszná—

lást vizsgáljuk. Éppen ezért a kohótér—

fogat és az üzemnapok számának válto—

zása a mutatószám alakulását nem befo—

lyásolja, mert ezek változásának a hatá"—

sát kiküszöböljük azzal, hogy a mutató—

számot egy üzemnapra és egy köbméterre

vetítve állapítjuk meg.

A vizsgált időszakban elért termelés mennyiségét lényegében két tényező ha—

tározza meg.

A termelés alakulására lényeges hatás—

sal van a kohó nyersanvaaának. az ércnek és az egyéb vastartalmú anyagoknak vas—

tartalma és szennyezőanyaaa közti arány.

Ezt az arányt úgy állapítják meg —— egy

v

A SZEMLE

[69

adott beszámolási időszakra vonatkozóan

—, hogy az acélnyersvastermelést eloszt—

ják az ebben az időszakban a kohóba ada-

golt vastartalmú anyagok összegével. (A

mennyiségi egység ezeknél a számítások—

nál minden esetben a tonna.)

A termelés és a vastartalmú betét ará—

nyát ,,kihozatal a vastartalmú betétből"

elnevezésű mutatószám segítségével feje—

zik ki.

A kohóba adagolt vastartalmú anyagok vastartalma és szennyező—anyagai közti aránytól függően, a kohóba megfelelő mennyiségű mészkövet is adagolnak a szennyezőanyagok elsalakosítására. Avas—

tartalmú betét és a mészkő mennyisége együtt az ún. elegy. A termelt acélnyers-

vas és az elegy arányát a ,,kihozatal *az elegyből" elnevezésű műszaki—gazdasági

mutatószám tükrözi.

Az elegykihozatal, mely az elegy vas- tartalmának arányát tükrözi, a termelés mennyiségének egyik legfontosabb meg—

határozója. Teljesen nyilvánvaló, hogy

magasabb vastartalmú elegyből rövidebb

idő alatt lehet legyártani egy bizonyos

mennyiségű acélnyersvasat, mint az ala—

csonyabb vastartalmú elegyből, vagy meg—

fordítva, ugyanazon időegység alatt azo—

nos mennyiségú elegy felhasználásával az a kohó termel többet, amelyik elegyének vastartalma nagyobb.

Az üzemnapi köbméterenkénti acél—

nyersvastermelés nagysága tehát függ az elegy vastartalmától.

A termelés mennyiségének másik igen fontos meghatározó tényezője a kohó anyagforgalmának sebessége, azaz az elegylevonulás gyorsasága. Az elegylevo- nulás gyorsasága határozza meg végered- ményben, hogy adott időegység, például egy üzemnap alatt hány tonna elegyet le—

het a kohóba adagolni. Azt, hogy az elegy

levonulásának sebessége ——-— tehát míg egy adag a kohón átfolyik —— milyen egyéb körülményektől függően változik, most nem vizsgáljuk, csupán azt állapítjuk meg, hogy az lehet gyorsabb vagy las—

súb. Minden kohó anyagforgalma két egy—

másutáni időszakban azonos elegykihoza-

tal mellett is lehet különböző, és változó

elegykihozatal mellett is lehet azonos, de csökkenhet vagy növekedhet az elegyki—

hozatal is és ugyanakkor csökkenhet vagy növekedhet a kohó anyagforgalma is.

Ha feltételezzük, hogy két kohó ugyan—

azon idöben azonos elegykihozatallal dol—

gozik, akkor nyilvánvaló, hogy kettő kö-

zül az termelt többet, amelyiknek elegy—

levonulási sebessége gyorsabb volt, tehát amelyiknek anyagforgalma jobb volt.

A termelés alakulásának e két döntő meghatározója a kapacitáskihasználás je- lenleg érvényben levő mutatószámában komplex módon tükröződik, mert a mu—

tatószám alaptényezője a termelés meny- nyisége.

Ebben rejlik azonban a jelenleg érvény—

ben levő kapacitáskihasználási mutató—

szám hibája is. Az említett két alapvető ok közül ugyanis az elegykihozatal, azaz az elegy vastartalma, a kohó kihasználá—

sától független tényező; elsősorban az érc—

beszerzési lehetőségektől függ, de ugyan—

akkor a termelés mennyiségére lényeges hatással van.

Vegyünk egy egyszerű példát:

Egy kohóiizemről az alábbi adatok áll—

nak rendelkezésünkre:

Bázis- Beszámolási Megnevezés

időszak Acélnyersvas-termelés (t) . . 20 000 21 000 A kohón átfolyt elegy ösz-

szesen (t) ... 48 000 52 000 Az üzemnap—köbméterek

száma ... 24 000 24 360

Számítsuk ki a jelenleg használatos módszer szerint a kihasználási mutatószá- mokat és ezek változásának indexét.

Bázisidőszakban:

20 000 24 360

: 0,833 t/m3 — üzemnap Beszámolási időszakban:

21 000

" : 0,862 tm3 '

24 360 /

úzonmap A mutatószám alapján a kapacitáski—

használás változásának indexe:

21 000 24 360

;3392 :1,034, illetve 103,4%

24000

Az előzőkben azt mondottuk, hogy a

mutatószámban az elegykihozatal válto—

zása is visszatükröződik, valamint a kohó

anyagforgalmának sebessége is hat rá.

70;

_Az elegykihozatal érvényesülése a mu—

tatóban:

0

b'

aZiSi

' 'a"

osza

kb

a

n: .-

48 000

__

_, 4133 kg/t.

beszámolási 21 000

idoszakban: —,_——- :; 403,8 kg/t

52 000

Az elegykihozatal indexe:

403,8

___—_a

0,969, illetve 98,9%, 416,7

Vagyis a beszámolási időszakban az egy

tonna elegyből előállítható acélnyersvas

A3,l százalékkal csökkent, tehát a kapaci—

táskihasználási mutatót 3,1 százalékkal

csökkentette.

A kapacitáskihasználá si mutatósZámnak a bázisidőszakhoz viszonyított 3,6 százalé- kos emelkedése csak a kohó anyagforgal—

mának az elegykihozatal csökkenésének

mértékét jóval meghaladó mértékben tör—

tént növekedése révén mehetett végbe, másként az emelkedés nem lehetséges.

Számítsuk ki a két időszakban az egy

üzemnap alatt a kohó egy köbméter tér—

fogatán átfolyt elegymennyiség változásá t,

azaz az anyagforgalom változását. Ezt megkapjuk, ha az elegy mennyiségét el—

osztjuk az üzemnap-köbméter ek számá—

val.

A kohó anyagforgalma;

a bázisidőszakban:

48 000 __

: 2,0 t/m3 ' uzemnap 24 000

a beszámolási időszakban:

52 000 2 134 t' 3 "

:: m ' uzemna .

24 000 ' ' 9

Az anyagforgalom változásának indexe:

2,l34

:: 1,067, illetve 106,7%, azaz a be—

)

számolási időszakban, a bázisidőszakhoz viszonyítva a kohó egy köbméter térfoga—

tán egy üzemnap alatt átfolyt elegy meny—

nyisége 6,7 százalékkal emelkedett. Az előzőkben azt mondottuk, hogy a termelés a két tényező kölcsönhatásának eredmé- nye. Következésképpen, ha az elegyforga—

lom változásának indexét az elegykihoza—

tal indexével korrigáljuk, meg kell kap—

§

nunk a kihasználási mutatószám előzők- ben kiszámított indexét.

1,067 ' 0,969 :: 1,034, illetve 103,4%, az—

az a kapacitáskihasználás indexe.

Az elegykihozatal és a kohó anyagfor—

galmának alakulása —- a termelés szem—

pontjából vizsgálva -— tehát egymással

kölcsönhatásban van. Nem taglaljuk itt e kölcsönhatás különböző formáit, azt azon—

ban ismét alá kell húzni, hogy az elegyki- hozatal független a kohótérfogat kihasz- nálásának alakulásától. A jelenlegi ki—

használási mutatószámban azonban ___

mint láttuk —-—- mégis tükröződik.

A tervteljesítés mérése

A kohóköbtartalom—kihasználás mutató—

számát —— jelentőségére való tekintettel——

a népgazdasági tervekben is jóváhagyják. ,

A tervben jóváhagyott tervszám teljesíté—

sének" mérése a statisztika fontos feladata;

A tervteljesítés mérése a tervben meg—

határozott mutatószám és a statisztika ál—

tal tervidőszaki tényleges eredmény egy—

bevetésével történt és történik jelenleg is.

Az előzőkben elmondottak —— vélemé—

nyünk szerint -— azt bizonyítják, hogy az

így kiszámított tervteljesítési viszonyszám

rendeltetésének nem felel meg. Vegyünk

ismét egy egyszerű példát. '

Legyen a terv O,800 t/m3 'üzemnap. (A

mutatószámot a tervben úgy állapítják meg, hogy a tervezett termelést, például

9600 tonnát elosztják a tervezett üzem—

napköbméterek (példánkban 12000) szá-

*mával.)

A 9600 tonna termeléshez a tervidő—

szak alatt a terv szerint 28 800 tonna elegy felhasználása szükséges. A tervidőszak tényleges termelése 10000 tonna acél—

nyersvas. Az üzemnapköbméterek száma azonos a tervezettel. A kohótérfogat mu—

tatószáma a jelenlegi számítási módszer szerint ténylegesen:

10000 __

720—603 0,833 t/mhuzemnap.

A tervteljesítés százaléka:

%3—_ 100 : 104 20/

03500 * "'

A 104,2 százalékos tervteljesítésben

azonban, mint azt az előzőkben kifejtet—

tük, az elegykihozatal is szerepet játszik.

Éppen ezért vizsgáljuk meg a tervteljesí—

SZEMLE

tést a kohóba adagolt elegy mennyiségé—

nek a tervezettel történő egybevetése alap-

ján. Legyen a tényleges elegyfelhasználás

28 571,4 t. Tervteljesítés:

28 571,4 28 800 . 100 9920 12000 ' 12005 ** ' A)"

A kohóba adagolt elegy mennyisége

üzemnap köbméterenként tehát O,8 szá—

zalékkal csökkent. A 104,2 százalékos

tervteljesítést csak az elegykihozatalnak a tervezetthez viszonyított olyan mértékű megváltozása idézhette elő, mely a beada—

golt elegy 0,8 százalékos csökkenését is

ellensúlyozta.

Elegykihozatal:

t ' t 9600 0 333 k

a erv szerin 28 000— _— , g/t,

té

^{ny egesen}

1

^{—28 571,4}

10 000

^%

0350

^,

k

g] .

t

A tervhez viszonyítva:

O,_350 0333

Korrigáljuk az elegykihozatal indexét a kohóba adagolt elegy alapján kiszámí—

tott indexszel:

' 100 : 105,1%.

71

105,1

;: 1042, illetve 104,20/.,.

gaz

A 104,2 százalékos tervteljesités, mivel

éppen az elegy vastartalmának növekedé-

séből és nem a kohókapacitásának jobb

kihasználásából adódik, elleplezi a kihasz—

nálás valóságos szintjét, és éppen ezért félrevezető is.

Természetesen nem nehéz elképzelni a

fentiek fordítottját sem, azt az esetet, amikor a kohó egy köbméter térfogatán

egy üzemnap alatt átfolyt elegy mennyi—_

sége jóval meghaladja a tervezettet, a ko—

hókapacitáskihasználás tervteljesítési szá—

zaléka (és a valóságban ez a gyakoribb)

a tervtől való lemaradást mutatja éppen a tényleges elegykihozatalnak a tervezett—

hez viszonyított alacsonyabb szintje kö—

vetkeztében. Az elmondottak nemcsak a tervteljesítés mérésére vonatkoznak, ha—

nem akkor is felmerülnek, ha a kapacitás- kihasználás dinamikáját vizsgáljuk.

A fentiekben példákon keresztül mutat—

tuk be ezt. A gyakorlatban az a helyzet, hogy az elegykihozatal nagyolvasztónként is és havonként is állandóan változik. Pél—

dául: egy kohászati vállalat két nagyol—

vasztójának elegykihozatala 1954. III. ne—

gyedévhez viszonyítva 1955. III. negyed—

évében az alábbiak szerint alakult:

Az elegyklhozatal alakulása százalékban

Meznevezóa 1054. m. 1955

negyedév július augusztus szeptember , I.II.számúszámúkohókohó ...... 100,0100,0 98,499,4 97,195,5 103,6II.—1.3 A II. számú kohó elegyklhozatala az I. számu kohó elegy—

kihozatalának százalékában ... 100,6 101,7 99,0 108,2

A tábla világosan mutatja a két. kohó

havonként állandóan változó elegykiho—

zatalát, részben pedig az elegykihozatal

kohónkénti különbözőségét.

Ugyanebben az időszakban a két kohó

anyagforgahnának indexe az alábbi volt:

A kohó anyagforgalmának (tlm'! . üzemnap) alakulása százalékban

Megnevezés

1954. m. 1955

negyedév július ! augusztus lszeptember I. számú kohó ...

100,0 103,2 974) OLE

II. számú kohó ...

100,0 108,6 122,9 108,8

72 sztem

Ha a kohók anyagforgalmának indexeit

az elegykihozatal indexével korrigáljuk,a

kohótérfogat jelenleg használt mutató—

számainak indexét kapjuk meg:

A kohótérfogat kihasználás (tlma -üzemnap) alakulása százalékban

Megnevezés

1955 1951. III.

negyedév július 1 augusztus lszeptembet I. számú kohó ... 100,0 ml,!) 942 94,8 II. számú kohó ... 100,0 108,0 117,5 115,5

A fenti táblák index-számainak össze—

hasonlitásából két igen fontos következte—

tést kell levonnunk:

1. Az elegykihozatal állandó változása elleplezi a kohótérfogat valóságos kihasz—

nálását, ennek változását, és megnehezíti

a kapacitáskihasználásban rejlő tartalé—

kok feltárását.

2. A kapacitáskihasználás mutatószá-

ma, mivel az elegykihozatal ennek alaku—

lásában szerepet játszik, nem alkalmas sem a kihasználás tervezésére, sem pedig számbavételére. Ha a kapacitáskihaszná—

lás alakulásáról, tehát ha a kohó intenzív kihasználásának, azaz az egy üzemnap

alatti egy köbméter kohótérfogat leterhe—

lésének alakulásáról a valóságnak meg- felelő képet akarunk kapni, az elegykiho—

zatal változásának hatását a mutatószám—

ból ki kell szűrnünk.

Összefoglalva: a kohókapacitás—kihasz- nálás mutatószámának alakulásában a kohó intenzív leterhelésének —- az egy

üzemnap alatt a kohó egy köbméter térfo—

gatán átfolyt elegymennyiségnek -—— válto-

zásán kívül az elegykihozatal (azaz az egy

tonna elegyből előállítható acélnyersvas

mennyiség) változása is szerepet játszik,

annak ellenére, hogy az nem a kohókapa- citás kihasználásától, hanem a kohósított

ércek vastartalmától függ.

Az elegykihozatalnak a mutatószámból

való kiszűrésére két módszer kínálkozik.

Az egyik módszer a jelenleg használatos

mutatószám képletének, az

a

bAC'képletnek a felhasználása olyan

formában, amikor is az a nem a termelést,

hanem a kohóba adagolt elegy mennyisé—

gét jelenti. A mutatószám ebben az eset—

ben arra a kérdésre ad feletetet, hogy a

kohó egy köbméter térfogatán egy üzem—

nap alatt hány tonna elegyet engedtek át.

Azzal, hogy a mutatószámban nem a ter—

melés, hanem a kohóba adagolt elegy

mennyisége szerepel, kiküszöböljük az elegy vastartalmának hatását. A mutató—

számban most már csak a kohóba adagolt

elegy mennyiségének változása játszik szerepet,' függetlenül attól, hogy a kohón átfolyt elegy vastartalma a megengedett minimális szint fölött hol helyezkedik el,

Például:

Bázls- Beszámolási

Megnevezés —

időszak A kohóba adagolt elegy (t) 19000 18 000 Fohó térfogata (m3) ... 400 400

Územnapok száma. ... 29,5 27 A kohótérfogat-kihasználás mutatószá—

ma a fenti képlet alapján a bázisidőszak—

ban:

19 000 1 610 t a __

360195 -_ , /m . uzemnap.

beszámolási időszakban:

18 000 1 667 t 3 üzem

400 ' 27 * /m ' nap"

A kohótérfogat-kihasználás indexe:

MG? 1035 :111; 103 50'

1,610 __ , , i eve , m.

A kohó egy köbméter térfogatán egy

üzemnap alatt átfolyt elegy mennyisége——

tehát a kohó térfogatának kihasználása -—-—

a bázisidőszakhoz viszonyítva, 35 száza- lékkal emelkedett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a beszámolási időszak—

ban a termelés abszolút emelkedésének is legalább ugyanilyen mértékben (tehát 3,5 százalékkal) emelkednie kell. Az elmon—

dottakból már ismeretes, hogy a termelés

SZEMLE

73

emelkedése egy köbméter kohótérfogaton

és egy üzemnap alatt nemcsak a kohó le- ' terhelésétől függ, hanem az elegykihoza—

taltól is. A termelés emelkedésének ab-

szolút mértékében egy időszakra vonatko—

zóan pedig az időkihasználás alakulása is szerepet játszik. Ha tehát a termelés ala—

kulását adott bázisidőszakhoz viszonyítva

elemezni kívánjuk, minden esetben leg-

alább három feladatot kell elvégezni:

1. meg kell állapítani a kohó leterhelé—

sének indexét a javasolt módszerrel;

2. ki kell számítani az elegykihozatal in-

dexét, és

3. meg kell határozni az extenzív idő—

kihasználás változását.

Az előbbi példából kiindulva tételezzük fel, hogy a bázisidőszakban a termelés 7000 t, s a beszámolási időszakban pedig 7200 t acélnyersvas volt. A termelés nö- vekedésének indexe:

7 200

: 1,028, 7 000

illetve 102,8%.

E három tényezőből tevődött össze:

1. a leterhelés indexe példánkban 1035.

2. Az elegykihozatal indexe:

7 200

-—,—-—18000 : 1,086, ile vel t 108, 60/0

7 000

19 000

3. Az időkihasználás indexe:

27 ,

Éli—5 : 0.915, illetve 91,5%.

A termelés növekedésének indexe:

1,035 ' l,086'0,915 : 1,028, illetve 102,8%.

A mutatószám alkalmas arra is, hogy

belőle kiszámítsuk az egy köbméter térfo—

gatra eső egy üzemnapi termelést. Az egy köbméter térfogatra eső egy üzemnapi

termelést a mutatószámból megkapjuk,

ha az elegykihozatal mutatószámával

megszorozzuk. Példánkban a bázisidő-

szakban

7000

--—————— :: 0,593 t;

elf;

1" 19000

beszámolási időszakban:

1'667 ' 18 000 _

0,667 t.

A számítás helyességét igazolja, hogy az így kiszámított két mutatószám indexé—

nek növekedése azonos a kohótérfogat—ki- használás és az elegykihozatal indexének

növekedésével:

0,667

0, 593 — 1 124

azaz az elegykihozatal indexének (108,6%) és a kohótérfogatkihasználás indexének (103,5%) szorzatával.

A kohótérfogatkihasználás vizsgálatá—

nak másik javasolható módszere a jelen-

leg használatos mutatószám indexének

korrigálása az elegykihozatal indexével. A korrigált mutatószám arra a kérdésre ad feleletet, hogy egy köbméter kohótérfoga—

ton egy üzemnap alatt a beszámolási idő—

szakban hány tonna acélnyersvasat lehe—

tett volna előállítani, ha az elegykihozatal

a bázisidőszak szintjén marad. A számítás elvégzéséhez négy adatra van szükség:

1. a bázisidőszak mutatószáma, 2. a bá—

zisidőszak elegykihozatalának mutatószá—

ma, 3 a beszámolási időszak mutatószá-

ma, 4. a beszámolási időszak elegykihoza—

talának mutatószáma.

illetve 112,4 százalékkal,

Bázis- ' Beszámolási

Megnevezés 4

időszak Egy üzemmp-köbméterre eső

termelés (t) ... 0,800 (15140 ,

Elegvkihozatal (kg/t) ... 0,400 0459 Az elegykihozatal a beszámolási idő——

szakban a bázisidőszakhoz viszonyítva:

0, 45 O

w—A 10 : 1

0400 0 12,,5 azaz 12,5 százalékkal emelkedett. Az elegykihozatal indexével korrigáljuk a bázisidőszak mutatószámát, és a beszámolási időszakban elért ered- ményt ehhez a mutatószámhoz viszonyít—

juk:

O,840

'o,800 ; 112,5

A térfogat kihasználása tehát a bázis—

időszakhoz viszonyítva, 6,7 százalékkal

csökkent. Elvégezhetjük a számítást ter-

mészetesen a beszámolási időszak mutató—

számának korrigálásával is.

"100 : 93,3%.

0,840

"ízt? 100 : 0347, 0,747

637)? mozgasa/.,.

74';

Az így kiszámított indexet a továbbiak—

ban a termelés alakulásának vizsgálatára ugyanúgy felhasználhatjuk, mint azt az elöző példában tettük. Ez utóbbi módszer-

nek az elöbbi változattal szemben azon—

ban hibája, hogy csak az elegykihozatal

indexével korrigálva használható; ezek a korrekciók pedig hibaforrások lehetnek.

Minthogy a fentiekben a kohókapacitás

kihasználásának mérését csak az acél—

nyersvasra vonatkozóan vizsgáltuk, jog-

gal felmerül a kérdés, milyen módszerrel

kell az egyéb nyersvasféleségek termelése sorána kohókapacitás kihasználását meg—

figyelni. A jelenleg érvényben levő mód—

szer szerint --— és ezt a bevezetőben már említettük —— ezeket a nyersvasféleségeket

bizonyos kulcsszámok segítségével acél—

nyersvasra számoljuk át. Az átszámított mennyiséget hozzáadják az acélnyersvas—

termeléshez, és az így nyert eredményt

használják fel a kapacitáskihasználás mu- tatószámának kiszámításához. A kulcssza- mokat tapasztalati úton állapítják meg, úgy hogy ugyanabban a kohóban egy üzemnap alatt előállítható acélnyersvas- mennyiséget az egy üzemnap alatt előál—

lítható egyéb nyersvasféleségekhez viszo- nyítják és a két szám közti arány adja a kulcsszámot. Ez azonban már önmagában

Az Indiai Köztársaság

India 1950. januárjában szuverén köz—

társaság lett. Az a körülmény, hogy az

ország függetlenné vált, döntő jelentő—

ségű volt az indiai statisztika fejlődése

szempontjából is.

Az indiai statisztikai tudomány fejlesz- tésében, a statisztikus káderek képzésé-

ben, valamint az indiai statisztikai rend-

szer megszervezésében rendkívül nagy

szerepe van a Mahalanobis professzor

által vezetett kalkuttai Indiai Statisztikai

Intézetnek. Az Intézet dolgozói között

számos kiváló tudós és sok tehetséges

fiatal van. Ez a hatalmas tudományos

kutató központ kiterjedt tudományos

nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és

széleskörű statisztikai munkát végez.

Az Intézet különböző statisztikai mun—

kákat végez a kormányszervek számára

(feldolgozza a Nemzeti Reprezentativ

* I. Pismrcu cikke. Voproszi Ekonomlki.

8. sz. lati—440. old. Rövidítve.

1955,

is hibáim—rás, mert a nyersvasféleségek gyártásánál is fennáll az elegykihozatal és a leterhelés változása ugyanúgy, mint az acélnyersvasnál. Véleményünk szerint

a helyes; módszer ebben a kérdésben is

a kapacitáskihasználás kiszámítása az

elegy alapján, hasonlóan az acélnyersvas—

hoz, mindegyik nyersvasféleségre külön—

külön. Ez annál is könnyebb, mert legfel-

jebb három ilyen termékről lehet szó.

*

A felvetett problémák mindezideig sem a tervezésben, sem a statisztikában nem tisztázottak. A statisztika a tervteljesítés mérésénél is a kapacitáskihasználás dina—

mikájának vizsgálatánál is megelégedett a fenti —— a valóságot vissza nem tükröző -— mutatószámnak a tervszámmal, illetve a bázisadattal való egyszerű összehason—

lításával.

Befejezésül még annyit szeretnék meg—

említeni, hogy a kohók munkájának elem—

zése természetesen nem szorítkozhat csu—

pán a javasolt mutatószám megfigyelése-

re; de ha a kohók kapacitáskihasználásá-

nak alakulásáról a valóságnak megfele—

lőbb képet akarunk kapni, akkor a mon—

dottakat nem hagyhatjuk figyelmen kívül,

Farkas, Gyula

statisztikai rendszere*

Vizsgálati Szervezet adatait stb.). Külön—

féle számoló— és lyukkártyagépekkel ten——

delkezik. Az Intézet a társadalmi gazda- sági statisztika mellett nagy figyelmet fordít az ipari termékek minőségének ei—

lenőrzésér'e alkalmas statisztikai módsze—

rek kidolgozására, kutató munkákat véw gez a statisztikai módszereknek a biológia terén való alkalmazásával kapcsolatban

stb. _

Az Intézet jelenleg átszervezi munká- ját és fokozottabb figyelmet fordít a tár- sadalmi gazdasági problémákra. Az Inté—

zetnek India különböző részeiben fiókin—

tézetei is vannak. Kiadásában jelenik meg a ,,Szankh'ja" című folyóirat. és

ezenkívül beszámolójelentéseket és egyéb anyagokat is közöl.

India statisztikájának jellegét és szer—

vezeti felépítését az alkotmányban hatá—

rozták meg. Az ország statisztikai rend-

szere igen fiatal és ma még kialakulóban