Fabehozatalunk kérdése

, 5. szám.

_— 506 _- '- -I92"9__, .,

'

, "A kivitelben Olaszország részesedési aránya emelkedett legnagyobb mértékben.

Ezenkívül Románia, Lengyelország és :Nagy— Britannia százalékarányának a növe—

*k'edése volt lényegesebb. A százalékos arány esése Cseh Szlovákiánál a legszem- 'betünőbb, azután Ausztria és Németország következik nagyobb eséssel. Az értékada—

tok szerint Ausztriába irányuló kivitelünk értéke 43 millió pengővel, a Cseh Szlová- 'kiába kivitt áruk értéke 9 1 millió pengő- vel, a Németországba exportált cikkek ér-

*téke pedig 45 millió pengővel hanyatlott.

Külkereskedelmi mérlegünk az előző év felső három hónapjában Ausztriával s az

egyéb országok címe alatt összenglalt je—

"lentéktelenebb országokkal volt aktív. F be ben az évben Ausztria, Olaszország, a Sz' H Sz állam, TÖrökOrszág és az említett egyéb országok szerepeltek aktiv mérleg—

gel. Lényegesebb összegű aktivitásunk csak Ausztriával volt, ami az előző évhez" vi- 'szonyítva még emelkedett is, a többiorszá—

goknál a kiviteli többlet összege jelenték—

ntelen. A passzívum legnagyobb volt Német—

országgal és CSeh--Sz_lová—kiával szemben. A

passzívum eltekintve a 'jelentéktelen

rgalmú Svédországtól 'egész vonalon csökkent.

Tor—

és Bulgáriátol, az M eszlényt Emil dr.

Fabeho'zatalunk kérdése;

La guestion de l'importation de bois en Hongrie.

Résume'. Parmi les postes de la balance Tdu commerCe exte'rieur de la Hongrie ceux írel'ati'fs aux importations de bois bruts et travaillés méritent une attention particu- _;lie're. Depuis 1921, les importations de bois

"augmentaient continuellement en valeur en

Hongrie, mantant a plus de 108 millions de pengős en 1926, d 130 millions en 1927 et a 144 millions en 1928 et représentant en 1926 11 35%, en 1927 1141% et en 1928 12 19%

de la valeur totale des importations. C est depuís le traité de Trianon gu on y est obligé d importer de si grosses guantités de 'bois, et les dépenses faites á cet effet pie-'

senttrOp Iourdement sur le pays. Le traité de paix a privé la Hongrie de 85% de sa superficie de foréts, lui enlevant ses plus précieases foréts, notamment 9770 de ses sapiniéres, et la perte est dlautant plus grave gue les besoins en bois des régions laissées au pays sont, á cause de leur déve- loppement industriel, bien supéríeurs á ceux des territoires détachés

Les calculs faits pour évaluer llemploi des bois importés et gui mettent d'une faeon zntéressante en lumiere la situation, ont été bien difficiles, puisgue non seulement l'in- dustrie du bois, mais les industries mécani—

gues et chimigues et les papeteries ont besoin de bois en tant gue matiére premiere et guüme partie des bois utilisés par Pin—

dustríe da bátiment figurent aussi dans les relevés de l'industrie du bois. D'aprés notre festimati0n, des bois importées en 1927 en Hongrie et représentant une valeur totale de 130 millions de pengős, on a employé, comme

bois de chauffage, pour 32'9 millions de _pengős; consommation tres grande si- I'on considére gue,,suivant le recensement de 1920, Ia population active n'est gue de 3,752.71!i ámes. Le teste des bois importés a' été, selon nos calculs, utilisé come suit: _

valeur m millons de pengős

Dans la grande índustrie . . . . . 30 Dans la petite industrie . . . . . 27 'l'raverses et carreaux (pave's) en bois . 3'6, Construction d'habítutions, en ne comp—

tant gue les bois ne figurant ;; la grande et petite industrie . . . . . 20 Dans d'autres buts, hois de mine eom-

prís 12'8

Charbon de bois employé . . . . — 37

A l'étranger, ce sont IlAIlemagne et la Grande-Bretagne gui importent le plus de bois. Et bien gue le Danemark et la Hol- lande aient encore moins de foréts gue la Hongrie (auiDanemark, elles' font Seule- ment 9% de la superiicie totale, en Hol—

lande 8% ), la valeur des importations de boís a été pour un habitant en 1926 de 251 pengős au Danemarlc el 388 pengős en Hol- Iande, contre 13'5 pengős en Hongrie (ezt 1928 ce dernier chi/Tre s'est e'levé a 181 pengős ).

Pour diminuer 'llimportation de bois err Hongrie, il faudrait avant tout employer, au lieu de bois a brűler étranger, du Iignite indi- géne; les services technigues du chauffage actuellement projetés pourraient beaucoup faire () cet effet. Dans la construction diha—

bitations, iI conviendrait d'employer plus:

5.9 szám. ^—5O7_i 1929

de fer ét de'eiment, pour remplacer Ie bois

étranger; les ateliers des Chemins de fer de 'liEtat font (lepuis 1916 des essais avec des imverSes en bé'ton de fer di'un type créé par

(Cliff; en 1925 on en a posévenviron 100000

sur les diff—érentes lignes. Il faudrait ('n outreidníél'iorer la politigue du iarif et les conditions de transports, et naturellement développer antant gue possible Ie peu de

ioréts laisse'es au pays.

*

Fabehozatalunk kérdése oly szövevé- nyes módon és annyi irányban belekapcso—

lódik közgazdasági életünkbe, hogy annak taglalása csak széleskörű tárgyalási mód- szer segítségül vételével hajtható végre.

Ezért vizsgálódásainknak először az álta- lános hazai erdészeti helyzet megvilágítá- sára kell kiterjedniök, majd a kereskedelmi mérleg részletes vizsgálata, után a fafo—

gyasztásnak problémáját kell _megvilágí—

tani. Evvel kapcSOIatban rá kell mutatnunk a tűzifafelhasználás, ipari alkalmazás és talpfabehozatal nagyfontosságú kérdésére.

Majd az építési tevékenység növekedése folytán előállott helyzetet vizsgáljuk. , A magyar * helyzet tárgyalása után a kül—

földi helyzetkép megvilágítása lesz ;felada- tunk és itt különösen azoknak az orszá- goknak viszonyaira leszünk tekintettel, amelyeknek helyzete nagyjában azonos a magyar nemzetgazdaság fatermelési ne- hézségekkel küzdő helyzetével. Fejtegeté- seinket a gyakorlati teendők összefoglalá- sával zárjuk le.

_ Faproblémánk és ezen belül a magyar erdőgazdaság nehézségei a trianoni béke—

kötés által teremtett helyzetben gyökerez—

nek. Magyarországon a történelmi határok között az erdők területe 12,859.901 kat.

hold volt. Ebből az erdőterületből a trianoni békeszerződés után mindössze 2,075.776 kat. hold maradt meg. Elvesztet- tük tehát az ország erdőterületének mint—

egy 85%-át. Ez a veszteség még súlyosabb- nak tűnik fel akkor, ha meggondoljuk, hogy a békeszerződés által átkapcsolt területeken a faállománynak értéke fajlagosan sokkal magasabb volt. Élesen megvilágítja ezt a veszteséget az a két szám, amely kifejezésre juttatja azt, hogy míg a régi Magyarország területén az erdők hozadéka kat. holdan—

kint évi átlagban 13 ms—re volt tehető, ad—

dig ezzel szemben Csonka-Magyarország te- rületén ez az országos átlaghozadék 0'8 ms—re süllyedt le. A minőségi felhaszná-

lást illetően nagy különbség nem igen van az ország mai területe és Magyarország régi

területének fatermélése között. A tölgy-

fahozadéknak ugyanis mind axkét esetben kb. a fele hasznosítható tűzifaként, a má—

sik fele pedig műfának használható fel.

Bükkerdőink kitermelt faállamányának kb. 20%-a alkalmas műfának és 80%-a tű—

zifának. Fenyőfát' illetőleg a mai terület oly jelentéktelen mennyiségű fenyőerdővel rendelkezik, hogy azoknál éppen a készlet kicsinysége folytán a fahozadék— minőségi szétválasztása meglehetősen nehéz. A régi Magyarország fenyőerdeinek fahozadéká- ból kb. 70% volt műfaként felhasználható, evvel szemben 30% tűzifaként került fel- használásra.

Faállományunk minőségi kérdésével kapcsolatos az—a körülmény is, hogy a je- lenlegi Magyarország területén fekvő er—

dők köziil csak kb. 3'5% állami kezelésben levő erdő. A mai területen ugyanis a régi kincstári erdőknek csak mintegy 5%—a nla- radt meg. Már pedig az kétségen kívüli tény, hogy a kincstár által kezelt erdők mi?

nőségileg fölötte állottak a magángazdaság birtokában levő erdőknek.

Ebben a fagazdaság szempontjából ne—

héz helyzetben a földmívelési kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az erdősítés fokozottabb ütemmel folyta- tódjék.1923—ban az erdészeti kodifikáció három törvénnyel, az 1923. évi XVIII., XIX.

és XX. törvénycikkel sietett az ország er- dőgazdaságának segítségére. Az 1923. évi XVIII. t.—c. az erdészeti közigazgatási szer—

vezet reformjával foglalkozik, az 1923. évi XX. t.—c. pedig egy országos erdészeti alap létesítését tűzte ki céljául. Az 1923. évi XIX. t.-c. az alföldi erdők telepítése és fásí—

tása érdekében. igyekszik megjavítani a je- lenlegi he'ly'zetet. Kötelezi ugyanis ez a tőr-' vénycikk a 50 holdnál nagyobb szántóföld;

del vagy legelővel, illetve 20 holdnál na- gyobb réttel rendelkező birtokosokat, hogy birtokterületeiket fasorokkal szegélyezzék.Az 1920——1925—ig terjedő időszak alatt az al—

földi erdőtelepítések 9.410 kat. holddal sza—

porodtak. Ez az utóbbi szám természete—

sen csak az alföldi erdők területének meg—

növekedését jelzi, szóval azt az irányt,

amelyben az ország megcsonkítása óta fo- kozottabb ütemmel folynak az erdősítési munkálatok, mert az 1919—1926. évek át—

lagában az évenkint erdősített terület 26.509 kat. holdat tesz ki,

5. szám. ——508— 1929

1. A jelenlegi Magyarország erdőterülete.

Superfl'cíe (les fnréls de la Hongrie actualle.

k ] d Are'gai Magyarország , , "at. ol e őter"l t' ek

M e g 11 0 V 6 A 63 S Fu arj/limits mág)? fÉÉlglgd€tla

, — - ' u 710 , )

Deswnaiw" cad. 5 552 lalílobígtíi'? s

[ d 'avam-guerrr,

Tölgyerdő —— Foréts

de chéne .. .. .. .. 1,109.371 32'2 Bükk- és más lombfa-

erdő — Foréts de hétrcs et d'autres

arbres [minus .. .. 880857 13'4 Fenyőerdő — Sapini-

éres . . . . . . 85.548 2'6

Összesen — Total 2,075.776 15-7

Miként az 1. táblázat számsorai bizo- nyítják, az ország vesztesége legnagyobb fe—

nyőerdőkben, úgyhogy fenyőfa tekintetében szinte teljesen behozatalra szorulunk.

Tölgyerdőink vesztesége is jelentékeny, de ennél nagyobb súllyal esik latba a bükkfa- erdők területében beállott megfogyatkozás.

mert e veszteség az ország tűzifaellátásának szempontjából mered igen súlyos problé—

maként felénk. Hogyha a mai Magyarország és a régi Magyarország gazdasági helyzetét összehasonlítjuk a faellátás szempontjából és ezt viszonyítjuk a lakosok számához, ak—

kor látnunk kell, hogy míg a régi Magyar—

országon 1.000 lakosra 686'3 kat hold jutott az erdőterületből, addig a jelenlegi Magyarországon ez a szám csak 255 kat.

holdra tehető. Ez az igen nagy mértékű viszonylagos eltolódás kettős okra vezet- hető vissza. Egyrészt ugyanis a mai terű- lelre viszonylagosan sokkal kevesebb erdő esik, mint régi Magyarországon esett, hi—

szen míg a jelenlegi Magyarország területe régi Magyarország területének 32'8%-a, ad—

dig az erdőterületből csak 157 % esik a mai területre. Másrészt a jelenlegi terület nép—

sűrűsége is nagyobb, hiszen míg 1910-ben egy km2—re a régi Magyarországon 0415 lélek esett, addig a mai területen 1920-ban a népsűrűség 81'9—re emelkedett

* Ugyancsak igen súlyosnak kell jelez- nünk azt a veszteséget is, amelyet erdőgaz—

daságainkkal kapcsolatban működő fűrész—

iparunk szenvedett. Amíg ugyanis a régi Magyarországon mintegy 500—ra tehető a fűrésztelepek száma,- melyekben kb. 1.100 keretfűrész dolgozott, addig a jelenlegi Ma- gyarországon a békekötés után mindössze 51 vállalat volt, amelyekben kb. 122 keret.—

fűrész volt felállítva. Ha hozzávesszük

ehhez azt a körülményt, hogy ezek az itt—

maradt fűrésztelepek meglehetősen kezdeta leges berendezésűek, akkor levonhatjuk eb- ből azt a tanulságot, hogy az erdőgazdaság—

gal foglalkozó fűrésziparnak vesztesége is igen jelentős volt Trianon után.

A jövő erdészeti programmját illetőleg Kaán Károly szerint elsősorban az általa kijelölt kb. 206.200 kat. holdnak befásításá- val kellene foglalkoznunk?) Mindenesetre azonban azzal tisztában kell lennünk, hogy az erdősítésnek gyümölcseit legfeljebb 80—40 év mulva egy következő generáció élvezheti csak.

Külkereskedelmi mérlegünknek a nyers és megmunkált fára vonatkozó értékeit a 2.

táblázat tünteti fel.

2. A nyers és megmunkált fa behozatala.

Importatians de bois bruts et travaillés.

_ , Érték A behozatal őssz—

Év Mennyiseg 1900 P-ben értékének "Io—ában Guantite' Valeur En % de M M' Annee (] en milliers lm" 221511;age la

de pengős

1921 10,997.780 27.131 449 1922 16,964.031 50.607 809 1923 20,739.468 58.486 11-92 1924 24,239.751 82.413 1011

1925 22344319 83.619 9'75

1926 26283539 108025 1185

1927 28.098.658 130879 11'41 1928 29,369.122 144383 1.2'19

Ha a fenti táblázat számsorait vizsgál—

juk, megállapíthatjuk, hogy 1921 óta a nyers és megmunkált fabehozatalunk állan—

dóan emelkedik. Az 1925. év mennyiségi adatában ugyan az előző évekhez képest visszaesést állapíthatunk meg, azonban ha ennek az évnek megfelelő pénzértéket is tekintetbe vesszük, akkor láthatjuk, hogy ittafaanyagnak megdrágulásáról volt szó, amely körülmény összevetve a szanálás ál- tal előidézett gazdasági és ipari fejlődés meglassúlásával, megmagyarázza az 1925-65 év mennyiségi tételének átmeneti visszaesé—

sét. Ha a behozatal utolsó három eszten—

dejének mennyiségi és értéktételeit össze—

vetjük, rögtön feltűnik, hogy míg 1926Mban a fabehozatal egy mázsájának átlagos ér- téke 4'12 pengő volt, addig ez az érték 1928—

ban 4'94 pengőre emelkedett. Láthatjuk ebből a táblázatból azt is, hogy kereske—

delmi mérlegünk behozatali végösszegének

,1) Kaán Károly: A magyar Alföld. 155. oldal.

5. szám. ---— 509 —— 1929 3. Magyarország fabehozatala a vámtarifatételek szerint.

Importations de bois en Hongrie, Suivant les articles du tarif donanie'r.

Vámtarifa— M 1937 k V ! M 192?

szám , . , ' . ' - enn is' crté - a 9147 m iség *rt' —

NO du hm.] Megnexezes—Desrgnatlon Oguaitiif 131000 17 —— En gepiafitité Eiodi P Kati?

douanier 1 g —- lm milllBTS de 1000 g —- En milliers de

milliers de (; pengős millicrs de 41 pengős

193 Tűzifa —-— Bois á brúle'r 15.284 32.975 16.924 37.761

194 Faszén —— Cha'rbon de bois. 497 3.766 516 3.802

195 Gömbölyűfa —— Bois ronds . . 4.447 20.203 4.062 21.664

196 Hegyezett karó —— Pignets pointus 126 791 144 916

197 Bárdolt, ácsolt. v. hasított fa —— Bois

égnarris, charpento's ou fendus 1.572 9.988 1.605 10.250

198 Vasúti talpfa —— Traoe'rses de bois pour

chemins de fer .. . 466 3.495 586 4.392

199 Kádárfa —— Bois de tonnellerie: 39 753 36 810

200 Abroncsfa —— Bois pour cercles 2 46 3 62

201 Szitakéreg -— Bois pour tamisn 2 123 1 77

202 Bognárfa — Bois de chawonnage.. 16 180 11 137

208 Fűrészelt fa —— Bois scie's .. .. .. .. 6.144 62.401 5.998 69.041

204 Fakocka —— Pavés en bois .. .. . 5 130 3 79

205 Nyers fabot, fanyél —— Cannes en bois

brut, manches de bois. 2 58 2 38

206 Nem európai fák —— Bois ewtm--eu

ropéens 13 520

mind nagyobb százalékát teszi ki a fabeho- zatal tétele.

A hazai fatermelést pontos számokkal nem jellemezhetjük, azonban becslések alapján az 1926. évi tűzifatermelés mennyi- sége 10, 052. 085 (; ra, az épület— és műfáé pedig 4,.473 067 g--ra tehető. ) Egyes szak- értők ezeket a mennyiségeket kissé maga- saknak tartják.

, A 3. táblázatban az 1927. és 1928. évek í'abehozatalára vonatkozó adatokat a vám- tarifatételek szerint látjuk szétbontva.

-Megállapíthatjuk ebből a táblázatból, hogy külkereskedelmi mérlegünknek fabehoza-

tali tételei közül a tüzifa, gömbölyűfa, bár- dolt, ácsolt és hasított fa, de különösen a fűrészelt fa terheli legnagyobb mértékben külkereskedelmi mérlegünket. *

Ha már most a fabehozatalnak, illetve 'az ország fafogyasztásának adatait részle—

tesebben kívánjuk vizsgálni, akkor legcél- szerűbbnek látszik ha elkülönítve foglal- kozunk először

a) a tűzifafogyasztásnak kérdésével b) Majd külön vizsgáljuk az ipari fa—

fogyasztással kapcsolatos jelenségeket és ezen vizsgálat folyamán külön világítjuk meg a gyáripar és kisipar fafogyasztását.

1) Szöllősy Zoltán dr: Erdőgazdaságunk és fa—

fogyasztásunk M. Stat. Szemle 1928. évf. 62. o U.

a.: Magyarország erdőterülete tűzifatermelése és tűzifat'ogyasztása M. Stat. Szemle 1925. évf. 62. 0.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a mezőgazda—

ság és közlekedés által felhasznált faanya—

goknak egy része, tekintve, hogy javarészt bizonyos feldolgozáson szintén átmegy, az ipari fafogyasztás tétele alatt könyve—

lendő el.

Nehezíti a gondosabb statisztikai megfi- gyelést az a körülmény hogy a fának mint nyersanyagnak feldolgozójakónt nem egye—

dül a faipari csoport szerepel, hanem je—

lentős famennyiseget használ fel a gépipar, papíripar és vegyészeti ipar is

Különösen nehéz a helyzet az építőipar fafelhasználásának megvilágításánál. Itt ugyanis a felhasznált fa mennvisége egy- részt közvetlenül mint :*ömbölyű állx ányo- zófa, vagy mint bárdolt lagerenda kerül felhasználásra, másrészt pedig a faipar ál—

tal megmunkálva kerül beépítésre.

c) Külön kell figyelemmel kísérnünk a közlekedés által közvetlenül hazai ipari elő—

készítő munkálat nélkül felhasznált talp- fák és fakockák tételét.

A kereskedelmi mérleg számadatait ilyen értelemben szétbontva becslésszerű munkálatok segítségül vételével az 1927. évi külkereskedelmi mérleg adatait a követke-

zőképen véljük feloszthatónak: (Az 1928.

évi mérlegadatokat hasonló alapon azért

"nem sikerült még ma feldolgozni, mert az '1928. évi gyáripari statisztikának adatai

jelenleg még nem állnak rendelkezésre).

_; 510,;; _{1 929}

5. szám.

millió P tüzelés.. .. .. .. .. .. 32'9

gyáripar 30'—

kisipar.. .. .. .. .. .. 27"—

talpfa és fakocka .. .. 3'6 faszén .. .. .. .. .. .. 3'7 építkezés .. .. .. .. .. 20—

egyéb .... .. .. .. .. 128

Összesen : 130—

Megjegyezni kívánjuk, hogy az 1927. évi gyáripari statisztika 373 millió pengőhen jelöli meg a faipar által felhasznált anya—

goknak értékét. Ezzel szemben mi csak 30 millió pengő értékű anyagfelhasználást vettünk tekintetbe meg pedig azért, mert a (faipar másnemű anyagokat is felhasznál gyártmányainak előállításánál. Sőt még ezt az értéket is túlmagasnak tartanánk akkor, ha nem vennék figyelembe azt, hogy vi—

szont több egyéb iparcsoport szintén rászo- rul a fára mint nyersanyagra, valamint azt, hogy a gyáripar jelentős mennyiségű hazai eredetit fát is felhasznál. A kisipar fa- t'elhasználásánál kizárólag becslésekre va- gyunk utalva. Kiindultunk az 1920. évi népszámlálási statisztika adataiból és a ta—

noncokat és női munkaerőket fe'l munka- erőknek kalkulálva 27.000 kisipari mun- kást vettünk számításaink alapjául. Hogyha egy kisiparos, illetve kisipari alkalmazott által év-enkint felhasznált külföldről behozott faanyagmennyiséget 1.000 pengőre becsül—

jük, akkor így kiadódik, hogy a kisipar által felhasznált faanyagok értéke 27 millió pengőre tehető. Az építkezés megnevezése alatt javarészt azokat a tételeket kívántuk (elkönyvelni, amelyek ipari feldolgozás nél—

kül, illetve csak igen kis mértékű megneme- ,sítéssel kerültek felhasználásra az építkezé-

sekkel kapcsolatban. Az ,,egyéb" tétel alatt felvett érték zömét a bányafa és kisebb részét a mezőgazdaság által különösebb ipari fel- dolgozás nélkül felhasznált faanyag teszi ki.

Ha tűzifaellátás szempontjából kívánjuk

a helyzetet megvilágítani, akkor tekintetbe

kell vennünk azt, hogy tűzifaszüksógle- tünkből az 1928. évben 16,924.000 (; került behozatalra és ezenkívül a belföldi termelest még kb. 10 millió (; mennyiségű tűzifát szol—

gáltatott a piacnak. Ezenkívül természete- sen még igen jelentős a mezőgazdaság által kitermelt és a gazdaságon belül eltüzelt fa—

nak a mennyisége. Hozzászámíthatjuk ehhez a famennyiséghez még az itt felsorol—

takon kívül a rőzsét és ipari fahulladékot is, melyek a tűzifaszükséglet kielégítésekor szintén tekintetbe jöhetnek. Feltétlenül fonáknak tartjuk azt a helyzetet, hogy az

országba tűzifaszükséglet kielégítésére több

* fa kerül behozataira, mint amennyi szenet importálunk. Az 1928. év folyamán ugyanis 166000 vagón szén és koksz került be az országba és ezzel szemben 169000 vagón fa terhelte ebben az esztendőbenkülkeresé kedelmi mérlegünket. Meggyőződésünk,

hogy megfelelő racionális tüzelőberendezé—

seknek alkalmazásával, ha a fát csak alá—

gyujtókén't használnánk és esetleg csak ta—

karéktűzhelyekben e'getnénk, akkor ez a behozatali tétel igen jelentős számokkal

visszafejleszthetö volna. Ha ugyanis az ország keresőinek számát 1920—ban 3,752.7l4-re vesszük fel, akkor egy keresőre több, mint 7 (; fafogyasztás esik, amit hatá—

rozottan magasnak kell tartanunk. * A helyzet teljes feltárásához szükséges—

nek tartjuk, hogy rámutassunk a tűzifa árának ingadozására is.

4. A tüzifa' átalakulása.

For-motion du prim du bois ?! brüler.

Moymne 1926 1927 1927 1928

Me nevezés .. 9 3,

,g. , Piti—Tab; 1.31. I.31.Xll.31.XII.31.

Deszgnaiwn

pengőben —— m pengős

N egykeres—

kedelmi ár Print degros Kiskereske- :

delmi ár — Prix de détail . . i

i

2'64 329 320 330 8'20

8'43

vül azonban, hogy —— amint már említettük

—— a külkereskedelmi mérleg számsorai a behozatali cikkek fajlagosrértékének drágu—

lásáról számolnak be. Ha ezeket az árada—

tokat összevetjük a környező országok ár—

viszonyaival, akkor megállapíthatjuk, hogy jelentős árdifferenciák nem igen észlelhetők.

Cseh—Szlovákiában, Kassán, az aprított, ke—

mény tüzelőfa kiskereskedelmi ára 1926 július 1—én mázsánkint 4'25 pengő volt, míg Ausztriában a tüzelőfa ára 1926 július. hó

1-én 4'64 pengővel volt egyenértékű. Eze—

ket az árakat, ha összevetjük a magyar árakkal, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek a különbségek bizonyos mértékig a statisz—

tikai megfigyelés egységes szempontjának nehéz megválasztása folytán is indokolha- tóvá válnak.

A nélkül, hogy belebocsátkoznánk abba az ismert vitába, hogy az építkezések meny—

5. szám.

WW

nyire tekinthetők produktív vagy improduk- tív kiadásoknak, azt mindenesetre leszögez- hetjük, hogy az építkezésekne-k nagyobb lendülettel való folytatása mindenesetre maga után kell, hogy vonja a fafelhasználás megnövekedését. A helyett, hogy kutatnánk az építkezéseknek és a fafelhasznalásnak kapcsolatát, célszerűbbnek tartjuk, ha meg!

elégsziink avval, hogy figyelemmel kísérjük a rendelkezésre álló anyag felhasználásával az építkezési tevékenységbe beállott ingá—

sokat és ennek révén így közvetve a fafel—

használásba beállott viszonylagos eltolódá- sokra nézve is felvilágosításokat nyerhe

tünk '

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hi- vatalának legújabb zsebkönyvében közölt adatokból az építkezési! tevékenység válto—

zásáról az 1910—től 1928-ig terjedő időszak alatt a következő felvilágosítást nyerhet—

jiik 1) :

5. Lakóház építkezések Budapesten.

Construction d'habitations á Budapest.

Lakóház nagysága 9

Habitations 1910 1913 19.47 1928

Földszintes —— Sans étage 292 232 434 769 de —— 1 emelet — étage 59 48 106 115

de —— 2 , —- ,, 39 15 34 50

de —— 3 ,, — ,, 90 23 48 26

de —— 4 ,, —— ,, 87 35 23 82

de —- 56536 em.— ,, —— 21 32 47

_ Keletkezett szobák száma

Nombre des chambres . . 121881 — 14.770 22.683 Keletkezett lakások száma

Nombre des habitatt'o'ns

construites .. .. .. ..

Amint az 5. számú táblázatból látjuk, a budapesti lakóházépítkezések az utolsó években igen tekintélyeseknek mondhatók.

Igaz ugyan, hogy az építkezések nagy ré- szének eredményeként csak földszintes vagy egyemeletes épületek keletkeztek, azonban mégis, hogyha az 1910. évben ke- letkezett szobák számát összevetjük az

1927—ben, de különösen az 1928-ban kelet—

kezett szobák számával, akkor megállapít- hatjuk, hogy Budapesten az építkezések mértéke a lakóházépítések terén kezdi el—

érni a háború előtti átlagot, sőt annak egy gazdasagi kirzistől mentes esztendejét, az

1910-es esztendőt, az 1928—as adatok már meg is haladják, Természetesen, ha tekin- 1) Ezek az adatok eltérnek a Központi Stav—

tisztikai Hivatal által kimutatott adatoktól.

—511—— 1929

tetbe vesszük aZt, hogy a nem lakóházren—

(lelteté'sű építkezések terén nem bírunk fel- mutatni olyan eredményeket mint a háború előtt, akkor az általános építkezési tevé—

kenységet illetőleg a kép ilyen rózsásnak még sem mondható.

A tj. és rt. városok, továbbá a 10.000 léleknél népesebb községek lakóháztermelé—

sének viszonyait csak 1926 óta világosítják meg rendszeres statisztikai felvételek úgy, hogy ezek jelenleg még retrospektív össze—

hasonlításokra nem igen alkalmasak, azt azonban lathatjuk ezekből a felvételekből is, hogy a budapesti építkezéseknek országos viszonylatban is mennyireprédomináló a szerepe. Amíg ugyanis az 1927. év folyamán az újonnan keletkezett lakások száma 19.122—re tehető, addig ebből a számból maga Budapest 6.226 lakással részesedik. Ha eh—

hez hozzászámítjuk még azt, hogy a Budapestet környező 10.000 lélekszámon aluli községekben keletkezett lakások száma 1.169, és a Budapest körül fekvő rendezett tanácsú városokban is igen élénk építkezési tevékenység indult meg, nem igen vagyunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy az országos építkezéseknek több mint fele Nagy—Budapestre esik.

Az építési tevékenységet illetőleg nagy súllyal esik latba a fvöldbirtokreform folytán megindított kislakásos építkezés. A Faksz (Falusi Kislakásépítő Szövetkezet) adatai szerint 1924—1928—ig kb. 80.000 kis- lakás épült fel. Ha tekintetbe vesszük azt.

hogy egy ilyen kislakásnak értéke kb.

3.000 pengőre tehető és a Faksz által ado..—

mányozott kölcsön értéke pedig 1.500 pen.

gőt lesz ki, akkor nyugodtan állíthatjuk,.

hogy egy ilyen kislakásépítkezésnél a far ipari munka értéke 1.000 pengő körül mozog.

Éber Antalnak becslései szerint az or szágos lakóházépítkezés 1924-től 1928-ig kb.

360 millió pengőnyi értéket emésztett fel, amiből 180 millió pengő esik Budapestre, 53 millió pengő vidéki városokra. 120 millió a falusi építkezésekre. Ha ennek a 360 mil-

liónyi értéknek l/3—át faipari beruházások- nak tekintjük, akkor látjuk, hogy a lakás—

építő tevékenység folytán egy évben több mint 20 millió pengő faipari beruházás vált szükségessé, ami ha teljes egészében is nyel-s' anyag értékként került volna behozatalra, akkor is (50% —os ipari értéknemesítési kul:

csot felvéve) külkereskedelmi mérlegünk;

nek legalább 10 millió pengő terhet kellett volna viselnie az építkezések miatt.

A külföldi kiviteli és behozatali fára vonatkozó adatokat, melyek az 1913—as év

5. szálni. —512——

viszonyait "tüntetik fel, Woytinsky: Die

Welt in Zahlen című munkájának adatai alapján közöljük.

6. A külföldi államok külkereskedelmi forgalma 1913—ban.

Commerce ewte'rieur du bois de pays étmnge'rs en 1913.

Fabehozatal Fakivitel Importa- Exporlw Ország __ Pays !ionsdebois tíonsdeboís

millió márkában en millions de marks

Oroszország —-— Russia .. . . I —- kb. 300 Németország —— Alkmagne 325'4 27'1 Nagy-Britannia — Gr.-Bre—

tagne.. .. .. .. .. .. .. 624'2 70 Franciaország —— France . . 152'4 44'6 Olaszország — Italic .. .. 1058 50 Ausztria-Magyarország

Autriche-Hongrie . . 202 2007 Belgium —— Belgígue .. . . 97'9 2'7 Németalföld -— Pays-Bus . . 222'1 94'6

Svédország —— Suede 16'7 161'1

Finnország —— Finland: —— —

Dánia — Danemark 424 03

Norvégia. —— Nor-vége .. .. 15'2 38'3 Amerikai Egyesült Államok

Etats-Unis .. .. .. .. .. 154'9 326'9 Kanada -— Canada . . .. ..

Ha ezeket a statisztikai számokat átfut- juk, akkor rögtön szemünkbe ötlik, hogy Németország és Anglia azok az országok, amelyek leginkább szorulnak fabehozatalra.

Anglia főszállítói között Oroszország és az

Egyesült Államok szerepelnek. Franciaor-

szág és Olaszország fabehozatala is jelen- tősnek mondható. Belgium főleg fűrészáru- kat hoz be a balti államokból. A dán beho—

zatalt pedig Svédország és Norvégia fedezi

leginkább. Az Egyesült Államok behoza-

talát javarészt Kanada látja el.

Az előbbiekben felsorolt országok közül részletesebb vizsgálat alá vesszük a holland és dán viszonyokat, mint olyanokat, ame—

lyek a fabehozatali helyzet szempontjából leginkább hasonlatosak a magyar viszo- nyokhoz.

A 7. számú táblázat adatainak átnézése után tisztában áll előttünk az egyes orszá—

gok közötti hasonlóság kérdése. Az kétség—

telen, hogy az erdőterületnek az ország egész területéhez 'való viszonya mind a há—

rom országban meglehetősen közelfekvő éltékeket mutat fel. Ha azonban átfutjuk a foglalkozási statisztikának számsorait, vilá- gosan szemünkbe ötlik az a tény, hogy Dá—

. niának e's Németalföldnek iparosodási foka

1) W. L. Woytínsky. Die Welt! in Zahlen 1926.

Danmarko varanfórsel og udfórisel i aaret 1926.

: 1929

mm

7. A népesség foglalkozása és az erdőterület, megoszlása n hány allamban 19204ban. * Profession de la population et répartition de la

supcrficie (les foréts en guelgues pays, en 1920.

Népesség foglal— E _

kozása "h,-ban § — * Professions de la if; § population 13110)o § , "

s s— _

§ :: (e §,

es es E 3 l

513 N 3-3 %- m , .

. . m _!a 'a ; E 03 a u

Orszag ?m eg se —s 53 a?

Pa

y

ee ;; 3 8

t.a—

eg

es

m

'" mas %" W ? § "%

be 8 ex; 4330 E * ar— *"

458 $$$ segge; ;; til-§

N * o.) " ._

ÉE §§s§s§as st :%s—s

og mx'gmg—v—xg mi: eb

% o.;—N w § 3 *a 3 , § %

N a $ §)? ÉÖÉ s § Ne 3

4 9-4 Es: § mu 4: 5

Ma arorszá

Hggrie .. ,. ..g 7.980.143 58 20 5 92.951 12

Dánia .

Danemark.. r 3.434.550 36 28 17 44.326 9 Németalföld

Pays—Bus .. .. 6.865.314 24 38 21 34.208!

mennyivel nagyobb mint Magyarországé.

Ha már most ezekhez a tényekhez még hozzászámítjuk a három ország területé- nek és lakósszámának különbözőségét, ak—

kor rámutattunk azokra a leglényegesebb különbözőségekre, amelyek ezek között az összehasonlítás céljaira választott orszá—

gok között feltalálhatók.

Ezek után a dán és holland külkereske- delmi mérlegnek adatait te—sszük vizsgála—

tunk tárgyává?) Az átszámítás céljaira a hol—

land forintot 2'29 pengővel tehetjük egyen- lővé, amely árfolyam az 1929-es évnek első negyedében jegyeztetett, de nem teszünk lényeges hibát, ha ezt az értéket elfogad—

juk az 1925-ös és 1926-05 évek átszámítási kulcsául, mert 1925 óta a holland valutá—

nak nagyobb ingása nem igen volt észlelhető.

Máskép áll a helyzet a dán valutával. E he lyütt a dán koronának 1'52 pengős jelenlegi értékét nem fogadhatjuk el átszámítási

kulcsul, hanem az 1925—ös árakat 1'30 pen—

gővel, az 1926-os árakat pedig 140 pengő—

vel kell átszámítanunk, ha a dán koroná—

nak a valutaingások által megzavart vásárló- erejét jobban kívánjuk kifejezni.

A fenti külkereskedelmi számadatok élénken bizonyítják, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Németalföld és Dánia lakosságá—

nak a száma jelentékenyen kisebb Magyar—

ország lakosainak számánál, másrészt, ha nem veszítjük el szemünk elől,- hogy a dán és holland iparosodás foka nagyobb Ma,- gyarországénál, hogy ezekhez a viszonyok—

hoz arányosítva a magyar fabehozatal hely-

5. szám. —— 513 —— 1929 8. Dánia külkereskedelmi forgalma. 9. Németalföld külkereskedelmi forgalma.

Commerce emte'rieur du bois au Danemark. Commerce extéríeur du bois aux Pays—Bus.

1000 dán

_ É k 1000 P É 1000 holland

Tetel _ Postes még En 333373 En müum Tétel _ Postes Amik így; 1000 _?

JÉÉ 523335 de mgős holland. WW

Nyersfabehozatal Fabehozatal — Im-

Importations de bots portations de bois . . 1925 117.598 270.000

bruts .. . 1925 56.845 74.000 Fabehozatal —— Im—

Nyersfabehozatal portatíons de bots .. 1926 116528 267000

Importations de bois Fakivitel —— Eat-por-

bruts . . 1926 37.211 52.100 tat'ions de bois . . . . 1925 9.279 21.210

Nyersfakivitel —Em Fakivitel w Expor-

portat. de bots bruts 1925 455 592 tations de bois._ .. 1926 8.160 18.700 Nyersfakivitel —— Ear:—

portat. de bois bruts 1926 262 367 Fenyőfabehozatal

Megmunkáltfa-behozw 1 53336 lmi 913335;

tal —— Importations '

de bois travaille' .. 1925 25.025 32.600 F(d0"5)f b-ú t '1 1995 79031 181000

Megmunkáltfa-behoza— ergybola e oIza a t

tal _ Importations igonsőde ;;is $$$;

de bois travaille' .. 1926 24.421 34.375 ; ,. , ._

Megmunkáltfa—kivitel (dont) 1926 15.463 173.000

Ewportat. de bots- tm- ..

vaille' .. 1925 4.275 5.560 Osszes behozatal __

Megmunkaltfa-kivitel __lmportatwns totales 1925 2,454.991 5,610.000

Ewportat. de boistra- Osszes behozatal *—

vm'llé __ 1926 2444 3430 Importations totales 1926 2.441.903 5,590.000

Összes kivitel —- Ex- _.

Összes behozatal __portations totales .. 1925 1,807.697 4,130,000

— — : r Osszes kivitel — Eac-

Öírzígrtgéfgatgmlm 1920 2'081'700 4710'000 portaiions totales .. 1926 1,749.205 4000000

__Importalions totales 1926 1,620.100 2,260.000 Összes kivitel — Em-

ÖPOTta/ignsttgmlesEn 1925 1959300 2541-000 szehasonlítás céljából felhasználni, akkor

eszes m e — x- _. , , . _

partations totales .. 5 1926 1,516,700 2,123.000 klszamltllaUUR _? fabePOfamlnak egy 1?

:

zuk, hogy ezt a megállapításunkat kizáró- lag a viszonyok összehasonlításából szűr- tük le és távolról sem állítjuk, hogy számta- lan gazdasági bajjal küzdő országunkban a viszonylagosan azonOS nagyságirendű számok nem jelentenek súlyosabb problé- mát, mint ahogy azok Dániában vagy Né- metalföldön jelentkeznek. Szándékosan

nem vállalkoztunk arra, hogy az összeha—

sonlítás végeredményét számszerűen il- lusztráljuk, mert a különböző természetű gazdasági területek különböző vásárló ér- tékű pénzértékekben kifejezett konjunk- túraingások által megzavart számértékeinek összehasonlítása az exakt vizsgálódás elvé vel merőben ellentétes volna. -

Hogy azonban mégis keressünk egy kö- zös nevezőt, melyen összevehetjük az érté- keket, hangsúlyozva, hogy ezek a számok feltétlenül korrektivumokra szorulnának, ha azokat az egyes országok fábehozatali helyzetének megvilágítására kivánnók ösz—

tékeit Dániában, Németalföldön és Magyar- országon.

10. A íabehozatal értékének aránya egy lakosra 1926—ban.

Propartion par habilant de la valeur des importations de bois, en 1926.

. Pengő

Orszag—Pays Enpezgős

Dánia. —— Danemark (19261. _ _ , _ 25'1 Németalföld —— PaysBas (1926) . . 38'8 Magyarország —— Hongrie (1926) 13-55

, ,, (1928) 181

Előnytelenebb színben tünteti fel az or—

szág helyzetét, ha azt a százalékos arány—

számot képezzük, mely rámutat arra, hogy az egyes országok fabehozatala az összes fabehozatalnak hány százaléka. Míg Dániá—

ban ugyanis a fabehozatal 1926—ban csak 3'83%-át és Hollandiában 4'76%—át teszi

ki az összbehozatalnak, addig hazánkban

5. szám.

za:

ez az érték 1926-ban 11'35% és 1928-ban 12'19% volt. Igaz ugyan, hogy ezek az ér- tékek csak akkor volnának jellemzők, ha az összehasonlított országok nemzetközi közvetítő kereskedelme hasonlóan fejlett lenne és ha az országok összes behozatali tételei nem három különböző szerkezetű ál—

lamra vonatkoznának.

Hollandiának és Dániának behozatali statisztikája azt bizonyítja, hogy a behoza—

talnak 70—80%-a fenyőfabehozatalra esik.

A holland behozatali statisztikából az is ki- tűnik, hogy a behozatalnak igen jelentős

— zöme megmunkálva lépte át a vámhatárokat.

A holland fabehozatalnak igen magas tételei megmagyarázhatók avval a nagy építő tevé—

kenységgel, amelyet Németalföldön az utolsó években kezdtek. Dánia külke—

reskedelmi statisztikájának az 1925. évről az 1926. évre terjedő átmenet alatt beállott értékcsökkenése pedig az ebben az időben beállott dán gazdasági krizissel magyaráz—

ható meg.

Az erdészeti politika teendőivel e be-

lyütt részletesen nem foglalkozunk, mert ezek az intézkedések eredményeket csak egy elkövetkező generáció részére 30—40 év mulva tudnának produkálni, úgyhogy a kérdés gyors megoldásánál ezek a megfon- tolások, amelyek erdészeti programmunk- nak kereteit kívánnák körvonalazni. szá—

mításon kívül hagyhatók.

Sokkal több eredményt várhatunk a surrogálás eszméjének gyakorlati megol—

dásaitól. E helyütt külön kívánunk foglal—

kozni az ipari produktumok surrogálásá—

val, a tűzifabehozatal csökkentésére irá- nyuló törekvések vázolásával és a vasúti talpfák kérdésével. Építészeti szerkezetek, hidak és egyéb létesítmények építésénél sok helyütt eltekinthetünk a faanyag fel—

használásától, azonban nem szabad azt hinnünk, hogyaz új anyagnak bevezetéSe- vel azonos vagy egészen hasonló szerke zeti megoldások az újonnan alkalmazott anyagból jelentős szerkezeti változtatások nélkül kivihetők lesznek. Minden új anyag egészen újszerű szerkezeti megoldásokat követel. A tetőszerkezeteknek vasból való készítését, már sok szellemes szerkezet igyekezett megoldani, de e helyütt meg kb. 15 20%—os árleszállításra volna szük ség, hogy ezek a szerkezetek árban ver—

senyképesek legyenek a fatetőszerkezet—ek- kel. Felmerülhet azonban a tetők teljes el "

hagyásának és a lapostetők alkalmazásá-

———-5l4——— 1929 '

nak a gondolata is. Evvel kapcsolatban szá—

mításba kell vennünk a hó és csapadék elleni szigetelés és az elmaradt padlástér pótlására készített helyiségek bonyolult ái—

kalkulációinak kérdését. A vasból készült ajtók és ablakok elterjedését is az akadá— ' lyozza meg, hogy jelenleg még nem ver- senyképesek a fából készült ajtók és ab—

lakok árával. _

Ezek mind olyan kérdések, amelyekre választ adni csak egyes konkrét esetek gondos elbírálásával kapcsolatban lehet.

Az irányt kijelölni mindenesetre kívánna—'

tos, de az ahhoz vezető úton igen erős mér- séklettel kell haladni.

Ha nem is beszélünk a faanyagnak bi—

zonyos szerkezetekben való teljes kikü- szöböléséről, a megfelelő gondos számítás sokszor azt bizonyítja, hogy lényegesen több anyagot takaríthatunk meg, ha az egyes szerkezetek gondosan vannak mere- tezve és azokban sem több. sem kevesebb anyagot nem építünk bele, mint amennyi éppen szükséges.

A fatüzelésnek gazdaságtalan

élénken kidoinborítják a 11. táblázatnak adatai. Ebből az adatcsoportból világo- san látjuk, hogy mig 1.000 kalóriának elő—

állításához csak annyi értékü kőszén szük-

voltát.

11. A fűtőanyagok kihasználása!) E'mploi des combustibles?)

; u :: ': a

%: 33 33 m ó:— ': ;;

Tüzelőanyag $$$. [§ ég §7§§§§

Combustzbles §; § U gi?! § § § m$ G§ !

20235: mis-§ %) §: ggg—XNÉ

lisa isa És: ;Ss És:

Fa —— Bois .. .. 3.500 90 30 1.050 8 6 Turt'a —— Tombe . . 4.000 4'4 30 1.200 3

,.Bamaszén brikett '

Bziguettedeligm'te 4.500 523 40—50 2.055 27 Tojásbríkett —— .

Briguette compri-

me'e .. .. . . 7.000 6'140—50 2.150 2-0 Anthrazit —

Anthracite . . 8.000 114 40— 50 3600 — 3*1—

Kőszén —— Hou'ille 7.000 6'8 40—50 3.150 21 Gázkoksz —— (Coke

de gaz .. .. 6.000 54 40—50 9.850 20 Benzin — Benzine 10.600 680 85 9.000 76

Kevert gáz — Gaz _ _

mélangé. 3.700 * 204 85 3.150 0'5 1) Dr L. Schulteiss. Heimtechnik című műv't—

ben közölt adat li nyomán. —— I) aprés IHeimtechníI;

du Dr L. Schulteis's.

5. szám.

séges, amely 2'1 fillérért megszerezhető, addig 1.000 kalóriának előállítása fatüze- lés esetén 8'6 fillérbe kerül. Természet- szerűleg a fával tüzelő lakosságot leszek- fedni a fatüzelésről igen nehéz, mert tel-—

jesen szervezetlen és igen széleskörű fo- gyasztóközönséggel állunk szembe. Ha megfelelö propangandával sikerülne is a fogyasztóközönséget jobb belátásra bírni és az szivesen is látná, ha fűtési célokra rendelkezésre állana egy széntüzelésű kályha, akkor is ennek alkalmazásától igen

sokaknak el kellene tekinteniük azért,

mert nem rendelkeznének megfelelő tőké—

vel, hogy boglyakemeneéik, nyilttűzhelyeik vagy teljesen rossz hatásfokú tüzelőszer- kezete'ik helyett jó elégést biztosító tűzhe—

lyeket szerezzenek be.

A fasurrogálás kérdésének egyik" leg-.

lényegesebb része az, hogy miképen helye- tesítsük a vasúti talpfákat vasból, illetve vasbetonból készült aljakkal. A vasaljak—

kal azoknak jelentös magas ára miatt nem foglalkozunk, ellenben annál több figyel—

met érdemelnek a vasbetonaljazatok.

Az Olaszországban megindított kísérle—

tek nyomán a Máv. 1908 óta foglalkozik a vasbetonaljak kérdésével. 1916—ban a Máv.

saját típusú vasbetontalpakat konstruált.

1921-ben indult meg azonban nagyobb, len—r dülettel ezeknek a talpaknak gyártása úgy, hogy 1925-ig kb. már 100000 db feküdt a legkülönbözőbb vonalakon. Ha Ruzitska Lajos számadatai nyomán képezzük a be- szerzési ár, telítési-, kapcsolószer— és befek—

tetési költség, valamint a fenntartással járó kiadások összegét, akkor láthatjuk, hogy ez az érték a tölgyfa talpfánál 2247 pen—

gőt, míg vasbetontalpnál 24'41 pengőt tesz ki. Ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy a vasbetontalp élettartama körülbelül 307 - kal— nagyobb és nem feledkezünk meg arról, hogy a vasbetonaljaknak elavulás utáni értéke magasabb,, mint a tölgyfaal—

jaké, akkor mégis megállapítható, hogy bizonyos elöny antatkozik a vasbetonal- jak javára. Ha azonkívül megfontoljuk azt, hogy külkereskedelmi mérlegünket jelentős mértékben meg tudnók javítani vasbetontalpaknak alkalmazása által s azonkívül a vasbeton alkalmazása a fatalp—

fák beszerzési árára is mérséklőleg hathat, mindenesetre arra kell hogy indítson, hogy

a 'vasbetontalpak termelését az országban előmozdítsuk. 'l'ermészetszeri'ileg nem hallgathatjuk el, hogy a vasbetontalpak-

—— 515 —— 1929

kal kapcsolatos összes műszaki kérdések jelen pillanatban még nincsenek mind ma- radék nélkül megoldva. A külföldi tapasz- talatok is számos nehézségre mutatnak rá lgy pl. a bajor vasútigazgatóságnak vané nak aggályai a , cementbetonaljakkal szemben, jóllehet részükre a fasurrogálás szintén fontos volna, mert a Németbiroda—

lom, akárcsak Magyarország, jelentős fa- behozatalra szorul.

Azok a becslésszerű számítások, melyek arra vonatkoznak, hogy a fasurrogatu- mokra való áttérés mennyivel fogja meg—

javítani külkereskedelmi mérlegünket, igen tág határok között mozognak. Vannak, akik ezt a javulást 10 millió pengőre becsülik, de vannak, akik ezektől a fahelyettesítő anyagok bevezetésétől 50 millió pengőnyi hasznot várnak.

A fával való takarékoskodás teren igen sokat várunk a normalizálás és tipizálás gondolatának nagyobb mértékű érvényesü—

lésétöl. E helyütt azonban nem annyira a házaknak és lakásoknak, hanem inkább a kisebb szerkezeti egységeknek tipizálást és normalizz'ilását tartanék fejlesztendönek.

Faipari érdekeltségeink 1923 óta szor—

galmazzák a fatőzsde megalakításának gondolatát, amely intézmény mindenesetre hivatva volna szolgálni az árak egészséges kialakulását.

Az állami célkitűzéseknek mindenek—

előtt tisztában kell lenniök azzal, hogy a faiparnak nyujt—andó kedvezmények sok- szor nem szolgálják a kereskedelmi mér—

leg passzivitása csökkentésének gondola—

tát. így pl. a külföldről behozandó faanyag részére biztosított minden tarifapolitikai kedvezmény csak megkönnyíti a'külföldi fabehozatalt s ha ennek a fafeldolgozóipa—

rok élvezik is előnyeit. a külkereskedelmi mérleg szempontjából evvel mint a mér- leg alakulását kedvezőtlenül bet'olyásolr') körülménnyel kell számolnunk. Ellenben egészen világos, hogyha tarifapolitika te—

i'én olyan irányban haladunk, amely által lehetővé válik a hazai termelésű fának ver—

senyképesebb beszerzése, akkor egyrészt sZolgáltuk a hazai fafeldolgozó iparnak ér;

d'ekeit is, másrészt módot nyujtottunk a kül—

kereskedelmi .mérleg paszivitásának csök- kentésére. A hazai fa felhasználása érdeké—

ben teendö tarifapolitikai intézkedések közül a tört tarifális számítás 'megválto'z—

tatása érdekében kell szót emelnünk.