Fodor Ferenc dr.: A Jászság életrajza

5—6. szám 203 i94T

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. —— Chronigue, de Jivres.

Fodor Ferenc dr.: A Jászság életrajza.

Dr Frangoís Fodor: Ld biogmphie du

— people jász

Budapest, 1942. 504 l —— pages el 4— XXII tábla kápf melléklet _, tab/eaux és —— el ? lérképmclléklz! ——

cartes en annexe.

Fodor Ferenc hatévi fáradságos munka alapján bocsátotta közre ,,A Jászság élet—

rajza" című testes müvét. Amunka jól sike—

riilt kísérlet egy meglehetősen egységes táj életviszonyainak elsősorban földrajzi alapon való, de a történelem, főleg pedig a telepü—

lés— és gazdaságtörténet, szempontjaira is kiterjeszkedó összefoglalására, feltárására.

Fodor i'nt'ivében elsősorban a Jászság föld- jével ismertet meg; azután vázolja a víz, a talaj, a fil és a fa szerepét a Jaszföld éle—

tében, majd átpillant; ennek a területnek történelmén. A jász nép eredetének, ma- gyarra formálódásának és tulajdonságainak jellemzése után *a Jászság első benépesiilé- séről nyujt képet, leírja a terület középkori községeit, a Jászságon túl fekvő jász falva-

kat, a terület sorsát a török hódoltság korá—

ban, a Jászsáy,r népét, társadalmát, viszony-

lagos és átmeneti túlnépesedését: és az erre visszavezethető kitelepedési mozgalmat, gaz—

dasági életét, települési viszonyait, mai föld- rajzi képét. Igen hasznos függelék foglalja össze a Jászság irodalmát: itt a fontosabb oklevelek felsorolását is megtaláljuk.

A könyv igen sok tekintetben erő—sen sta—

tisztikai vonatkozású, ?Számadatainak kivá—

logatása, csoportosítása és grafikai, térképi ábrázolása jól áttekinthetően történt. A sta- tisztikus ugyan még nagyobb számanyagot szeretne látni egy ennyire alapvető tájélet—

rajzi tanulmányban; főleg az újabb hivata—

los statisztikai adatforrások anyagának ki—

aknázása lehetne jóval bővebb; ugyanakkor azonban örömmel állapítható meg, hogy sok eddig fel nem tárt régi adat sorakozik Fodor könyvében.

A mű nagy anyagából e helyütt csak né—

hány jellegzetesebb szempontot lagadunk ki.

Érdekes például, hogy a tárgyalt nem tel—

jesen alföldi színezetű gazdasági tájnak ho-

gyan alakult ki a régi vizi világot felváltó parktájszerü jellege, állattenyésztése és szán—

tóföldi termelése. A jászok állítólag 700 év- vel ezelőtti megtelepedésérl'íl, a mintegy 200000 kat. holdnyi területnek a törökök alatti, viszonylag valamivel

elnépteleneoéséröl, majd részben a régi la- kosok visszatérése, részben új nónelom bete—

lepedése útján történt újra benépesiiléséról, kisebli) mérvű '

akevertebb népesség jász öntudatát-lak meg- gyengüléséről írottak is tanulságosak. A'

Jászság— 1702. évi eladását a német—római' lovagrendnek és a' terület 1745. évi, tulaj—

donképpen a jász nép saját erejéből történt' megváltását (redempció) is fi gyelemreméltó' adatokkal szemlélteti a mű; egyúttal azt is, hogy a Jászság-

sox sa hogyan alakult s honnan jött, hová

közsegeinek és pusztáínak;

ment a jász nép, mely községek pusztultak"

el a háborús idők forgatagában.

gos a _jászok egykori, sőt, újabbkori nagy sza- poraságának jellemzése. Hasznos térkép szemlélteti a Jászföld ,középkori falvainak tol-illeti elhelyezkedését. .

pontokból különösen

1567. évi lélekszám és a hiányzó népelem Statisztikai szem-.

említést érdemel az—

(Tanulsa— '

számának kimutatása, az 1699. évi lakosság

részletezése helybeliek és az akkor" már túl-(

súlyban lévő jövevények, valamint a túlnyo—

móan magyarok és a viszonylag törpe lét-—

szánni szláv és egyéb anyanyelvűek szerint, továbbá annak. ábrázolása, hogy honnan származott be a törökök kivonulása után jött népesség. A Jászság messze túlnyomóan ma;

gyar nemzetiségű redomptusait jegyzék fog-.

lalja össze, értékes származási (letelepedési) vizsgz'llatokkal. Figyelemreméltó a jász nép osztályokra oszlása'a redempció nyomán. A,.

könyv ' további statisztikai anyagából kiemel— . hetjiik még a II.

idevonatkozó

József-féle népszámlálás

eredményeit, a 19. századbeli népösszeírási, .majd az újabb népszámlálási

lásra mutatnak. A'l2 jászföldi község 1930-

ban 106000 főre rúgó népességének szám,-

.

beli alakulása arra. utal, hogy ez a.terület;

már a mult század vége felé meglehetősen

megtelt,. Az újabb bevándorlás folytán főleg a római katolikus elem nyert teret, a jász, vidék erősen magyar jellege

maryadt söt statisztikai adatok viágítják meg az értékes könyvben a Jászság

azonban meg—, társadalmi—

rétogrzt'idését, az e területről való kitelepedén sebet, a főleg () Kiinsaghoz kepest megfelle—

tl'ison mag as népsí'lri'lseget, kivlit [)edige gazdasáf'i jellegzetességei t; így a_ multba is

visszapillanttmn állatállományát, egykori és ii labb mezo(izd: lSá"i tel melését,

maid () jász népnek a iedenineiós világbeli

gazdasági fénykorát,n butokko/ossédbol

lanyarentlszer

táj ,"

a ,gazdaságf

hely zet niegromlását (iz eladás követketében,

lelé való átal(il,—:plást,_ a b i—N tokvi szonvok válto isát, az 1699 és l,9_2;) (i le _ tőleg inga/32) közti galliamgi fejlődés mér—

legét (1 Jászság települési viszonyult ,