Czettler Jenő: Az emberi gazdálkodás története

1 . szám 51 — 1940

.zik a jelentés a postabálózat berendezéseivel és eszközeivel. Az 1938. év végén az ország valameny

nyi 3.000 lakoson felüli községében volt postaszol-

gálat és valamennyi 5.000 lakoson felüli községében távbeszélő szolgálat. Az összes községeknek 71'8%-a postaszolgálattat, 47'6%—a pedig távbeszélőszolgálat-

tal van ellátva, a lakosság 94'0%-ának pedig posta- szolgálat és 84'9%-ának posta- és távbeszélőszolgá—

lat áll rendelkezésére. A jelentés képeket közöl az

év folyamán kiadott új bélyegsorozatokról, majd

.áttér a posta forgalmának ismertetésére. Megtudjuk,

hogy a magyar posta az 1938. évben 537 millió darab levélpostaküldeményt, 508 ezer darab érték-

üevelet és dobozt, 11 millió darab csomagot s 11 millió darab postautalványt továbbított. Atávíró hálózatát

és berendezéseit külön fejezet tárgyalja. A távíró az 1938. évben 2'9 millió (lb táviratot kézbesített. A táv—

beszélőszolgálat 2.146 hivatalból és ügynökségből áll.

Az év végén 124 ezer távbeszélőt'őállomás volt az országban, amelyeken át 187 millió beszélgetést

folytattak. Külön fejezet foglalkozik a rádiószolgá—

lattal. A rádiótávírón az 1938. évben 226 ezer táviratot adtak le és 236 ezer táviratot vettek. Jelentős a műsorszóró rádió működése is, így Budapest I. állomás év folyamán

5.497 órán át volt üzemben; az év végén 419 ezer ládióelőfizető hallgatta az adást. A Jelentés érdekes táblázatokat közül itt a rádióelt'ifizett'ikről, akiket, terület és foglalkozás szerint ismertet. Az utolsó fejezet a posta költségvetését és pénzügyi eredmé—

nyeit tartalmazza. A posta az 1938/39. költségvetési

évben 1055 millió pengő bevételt és 94'1 millió P kiadást mutat ki és a költségvetési évet 11'4 millió pengő felesleggel zárta. A posta Jelentése ezenkívül számos szép grafikont is tartalmaz, amelyek a for—

ílZ

galom eredményeit tíz évre visszamenőleg szemlél-

tetik. [).-H. M. hr. dr.

Jelentés a M. kir. Országos Közegészség- ügyi Intézet 1938. évben végzett munkájáról.

Rapport sur l'aetivité en 1938 de l'Institut Royal Hongrois de Sante' Publigue.

XII. évi jelentés. Közli: Toma—sík József dr.

Xlle rapport aminel. Publié parte Dr Joseph To m .:s ik.

Budapest, 1939. 332 1. — p.

Az előttünk fekvő kötetből kitűnik az a hatal—

mas szociális és kultúrmunka, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet az 1938. évben is végzett. A bevezetésben rövid történelmi visszapillantást talá—

lunk az év világtörténelmi jelentőségű eseményeire, csonka hazánk területének megnagyobbodasára s az Intézet munkájának evvel kapcsolatos bővülésére.

Majd megismerkediink az Intézet által végzett tanító

munkával, utána az egyes osztályok s a vidéki állo- mások közegészségügyi működésével. lílénk tűnik

többek között a maláriára és bányászaszályra vo—

natkozó gyógyszer-

ellátás ellenőrzése. Külön fejezetet szentel a jelentés vizsgálat, oltóanyagtermelés,

a Rockefeller Alapítvány anyagi támogatásával ata- kult Influenzakutató Osztálynak s ugyancsak külön fejezet ismerteti azt a munkát, mely a falvak jó ivóvizéért folyik, Hosszan foglalkozik a jelentés a

különböző járványok pusztitásával is A könyv má—

sodik része nagy részletességgel ismerteti a szerte az országban folyó tanácsadói, stb. munkát. Számos statisztikai adat egészíti ki az egyes fejezeteket, a visszatekintő táblák pedig az ország közegészség-

ügyi viszonyainak javulására vonatkozólag enged- nek következtetéseket. Álljon itt jellemzésül néhány

kiragadott adat. Az Intézetben végrehajtott összes vizsgálatok száma 188195 volt. Bányászaszály-vizs—

gálatot 9.055—öt hajtottak végre, diftériást 16.813-at.

A kémiai osztály 5.139 vizsgálatot végzett. Kútat

1938 végéig 32.712—t vizsgáltak meg. A zöldkeresztes védőnők összesen 531.180 látogatást végeztek. Sok fénykép teszi még basznavebetőbbé és tetszetősebbé a könyvet, melynek gondos összeállí- tása az Intézet tudós igazgatója, Temes-ik József dr.

egyetemi tanár munkáját dícséri. L. E. dr.

Czettter Jenő: Az emberi gazdálkodás tör- ténete.

Eugéne Czettler: Histoire des Systémes Eco- nomigues.

Budapest, 1939. 2481. —— p.

A primitív ember gazdálkodásától a mai kor

bonyolult gazdasági rendszeréig az emberi hiány-

érzet kielégítésére irányuló munka időbeli és térbeli

változása széles skálát mutat. Az emberi gazdálko

a gazdaság-

összesen

dás megfigyelésével külön tudomány-.

történelem foglalkozik. Ez a tudomány az, amely

a legősibb időktől, a prehisztorikus kortól kezdve bosszú korszakokon keresztül rögzíti az emberi gaz-

dálkodás fejlődését és annak jelentős állomásait.

Czettler Jenő hiányérzet

kielégítésére irányuló teve'akenysétar szemléltetésében könyve az emberi

visszanyúlik a legősibb időkig, amikor még a leg—

szükségesebb eszközök sem állottak az ember ren-

delkezésére. A prehisztorikus őskorban az ember azonban lassankint rendekbe, nemzetségekbe tömö- rült s a magántulajdon elvén alapuló gazdasági rendszert fejlesztette ki. Ennek a kornak a végén ékszerek, használati tárgyak, fémrudak szerepeltek mint fizetési és esereeszkőzök s a kor végén a pénz

használata is kifejlődik.

Az ókori gazdálkodás, amelyről már írásos em-

léke-kkel rendelkezünk, a gazdasági fejlettség magt—

sabb fokát mutatja. Ebben a korban a nagy vizek mentén kezdődik a kultúrák kialakulása, melyek központjai: Mezopotámia és Egyiptom. Ezek már

fejlett kereskedelemmel rendelkeznek s a gyarma—

tosítasra vonatkozó törekvések is erősen éreztetik

hatásukat az emberiség fejlődésében. Az emberi gazdálkodásnak ezt a korát a liellenizmnst követő római birodalom gazdasági rendje zárja le, mely az ókor két legnagyobb gazdasági egységének, a

4?

l;szmn

2——

1940

görög és a karthagói gazdasr'gi hatalmaknak az erején épült fel s egységes gazdasági területbe

olvasztotta össze a Földközietenger vidékét. Ezt a gazdaságilag rendkívül virágzó kort a pár) háború

alapjaiban ingatta meg úgyannyira, hogy a római császárok gazdasági reformjai sem tudtak segíteni a bajokon és nem tudták megakadályozni Róma

bukását. A birodalom szétesésével ennek a terület- nek gazdasági centruma keleti és nyugati irányban tolódik el, illetve oszlik meg' népl'ajok és földrajzi

adottságok szerint.

A középkor gazdaságtörténeie az ókor csúcs—

teljesítményének, a római birodalomnak a szétmor—

zsolódásával veszi kezdetét. Jellemző erre a korra,

hogy a gazdasági élet irányításában az egyházi élet is szerepet kap s így a középkor egyik átfogó ha- talma a: állam, a másik pedig az egyház lesz. A történelem fontos eseményei is nagy hatást gyako—

rolnak a gazdasági életre. A mezőgazdaságban a jobbágygazdálkodás a javak egyenlőtlen elosztását eredményezi. Az iparnak ebben a korban a .,eéh"

ad keretet s az biztosítja az iparűzes szabad gyakor- latát. A kor vége felé a kereskedelem is erős fejlő—

désen megy keresztül s a korai középkor kereske-

delmétakésői középkor városi fejlődéseésiparoso—

dása emelikiamélypontról. A eél'iekhez hasonlóan

fejlődik ki a távolsági kereskedelmet védő ,,gild'f

mely város- vagy államközi intézmény A pénz ebben a korban csaknem kizárólaga fizető-si eszköz jellegét

ölti magára. A pénzkereskedelem kifejlődésének az egyház kamatve'teli tilalma a legnagyobb akadálya.

A kor vége felé azonban a pénztőke szerepe a gaz—

dasági életben minden vonatkozásban erősödik. . Az újkori már a nyereségeu alapuló termelés

nyitja meg. A kor főbb szakaszai: a korai kapitaliz—

mus, a merkantilizmus és a szabadgazdálkodásra épített modern kapitalizmus Az emberi gazdálkodás

fejlődésére ebben a korban a reformáció, a francia

forradalom és a földrajzi felfedezések gyakorolnak nagy hatást. Az utóbbiak a gyarmatosítás számára nyitnak sohasem remélt új lehetőségeket. A korai

kapitalizmus igazi ereje a kereskedelemben van, a késői kapitalizmust pedig a nyereségre irányuló ter- melés támasztja alá. Az újkor utolsó szakaszában

a jobbágyság eltűnése után az új liberális gazdasági

rend lesz az uralkodó. Ezt a korszakot a kereskede-

lem és a gyáripar szabadsága jellemzi. A gyáripari termelés előfeltételeit az eredményes természeltndo—

mányi kutatások teremtik meg. Úttörő e téren a textilipar, de igen hatályos a termelés átalakulása a nehéz-, továbbá a festék— és a kémiai iparban. Az

újabb találmányok, a gőzgép és a gőzhajó pedig a termelést és a fogyasztást hatalmas közösségbe kap—

csolja össze.

A legújabb kor gazdasági fejlődéséről a szerző

csak irányvonalakat jelző, vázlatos tájékoztatást ad,

tekintve, hogy a mozgásban lévő gazdasági esemé—

nyek leírása már nem a gazdaságtörténet feladata.

Az új kor végén, a rohamos fejlődés következté-

ben termelési és főként szociális zavarok lépnek fel.

A világháború pedig gazdasági összeomlást ered- ményez s Közép-Európát gazdasági anarchiába és szociális forradalomha kergeti. A világháború alatt ismét felüti a fejét a hadi merkantilizmus. Mivel a háborús rendszert a békekötés nem tudja teljesen

likvidálni, a kötött gazdálkodás továbbra is meg—

maradt. A nyersanyagokban bővelkedő győztes

államok ugyan helyreállítják a gazdasági szabadsá—

got, de nem minden vonatkozásban tudnak rendet teremteni. A kicsiny, tőkeszegény, túlnépes, nyers—

anyaghíányban szenvedő és szociális bajokkal küzdő

országok súlyos és válságos helyzetbe kerülnek s az"

autarchiához menekülnek, amelyet a *aln'takrízis

még jobban megerősít. Az új kötött gazdasági rend—

szerben Oroszország a legmerevebb. Az olasz faseiz-

mus korporatív berendezkedése a legtöbbet tartott

meg a gazdálkodás terén a lnagánkezdeményezés-

ből. Németország is likvidálja az új német merkan—

tilizmust, melyet a munkanélküliség, az élelmisze-

rek és a nyersanyagok beszerzésével járó nehézsé- gek idéztek elő. A bányák És üzemek racionalizálá—

sával és részbeni szocializálásával új gazdasági rendszert teremt, A német nemzeti szocialista gazda—

sági rendszert a szigorú tervszerűség, a nyersanya- gokat pótló anyagok előállítására irányuló törek—

vés, valamint a kivitel és a behozatal tökéletes állami irányítása jellemzi. A legújabb idők gazda—

sági életének fő jellemvonásai: a gazdasági tervek és intézkedések, az irányított termelés, (1 kötött

devizagazdálkodás, végeredményben tehát (1: író- nyított gazdálkodás, továbbá (1 birtokreform, (:

szociális jólét emelése és a családvédelem.

Szerző szerint azt, hogy ez a rendszer. melynek körvonalai csak most kezdenek kibontakozni, ma—

radandó lesz-e_ vagy abból más, a jelenlegitől eltérő—

gazdasági rend fog kialakulni, ma meg megállapí- ani nem lehet. Kétségtelen, hogy az emberi gazdál-

kodásra olyannyira jellemző magántulajdon es egyéni kezdeményezés nélkül hosszabb időn keresz-

liil eredményes termelés nehezen folytatható, de az_

is kétségtelen, hogy a kapitalista rendszer korlátlan szabadsága megérett a revízióra. Annak mértékét és

időpontját azonban még nehéz volna eldönteni.

Mivel a gazdasági életben az új irányzatok szinte

észrevétlenül érnek, azokat sem rendeietek, sem egyéni tudás és akarat, sem állami beavatkozás máról—holnapra nem képes kikényszeríteni.

Sipos Sándor dr.