Orosz-magyar hasonlósági szótár [Könyvismertetés]

Dr. B I H A R I J Ó Z S EF t a n s z é k v e z e t ő fő iskol ai t a n á r:

OROSZ—MAGYAR HASONLÓSÁGI SZÓTÁR

I. Bevezetés

A magyarsá g má r vándorlásána k utolsó szakaszában is találkozott szláv törzsekkel , a szláv jövevényszavak azonban többségükbe n a hon- foglalás után i 1—2. évszázadba n ke rül tek át nye lvünk b e [7]. A honfog- lalók ugyanis, néhán y apró szigettő l eltekintve, főle g szlávokat találta k a Kárpátokon belül és tőlük vették át azoknak az ú j fogalmaknak a neveit, amelyek megváltozot t életmódj ukkal szükségszerűen együ t t jártak. Fejlett ebb k u l t ú r á j ú szláv népe k éltek a Dunántúl , sűrű volt a szláv lakossá g a Vá g és a Gara m alsó folyásána k a vidékén és az Alföldet északról félkörbe n szegélyező hegyvidék folyóvölgyeiben.

Nagyobb szláv telepek voltak még a Felső-Tisza vidékén, a Szamos foly ó ment én, továbbá a Nyírségben és az Ecsedi-láp környékén . Éltek szlávok az Erdély i Medence peremvidékein , a Maros és a Temes völ - gyében is [1].

A magyar—szláv érintkezés t ehát több mint 1000 éves mú l t r a tekinthet vissza, t ört énelmün k folyamá n szinte állandó jellegű és hatás a ma is, a felszabadulásunk óta különösen tart [2], Nem t ek in t het j ü k azon- ban most feladat unknak, hogy ennek az érintkezésne k nyel vü nkbe n meglévő minden nyomát megvizsgáljuk . A problém a sokrétű , érdekes , az ősmagyar nyelv hangrendszeréne k a megállapítás a szempontjából pedig fölött e fontos is. Évtizedeken át olyan kiváló nyelvtudósokat fog- lalkoztatott, mint Miklosich, Asbóth, Melich, Kniezsa, MOÓR stb. Ellen- tétes nézete k csatáznak egymással, a vita folyik és Kniezsa nagyszerű (egyelőr e még befejezetlen) műve is sok kérdést nyitva hagy még. Való- színű , hogy a magyarság a honfoglalás előtt legelőször bolgárokka l éri nt - kezett, hogy jövevényszavain k sorába n erő s a dunántúli szlové n hatás, de gyakra n vitás , hogy a jövevényszavaka t illetően pontosan melyik szláv nyelv az átadó. Más szóval: a szűkebb nyelvi eredet, a közvetítő nyelv problémája a szlá v nyelveken belül nehezen állapítható meg.

Problematikus ugyanis mé g sok keresztnév , személynév és helyné v eredete, bőveb b feldolgozást igényelne k a különböző átvételi rétege k is.

Mindezek a problémá k azonban témánkkal csak kapcsolatban vannak,

de közvetlenü l nem érintik . Számunkra a legfontosabb csupán an nak

a megállapítása, hogy szókészletünkben elég sok a szláv jövevényszó és

köztük sok szó ma m á r alapszókincsünk tagja. Ez a tény fordított a

figyel münke t arra, hogy a szláv jövevényszavakka l foglalkozzunk, még - pedig ezúttal n e m is nyelvtörténeti , h a n e m pusztán didaktikai szem- pontból.

Ismeretes, hogy a didaktika a tanítás tartalma mellett nagy j el en - tőséget t ul a j don í t a tanítá s mi ké nt j é ne k is. Ebből a szempontból az orosz nyelvoktatásra vonatkoz ó módszertani irodalom nál un k még mindig nem bontakozott ki a megkívánt mértékben. Még m a sincs orosz mód - szertani folyóirat unk. A továbbképzé s n éh án y hasznos f ü ze t e megjelent ugyan, de pl. az orosz—magya r mi nim u m szótár megjelenés e még m i n - dig vára t magára . Nincsen orosz—magya r hasonlóság i szótárun k sem.

E f f a j t a kísérle t ugya n tö rt én t dr. Csánk Béla részéről a negyvenes években Beregszászon [3], azonban őt kizáróla g mnemotechnikai szem- pontok vezérelték , ezér t közli csak ábécé sorrendben, még hozzá hibás, latinbetűs átírásban az orosz szavakat. Helyenként a közvetítő nyelvr e is utal (a latinra, franciára , vagy németre) , azonban sok olyan szót is felvesz az orosz nyelv szókincséb e (a hasonlóság kedvéért), amelyek az oroszban vagy nincsenek meg, vagy csak egészen ri tk a nyelvjárás i alakok. (Vö.: б а б к а — b o k a , ярок — árok, npyr rú d stb.) Szaporítják tovább á szótáranyagát olyan szavak, amelyekne k nincs a magya rban hasonló hangzású al akju k és legfeljebb egy másik idegen (német, olasz vagy francia) szóhoz hasonlítanak csupán, pl. бюст — mellszobor (német : Büste). Bár az előszóba n Csánk hangsúlyozza , hogy a puszta véletlene n alapuló hasonló hangzású szavakat is feltünteti, azonban az ilyen hasonlóságoka t gy akra n túlzásb a viszi és gyakorlati ért ékük mé g íg y is aligha támad . (Vö.: дохлый — döglött.) Tömegével ráncigálj a továbbá elő azokat a szavakat is (ugyancsak a hasonlósá g kedvéért) , amelyek ma már elavultak. (Vö.: брадобрей —bo rbé l y , m a csak: парикмахер) . Hasonló célból, de gyakran minden alap nélkül közli a képzet t szavak tömegét is, pedig azoknál többnyir e nincs má r hasonlóság a legtöbbször teljesen eltérő magya r képzők miatt.

Mindent egybevetve, mégse m vita that ó el a szerző elsőségéne k érdeme, azonban a sok filológiai pontatlanság , a r omant iku s nyelvész- kedés, a sok, forradalom előtti szóanya g felhasználása, viszont az egész gyakoriak hiányzás a mégis nagyrész t elavultt á teszi m a má r ezt (az egyébkén t itt ne m is kapható) kísérletet .

A mi s zót árunk —• hel yhiá n y miatt — nem törekedheti k teljességre.

Elsősorban azokat a szavakat vettü k fel, amelyek

1. mind a mai oroszban, mind a mai magyarban hangzásra szinte teljesen egyformák . Pl.: баран , совет, паприка, колхоз, мак, стража , мама, щука , барка , тесто, борона, галушка, слива stb.,

2. továbbá azokat, amelyek a két nyelvben, ha nem is egészen, de nagyon hasonló hangzásúak. Pl.: сосед, стреха, милость, куколь, ар- тишок. горлица stb.

Ebből látható, hogy szótárunk , bá r magvá t a szláv jövevényszava k alkotják, mégse m támaszkodik pusztá n azokra. Didaktikai szempontból ugyanis n e m hanyagolhatók el teljesen azok a nemzetköz i szavak sem, amelyek min d a mai oroszban, mind a mai magyarban hasonló h a n g - alakúak.

412

Nem vet tü k fel viszont azokat a szavakat, amelyek még megvoltak az óegyház i szlávban (óbolgárban) és a magyar szavakkal hangzásr a és jelentésr e csaknem teljesen megegyeztek, vagy legalábbis belőlük könnye n (hangtanilag szabályosan! ) leszármaztathato k — de a mai orosz- ban már nincsenek meg. Pl.: óbolgár: праздьнъ (üres, tétlen , hiú, rest stb., mai bolgár : prázen — üres) — parázna, (mai orosz: блудный, раз- вратный), annak ellenére, hogy az óbolgár hangala k más, de az eredeti jelentésse l összefüggő szavakban ma is feltalálható , pl.: праздный — tétlen, праздник — ünnep. Kimarad ugyanezért az óbolgár дрягъ — dorong is, mel y a mai oroszban: дрючок (ami viszont a »dorongé - hoz aligha hasonlít!), vagy az óorosz гряда — gerenda, me r t a mai oroszban csak: бревно, балка , брус alakok vannak meg, amelyek közül egyik Sem hasonlít az ősi alakhoz, éppe n ezért nem is szerepel a szótárunkban. Az ilyen összefüggések feltárás a ugyanis — bármilyen érdeke s is lenile az — egyrész t má r általába n megtörtén t a hivatkozott szlávistá k műveiben, másrészt eltérítene eredeti célunktó l — attól, amit m á r hangsúlyoztun k fentebb, hogy ti. elsősorban azokat a szavakat közöljük, amelyek a mai oroszban is megvannak és amelyekne k hang- zásra és jelentésre nézve egészben vagy részbe n megfelelő magyar pár - j u k is van. Ez alól csak akkor teszünk kivételt , amikor az összefüggé s (még a filológiaila g képzetlenek előtt is) egészen kézenfekvő . Pl.:

к в а с — kovász (bár ma »kovász« = закваска).

A nemzetköz i szavak sorába n a képzett szavak (származékszavak ) közü l csak azokat közöljük, amelyek megőrzi k hasonlóságukat a meg- felel ő magyar képzéssel. Pl.: декан — dékán; деканат — dekanátus.

(De már деканство nem szerepel!)

Nem vesszük fel a véletlenül egyforma hangzású szavakat sem, ha egyébkén t semmi közü k sincs egymáshoz, pl.: шип-(tövis) — síp; бот (csónak) — bot; губа (ajak) — guba; перец (bors) — perec; хорда (mért húr) — horda; уборка (aratás ) — uborka.

Ha éppen ilyen szavak fordulnána k elő tanítás közben, akkor vegyük igénybe a szemléltetés minden lehet ő eszközét ahhoz, hogy a hasonló hangzású orosz szó jelentésé t jól el t u d j u k különíten i a vele megegyező magyar hangalaktól.

Nagyon növelnék továbbá a nyelvjárási szavak is a hasonlóság i szavak mennyiségét. Pl.: лавица — lóca, чуха — csuha, луг — lúg, над- раги — nadrág, палата — palota, полова — polyva, постав — posztó, соль ни ца —s z ele nc e (eredetileg: sótartó), сукня —szoknya , зоб ( —

»evés«, főleg lovaké) — z a b (innen: zabá l = n y j : зобать), чемер — csömör, бир — bér, обрус abrosz. Ennek ellenér e azonban az eddig kifejt ette kne k megfelelőe n nyelvjárási szavakat csak a legritkáb b esetben közlünk.

Már említettük , hogy a közvetítő nyelvet néh a lehetetlen meghatá- rozni. Bizonyos, hogy a magyar nyelv szláv szavai többnyir e délszlá v eredetűek, az ún . nagyoroszságga l csak felszabadulásun k óta vagyunk közvetlen kapcsolatban. Szótárun k azonban ne m veti fel az eredet ké r - désé t sem, me rt központjában a hasonlóság elve áll, éppe n ezért pl.

а король — király szót közli, bár közismert, hogy germán eredet ű

41Z

(KARL), de a szláv nyelvekben is gyökeret vert, hozzán k onnan kerül t és a mai oroszban is megvan.

Általába n (néhány kivételtől eltekintve) arra törekedtünk , hogy élő hasonlóság i szókincset közvetítsünk, m e r t bármennyire is nem szótanulás a nyelvtanulás , m er t a nyelvnek csak építőanyagát alkotjá k a szavak, de mi nt ahogy az építésné l az építőanyagoka t sem lehet nél - külözni , szavak né l k ül sem képzelhető el semmifél e nyelv. Persze, aki a nyelvtanítá s vagy nyelvtanulá s helyes módszerét keresi, n e m a szó- ta nulá s módszerére gondol, me r t t u d h a t j a valaki egy nyelv teljes szó- kincsét , beszélni mégse m tud azon a nyelven [4]. A beszélé s azonban csak olyan szavakból szerkesztett mondatok segítségéve l végezhető, amely mondatok szókincsét érti — vagy legalábbis könnyen megért- heti — a tanuló, ezért a szókinc s kérdése nagyon is lényeges az ered- m én yes nyelvtanításban .

A nyelvtanulá s is munka, mégpedig komoly munka. A nyelv- oktatá s története folyamá n sok kísérle t történt má r arra vonat- kozólag, hogy a nyelvtanulás munkáj ával , mint minden munkáva l természetszerűe n vele járó nehézségeke t a m in i mu mr a csökkentsék . Az ún . direkt módsze r játékos kedvvel, az anyanyelv kikapcsolá- sával ugyanezt a célt akarja elérni, de mennyivel könnyebbe n el is érhet i ezt, ha a hasonlósági szókincs anyagát jól kiaknázza. Honti Rezső orosz ny e l vt a n á ba n [6] 60 olyan orosz szót közöl, amelyekne k a megtanulása s em a gyerekeknek, sem a felnőtt ekne k nem okoz külö- nösebb nehézséget, éppen a megfelelő magya r szavakkal való nagyfok ú hasonlósága miatt, (сено, жир, ключ, шуба, рой, казак stb.) Ezt a szá- mot mi most a sokszorosára növeljü k szótárunkkal . Ez a szókincs má r az első orosz nye l vórá n jól gyümölcsöztethető, me rt ha a nevel ő az osz- tál y érdeklődésének-összetételéne k megfelelőe n válogatja ki belőle azt a n é h á ny szót, ame lye n keresztül először kí vá nja bemutatn i tanítvá - ny ai na k az orosz nyelvet, éppe n az ismerős szavak következtében m a r a - dand ó élményt fog ny ú j t a ni neki k és a gyerekek meg lesznek győződv e arról , hogy az orosz nyelvvel kapcsolatosan felmerülő nehézsége k a jövőben is — h a nem is mindig ilyen könnyedén —, de leküzdhető k lesznek.

A hasonlósági szókincs segítségünkre siethet még a következőkben:

1. A t ant e r v előírj a az ú n. szervezés i szavak fokozatos bevezetését . A tapasztalat azonban azt m u t a t j a , hogy a VI. o.-tól kezdve egyre töb b nehézsége t okoz e szavak kitalálása, mert a kötelező szókincs ismerete e gyr e jobban szűkít i a még bevezethet ő szavak számát. Ellenben: a tan- könyv eddig egyfél e volt, pedig részben más szavak j árnak falun , m i n t . városban. A hasonlósági szótár lehetőséget nyújt - arra, hogy a nevelő viszonylag k ön n y e n kiegészíthesse az egyes olvasmányok szókincsét . 2. Az iskolai orosz társalgá s óráit élvezetesekké teheti a nevelő a hasonlóság i szótá r felhasználásával , mert kevés munkával sok isme- retet adhat át tanítványainak .

3. Segédeszközü l szolgálhat a már régót a ígér t és vár t orosz-magyar m in i mu m szótá r megszerkesztésénél , valamin t

414

4. a következő orosz tankönyve k megírásánál is, hiszen az e ls a j á - tításr a kijelöl t szavak sorrendjébe n a fokozatosság, a »könnyebbről a nehezebbhez« elvének érvényesülését misem biztosíthatj a jobban, mint a hasonlósági szótá r anyagána k a t anterv i követelménye k szelle- mében való módszeres felhasználása .

5. Az anyanyelvr e val ó támaszkodá s elvéne k egyre fokozódó hang- súlyozás a mellett önmagunkkal kerül nén k ellentmondásba , ha — míg a nyelvtan területén felhasználju k a leglazáb b összefüggéseket is, sok- szor mé g meg is előzzük az anyanyelv nvel vt aná t (főnévi igenév az V. o.-ban stb.), — a szókincs tanításába n pedig figyelembe sem vennők, amit késze n kíná l anyanyelvünk.

6. Megkönnyíti az orosz nyelv tanítását, ha az orosz helyesírás és fonetika szabályait a hasonlósági szókinc s példái n m u t a t j u k be. így pl.

kitűnőe n szemléltethetjü k a redukció jelenségét а коса, дыня, чудо sza- vakon, mer t ezeknek a szavaknak a magyar kiejtés e nagyon hasonlít a megfelel ő orosz kiejtéshez is. (Kasza-dinnye-csoda.) Az átvet t szláv szavakban általában egy fokkal nyíltabb hangzó t ej tünk , erre gondolva m i n dj á r t könnyeb b lesz az orosz стол u t á n az asztal megtanulása.

7. Hasonlóképpe n jól felhasználható a hasonlóság i szókincs tanítás a felsőb b fokon is, pl. a történet i nye lvtanban a nazálisok tanításánál . Amikor arról beszélünk , hogy a régi orosz nyelvben, m i nt minden má s szláv nyelvben is, a tiszta vokálisokon kívü l még nazálisok is voltak, akkor megint csak a hasonlóság i szókincs példáiva l m u t a t j u k ezt be.

A menta — мята, péntek — пяток, rend — ряд,

— свят-ой szé- pen illusztrálja , hogy a j + a hangkapcsolat gyakran a j + e - b ő l (orr- hang ú e, amelyik - e n - szótagbó l származott mássalhangzó előtt) szár - mazott és a magyar szó éppe n ezért még a régib b kiejtésre utal ugyan- úgy, mint a donga (дуга), konkoly (куколь), goromba (груб) , korong (круг), abroncs (обруч), galamb (голубь ) szavak, amelyek viszont a j - f u hangsorra derítene k fé ny t (ahol ugyanis szláv jövevényszavaink - ban ma magánhangzó - f m vagy n [V] hangkapcsolatokat találunk , ott a mai oroszban minde nko r »y« vagy »я« van).

Szótárun k számit természetese n nevelőin k bizonyos fokú nyelvi alapműveltségére . Akikné l ez megvan, azoknál nem fog nehézségbe ütközni, hogy rámut as sa na k pl. а застава és пристав szavaknál az szt —szl váltakozásr a és tanítványaikho z azonnal közelebb kerülne k a látszóla g nem egészen hasonl ó hangalakok (zászló, poroszló) . Ugyan - így villantunk rá néha egy hangátvetésre : плесень peZészn-peniszl- penész , a x/k váltakozásokr a (különösen, ha idegen szavakról van szó):

хром — króm, холера — kolera, хмель — komló, vagy arra, hogy az orosz »ист« képzőből, mely általába n a foglalkozást jelent ő szavakat jellemzi, a magy arba n rendszerint »-ista« lesz: гимназист — gimnazista.

A filológiailag kevésbé képzette k figyelmét pedig az összefüggések

felismerésér e hí vj u k fel. Ha észreveszik, hogy az orosz зима szó emlé -

keztet jelentésénél fogva is a »zimankó«-ra , а пух szó a »puha« mel-

léknévre, а скачок »ugrás« pedig a szöcskére, ezek a szavak mé g akkor

is könnyebbe n bevésődne k az emlékezetbe, ha néh a tudományosan

n e m is sikerü l mindig bizonyí tanun k az összefüggéseket (mint pl. ép pen а скачок esetében, ahol az egyeztetés hangtanilag n e m mu tat hat ó ki).

A felnőttek t aní tásánál a hasonlósági szótá r anyagábó l — ha lehet

— azt a szókincset k e z d j ü k tanítani, amely szókincs a felnőtt tanu l ó sz ak má j án a k a szókincse.

Kétségtele n továbbá , hogy mind a felnőttek, mind az iskolás gyer- mekek tanításába n f o n to s szempont a szó gyakoriságána k és g yak or - latiságának szempontja mellett a szó hangsora is. Minél ismertebb egy hangsor, a nnál k ön ny ebb en megtanulható . így nyer értelme t a hasonló- sági szótár, mely főleg ismert hangsor ú szavakat tartalmaz.

Lehet ugyan, hogy a szavak hangsorát tekintve, nincs k ön ny ű és nehéz szó — fejtik ki v él e mé ny üket a má r hivatkozott könyv szerzői [5].

Nehézség tekintetébe n nincs ugyanis nagy különbség — ezt elismer- jük — e két szó hangsora között: школа—карандаш. Mégsem vitás azon- ban, hogy annak, aki m é g csak kezdő az idegen nyelv tanulásában, előb b kell megtanulnia а школа szót, mi nt а карандаш szót. Bakonyi Hugó:

A gyermeknyelvi szókincs fejlődése stb., Cser János: A magyar g y e r - mek szókincse , Tettamanti Béla: A legszükségesebb német szavak és fordulatok című k ö ny v e azt a minimáli s szókincset n y ú j t j a , amelyet a kezdőnek elsősorban t anulni a kell. Ha ebbe a szókincsbe fokozatosan és ugyancsak a gyakorisá g szempontjá na k megfelelőe n beolvasztjuk az orosz-magyar hasonlósági szókincs anyagát , akkor olyan mondatok beszéltetéséve l t ö rt é nh e t i k a tanítás, amelyekben már szótanulási prob- léma szinte alig van, t e h á t sokkal tö b b alkalom és idő adódik a nyelv egyé b titkainak megismerésére.

Didaktikai szempontok vezettek bennünket , amikor a szokásos ábécé re ndt ő l eltérően fogalomkörök szerint csoportosítottuk a szóanya- got. Sok szóról ne héz eldönteni , hogy melyik fogalomkörbe tartozik, némelyi k szó töb b k ö r be is besorozható. Ilyenkor rendszerint olyan szavak között adj u k a kérdéses szót, amelyek társaságába n leggyakrab- ban f or d ul elő.

Az orosz szó u t á n zárójelben mai jelentése, esetleg rétegbeli jel- zése: rég = régies , nyj = nyelvjárás i stb. következik. A gondolatjel utá n mindig azt a szót közöljük , amelyhez a címszót hasonítottuk . Ha ut ána mé g ( ) is következik , ez a hasonított szó mai orosz megfelelőjé t adja meg. Pl.: квас (savanykás hűsítő ital) —kovás z (закваска).

A gondolatjel u t á n álló külön jelzések csak a magy a r szóra vonatkoznak.

A pedagógiai főiskolá k immár egy évtizede büszkén hivatkoznak

arra, hogy dolgozói a t udományo k művelése mellett minden er ej ük et

é s képességüke t a gyakorlati oktatás szolgálatába kívántá k állítani .

Nagyon örülnénk, ha ez a kis m u n k a is növelné azoknak a számát, akik

mindig törekedte k a f e n t i cél elérésére , és abban a reménybe n bocsát -

juk ú t j á r a , hogy nemcsa k a hivatásos pedagógusok és az iskolás ifjúság,

hane m az orosz n y el v e t megtanulni kívánó felnőttek érdeklődésé t is

magár a fogja vonni.

11. A S Z Ó T Á R I R É S Z Állam, hivatal, társadalom

дипломйт — diplomata дипломйтия — diplomácia мандат — mandátum министр — miniszter нарл0м ент — parlament c e n áT — szenátus, felsőház сенйтор — szenátor

с о в е т — szovjet, tanács

султан — szultán трон — trón урна — urna

демок ра т — demokrata

д е м о к р а т и з а ц и я — demokratizálás д ем ок рат из м — demokratizmus демокрйтия — demokrácia фа шиз м — fasizmus фашис т — fasiszta

т о в й р н и к — árufőnök (tárnok) ст о льни к — asztalnok

Hcyiián — zsupán

д в о р н и к — (házmester) udvarnok царе ви ч — cárevics, a cár fia царизм — cár izmus

царь — cár цёнзор — cenzor цензура — cenzúra

ш а х — sah (perzsa uralkodó)

король — király воевода — vajda

к ё с а р ь — (római) császár

бан — bán

м е ж а — (mezsgye) — megye

наша — basa

чиновник — f f o rr e hivatalnok) — csi-

novnyik

с ё к т о р — szektor, osztály a r p é c c op — agresszor а г р ё с с и я — agresszió л и г а — liga, szövetség

пленум — plénum погром — pogrom

п р е с т и ж — presztízs, tekintély

раб — rab

д еле га т — delegátus

делегация — delegáció делегировать — delegálni интервёнция — intervenció канцлер — kancellár картотёка — kartoték консул — konzul Кремль — Kreml либерйл — liberális

либерализм — liberalizmus кулак — kulák

кули — kuli

м у ж и к — muzsik, parasztember

пария — pária слуга — szolga сосёд — szomszéd

х у л и г й н — huligán, csibész саботйж — szabotázs

бал — bál

бйнда — banda

б е с ё д а — (beszélgetés) — beszéd дёспот — deszpota

диктйтор — diktátor д ик т ат ур а — diktatúra капитализм — kapitalizmus капиталист — kapitalista конгрес с — kongresszus визит — vizit

генерации — generáció

ю н к е р — junker, nagybirtokos г е р о л ь д — herold, hírnök

гёрцог — herceg клуб — klub банкёт — bankett

парламентаризм — parlamentarizmus, ирокламйция —proklamáció, прокла- мировать — proklamál, протекторйт

— protektorátus, путч — puccs,рёгент

— régens, с т й р о с т а — (bíró) — sztaroszta,

суверенитет — szuverénitás,суверён-

Hый — szuverén, т е р р о р — terror, т е р-

роризм — terrorizmus, террорист —

terrorista, т о т а л и т а р н ы й — totalitárius, тотальный — totális, т риб у н — tribun, ф е д е р а л и з м — föderalizmus, szövet-

417

ségi államrendszer, федералист — födc- ralista, федералистйчески й — födera- lisztikus, федеральный — föderális, федеративный — föderatív, федераци я

— föderáció, феодализм — feudalizmus, феодальный — feudális, ха лиф — kalifa, халифат — kalifátus, шериф — seriff, шифрованный — sifrirozott, rejtjeles, шифровать — sifriroz, rejtje- lez, шифровка — sifrírozás, rejtjelezés, печ ат ь — pecsét, д е к л а р а ц и я — dekla- rálás, kijelentés, руссофйл — russzofil, oroszbarát, синдикализ м — szindika- lizmus, синдикалист — a szindikalista, синдика т — szindikátus, у н и я — unió, egyesülés, эмир — emír, у к а з — ukáz, rendelet, земство — zemsztvo, Helyi ön- kormányzat (a cári Oroszországban), н а ци о н ал и за ц и я — nacionalizálás, államosítás, л и кв и д а т о р — likvidátor, набоб — nábob, националис т — na- cionalista, национализ м — nacionaliz- mus, иачйльник — (elöljáró) — na- csálnyik, нимб — nimbusz, нормали- з а ц и я — normalizáció, олигйрх — j oligarcha, падншйх — padisah, szultán, па т рон — patrónus, pártfogó, патро- iiání — patronázs, védnökség, паци- физм pacifizmus, пацифист — paci- fista, печатка — pecsét, позиция — pozíció, префект — prefektus, префек- т у р а — prefeklúra, протектор — pro- tektor, pártfogó, прот екци я — protek- ció, ра ци он ал иза ци я racionalizálás, реакционе р — reakciós egyén, ре а к- ционный — reakciós, рейкци я — reak- ció, репутация — reputáció, hírnév, референт — referens, előadó, ритор — rétor, szónok, вотум — vótum, szavazat, декрё т — dekrétum, rendelet, демагбг

— demagóg, демагогия — demagógia,

депутаци я — deputáció, империа- лизм — imperializmus, империалис т — imperialista, инспёктор — inspektor, коммуна — kommuna, közösség, кон- зерватйз м — konzervatívság, консоли- дация — konszolidáció, космополит — kozmopolita, легитимист — legitimista, лакёй — lakáj, магнат — mágnás, сно- бизм — sznobizmus, социолог — szo- ciológus, фиаско — fiaskó, kudarc, флирт — flört, цель — cél, ш у шу ка н ье

— sugdosás, ш у ш у к а т ь с я — sugdos, ка рь ёр а — karrier, к а р ь е р и с т — kar- rierista, ка рь ер из м — karrierizmus, törlelés, с або та ж ни к — szabolőr, друзья — (barátok) — drusza, anáin — apacs, арист окра т — arisztokrata, а рис т окра т и я — arisztokrácia, артёль

— artel, бегемот — behemót (ember), бей — bej, bég, компании — kompánia, компромисс — kompromisszum, кон- венциональный — konvencionális, ()iá- зис — fázis, fejlődési fok, экспозе — expozé, előadás, элита — elit, felső réteg, эндогамия — endogámia, törzsön belül való házasodás, эндогенный — endogén, этикёт — etikett, юбилеи — jubileum, гарем — hárem, réiiina — gésa (japán leaházi énekesnő), честь — (becsület) — tiszt, пристав (réy orosz rendőrfőnök) — poroszló, автономия — autonómia, önkormányzat, автохтон- ность — aidoclionitás, автократичес- кий — autokratikus, автентйчный — autentikus, абсолютизм — abszolutiz- mus, önkényuralom, робот — robot- ember (gép), работа — (munka) — robot, (бйрщина), витя з ь — vitéz, шатёр — (cigány) sátor, свободный — szabad.

Állattenyésztés

Я с л и — jászol сёч к а — szecska

быр ьк а, бырка (nyj sz) — birka череда — (költ .sor, nyáj) — csorda к р у п а — (kása, gríz) — korpa (отруби) н а ж и т ь — pázsit, legelő

рой — raj, (méhraj)

оброк- (töri dézsma) — abrak бык — bika

степь — szteppe, puszta иго — iga

я р м о — járom хомут — hámiga голу61. — galamb náita — páva (tyúk)

пастух — pásztor

пйстырь (költ, egyh.) — pásztor барйн — bárány

подкова — patkó

фокстерьёр — foxterrier

шиншилла — csincsilla (házinyúl fajta) я к — jak (tibeti szarvasmarha)

сука — szuka, nőstény kutya пони — póni, törpe ló пу ля рк а — pulár, kappan шука — csuka

горлица — gerlice буйвол — bivaly павушка — pávácska копыто — kapta, pala 41Я

Á l l a t v i l ág

Ч И Ж — CSÍZ

сойка — szajkó сорока — szarka воробей — veréb блоха — bolha

глист, глиста — giliszta

кббра — kobra, pápaszemes kígyó рак — rák

выдра — vidra паук — pók

моль — moly (lepke) попугай — papagáj бабка — báb

ворона — varjú газель — gazella гидра — hidra гиена — hiéna горилла — gorilla жпрйф — zsiráf зебра — zebra какаду — kakadu крокодил — krokodil кукушка — kakuk куковать — kakukol лама — láma

леопард — leopárd медуза — medúza павиан — pávián шакал — sakál

куколь — konkoly бук - bükk (fa) мох — moha лён — len

артишок — articsóka паприка — paprika боб — bab

кукуруза — kukorica дыня — (sárga) dinnye

кактус — kaktusz канна '— kanna люцёрна — lucerna

мак — mák малина — málna мальва — mályva мята — menta

OCÓT — aszal

мандрагора — mandragóra ментол — mentőt

парк — park

хиа, хённа — henna хризантема — krizantém морковь — murok

цикламен — ciklámen явор — jávor (fa)

голь (réy pusztaság) — gally (ветка) губа — (taplógomba) — gomba

тигр — tigris фазйн — fácán

фауна — fauna, r'latvilág фламинго — fiai, ,gó хамелеон — kaméleon шимпанзе — csimpánz скорпион — skorpió ебболь — cobolu пеликан — pelikán пингвин — pingvin полип — polip пума — puma

росомаха — rozsomák, torkosborz саламандра — szalamandra нутрия — nutria

прототип — prototípus, ősminta скачёк — szöcske (кузнечик) эму — emu

ягуйр — jaguár

пиявица, пиявка — pióca слука — (erdei) szalonka скунс — szkunksz

гуано — guáno, madártrágya

! зебу — zebu клон — poloska медвёдь — medve j муфдби — muflon

мандрил — mandrill

выжлец — (kopó) — vizsla

Növényvilá g

соя — szója (bab) снйржа — spárga сурёпица — repce тис — tiszafa

тополь — topoly (fa) тюльпан — tulipán укрбп — kapor резедй — rezeda ренклод — ringló péna — répa рожь — rozs слива — szilva капуста — káposzta гроздь — (szőlő) gerezd orvpén — ugorka

свёкла — cékla náuia — kása

абрикбс — (kajszi) barack фасоль — paszuly

черёшня — cseresznye (fa) eópro — szorgo, durvaköles рёдька — retek

луч — (sugár) — lucfenyő (ель) бузина —bodza

лопух — lapu

папоротник — páfrány, rég paprat бегбния — begónia

H9

беленй — beléndek

вербёна — verbéna, vasfű гербйрий — herbárium гиацинт — jácint лебедй — laboda лилия — liliom

магнолия — magnólia мимоза — mimóza мирт — mirtusz нарцисс — nárcisz олейндр — (o)leander олива — olajfa

бамбук — bambusz анис — ánizs агйва — agávé цитрус — citrusz

эвкалипт — eukaliptusz элодёя — elodea

берёка — barkóca ( f a )

бурьян — burján, dudva хворост — (rőzse) — haraszt шишка — siska, toboz

гибрид — hibrid имбирь — gyömbér

лавйнда — levendula, филодёндрон — philodrendron, флора — flóra, növényvi- lág, шафрйн — sáfrány, тамарйнд — tamarind, тамарйск — tamariszk ( f a ) , тубероза — tubarózsa, туя — tujafa, фйкус — ficus, цедрат — cedrát ( f a ) , пйльма — pálma, пастернйк — pasz- ternák, примула — primula, tavaszi kankalin, рута — ruta, скабиоза — szkabioza (mezei virág), петрушка — petrezselyem, петунья — petunia, ри- цйн — ricinus, роза — rózsa, розма- рин — rozmarin, платйн — platán ( f a )

Családi élet

чёлядь — (rég belső cselédség) — család брат — (fivér) — barát

внук, внука — unoka (fiú ill. lány) баба — (nőszemély) — bába

кум — koma мйма — mama

мамочка — mamuska мйтка — (anya) — mátka nána — papa, apuka мйчеха — mostoha (anya)

матрона — matróna

дед (nagyapa) — déd (прадед)

пестунья (rég gondos nevelőnő) — pesz- tonka (няня)

мйтушка — matuska, anyácska, néni батюшка — bátyuska, öregem

патриархйльный — patriarhális патриархат — patriarkátus пелёнка — pelenka

Egészség , betegség, orvostudomán y

массйж — masszázs нормйльный — normális сёрум — szérum

витамин — vitamin

санатбрий — szanatórium маникюр — manikür педикюр — pedikür фризура — frizura бритва — borotva пудра — púder

грот — (mesterséges barlang, üreg) — garat (глотка)

бёдро — (takácsborda) — borda аптёка — patika

диагнбз — diagnózis диагност — diagnoszta дбктор — doktor инфёкция — infekció инфлуэнца — influenza поликлйника — poliklinika психолог — pszichológus Bára — vatta

опий — ópium

пломба — plomba, fogtömés

Táoec — tábesz, hátgerincsorvadás гной — (genny) — ganaj — (навоз) зонд — szonda

струма — struma трахома — trahoma фёльдшер — felcser холёра — kolera пульс — pulzus рецёпг — recept

рецептура — receptura инъёкция — injekció ипохондрик — hipochonder ипохондрия — hipochondria истёрик — hisztériás (beteg) истёрия — hisztéria

консилиум — konzílium крйзис — krízis

лазарёт — lazaret, kórház наркоз — narkózis

наркбтик — narkotikum немой — néma

немёть — megnémul онемёлый — elnémult онемёть — elnémul

420

о п е р й ц и я — operáció

п с и х и а т р — pszichiáter, elmeorvos бородй — (szakáll) — borda о п и ум — ópium

п л ё с е н ь — penész а бор т — abortusz

э п и л е п с и я — epilepszia

го р б — (púp) — görbe — (горба- тый)

к о р ч а — görcs тиф — tífusz

т у б е р к у л ё з — tuberkulózis т у б е р к у л и н — tuberkulin

н е в о л я — (kényszer) — nyavalya б а н д й ж — bandázs, д оз а — dózis, п о ра

— pórus, с а р ко м а — szarkóma, и р р и- г а т о р, л и л и п у т — liliputi, törpe, м а з о- х и з м — mazochizmus, пигмей — pig- meus, törpe, иигмёнт — pigment, festő- anyag, нлйзма — plazma, помйда — pomádé, kenőcs, пр оте з — protézis, mű- végtag, про топлйз ма — protoplazma, р е ф л ё к с — reflex, с адиз м — szadizmus, садист — szadista, т и н к т у р а — tinktúra, а в то п л й с т ик а — autoplasztika, (azonos szövetből való pótlás), э л е к т р о к а р д и о г-

рймма — elektrokardiogram, э ле ктр о- к а р д и о г р й ф и я — elektrokardio gráfia, э л е к т р о т е р а п и я — elektroterápia, эле- фантийз (ис) — elefántiázis, (elefántkór, э л и к с и р — elixir, эмбрион — embrió, эпидёми я — epidémia, járvány, эпилёп- тик — epileptikus, е в н у х — eunuch, идиот — idióta, идиотизм — idiotizmus, ин ва ли д — invalidus, rokkant, компли- к а ц и я — komplikáció, л а б о р а т о р и я — laboratórium, с ко р бут — skorbut, стрих- нин — sztrichnin, т а б л ё т к а — tabletta, тампон — tampon, т е р м о те р йп и я — ter- moterápia, hő gyógykezelés, т ё т а н у с — tetanusz, у р о л о г — urológus, у р о л о г и я

— urológia, фагоц ит — fagocita, sejt- faló, ф а р м а к о л о г — farmakológus, gyógyszertankutató, ф а р м а к о л о г и я — farmakológia, gyógyszertan, фи с т ул а — fisztula, sipoly, фобия — fóbia, френо- лог, — frenológus, ф р е н о л о г и я — fre- nológici, koponyatan, ф у р у н к у л — furunkulus, х и л у с — hilus — шизофре- н и я — szkizofrénia, экз ё ма — ekcéma, пёстовать — pesztrál, ápol, шам- у н ь — sampon

Egyéni tulajdonságo k

н а и в н ы й — naiv н а ив но с т ь — naivság

и з ж о г а (gyomorégés) — izgága ф р и во л ь н о с т ь — frivolság, ledérség э го и зм — egoizmus, önzés

г н у с — (féreg, utálatos) — gonosz (злой)

к а в а л ё р — gavallér, udvarló к о и г е н и й л ь н ы й — kongeniális чин — es in, szépség

б лу д — (feslettség) — bolond и н к о г н и т о — inkognito и н т р и г а — intrika

к р е а т у р а — kreatúra, báb р и г о р и з м — rigorizrnus т и т а н — titán

ф и л и г р а н — filigrán

ф и ли с те р — filiszter, nyárspolgár

грубый — goromba эгоист — egoista фортёль — fortély, csel цинизм — cinizmus цини к — cinikus (ember) жест — gesztus

ко ллё г а — kolléga

благой — ( n ép bolond) — balga буйный — (szertelen) — buja гримйса — grimasz

интимность — intimitás

к ом п р о ме ти р ов а т ь — kompromitál л а м е нт й ци я — lamentálás

сибари т — szibarita, elpuhult у н и к у м — unikum, nagy ritkaság хохот — hahota

хохотйть — hahotázik х у л и г а н — huligán, csibész

F é me k , ásványok

с м а р а г д — smaragd то п йз — topáz х р о м — króm мрймор — márvány ба з йл ь т — bazalt бе нз бл — benzol б р и л л и а н т — brilliáns г р а н и т — gránit (kő) п а т и н а — patina

ш ш т и н а — platina диамйнт — gyémánt иод — jód

кри стй л л — kristály опйл — opál

олово — (ón, cin) — ólom (свинец) геолог — geológus

Селитра — salétrom магнит — mágnes

р ут и л — rutil ур ан и т — uranit шпат — pát гнейс — gnejsz туф — tufa цинк — cink

торф — túrfa, tőzeg бензин — benzin брикёт — brikett бронза — bronz

лигнит — lignit, barnaszén пирйт — pirit

гипс — gipsz доломит — dolomit кокс — koksz никель — nikkel рубин — rubin барит — barit порфир — porfir магнезит — magnezit малахит — malachit соль — só

халцедон — kalcedon агат — achat

Fil oz ófi a, l é l e k t a n

mus

эмпйрик — empirikus (filozófus) рационализм — racionalizmus реализм — realizmus

пессимизм — pesszimizmus позитивизм — pozitivizmus схолйстик — skolasztikus гуманизм — humanizmus оптимизм — optimizmus проблёма — probléma психология — pszichológia сангвинический — szangvinikus талйнт — talentum, tehetség эстетизм — esztétizmus этика — etika

юморист — humorista летйргия — letargia норма — norma

фанатизм — fanatizmus фaнтáзия — fantázia фатализм — fatalizmus философ — filozófus

формализм — formalizmus формйльныи — formális фрейдист — freudista эмпиризм — empirizmus эмоция — emóció

рационалист — racionalista реалист — realista

пессимист — pesszimista позитивист — pozitivista схолйстика — skolasztika гуманист — humanista оптимист — optimista

проблематика — problematika сангвиник — szangvinikus структура — struktúra эстёт — esztéta

эстётика — esztétika юмор — humor

доктрина — doktrína, tan ло г ик а — logika

пассивность — passzivitás фанйтик — fanatikus

фантаст — fantaszta фаталист — fatalista философия — filozófia формалист — formalista фрейдизм — freudizmus шовинизм — sovinizmus

дуализм — dualizmus, дуалистйчес- скй — dualisztikus, интуиция intuíció, иррациопалйзм — irraciona- lizmus, нигилизм — nihilizmus, ниги- лист — nihilista, номиналйзм — nomi- nalizmus, номиналист — nominalista, объективйзм — objektivizmus, окуль- тйзм — okkultizmus, онтология — ontológia, политеизм — politeizmus, сенсуалйзм — szcnzualizmus, скепти- цизм — szekpticizmus, субстанция — szubsztancia, талмуд — talmud, тал- I мудйст — lalmudista, тёза — tézis, тезис — tézis, утилитаризм — utilita- rizmus, утопия — utópia, универса- лизм — univerzalizmus, фикция — fikció, költött dolog, блаженный — balga, boldog, гой — hajh !, дефиниция

— definíció, интеллигенция — inlelli- gencija комплекс — komplexus, кри- терий — kritérium, мйния — mániar

нормативный — normatív, szabályszerű, нолёмика — polémia, постулат — posztulátum, követelmény, реагировать

— reagál, реминицеенция — reminisz- cencia, visszaemlékezés, сарказм — szarkazmus, саркастически й

szarkasztikus, сентенция — szentencia, bölcs mondás, сентиментализм — szen- timentalizmus, система — szisztéma, селёкция — szelekció, kiválasztás, ста- дия — stádium, суггестйвность — szuggesztivitás, эгоцентрйзм — ego- centrizmus, экзистенциалйзм — exisz- tencializmus, эклектизм — eklekticiz- mus, эклёктик — eklektikus (filozófus), эгшкурёец — epikureista, эссенция esszencia, vminek lényege, идеал ideál, идеалйзм — idealizmus, идеа-

422

ли с т — ideal isla, и м и у л ь с — impulzus, ¹ и н д и в и д у а л и с т — individualista, инди -

в и д у у м — individuum, egyéni, л а к о -

н и з м — lakonizmus, медиум —

médium, п й н и к а — pánik, п а с с и я — passzió, фйтум — fátum, феминиз м — feminizmus, феминист — feminista, феномен — fenomén, jelenség, феноме- н а ли зм — fenomenalizmus, феноме- н й л ь н ы й — fenomenális, csodás, фено- м е н о л о г и я — fenomenológia, фидеизм

— fideizmus, флегма — flegma, флег- м йт и к — flegmatikus (filozófus), флег- ма т ич е с к и й — flegmatikus, флегма- т ичн о с ть — flegmatikusság, х а р а к т е -

р и с т и к а — karakterisztika, химёр а — kiméra, álomkép, ш о в и н и с т — sovi- niszta, э в о л ю ц и о н и з м — evolucioniz- mus, э в о л ю ц и я — evolúció, э га ли та - р и з м — egalitar izmus, абсур д — abszurdum, képtelenség, а б с т р а к ц и я — absztrakció, elvonatkoztatás, а бс т р а ги - р о ва т ь — absztrahál, elvonatkoztat, абсолют — abszolutum, темперамёнт

— temperamentum, т е н д е н ц и я — ten- dencia, irányzat, т ео р е т и к — teoretikus, т р а н с — transz, révület, ф и л а н т р о п и я

— filantrópia, emberszeretet, мотив — motívum

Fizika, k é m ia

ка тод — katód м и к р о н — mikron

м и к р о с к о п — mikroszkóp

• м ик р о ф о н — mikrofon рйдио — rádió

с п ё к тр — spektrum, színkép с п е к т р о с к о п — szpektroszkóp с т йт и к а — sztatika

тёрмос — termosz, hőpalack ф из и к — fizikus

ф из и к а — fizika фбк ус — fókusz

э л е к т р о м а г н и т — elektromágnes э л е к т рÓH — elektron

э л е к т р о с к о п — elektroszkóp э н ё р г и я — energia

и с к р а — szikra

ге нер йтор — generátor

и н д у к т о р — induktor, áramgerjesztö и н д у к ц и я — indukció

к а л о р и я — kalória

KomieHcáTop — kondenzátor Mácca — massza

п р и з м а — prizma, hasáb

п р о ё к т о р — projektor, vetítőkészülék бйза — bázis

л й к м у с — lakmusz м о л е к у л а — molekula на фталй н — naftalin реторта — retorta сульфйт — szulfát yp á H — urán

фор мали н — formalin х и м и я — kémia ц иа н — cián (gáz) во ск — viasz

л я п и с — lápisz, pokolkő п ар а фин — parafin г ^ м м и — gumi

э л е к т р о л и з — elektrolízis э м у л ь с и я — emulzió, keverék с ульфи т — szulfit, kénessav sója

н а т р — nátron фенол — fenol фенил — fenil

о к с и д а ц и я — oxidáció с у бл и ма т — szublimát метил — metil

н и т р а т — nitrát с т е а р и н — stearin

ин т е р фе р ё н ци я — interferencia, и о н — ión, и о н и з й ц и я — ionizáció, л и н з а — lencse, п р о т о н — proton, р й д и й — rádium, р а ди о гр а м м а — radiogramm, р а д и о т ё х н п к а — rádiótechnika, реге- н ер а т ор — regenerátor, р е ля т и ви з м — relativizmus, р е л я т и в и с т — relativista, р ефр а к то мё т р — refraktométer, fény- törési szögmérő, р е фр йк то р — refrak- tor, csillagászati távcső, т е р м о с к о п — termoszkóp, hőkiilönbségmérő, у л ь т р а - м и к р о с к о п — ultramikroszkóp, эле к- т р о д — elektród, э л е к т р о д и н а м и к а — elektrodinamika, э ле к тр о дин а мо ме т р

— elektrodinamóméter, э л е к т р о л и т — elektrolit, э л е к т р о м а г н е т и з м — elektro- magnetizmus, э л е к т р о м е т а л л у р г и я — elektrometallurgia, э ле к тр о м е т р — elek- trométer, я лe к т р о м e x á п и к а — elektro- mechanika, э л е к т р о м о т о р — elektro- motor, э л е к т р о н и к а — elektronika, э л е к т р о с т й т и к а — elektrosztatika, э л е к т р о т ё х п и к — elektrotechnikus, э м а н й ц и я — emanáció, э м ис с и я — emisszió, э н е р г ё т и к а — energetika, п е р и с к о п — periszkóp, п у х л ы й — puha, р ё д к и й — ritka, к о н де н с о р — kondenzor, Tápa — tara, göngysúly, i у л ьт р а ф и о л е т о вы й — ultraviolet,

р ж й в ч и н а — rozsda, к а т а л и з — kata- lízis, н й т р и й — nátrium, н е о н — neon, п е к т и н — pektin, nperiapáT — prepa- rátum, р у т ё н и й — ruthenium, с у б ли - м а ц и я — szublimáció, сульфйд — szul-

423

fid, kénvegyület, суперфосфат — szu- perfoszfát, танин — tannin, csersav, термохимия — hökémia, торий — tórium, фильтрат — filtrátum, leszűrt anyag, фильтрйция — filtrálás, фос,- фáт — foszfát, фосфор — foszfor, фос- форит — foszforU, химик — kémikus, хлор — klór, хлорал — klorál, хлорал- гидрат — klorálhidrát, хлорофйл —

I klorofil, хлороформ — kloroform, циа- низйция — ciánozás, нианкали — ciánkáli, цианоз — cianózis, электро- химия — elektrokémia, этил — etil, желатин — zselatin, каучук' — kau-

\ csuk, пар — pára, nápiiTb — párol, порошок — por, редукция — redukálás szűkítés, эбонит — ebonit, хлорид — klorid

F ö l d m ű v e l é s ,

борозда — barázda боронй — borona грабли — gereblye иго — iga

перелог — parlag, ugar céno — széna

сенокос — szénakaszálás (ideje) рйфия — raffia

солома — szalma

T O K á f t, токййское — tokaji (bor) Kocá — kasza

косёц — kaszás

косилка — kaszálógép цеп — csép

ярём — (гсц) — járom, iga ярмо — járom

пята — (sarok : a láb része.) — pata жблоб — (csatorna) — zsilip (шлюз) ду х — (lehellel) — doh (затхлость) копйть — (ásni) — kapálni (окопать) грёбень — gereben

рожь — rozs колос — kalász межй — mezsgye лён — len

1*кач — takács

феллйх — fellah (arab paraszt) хомут — hámiga

стук — (kopogtatás) — ösztöke

mezőgazdaság

амбйр — hombár rpáKTop — traktor

тракторист — traktorista совхоз — szovhoz

колхоз — kolhoz бригйда — brigád бригадир — brigadéros арык — (öntöző) árok

агротёхника — agrotechnika I коллективизация — kollektivizálás

вйлы — (vas) villa

культиватор — kultivátor лопата — lapát

чабйн — csobcín, juhász, pásztor яровизация — jarovizáció прост — (egyszerű) paraszt

вёник — (vesszőnyaláb) — venyige козёл — (bakkecske) — kazal (стог) чересло — (nyj) — csoroszlya решето — (nagylyukú) rosta сйто — szita

сурёпица — repce куколь — konkoly стог — asztag мотовило — motolla тачка — talicska филлоксёра — filoxera

коломазь — táj kulimáz, kocsikenőcs nácMO — pászma

Földrajz , csillagászat

болото — (mocsár) — Balaton пустой — puszta

берлога — (medvebarlang) — barlang поток — patak

nópox — (lőpor) — por вулкйн — vulkán, tűzhányó гёйзир — gejzír

хрйтер — kráter, vulkántölcsér лйва — láva

ойзис — oázis

хутор — (tanya, kozákfalu) — határ спутник — szputnyik, mesterséges hold vpáii — Uránusz

географ — geográfus ровнйна, равнина — róna

к р а й — (széle vminek) — karéj скйла — szikla

холм — halom

холмйстый — halmos континёнт — kontinens кургйн — kurgán ла ви на — lavina тайгй — tajga буй — bója

провинция — provincia, vidék

обсерватори я — obszervatórium, csil- lagvizsgáló

Австрия — Ausztria, А з и я — Ázsia, Амёрик а — Amerika, Афр ик а —

424