TÜRÖCSIK MIKLÓS
VALLÁSELMÉLETI KÉRDÉSEK A GAZDASÁGI-FILOZÚFIAI KÉZIRATUKBAN
Marx az 1844-es Deutsch-Französische Jahrbücherben i g e n j e l e n t ő s eredményeket é r t e l , akár t ö r t é n e t f i l o z ó f i a i á l l á s p o n t j á n a k , akár a v a l - l á s e l m é l e t k i d o l g o z á s á t nézzük. Ekkorra már j e l e n t ő s e n e l ő r e h a l a d t a he- g e l i f i l o z ó f i a b í r á l a t á b a n , már k é n y t e l e n v o l t az ún. "anyagi érdekekhez"
i s h o z z á s z ó l n i és m e g i n d í t o t t a a v i t á t az i f j ú h e g e l i á n u s o k e l l e n . Magában a Jahrbücherben k é z z e l f o g h a t ó k az eredmények: a magánember, a p o l g á r i társadalom és a p r o l e t á r i á t u s " m e g t a l á l á s a " éppúgy ide t a r t o z i k , m i n t Marxnak azok a t ö r e k v é s e i , amely e k k o r t ó l kezdve á l l a n d ó s u l n a k , p l . a v a - lóságos á l l a m és a p o l g á r i társadalom mibenlétének a f e l t á r á s a .
A marxi elemzés fő formája továbbra i s a polémia: Hegel és az i f j ú h e - g e l i á n u s o k a fő e l l e n f e l e k , őket k e l l t ú l h a l a d n i . E m e l l e t t j ó l l á t h a t ó Marx i g é n y e , amelyet a k o n k r e t i z á l á s fogalmával l e h e t n e megragadni: a g y a k o r l a t i é l e t f e l t á r á s a a gazdasági elemzés f e l é f o r d í t j a Marxot; de e z t i s polemikus formában v a l ó s í t j a meg: a nemzetgazdaságtan e l s a j á t í t á s a és k r i t i k á j a a fő f e l a d a t számára. És még v a l a m i : az elvek magaslatán á l - l ó g y a k o r l a t , azaz a f o r r a d a l o m mibenlétének a kérdése, amely e l v e z e t i a kommunizmus problémájának f e l v e t é s é i g és a probléma e l s ő e l m é l e t i megol- d á s k í s é r l e t é i g .
Mindez, bizonyos megszorításokkal f o r d u l a t k é n t i s é r t é k e l h e t ő . Nem merev, a d i s z k o n t i n u i t á s t t ú l h a n g s ú l y o z ó módon, hanem a k e t t ő egysége- k é n t ; a f o l y t a t á s és a f o r d u l a t d i a l e k t i k u s egységét f e d e z h e t j ü k f e l a G a z d a s á g i - f i l o z ó f i a i k é z i r a t o k b a n , amely a marxi f i l o z ó f i a " i g a z i s z ü - l ő h e l y e és t i t k a " . J ó l l e h e t Marxnak az i t t f e l m e r ü l ő feuerbachiánus k a t e - g ó r i á k a t " t á r s a d a l m a s í t a n i " k e l l , a gazdasági kérdések f e l é v a l ó f o r d u l á - sa, az elidegenedés és a kommunizmus problémájának a m e g k ö z e l í t é s i módja l e h e t ő v é t e s z i , hogy úgy é r t é k e l j ü k a K é z i r a t o k a t a m a r x i életműben, ahogy Marx é r t é k e l t e a Fenomenológiát Hegel életművében.
Nemcsak a n a r x i f i l o z ó f i a , hanem a marxi v a l l á s e l m é l e t s z e m p o n t j á b ó l
i s hasonlóképpen é r t é k e l h e t ő a mű: f o r d u l a t k é n t és f o l y t a t á s k é n t , a p o l é - mia és k o n k r e t i z á l á s szellemében f o l y t a t o t t ú t k e r e s é s k é n t és bizonyos eredmények m e g t a l á l á s a k é n t ,
A K é z i r a t f ü z e t e i b e n , amelyeket p á r i z s i k é z i r a t o k n a k i s szokás nevez- n i , Marx tudatosan k a p c s o l ó d i k a Deutsch-Französische Jahrbücherhez. Ezt t a n ú s í t j a a mű u t o l s ó n a k e l k é s z ü l t d a r a b j a , az E l ő s z ó . Ebben Marx k ö r v o - nalazza t e r v é t : "különböző ö n á l l ó brosúrákban fogom a j o g , a morál, a po- l i t i k a s t b . k r i t i k á j á t s o r r a venni és b e f e j e z é s ü l egy k ü l ö n munkában meg- k í s é r l e m megadni megint az egésznek az ö s s z e f ü g g é s é t , az egyes részek v i s z o n y á t , v a l a m i n t v é g ü l ez anyag s p e k u l a t í v feldolgozásának k r i t i k á -
2
j á t " . J e l e n esetben nem é r d e k e l bennünket az, hogy ez a munka i l y e n formában soha nem k é s z ü l t e l , m i v e l sokkal fontosabb dolog v i l l a n f e l számunkra. Marx a különböző t u d a t f o r m á k ö n á l l ó és e g y ü t t e s f e l d o l g o z á s á - nak a t e r v é v e l azoknak s z i n t é z i s é t és a n a l ó g i á j á t t é t e l e z i : azonosságukat és nem-azonosságukat. Ez a gondolat pedig a l a p v e t ő a v a l l á s e l m é l e t szem- p o n t j á b ó l .
Az Előszóban t e r v b e v e t t másik f e l a d a t "a h e g e l i d i a l e k t i k á v a l és e g y á l t a l á b a n a német f i l o z ó f i á v a l v a l ó szükségszerű s z á m v e t é s b ő l " ' adó- d i k . A k r i t i k a k e r ü l i t t ú j r a e l ő t é r b e , azaz az i f j ú h e g e l i á n u s o k á l l á s - p o n t j a és b í r á l a t a . Ennek oka, hogy az i f j ú h e g e l i á n u s o k f i l o z ó f i a i e l ő - f e l t e v é s e k b ő l i n d u l n a k k i , akár úgy, hogy e l f o g a d j á k , akár úgy, hogy t a - gadják. K r i t i k a i teológusoknak nevezi e z é r t ő k e t Marx, j e l e z v e , hogy f i - l o z ó f i á j u k a t a v a l l á s színvonalán á l l ó n a k t e k i n t i : "a k r i t i k a i t e o l ó g u s maga i s teológus marad"/"' A b í r á l a t lényege abban á l l , hogy ez a f i l o - z ó f i a , a t e o l ó g i a i k r i t i k a nem h a l a d t a meg a r é g i f i l o z ó f i á t . Marx szava- i v a l : "a t e o l ó g i a i k r i t i k a — bármennyire a haladás egy valóságos mozza- nata v o l t a mozgalom kezdetén - - végső fokon nem más, mint a r é g i f i l o z ó - f i a i és nevezetesen a h e g e l i transzcendenciának t e o l ó g i a i k a r i k a t ú r á v á t o r z í t o t t k i é l e z é s e és k ö v e t k e z t e t é s e " .
Mindennek az e m l í t é s e azért f o n t o s , mert tovább d i f f e r e n c i á l j a Marx á l l á s p o n t j á t . Igaz ugyan, hogy döntően a k o r l á t o z o t t p o l g á r i társadalom termékének t e k i n t i a v a l l á s t , f i l o z ó f i á t , p o l i t i k á t s t b . , s abból l á t j a l e v e z e t h e t ő n e k . Mégis most a dolog másik o l d a l a v á l t hangsúlyossá e g y e t - l e n p i l l a n a t r a : a t u d a t f o r m á k k ö z ö t t i és az egyes t u d a t f o r m á n b e l ü l i k r i -
t i k a szükségessége. V i s z o n t j e l l e m z ő a marxi f e l f o g á s r a , hogy miközben e z t a munkát v é g z i , p l . i t t a K é z i r a t o k b a n , egyben a valóság k r i t i k á j á t i s a d j a . Ezt a munkát úgy k e z d i Marx, hogy a nemzetgazdaságtant v e s z i b í - r á l a t a l á , s e z z e l e g y ü t t azt a k o o k r é t t á r s a d a l m a t , amelynek e l m é l e t e a nemzetgazdaságtan. Ezt csak úgy t u d j a megtenni, hogy k o n k r e t i z á l ó d i k szá- mára az eddig meglehetősen e l v o n t p o l g á r i társadalom fogalma, m i v e l nem- csak az önző magánembert t a l á l j a meg annak a l a p z a t a k é n t , hanem mindennek valóságos a l a p z a t á t , a társadalom anyagi é l e t é t . I t t csak j e l z é s s z e r ű e n : a munka, t ő k e , f ö l d j á r a d é k hármasságáról van szó. És egyben a r r ó l i s , hogy a munka e l i d e g e n e d e t t formájában van j e l e n , amelyben a munkást
" s z e l l e m i l e g és t e s t i l e g géppé s z o r í t j á k l e , és emberből e l v o n t tevékeny- séggé és hassá v á l i k " . Ezzel k a p c s o l a t b a n mond Marx b í r á l a t o t a rtem- zetgazdaságtani á l l á s p o n t r ó l , amely a v a l l á s e l m é l e t számára ú j r a a n a l ó g i - aként értelmezendő: "Míg a nemzetgazdászok s z e r i n t a munka nz e g y e t l e n , amely á l t a l az ember a természet termékeinek é r t é k é t megnagyobbítja, s a munka az ember tevékeny t u l a j d o n a , ugyanazon nemzetgazdaság s z e r i n t a f ö l d t u l a j d o n o s és t ő k é s , a k i k qua f ö l d t u l a j d o n o s és tőkés csupán k i v á l t - ságos és henyélő i s t e n e k , mindenütt f ö l ö t t e á l l n a k a munkásnak, és t ö r v é - nyeket í r n a k e l ő n e k i . "7 Vagyis: a valóságon k í v ü l á l l n a k , a valóság f ö l ö t t á l l n a k , idegen hatalmak, mintegy f é t i s e k . A valóságos emberi v i l á g a munka v i l á g a , amely azonban e transzcendens e r ő k e t i s l é t r e h o z z a , s mi- után l é t r e h o z t a , k é n y t e l e n engedelmeskedni n e k i k .
Azt az okot k e l l a továbbiakban f e l t á r n i , amelybe ez az á l l a p o t gyö- k e r e z i k . Újabb k o n k r e t i z á l ó d á s a a marxi elméletnek ez a l é p é s : a v i s s z á - j á r a f o r d u l t v i l á g lényegének a megragadása az e l i d e g e n ü l t munka fogalmá- v a l és e fogalom lényegének f e l t á r á s á v a l .
Az a l a p á l l á s : a magántulajdon tényének mint a nemzetgazdaságtan á l - l á s p o n t j á n a k a megmutatása, majd ennek a b í r á l a t a . Hiszen e tény éppen azt t é t e l e z i f e l , amit l e k e l l e n e v e z e t n i . És i t t az e l s ő a z o n o s í t á s a v a l l á s s a l : " í g y magyarázza a t e o l ó g i a a gonosz e r e d e t é t a bűnbeeséssel, vagyis t é n y k é n t , t ö r t é n e t i formában t é t e l e z i a z t , amit magyaráznia k e l l . " A nemzetgazdaságtan! tény (ami t e h á t következmény) h e l y e t t Marx egy j e l e n v a l ó t é n y t t e s z meg k i i n d u l ó p o n t n a k : "A t á r g y , amelyet a munka t e r m e l , a munka terméke m i n t idegen l é n y e g , mint a t e r m e l ő t ő l f ü g g e t l e n hatalom l é p v e l e szembe." A t á r g y a k a t l é t r e h o z ó munkás f e l e t t a t á r -Q
gyak u r a l k o d n a k . A munkás számára nem l é t e z i k ez a t á r g y , s ő t maga v á l i k az á l t a l a l é t r e h o z o t t t á r g y s z o l g á j á v á . " M i n é l inkább k i d o l g o z z a magát a munkás, annál hatalmasabb l e s z az .idegen, t á r g y i v i l á g , amelyet magával szemben l é t r e h o z , annál szegényebb l e s z ö maga, az ő b e l s ő v i l á g a , annál kevesebb l e s z az ő s a j á t j a . Ugyanígy van a v a l l á s b a n . M i n é l többet h e l y e z az ember I s t e n b e , annál kevesebbet t a r t meg önmagában."*0 A t o v á b b i a k r a i s érvényesnek t e k i n t j ü k az a z o n o s í t á s t . Egyben j e l e z h e t j ü k , hogy a m a r x i f e t i s i z m u s - e l m é l e t k u l c s m o n d a t a i a következő mondatok. "A munkás b e l e h e - l y e z i az é l e t é t a t á r g y b a ; de immár nem az övé, hanem a t á r g y é . M i n é l nagyobb t e h á t ez a termék, annál kevesebb ő maga. A munkásnak a maga t e r - mékében való k ü l s ő v é - i d e g e n n é válása nemcsak a z z a l a j e l e n t ő s é g g e l b í r , hogy munkája t á r g g y á , k ü l s ő e x i s z t e n c i á v á v á l i k , hanem, hogy r a j ta k í - v ü l , t ő l e f ü g g e t l e n ü l , i d e g e n ü l e x i s z t á l és v e l e szemben ö n á l l ó hatalommá v á l i k , hogy az é l e t , amelyet a tárgynak k ö l c s ö n z ö t t , olleriségnnon én i d e - genül lép v e l e s z e m b e . "1 1
Miután az e l i d e g e n ü l é s a t á r g y és a munkás viszonyában, v a l a m i n t a l ?
természet és a munkás viszonyában megmutatkozott, Marx mindennek az okára v i l á g í t r á . Ez magának a munkának az elidegenedése: "az e l i d e g e n ü - l é s nemcsak a termelés eredményében, hanem a termelés aktusában, magán £ termelő tevékenységen b e l ü l m e g m u t a t k o z i k " / ' E z á l t a l j ö n l é t r e az a h e l y z e t , amelyben a munkás a munkáján k í v ü l érzi. magát " o t t h o n " , t e h á t embernek, m i v e l munkája kényszermunka. E z á l t a l f o r d u l meg a c é l - e s z k ö z v i s z o n y ; a munka pusztán a l é t f e n n t a r t á s eszközévé l e s z , amely e l ő l úgy menekülnek, m i n t a dögvész e l ő l , ha n i n c s kényszer. Mindez ú j r a egy ana- l ó g i á h o z vezet e l bennünket. "A k ü l s ő l e g e s munka, az a munka, amelyben az ember külsővé-idegenné v á l i k , az ö n f e l á l d o z á s , a sanyargatás munkája. Vé- g ü l a munka k ü l s ő l e g e s s é g e a munkás számára m e g j e l e n i k abban, hogy nem az ő s a j á t j a , hanem m á s v a l a k i é , hogy nem az övé, hogy benne ő nem önmagához, hanem másvalakihez t a r t o z i k . M i n t ahogy a v a l l á s b a n az emberi f a n t á z i a , az emberi agy és az emberi s z í v öntevékenysége az e g y é n t ő l f ü g g e t l e n ü l , azaz mint i d e g e n , i s t e n i vagy ö r d ö g i tevékenység hat az egyénre, ugyanúgy a munkás tevékenysége nem az ő öntevékenysége. Másé, magamagának e l v e s z - t é s e . "1 4
A t á r g y t ó l és a t e v é k e n y s é g t ő l v a l ó elidegenedés folyamányaként a n e m b e l i s é g t ő l v a l ó elidegenedés k ö v e t k e z i k : az ember nem egyetemesen, ha-
nem p a r t i k u l á r i s á n t e r m e l . E z á l t a l a szabad tevékenység eszközzé f o k o z ó - d i k l e , "az ember nembeli é l e t é t f i z i k a i e x i s z t e n c i á j á n a k eszközévé t e - s z i " . Számunkra v i s z o n t az a f o n t o s , hogy ennek t u d a t a mivé l e s z : "A t u - d a t , a m e l l y e l az ember neméről b í r , az e l i d e g e n ü l é s á l t a l t e h á t akként
15
v á l t o z i k á t , hogy a nembeli é l e t számára eszközzé v á l i k . " " Vagyis: az e l i d e g e n ü l t munka terméke az e l i d e g e n ü l t t u d a t .
Közvetlen következményként t é t e l e z i ezután Marx az embernek az ember- t ő l való e l i d e g e n ü l é s é t , hogy aztán az e l i d e g e n ü l t munka termékét a másik embernek j u t t a s s a . De előbb egy k i t é r ő , egy f e l t é t e l e z é s és annak az e l - vetése. "Ha a munka terméke idegen nekem, idegen hatalomként l é p velem szembe, hát akkor k i é ? Ha s a j á t tevékenységem nem az enyém, idegen, k i - k é n y s z e r í t e t t tevékenység, hát akkor k i é ? Egy másik l é n y é , nem az enyém.
K i ez a lény? Az i s t e n e k ? Mindenesetre az e l s ő időkben a f ő t e r m e l é s , m i n t p l . a templomépítés Egyiptomban, I n d i á b a n , Mexikóban, az i s t e n e k s z o l g á l a t á b a n j e l e n i k meg, mint ahogy a termék i s az i s t e n e k é . Ámde az i s t e n e k egymagukban sohasem v o l t a k a m u n k á l t a t ó k . Éppoly kevéssé a t e r - mészet. És m i l y e n ellentmondás volna i s , hogy m i n é l inkább a l á v e t i magá- nak munkája á l t a l az ember a t e r m é s z e t e t , m i n é l inkább f e l e s l e g e s s é v á l - nak az i s t e n e k csodái az i p a r csodái á l t a l , az ember e hatalmaknak a kedvéért lemondjon a termelésen é r z e t t ö r ö m r ő l és a termék é l v e z e t é - r ő l . "1 6 És ú j r a egyértelmű tömörséggel megfogalmazva: "Nem az i s t e n e k , nem a t e r m é s z e t , csak maga az ember l e h e t ez az idegen hatalom az ember f e l e t t . "1^ Ennek lényege, gyökere maga a valóságos t á r s a d a l o m , a v a l ó - ságos társadalomban meglevő emberi v i s z o n y o k , amelyet v i s z o n t ú j r a az e l i d e g e n ü l t munka hoz l é t r e . "A g y a k o r l a t i valóságos v i l á g b a n az ö n e l i d e - genülés csak más emberekhez v a l ó g y a k o r l a t i valóságos v i s z o n y á l t a l j e - l e n h e t i k meg. Az eszköz, amely á l t a l az e l i d e g e n ü l é s végbemegy, maga i s g y a k o r l a t i . Az e l i d e g e n ü l t munka á l t a l az ember t e h á t nemcsak a termelés tárgyához és aktusához mint idegen és v e l e szemben e l l e n s é g e s hatalmakhoz v a l ó v i s z o n y á t hozza l é t r e ; l é t r e h o z z a a z t a v i s z o n y t i s , amelyben más emberek az ő termeléséhez és termékéhez á l l n a k , és azt a v i s z o n y t , amely-
10
ben ő e más emberekkel á l l . " Ez meghatározza a v a l l á s i ö n e l i d e g e n ü l é s megjelenését i s : "a v a l l á s i ö n e l i d e g e n ü l é s szükségképpen a l a i k u s n a k a paphoz v a l ó viszonyában j e l e n i k meg, vagy a k á r , minthogy i t t egy i n t e l -19 l e k t u á l i s v i l á g r ó l van sző, egy k ö z v e t í t ő h ö z s t b . v a l ó viszonyában .
Ezt a megjelenést természetesen önmagában i s a v i z s g á l a t tárgyává ( k r i t i - ka) l e h e t t e n n i . V i s z o n t a l a p v e t ő a m a r x i t ö r t é n e t f i l o z ó f i a és v a l l á s e l - mélet szempontjából, hogy a megjelenés az emberi viszonyokban van megala- pozva. Mondanunk sem k e l l , hogy ezek a gondolatok m i l y e n egyértelműen mu- t a t n a k e l ő r e A német i d e o l ó g i a i r á n y á b a . Ahogyan a k ö l c s ö n v i s z o n y f e l t é - t e l e z é s e i s : "A k ü l s ó v é - i d e g e n n é v á l t munka (a k ü l s ó v é - i d e g e n n é v á l t é l e t ) fogalmát a nemzetgazdaságtanból . . . a magántulajdon mozgásának eredményeként n y e r t ü k . De a fogalom elemzésénél megmutatkozik, hogy ha a magántulajdon a k ü l s ő v é - i d e g e n n é v á l t munka a l a p j a k é n t , okaként j e l e n i k
i s meg, mégis éppenséggel annak a következménye, m i n t ahogy az i s t e n e k i s e r e d e t i l e g az emberi é r t e l e m e l t é v e l y e d é s é n e k nem oka, hanem o k o z a t a . Ké-
20 sőbb ez a viszony á t c s a p k ö l c s ö n h a t á s b a . "
A következőkben n i n c s t e r ü n k , nem i s f e l a d a t u n k , sem a Kézi r á t o k s z e r k e z e t i k é r d é s e i t f e j t e g e t n i , sem Marx g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i elemzését k ö v e t n i . Jellemzésként és Ö s s z e f o g l a l á s k é n t csak megismételni l e h e t , hogy a k o n k r e t i z á l á s , a t á r s a d a l m i é l e t v i s z o n y o k , a gazdaság f e l é v a l ó f o r d u - l á s t ö r t é n i k meg i t t , a m i t t a l á n j e l e z h e t ü n k o l y a n f o g a l m a k k a l , amelyek t e l j e s e n ú j a k a marxi életműben: m a g á n t u l a j d o n , t e r m e l é s , s z ü k s é g l e t , f o g y a s z t á s , munkamegosztás s t b . E fogalmak alkalmasak a valóságos é l e t - viszonyok f e l t á r á s á r a ( i t t ez egyenlő a v i s s z á j á r a f o r d u l t v i l á g g a l ) s ennyiben persze a m a r x i v a l l á s e l r n é l e t végső a l a p j á t a d j á k . Számunkra azonban csak az a l e h e t ő s é g a d ó d i k , hogy azokat a r é s z e k e t emeljük k i a K é z i r a t o k b ó l , amelyek szorosabban kötődnek a v a l l á s e l m é l e t h e z .
Már a Jahrbücherben f e l m e r ü l t a b e l s ő és k ü l s ő v a l l á s o s s á g k é r d é s e , a p r o t e s t a n t i z m u s és a k a t o l i c i z m u s s z e m b e á l l í t á s a . O t t az e l m é l e t l e h e t ő - sége kapcsán, de még e l v o n t a n k e r ü l szóba ez a k é r d é s , i g a z , Marx az e l - m é l e t i emancipációnak g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t . Ezt l á t h a t j u k abban a gondolatban, a m e l y i k A h e g e l i j o g f i l o z ó f i a k r i t i k á j á h o z . Beveze- tés című í r á s b a n az anyagi hatalommá v á l ó e l m é l e t p r o b l é m á j á t fogalmazza meg. Különösen f o n t o s ez Németországban, amelynek " f o r r a d a l m i m ú l t j a . . . e l m é l e t i , a r e f o r m á c i ó . Ahogy a k k o r i b a n a s z e r z e t e s , most a f i l o z ó f u s a z , akinek agyában a f o r r a d a l o m e l k e z d ő d i k . " " Marx ezután L u t h e r , t e h á t a s z e r z e t e s g y a k o r l a t i t e t t é t m u t a t j a be: " a z á l t a l győzte l e az a l á z a t o s - ságból fakadó s z o l g a s á g o t , hogy a meggyőződésből fakadó s z o l g a s á g o t t e t t e a h e l y é b e . A z á l t a l t ö r t e meg a t e k i n t é l y b e v e t e t t h i t e t , hogy h e l y r e á l l í -
t o t t a a h i t t e k i n t é l y é t . A z á l t a l v á l t o z t a t t a a papokat l a i k u s o k k á , hogy a l a i k u s o k a t papokká v á l t o z t a t t a . A z á l t a l s z a b a d í t o t t a meg az embert a k ü l - ső v a l l á s o s s á g t ó l , hogy a v a l l á s o s s á g o t a belső emberré t e t t e . A z á l t a l
2 2
emancipálta a t e s t e t a lánc a l ó l , hogy l á n c r a v e r t e a s z í v e t . " A K é z i - ratokban Marx e z z e l párhuzamban f e j t i k i a régebbi gazdasági e l m é l e t e k (monetär- és m e r k a n t i l r e n d s z e r ) és a nemzetgazdaságtan v i s z o n y á t . A p á r - huzam lényege, hogy amiképpen a p r o t e s t a n t i z m u s belsővé t e t t e a v a l l á s o s - s á g o t , ugyanúgy fedezze f e l Adam Smith a munkát a magántulajdon b e l s ő lényegeként. "E f e l v i l á g o s u l t nemzetgazdaságtan szemében, amely f e l f e d e z - t e — a magántulajdonon b e l ü l — a gazdagság s z u b j e k t í v l é n y e g é t , e z é r t f é t i s i m á d ó k n a k , ka t o l i k u s o k n a k j e l e n n e k meg a monetär és merkanti t r e n d - szer h í v e i , a k i k a magántulajdont csak t á r g y i lényegnek t u d j á k az ember számára. Engels e z é r t j o g g a l nevezte Adam S m i t h t a nemzetgazdaságtan L u t -
23
h e r j á n a k . " Ezek után k ö v e t k e z i k az a n a l ó g i a tényleges k i f e j t é s e , a Bevezetés szellemében. Idézzük: " M i n t ahogy L u t h e r a k ü l s ő l e g e s v i l á g lényegeként i s m e r t e f e l a v a l l ás t , a h i t e t , s e z é r t szembelépett a k a t o - l i k u s pogánysággal, mint ahogy megszüntette a k ü l s ő v a l l á s o s s á g o t , amikor a v a l l á s o s s á g o t az ember belső lényegévé t e t t e , m i n t ahogy t a g a d t a a l a i - kuson k í v ü l meglevő papokat, mert a papot a l a i k u s szívébe h e l y e z t e á t , éppúgy megszüntetik az emberen k í v ü l l e l e d z ő és t ő l e f ü g g e t l e n — t e h á t csak k ü l s ő l e g e s módon f e n n t a r t h a t ó és megőrizhető — gazdagságot, v a g y i s megszüntetik e z t a k ü l s ő l e g e s g o n d o l a t n é l k ü l i t á r g y i s á g o t , amikor a ma- g á n t u l a j d o n bekebeleződik magába az emberbe és magát az embert annak l é - nyegeként i s m e r i k f e l " . ^ A l a p v e t ő , bár nem t ú l z o t t a n e l i s m e r t g o n d o l a - tok ezek a marxi t ö r t é n e t f i l o z ó f i á b a n : az emberi tevékenység döntő f i l o - z ó f i a i mozzanattá emelése t ö r t é n i k meg. E z é r t a l a p v e t ő fontosságú a v a l - l á s e l m é l e t i v i z s g á l ó d á s szempontjából i s . Ahogyan ennek a tevékenységnek a k o r l á t o z o t t s á g a sem m e l l ő z h e t ő , amelyet Marx azonnal hozzáfűz a f e j t e - getéséhez: "de v i s z o n t magát az atibert a magántulajdon m e g h a t á r o z o t t s á g á -25 ban t é t e l e z i k , mint L u t h e r n á l a v a l l á s é b a n " . Ez pedig nem az ember e l i s m e r é s e , hanem az ember elismerésének l á t s z a t a csupán. Hiszen a nem- zetgazdaságtan a magántulajdont t e s z i az ember lényegének, nem a munkát, a t á r s a d a l m a t , mert ezeket csak e l i d e g e n ü l t formájukban képes f e l i s m e r n i . Ez a gondolat fogalmazódik meg a következőkbe: "Amennyiben a m a g á n t u l a j - dont tevékeny a l a k j á b a n szubjektummá t e s z i k , t e h á t ugyanakkor az embert
a lényeggé és ugyanakkor az embert m i n t nem-lényt (Unwesen) a lényeggé (Wesen) t e s z i k , úgy a valóság ellentmondása t e l j e s e n m e g f e l e l annak az
26
ellentmondásos lényegnek, amelyet e l v k é n t ismertek f e l . " Ugyanez a f o l y t a t á s b a n , s o k k a l konkrétabban, a v a l ó s á g és eszme k a p c s o l a t á r ó l : "Az i p a r meghasonlott valósága i g a z o l j a magábanvalóan meghasonlott e l v ü k e t , s korántsem c á f o l j a meg. Hiszen e l v ü k ennek a meghasonlottságnak az e l -
„27 ve.
Nem k ö v e t h e t j ü k i t t Marx kommunizmuselméletének a k i b o n t a k o z á s á t sem, bár abban i s újabb tanulságos g o n d o l a t o k adódnának számunkra. Csak a n n y i t , hogy számára az e l i d e g e n ü l t munka (= magántulajdon) f e n t k i f e j - t e t t v i l á g a , mozgása, a t ö r t é n e l e m egész mozgása; "a kommunizmus v a l ó s á - gos nemzési a k t u s a " és ani igazán f o n t o s most: "a kommunizmus gondolkodó t u d a t a számára i s l é t r e j ö v é s é n e k f o g a l m i l a g megragadott és t u d o t t mozgá-OQ
^sa". A következő bekezdés r é s z l e t e s f e l t á r á s a v i s z o n t e l e n g e d h e t e t l e n a v a l l á s e l m é l e t s z e m p o n t j á b ó l .
A) K i i n d u l ó p o n t a magántulajdon, amely tehát a p o l g á r i t á r s a d a l o m a l a p z a t a k é n t k o n k r e t i z á l ó d o t t Marx számára: "Ez az a n y a g i , k ö z v e t l e n ü l é r z é k i magántulajdon az e l i d e g e n ü l t emberi é l e t n e k anyagi é r z é k i k i f e j e - zése. Mozgása — a t e r m e l é s és f o g y a s z t á s — minden e d d i g i termelés moz- gásának érzéki_ megnyilatkozása , azaz az ember megvalósulása vagy v a l ó s á - g a . " B) Ebből a valóságos a l a p z a t b ó l e r e d e z t e t i mind a f e l é p í t m é n y i e l e - mek, mind a t u d a t f o r m á k l é t e z é s é t . I t t egyértelművé v á l i k annak a koncep- ciónak a jogossága, amely ezeket analógként f o g j a f e l : amikor a p o l i t i k a s t b . m i b e n l é t é r ő l beszélve érvényesnek t e k i n t e t t ü k a z t a v a l l á s r a nézve i s : " V a l l á s , c s a l á d , á l l a m , j o g , m o r á l , tudomány, művészet s t b . csak k ü - lönös módjai a termelésnek és ennek á l t a l á n o s tovénye a l á e s n e k . "
C) M i v e l i t t a kommunizmuselmélet k i f e j t é s é v e l van dolgunk, e z é r t az e l i - degenülés v i l á g á n a k v i s s z a v é t e l e f o g l a k o z t a t j a M a r x o t . Számunkra ez a v a l l á s megszüntetésének p r o b l é m á j á t v e t i f e l . "A magántulajdon p o z i t í v megszüntetése — mint az emberi é l e t e l s a j á t í t á s a — ennélfogva a p o z i t í v megszüntetése minden e l i d e g e n ü l é s n e k , t e h á t az ember v i s s z a t é r é s e a v a l - l á s b ó l , c s a l á d b ó l , á l l a m b ó l s t b . a maga emberi, azaz t á r s a d a l m i l é t e z é s é - be. A v a l l á s i e l i d e g e n ü l é s mint o l y a n csak az ember berisejében, a t u d a t t e r ü l e t é n megy végbe, de a gazdasági e l i d e g e n ü l é s a valóságos é l e t e l i d e - genülése — megszüntetése e z é r t mindkét o l d a l t á t f o g j a " U) Ez a különböző
népeknél a nép j e l l e g é n e k megfelelően v a l ó s u l meg. Ú j r a A h e g e l i j o g f i l o - z ó f i a k r i t i k á j á h o z . Bevezetés g o n d o l a t a i v i l l a n a k i t t f e l : "Magától é r t e - t ő d i k , hogy a mozgás a különböző népeknél a s z e r i n t v e s z i e l s ő k e z d e t é t , hogy a nép igaza e l i s m e r t é l e t e inkább a tudatban, vagy pedig a k ü l s ő v i - lágban megy-e végbe, inkább az eszmei vagy pedig a r e á l i s é l e t - e . " E) E k é t u t ó b b i mozzanat (C és D) nyomán k e r ü l e l ő az ateizmus kérdése, i l l e t - ve az ateizmus k o r l á t o z o t t s á g á n a k kérdése: "A kommunizmus nyomban (Owen) az a t e i z m u s s a l k e z d ő d i k , az ateizmus e l ő s z ö r még nagyon t á v o l á l l a t t ó l , hogy kommunizmus l e g y e n , m i n t ahogy ez az ateizmus inkább még e l v o n a t k o z - t a t á s . " És: "Az ateizmus í i l a n t r ő p i á j a e z é r t e l ő s z ö r csak egy f i l o z ó f i a i e l v o n t f i l a n t r ó p i a , a kommunizmusé nyomban r e á l i s és k ö z v e t l e n ü l h a t n i f e s z ü l t . "2 9
A továbbiakban a t á r s a d a l m i a l a p z a t elemzésében adódnak ú j szempon- t o k : az embert termelő társadalom és a t á r s a d a l m a t termelő ember v a l a m i n t az ember és természet viszonya ezek. Számunkra az ehhez kapcsolódó t u d a t i mozzanatok az érdekesek. Az ember t á r s a d a l m i s á g a a l a p j á n az egyéni tudat és a közösségi t u d a t v i s z o n y á t fogalmazza meg Marx: "Az én á l t a l á n o s t u - datom csak e l m é l e t i a l a k j a annak, aminek a r e á l i s közösség, t á r s a d a l m i lényeg az eleven a l a k j a , míg manapság az á l t a l á n o s t u d a t e l v o n a t k o z t a t á s a valóságos é l e t t ő l és m i n t i l y e n a z z a l ellenségesen l é p szembe. E z é r t az én á l t a l á n o s tudatomnak a tevékenysége i s — mint o l y a n — az én e l m é l e t i létezésem mint t á r s a d a l m i l é n y é " . i t t a gondolkodás e l i d e g e n e d e t t s é g e kap h a n g s ú l y t , amelynek azonban az a l a p z a t a a r e á l i s é l e t f o l y a m a t . A kö- vetkezőkben v i s z o n t éppen e r r e k e r ü l a hangsúly. "Nembeli t u d a t k é n t i g a - z o l j a az ember az ő r e á l i s társadalmi é l e t é t és csak valóságos l é t e z é s é t i s m é t l i meg a gondolkodásban, m i n t ahogy m e g f o r d í t v a a nembeli é l e t a nembeli tudatban van i g a z o l v a és á l t a l á n o s s á g b a n , m i n t gondolkodó l é n y ,
31
van m a g á é r t - v a l ó a n . " A t á r s a d a l o m , az egyén és a t u d a t t o t a l i t á s a v a l a m i n t az egyén t o t a l i t á s a , a t á r s a d a l m i l é t e z é s e és tudatának kapcso- l a t a a következő l é p é s . "Az ember — bármennyire egy különös egyén i s . . . , és éppen különössége t e s z i ő t egyénné és valóságos egyéni k ö z ö s s é g i lénnyé — éppannyira t o t a l i t á s i s , az eszményi t o t a l i t á s , a s z u b j e k t í v l é t e z é s e a g o n d o l t és é r z e t t társadalomnak m a g á é r t - v a l ó a n , m i n t ahogy a valóságban i s mind a t á r s a d a l m i l é t e z é s s z e m l é l e t e k é n t és valóságos é l v e - z e t e k é n t , mind p e d i g az emberi é l e t n y i l v á n í t á s t o t a l i t á s a k é n t l é t e -
18
z i k . " Végül legegyszerűbben ö s s z e f o g l a l v a és kimondva mindennek a lényege: "Gondolkodás és l é t t e h á t m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t e k ugyan, de egy- szersmind egységben vannak e g y m á s s a l . E z a gondolat j e l e n t i számunk- ra az á l t a l á n o s k e r e t e t , ennek különös megnyilvánulása a l é t és a v a l l á s v i s z o n y a .
Azok a f e j t e g e t é s e k , amelyek a b í r á s t és az emberi érzékek és t u l a j - donságok t e l j e s e m a n c i p á c i ó j á t á l l í t j á k szembe, megint a társadalom l é - nyegének újszempontú megragadását j e l e n t i k . Sem e z e k e t , sem az ernberie- s i i l t é r z é k e k r ő l s z ó l ó f e j t e g e t é s e k e t n i n c s terünk k ö v e t n i . V i s z o n t l e h e - t e t l e n m e l l ő z n i a k ö v e t k e z t e t é s t , amely a g y a k o r l a t és e l m é l e t k a p c s o l a - t á t v i l á g í t j a meg: "az e l m é l e t i e l l e n t é t e k n e k a megoldása csak g y a k o r l a - t i módon, csak az ember g y a k o r l a t i e n e r g i á j a á l t a l l e h e t s é g e s , s megoldá- suk ennélfogva semmiképpen sem csak a megismerés f e l a d a t a , hanem v a l ó s á - gos é l e t f e l a d a t , amelyet a f i l o z ó f i a nem o l d h a t o t t meg, éppen mert elmé- l e t i f e l a d a t k é n t f o g t a f e l . " "5'4 A tudomány számára i s csak az " i p a r " , azaz a tevékenység, " j ó l l e h e t , e l i d e g e n ü l t alakban" "a valóban emberi é l e t bázisává l e t t , és más b á z i s az é l e t , más a tudomány számára már e l e v e ha- zugság. I t t v i l l a n f e l egyébként az egy tudomány k o n c e p c i ó j a i s , amely A német i d e o l ó g i á b a n k e r ü l r é s z l e t e s e b b k i f e j t é s r e .
A v a l l á s teremtésének magyarázatához, i l l e t v e a teremtésmítosz s z í - vós fennmaradásához f o n t o s a d a l é k , amit Marx az ember f ü g g ő s é g é r ő l , k i - s z o l g á l t a t o t t s á g á r ó l mond, azaz a valóságos é l e t b e n meglevő e l l e n t m o n d á s - r ó l . "Egy l é n y csak akkor számíthat maga e l ő t t ö n á l l ó l é n y n e k , ha s a j á t lábán á l l , és csak akkor á l l s a j á t l á b á n , ha l é t e z é s é t önmagának köszön- h e t i . Az az ember, a k i egy másiknak a kegyelméből é l , függő lénynek t e - k i n t i magát. De t e l j e s e n egy másiknak a kegyelméből é l e k , ha nemcsak életem f e n n t a r t á s á t köszönhetem n e k i , hanem e z e n k í v ü l még ő t e r e m t e t t e az é l e t e m e t , ha ő életemnek a f o r r á s a , és életemnek szükségképpen i l y e n r a j - t a k í v ü l i a l a p j a van, ha nem s a j á t teremtésem. A teremtés e z é r t a n é p i t u d a t b ó l nagyon nehezen k i s z o r í t h a t ó k é p z e t . A természetnek és az ember- nek önmaga á l t a l i l é t e f e l f o g h a t a t l a n a számára, mert e l l e n t m o n d a gya- k o r l a t i é l e t összes k é z z e l f o g h a t ó s á g a i n a k . " " '6
Marx k i m u t a t j a azt a módszertani b u k f e n c e t , amely a t e r e m t é s k o n c e p c i - ó t j e l l e m z i , t i . , hogy a t e r e m t e t t e t előbb l é t t e l nem b í r ó k é n t t é t e l e z i a z , a k i a t e r e m t é s t f e l t é t e l e z i , majd ú j r a (a teremtés r é v é n ) l é t e t akar n e k i a d n i . Számunkra ismét az ebből l e v o n t p o z i t í v k ö v e t k e z t e t é s l e s z a f o n t o s : a t e r e m t é s - k o n c e p c i ó e l v e t é s e , az ember ö n t e r e m t é s i f o l y a m a t a . Másképpen a m a t e r i a l i s t a t ö r t é n e t f e l f o g á s a l f á j a : "az egész úgynevezett v i l á g t ö r t é n e l e m nem más, m i n t az embernek az emberi munka á l t a l való l é t - rehozása, mint a természetnek az ember számára v a l ó l é t r e j ö v é s e " , s e z á l - t a l "megvan a s z e m l é l e t e s , e l l e n á l l h a t a t l a n b i z o n y í t é k a a maga önmaga á l - t a l i s z ü l e t é s é r ő l , a maga k e l e t k e z é s i f o l y a m a t á r ó l " . ^ ^
Ha e z t a k e l e t k e z é s i f o l y a m a t o t az ember u r a l j a , akkor ez a v a l l á s szempontjából k e t t ő s következménnyel b í r . Egyrészt l e h e t e t l e n n é v á l i k a v a l l á s , mert az ember nem l é n y e g t e l e n lény t ö b b é , másrészt f ö l ö s l e g e s s é v á l i k az ateizmus, amely ennek a lényegtelenségnek az e l i s m e r é s e , a taga- dás á l t a l . Az eddig i s f e l b u k k a n ó marxi ateizmus-koncepció e g y i k alapmeg- határozása á l l e l ő t t ü n k . Újszerűsége o l y a n mérvű, hogy még ma sem v á l t k ö z k e l e t ű v é . A) a) "Amennyiben az ember és a természet lényegszerűsége, b) amennyiben az ember az ember számára mint természetes l é t e z é s e és a természet az ember számára m i n t az ember l é t e z é s e g y a k o r l a t i v á , é r z é k i - vé, szemlélhetövé l e t t , B) a) az egy idegen l é n y e g e t , b) a természet és az e m b e r f e l e t t i l é n y e g e t i l l e t ő kérdés — c) o l y a n k é r d é s , amely magába z á r j a a természet és az ember lényegtelenségének b e v a l l á s á t - - C) g y a k o r - l a t i l a g l e h e t e t l e n n é v á l t . " E z é r t : "Az ateizmusnak — m i n t e l é n y e g t e l e n - ség tagadásának n i n c s többé é r t e l m e , mert az ateizmus I s t e n tagadása, és
38
az ember l é t e z é s é t e tagadás á l t a l t é t e l e z i . " A valóságos és p o z i t í v é l e t f o l y a m a t , a k o r l á t o z o t t s á g megszüntetése, Marx mostani t e r m i n o l ó g i á - j á v a l a s z o c i a l i z m u s , "az ember p o z i t í v , már nem a v a l l á s megszüntetése á l t a l k ö z v e t í t e t t ö n t u d a t a " . Az ok t e h á t a p o z i t í v é l e t f o l y a m a t , amely azonban t ú l l é p már a magántulajdon tagadásának f á z i s á n .
Amíg ez be nem k ö v e t k e z i k , a nyers s z ü k s é g l e t e k uralma v a l ó s u l meg az ember f e l e t t : az idegen lényegek b i r o d a l m a , amely f ö l ö t t az ember a pénz s e g í t s é g é v e l u r a l k o d h a t . Ez azonban az ember mint ember elszegényedésével j á r , mert a "közösségi emberi lényegnek á l t a l á n o s kiaknázásához v e z e t " . Éppúgy, " m i n t ahogy az ember minden t ö k é l e t l e n s é g e a mennyel v a l ó k ö t e - l é k , o l y a n o l d a l , ahol a pap h o z z á f é r h e t a s z í v é h e z " . ^ így v á l i k Marx
számára a nemzetgazdaságtan m o r á l i s tudománnyá, az emberi s z ü k s é g l e t e k tagadásának tudományává, a k o r l á t o z o t t ember tudományává, ahogy a v a l l á s i s e k o r l á t o z o t t s á g v i s s z f é n y e . A k o r l á t o z o t t ember c s e l e k v é s é t í g y m i - n ő s í t i a nemzetgazdász: "Nem c s e l e k s z e l az én t ö r v é n y e i m e l l e n é r e ; de nézz k ö r ü l , mint mond M o r á l néne és V a l l á s néne; az én nemzetgazdaságta- ni_ morálomnak és vallásomnak n i n c s v e l e d szemben k i v e t n i v a l ó j a . "4 0
Összegzésként i s f e l f o g h a t ó k azok a szavak, amelyekkel Marx a k ü l ö n - böző e l i d e g e n ü l t s z f é r á k v i s z o n y á t j e l l e m z i : "Az e l i d e g e n ü l é s lényegében van megalapozva az, hogy minden s z f é r a más és e l l e n t e t t mércét alkalmaz rám, mást a morál és mást a nemzetgazdaságtan, mert mindegyik az ember egy meghatározott e l i d e g e n ü l é s e , és mindegyik az e l i d e g e n ü l t l é n y e g i t e - vékenység egy különös k ö r é t r ö g z í t i , mindegyik e l i d e g e n ü l ten v i s z o n y u l a másik e l i d e g e n ü l é s h e z . T e r m é s z e t e s e n éppúgy a v a l l á s . E z é r t nem meg- l e p ő , hogy Marx ú j r a a valóságos é l e t h e z k ö t i annak t u d a t á t . P é l d á u l a f e t i s i z m u s kérdésében."Hogy az e l m é l e t i r e j t é l y e k megoldása mennyire gya- k o r l a t i f e l a d a t és g y a k o r l a t i l a g k ö z v e t í t e t t , hogy az i g a z i g y a k o r l a t a f e l t é t e l e egy valóságos és p o z i t í v e l m é l e t n e k , az megmutatkozik p l . a £e-
t i s i z m u s o n . A f é t i s i m á d ó é r z é k i t u d a t a más, m i n t a görögé, mert é r z é k i l é t e z é s e még m á s . "4 2 És bár az elidegenedés ( a v a l l á s i e l i d e g e n e d é s t i s i d e é r t v e ) megszüntetése ennek az " é r z é k i " l é t e z é s n e k a m e g v á l t o z t a t á s a , kezdete az u r a l k o d ó formához k ö t ő d i k . "Magától é r t e t ő d i k , hogy az e l i d e - genülés megszüntetése m i n d i g az e l i d e g e n ü l é s n e k abból a f o r m á j á b ó l k i i n - dulva t ö r t é n i k , amely az u r a l k o d ó hatalom; Németországban az ö n t u d a t , Franciaországban az egyenlőség, mert a p o l i t i k a ; A n g l i á b a n a valóságos, a n y a g i , magát csak önmagán mérő g y a k o r l a t i s z ü k s é g l e t
Bár a következőkben töredékesen maradt fenn a k é z i r a t , a Proudhon- b í r á l a t s o r a i t a n u l s á g o s a k . Idézzük e z t , v á l l a l v a az i s m é t l é s ódiumát. Az e l i d e g e n ü l é s megszüntetése "csak a működésbe h o z o t t kommunizmus á l t a l v i - hető végbe". A proudhoni e l m é l e t k o r l á t o z o t t s á g á b a n o s z t o z i k minden i d e o - l ó g i a és v a l l á s , t e h á t minden e l i d e g e n ü l t t á r s a d a l m i t u d a t f o r m a : "Hogy a magántulajdon g o n d o l a t á t megszüntesse, ahhoz az e l g o n d o l t kommunizmus t e l j e s e n e l é g s é g e s . " És ismét a dolgok k é t o l d a l a : "Hogy a valóságos ma- g á n t u l a j d o n t megszüntesse, ahhoz valóságos kommunista a k c i ó k e l l . A t ö r - ténelem meg f o g j a h o z n i , és az a mozgalom, amelyet gondolatban már önma- gát megszüntetőként t u d u n k , a valóságban nagyon göröngyös és hosszadalmas
folyamaton f o g k e r e s z t ü l m e n n i . " De Marx ú j r a és ú j r a nagyon fontosnak t a r t j a a v a l ó s á g r a t ö r ő g o n d o l a t o t . "Valóságos haladásnak k e l l azonban t e k i n t e n ü n k , hogy a t ö r t é n e l m i mozgásnak mind a k o r l á t o z o t t s á g á r ó l , mind a c é l j á r ó l e l e v e t u d a t o t és ezeken f e l ü l m ú l ó t u d a t o t s z e r e z t ü n k . "
Az e d d i g i e k mintegy ö s s z e f o g l a l ó d n a k a K é z i r a t o k p é n z r ő l s z ó l ó f e j e - zetében. E l ő s z ö r i s a döntő: az ember g y a k o r l a t i öntevékenysége, amelynek terméke az " e g y e t l e n " tudomány, az emberről s z ó l ó tudomány. M á s r é s z t , ez az öntvékenység e l i d e g e n ü l t , az ember f e l e t t a tárgyak u r a l m á t v a l ó s í t j a meg, és az " e g y e t l e n " t á r g y , a k i t ü n t e t e t t t á r g y a pénz. A valóságos egyéniség h e l y e t t e s í t ő j e , az ember ö n e l v e s z t é s e , a másik emberhez f ő z ő k ö t e l é k , valóságos transzecendens hatalom: i s t e n . "A pénz a l á t h a t ó i s - t e n , minden emberi természetes t u l a j d o n s á g á t v á l t o z á s a e l l e n k e z ő j é v é , a dolgok á l t a l á n o s f e l c s e r é l é s e és v i s s z á j á r a f o r d í t á s a ; l e h e t e t l e n t t e s t - v é r i t " . ^ A pénznek a " k e r í t ő " e r e j e nem egy m i s z t i k u s t u l a j d o n s á g , a pénz lényegében, azaz a munkában, pontosabban ez e l i d e g e n ü l t munkában van megalapozva. Ahogyan a v a l l á s . "Minden emberi és természetes minőség v i s s z á j á r a f o r d í t á s a és f e l c s e r é l é s e , az embernek e l i d e g e n ü l t , k ü l s ő v é - idegenné tevő és külsővé idegenné v á l ó nembeli lényegében r e j l i k . A pénz az emberiség k ü l s ó v é - i d e g e n n é v á l t k é p e s s é g e . " ^6 A dolognak a másik o l - d a l a nem kevésbé f o n t o s . A pénz m i n t i s t e n l é t r e h o z z a a z t , ami n i n c s . " A - mire én gua ember nem vagyok képes, amire t e h á t egyéni l é n y e g i erőim nem képesek, a r r a képes vagyok a pénz r é v é n . A pénz t e h á t e l é n y e g i erők m i n - d e g y i k é t o l y a s v a l a m i v é t e s z i , ami magán-valóan nem azaz e l l e n k e z ő j é v é . "
K i c s i t később: "kívánságomat á t v á l t o z t a t j a k é p z e l e t b e l i l é n y e g b ő l , á t ü l - t e t i e l g o n d o l t , e l k é p z e l t , a k a r t l é t e z é s ü k b ő l é r z é k i , valóságos l é t e z é - sükbe, a k é p z e l e t b ő l az é l e t b e , az e l k é p z e l t l é t b ő l a valóságos l é t b e .
47
M i n t ez a k ö z v e t í t é s , a pénz az igazán termemtő e r ő . " A pénz hatékony teremtő e r ő , hatékonysága magáriak a társadalomnak a hatékonysága. Ez a társadalom azonban még nem az emberi t á r s a d a l o m ; még a nem-emberi, t e h á t e l i d e g e n ü l t társadalom. E z é r t a pénz o l y a n , m i n t az i s t e n . Két értelemben i s : az e l g o n d o l t a t valóságossá t e s z i , a v a l ó s á g o t k é p z e t t é . Marx s z a v a i - v a l : "A pénz, m i n t k ü l s ő , netn az emberből mint emberből és nem az emberi t á r s a d a l o m b ó l m i n t társadalomból származó á l t a l á n o s eszköz és képesség a r r a , hogy a k é p z e t e t valósággá és a v a l ó s á g o t puszta k é p z e t t é tegye,
éppannyira á t v á l t o z t a t j a a valóságos emberi és természetes l é n y e g i e r ő k e t pusztán e l v o n t képzetekké és e z é r t t ö k é l e t l e n s é g e k k é , gyötrelmes a g y r é - mekké, m i n t ahogy másrészt a valóságos t ö k é l e t l e n s é g e k e t és agyrémeket, a valóban t e h e t e t l e n , az egyénnek csak a k é p z e l e t b e n e x i s z t á l ó l é n y e g i e r ő -
48
i t valóságos l é n y e g i e r ő k k é és kápeségekké v á l t o z t a t j a á t . " A pénznek ez az á l t a l á n o s v i s s z á j á r a f o r d í t ó h a t a l m a , l á t t u k , a valóság v i s s z á j á r a f o r d í t o t t s á g á b a n r e j l i k , de következményeként maga i s v i s s z á j á r a f o r d í - t o t t v i l á g o t t e r e m t : "minden d o l g o k a t ö s s z e k e v e r , ö s s z e c s e r é l , e z é r t minden dolgok á l t a l á n o s összekeverése és ö s s z e c s e r é l é s e , t e h á t v i s s z á j á r a f o r d í t o t t v i l á g , minden természetes és emberi minőségek összekeverése és
49
összecserélése. Természetes, hngy ezek u t á n Marx olyan v i l á g o t köve- t e l , ahol az emberi minőségek csak emberi minőségekért " c s e r é l h e t ő k " , ahol az é r t é k e k egymásra vonatkoznak, nem pedig egy k ü l s ő r e , m i n t a pénz, az i s t e n s t b .
A K é z i r a t o k k ö v e t k e z ő , a h e g e l i f i l o z ó f i á t b í r á l ó f e j e z e t e , nem k e - vésbé f o n t o s a marxi t ö r t é n e t f i l o z ó f i a és j e l e s ü l a v a l l á s e l m é l e t k i a l a - kulása s z e m p o n t j á b ó l , mint az e d d i g e l e m z e t t f e j e z e t e k . A f e l t á r á s a azonban j ó v a l b o n y o l u l t a b b . Egyetlen r á p i l l a n t á s s a l i s többszörös f e l a d a t megoldása t ű n i k a szemünkbe. H e g e l - k r i t i k a és a Hegelhez k r i t i k u s a n v i - szonyuló i f j ú h e g e l i á n u s o k k r i t i k á j a . Es még egy k r i t i k a : Feuerbach Hegei- k r i t k á j á n a k e l i s m e r é s e és k o r l á t o z o t t s á g á n a k k i m u t a t á s a . E z e n k í v ü l és f ő - l e g a p o z i t í v marxi nézetek k i f e j t é s e : a t á r g y i v i l á g és az ember v i s z o - nyának d i a l e k t i k u s és t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i s t a f e l t á r á s a .
Marx a z z a l k e z d i , a m i t az ateizmuskoncepció kapcsán már j e l z e t t : v a - laminek a tagadása még nem az a d o t t koncepció meghaladása, hanem éppen a tagadás á l t a l v a l ó t é t e l e z é s e . Ugyanez a h e l y z e t a H e g e l - k r i t i k á v a l : meg- maradt Hegel á l l á s p o n t j á n . Az "anyag fogságában v a l ó f e j l ő d é s " , " t e l j e s e n k r i t k á t l a n v i s z o n y u l á s . . . a k r i t i z á l á s módszeréhez, a t e l j e s t u d a t l a n s á g a részben f o r m á l i s , de v a l ó j á b a n l é n y e g i k é r d é s t i l l e t ő e n " és "még n y e l - vükben sem mutatnak k ü l ö n s é g e t a h e g e l i f e l f o g á s t ó l " .5 0 Az ö n t u d a t és s z u b s z t a n c i a á l l á s p o n t j á n a k j e l z é s e után í g y j u t e l Feuerbachoz, a k i "a r é g i f i l o z ó f i a i g a z i l e k ü z d ő j e " . " ' Nagy t e t t e , Marx megítélésében, egy- becseng k o n c e p c i ó n k k a l , a z z a l , hogy a t u d a t f o r m á k bizonyos értelemben analógként foghatók f e l . Tehát: "a f i l o z ó f i a nem egyéb, mint a g o n d o l a -
tokba f o g l a l t és gondolkodva k i f e j t e t t v a l l á s ; t e h á t ugyancsak e l f t é l e n - 52 do; az emberi lényeg elidegenülésének más formája és l é t e z é s i módja".
Ennek Hegelre v o n a t k o z t a t o t t megfogalmazása, egyben az o b j e k t í v i d e a - lizmus t i t k á n a k l e l e p l e z é s e : "Hegel k i i n d u l az e l i d e g e n e d é s b ő l ( l o g i k a i - l a g : a v é g t e l e n b ő l , e l v o n t á l t a l á n o s b ó l ) , a s z u b s z t a n c i á b ó l , az a b s z o l ú t és r ö g z í t e t t e l v o n a t k o z t a t á s b ó l — azaz népszerűen k i f e j e z v e , a v a l l á s b ó l és a t e o l ó g i á b ó l i n d u l k i . " ^ A " t i t o k " második lépése a f i l o z ó f i a , a v a l l á s és a t e o l ó g i a megszüntetése, a z á l t a l , hogy Hegel t a g a d j a a szubsz- t a n c i á t és t é t e l e z i a valóságos é r z é k i t . Végül a harmadik l é p é s k é n t h e l y - r e á l l í t j a megint a v a l l á s t és t e o l ó g i á t , h i s z e n a tagadás tagadásaként az é r z é k i valóságot s z ü n t e t i meg. E " s p e k u l a t í v k o n s t r u k c i ó " f e u e r b a c h i b í - r á l a t á b a azt k i f o g á s o l j a Marx, hogy az k o r l á t o z o t t , mert "a tagadás t a g a - dását csak mint a f i l o z ó f i a önmagával v a l ó e l l e n t m o n d á s á t f o g j a f e l , mint o l y a n f i l o z ó f i á t , amely i g e n l i a t e o l ó g i á t ( t r a n s z c e n d e n c i á t s t b . ) , miu- t á n t a g a d t a , t e h á t önmagával e l l e n t é t b e n i g e n l i . " " ^ I t t t e h á t k i d e r ü l Feuerbach k o r l á t o z o t t s á g a i s ; bizonyos szempontból ugyanazt a h i b á t kö- v e t t e e l , mint Hegel, t i . nem f e d e z t e f e l az ember valóságos ö n t e r e m t é - s é t , amit Marx már a munkában k o n k r e t i z á l t a K é z i r a t o k b a n . Vagyis mikép- pen Hegel, ugyanúgy Feuerbach "csak az e l v o n t , l o g i k a i s p e k u l a t í v k i f e j e - zést t a l á l t a meg ama t ö r t é n e l e m mozgására, amely még nem valóságos t ö r t é - nete az embernek m i n t egy e l ő f e l t é t e l e z e t t szubjektumnak, hanem még csak 55 - az ember, l é t r e h o z á s i a k t u s a , k e l e t k e z é s i t ö r t é n e t e ' . Észre k e l l vennünk, miképpen cseng össze ez a gondolat a z z a l a k o n c e p c i ó v a l , amelyet Marx a t e r e m t é s r ő l f e j t e t t k i .
Tudatosan r ö v i d r e fogva most Marx H e g e l - b í r á l a t á n a k k ö v e t é s é t , emel- j ü k k i a z t a g o n d o l a t m e n e t e t , amely ennek a b í r á l a t n a k a summája, és amely ú j b ó l m e g e r ő s í t i a d o l g o z a t g o n d o l a t m e n e t é t . "A t á r g y i v i l á g v i n d i - kálása az ember számára — p l . az a f e l i s m e r é s , hogy az é r z é k i t u d a t nem e l v o n t é r z é k i t u d a t , hanem e m b e r i l e g é r z é k i t u d a t , hogy a v a l l á s , a gaz- dagság s t b . csak az emberi t á r g y i a s u l á s n a k , a művé k i v a j ú d o t t emberi l é - nyegi erőknek e l i d e g e n ü l t valósága és e z é r t irt az i g a z i emberi valósághoz
— , ez az e l s a j á t í t á s , v a g y i s az ebbe a folyamatba v a l ó b e p i l l a n t á s , en- n é l f o g v a Hegelnél úgy j e l e n i k meg, hogy az é r z é k i s é g , v a l l á s , á l l a m h a t a - lom s t b . s z e l l e m i lényegek - - merthogy csak a s z e l l e m az ember i g a z i l é - nyege, a szellem i g a z i formája p e d i g a gondolkodó s z e l l e m , a l o g i k a i ,
s p e k u l a t í v s z e l l e m . A természetnek és a t ö r t é n e l e m á l t a l l é t r e h o z o t t t e r - mészetnek, az ember termékeinek emberiessége abban j e l e n i k meg, hogy ezek az e l v o n t s z e l l e m t e r m é k e i , és ennyiben t e h á t s z e l l e m i mozzanatok, gondo- l a t i l é n y e g e k . " ^0
A h e g e l i f i l o z ó f i a t i t k á n a k megmutatása u t á n , az után t e h á t , hogy f e l t á r j a Marx a h e g e l i f i l o z ó f i a azon k o r l á t j á t , hogy csak a nemzetgazda- ságtan s z í n v o n a l á n á l l , m i v e l a munkát csupán e l i d e g e n ü l t - e l v o n t a l a k j á - ban, s z e l l e m i munkaként f o g j a f e l , kihámozza azt a m i s z t i k u s b u r o k b ó l . Ennek következményeként adódik Marx számára az ember mint tevékeny t e r - mészeti l é n y , a k i " v a l ó s á g o s , é r z é k i t á r g y a k k a l b í r lényének, é l e t n y i l v á - n í t á s á n a k t á r g y á u l " , a k i " v a l ó s á g o s é r z é k i tárgyakon n y i l v á n í t h a t j a é l e - t é t " . így a t á r g y i v i l á g nem a r é g i m a t e r i a l i z m u s a d o t t j a k é n t j e l e n i k meg, hanem k e l e t k e z e t t k é n t , ahogyan "az embernek i s megvan a maga k e l e t - k e z é s i a k t u s a , a t ö r t é n e l e m , amely azonban számára tudatos és e z é r t m i n t k e l e t k e z é s i aktus t u d a t o s a n magát megszüntető k e l e t k e z é s i a k t u s " . A h e g e l i f i l o z ó f i a i l l ú z i ó j á t o t t t a l á l j a meg Marx, hogy e z t a t u d a t o t f o g - j a f e l i g a z i l é t e z é s n e k , mintha az i g a z i l é t e z é s "a maga m á s - l é t é b e n m i n t olyanban magánál v o l n a , t e h á t p l . a v a l l á s n a k megszüntetése u t á n , a v a l l á s n a k mint önmagát k ü l s ő v é - i d e g e n n é tevés egy termékének f e l i s m e r é s e
59
u t á n a v a l l á s b a n m i n t v a l l á s b a n magát mégis i g a z o l v a t a l á l j a " . Ezt i s m e r t e f e l Feuerbach, de megmaradt csak ennél a f e l i s m e r é s n é l : "Az em- b e r , a k i f e l i s m e r t e , hogy j o g b a n , p o l i t i k á b a n s t b . k ü l s ő v é - i d e g e n n é v á l t é l e t e t é l , ebben a k ü l s ő v é - i d e g e n n é v á l t é l e t b e n mint olyanban é l i i g a z i é l e t é t . "6 0 Ennek a k o r l á t o z o t t á l l á s p o n t n a k a lényegét t á r j a f e l a kö- vetkezőkben Marx: "ha a v a l l á s t k ü l s ő v é - i d e g e n n é v á l t emberi ö n t u d a t k é n t tudom, akkor t e h á t benne mint v a l l á s b a n nem öntudatomat, hanem k ü l s ő v é - idegenné v á l t öntudatomat tudom i g a z o l v a . Az én Önmagához, lényegéhez t a r t o z ó öntudatomat t e h á t akkor nem a v a l l á s b a n , hanem éppenséggel a meg- s e m m i s í t e t t , m e g s z ü n t e t e t t v a l l á s b a n tudom i g a z o l v a . "
Ú j r a f e l b u k k a n egyébként az alkalmazkodás kérdése. A D i s s z e r t á c i ó - b a n ,6'1 ahol e l ő s z ö r v o l t r ó l a szó, még magyarázott probléma v o l t , most v i s z o n t már s z i n t e e v i d e n c i a : "Hegel v a l l á s s a l , állammal s t b . szembeni a l k a l m a z k o d á s á r ó l t e h á t nem l e h e t többé s z ó , minthogy ez a hazugság az ő elvének hazugsága."0''
A fő probléma azonban nem e z , hanem az i g a z i l é t e z é s és ennek f i l o z ó -
f i a i formája k ö z ö t t i v i s z o n y , amely Hegel megkülönböztetésében már e l e v e k o r l á t o z o t t (az elvének hazugsága e z ) , mert g o n d o l a t i v i s z o n y . A v a l ó s á - gos l é t e z é s " k i n y i l a t k o z t a t á s r a csak a gondolkodásban, f i l o z ó f i á b a n k e - r ü l , és e z é r t i g a z i létezésem, a v a l l á s f i l o z ó f i a i létezésem, i g a z i p o l i - t i k a i létezésem a j o g f i l o z ó f i a i létezésem, i g a z i természetes létezésem a t e r m é s z e t f i l o z ó f i a i l é t e z é s , i g a z i művészeti létezésem a m ű v é s z e t f i l o z ó - f i a i l é t e z é s , i g a z i emberi létezésem a f i l o z ó f i a i létezésem. Éppígy a v a l l á s , á l l a m , t e r m é s z e t , művészet i g a z i e x i s z t e n c i á j a : a v a l l á s - , t e r - mészet-, á l l a m - , m ű v é s z e t f i l o z ó f i a . Ha azonban nekem csak a v a l l á s f i l o z ó - f i a s t b . a v a l l á s i g a z i l é t e z é s e , akkor csak v a l l á s f i l o z ó f u s k é n t vagyok igazán v a l l á s o s és így megtagadom a valóságos v a l l á s o s s á g o t és a v a l ó b a n v a l l á s o s embert. De ugyanakkor igazolom ő k e t , részben s a j á t létezésemen b e l ü l vagy az idegen l é t e z é s e n b e l ü l , amelyet velük szembehelyezek, mert ez maga csak az ő f i l o z ó f i a i k i f e j e z é s ü k . "
A kérdés egyébként, amelyet i t t Marx elemez, k ö z v e t l e n ü l a tagadás ( a megszüntetés), amely Hegelnél az előző d o l o g mozzanattá v a l ó l e f o k o z á s á t j e l e n t i . Tehát: "a m e g s z ü n t e t e t t e r k ö l c s i o b j e k t í v s z e l l e m egyenlő művé- s z e t , a m e g s z ü n t e t e t t művészet egyenlő v a l l á s , a m e g s z ü n t e t e t t v a l l á s
6 5
egyenlő a b s z o l ú t t u d á s " . De i t t Hegel e l v e már e l e v e " h a z u g " , m i v e l már eleve "az a l é t e z é s , amelyet Hegel a f i l o z ó f i á v á megszüntet, . . . nem
a valóságos v a l l á s , á l l a m , t e r m é s z e t , hanem a v a l l á s mint már maga i s a tudás t á r g y a , a dogmatika, ugyanígy a jogtudomány, az államtudomány, a t e r m é s z e t t u d o m á n y " .0 6 A h e g e l i f i l o z ó f i a negatívumának másik o l d a l a , mondhatnánk i d e o l ó g i a i mozzanata, hogy "a v a l l á s o s s t b . ember Hegelben 6 7 m e g t a l á l j a magának végső i g a z o l á s á t " .5
Marx v i s z o n y u l á s a Hegelhez nem csupán n e g a t í v . E l i s m e r i k o r l á t o z o t t (mert elidegenedésen b e l ü l i ) p o z i t í v u m á t . A k o r l á t o z o t t s á g r a k e r ü l a hangsúly és ú j r a az ateizmusproblémára. Ahogyan az elidegenedésen b e l ü l a t á r g y i v i l á g e l i d e g e n e d é s é t f e l f o g j a Hegel, ahhoz h a s o n l í t j a Marx az a t e i z m u s t , a kommunizmust: " m i n t ahogy az ateizmus mint I s t e n megszünte- tése az e l m é l e t i humanizmus l é t r e j ö v é s e , a kommunizmus mint a m a g á n t u l a j - don megszüntetése a valóságos emberi é l e t n e k mint az ő t u l a j d o n á n a k v i n - d i k á l á s a , a g y a k o r l a t i humanizmusnak ezen l é t r e j ö v é s e ; i l l e t v e az a t e i z - mus a v a l l á s megszüntetése á l t a l , a kommunizmus a magántulajdon megszün-68 t e t é s e á l t a l magával k ö z v e t í t e t t humanizmus." Ennek e l é g t e l e n s é g e már
t e l j e s e n egyértelmű Marx számára; ugyanakkor l á t j a , hogy a megszüntetés egyben e l ő f e l t é t e l e i s a p o z i t í v humanizmusnak. S bár é r z é k e l i Hegelnél a v i s s z á j á r a f o r d í t o t t s á g o t , az e l v o n t s á g o t , az ö n l é t r e h o z á s , ö n t á r g y i a s í - t á s mozgásának s p e k u l a t í v j e l l e g é t , f e l f e d e z i benne az i g a z i emberi é l e t érvényességét i s . És ú j r a a másik o l d a l á t i s : " e l v o n a t k o z t a t á s a , e l i d e g e - nülése az emberi é l e t n e k , e z é r t i s t e n i f o l y a m a t k é n t érvényes, ennélfogva az ember i s t e n i folyamatának — o l y a n f o l y a m a t n a k , amelyet az embernek t ő l e m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t e l v o n t , t i s z t a , a b s z o l ú t lényege maga c s i n á l vé-
69
g i g " , A f o l y a m a t h o r d o z ó j a , szubjektuma — és i t t van Hegel fő k o r - l á t j a — "a magát a b s z o l ú t ö n t u d a t k é n t tudó szubjektum ennélfogva az I s - t e n , a b s z o l ú t s z e l l e m , a magát tudó és tevékenyekedó eszme". A szub- jektum és predikátum v i s s z á j á r a f o r d í t á s a á l l i t t e l ő t t ü n k , ami nem ú j f e l f e d e z é s e Marxnak: a h e g e l i á l l a m j o g k r i t i k á j á b a n már t a l á l k o z h a t t u n k v e l e .
A k ö z i s m e r t f o r d u l a t t a l mondhatjuk, hogy Marx e z z e l a H e g e l - k r i t i k á - v a l " e l k é s z ü l t " . Ez egyben f e l t é t e l e az i f j ú h e g e l i á n u s o k k a l v a l ó polémia f o l y t a t á s á n a k és egy s z i n t é z i s megteremtésének. M i n d k e t t ő r ö v i d e s e n bekö- v e t k e z i k a marxi életműben. Ugyanakkor j e l e z n ü n k k e l l : az " e l k é s z ü l é s "
egyben e l s a j á t í t á s , és e g y á l t a l á n nem végérvényes. A f o l y t a t á s t már /\
szent családban l á t h a t j u k . Másrészt t u d j u k , hogy Marxot csak úgy l e h e t megérteni, ha olvassuk H e g e l t . Az e l s a j á t í t o t t Hegel Marx későbbi munkái- ban r e j t e t t e n - n y í l t a n m i n d i g j e l e n van.
A K é z i r a t o k szövegét követve Marx v a l l á s e l m é l e t é n e k lényeges mozzana- t a i t á r u l t a k f e l e l ő t t ü n k . E l ő s z ö r i s l á t h a t t u k , hogy a v a l l á s e l m é l e t i kérdések e l s z a k í t h a t a t l a n o k a t ö r t é n e t f i l o z ó f i a i e l e m z é s e k t ő l : ezek az elemzések o l y k o r az a l a p o t , máskor az a n a l ó g i á t j e l e n t i k a v a l l á s l é n y e - gének f e l t á r á s h o z . Másrészt l á t h a t t u k azt i s , hogy Marx számára a v a l ó s á - gos é l e t v i s z o n y o k j e l e n t i k a k i i n d u l ó p o n t o t , amelyek e l i d e g e n e d e t t s é g ü k - n é l , h i t v á n y s á g u k n á l , k o r l á t o z o t t s á g u k n á l , embertelenségüknél fogva csak i l l u z ó r i k u s t u d a t o t képesek k i t e r m e l n i . Marx ezeket a l é t r e j ö t t t u d a t f o r - mákat mindenkor l é t r e j ö t t k é n t , nem készként f o g j a f e l , de l á t j a , hogy mint l é t r e j ö t t másodlagos objektumok r e á l i s ( b á r t u d a t i ) l é t e z é s s e l b í r - nak, és ami még f o n t o s a b b : r e á l i s t á r s a d a l m i hatékonyságuk van; á t s z ö v i k a l é t e t , f o r m á l j á k , a l a k í t j á k a z t , a z á l t a l , hogy az emberek c s e l e k v é s é t v e z é r l i k .
T e l j e s e n ú j s z e r ű k é n t j e l e n i k meg, éppen a f e n t i eredmények k ö v e t k e z - ményeként Marx ateizmus k o n c e p c i ó j a . Nem a v u l g á r i s értelemben v e t t i s - t e n t a g a d á s r ó l van i t t szó, nem i s egy o l y a n t e r m é s z e t f i l o z ó f i a i k o n c e p c i - ó r ó l , amelyiknek " n i n c s szüksége e r r e a h i p o t é z i s r e " ( t i . I s t e n r e ) . A r r ó l van szó, hogy Marx b e m u t a t j a : ha van o l y a n v i l á g , amely h i t v á n y s á g a m i a t t
" r á s z o r u l " I s t e n r e , akkor I s t e n l é t é t úgy l e h e t m e g s z ü n t e t n i , ha egy o l y a n v i l á g o t hoznak l é t r e , amely nem i g é n y l i ezt a k i e g é s z í t é s t . V a g y i s ahogyan Marx v a l l á s e l m é l e t e t ö r t é n e t f i l o z ó f i a i e l m é l e t , ugyanúgy a t e i z - muskoncepciója i s kommunizmuskoncepció. Tehát: ateizmus = kommunizmus, kommunizmus = ateizmus. Ez pedig nem csupán e l m é l e t , hanem c s e l e k v é s i program, egy emberi v i l á g t e r v e .
J e g y z e t e k
1. Marx, K . : G a z d a s á g i - f i l o z ó f i a i k é z i r a t o k 1844-ből. Bp. 1962.
A t o v á b b i a k b a n : K é z i r a t o k .
A K é z i r a t o k r a vonatkozólag vö. Ágh A t t i l a : A m a t e r i a l i s t a t ö r t é n e t - f e l f o g á s s z ü l e t é s e . Kossuth 1974.
2. K é z i r a t o k 3.
3. I . m. 4.
4. Uo.
5. I . m. 5.
6. I . m. 6.
7. I . m. 11. (Az én kiemelésem. 1. M.) 8. I . m. 45.
9. Uo.
10. I . m. 46. (Az én kiemelésem. T. M.) 11. Uo.
12. Vö. i . m. 46—47. ( I t t ennek az elemzését mellőzhetőnek t e k i n t e m . T. M.)
13. I . m. 47.
14. I . m. 48. (Az én kiemelésem. T. M.)
15. I . m. 51.
16. I . m. 51—52. (Az e r e d e t i t a g o l á s t megszüntettem. T. M.) 17. I . m. 52.
18. Uo.
19. Uo.
20. I . m. 53.
21. MEM. 1. Bp. 1957. 385.
22. Uo.
23. K é z i r a t o k 62.
24. Uo.
25. Uo.
26. I . m. 63. (Az én kiemelésem. T. M.)
27. Uo. (Az u t o l s ó mondat az én kiemelésem. T. M.) 28. I . m. 69,
29. Uo. (Az e r e d e t i l e g egységes szöveget én t a g o l t a m . T. M.) 30. I . m. 70.
31. I . m. 71.
32. Uo.
33. Uo.
34. I . m. 74.
35. I . m. 75.
36. I . m. 76.
37. I . m. 77.
38. Uo. (Az e r e d e t i l e g egységes szöveget én t a g o l t a m . T. M.) 39. I . m. 8 0 .
40. I . m. 93.
41. Uo. (Az én kiemelésem T. M.)
42. I . m. 84. (Az u t o l s ó mondat az én kiemelésem. T. M.) 43. I . m. 85.
44. Uo.
45. I . m. 96.
46. I . m. 97.
47. Uo.
48. I . m. 97—98.
49. I . m. 98.
50. I . m. 99.
51. I . m. 100.
52. Uo. (Az én kiemelésem. T. M.)
53. I . m. 101. (Az én kiemelésem. T. M.) 54. Uo.
55. Uo.
56. I . m. 104.
57. I . m. 108.
58. I . m. 109.
59. I . m. 111.
60. Uo.
61. Uo.
62. Marx, K . : A d é m o k r i t o s z i és e p i k u r o s z i t e r m é s z e t f i l o z ó f i a különbsége. ( D o k t o r i d i s s z e r t á c i ó ) Bp. 1969. 66—67.
63. K é z i r a t o k 111.
64. I . m. 112.
65. Uo.
66. Im. m. 112—113.
67. I . m. 113.
68. Uo.
69. Uo. 114.
70. Uo.
RESÜMEE: ( R e l i g i o n s t h e o r i e f r a g e n i n den Ökonomisch-Philosophischen Manuskripten) Es wurde i n meinem B e i t r a g i n H i n s i c h t der R e l i g i o n s t h e o r i e der Text des Werkes von Marx Ökonomisch-Philosophische M a n u s k r i p t e aus dem Jahre 1844 r e k o n s t r u i e r t . Im Laufe der A r b e i t habe i c h d i e f o l g e n d e n Ergebnisse e r r e i c h t . Aus der e n t f r e m d e t e n P r o d u k t i o n des m a t e r i e l l e n Lebens s i n d d i e entfremdeten Sphären ( z . B. der S t a a t , d i e R e l i g i o n usw.) entstanden und dann h e r r s c h t e n d i e s e Sphären über den Menschen. Uie R e l i g i o n würde dann a u f h ö r e n , wenn d i e e n t f r e m d e t e P r o d u k t i o n des m a t e r i a l l e n Lebens, a l s o d i e Entfremdung aufhören würde.
