Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám
1175
rend, az első hullámot követőinterjúknál enge- délyezett lett a telefon használata stb.).
Az 1995 és 2003 közötti időszakot összes- ségében a folyamatos adaptálódás jellemezte. A korábbi hazai rendeletek helyébe az uniós sza- bályozás lépett, melynek legfontosabb eleme a már hivatkozott 577/98. számú közösségi rende- let volt. Az elemzett időszakban a mintavétel keretét az 1991. évi népszámlálás adta. A min- tavétel a legtöbb tartományban kétlépcsős, de Bécs és Voralberg esetében egylépcsős volt.
Egy cím nyolc alkalommal került felkeresésre, s az adatgyűjtés a helyszínen (szkennelésre al- kalmas) papíralapú kérdőív kitöltésével folyt. A hiányzó adatok pótlása 1995-től donor keresé- sével történt, 2003-tól pedig hot-deck módszer- rel. Maga a kérdőív is folyamatosan változott, ezen belül a legnagyobb átalakuláson az 1998.
évi ment át, amikor a legtöbb kérdés módosult az előző évihez képest.
A legnagyobb gondot a romló válaszadási hajlandóság jelentette, ami az 1995. évi 7-ről, 2003-ra 13 százalékra változott, illetve az, hogy a kitöltött kérdőíveken egyes kérdéseket nagy arányban megválaszolatlanul hagytak a kérdezettek. Komoly módszertani problémát jelentett, az adatok időbeli összehasonlítható- ságának biztosítása is, amiatt, hogy időközben módosultak a felvételi ismérvek, illetve a kö- zösségi előírásoknak megfelelően számos új ismérv ekkor épült be a felvételbe. (A cikkben megtalálható az 1995–2003 közötti új és mó- dosult ismérvek listája). Ez, és 2004-től a fel- vétel folyamatossá válása, szintén bizonyta- lanná tette az időbeli összehasonlítást.
Az idősorokban jelentkező törés kikü- szöbölése, illetve csökkentése érdekében egy projekt keretében az osztrák statisztikai hivatal az 1995 és 2003 közötti adatokat újrasúlyozta, ahol lehetett, a korábbi válaszokat a 2004-től érvényes kérdőíven szereplő sorrendbe ren- dezve újra feldolgozta. Ez természetesen min- den ismérv esetében nem volt elvégezhető, s
felesleges is lett volna, így a harmonizálásra a következő ismérvek esetében került csak sor:
– születési hely (ország),
– állampolgárság (két kategória: EU-, nem EU-tagország),
– iskolalátogatás az elmúlt négy hétben, – munka földrajzi helye,
– jelenlegi foglalkoztatási viszony kezdete, – részmunkaidő (önbesorolás),
– másodállás, – szerződés típusa,
– nem foglalkoztatottak munkakeresési szándéka,
– munkakeresés hossza, – milyen munkát keres.
Minden egyes ismérv előállításához külön program készült, amely definiálta az adott is- mérvhez leginkább hasonló információt, meg- vizsgálva a felhasználás esetleges korlátait is.
E programok főbb jellemzői és az elkészült idősorok megtalálhatók a cikkben. Az utóbbi- ak nem zárulnak le a 2003. évvel, hanem sze- repelnek bennük a már EU-konform LFS-ből származó 2004–2011. évi adatok is.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Zieffler, A. et al.:
A statisztikaoktatás kutatásának tudományos folyóirata (Statistics Education Research Journal) 2002 és 2009 közötti számainak elemzése
(Publishing in SERJ: An Analysis of Papers from 2002–2009.) – Statistics Education Research Journal. 2011. 10. évf. 2. sz. 5–26. old.
A Statistics Education Research Journal (SERJ) a Nemzetközi Statisztikai Intézet égi-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám 1176
sze alatt működő Statisztikaoktatás Nemzetkö- zi Társaságának folyóirata. A 2002-ben történt alapítása óta évente kétszer online megjelenő kiadvány célja a statisztika és a valószínűség- számítás formális, valamint informális oktatá- sával, tanulásával kapcsolatos tudományos eredmények publikálása az oktatás minden szintjéhez kapcsolódóan. A tízéves fennállás alkalmából a szerkesztők áttekintették az eddi- gi számokat, hogy azok elemzésével képet kapjanak a statisztikaoktatás tudományos kuta- tásának új irányairól és változásairól.
A terület egyre inkább előtérbe kerül, mi- vel a statisztikát hallgatók és tanulók száma je- lentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. Statiszti- kát ráadásul a legkülönbözőbb területeken ok- tatnak a bölcsészettudományoktól a műszaki tudományokig. A szerzők a tartalom- és szö- vegelemzést választották a folyóirat vizsgála- tára, amelynek keretében arra keresték a vála- szokat, hogy ki, mit, kinek, miért, milyen mér- tékig és milyen hatással publikált a kiadvány- ban. A folyóirat 2002 és 2009 közötti évfo- lyamaiban található 64 tanulmányt elemezték;
előzetesen kizárták a nem tudományos cikke- ket (bibliográfiákat, szerkesztőségi bevezető- ket, nyilatkozatokat stb.). A 64 tanulmány kö- vetkező metaadatait XML-fájlokban rögzítet- ték: elsődleges szerző és munkahelyének ada- tai, további szerzők és munkahelyeik adatai, kutatási terület, tárgyszók, vizsgált sokaság, hivatkozások, kutatási módszerek. A cikkeket besorolták továbbá az Amerikai Statisztikai Társaság által 2007-ben kiadott statisztikaokta- tási iránymutatások alapján felállított öt kate- gória egyikébe (SMER).
Az elsődleges szerzők 64 százaléka angol- szász országokból származik, összesen 45 kü- lönféle intézményből, 53 százalékuk oktatás- sal, 17 százalékuk statisztikával foglalkozó tanszéken dolgozik. Az összes szerzőt nézve az arányok nem változnak jelentősen: az an- golszász országokból származik a szerzők több
mint 61 százaléka. Az elsődleges és összes szerzőket tekintve is megállapítható, hogy a fejlődő országok kutatói hiányoznak a listáról, ami ellentmondani látszik a statisztikaoktatás nemzetközi konferenciáin előadók országok szerinti megoszlásának. A cikkek 66 százaléka több szerző tollából származik. A folyóirat el- ső néhány évében túlnyomóan egyszerzős írá- sok jelentek meg, mivel az induláskor a szer- kesztők egy-egy kutatót kértek fel tanulmány elkészítésére. A későbbi években az arány egyre inkább a több szerző által jegyzett mun- kák felé tolódott el, ezek 33 százaléka több in- tézmény kutatói által készült.
A cikkek közül 44 határozott meg egyér- telmű kutatási célt. A leggyakoribb terület a megértés-gondolkodás témaköre, azon belül is a valószínűség és a következtetés megértésével foglalkozó cikkek aránya magas. Nagyjából egyformán népszerű témák az oktatásmódszer- tan, a hallgatói-oktatói hozzáállás és a techno- lógiai alkalmazások vizsgálatai.
Az évfolyamokban összesen 303 különbö- ző tárgyszót alkalmaztak, amelyek közül 193 egyedi. Az online keresés optimalizálására minden tanulmánynál szerepel a statisztikaok- tatás kutatása tárgyszó. Ezt, illetve a statiszti- ka és statisztikaoktatás tárgyszókat kivonták a kutatás köréből. A megmaradt kifejezéseket 17 kategóriába sorolták. A kifejezések 14 száza- léka a vizsgált sokaságot meghatározó tárgy- szó (például iskolai tanulók), 12 százaléka módszertani meghatározás (például tantermi kísérlet, interjú).
A tanulmányok célközönségét az oktatás szintje alapján határozták meg. A kutatások 39 százaléka felsőoktatással, 26 százaléka alapfo- kú oktatással foglalkozik.
A 64 tanulmány 2 466 hivatkozást tartal- maz, amelyek közül 1 076 folyóiratcikkre, 462 könyvre, 338 könyvfejezetre hivatkozik. A hi- vatkozott témakörök a matematika- és a sta- tisztikaoktatás szoros kapcsolatára, illetve a
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám
1177
pszichológia előtérbe kerülésére utalnak. A hi- vatkozások 48 százaléka tíz folyóiratra utal, maga a SERJ csak a harmadik volt a sorban a Journal of Statistics Education és a Journal for Research in Matematical Education után.
A tíz folyóirat nagy változatosságot mutat: sta- tisztika, oktatás, pszichológia, matematikaok- tatás és statisztikaoktatás területéről kerülnek ki. Az öt legtöbbet idézett konferencia mind nemzetközi oktatás-módszertani konferenciák.
Elsősorban azokra a konferenciákra történik hivatkozás, amelyek az előadásokat írásban is megjelentették, és különösen azokra, amelyek az anyagokat online szabadon hozzáférhetővé tették.
Bár a szerzők felhívják a figyelmet a vizs- gálat korlátozottságára (egyetlen folyóirat ki- lenc évfolyamát vizsgálták), mégis levonnak bizonyos következtetéseket. A statisztikaokta- tás kutatásával foglalkozó önálló tanszékek nem léteznek, ezért a témával foglalkozó kuta- tók különböző területekről kerülnek ki. Ez erő- sítheti az egyes területek (pedagógia, pszicho- lógia, statisztika, matematika) közötti együtt- működést. A statisztikaoktatás kutatása egyre inkább önálló területté fejlődik. A SERJ-ben publikált tanulmányok az évek során változa- tosabbak és alaposabbak lettek. A későbbiek- ben mind jobban előtérbe kell kerülnie a kvali- tatív és kvantitatív módszereket együttesen al- kalmazó tanulmányoknak. Szükséges az egyes országokból származó szerzők számát bővíte- ni: a SERJ szerzői 15 országból kerültek ki, míg például az ICOTS (International Con- ference on Teaching Statistics) nemzetközi statisztikaoktatási konferencián 35 országból érkeztek az előadók. A vizsgált tanulmányok- nak csak kis hányada volt általános, alapveté- seket tárgyaló írás. Ez a SERJ számára jelzés, hogy igyekezzen a folyóiratnak nagy, összegző jellegű tanulmányokat megszerezni. Azt is jel- zi azonban, hogy a statisztikaoktatás kutatása még egy kialakulóban levő tudományág. A ku-
tatást jelentősen segíthetik a tematikus számok körül kibontakozó nemzetközi kutatói hálóza- tok. A tanulmányok tartalmi összetétele arra is rámutat, hogy a statisztikatanulás és a megér- tés folyamata még mélyebb feltárásra váró te- rület, amelyhez a módszertani kérdéseket ala- posabban ki kell dolgozni. Szükséges továbbá a kutatási téma pontos meghatározása, illetve az egyre bővülő szakirodalom alaposabb fel- használása ahhoz, hogy a statisztikaoktatás ku- tatásának fejlődő területe egyre inkább kitelje- sedjen.
Lencsés Ákos,
a KSH Könyvtár osztályvezetője E-mail: Akos.Lencses@ksh.hu
Nahm, M.:
InwardFATS — külföldi érdekeltségû vál- lalkozások Németországban 2008-ban
(Inward-FATS – Auslandskontrollierte Unter- nehmen in Deutschland 2008.) – Wirtschaft und Sta- tistik. 2011. 9. sz. 899–906. old.
A tanulmány a németországi külföldi le- ányvállalatok 2008. évi teljesítményeit ismerte- ti, a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) és a jegybank (Deutsche Bundesbank) adataira alapozva. Az Európai Unió tagállamai egységes tartalmi és formai meghatározás alapján állítják össze a működő rezidens külföldi leányvállala- tok éves mutatósorozatát. Az Inward-FATS- mutatók (Foreign AffiliaTes Statistics – FATS) az országba érkezett külföldi közvetlen beruhá- zások statisztikájára utalnak. (Erről lásd még:
Nádudvari: Feuerhake–Schulze–Untz, K.: A Németországban működő külföldi leányválla- latok INWARD-FATS mutatói, 2007. Statiszti- kai Szemle. 88. évf. 12. sz. 1266–1267. old.)
A 2008. évi mutatók alapja az új NACE Rev.2 alapján kiadott németországi ágazati osz-
