Várnagy Ildikó

(1)

Á V N R A G

Y I L D I K Ó

G R A F I K Á K

info@kormendigaleria.hu

„…A jelben megpróbálunk felülemelkedni önmagunkon,

miközben öröklétünk illúzióját akarjuk kelteni. Nem elvonatkoztatunk benne, hanem létet teremtünk, meghalunk benne, miközben feltámadni akarunk. A jel a kép meggyilkolása, a látvány mumifikálása,

a természet folyékonyságának felfüggesztése az ember nevében, rítus az istenség végtelenének imitálására.

A jel behatárolás, a határtalanság háziasításának terrénuma.

A jelből hiányzik a játék, mert abban elillanna.

A jellel nem lehet tréfálkozni. A jel a kollektívum kötöttsége – szabadsága az egyén biztonságérzetének érdekében.

Érzékisége csak látszat, valójában besűrített absztrakció….”

Tagai Imre

Várnagy Ildikó művészeti tevékenységéhez hozzátartoznak könyvei, tanulmányai, vegyes műfajú publikációi, szóbeli megnyilvánulásai.

Érdeklődik a mozgásművészetek, a zene, a film, az irodalom iránt, a talált tárgyakhoz fűződő vonzalma pedig arra utal,

hogy a köznapi tárgyak leválogatása és művészivé rámutatással történő emelése sem idegen tőle. Ha pedig a plasztikus tárgyművészetek

oldaláról, azaz nagyobb és konzervatívabb tisztelettel ismertetik kiterjedt életművét, akkor biztosan elhangzik sokkírozóan változatos anyagválasztása, anyagmegmunkálása, a hagyományos szobrászati eljárások szorgalmas felülírása, és szó kerül a műfajátlépések, valamint a szobrászat határaira való rá-rákérdezései, akciói,

gesztusai, formavilágának átalakuló mintázatai kapcsán a tradícióhoz való viszonyáról. Várnagy autonóm módon építette fel tárgyi

és szellemi világát – a valóságból elorzott és az általa megteremtett dolgok veszik körül.

Géczi János

Válogatás a Körmendi–Csák Gyűjteményből

Várnagy Ildikó

GRAFIKÁK

(2)

Mányoki Endre

Várnagy Ildikó grafikái

Válogatás a Körmendi–Csák Gyűjteményből

(3)

Szerző

Az életrajzot és bibliográfiát összeállította Wehner Tibor Szerkesztő

Csák Ferenc A kötetet tervezte

Kneisz István

Fotó© Körmendi Galéria, Hernek Bernadett

Kiadó

A Körmendi Galéria 52. kötete

Letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból (mek.oszk.hu) www.kormendigaleria.hu – info@kormendigaleria.hu Körmendi Galéria Budapest sorozat

ISBN 978-615-6234-13-1 (print) ISBN 978-615-6234-14-8 (pdf) 2021

Nyomda

Tolonics Gergely

Virtuóz Nyomdaipari Kft.

Felelős kiadó

dr. Körmendi Anna

Mányoki Endre

Várnagy Ildikó grafikái

Válogatás a Körmendi–Csák Gyűjteményből

KÖRMENDI KIADÓ

A harmincéves Körmendi Galéria 52. kiadványa.

The 52st publication of the 30-year-old Körmendi Gallery.

(4)

Várnagy Ildikó –

5 Grafikák

V árnagy Ildikóról sokan és sokszor elmond- ták már, hogy szobrászatának alapeleme a jel. A jelszobrászat archetípusokra épül, természe tesen, hiszen kommunikációs érté- ke attól függ, mennyire állandó a jelek belső tartalma: jelentése. (Minél fiatalabb és minél egyénibb a jel, „beszédkészsége” annál bi- zonytalanabb.) Személyiségének, gondolkodá- sának legizgalmasabb, egyszersmind legérté- kesebb rétege ekként az arkhéhoz való elemi erejű vonzódás: az ősi és a modern közötti ci- vilizációs különbségtétel áthidalása. Az ar- chaikust nem segítségül hívja, nem megidézi, nem hivatkozik rá, hanem – mint a személyi- ség és a valóság mélyen ülő lényegét – megé- li. Persze erre is van előzmény (Picasso, Gia- cometti, Klee, Gulácsy, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Weöres Sándor, Nagy László, Tandori), ám egyik párhuzam se pontos, mert Várnagy Ildikó nemcsak sűríti és újraértelmezi az ősi- ség jeleit, hanem jelentés-elemeire is bontja.

Életműve kezdeteitől egy különös kommuni- kációs rendszeren dolgozik, legkivált szobrá- szi eszközökkel. Igyekszik az emberi viszonyok és legbensőbb tartalmak kifejezésére alkal- mas jeleket elvonni a létezés jelekkel túlzsú- folt közegéből.

Várnagy Ildikó jelei sohasem metaforák, hanem mindig metonímiák. Nem sugallnak tehát, hanem megjelölnek. Nem kérdeznek, hanem állítanak. Nem tágulni igyekeznek, ha- nem szűkülni valami egyetlen jelentés felé.

A világ nem hasonlóságok, hanem azonossá- gok halmaza – állítja a szobrász élethosszon át. A jelentés, mint ön-azonosság mindazonál- tal nem kevéssé problematikus.

Szobrászművész esetében az első és leg- fontosabb eldöntendő kérdés: a szobor van-e a térben, vagy a tér a szoborban. Ha a szobor van a térben, akkor a plasztika a tér része, ve-

A. Huxley világa – 1982, papír, tempera, 100x70 cm

(5)

7 A legmarkánsabb gondot az okozza: ho-

gyan lehetséges a szubjektum számára az objektivitásba való visszahelyezkedés, ha ez a személyiség egyediségének fölfüggeszté- sével fenyeget? Márpedig több mint fél évez- rede az európai kultúra a maga legnagyobb vívmányaként a személyiség autonómiájának kivívását, és annak folytonos óvását, kitelje- sítését manifesztálja. És bár igaz, hogy eb- ből az identitásképéből rendre-másra kilépni kényszerül, mégis zavarban érzi magát, ha az individualitását valamely szellemi erő megin- gatja. Az értelmezés kultúráját az elfogadás kultúrájával szinte lehetetlen összeegyeztet- ni.

„E szobrászati eszköztár az ember öntudományainak ősgondját térképezi esettanulmányokkal.”

(Paksi Endre Lehel)

Mindaddig, amíg a hanglejegyzés, tehát a kiejtett hangnak megfelelő mesterséges jel át nem veszi a képírás szerepét, az írásban a kép az uralkodó (keleti nyelvekben máig, de a latin ábécé is őrzi — ma már nehezen föl- fejthető tartalommal — eredeti képiségét).

Később pedig, midőn ez a mesterséges el- járás diadalmaskodik, újra és újra fölmerül e jelek visszatöltése képi-mitikus tartalmak- kal (kalligramok, szómágiák, iniciálék, kép- versek, stb.). A huszadik század különösen sokat tett a nyelvi és a képi jel egymásra hatá- sának értelmezhetőségéért, viszonyrendsze- reiket rendre-másra vizsgálta, úgyannyira, hogy a nyelvi jel képként és a képi jel nyelv- ként való fölfogását jelentős részben a kép- zőművészek javasolták. Festők, grafikusok inkább, szobrászok kevésbé. Várnagy Ildikó e téren tehát úttörőnek mondható.

Nem véletlen, hogy szobrászművész lé- tére vizuális szótárt szerkesztett, melynek elemei illeszthetők egymáshoz, de a jeleket érintetlenül hagyta a grammatikától; a mon- dat nyitott. Egy, a szóképírásoknál is korábbi

képhasználathoz tér vissza; a képi kommuni- káció kultikus állapotához. Azzal a nem elha- nyagolható különbséggel, hogy Várnagy Ildikó szó-jelei nem egyetlen történet irányába nyi- tottak.

A néző-olvasó előtt nem az a feladat áll, hogy fejtse meg a rejtvényt; hogy tehát talál- ja meg az adott jel jelentésmezejében azt az irányt, amely a következő jel felé mutat (szer- kesszen zárt mondatot), ellenkezőleg: csupán azt kell felismernie, hogy szabadságában áll e jelekből zártabb vagy nyitottabb mondato- kat alkotni. A jeleket használók ekként maguk dönthetik el, hogy logikai láncba, értelmezési mezőbe, vagy térbe rendezik a „szavakat”.

Ez pedig már a kétdimenziós jel harma- dik dimenziója. Megvalósulni akkor tud, ha a jelhasználó metaforikus vagy szimbolikus kapcsolatokat teremt a jelek között. Ez a líra világa. Várnagy Ildikót tehát korántsem indo- kolatlan lírikusnak nevezni, akinek szobrai és egyéb térkonstrukciói – a lényegüket tekintve – lírai kompozíciók.

Szóképtára és szobrászata között azon- ban feszültség teremtődött, s éppen a zárt- ság-nyitottság szempontjából. Plasztikái ugyanis zárt rendszerek (mondatok), miköz- ben maga a jeltár a nyitottságot sugallja lé- nyegi magatartásként.

Talán ennek a feszültségnek a föloldására hivatottak az eredeti közegükből kiemelt, s im- már anyagszerűen megformált jelek; az hogy az írás belső és a szobor külső tere közötti mezőbe helyezi őket. Domborművei hátukkal a síknak támaszkodnak, így őrzik írásbelisé- güket, mellükkel azonban a térbe helyezked- nek, s plasztikai közeget teremtenek. Kieme- lés és megerősítés. Rögzítés és vallomás.

A maga különös módján – költészet.

Várnagy Ildikó sík és tér, absztrakció és megtestesülés érzékeny határán álló művé- szete a belül-lét és kívül-lét folyvást változó, a maga terében mindig nyitott mondatait „ír-

ja”. Mányoki Endre

le van kölcsönviszonyban, jelentését oda su- gározza ki és onnan gyűjti magába. Ez a tér – természetesen – tágas: az épített valóságoson túl magába foglalja a szellemit, a történelmit, a kulturális-civilizációs teret is. A szobor pár- beszédet kezdeményez, diskurzust, amelynek terébe bárki beléphet, alakíthatja, formálhatja a maga és az általa képviselt rend képére.

Ha ellenben a tér van a szoborban, akkor a tér maga válik dilemmává. Hiszen nem le- het „valóságos”, mert akkor „hasonlítana”. De milyen tér az, ami nem valóságos, nem hason- lít a lakott tereinkre? Mondhatnánk: belső tér, imaginárius tér, szellemi tér – a fogalmakkal körbe keríthetnénk a problémát, hogy közbül, negatívban jelenjen meg. Mondhatnánk: má- gikus tér, utalva a létezés rejtett-ősi tartomá- nyaira. Csakhogy ezek a tartományok maguk is ugyanazt a gondot hordozzák magukban:

jelölnek valamit, aminek a tartalmáról a je-

len kívül szinte semmi nem árulkodik. A ráció esélytelen, az értés kényszere kínzó tehetet- lenségbe torkollik.

Ha tehát a tér a szoborban van, akkor az összes lehetséges reláció közül csak egyet- lenegy az érvényes: a van. A megfontolás és értelmezés nélküli tudatállapot: a belehelyez- kedés. A feloldódás. Az abszolút részvétel.

Várnagy Ildikó szobrai ilyen tereket alkot- nak. Akár kicsik, akár nagyok. Akár textilből készültek, akár kőből vagy bronzból – az adott méret és anyag voltaképpen mindig esetle- ges; a szobrok többsége a tárgyiasulás örö- kös „előtt-állapotában” van. Kényszerűen bár, mégis kitágítva ezáltal a jelek érzéki befoga- dásának, a velük való azonosulás lehetőségé- nek szubjektív terét. Hiszen ha maga az anyag is inkább esendő, mintsem végleges, akkor a terébe való belehelyezkedés sem a végérvé- nyeshez való viszony ridegségével riogat.

Jelek 1–2. – 1977, ofszet, 70x50 cm

(6)

9

Jelek A–B – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek C–E – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek P–T – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek L–N – 1977, ofszet, 70x50 cm

Jelek F–G – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek H–K – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek U–Z – 1977, ofszet, 70x50 cm Jelek 3. – 1977, ofszet, 70x50 cm

(7)

11

Cím nélkül – 1988, papír, tus, 48,5x63 cm Cím nélkül – 1988, papír, tus, 48,5x63 cm

(8)

13

Arnold Hauser – 1988, papír, ceruza, akril, 100x70 cm A szép, a jó és az erős – 1988, papír, tus, 64x50 cm

(9)

15

Kedves vagy mint – 1993, papír, tus, 11x8 cm Közelebb juthatok-e? – 1993, papír, tus, 11x8 cm Cím nélkül – 1993, papír, tus, 11x8 cm Látom – 1993, papír, tus, 11x8 cm

Hegyes vagy mint – 1993, papír, tus, 11x8 cm Lágy vagy mint – 1993, papír, tus, 11x8 cm Egyre jobban látom – 1993, papír, tus, 11x8 cm Mára elég – 1993, papír, tus, 11x8 cm

(10)

17

Kacagások – 1991, papír, akvarell, 65x50 cm Eső benn – 1991, papír, akvarell, 65x50 cm

(11)

19

Fekete – 1997, papír, tus, 70x100 cm Az amygdala szerepe az agresszióban és félelemben – 1991, papír, ceruza, akvarell, 100x70 cm

(12)

21

Két bokor – 2015, papír, akril, 100x70 cm Levél Klee-nek – 2019, papír, akril, 100x70 cm

(13)

23

Cím nélkül – 2005, papír, akril, 70x100 cm Cím nélkül – 2005, papír, akril, 100x70 cm

(14)

25

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 28,3x23,2 cm

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 31x19,8 cm

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 28,3x23,2 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 39x22 cm

(15)

27

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,2x21,2 cm

Cím nélkül – 2012, karton, ceruza, akril, 25x18,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21,2 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21,2 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,7x21 cm

(16)

29

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x20,8 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 30,2x21,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 28,8x21 cm

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21,2 cm Cím nélkül – 2014, karton,akril, 29,5x21 cm

(17)

31

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,3x21 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 24,8x22,8 cm

(18)

33

(19)

35

Cím nélkül – 2014, karton, akril, 29,5x21 cm Cím nélkül – 2014, karton, akril, 29,5x21 cm

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 25,3x18,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 25,4x18,6 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 21x29,5 cm

(20)

37

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 27x20,8 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 20,8x21,2 cm

(21)

39

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 28,3x22,3 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21,2 cm

(22)

41

(23)

43

(24)

45

(25)

47

(26)

49

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,2x20,6 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,3x21 cm

(27)

51

(28)

53

(29)

55

(30)

57

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 32,4x21,7 cm Cím nélkül – 2012, karton, ceruza, akril, 25,3x18,5 cm

(31)

59

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 27,5x24 cm Cím nélkül – 2012, karton, ceruza, akril, 25,5x15,5 cm

(32)

61

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 28,3x23,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 30x20 cm

(33)

63

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,7x21,4 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29x20,5 cm

(34)

65

(35)

67

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,5x21 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29x20,5 cm

(36)

69

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 21x29,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 20,8x29 cm

(37)

71

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 25,5x18,5 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,8x21 cm Cím nélkül – 2012, karton, akril, 29,3x20,6 cm

(38)

73

Cím nélkül – 2012, karton, akril, 20,6x29,1 cm Cím nélkül – 2012, karton, akrila, 21x29,5 cm

Cím nélkül – 2012, karton, ceruza, akril, 18,7x25,2 cm

(39)

75

(40)

77

Cím nélkül – 2014, karton, akril, 29,5x21 cm Cím nélkül – 2014, karton, akril, 29,5x21 cm Cím nélkül – 2014, karton, akril, 25,5x27 cm

(41)

79

(42)

81

Cím nélkül – 2014, karton, akril, 21x29,5 cm Cím nélkül – 2014, karton, akril, 21x29,5 cm

(43)

83

(44)

85

(45)

87

(46)

89

Jelek – 2014, papír, akril, 74x52 cm Jelek – 2014, papír, akril, 74x52 cm

(47)

91

Jelek – 2014, papír, akril, 52x74 cm Cím nélkül – 2014, papír, akril, 52x74 cm

(48)

93

Jelek – 2014, papír, akril, 74x52 cm Jelek – akril, 74x52 cm

(49)

95

(50)

97

(51)

99

(52)

101

(53)

103

(54)

105

Jelek – 2014, papír, akril, 52x74cm Jelek – 2014, akril, 74x52 cm

(55)

107

CS.M. emlékére – 2018, merített papír, akril, 42x59 cm Cs.M. emlékére – 2018, merített papír, akril, 42x59 cm

(56)

109

Cs.M. emlékére – 2018, merített papír, akril, 59x42 cm Cs.M. emlékére – 2018, merített papír, akril, 59x42 cm

(57)

111

Várnagy Ildikó műtermében – 2011. 04. 03.

1958 és 1962 között a budapesti Képző- és Iparművé- szeti Gimnáziumban tanult, majd 1963 és 1967 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmá- nyait. Mestere Somogyi József volt.

Budapesten él, a Százados úti művésztelepen dolgozik.

1968 és 1979 között szakközépiskolákban, a Magyar Nemzeti Galéria GYÍK Műhelyében és a zuglói Kassák Klubban tanított. 1973 óta kiállításokat rendez, könyve- ket, tanulmányokat, cikkeket ír.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövet- sége (1982-től), a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egye- sülete (1967-től), a Magyar Szobrász Társaság (1995- től), a Csepel Galéria Egyesület (1995-től), a Százados úti Művésztelep Egyesület (1997-től), a Symposion Tár- saság (1998-tól) és a Ligeti Erika Digitális Alkotóműhely (2002-től) tagja.

Díjak, ösztöndíjak:

1979 II. Országos Érembiennálé, a KISZ-díja, Sopron 1985 V. Országos Érembiennálé, a Művelődési Miniszté-

rium díja, Sopron

1987 X. Országos Kisplasztikai Biennálé, III. díj, Pécs 1989 XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, a Magyar

Népköztársaság Művészeti Alap különdíja, Pécs 1990 Csepeli Művészek Tárlata, szobrászdíj, Budapest 1990 Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója-pá-

lyázat, Művelődési Minisztérium díja, Budapest 1991 XII. Országos Kisplasztikai Biennálé, III. díj, Pécs 1991 Munkácsy-díj

1991 Magyar Akadémia ösztöndíja, Róma (Olaszország) 1992 Nemzetközi Ázsia-Európa Biennálé, Ázsia-Európa

Díj, Ankara (Törökország)

1992 A Nemzetközi Művésztelep díja, Győr

1993 Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, a Magyar Képzőművé- szek és Iparművészek Szövetsége díja, Salgótarján 1994 4. Országos Faszobrászati Kiállítás, a Magyar Kép- zőművészek és Iparművészek Szövetsége díja, Nagyatád

1995 X. Országos Érembiennálé, a Rendező Bizottság díja, Sopron

1995 XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé, I. díj, Pécs 1996 Csepeli Biennálé, III. díj, Budapest

1997 Magyar Szalon, a Művelődési és Közoktatási Mi- nisztérium díja, Budapest

1997 XI. Országos Érembiennálé, a Rendező Bizottság díja, Sopron

1998 Nívódíj, Veszprém

1999 25. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Balassagyarmat Város Önkormányzatának díja, Salgótarján

1999 Csepeli képzőművészek kiállítása, az Önkormány- zat díja, Budapest

2000 Soros Alapítvány ösztöndíja

2000 Millenniumi Kiállítás, Nívódíj, Salgótarján

2001 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete ösz- töndíj

2001 2002, 2003, 2004, 2005, 2007, 2008 Nemzeti Kul- turális Alap alkotói ösztöndíja

2012 II. Szobrász Biennálé, Emberi Erőforrások Minisz- tériuma díja, Szentendre

2015 Kerényi Jenő-díj Egyéni kiállítások:

1968 Idolok, Budapest, Rákóczi étterem

1968 Idolok, rajzok, Budapest, Fiatal Művészek Klubja 1973 Idolok, csoportok, Budapest, Stúdió Galéria 1974 Fehér jelek, Budapest, Fiatal Művészek Klubja 1975 Első összefoglaló, Budapest, Csepel Galéria 1975 Fehér jelek, Budapest, Lila Iskola Galéria

1977 Hungarocell-együttesek, Hajdúszoboszló, Szo- bosz lói Galéria

1978 Idolok üvegkockában, Budaörs, Művelődési Ház 1978 Fehér jelek és alumínium jelek, Zalaegerszeg, Gö-

cseji Múzeum

1979 Alumínium-jelek, Budapest, Magyar Nemzeti Ga- léria

1979 Makó, József Attila Könyvtár (Szabados Árpáddal) 1982 Textilegyüttesek, Hajdúszoboszló, Szoboszlói Ga-

léria

1983 Talált vasak, Veszprém, Fiatal Művészek Stúdiója 1983 Jelhordozás a Józsefvárosban-fotósorozat, Nagy-

kanizsa, Teaház

1985 Textil- és vasegyüttesek, Budapest, Budapest Ga- léria Lajos utcai Kiállítóháza

Várnagy Ildikó szobrászművész

(Budapest, 1944. április 23.)

(58)

113

1988 Portrék 1968-88, Budapest, Újpest Galéria

1989 Képversek, Budapest, Rákóczi téri Művelődési Ház 1991 Retrospektív, Budapest, Ernst Múzeum

1991 Oroszlány, Városi Művelődési Központ

1991 Idolok, Messel (Németország), Meta és Károly Ba- csák Galerie

1992 Csepel-Róma-Miskolc, Miskolc, Miskolci Galéria 1992 Ázsia-Európa Biennálé, Ankara (Törökország) 1992 Kis olasz idolok, Budapest, Small Galéria

1993 Fa, vas, alumínium, bronz, Budapest, Roczkov Ga- léria

1993 Veszprém, Művészetek Háza, Csikász Galéria 1993 Színes vasak, Visegrád, Salamon-torony 1993 Antidizájn textilek, Budapest, Táltos Klub

1994 Bronzjelek, Esztergom, Duna Múzeum, Európai Közép Galéria

1995 Állatszobrok gyermekeknek, Budapest, Kék Iskola Galéria

1995 Jelírások modern zenére, Budapest, MTA Zenetör- téneti Múzeuma

1995 Bronzjelek, Budapest, Körmendi Galéria

1996 Textilek, antidizájn, magyar pop art, Veszprém, Egyetem, aula

1997 Szobrok – képek, Budapest, Vigadó Galéria (Ujházi Péterrel)

1997 Pécs, Pécsi Galéria

1999 Jelek üvegen, Budapest, Táltos Klub

1999 Búcsú a csepeli háztól, Budapest, Csepel Galéria 1999 Jelszobrászat-jelírás, Budapest, Kortárs Művé-

szeti Múzeum/Ludwig Múzeum 2001 Kaposvár, Kaposfüredi Galéria

2001 Rajzok-versek, Budapest, Fregatt Galéria

2001 Mítosz – szimbólum – jel, Új-Delhi (India), India Fines Arts and Crafts Gallery (Balás Eszterrel és Márkus Péterrel)

2002 Bronzok és textilek, Balassagyarmat, Horváth Endre Galéria

2002 Budapest, Bartók 32 Galéria (Gábor Éva Máriával) 2002 Organikus vasak, Sopron, Körmendi Galéria 2003 Halott barátaim emlékére, Budapest, Ferencvárosi

Pincetárlat

2003 Fent és lent, Dunaszerdahely, Art Ma Galéria (Már- kus Péterrel)

2004 Jelek, Helsinki (Finnország), Magyar Intézet (Päivi Reimannal)

2004 Porcelánok, Budapest, Plein Art Könyvesház 2004 Portrék, Budapest, Skoda Éva Műterem Galéria

(Márkus Péterrel)

2004 Győr, Városi Művészeti Múzeum (Márkus Péterrel) 2005 Tárgy-párok, Budapest, Erlin Klub Galéria

2006 Régi és új együtt, Szentendre, Vajda Lajos Stúdió Pincegaléria

2006 Merkkejä/Jelek, Budapest, Finnagora (Päivi Rei- mannal)

2006 Nagy bronzok, Budapest, Körmendi Galéria 2006 Érmeim 1977-2005, Sopron, Soproni Múzeum, Lá-

basház

2008 Jelek és textilek, Vecsés, Művelődési Ház (Márkus Péterrel)

2008 Emberkék, Budapest, Erlin Klub Galéria

2008 Időegybeesések, Budapest, Múzsa Galéria 2010 Budapest, 20’21 Galéria

2010 Sopron, Hajnóczy-Bakonyi-ház

2010 Vajdás Nők, Szentendre, Café Rodin Galéria (Almá- si Gertrúddal)

2011 Kilenc dombormű a szerelemről, Budapest, An- gyalföldi Művelődési Központ

2014 Várnagyildi 70, Budapest, Csepel Galéria 2014 Portrék 1969–2010, Budapest, Körmendi Galéria 2016 Visszanézve, válogatás az életmű rajzaiból 1958–

2016, Szombathely, Szombathelyi Művészeti Gim- názium Társalgó Galéria

Művek közgyűjteményekben:

Bárdudvarnok, Nemzetközi Üveggyűjtemény (Goszthony Mária Alapítvány)

Békéscsaba, Megyei Könyvtár

Budapest, Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum Budapest, Ludwig Múzeum/Kortárs Művészeti Múzeum

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Budapest, MTA Zenetörténeti Múzeuma Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria Győr, Xántus János Múzeum

Hollóháza, Porcelánmúzeum

London (Nagy-Britannia), British Museum Majdanek (Lengyelország), Múzeum Makó, József Attila Múzeum Nyíregyháza, Jósa András Múzeum Pécs, Csontváry Múzeum

Pécs, DeForma Alapítvány Gyűjteménye Pécs, Janus Pannonius Múzeum Siklós, Siklósi Alkotóház Gyűjteménye Sopron, Soproni Múzeum

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum Szentendre, Ferenczy Múzeum

Szentpétervár (Oroszország), Ludwig Múzeum Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum

Közösségi megbízásra és magánmegrendelésre készí- tett művek:

1973 Eger, Városi Tanács, Kendős fej – mészkő, 60x40 1973 Budapest, l5. számú Szakmunkásképző Iskola, Vá-cm

mos Ilona – bronz dombormű, 70x100 cm)

1976 Zalaegerszeg, Park, játszótéri plasztikák – fa, 50x1000x500 cm (lebontva)

1977 Zalaegerszeg, Landorhegyi Iskola, fadombormű – fa, 200x400x50 cm (lebontva)

1978 Zalaegerszeg, Alugépgyár, festett vasszobrok (7 db) – vas, 180x120x100 cm (lebontva)

1983 Győr, Házgyár, Beszélgetők – vas, 180x200x50 cm 1985 Siklós, Kanizsai Dorottya utca, utcatábla – kerá-

mia, 70x100 cm

1986 Siklós, Alkotóház, kerámiaszobrok – kerámia (9 db), 150x1000x100 cm

1989 Budapest XII., Béla király út, Kormány-vendégház, négy kerámiafal (4 db) – kerámia, 4 x 300x200x50 cm (1993-ban lebontva, sorsa ismeretlen)

1993 Veszprém, Vár utca 1., Cholnoky Viktor – festett bronz dombormű, 100x70 cm (lebontva, majd visz- szaállítva)

1993 Veszprém, Művelődési Ház, Kép nélkül (2 db) – festett vas, 2 x 180x180x100 cm

1996 Mór, Lamberg-kastély, négy kovácsoltvas szobor – kovácsoltvas, 4 x 200x400x100 cm

1997 Veszprém, Pantheon, A három Cholnoky – festett bronz domborműves emléktábla, 100x70 cm 1998 Zalaegerszeg-Gébárt, Kézművesek Háza Szo bor-

park ja, Szent Johanna – festett vas, 500x250x100 2002 Tatabánya, Tatabányai Múzeum Szoborparkja, To-cm

ronynő – festett vas, 250x200x100 cm

2004 Kőkapu, Szoborpark, Napraforgó – festett öntött- vas, 180x100x100 cm (lebontva)

Bibliográfia:

1968 Szabados Árpád: ~. Pedagógusok Lapja 1968. november 7.

1969 Losonci Miklós: Krónika. ~. Művészet 1969 (2) 42.

1970 Losonci Miklós: Csepeli tárlat. Művészet 1970 (3) 44.

1970 Tasnádi Attila: Fiatalok kiállítása. Kortárs 1970 (7) 1172-1173.

1972 Dózsa 1514-pályázat a Fiatal Képzőművészek Stú- diójában. Mozgó Világ 1972 (4) 46-47.

1973 ~ szobrászművész kiállítása. Budapest, Stúdió Ga- léria. (Katalógus)

1973 Horváth Béla: ~ kiállítása. Művészet 1973 (7) 46-47.

1973 Horváth György: ~ kiállítása. Magyar Nemzet 1973.

július 31.

1973 Horváth Teréz: ~ kiállítása. Népszava 1973. augusztus 3.

1973 Szabadi Sándor: Őszintén. Képes Újság 1973. augusztus 11.

1974 Horváth, György: ~. The New Hungarian Quarterly 1974. 53. 12-13.

1975 Rózsa Gyula: Érzelmes tárlatok. ~ szobrai, Kudász Emese képei. Népszabadság 1975. július 19.

1975 Patkó Imre: Vallomás képírásban. ~ művei. Művé- szet 1975 (8) 7-8, 45.

1976 Szabados Árpád: A GYÍK Műhely bemutatása. Moz- gó Világ 1976 (5) 11-15.

1976 T. A.: Szobrászjátékok, játékszobrászok. Képek az egerszegi fafaragó művésztelepről. Zalai Hírlap 1976. augusztus 8.

1976 Molnár Zsolt: ~. Magyar Ifjúság 1976. augusztus 1976 Helem, Alain: ~. Havre Libre 1976. november 17.20.

1976 Papp László: Különös vadászat. Pajtás 1976 (15) 1977 Szabó Ernő: Járható utak. Halmy Miklós és ~ kiál-7-8.

lításáról. Hajdú-Bihari Napló 1977. március 1.

A Százados úti műteremlakás – 2016. 08. 09.

(59)

115

1977 Szabados Árpád: A zalaegerszegi játszótér. Művé- szet 1977 (4) 25-27.

1977 Tibor Klára: Gyerekek a Kassák Klubban. Közneve- lés 1977. június 24.

1978 Művész életrajzok. Budapest, Képcsarnok. 355.

1978 Magyar szobrászati kiállítás. Budapest, Műcsar- nok. (Katalógus)

1978 Bán András: ~. Budaörs, Jókai Mór Művelődési Ház. Művészet 1978 (4) 48.

1978 Sz. Révi Judit: Egyedül és együtt. Népművelés 1978 (4) 20-21.

1978 Kováts Flórián: Használati tárgyként van értelmük.

A zalaegerszegi művésztelep munkáinak bemuta- tója. Zalai Hírlap 1978. szeptember 24.

1978 Gyetvai Ágnes: Cseppben a tenger. Kortárs grafikusok Makón. Művészet 1978 (11) 3-7.

1979 Dévényi István: Bevezető. ~ szobrászművész kiál- lítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Kata- lógus) 1979 Csatár Imre: Játék. Magyar Nemzet 1979. március 18.

1979 Dúró Győző: ~. Magyar Ifjúság 1979. április.

1979 Két művész bemutatkozása. Szabados Árpád és ~ kiállítása Makón. Csongrád Megyei Hírlap 1979. jú- lius 31.

1979 ~ szobrászművész kiállítása. Esti Hírlap 1979.

augusz tus 24.

1979 P. Szabó Ernő: ~. Új Tükör 1979. szeptember 11.

1979 Horváth György: ~. Magyar Nemzet 1979. szeptember 11.

1980 Csatár Imre: Útközben. ~. Magyar Nemzet 1980.

június 22.

1980 Megay: Érmék a Lábasházban. Kisalföld 1980. júli- us 1.

1981 Fiatal képzőművészek tárlata Siófokon. Népsza- badság 1981. augusztus 7.

1982 P. Szűcs Julianna: Vezeklők és bosszankodók.

Népszabadság 1982. június 9.

1982 Bán András: Állami vásárlások. Magyar Nemzet 1982. június 27.

1983 Mai magyar grafikai és rajzművészet. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)

1983 Makói Művésztelep 1979-1983. Makó, Művelődési Központ. (Katalógus)

1985 Művész életrajzok. Kortárs magyar képzőművé- szek. Budapest, Képcsarnok. 392.

1985 Keserü Katalin: Bevezető. ~ szobrászművész kiál- lítása. Budapest, Budapest Galéria Lajos utcai Ki- állítóháza. (Katalógus)

1985 Keserü Katalin: ~. Négy Évszak 1985 (6)

1985 Alexa Károly: Bemutatjuk ~ rajzait. Élet és Iroda- lom 1985. július 12.

1985 P. Szabó Ernő: ~ plasztikái. Új Tükör 1985. július 1986 Papp Júlia: ~ kiállítása. Budapest Galéria Lajos 14.

utcai Kiállítóháza, 1985. VI. 14 – VII. 31. Művészet 1986 (1) 58-59.

1986 Kiss Andor: Műfaji parttalanság. Díjazott éremmű- vészek kiállítása. Kisalföld 1986. június 25.

1986 Bán András: ~. Magyar Nemzet 1986. november 1987 Rideg Gábor: Kerámia szimpózium Siklóson. Mű-19.

vészet 1987 (4) 8-9.

1987 Bán András: Kulcs a csövekhez. Magyar Nemzet 1987. augusztus 15.

1987 Hajba Ferenc: A tudományos együttgondolkodás szándéka. Népszabadság 1987. szeptember 30.

1987 Gyárfás Péter: Kis méretben. Művészet 1987 (11- 12) 80.

1988 Monumart. Budapest, Budapest Galéria. (Kataló- 1988 ~ szobrászművész portrékiállítása. Budapest, Új-gus)

pest Galéria. (Katalógus)

1988 Keserü Katalin: Avantgardizmus és a primitív/

népi művészet tradíciója. Ars Hungarica 1988 (1) 9-53.

1988 Balassa Zsuzsanna: ~ portréi. Művészet 1988 (7) 1989 Szegő György: Eredendő formák II. Művészet 1989 2-3.

(3) 51-53.

1989 Keserü Katalin: A megtöltendő tartomány. ~ műve- iről. Jelenkor 1989 (4) 400-403.

1989 Benkő Attila: ~ rajzairól. Élet és Irodalom 1989. ok- tóber 13.

1989 P. Szűcs Julianna: Szabad a gyász. Népszabadság 1989. november 4.

1990 Benkő Attila: ~ rajzairól. Hitel 1990 (10) 23.

1991 Keserü Katalin: Variációk a pop artra. Fejezetek a magyar művészetből 1950-1990. Budapest, Új Mű- vészet Kiadó. 71-72.

A Százados úti műterem – 2012. 03. 08.

1991 Kortárs képzőművészet. Válogatás a Ludwig Mú- zeum, Budapest és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Budapest, Magyar Nemzeti Ga- léria-Ludwig Múzeum, Budapest. (Katalógus, bev.

Bereczky Loránd.)

1991 Keserü Katalin: Bevezető. ~ szobrászművész kiál- lítása. Budapest, Ernst Múzeum. (Katalógus) 1991 Keserü Katalin: Pop art Magyarországon. Ars Hun-

garica 1991 (1) 15-27

1991 Kővágó Zsuzsa: Kor-társ művész az Ernst Mú- zeum ban. Táncművészet 1991 (1) 38.

1991 Nagy Ildikó: Belső tér tárgyakkal. A 8. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Triennále. Új Művészet 1991 (1) 2-6.

1991 Szegő György: A kimondhatatlan megérintése. Ma- gyar Nemzet 1991. február 1.

1991 Vadas József: Donna Quijote. Élet és Irodalom 1991. február 1.

1991 Aba Judit: A jelteremtés művésze. Pesti Műsor 1991. február 6-13.

1991 Nagy Zoltán: Bálványok alakváltásai. Pesti Hírlap 1991. február 12.

1991 Gyetvai Ágnes: „Átvalósulni.” Beszélgetés ~ szob- rászművésszel, gyűjteményes kiállítása előtt. Új Művészet 1991 (2) 4-8.

1991 kenéz: Tárgyjelek. Esti Hírlap 1991. március 25.

1991 Kiállítás. 24 Óra 1991. április 2.

1991 -csk-: Fémbálványok, kompozíciók, jelek. ~ kiállí- tása Oroszlányban. 24 Óra 1991. április 8.

1991 Mányoki Endre: Írott szobrok. Hitel 1991 (5) 28-30.

1991 Dévényi István: Így is lehet. Hitel 1991 (5) 30.

1991 P. Szabó Ernő: Jelírás. ~ művészetéről. Kortárs 1991 (6) 123-128.

1991 P. Szabó Ernő: Nyuszi ül a műben. Új Magyaror- szág 1991. június 12.

1991 Chikán, Bálint: Hungarian medals in Helsinki. The Medal No. 19. Autumn 1991. 77-82.

1991 Elemente des lebens. Ausstellung ~. Darmstädter Echo 1991. szeptember 11.

1992 Kovács Péter: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából. Szombathely, Éle- tünk Könyvek.

1992 Géczi János: Bevezető. Csepel-Róma-Miskolc. ~ szobrászművész kiállítása. Miskolc, Miskolci Galé- ria. (Katalógus)

1992 Beke László: A kegyetlentől a játékosig. Orpheus 1992 (2-3) 116-118.

1992 Kovásznai, Viktória L.: The eighth national biennial of medallic art at Sopron. The Medal No. 20. Spring 1992. 77-82.

1992 Géczi János: ~ kiállításának megnyitója. Miskolci Műsor 1992. augusztus 20.

1993 Büki Attila: Teremtmények. Látogatóban ~ műter- mében. Heti Magyarország 1993. január 8.

1993 Keserü Katalin: Szójelek. Élet és Irodalom 1993.

május 7.

1993 (Gróh): Vagyunk amilyenek lettünk. ~ szobrai Vi- segrádon. Magyarország 1993. május 21.

1993 Szegő György: Lépcsőházi gondolatok. ~ kiállítása.

Új Művészet 1993 (6) 65-66.

1993 Csúfondáros kiállítás. Napló (Veszprém) 1993. júli- us 31.

1993 Géczi János: Jegyzet ~ grafikáihoz. Kalligram 1993 (9) 93.

1994 Nyolcvanas évek. Képzőművészet. Budapest, Ernst Múzeum. (Katalógus, bev. Keserü Katalin.)

1994 FIDEM ’94 XXIV. Kongresszus és nemzetközi érem- művészeti kiállítás. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus, bev. Fekete György, Lars O.

Lagerqvist, L. Kovásznai Viktória.)

1994 Mai magyar érem. Budapest, Magyar Képzőművé- szek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosz- tálya. (Katalógus, bev. Baranyi Judit.)

1994 ~ kiállítása. Magyar Nemzet 1994. március 19.

1995 Géczi János: ~. In. Esszék ’95. Budapest, Orpheusz Kiadó.

1995 Helyzetkép. Magyar szobrászat. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus, bev. Pilaszanovich Irén, Wehner Tibor.)

1995 Kunst aus Ungarn. Sechs Zeitgenössische Künst- ler aus Ungarn. Wanderausstellung 1995. Rat- haus Bissingen, Kulturzentrum der Republik Ungarn, Stuttgart, Haus Opherdicke, Kreis Unna Schloss Ettlingen. (Katalógus, bev. Kalász, Már- ton, Kováts, Albert, Néray, Katalin, Bakonyvári, M.

Ágnes, Pohribny, A., Bencsik, Barnabás, Wehner,- Tibor)

A Százados úti műterem – 2002. 03. 08

(60)

117

1995 Mányoki Endre: A nyitott mondat. Magyar Szemle 1995 (2) 155-159.

1995 Keserü Katalin: Stratégiák a túléléshez. Új Művé- szet 1995 (4) 74-75.

1995 Radnóti Anna: Jelírások modern zenére. Népsza- badság 1995. június 20.

1996 Bándi László (szerk.): Emlékhelyek Veszprém me- gyében. Veszprém. 330.

1996 Géczi János: ~ veszprémi kiállítása. Veszprémi Napló 1996. február 24.

1996 Wehner, Tibor: Medals and medallic sculptures.

The tenth Biennal of Hungarian Medals at Sopron.

The Medal No. 29., Autumn 1996. 90-94.

1996 Chikán Bálint: Egy boldog ember jelbeszéde. Gon- dolatok ~ kiállításairól. Iskolakultúra 1996 (1) 126- 1996 Szabó Júlia: Hangok, színek, formák. Új Művészet 127.

1996 (3) 59-60.

1997 Géczi János: Jegyzet két pop-art műhöz. In. Géczi János: Részlet. Veszprém, Vár ucca tizenhét Köny- vek 20. 57-60.

1997 ~ kiállítása. Pécs, Pécsi Galéria. (Katalógus) 1997 Vadas József: Fából bronzkarika. Magyar Hírlap

1997. március 11.

1997 Gaál József: Teremtő játékosság. Élet és Irodalom 1997. március 28.

1997 Dévényi István: „A sors formába öntése.” Magyar Szemle 1997 (5)

1997 Wehner Tibor: Kíméletlen Művészeti Napló. Új For- rás 1997 (6) 77.

1997 Szeifert Judit: Huzalszobrok és dobozképek. Uj- házi Péter és ~ kiállítása a Vigadó Galériában. Új Művészet 1997 (7-8-9) 59.

1997 Tittel Johanna: Nem csupán fantáziára van szük- ség. ~: Olyan fogalmakat próbálok formába önteni, amelyek szavakban nemigen ragadhatók meg. Új Magyarország 1997. augusztus 4.

1997 Mányoki Endre: Régen ősember voltam. Napi Ma- gyarország 1997. december 20.

1998 Keserü Katalin: Emlékezés a kortárs művészet- ben. Budapest. 39, 58, 62, 71, 72, 79, 80.

1998 Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona.

Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány. 339.

1998 Wehner, Tibor-L. Kovásznai, Viktória: Border lines.

Two views on unconventional medals in Budapest.

The Medal No. 32., Spring 1998. 84-94.

1998 Bodonyi Emőke: Kapcsolatok. VIII. Nemzetközi Üvegszimpózium, Tokodi Üveggyár, 1998. augusztus 9-16. Magyar Iparművészet 1998 (4) 51-53.

1998 (magyar): Az is jó, hogy lesz egy szobor. Zalai Hír- lap 1998. június 27.

1998 Illyés Mária: „Nem tudok hazudni.” ~-val Illyés Má- ria beszélget. Magyar Szemle 1998 (8) 21-27.

1999 Andrási Gábor-Pataki Gábor-Szücs György- Zwickl András: Magyar képzőművészet a 20. században.

Budapest, Corvina Kiadó. 240.

1999 L. Kovásznai Viktória: Fejezetek a magyar érem- művészet történetéből. Budapest, Argumentum Kiadó, Magyar Numizmatikai Társulat. 144-145.

1999 Körmendi Anna-Csák Ferenc (szerk.): A jövő csil- lagai. Egy galéria története 1992-1997. Budapest, Körmendi Galéria. 181-186.

1999 L. Menyhért László, Mányoki Endre, Tagai Imre:

Bevezető. ~: Jelszobrászat, jelírás. Budapest. (Ka- talógus)

1999 A Százados úti művésztelep. Budapest, Százados úti Művésztelep Egyesület. (Katalógus, bev. Feledy Balázs.)

1999 Óvilág – Újvilág. A Magyar Szobrász Társaság és a Philadelphiai Szobrászok kiállítása. Budapest, Bu- dapest Kiállítóterem. (Katalógus, bev. Barry Par- ker, Kutnyánszky Ildikó.)

1999 Sinkó István: Jel, jelentés, életszobrok. Műértő 1999 (6) 7.

1999 Vadas József: Izgatott, de filozofikus logók Giaco- metti stílusában. ~ kiállítása a Ludwig Galériában megtekinthető: június 27-éig. Magyar Hírlap 1999.

június 9.

1999 Tagai Imre: A jelek élete – avagy a gyökértől a lombkoronáig. ~ művészete. Új Művészet 1999 (11) 18-20.

2000 Almási Tibor: A Patkó Imre gyűjtemény. Győr, Xán- tus János Múzeum.

2000 Művészettel az új évezredbe. Kortárs szoborkiál- lítás a Városligeti-tó vizén. Budapest (Katalógus, bev. Demszky Gábor, Rockenbauer Zoltán, Horváth Pál, Medgyessy Péter, Alexander Tolnay, Jerger Krisztina.)

2000 Sinkó István: GYIK-történet. Magyar Iparművészet 2000 (2) 72-73.

2001 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, III. kötet. P-Z.

Budapest, Enciklopédia Kiadó. 840-841.

2001 Wehner Tibor: A hazugság és a hiány emlékmű- vei. Előadások, tanulmányok, cikkek, röpiratok, feljegyzések a magyar szobrászatról 1986-1999.

Budapest, Új Művészet Kiadó. 104, 131, 134, 137.

2001 Szobrászaton innen és túl. Budapest, Műcsarnok.

(Katalógus, bev. Nagy Zoltán.)

2001 Körmendi Anna (szerk.): Kortárs Magyar Művé- szet. Körmendi Csák Gyűjtemény. Válogatás 1945- 2001. Budapest, Körmendi Galéria. 386-387.

2001 Géczi János: Jegyzet – pop-art művekhez. In. Géczi János: Tárlat. Budapest, Ister Kiadó – Kalligram Kiadó. 89-92.

2001 GébArt. 10 éves a Zalaegerszegi Nemzetközi Mű- vésztelep 1992-2001. Zalaegerszeg. (Katalógus, bev. Gyimesi Endre, Skrabut Éva, Simonffy Szilvia, Wehner Tibor.)

2002 Beke László-Gábor Eszter-Prakfalvi Endre-Sisa József-Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó. 379.

2002 Mai magyar érem. Budapest, Magyar Képzőművé- szek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosz- tály. (Katalógus, bev. Ligeti Erika.)

2002 A ’90-es évek. Progresszív képzőművészet a Városi Művészeti Múzeumban. Győr. (Katalógus, bev. N.

Mészáros Júlia, Beke Zsófia, Pápai Emese.) 2002 Sinkó István: Faragj magadnak bálványt! Élet és

Irodalom 2002. november 15.

2003 Don Péter-Pogány Gábor: Magyar szoborkészítők jelzéstára. Budapest, Auktor Könyvkiadó. 125.

2003 Emlékképek a barátokról. Budapesti Nap 2003.

szeptember 5.

2004 L. Kovásznai Viktória: Modern magyar éremművé- szet II. 1976-2000 a Magyar Nemzeti Galéria gyűj- teményéből. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria.

13, 40, 134-137.

2004 Móri Művésztelep 1994-2004. Székesfehérvár. (Ka- talógus, bev. Szűcs Erzsébet.)

2004 Csach Gábor: Kifinomult gondolat és teremtő ká- osz. ~ és Márkus Péter kiállítása. Új Művészet 2004 (1) 42.

2004 Faludy Judit: Számító-képek. MKISZ Szobrász Számítógépes Szakosztályának kiállítása. Új Mű- vészet 2004 (3) 17-19.

2005 P. Szabó Ernő: ~ és Márkus Péter szobrászművész kiállítása. In. Skoda Éva Műterem Galéria 2004. évi kiállítási katalógusa. Budapest. (Katalógus) 2006 ART MA Galéria 1998–2007. Pozsony, AB-ART

Könyvkiadó.

A 20’21 Galéria kiállítása – 2010, könyvbemutató kiállítás A 20’21 Galéria kiállítása – 2010, könyvbemutató kiállítás

(61)

119

2006 Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Fran cia or- szág ban 1903-2005. (Bev. Passuth Krisztina.) Bu- dapest, Vince Kiadó. 28.

2006 Nagy Ildikó (szerk.): Kortárs művészet. Szobor- pályázatok 1950-2000. Budapest, Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus. 130, 166, 183, 255, 301, 310, 338, 364, 484/A.

2006 Európa Szoborpark I-II. Veszprém, Vetési Albert Gimnázium, Kittenberger Kálmán Vadaspark.

Veszprém, Művészeti Műhely Alapítvány. (Kataló- gus, bev. Dióssy László, Szöllősi-Nagy András.) 2006 P. Szabó Ernő: Magyarok India-élménye. Magyar

Nemzet 2006. március 7.

2006 P. Szabó Ernő: Hanumán nyomában. India a magyar művészek munkáiban. Új Művészet 2006 (5) 38-39.

2006 Zalka Szilvia: Jelképek és tájképek. Magyar Nem- zet 2006. szeptember 8.

2006 Merkkejä – Jelek. Napi Ász 2006. szeptember 22.

2006 Magyar Hajnalka: Szoborpark a város peremén.

Zalai Hírlap 2006. szeptember 30.

2007 Wehner Tibor: Szövetség. 249 szobrász. Budapest, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövet- sége Szobrász Szakosztálya. 465-468.

2007 Hungarian Art. Expressionistic Tendencies in Hun- garian Contemporary Art 1980-2007. Brati slava, Danubiana Meulensteen Art Museum. (Katalógus,

bev. Gerard H. Meulensteen, Vincent Polakovič, N.

Mészáros Júlia.)

2007 ~ grafikái. Valóság 2007 (1)

2007 Faludy Judit: Számító-képek. A Digitális Alkotó- műhely kiállítása. III. 25-ig. Új Művészet 2007 (4) 38-39.

2007 Baranyi Anna: Életrajzi, zenei, irodalmi, tudomá- nyos és filozófiai inspirációk ~ éremművészetében.

Nuzmizmatikai Közlöny 2007-2008. 43-60.

2008 Fábián Sándor: A világ szobrászainak lexikona.

Budapest, Magyarkerámia Kft. 821-822.

2008 Mecénásnapok. Körmendi-Csák gyűjtemény. Bu- dapest, Műcsarnok. (Katalógus)

2008 Szeifert Judit: Szobrok nőnemben? A szobrásznők – nőszobrászok című kiállítás. MKISZ Galériája, 2007. XI. 23-XII.10. Új Művészet 2008 (1) 38-39.

2009 Emmerich, Lily: A Híres Szolnoki Döntésfa radiká- lis interpretációs segédregénye avagy az élet kul- csának beletörése a zárba. Budapest, Media Re- search Alapítvány. 11.

2009 Géczi János: Időegybeesések. ~ kiállításáról. Is- kolakultúra 2009 (1-2) 98-100.

2009 Géczi János: Időegybeesések. Életünk 2009 (2) 2010 Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-

2010. Budapest, Corvina Kiadó. 308.

2010 Siklósi Szalon. Siklós. (Kat., bev. Angyal Mária.) 2010 Könyv ~-ról. Népszava 2010. februzár 22.

A 20’21 Galéria kiállítása – 2010, könyvbemutató kiállítás

2010 Paksi Endre Lehel: Életszótár. ~-monográfia.

Műértő 2010 (4) 8.

2011 Art on Lake. Művészet a tavon. Budapest, 2011.

(Katalógus, bev. Baán László, Jerger Krisztina, Alexander Tolnay.)

2011 Mányoki Endre: Az abszolút jelen-lét szobrásza. ~.

Magyar Szemle 2011 (3-4) 106-111.

2012 Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon.

Festők, szobrászok, építészek, műgyűjtők, művé- szeti írók, művészeti csoportok, egyesületek, ga- lériák. XVI-XXI. század. Vasszilvágy, Magyar Nyugat Könyvkiadó. 386.

2012 SzeKKo IV. Szentendrei színes szobrok. 2012. júni- us 23 – augusztus 26. Szentendre, PMMI – Feren- czy Múzeum, Szentendrei Képtár. (Katalógus, bev.

Mazányi Judit.)

2013 Wehner Tibor: Tapló. Kíméletlen Művészeti Napló 1996-2006. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 50, 168, 317, 472.

2014 Csordás Lajos: Százados úti kaleidoszkóp. Nép- szabadság 2014. április 22.

2014 Hrecska Renáta: A vashulladék nagyasszonya. ~ szobrászművész születésnapi életműkiállítását az alkotó ifjúságának helyszínén, Csepelen rendezték meg. Magyar Hírlap 2014. május 33.

2015 Szakolczay Lajos: Nagybányától Picassóig. Váloga- tott művészeti írások. Budapest, Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó. 254.

2015 Itt és most. Nemzeti Szalon 2015. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus, bev. Szegő György, For- gách András, Tóth Krisztina, N. Mészáros Júlia, Wehner Tibor.)

2016 V. B. Josi (Varga-Bencsik József): Őszmajom. (Bev.

Wehner Tibor.) Tatabánya. 42, 52.

2017 Körmendi Anna: Egy szenvedély története. Utam a kortárs művészethez. I. kötet 1989– 2000. II. kötet 2000–2010. Budapest, Körmendi Galéria. 7, 8, 97, 139, 145, 148, 179; 42, 60, 61, 65, 68, 69, 73.

2017 Rosch Gábor: A Hegyvidék szobrai. Szobrok és domborművek Budapest XII. kerület közterein és magánterületein. Budapest. 217, 267.

2018 Lóska Lajos: Tárlatról tárlatra. Válogatás az elmúlt másfél évtized képzőművészeti írásaiból. Buda- pest, Kalota Művészeti Alapítvány-Napkút Kiadó.

36, 87.

2018 Wehner Tibor: Tapló 2. Kíméletlen Művészeti Nap- ló 2007–2016. Budapest, Cédrus Művészeti Alapít- vány- Napkút Kiadó. 251, 372, 400, 416, 579, 610, 616, 620..

2019 Wehner Tibor: Cizellőr. Dolgozatok a „magyar szob rá szatról” 2000–2016. Budapest, Kalota Mű- vé szeti Alapítvány-Napkút Kiadó. 165, 177, 275.

2019 Várnagy Ildikó I., Alumínium, Egyedi művészköny- vek, Budapest, Körmendi Galéria

2019 Várnagy Ildikó II., Fejek, Egyedi művészkönyvek, Budapest, Körmendi Galéria

2019 Várnagy Ildikó III., Fotómontázs, Egyedi művész- könyvek, Budapest, Körmendi Galéria

2019 Várnagy Ildikó IV., Plakettek, Egyedi művész- könyvek, Budapest, Körmendi Galéria

2019 Várnagy Ildikó V., Szerelem, Egyedi művész- könyvek, Budapest, Körmendi Galéria

2019 Várnagy Ildikó VI., Szobrok, Egyedi művész könyvek, Budapest, Körmendi Galéria

2021 Wehner Tibor: Gondolat- és képtársítások. Fotó- kollázsok a Körmendi-Csák Gyűjteményben. Bu- da pest, Körmendi Kiadó.

2021 Gondolatszobrász. Várnagy Ildikó szob rász mű vész alkotásai a Körmendi-Csák Gyűj te mény ben. Buda- pest, Körmendi Kiadó.

Publikációk / Publications:

1974 Tárgyakba rejtett üzenetek. Művészet 1974 (6) 13- 1975 Mire tanított Somogyi? Művészet 1975 (4) 7.15.

1979 Száz kérdés tíz képzőművészhez, 1975. Részletek a Szemethy-interjúból. Mozgó Világ 1979 (1) 23.

1979 Vizuális játékok. Budapest, Népművelési Intézet.

1980 Kavicsok a homokban. Schmal Károly kiállítása.

Mozgó Világ 1980 (3) 18.

1981 Ütni lehetne ezzel a figurával. Mészáros László 75.

születésnapjára. Mozgó Világ 1981 (2) 14-19.

1981 Levelezőlapok. Mozgó Világ 1981 (5) 46-47.

1981 Szobrásztémák a nagyvilágban. Mozgó Világ 1981 (9) 51-64.

1982 Tegezés. Albumok a Műcsarnokban. Mozgó Világ 1982 (1) 50-52.

1982 Naplementék és papagájok. Fiatal jugoszláv kép- zőművészek a Szépművészeti Múzeumban. Mozgó Világ 1982 (9) 22-24.

1983 Képregény. Mozgó Világ 1983 (3) 100 -104.

1983 Antonia Gades Vérnásza. Táncművészet 1983 (4) 1983 Lengyel, holland, magyar pantomimesek. Tánc-

mű vészet 1983 (6) 8-12.

1983 Túlélő bábuk. Schéner Mihály kiállítása a Műcsar- noikban. Mozgó Világ 1983 (6) 49.

1983 Weöres-jelek. A Kézírásos könyvről. Mozgó Világ 1983 (7) 27-29.

1984 Műveim. Kertbarát Magazin 1984. 62-63.

1984 A tehetség kötelez! Rókás Lászlóról. Táncművé- szet 1984 (1) 14-15.

1984 Réti Piroskáról. Táncművészet 1984 (9) 19-20.

1985 A pillanat egésze. Artaud színháza. Veszprémi Visszhang 24/6. 1, 11.

1985 Ujházi Péterről. Négy Évszak 1985 (7) 56.

1985 Dorosz Károlyról. Négy Évszak 1985 (6) 51.

1987 Az Akt című könyvről. Fotó 1987 (3) 128.

1987 Szabados Árpád fotói. Fotó 1987 (11) 494-495.

1987 A transzparensekről. Pedagógiai Technológia 1987 (3) 57-60.

1988 Bevezető. Váczi Miklós. Budapest, Újpest Galéria.

(Katalógus)

1988 Együtt nézzük lányommal a Hármas csatornát.

Pedagógiai Technológia 1988 (3) 66.

1989 Filmkockák a gyerekkorból. Film Színház Muzsika 1989. november 11.

1989 Pos táncfotóiról. Fotó 1989.

1989 Képzőművészeti nevelés az irodalomórán. In. Ta- nulmányok az esztétikai nevelés köréből. Buda- pest, ELTE BTK. 140-176.

(62)

121

1990 A motívumok hatalma. Schéner Mihályról. Ham- burg, Katolische Akademie Hamburg.

1990 A négyes története. A siklósi Sómázas Szimpozion 1986. október 1-30. Szimpozionok és Alkotótele- pek Társaságának Periodikája 1990 (1)

1990 Kamaszkorok. Film Színház Muzsika 1990. február 1990 Megható. Film Színház Muzsika 1990. március 10.24.

1991 ~ kiállítása. Élet és Irodalom 1991. január 25.

1991 Czakó Kálmán biológiakönyvéről. Iskolakultúra 1991. 17-18.

1992 Vizuális benyomások egy biológiakönyvről. Iskola- kultúra 1992 (17-18) 82-84.

1993 Régi és új játékaim. Iskolakultúra 1993 (1) 73.

1993 Naplóból kinővő. Árgus 1993 (3-4) 88-95; 1993 (5-6) 117-123; 1994 (1) 132-135.

1994 Az egyszobros Csikász. Veszprém. Vár ucca tizen- hét 1994 (1) 68.

1994 A szobrászatról 1994-ben. Hitel 1994 (11) 95-100.

1994 Könyvek az emberi viselkedésről. Iskolakultúra 1994 (7) 69-72.

1995 Vallomások a vonalról. Budapest, Vigadó Galéria.

(Katalógus)

1995 A nyolcvanas évek képzőművészete. ~ válasza. Új Művészet 1995 (3) 16.

1996 7szín világ. Szabados Árpád műsora kazettán. Is- kolakultúra 1996 (4) 94-96.

1996 François Truffaut filmjei kazettán. Iskolakultúra 1996 (5) 93-95.

1996 Tévéfilm-sorozatok. Iskolakultúra 1996 (6-7) 182.

1996 Mesélj a gyerekednek! Rajzfilmek, bábfilmek, film- filmek. Iskolakultúra 1996 (8) 142-143.

1996 A Bartók rádió tanításai. Iskolakultúra 1996 (9) 114-116.

1996 Nem tudunk semmit a táncról. Balettverseny és táncmagazin. Iskolakultúra 1996 (10) 128-130.

1997 Szószobrok. Versek, rajzok. Veszprém, Vár ucca ti- zenhét.

1997 A pillanat egésze. Visszhang-antológia (1985- 1986). Vác ucca 17 1997 (2)

1997 Éteri párbeszéd. Pilinszky. Napi Magyarország 1997. december 20.

1998 Hamvas Béla tere. Szivárvány 1998. 54. 144-145.

1998 Apám. Napi Magyarország 1998. május 30.

1998 Kandinszky. Napi Magyarország 1998. augusztus 1.

1999 Drága Schwitters! Napi Magyarország 1999. már- cius 27.

1999 Somogyi Tamás. Szobrok 1982-1997. Budapest.

(Katalógus)

1999 Wayaman Budapesten. Napi Magyarország 1999.

február 27.

2000 Vallomás Patkó Imréről. In. Almási Tibor: A Patkó Imre gyűjtemény. Győr, Xántus János Múzeum.

2000 Ének a gyárról. In. 22. Salgótarjáni szobor- és kép- kiállítás a millennium jegyében. Salgótarján, Fő tér. (Katalógus)

2000 Válasz a hagyományhoz való kötődés körkérdésre.

Új Művészet 2000 (3) 38.

2001 Nőművészek, művésznők, nőnemű emberek. Ma- gyar Szemle 2001 (2) 192-198.

2001 Nem is olyan magasak ezek a new yorki felhőkar- colók. Magyar Szemle 2001 (3-4) 195-202.

2001 Szobrászaton innen és túl. Gondolatok a millenniumi tárlat kapcsán. Magyar Szemle 2001 (5-6) 111- 2001 Szobrászportré írásban. Hadik Gyula. Magyar 118.

Szemle 2001 (9-10) 177-182.

2002 Művészeti írások 1973-1999. Budapest, AND Grafi - kai Stúdió.

2002 Három hét Indiában. Magyar Szemle 2002 (5-6) 111-118.

2002 A tanárnő. Magyar Szemle 2002 (7-8) 118-126.

2003 Sculpturen von Péter Márkus. Collegium Hungari- cum Program 2003. március-április.

2003 Ki a művész? Symposion 2003. 86-87.

2003 Ki a művész? Művészeti Lét 2003 (1-4) 30.

2004 Bevezető. A tizedik. A Magyar Szobrász Társaság jubileumi kiállítása (1994-2004). Szombathely, Szombathelyi Képtár.

2005 Utazás befelé. Budapest, Kijárat Kiadó.

2005 Szobrászportré írásban. In. Hadik András (szerk.):

Hadik Gyula. Zárt tömbök nyíltsága. Életmű-ka- talógus. (Bev. Hadik András, Vígh Tamás, Wehner Tibor, Lóska Lajos, Szücs György, Matits Ferenc, ~, Rozgonyi Iván, Prohászka László, Megyeri Dávid.) Budapest.

2006 Skorpió-jeles kabát. Élet és Irodalom 2006. május 2008 A XXI. század szobrászata. Atelier 2008 (1) 20.26.

2010 Szeretem Robert Bressont. Magyar Szemle 2010 (11-12) 130-132.

2011 Első lexikonom. Magyar Szemle 2011 (1-2) 93-104.

2011 Vissza Ottlikhoz. Magyar Szemle 2011 (3-4) 112- 2011 Boldogságkeresés a pszichiátrián. Magyar Szemle 116.

2011 (7-8) 123-129.

2011 Fohász erőért. Magyar Szemle 2011 (11-12) 172- 2012 Koreográfia Szabados György „Esküvő”-jére. Ma-175.

gyar Szemle 2012 (5-6) 155-162.

2013 ~. Napút Évkönyv. Hetvenkét jeles hetvenes. 2013 (10) 49-50.

2013 Apám emlékére. Magyar Szemle 2013 (3-4) 110- 2013 Apám emlékére. Magyar Szemle 2013 (5-6) 114-114.

2013 Apám emlékére. Magyar Szemle 2013 (7-8) 122-118.

2014 Apám emlékére. (Várnagy László pszichológus, 152.

1915–1996). Magyar Szemle 2014 (1-2) 129-135 2016 Levél unokámnak. Magyar Szemle 2016 (1-2) 83- 2018 Ki a művész? In. Benedek József: Symposia 1996–87.

2018 Szimpóziumok. Budapest, B. L.Terem.

Várnagy Ildikó a műtermében, munka közben – 2012. 02. 10

(63)

123

Várnagy Ildikó – 2019, a Körmendi Galéria „Kis példányszámú, print művészkönyv” sorozata, 16 oldal terjedelem, 32x30 cm Várnagy Ildikó – korábbi kötetei

(64)

125 A Körmendi Galéria korábbi kötetei

(válogatás)

2005–2021

(65)

127

A Körmendi Galéria katalógusai (válogatás) A Körmendi Galéria által támogatott kiadványok (válogatás)

(66)

KÖRMENDI

KIADÓ

(67)

Á V N R A G

Y I L D I K Ó

G R A F I K Á K

info@kormendigaleria.hu

„…A jelben megpróbálunk felülemelkedni önmagunkon,

miközben öröklétünk illúzióját akarjuk kelteni. Nem elvonatkoztatunk benne, hanem létet teremtünk, meghalunk benne, miközben feltámadni akarunk. A jel a kép meggyilkolása, a látvány mumifikálása,

a természet folyékonyságának felfüggesztése az ember nevében, rítus az istenség végtelenének imitálására.

A jel behatárolás, a határtalanság háziasításának terrénuma.

A jelből hiányzik a játék, mert abban elillanna.

A jellel nem lehet tréfálkozni. A jel a kollektívum kötöttsége – szabadsága az egyén biztonságérzetének érdekében.

Érzékisége csak látszat, valójában besűrített absztrakció….”

Tagai Imre

Várnagy Ildikó művészeti tevékenységéhez hozzátartoznak könyvei, tanulmányai, vegyes műfajú publikációi, szóbeli megnyilvánulásai.

Érdeklődik a mozgásművészetek, a zene, a film, az irodalom iránt, a talált tárgyakhoz fűződő vonzalma pedig arra utal,

hogy a köznapi tárgyak leválogatása és művészivé rámutatással történő emelése sem idegen tőle. Ha pedig a plasztikus tárgyművészetek

oldaláról, azaz nagyobb és konzervatívabb tisztelettel ismertetik kiterjedt életművét, akkor biztosan elhangzik sokkírozóan változatos anyagválasztása, anyagmegmunkálása, a hagyományos szobrászati eljárások szorgalmas felülírása, és szó kerül a műfajátlépések, valamint a szobrászat határaira való rá-rákérdezései, akciói,