•civilisatio jellegére erősebben lép előtérbe, valamint ott is, bol a nép alsóbb rétegeinek műveltséghiányait emlegeti, sok oly figyelemreméltó gondolatot pendít meg, melyeket következetesen, nálánál sokkal követ- kezetesebben végiggondolni nagyon érdemes dolog volna.
Kár, bogy a népiskolára vonatkozó fejtegetéseknél sokkal kisebb
•értékű az, a mit Baumann a középiskolákról mond.
(Folytatjuk.)
W A L D A P F E L J Á N O S .
A MAI GÖRÖG KÖZÉPISKOLÁK.
Hatvankét éve annak, bogy Görögország a majd 400 évig tartó ozmán uralom betegségéből lábbadozni kezdett. Körülbelül 3000 éves rendkívül változatos történetének alig képzelhetnénk szomorúbb, söté- tebb lapjait, mint a minőket a török uralom szaka töltött ki. Az új királyságra, mely Ottó bajor berezeg királylyá kiáltásával 1832-ben szü- letett meg, súlyos idők vártak. Az elmaradottság kiköszörülése kétszeres, sőt többszörös erőfeszítést követelt tőle, de zsibbadt erejével, kimerített forrásaival s áldozati készségével az egyenlőtlen küzdelem világos tuda- tában kellott síkra szállania s az tudvalevőleg sohasem volt növelő eleme a lelkesedésnek. Az uttörés keserves munkáját úgyszólván csak az akarat ereje tudta hat évtizeden át folytatni a szakadatlan nehézségek
s az eredménytelenség sok oldalról előbukkanó jelenségei közepette.
Táplálta s megóvta azt a végső csüggedéstől a nemzet fényes múltjának a jövőbe is átszürenkező biztató képe, táplálta az erős, sőt SZÍVÓS nem- zeti érzés és szellem, melyet idegen népek sűrű betelepedése s évszáza- dok esélyei sem voltak képesek megtörni; megóvta és kitartásra ösztö- nözte a hazafiság, a patriotismus csüggedetlen áldozatra készsége, mely a külföldön gyűjtött vagyonból oly mértékben adózott a nemzeti bala- dás szent czéljaira, a minő a jövő reménytelenségéből kitelni nem szo- kott. A hol az állam a ,non possumus' küszöbéhez ér, ott a patriotismus veszi kezébe a baladás munkáját. Egyes gazdag hazafiak vagy még éle-
tükben (sokszor névtelenül) vagy végrendeletileg járulnak a közművelő- dés czéljainak előmozdításához. Ilyen önkénytes adományokból épült .még 1837-ben az egyetem s a polytecknikai Múzeum, a Bopfiáxetov (gymn.), 'Apoáxetov (felsőbb leányiskola), az '/lxadvjpeia stb. Ma Görög- országnak 35 gymnasiuma s majd negyedfélszáz u. n. hellén iskolája van.
Magyar Piedagogia. I I I . 5. 19
A) Az első középiskolák alapítása.
A naupliai középiskolát az 1833. évi decz. 3-kán kelt kormány- rendelettel állították föl; az egyiket, az alsóbb felét (EÜryjt/.öv cr/o- Aefov) * a tanulók számához képest 3—4 osztálylyal (x'iÁaetq), a fölsőb- bet (yupváaiov) egyenlőre legalább kettővel (rá^etq). Hetenkint egy-egy osztályra 24—26 órát szántak.
A hellén iskolciban (K/2 . oyolsíov) tanítandó tárgyak : Különösen az új- és ó-görög s a két utolsó osztályban a latin nyelv is, azonkívül a vallástan, számtan (ápcdprjrixíj), és szépírás.
A gymnásium tárgyai: Az új és régi görögön kívül a latin, fran- czia és német nyelv, továbbá vallástan, történelem földrajzzal, mennyi- ségtan (iiadqfMTixá), s a természettan, ehemia és a természetrajz alap- vonalai.
Az igazgató és a tanárok díjazása a két iskola megnyíltától szá- • mított utólagos havi részletekben a fölállítandó egyházi pénztárból {á~ö ró auoTYjdrjaóue'jov 'ExxJ.rjcriacrTtxö'j rapetov) annak fölállításáig pedig előlegképen a kormányzóság kincstárából történt.
Az 1835. évi április 6-án kelt kormányrendelet a már Athénben, Naupliában és Syrában fönnálló hellén iskolák- és gymnasiumokon kívül még tíz hellén iskola haladéktalan fölállítását rendeli el Naupliában, . Spartában, Kalamasbán, Patrasban, Mesolongiban, Amphissában, Lamiá- ban, Chaleisban, Hydrában és Tenosban.
A tenosi iskola költségeit az Evangelistria-templom jövedelméből fedezik, a többi kilenczét ideiglenesen az egyházi pénztár vállalja el, valamint annak terhére maradnak az athéni s naupliai hellén iskolák s gymnasiumok is.
Ezen iskolák épületeiről ugyanazon rendelet értelmében az illető községek gondoskodnak. A hol berendezett épületek nincsenek, hogy az előadások megkezdése nyugodtan és rendben történhetnék, ott az egyházi pénztár fizesse — úgymond — a házbért a jövő évre Tenos kivételével, a bol a fölállítás gondja a föntebb megjelölt helyi jövedel- meket terheli.
Elrendeli Siphnosban a hellén iskola utolsó osztályának fölállítá- sát a sziget jövedelméből, s a mennyiben az nem elég, az egyházi pénz- tárból.
* A mi algymnasiumainknak vagy inkább polgári iskoláinknak felel meg.
B) A hellén iskolák s gymnasiumok első szervezése.
(1837. jan. 12-kén kelt kormányrendelettel.)*
I. Hellén iskolák. ('E\\rpv/.d T/oÁsia.)
A hellén iskolák legelső czélja, hogy a gymnasiumokra előkészít- senek. A szerint állapítandó meg a kölcsönösség s a tanítás terjedelme és módja. De azért a nevelés végződjék be bennük s valami teljes egész legyen úgy, hogy míg egyrészt az ifjúság megfelelő tudományos képzé- sét czélozza, addig másrészt legyen tekintettel az olyan ifjakra is, a kik a hellén iskolából egyenesen az életbe lépnek vagy olyan foglalkozásra, mely gymnasiumi készültséget nem kiván.
A hellén iskola három osztályból áll, de a körülmények szerint kettőre is korlátozható azok száma. A hol gymnasium is van, ott a hellén iskola avval egyesítendő.
Minden osztálynak megvan a saját tanítója (otőáaxalog) akkor is, ha a tanulók nagyobb száma folytán egy osztály két vagy több szakaszra (tjarpiara. = párhuzamos osztályok) különül. A legfelsőbb osztály tanítója az egész hellén iskola élén áll, s czíme : ayoX.á.py-yg.**
A hol gymnasium is van a hellén iskola mellett, ott ezt is &yu[xvaaiápyrj<í igazgatja; a hellén iskolai legfelsőbb osztály tanítója azért megtartja ugyan a oyohípyqc, czimét és kötelességeit, de mindenkor a yup.xaatdpyqs fölügyelete alatt.
A tanítás tervezete.
A hellén iskolák tárgyai: A hellén nyelv a réginek az újhoz való vonatkozásában, vallástan {y.arqyrjcrtq) és biblia (lepd \aropio), földrajz és nemzeti történelem, szépirás, számtan, a«természettan s a természet- rajz elemei, zene, rajz, franezia nyelv, s a latin elemei azoknak, a kik gymnasiumra készülnek.
I. Osztály. 1. A hellén nyelv etymologikus grammatikája (12 órá- ban 'hetenkint). — 2. Biblia, ó- és' új-szövetség (2 óra). — 3. Hellas rövid földrajza (3). •— 4. Számtan, a négy alapművelet, törtek, tizedes törtek, a módszeres számításokig {yéypc rcáv ftsdáows), s különösen a
* E rendelet értelmében egyelőre fönmarad az addig fölállított öt gymn. és huszonnégy hellén iskola. H a azonban az .egyházi s a közkincstár engedi, s valódi szükség kívánja, több középiskolát is állítauak föl, akkor is első sorban hellén iskolát.
** Az 1885. nov. 26-dikán kelt miniszteri rendelet szerint a jövőre nézve csak azok nevezhetők ki hellén iskolai igazgatókká, a kiknek böl- cselettudományi vagy theologiai képesítésük van a nemzeti egyetemről.
19*
gyakorlati és fejbeli számítás (3 óra). — 5. Szépírás minták szerint (2 óra). — 6. A természetrajz (3 óra). — 7. Franczia nyelv elemei (4 óra). — Olvasás- és szavalás-gyakorlatok. Összes heti óraszám: 29.
II. Osztály. 1. Hellén nyelv, alak- és mondattan, nyelvjárások (12 óra). — 2. Vallástan (2 óra). — 3. A régi történelem s Hellas tör- ténete (3 óra). — 4. Európa földrajza (2 óra). — 5. Számtan a módsze- res számításoktól az algebráig (3 óra). — 6. Szépírás (2 óra). — 7. Fran- czia nyelv (4. óra). — 8. A természetrajz folytatva egész végig (3 óra).
Összes heti óraszám : 31.
III. Osztály. 1. Hellén nyelv-, mondattan és szóképzés (12 óra). — 2. Mondattan s szerkesztések az új hellén nyelvben (3 óra). — 3. Anthro- pologia s ethika elemei (2 óra). — 4. Róma története, s a közép- és
újkori történelem főbb részei (3 óra). — 5. Földrajz, á világ többi ré- szei (2 óra). — 6. Algebra és mértan elemei (3 óra). — [7. Latin nyelv elemei azoknak, a kik gymnasiumba akarnak föllépni (3 óra)]. — 8. Franczia nyelv (4 óra). — 9. Kísérleti természettan elemei (3 óra).;
Heti órák összege: 32. '
Olyan hellén iskolákban, melyeknek csak két osztályuk van : I. Osztály. 1. Hellén nyelv (12 óra). — 2. Biblia és vallástan (4 óra). — Földrajz (3 óra). — 4. Számtan (3 óra). — 5. Szépírás (2 óra). - - . Természetrajz (2 óra). — Franczia nyelv (4 óra). Heti órák öszszege: 30
II. Osztály. 1. Hellén nyelv (12 óra). — 2. Szerkesztéstan (3 óra).'
— 3. Anthropologia és ethika (1 óra). — 4. Történelem (3 óra). — 5. Földrajz (2 óra).— 6. Számtan és algebra (2 óra). — 7. Mértan és természettan (2 óra). — 8. Szépírás (1 óra). — 9. Franczia nyelv (4 óra).
— 10. Latin nyelv (2 óra). Heti óraszám összege : 32.
A hellén iskolai tanítás folyama 3 évig tart. Tehát a 3 osztályú hellén iskola mindegyik osztályára egy, a két osztályúra pedig egy és fél
óv esik. 9
A hellén nyelv elméleti tanításával némi gyakorlati is össze van kötve egy hellén könyv segítségével, mely fokozatosan vezeti rá a tanuló- kat az olvasásra úgy, hogy az által elsajátítják a helyes kiejtést az olva- sásban, az ügyességet a hallottak elmondására, könyv nélkül betanult darabok tetszetős bemutatására, s eleinte egyszerű, majd összetett és végül összefüggő beszéd szerkesztésére.
A történelem tanításának legfőbb czélja, hogy bevésődjenek a tanulók emlékezetébe a legfontosabb események, nevek s időbeli adatok, a tanítás szorítkozzék a mellőzhetetlen és a gyönyörködtetőbb dolgokra s folyton tekintettel legyen arra, hogy gondolataik szabad kifejezésére szoktassa a tanulókat; a tanítók mutassák meg mindenkor térképeken azon helyeket, melyekről szó van, kössék össze a földrajz tanulmányát a többi különféle ismeretekkél, különösen a természetrajzzal.
Minden hétköznapon a tanítást könyörgés előzi- meg énekbe fog- lalva, melyet vagy az összes: tanulók egy közös teremben együtt énekel- nek, vagy mindegyik osztály a saját előadótermében. Yasár- és ünnep- napokon pedig jelenjenek meg az istentiszteleten valamely e czélra kijelölt templomban.
Az előadások nyáron d. e. 7, d. u. 3 órakor, télen pedig d. e. 8, d. u. 2 órakor kezdődnek. Szerdán és szombaton délután szünetelnek.
Szünetórákban ég szünetnapokon a tanítók fölügyelete alatt testgyakor- latokat vagy más gyakorlatokat végeznek a tanulók. E czélra az iskolai épületben vagy akár máshol is valamely megfelelő hely készítendő.
Csak a hellén nyelv tanítható egymásután két órában, a többi tárgy csak egyben. A latin nyelv tanítása mindig délelőtt az utolsó órá- ban történjók, hogy a kik nem tanulják, haza mehessenek.
Az iskolái év beosztása. A tanulók fölvétele. Vizsgálatok.
Érdemjegyek.
Az iskolai év a hellén iskolákban szeptember 15-dikén kezdődik.
Az első félév attól fogva februárius 27-dikéig, a második pedig márczius 13-dikától julius 15-dikéig tart.
A meghatározott szüneteken kívül csakis a vasárnapokon s a ren- deletileg kijelölt ünnepeken szünetelnek az előadások.
Fölvételre oly tanulók tarthatnak számot, a kik azon. iskolákból melyekbe jártak, szabályszerű bizonyítványt hoznak s jó magaviseleten kívül mindazon szükséges előismeretek elsajátítását kimutatják, melye- ket a népiskolákban tanítanak.
Osztálymellőzés (ugrás) csak oly tanulónak engedhető meg, a ki a hellén iskola előző osztályai anyagának pontos ismeretét ki tudja mutatni.
Ez esetben a fölvételt vizsgálat előzi meg az iskola összes tanítói előtt.
Az igazgató akkor irja- be a tanulót, miután az lefizette a beirás díját, s határozott Ígéretet tétet vele, hogy jó magaviseletet fog tanúsí- tani, engedelmeskedni fog fölebbvalóinak s szorgalmasan fog iparkodni.
Minden félév utolsó hetében nyilvános vizsgálat van. Előtte össze- foglalva át kell ismételni, a félév alatt tanult anyagot. A második félévi vizsgálat egyúttal az egész évi egyetemes vizsgálat is.
A vizsgálatok az igazgató, az illető, tanító s a fölügy el őség {é<po- peíáj meghívott tagjai jelenlétében.folynak. A tanulók szülőit és gyám- jait nyilvános hirdetés útján hívják meg; de mindenkinek szabad azokon jelen lenni.
Minden tanuló köteles a vizsgálatokon megjelenni s csupán beteg- ség vagy más kényszerítő okból maradhat el róluk. Ha az olyanok, a kik szükség nélkül maradnak' el, az iskolaszolga fölszólításéra sem jelennek meg, a vizsgálatból kizáratnak.
Minden részrehajlás kikerülése végett a fölügyelőség tagjai jelölik ki az év folyamán olőadott tanulmányokból a vizsgálat tárgyát tevő részt vagy darabot.
Egy osztályt háromszor ismételni nem lehet.
A szorgalom és előmenetel jegyei : xaú.tara, xa).mq,aysdóy xa/.wg, [ís-plais, fie~p>okaTa, xaxcoq. (Kitűnő, jó, alig jó, elégséges, alig elégsé- ges, rossz.)
A hellén, iskolák tanítói.
A hellén iskolák tanítóitól a gymnasiumi tanulmányok elvégzésén kívül megkívánja a szabályrendelet, hogy gyakorlatilag is kiképezzék magukat a tanításra vagy valamely hellén vagy más magán iskolában, a hol ugyanazon tárgyakat tanítják. Egy gymnasium igazgatója s összes tanárai előtt folyó vizsgálaton irásbelileg is, szóbelileg is ki kell mutat- níok, bogy a megkívántató ismereteket megszerezték..
A vizsgálat követelményei ezek :
a) Beszéljenek s írjanak tisztán és biztosan új hellén nyelven, behatóan ismerjék annak grammatikáját, ismerjék az ó-görög nyelvet annyira, a mennyire a gymnasiumban tanítják.
/9) Ismerjék a latin grammatikát általában s különösen annak etymologikus részét, helyesen tudjanak latinra fordítani valamely görög darabot, a.minőt föl szoktak adni a gymnasiumi fölső osztály tanulói- nak, a kik egyetemre lépnek; ismerjék a verstant s könnyen tudják ma- gyarázni Cffisar, Cornelius Nepos vagy Ovidius Metamorphosisainak egy részletét.
y) Tökéletesen ismerjék a számtant és mértant, a mennyire a gymnasiumban tanítják, a földrajzot, kivált Hellasét és Európáét, a bib- liát és vallástant, a régi és új történelmet, különösen Hellasét, Rómáét és Európáét, a természettörténet, természettan, anthropologia és etbika általánosabb és fontosabb részeit, a franczia nyelvet, azonkívül a zenét és rajzot.
A vizsgálat jegyzőkönyve fölterjesztendő a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz, mely abboz képest határoz a fölött, alkalmazzák-e a jelöltet tanítói foglalkozásra vagy se.
A vizsgálat és a kinevezés közötti időt a jelölt tanítói gyakorlatra fogja fordítani akár mint segéd valamely hellén iskolában, akár mint magántanító. Ezen idő alatt egész kinevezéseig évenkint rendes bizo- nyítványt be kell mutatni működéséről a vallás- és közoktatásügyi mi- nisztériumnak. A gyakorlat idejének letelte után a jelölt gyakorlati vizsgálatot tesz, melyen írásbeli megoldásra föladatokat kap általában a módszerekről s különösen a tanítás némely akadályairól; azonfölül, hogy bizonyságot nyújtson gyakorlati képzettségéről, maga vezeti a
.tanítást s javítja a tanulók dolgozatait. A vizsgálat jegyzőkönyvét szin- tén föl kell terjeszteni a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz ; az uevezi azután ki a jelöltet, miután a király jóváhagyását megkapta. Egy jelölt sem terjeszthető föl kinevezésre, ha erkölcsössége és vallásossága felől kétségek vannak.
A gymnasiumra képesített tanárok bármikor elnyerhetik a hellén iskola tanítói állását.
A hellén iskola I. osztályának tanítója havonkint 120 drachma (= frank) a II. oszt. 150 drachma, a III. oszt. 180 drachma fizetést kap.
Ezen fizetés öt évenkint ötödrészszel emelkedik, míg a 250 drachmát el nem éri. A kiknek már magasabb fizetésük van, azok azt kapják foly- tatólagosan csonkítatlanul.
Fölügy elöség.
A vallás- és közoktatásügyi minisztérium alá rendelt fölügyelő bizottság (i(pops.ía) a kormányzó elnöklete alatt áll egy képzete papból, a polgármesterből s két polgárból, a kiket a közgyűlés választ. E bizott- ság tagjai a hellén iskola tanítói nem lehetnek. A hol kormányzó nincs, ott a polgármester viszi az elnökséget. . •
A fölügyelőség évnegyedenkint egyszer tart rendes ülést az elnök hívására, hogy megvizsgálja a rábízott iskola állapotát. Máskor is ösz- szeül. ha valamely ügy sürgős elintézést kiván, így az igazgató kíván- ságára is, ha valamely súlyos fegyelmi kérdésben egyedül intézkedni nem tud. Ilyenkor tanítók is jelen vannak.
A vizsgálatok végeztével fölterjesztést tesz a minisztériumhoz, a) az iskolai épületről, a haladásról, a hiányokról s oly esetekről, melyek a kormány közbelépését kívánják; b) a szorgalmas, szegény tanulókról, a kiket föntartási díjra vagy iskolai könyvekre érdemeseknek tart.
Kötelességük őrködni, hogy a tanítók teljesítsék kötelességeiket s a kormány rendeleteit, kisérjék figyelemmel a tanítás ügyeinek rendjét, a szüneteket, ünnepeket s a behozott könyveket, azonkívül mozdítsák elő a polgárság részéről a tanítókat megillető tiszteletet.
Isko laldtogatás.
Hogy a kormány meggyőződést szerezzen a tanítás és fegyelem állapotáról, az évvégi vizsgálatok idejére látogatókat küld ki. A látogatást olyan gymnasiumi igazgató végzi, a ki legközelebb van az illető hellén iskolához. Kőrútjáért kártérítést kap.
A hol gymnasium is van, ott mindakettőben egyidőben végzi a látogatást.
A látogató odaérkezése után tanácskozást tart az igazgatóval s a.
felügyelőség tagjaival, kikérdi őket az előmenetel s az iskola szükségletei felől, azután meglátogatja mindegyik -osztályt az igazgatóval és a föl- ügyelő bizottság tagjaival, pontos meggyőződést szerez az előadás mód- szereiről, írásbeli föladatokat ad a tanulóknak, átnézi dolgozataikat » belátása szerint dicséretet vagy dorgálást osztogat.
Yégül értekezletet tart az összes tanítókkal s a felügyelőséggel szerzett tapasztalatai felől, s azokról fölterjesztést tesz a minisztériumhoz.
(Folytatjuk.)
(Arad.) CSERÉP JÓZSEF.
AZ ÁLLAMI TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETEK ÚJ TAN- TERVE.
A közokt. tanácsnak f. é. április hó 16-ikán tartott teljes ülése az elnökség- nek következő előterjesztését tárgyalta:
A vallás- és közoktatásügyi minister úr ő nagyméltósága az 1892.
évi november hó 16-án 37547. sz. a. kelt rendeletével felhívta az orsz.
közoktatási tanácsot, bogy az állami tanítóképző-intézetek számára 1882-ben ideiglenesen életbeléptetett tantervet vegye revízió alá és új;
tantervet dolgozzon ki.
A tanács elnöksége e nagy fontosságú munka elkészítése végett dr. Kármán Mór tanácstag elnöklete alatt bizottságot küldött ki, mely Gyertyánffy István, dr. Kiss Áron, dr. Kovács János, Péteríy Sándor és- - Sebestyén Gyula tanácstagokon kívül magában foglalta a fővárosi
tanítóképző-intézetek számos tanárát. Nevezetesen részt vettek a bizott- ság munkásságában a következők: Bein Károly, Gutenberg Pál, Király- Pál, Komáromy Lajos, Kozocsa Tivadar, Lovcsányi Gyula, Málnai Mi- hály, Major Gyula, Nagy László, Oherolly János, Porzsolt Jenő, Radó-
•Vilmos, Rohn József, Rucsinszki Lajos, Simonyi Jenő, Snasel Ferencz és Sztankó Béla. A bizottság előadója Szuppán Vilmos volt.
A bizottság által készített javaslat az orsz. közoktatási tanács 1893. évi június havában tartott teljes ülésének határozatához képest, mult évi június hóban kiadatott több vidéki tanítóképző-intézet igazga-
• tójának azzal a felkéréssel, bogy a tanári testület meghallgatása után észrevételeiket tegyék meg.
A következő tanári testületek tettek eleget az orsz. közoktatási tanács felszólításának: a bajai, kolozsvári, csáktornyai, székely-keresz-
: túri, sárospataki, znióváraljai állami; a kalocsai kath., a nagy-kőrösi ev.
ref. és a soproni ág. bitv. ev. tanítóképzők testületei. A tanterv gazda-
