SZÍNHÁZ.
INTERIEURMŰVÉSZET A SZÍNPADON.
o A színpadi rendezés modernsége izgató témája a defacto színházi embereknek, valamint az esztétiku- soknak és képzőművészeknek egyaránt. A számos érdekelt mutatja mennyire ellávoiodtunk már a szín- játszás bölcsőkorától, amelyben a színpadi műnek,
az írásnak mozgássá, megjeleniiléssé való átalakítá- sában, űrtartalmat jelző vignetták értékével bíró kez- detleges dekorációk közepette — ebből állott a ren- dezés munkája.
n A mai nagy rendezői stilus hatalmas kötelét az esztetíka, a lélektan, az alkotó színjátszás és képző- művészet fonalaiból fonták össze. A képzőművészet- nek ma már rendkívüli szerepe van a színpadon s a rendezői zsenialitás benne erős támaszára és célra- vezető segítőtársára talál. A németek, franciák, ango- lok s ma már a pesti színpadok is nagy örömmel veszik igénybe a színpad számára felfedezett képző- művészetet, amelynek ilyen módon való hasznosítása már eleve bizonyos előkelő ízt, nivósságot ad a kör- nyezetnek s az annak keretén belül érvényesülő stí- lusnak. A képzőművészet a színpadon ma már ugyan- azt a szeropet tölti be, mint a tampálcák, amelyek közé a folyondárok felfutnak. A képzőművészet külső- ségei adják a vázát annak a művészi m u n k á n a k , amely végeredményében, mint absztrakció csak a múlté, az emlékezeté lesz, mihelyt a függöny legör- dül. De a képzőművész alkotásai matérialisak lévén, nem hamvadnak cl az egyes előadások megjátszási tüzének sikerlángjaiban, hanem mint anyagba teme- tett művészet és mint művészettel megalkotott anyag rendeltetésűkhez képest várják a másnap estét.
• A színpad rendezési művészetnek egyetlen alkotó eleme, amely térben és időben változatlan m a r a d : a képzőművészet munkája. És ennek fensőbbsége, méltó- ságteljessége, finomsága, jellemzőképességének sok- szerüséga és ereje — nevezzék bár szinonimájával:
az iparművészettel — megüli a dekorációt, a belső berendezést s mindazokat a tapintással és érzékkel ható segédeszközöket, amelyek a színdarab térbeli
kialakulásához, kibontakozásához, megértéséhez és megértetéséhez szükségesek. A képzőművészet szerepe a színpadon: oly hatalmas terjedelmű értekezés tárgya, hogy annak csak egyik stílusosabb fejezetével, az interieurművészettel kívánok foglalkozni.
• A színpadi rendezőt talentuma fontos feladat elé állítja az interieurnek — a felvonás, a színdarab- fejezet lokációjának — a megkomponálása. Ez a megkomponálás kimerül az elképzelés munkájában, amelyet végrehajtás miatt a képzőművész, a szak- ember vesz át. A festőművész — természetesen nem színfalfestő-iparost értek alatta — a színpadi cselek- ményhez illőleg tervezi meg az intérieur határait: a szoba, terem, vagy nyílt tér falait s nem ritkán építő- művész támogatására szorul, mert a szinpadnyuj- totta interieurnek minél élethűbbnek, igazabbnak kell lennie. Hiszen a színpadon nyújtott játékbeli vagy matériabeli művészet akkor művészet, ha. minden tekintetben csalódásba ejt, abba a kellemes és jóleső csalódásba, hogy mindaz, amit érzósszerveink ide- geinkkel közvetítenek : igaz.
• Azért nem elégszik meg a modern színpadí képző- művészet falrafestett oszlopokkal, reliefekkel, hanem munkára serkenti a dekorativművészetet, a szobrá- szatot és az építészetet s együttesen adják az úgy- nevezett összeépített színfalakat. Az elalvó-meggyuló piros villanylámpa által megérzékített parázs többé nem falrafestett kandallóban csillámlik, hanem már- vány vagy bronzimitációs tűzhelyen — szóval a szín- padról áramló élet és igazság belelehelődik az élettelen tárgyakba is, hogy azok az intérieur egy-egy hal- vány árnyalatának valóban kifejezői is legyenek.
a A dekoráció, a színfal, a mennyezet s mindaz, ami vele szorosan összefügg, a képzőművészet kezéből ki- kerülve azonban még nem jelent egyebet művészi elhatárolásnál. Az intérieur hangulatát a műiparral karöltött képzőművészet a belső tárgyiberendezkedés- sel teremti meg. A színekkel való bánnitudán kész- sége, a bútorok, drapériák, virágágyak stilje a han-
— 412 —
gulatkeltési tudásnak hatalmas tárházával sietnek a színpadi rendező segítségére.
• Az intérieur — jellegéhez képest — kint az életben is nagy hatással van az individuumra. Mondhatni: az intérieur nagyban befolyásolja az egyén általános külső közérzetét. Emlékezzünk csak arra, milyen másképpen érezzük magunkat az ónbetétes, hatalmas szines üvegfalak kristályain keresztül megvilágított, nyugodt berendezésű hallban ; a fehérlakkozott be- rendezésű leányszobában ; a perzsa szőnyegekkel le- borított szalon parkettjén ófrank bútorok közepette.
És az interieurhatás alól nem vonhatja ki magát az előadó-művész sem, amikor a színpad interieurjében mímel és beszél. A németek korán fedezték fel az elő- adóművészet és az interieurművészet közötti viszony- latot s azért vették igénybe a képzőművészetet, hogy az eszteta-verizmus magas szárnyalásához méltóan alkossák meg a perspektíva kék azúrját, azt a fen- séges távlatot, amelynek végtelenjét elérni vagy leg- alább is megközelíteni minden igaz művészetnek s igy a színpadi művészetnek is ambiciója.
F A K Í R .
s z í n h á z é s mozi.
• Értekezzünk és állapítsunk meg okosan gazdasági konzekvenciákat. Midőn már az embert a művésze- tek forró levegője annyira fojtogatja, mikor már kissé eltávolodni tőle majdnem j ó l esik és mikor már minden elszáll, csak az objektivitás.'. marad meg, akkor igazán nem lehet mást tenni, mint értekezni valamelyik fajtájáról, talán épen a színházról, amely- lyel kezdtem, amely először fogott meg és bilincselte le tisztes polgári életnek szánt pályámat és megadott erőmet.
• Színházam, te, először bámultalak meg, először húzott hozzád a lelkem, imádni az édeskacaju soub- rette hangját, szerelmes vergődését, ahova elszöktem, midőn kitagadás fenyegetett, színházam, most az én sorsomra jutsz: valami nagy átok fog rajtad, bús riasztásokat hallatnak rólad ember-kuvaszok és bele- harapnak dühös fogaikkal fehértiszta ikrádba: Meg- ront a „mozi", halált hoz rád a beszélő film és már meg is csapott kegyetlen szele.
• Komoly a veszedelem és hatalmas ereje van e megrugaszkodott világban a beszélő filmnek, mely olcsóbb is lesz, megbámulandó is lesz — és máris vannak, akik azt mondják, hogy olyan is lesz. Ha nem jobb. Mert a filmen csupa elsőrangú művész fog játszani s a szegény embereknek is módjukban lesz j ó előadásokat látni s meghallgatni azokat, akik impresszáriós ereket szoktak vágni kispénzű polgár- osztályunkon. Oly szomorú a haldoklás, mely máris utadat állja, hogy megakasszon a fejlődésben és idő- vel talán arra a nivóra sülyesszen, hogy csak a mozi számára lesznek színészeid . . .
n A mozi veszedelme, — nem annyira a vidéken, mint a fővárosokban — máris érezhető. A haladó
kor abszorbeálja a kezdetlegességeket és csak ter- mészetes, hogy amint egykor a fuvarosok támadták meg az őket tönkretevő vasutat, aképen jelentkezik az új gazdasági, vagy más szükségleti eszközök köz- használatba bocsátásakor a visszahatás minden vona- lon, mely azonban legfölebb csak egy percre tartóz- tat fel. Végkép megállítani útjában a haladó időt nem lehet. Ez a hatás jelentkezni fog a színháznál is. De merészség, bolondság és — tegyük hozzá — kegyetlenség is volna azt állítani, hogy a beszélő film létrejöttével a színházak nem veszítenek köz- szükségletet kielégítő erejükből. Aki világosan Ját, nem titkolhatja, hogy a mozik máris nagy közön- séget vittek el a színháztól. A beszélő film sokkal nagyobb közönséget visz majd el onnan s nagy a valószínűség, hogy ez a körülmény sok kisebbrangu szinház bukásához vezet.
• Hogy mennyit fog megérdemelni ebből a film és mily mértékben károsodik érdemetlenül a szinház, az nem is művészeti kérdés, ennek megállapításánál csak gazdasági tekintetek jöhetnek szóba, A film sohasem pótolhatja a közvetlenséget, a melegséget, a hús-vér színpadot, a művészi levegőt s a lelket, mely mégis bizony csak más, mint a filmen. Más az arc- kép és más, ha előttem á l l : szemtől-szembe nézhe- tek vele.
• Konstatálni azonban mégis csak kell, bármilyen nehéz is, hogy a szinház publikuma egyre fogyogat és határozottan nagyobb mértékben jelentkezik majd ez az apadás, ha a beszélő film indul el lélektelen, de káprázatos technikájú és mindenekfelett olcsó menetjegyü útjára.
— 413 —
