Ez a füzet készült a nyomdászat barátai részére Soo számozott példányban Ludvig István könyv
nyomdájának tízéves fennállása alkalmából, a könyvnyomtatás 5oo-ik évében. Tervezte, rajzolta és linóleumba metszette: Czókoly István építész, grafikusművész Miskolcy 19 4 ° február havában.
N Y O M D Á J Á N A K TÍ ZÉVES FENNÁLLÁSA A L K A L M Á B Ó L
K é s z ü h M i s k o l c o n , a z í g j o - i k é v b e n , a k ö n y v n y o m t a t á s g o o - i k S v f o r d ú l ó j á n
U ú á h h k ö i z ö n d l e l
ajánló ttt ezt
cljüzetet m ittdazoknok, akik az, tíz én a la tt megrendeléseikkel lelke.f-u.tzk és ezá lta l nyom dám at tá
m ogatták abban a z igyekezetében., hogy gondos,
m unkánál és a szép. k iállításra o alá
Lehetett annak a n a yy kultárm unkánam elyet a m űkőiéi eugomdászat közel százkarm ine éne kifejt,.
Q lagybeesa tám ogatásokat to is kérne, maradtam.
JtiLskole, 1940. (ebm áz kanálon,
te lje s tis z te le tte l J lu x tio L g , Qü j m z l
G U T E N B E R G E L S Ő S A J T Ó J A
A könyvnyomtatást 500 évvel ezelőtt, 1440-ben Gutenberg János találta fel. Az első magyar könyvnyomdát 1472-ben Hess András alapította Budán. Az első miskolci nyomdát nemes Szigethy Mihály állította fel 1812-ben. Abba a kultúr munkába, amelyet a magyar nyomdaipar képvisel, nyomdám önállóan az elmúlt tíz évben kapcsolódott be s eddigi munkájával és felkészültségével igyekezett nemcsak versenyképes lenni, de minőségben is tartani azt a nívót, amit a magyar
nyomdászat s különösebben a miskolci nyomdászat reprezentál.
A U&zi&zedolt az első nyomtatás módja, sv ma is ez a kényes és nagy figyelmet kívánó eljárás adja meg a nyomtatvány karakterét. A ma már oly sokféle betűtípusból, minőség és nagyság szem
pontjából a legmegfelelőbbnek a kiválasztása, szedése, elrendezése, esetleg színekre való bontása; a papíroshoz, szöveghez, a nyomtatvány rendelteté
séhez való alkalmazása, nyomtatványonként új és új feladat elé állítja a szedőt: nagy gyakorlatot, szakértelmet és egyéni ízlést kíván. Nyomdám nagy és változatos betűanyaga, a gondosság és a szép kiállításra való törekvés, amely munkáimat eddig is jellemezte, biztosíték arra, hogy megrendelőim a jövőben is csinos, szakszerű és ízléses, kifogástalan nyomtatványt kapnak.
A S Z E D Ő G É P
az újabb kor egyik legelmésebb találmánya, amely megsokszorozza a kézi
szedést. Az időhöz kötött nyomtatványok: napilapok, hírlapok, folyóiratok előállításához nélkülözhetetlen. A legtökéletesebb szedőgépek egyike az 1884-ben Mergenthaler által konstruált Linotype-szedőgép, amely egy
szerre egész sorokat szed és a sorokat nyomban ki is önti. Nyomdáin két ilyen szedőgéppel rendelkezik s így a hírlapok, folyóiratok pontos
és fennakadás nélküli előállítását vállalhatja.
A n y o m t a t v a'n v s ír ig k í s é r iELI,. HOGYHA VILA'GRA HOZ A V É G Z E T ;
n é v je g y.j e l e n t i s xQl e t e s.e d.
EM LÉKKÖNYV-FÉNYKÉP S BÉLYEGALBUM ...
KELL AZUTAN EGY E G E S Z KVANTUM .
t
HA A'MOR MAGA't B ELE A R TJALE TED B C ,K E LL EGY DRtfGA KA'RTYA...
AZ E U E < ?Y Z é S E D EZ,.TUDATJA A Z E S K Ü V Ő D IS HÍRÜL A D JA .
TÁNCISKOLÁBA, k l u b b a,b a l b a, NA'SZUTRA IS IT A 'U A B A
NYOMTAT VA'NY H ÍV ,.M ER TO A REKLA'M...
V T C A 'R O L, FALRÓL ö NEVET RAM .. ,
REKLÁM NYOMTAT VA'NY - SZÍN M ŰVÉSZÉT...
HOGY HOL C SIN A LTA TO D -M EC N EZZED J MIT SEM ER A S E L E JT E S , H IT V Á N Y , O Ei o a z mAr k a: —
K M M S C T É V E X C T É C , H A M M T U D O M Á N Y É S M U T r S C n T . H A U
M A S S A j B O T U H M É C —
B S S K M K M a m I M B I ■
á t l e t , ü y y & w é fy , m U á & z et
kell a jó reklámhoz. Reklámokat ötletesen, ügyesen és művészi kiállításban készít Ludvig István Miskolcon, Rákóczi-utca 18. sz.
P r ó b a n y o m a t C z ó k o l y I s t v á n : „ A B ü k k s z í m f á n i á j a u c í m ű l i n ó l e u m m e t s z e t e i h e z .
SZAVAK. MIKET MEGTAGADOK A Ml HIVATÁSUNK
TANÍTVÁNYAIM FOLYÓPARTON
HA LÁTNÁTOK - MEGÉRTENÉTEK AMIKOR KICSI VOLTAM TÖRVÉNYKÖNYV ANYASZENTEGYHÁZAM ÉLNI FOGO K ÚGY, AHOGY VAGYOK ISTENT AKARTAM KARÁCSONYI BAZÁR ÁLDOTT AZ ISTEN GULLIVER-MESE APÁM
AZ ÉN NYUGALMAM
P r ó b a - i l l u a z t r d c i ó K l e m e n t I l o n a : J l S z a v a k, m i k e t m e g t a g a d o k c. v e r s e s k ö n y v é h e z
K Ö N Y V E I T
ÍZLÉSESEN,
e g y s z e r ű é sDÍSZES
k iv it e l b e n,
A L E G JO B B A N YA G O K FELHASZNÁLÁSÁVAL
KÖTI BE LU D VIG ISTVÁN KÖNYVKÖTÉSZETE
MISKOLC, RÁKÓCZI-UTCA 18. TELEFON 25-69.
P r ó b a n y o m a t C z ó k o l y I s t v á n : „ A B ü k k s z i m f ó n i á j a u c í m ű l i n ó l e u m m e t s z e t e i h e z .
terv ek szerint, egy vagy több színben,
ízléses kivitelben készülnek Ludvig István
könyvnyomdájában Miskolc, Rákóczi-u. 18
is máj alkalmakra. i'uiö&zLá körleoelekei,
I
ev (j kárt !j</kai, áflapükul sík. eijijhii Lánáttság szerint, ere deli rajzók után, esljtős küsiteUmi Qslűán
k i ü u j o m j ű t u d ó j a JUhkola, 6&áká 18. 25-69.
KÖZIGAZGATÁSI, ISKOLAI ÉS EGYHÁZI
NYOMTATVÁNYOKBAN, ÍRÓSZEREKBEN
LUDVIG ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
MISKOLC, RÁKÓCZI-UTCA 18. SZÁM.
dttáli éj alka im i nie.g.kíődk expp W Qd több izíaben, w Á eli temek, alapjajt, írniaéjjzi kioitelbm. Jludouj. Háhuín.
kömpamj.muLálába.it JJtijkőle, kldkóezl-iL 18. 25-69.
B o r í t ó l a p - t e r v S a s s y C s a b a : H a l l ó 2 8 “ c í m ű le ön y v é h e z .
B O R S O D - M i S K O L C I MÚZEUM
I l l u s z t r á c i ó L / v a y J ó z s e f : „ V i s s z a t e k i n t é s a c í m ű m u n k á j á h o z . S a j t ó a l á r e n d e z t e : B a l á z s G y ő z ő .
.. .Ua tyOHdósán átnézte a füzetet,
fn c ^ ^ & z S d U e te té
ét ínuvétziJáviédá
J k é t z t e ü u d v i t y István
klteUolc, Tlákáczi-u. 16. Telefon 25-69
E z t a r e k lá m fü z e te t L u d v i g I s tv á n k ö n y v n y o m d á já n a k tízéves fe n n á llá s a a lk a lm á b ó l tervezte, r a jz o lt a és lin ó leu m b a m etszette:
C z ó k o ly I s tv á n ; n y o m a to tt L u d v i g I s tv á n k ö n y v n y o m d á já b a n M is k o lc o n , a z i g j o - i k évben, a k ö n y v n y o m ta tá s g o o - i k e'vében