A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
3.
C s a p o d i C s a b a
A L E G R É G I B B MAGYAR KÖNYVTÁR BELSŐ R E N D J E
A P A N N O N H A L M I K Ö N Y V T Á R A X I . S Z Á Z A D B A N
B U D A P E S T , 1 9 5 7
\ s
Különlenyomat
a Magyar Könyvszemle 1957. fvi 1. számából
A k i a d á s é r t f e l t ] az A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a
42010/57 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t , V . , C e r l ó c z y u t c a 2. — Felelős v e z e t B : P u s k á s F e r e n c
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
3.
C s a p o d i C s a b a
A L E G R É G I B B MAGYAR KÖNYVTÁR BELSŐ R E N D J E
A P A N N O N H A L M I K Ö N Y V T Á R A X I . S Z Á Z A D B A N
Különlenyomat
a Magyar Könyvszemle 1957. évi 1. számából
A k i a d á s é r t felel n A k a d é m i a i K i a d d i g a z g a t ó j a
4 2 0 1 0 / 5 7 A k a d é m i a i N y o m d a . l > ü d a p e , t , V., Cerlócr7u,c. 2. - F e l e l i , v e z e t 5: P u s k á s F e r e n c
Középkori k ö n y v t á r a i n k n a k nemcsak kódexállománya semmisült meg vagy szóródott szét, hanem a rájuk vonatkozó forrásanyag is — legalábbis a X V . századnál korábbi időkre vonatkozólag — lesújtóan kevés. A történe- lem kevesebb v i h a r á n a k k i t e t t n y u g a t i országokban m a is számos esetben eredeti helyükön őrzik a korai középkor kolostorainak könyveit, vagy ha más g y ű j t e m é n y e k b e kerültek is, százával és ezrével v a n n a k olyan kódexek, amelyeknek a provcnienciája m e g á l l a p í t h a t ó ; a f ö n n m a r a d t középkori könyvtári katalógusok pedig vaskos k ö t e t e k e t kitevő forráspublikációkban l á t t a k napvilágot. Mi meg örülünk, hogy az ÁupÁD-kor ezer meg ezer kódexé- ből néhány d a r a b ma is megvan, de még ezek is részben külföldön. Állami életünk első négy századából mindössze egy olyan hiteles vagyonleltárt ismerünk, a m e l y egy kolostor könyveit is fölsorolja. Pedig a több száz bencés, ciszterci, premontrei, domonkos, ferences, ágostonos, pálos, Uarissza és egyéb kolostoroknak bizonyára mindegyiknek megvoltak a szokásoknak és rendi előírásoknak megfelelő könyvjegyzékeik, amelyek a könyvekkel e g y ü t t pusztultak el.
A p a n n o n h a l m i bencés monostor birtokainak, kincseinek királyi össze- írása és vagyonjogi megerősítése az 1083 — 1095 közti időből az az oklevél,
amely ezt az egyetlen könyvjegyzéket tartalmazza.1 Az oklevélnek m i n k e t
1 Az o k l e v é l e r e d e t i j é t a p a n n o n h a l m i l e v é l t á r őrzi. I t é g o b b i k i a d á s a i t 1. S Z E N T - P É T E H Y I m r e : Az árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I . k . 1 2 . 1. Az ott.
f ö l e m l í t e t t e k e n k í v ü l a k ö n y v j e g y z é k e t t a r t a l m a z ó részt közölték m é g K U N Z E és D A N K Ó
is a M a g y . K ö n y v s z l e 1 8 7 8 . ( 1 0 8 - 1 6 9 . 1.) és 1 8 8 8 . ( 1 1 2 . 1.) é v f o l y a m á b a n . L e g m e g b í z - h a t ó b b k i a d á s a : A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, ( e z e n t ú l r ö v i d e n Pannonh.
rendtört.) I. k . 6 9 0 . 1. A k e l t e z e t l e n oklevolot a Pannonh. rendtört. 1 0 8 3 — 1 0 9 5 . k ö z é teszi, S Z E N T F É T E H Y (i. h.) K A T O N A I s t v á n u t á n 1 0 9 3 - r a . — Meg kell i t t j e g y e z n i a z t a k ö n y v t á r t ö r t é n e t i i r o d a l m u n k b a b e c s ú s z o t t t é v e d é s t , m i n t h a i t t e l p u s z t u l t k ö n y v e k h e l y e t t a d o t t k i r á l y i k ö n y v a d o m á n y r ó l l e n n e szó. Az oklevél v i l á g o s a n m e g m o n d j a , h o g y m e g l e v ő v a g y o n n a k , h o s s z ú i d o a l a t t összegyűlt, k o r á b b i a d o m á n y o k n a k összeírása és m e g e r ő s í t é s e a eél. A k i r á l y n e m is a d o m á n y o z h a t o t t v o l n a n a g y o b b m e n n y i s é g ű k ö n y v e t , h i s z e n királyi m á s o l ó m ű h e l y é p p e n ú g y n e m volt, m i n t k ö n y v k o r o s k e d e l e m .
— K ö s z ö n e t o t m o n d o k C S Ó K A L a j o s p a n n o n h a l m i l e v é l t á r o s n a k , a k i a z o k l e v é l f é n y - k é p m á s o l n t á t m o g k ü l d t e . — V a u m é g egy á l l í t ó l a g o s X I . s z á z a d i oklevél, a m e l y s z i n t é n v a g y o n ö s s z e í r á s s a l k a p c s o l a t b a n a d k ö n y v l e l t á r t is : a p é c s v á r a d i k o l o s t o r a l a p í t ó - levele 1015-ből (orro is g y a k r a n h i v a t k o z i k i r o d a l m u n k ) . E z a z o n b a n c s a k a X I I I . szá- z a d b a n k é s z ü l t h a m i s í t v á n y . (L. SZENTPÉTERY : i. m. 4. 1. — É r d e m e s i t t m o g j o g y e z n i , h o g y a d o l o g t e r m é s z e t é n o k megfelelőon e g y e t l o n hiteles szövogfi k o l o s t o r i a l a p í t ó - l e v e l ü n k s o m t a r t a l m a z k ö n y v j e g y z é k e t . ) — A z 1055-ből v a l ó t i h a n y i a l a p í t ó l e v é l h á t á r a u t ó l a g , d e m é g v a l ó s z í n ű l e g a X I . s z á z a d v é g é n f ö l j e g y o z t é k n é h á n y k ö n y v n o k a c í m é t , d e ez n a g y o n k e v é s a h h o z , h o g y a z o t t a n i k ö n y v á l l o m á n y t e l j e s j e g y z é k é n e k t a r t h a s s u k .
3
érdeklő része a következőképpen hangzik : „. . . beatissiinus rex Stephanus suique suecessores reges, duces, ponfcifices, eomites, ceterique religiosi homines e t ego rex ladislaus monasterium sancti Martini supra montem pannonié situm, prout, regium ius ooncessit, multis condonavimus opibus. Unde verő ne per violentiain aliorum, vei fraudeni, seu per neglegentiam aliquid depereat, ego rex ungarie, 1. consilio omnium rcgni mei primatum, curavi dinumerare ac commcndare luiic carte seriptum. E t ut propter antiquitatem neglegentia ne daretur, iussimus, ut ad memóriám posteris per suecedentia tempóra observaretur. Que autem tradita sünt, quequc adquisita eidem sancte dei ecclesie ab liis jmaefatis hominibus oum cunctis suis redditibus in terra, in a q u a , in tributo et omni videlicet substantia et facultate, oontinentur sub hac denotatione. V I I I I . Capse cum altaribus, quarum due auro parate, nna here deaurato, I I I I . argentee, due vero ossee. X I I I . Cruces, quarum decem auree, lapidibusquc preeiosis optime compte, una ex integro argentea, tres heree d e a u r a t a ex quibus vero adhuc quatuor in proeessione ferende cum deargen- t a t i s manubriis. VI. Textus evangellorutn cum, totidem plumaciis. Una tabula eleetro parata, in qua signunt domini teneretur, alia ossea. X X I I I I . Cahces . . . (itt i .óg hosszan folytatódik az egyházi szerelvények, ruhák fölsorolása).
. . . Superpellicea s u n t X I . Tres sunt linee aulee. V. sunt tapéta. VI. Missales.
I. Bibiintheca. I I I I . Nocturnales. I I I I . Antiphonaria. I I I I . Gradalia. II.
Sequeutiales cum trophis. I I I I . Babtisteria. I I I . Collectarii. I I I I . Ymnarii.
I I . llegule. unus super regulám. II. leccionarií. I. Breviarius. III. Omelie.
II. libri sermonum. I. Collationes. II. Passiona1 liber Sententiarum. Actus apostolorum. liber Prosperi de activa et cov mplativa vita. et Isldorum.
Ordo. Amalarius. PastoraHs. Dialogorum. Epidole pavlí. II. Moralia iob.
Scintillarium. Interrogatio petri. Invective ciceronis. lucanus. II. Donáti.
Genesis seduli. I I I . Catones. Paschasius. Vita sancti martini. Vita patrum.
Psalterium gallicanum. ebraycum: grecum. Sermo sancti augustini".2 (Eddig a fölsorolás folyamatos, ezután ú j bekezdésben következik az ingatlanok jegyzéke.)
A mi szempontunkból nagyon fontos, hogy az oklevél teljes vagyonleltár.
Ebből következik, hogy a leltározott könyvek egyúttal az egész könyvállományt jelentik, darabról darabra. Ennyiben tehát szerencsésebb helyzetben vagyunk, mintha külön könyvtári katalógus vagy leltár m a r a d t volna ránk. A középkori kolostor könyveit ugyanis általában nem együtt, a ,,fő"-könyvi árban őrizték, hanem a használatuknak megfelelő helyeken. Máshol voltak az istentisztelet- hez szükséges liturgikus könyvek, máshol az egyéni olvasmányul (lectio divina) szolgálók, ismét máshol az iskola könyvei, sőt ahol külön úgynevezett külső és belső iskola volt a leendő szerzetesek, illetve más ifjak számára, o t t az iskolai könyvek is a kolostornak két különböző helyén voltak megtalál- hatók. De lehettek könyvek a káptalanteremben, a refektóriumban, az a p á t - nál stb. Éppen ezért a középkori kolostori könyvjegyzékek legtöbbször a könyvállománynak csak egy-egy részét foglalják magukban, a teljes állo- m á n y t felölelő leltárak ritkák.3
a A Collationes és a Passionales k ö z t e g y s z ó n y i üros holy v a n , valószínűleg h i b á - s a n í r t szó ki v a k a r á s a ( r a s u r a ) f o l y t á n .
® C H E I S T , K a r i : Da-t Mittrlalter. E r g á n z t v o n A n t o n K E K N ( M I I . K A U : Hand- buch der Bibliothekswissenschaft. 2. k i a d . 3. k . 277 — 278. 1.) és LEYH, G e o r g : Dos Haus und seine Einrichtung. ( U . o. 1. k i a d . 2. k . 5. !.)
4
Az oklevél alapján tehát ismerjük darab szerint a pannonhalmi könyvtár teljes állományát a X I . század végén : 80 kötet:4 Külföldi kolostorokhoz viszonyítva elég csekély állomány, közel egy százados fönnállás után, de érthető, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Magyarországon a X I . század még a térítések kora, a pannonhalmi szerzetesek is nyilvánvalóan inkább térítéssel, pasztoráeióval voltak elfoglalva, mint csöndes könyvmásoló munkával.
A másolóműhely pedig bizonyára elsősorban az ekkor alakuló püspöksé- gek, plébániák, kolostorok mindennapi használatára szolgáló, legszükségesebb könyvek előállításán buzgólkodott, mint nagy kolostori könyvtár létrehozásán.
Jellemző, hogy a XT. századból fönnmaradt magyarországi kódexek mind liturgikus könyvek.
Kötetenként tehát ismerjük a pannonhalmi könyvtár állományát, mert vagyonleltárról van szó ; de éppen, mert vagyonleltár van előttünk és nem katalógus, magukat a műveket, amelyeket a kötetek t a r t a l m a z t a k , csak rész- ben ismerjük, hiszen a középkori kódexek igen nagy része különböző, egymás után másolt műveknek, nem ritkán nyolc-tíznek is a gyűjteményéből áll.
A 80 kötet is t a r t a l m a z h a t o t t vagy 200 művet,.
Hogy ezek a könyvek hol és milyen módon voltak elhelyezve, hogyan voltak fölállítva, arról az oklevél nem ad fölvilágosítást. Mégis a szöveg figyelmes vizsgálatával sikerülhet bizonyos nyomokat fölfödözni, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy megismerhessük ennek a legelső magyar könyv- tárnak belső rendjét. Mint leltár, a leltározó munka folyamatát tükrözi.
Nyilvánvalóan nem egyszerűen egy meglevő katalógust írtak á t az oklevélbe, hanem helyről helyre menve írták össze az ingóságokat, darabról darabra, s azután ezt az összeírást másolták be a végleges formában kiállított oklevélbe,
így kellett készülnie a könyvek leltárának is.6
Mindenekelőtt föltűnik, hogy az oklevél a könyveknek egy tömegben való fölsorolása előtt, azoktól elkülönítve, az egyházi fölszerelési tárgyak keresztek, kelyhek stb. közt említi a VI Textus evangeliorum cum totidem plumaciís-t, vagyis G evangéliumoskönyvet ugyanannyi párnával. Előtte is, utána is értékes ötvöstárgyakat sorol föl. Maga a „textus evangeliorum", szemben az egyszerű evangéliumoskönyvvel, az evangeliariummal, különös értékű, műkincsszámba menő, arannyal, ezüsttel írt, drágakövekkel díszített arany-, ezüst- vagy elefánesont táblába foglalt példányokat szokott jelen- teni, amelyek a perikopákat, vagyis az egyes misékre előírt evangéliumszöve- geket tartalmazzák, az egyházi évnek megfelelő sorrendben. A kódexek közül főleg éppen az evangéliumoskönyvek készültek annak idején ilyen különle- gesen pompás kivitelben, és kerültek uralkodói megrendelés és ajándékozás folytán egy-egy kolostor birtokába. Mint Krisztus szimbólumát hordozták az ilyeneket a virágvasárnapi körmenetben.6 Ezt a célt szolgálhatták az
4 Az egyes c í m e k m i n d i g v i l á g o s a n p o n t t a l v a n n a k e l v á l a s z t v a (a d a r a b s z á m o - k a t jelző s z á m o k u t á n is p o n t v a n , ez a z o n b a n n e m s o r s z á m o t j e l e n t ) . E g y e t l e n eset- b e n v a n k é t s é g . A PsaUerium ebraycum és grecum közt ú g y l á t s z i k a f é n y k é p s z e r i n t , h o g y n e m p o n t , h a n e m k e t t ő s p o n t v a n , a m i t a l á n ö s s z e k a p c s o l á s t j e l e n t , t e h á t Psal- tertum Hebraicum-Oraecum l e n n e , s e b b e n a z e s e t b e n n e m 80, h a n e m c s a k 79 k ö t e t a z
á l l o m á n y . i
s H o g y a k ö z é p k o r i k ö n y v l e l t á r v a l ó s z í n ű l e g „ S t a n d o r t s r e g i s t c r " , t e h á t h e l y - r a j z i n a p l ó , m e r t a l e l t á r r e n d j é r e a l e g n a g y o b b i r á n y í t á s t a k ö n y v e k elhelyezésének, f ö l á l l í t á s á n a k k e l l e t t g y a k o r o l n i a , a r r a C'HIIIST is f ö l h í v j a a figyelmot, (i. m. 272. 1.).
6 Lexikon fiir Theoloyic und Kirche. H r s g . v . M. BUCHBEHO. F r e i b u r g iB. 1930 — 1S38. ( E z e n t ú l r ö v i d e n : Lexikon f . Th.) 3. k . 8 7 7 - 8 7 8 . h .
oklevelünkben velük együtt említett, azonos számú tollpárnák. Hogy a pannonhalmi kolostornak is voltak ilyen, drágakövekkel díszített, arany betűkkel irt kódexei, annak közvetlen bizonyítéka, hogy egy ilyen könyv, a n n y i viszontagság és pusztulás u t á n , még 1604-ben is megvolt.7
Az ilyen különleges kincsnek számító könyveket más kolostorok leltárai- b a n is a könyvek fölsorolása helyett az egyházi szerek közt találjuk.8 Nyilván- valóan az az oka ennek, hogy ezeket a könyveket nem a többi könyvek közt t a r t o t t á k , hanem az egyházi fölszerelés, arany-ezüst tárgyak közt őrizték.
Hiszen ezeket kellett a legerősebben biztosítani, veszedelem elől biztonságba helyezni, — s természetesen ezeket érte leginkább a háborús rablás-pusztítás ; a z é r t is maradt belőlük napjainkra o l / a n kevés.
így kellett ennek lennie Pannonhalmán is. A „textus evangeliorum"
őrzési helye nem lehetett más, m i n t az egyházi szerek legtermészetesebb és legbiztosítottabl) helyei, a sekrestye vagy a templom szentélye (chorus), ahol valószínűleg a középkor legfontosabb bútordarabjaiban, ládákban, jelen esetben jól elzárható ládákban, esetleg szekrényekben voltak elhelyezve.0
A 80 pannonhalmi kötetből 6 darabnak az elhelyezése tehát elég ponto- san megállapítható. A többi 74 kötet közül a fölsorolás sorrendjében elég vilá- gosan elhatárolódnak az istentisztelethez (miséhez, közös zsolozsmához)
használt liturgikus k ö n y v e k : 6 missales, 1 bibliotheca, 4 nocturnales, 4 antiphonaria, 4 gradualia, 2 sequentiales cum trophis, 4 baptisteria, 3 oollec- tarii, 4 hymnarii, 2 leccionarii, 1 breviarius.
A"együk sorra ezeket a k ö n y v e k e t : A missale-k valószínűleg nem teljes misekönyvek, ún. plenariumok, hiszen ez a műfaj még csak akkor kezdett terjedni. Korábban az ünnepélyes miséhez több, legalább négyféle szerkönyvre volt szükség : saoramentarium (imádságszövegek), lectionarium (szentírási olvasmányok, t e h á t lecke és evangélium), graduale (énekes részek), anti- phonale (a kar részéről énekelt feleletek). Voltak azonban már az V. század óta kisebb terjedelmű, egy vagy több mise szövegét tartalmazó misekönyvek a csendes vagy magánmise számára (libelli missae), ós voltak ugyancsak kisebb úti-misekönyvek.10 Az említett 6 missale tehát három különböző műfajból kerülhetett ki : sacramentarium, libellus missae és úti-misekönyv.
Hogy az utóbbi változatból is lehettek a pannonhalmi gyűjteményben, erre abból következtethetünk, hogy a pannonhalmi apát rendelkezett az úton való misózés (altare viatieum) kiváltságával, és a kolostor szolgáló népei közt találunk külön kápolna- vagy oltárhordozókat (sacriferi).11 Viszont plenariu- m o k a t nemigen kereshetünk köztük, hiszen még a kb. egy évszázaddal később, a boldvai bencések számára készült Pray-kódex is csak s: ramentarium.1 1 0
A magyar bencések tehát még száz év múlva sem teljes misekönyveket, plenariumokat másoltak.
7 Az 1604-ben f ö l v e t t leltárban. (Pannonh. rendtört. 4. k . 7 5 1 - 7 5 3 . 1.)
8 Például a füssoni (uugsburgi e g y h á z m e g y e ) bencés k o l o s t o r X I . századi leltárá- b a n u g y a n ú g y , m i n t a pannonhalmi, j e g y z é k b e n , a k ö n y v e k t ő l k ü l ö n , az e g y h á z i szerek, k e l y h e k , r u h á k közt v a n „Plenarie. I I I , u n u m d e a u r a t u i n e t d e a r g e n t a t u m " . ( R u r , P a u l : Millelallerliche Bibliothekskatalogc Dcutftchlands. 3/1. k. M ü n c h e n 1932. 1 1 7 -
1 1 8 . 1.)
0 C H R I S T : i. in. 2 7 7 . 1.
10 Lexikon /. Th. 7. k. 2 1 4 - 2 1 0 . h .
11 Pannonh. rendtört. 1. k. 139. 1.
" " RADÓ P o l i k á r p : A Pray kódexről. I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1944. 4 9 - 5 5 . 1.
6
A leclionarius-t 2, a gradnale-t 4 példányban találjuk meg, ugyancsak 4 antiphonale is van. A név alapján ezek éppen úgy lehetnének a miséhez, mint a zsolozsmázáshoz tartozó könyvek, vagy mind a két célt szolgálók, mert régebben nem teltek különbséget a kétféle antifonale közt. Minthogy azonban a fölsorolásban ugyanitt gradualekat is említenek, ami nem más, mint a mise- antiphonale, az összeírás antiphonariusai csak a zsolozsma antifonáit tartal-
mazó könyvek lehetnek.12 Miséhez használt szerkönyvek még a 2 sequentialis (eum troplüs, helyesen tropis) ós a 3 collectarius. Kétségtelenül a szerzetesek közös zsolozsmázásának könyvei a 4 nocturnalis (éjjeli zsolozsma) ós a 4 hymnarius (itt valószínűleg a nappali zsolozsma könyvei).13 Az ugyancsak 4 példányban meglevő antiphonaleról már megemlékeztünk.14
Beleilleszkedik a szerkönyvek sorába a 4 baptisterium, vagyis névleg a keresztelés szertartásait, a valóságban valószínűleg a szentségek kiszolgálta- tását ós más szertartásokat tartalmazó liturgikus könyvek. Nagy számukat és éppen a keresztsógro vonatkozó névmegjelölésüket talán ismét a kor a d t a helyzet, a térítések kora s a bencéseknek azokban játszott elsődleges szerepe magyarázza meg. A breviárium, nem a későbbi értelemben vett. breviárium, az csak később alakul ki, hanem az istentiszteleti szertartások rendjét, meg- szabó könyv (ordo, direotorium).18
A sorozatból egy könyv ütközik ki látszólag : a biblioiheca. A kifejezés a kor nyelvhasználatában a teljes Szentírást (vagy legalább az egész ó- vagy újszövetségi Szentírást) jelenti.16 Hogy miért találjuk a ,,bibliotheca"-t éppen a liturgikus könyvek közt, annak magyarázatát abban a szokásban kereshet- jük, hogy a korai középkorban nem külön könyvből (evangeliarium), hanem a teljes Szentírásból olvasták föl a mise evangéliumának és leckéjének megfelelő szakaszait, amelyeknek jegyzékét, a Szentírás végéhez csatolt jegyzék tartal- mazta. Ez a szokás sok helyen később is fönnmaradt1 7 — talán Pannonhalmán is, s ezért került a Biblia a liturgikus könyvek közé.
A most fölsorolt 35 könyv tehát mind a szerzetesek istentiszteletéhez használt mű. Zárt egységben vannak fölsorolva, így valószínűnek t a r t h a t j u k egy helyen való elhelyezésüket is. Az egységes képet csak a 4 hymnarius ós a 2 lectionarius közt említett ,,2 regule" és „unus super regulám" zavarja ; ezekről alább lesz szó. Hogy a mise, zsolozsma és egyéb szertartások könyvei össze vannak keverve egymással, az természetes, és éppen közös, vegyes fölsorolásuk, — de meg másrészről a más természetű könyvektől való elkülö- nülésük, — ad módot arra, hogy őrzési helyükre következtethessünk. Bizo-
12 E r r o a k ö r ü l m é n y r e R.VDÓ P o l i k á r p v o l t szíves f i g y e l m e m e t f ö l h í v n i .
13 H i m n u s z o k a t ö n á l l ó a n t a r t a l m a z ó k ö n y v n a g v o n r i t k á n k é s z ü l t , i n k á b b a zsoltárok k ö n y v é v e l , a p s o l t e r i u m m a l o g y o s í t e t t é k . (Lexikon f . Th. 5. k . 219. h.) M i n t - hogy pociig j e g y z é k ü n k b e n a l i t u r g i k u s k ö n y v e k c s o p o r t j á b a n é p p e n a z e g y i k logfon- t o s a b b , a p s a l t é r i u m n e m .szerepel, b i z o n y á r a i n k á b b p s a l t o r i u m o k a t kell a h y m n a r i u s k i f e j e z é s b e n k e r e s n ü n k : u g y a n a b b a n a k ö n y v b e n a h i m n u s z o k m e g e l ő z t é k a zsoltárod k a t , a z é r t k e r ü l t ö k a k ö n y v e k a l e l t á r b a m i n t h y m n a r i u s o k .
1 1 N e m l á t s z i k v é l e t l e n n e k , h o g y a g r a d u a l e , a n t i p h o u a l e , n o e t u r n a l e és h.ym- n a r i u m m i n d 4 — 4 p é l d á n y b a n v a n m e g . Valószínűleg a z é n e k e k b o n r é s z t v e v ő szor- zetosok s z ó m á b ó l követkozet.t ez. I l á r o m - h á r o m e m b e r n é l t ö b b n e m igen t e k i n t h e t e t t bele egy é n e k e s k ö n y v b e , m e r t a n a g y m é r e t ű l i t u r g i k u s k ö n y v ö k idejo s o k k a l k é s ő b b i . 12 énokosnél t ö b b o t t e h á t n e m igen t é t e l e z h e t ü n k föl. E z is igazolni látszik a z t a k i s l é t s z á m o t , a m o l y r ő l k é s ő b b m é g lesz szó.
13 Lexikon /. Th. 2. k . 552. li.
13 Uo. 3. k . 877 - 8 7 8 . h .
" Uo. 2. k . 320. h .
n y a r a a mise és zsolozsma közös helyén, a templomnak a szerzetesek számára elkülönített részében, a szentélyben (chorus) vagy annak közvetlen közelében, a sekrestyében őrizték ezeket a kódexeket. Mind a két esetre találunk példá- kat. a középkorban.1 8 E z lenne a pannonhalmi könyvtár második részlege.
A megőrzés helyisége t e h á t ugyanaz, mint az egyházi szereké és kincseké, bennük a könyvállomány első részlegével, de a liturgikus könyvek, a könyv- állomány második részlege el volt különítve az elsőtől.
A könyvjegyzék harmadik rétege, az olvasmányul szolgáló könyveket tartalmazza. A bencés rend szabályai kétféle olvasmányt í r t a k elő a zsolozs- mázáson k í v ü l : egyéni olvasmány és közös olvasmány. SZENT BENEDEK
kb. napi 4 órai olvasásra kötelezte rendjének szerzeteseit, de ehhez járult még a fölolvasás étkezés közben és az ún. „eollatio".19
A eollatio azt jelenti, hogy a szerzetesek összegyűltek a káptalanteremben, o t t fölolvasást hallgattak a martirologiumból (vértanúk élete), megemlékez- tek a necrologium alapján a nap halálozási évfordulóiról, meghallgattak egy fejezetet a rendi szabályokból és egy homiliát (buzdító beszéd), épületes olvas- mányokat. szentírásrészietet az a p á t magyarázataival. A közös olvasmány- n a k ez a szokása JohanneS CASSTANUSnak erre a célra alkalmazott Collationes c. munkájáról kapta a nevét.2 0 A collatlóhoz használt könyvek szinte sohasem találhatók a középkori könyvtári katalógusokban, mert azok nem a könyvtár- ban, hanem a használat helyén, a káptalanteremben voltak megtalálhatók.2 1
A pannonhalmi leltár t e h á t éppen teljes vagyonleltár voltánál fogva ebben a tekintetben is szerenesés példány.
A collatiéról elmondottak segítenek ahhoz, hogy a könyveknek egy ú j a b b csoportját, t u d j u k helyhez kötni. A liturgikus célú könyvek után ti. közvetle- n ü l a következő címekkel találkozunk : 3 omcliao, 2 libri sermonum, 1 colla- tiones, 2 passionales. T e h á t pontosan azok a könyvek, amelyeket a eollatio a n y a g a k é n t használtak (honiiliák, szentbeszédek, OASSIANUS Collationes-a, passionales — vértanúk élete). Ebből arra következtethetnénk, hogy a eol- latio könyvanyaga e g y ü t t volt elhelyezve a káptalanteremben. Csakhogy más- részt föltűnik az, hogy a eollatio egyik nélkülözhetetlen darabja, a rendi szabályok könyve (regula) nem ezek közt, hanem valamivel előbb, a liturgikus könyvek végefelé található meg : a 4 hymnarius és a 2 lectionarius közt
„ 2 regule, unus super regulám". Tehát két példányban a rendi szabályok és egy a szabályokról szóló magyarázat. Ez az utóbbi majdnem bizonyos, hogy anianei Sz. B E N E D E K Codex Beg-ularivm-n és a mindig hozzácsatolt Exhortatio ad sponsam Christi volt.22
1 8 C H J U S T ; i. in. 2 7 7 . ! .
SCHMXTZ, F h i H b e r t . : Geschichte des Benediktinerordcne. 2. k . Ü b e r t r v . L u d - w i g RABBR. Einsi edoln - Z ü r i c h 1048. 55, 72. I.
C H J U S T : i. m. 277. 1., Lexikon / . Th. 2. k . 1012 1013. h .
2 1 C H J U S T : I . h.
2 2 M A D Z S A R I m r o : Szert! Imre herceg legendája (Századok 1 9 3 1 . 5 0 — 5 2 . 1.) o.
c i k k é b e n n i . k i m u t a t j a , b e g y a l e g e n d á b a n egy egész, h o s s z ú rész m a j d n e m s z ó s z e r i n t i á t v é t e l a z Exhortatióh6\. E z a m u n k a pedig, m e l y e t t é v e s e n Sz. ATHANÁznak t u l a j d o n í - t o t t a k , d e csak a J X . s z á z a d e l e j é n b u k k a n t föl, a n i a n e i Sz. B E N E D E K Codex ltcgalarvmának f ü g g e l é k e v o l t . M A O Z N A R s z e r i n t a l e g e n d a a X I I . század Mején P a n n o n h a l m á n k é s z ü l t , s így a z Exhortaiiónak i t t m o g k e l l e t t l e n n i e . A p a n n o n h a l m i j e g y z é k n e k „ u n u s s u p e r r e g u l á m " k i t é t e l e alig e g y két, é v t i z e d d e l a l e g e n d a keletkezése e l ő t t i i d ő b e n , é p p e n ú g y m e g e r ő s í t i M A D Z S A R 1 "övetkeztetését, a m i n t M A D Z S A R f ö l t e v é s ' teszi l e h e t ő v é og>
c í m p o n t o s m e g á l l a p í t á s á t a j e g y z é k h o z z á v e t ő l e g e s m e g j e g y z é s e h e l y e i 1.
S
Hogyan magyarázható meg már most a collatiós anyagnak cz a kettős- sége : rcszbon külön, elkülönítve a magánol vasmányoktól, részben belekeverve a liturgikus könyvek közé? Az ok nyilvánvalóan nemcsak az volt, hogy a regulára a szertártások során is szükség volt (fogadalomtétel), mert .akkor érthetetlen a ,,super regulám" ott szereplése, hanem hogy a liturgikus és a eollatiós könyvanyag a többi könyvektől ugyan elkülönítve de egymással összefüggően volt' elhelyezve, a sekrestyében vagy a templom szentélyében.
Ennek magyarázata pedig nemcsak az lehetett, hogy a káptalanterem egészen közel volt a sekrestyéhez, illetve a templomhoz, liánom még valószínűbb, hogy a X I . században nem is volt külön káptalanterem Pannonhalmán, hanem a collatio a ehorusban folyt, vagy pedig a templom szentélye mellett közös helyiség szolgált sekrestye és káptalanterem céljául. Sajnos Pannon- halma első épületének a l a p r a j z á t egyáltalán nem ismerjük, de kétségtelennek t a r t h a t j u k hogy a csekély számú szerzetes számára kisebb terjedelmű, szerény épület készült, amelyben nem kell minden helyiség meglételével úgy számol- nunk, mint későbbi korok nagyobbszabású épületeiben.
A pannonhalmi könyvtár második részlegét tehát ki kell terjesztenünk a collatio könyveire is. A kétféle könyvek közös szekrény polcain felehettek.
Szekrényt kell föltételeznünk, nem pultot, mert a pult később j ö t t divatba, akkor is csak a főkönyvtárban. A ládákban való elhelyezés ellen pedig nemcsak az szól, hogy az az állandó, napi használatot akadályozta volna, hanem az is, hogy az i t t szereplő könyvek során bizonyos finomabb rend körvonalai érez- hetők : egymás mellett a homiliák és a sermones, a regula és a super regulám.
Ilyen pontosabb tagolás pedig ládában nem képzelhető el.
A collatio könyvei u t á n a leltározás a könyvtár harmadik részlegéhez érkezik el : a tulajdonképpeni olvasás, az egyéni olvasmányok anyagához, a könyvanyag leginkább könyvtárnak nevezhető részlegéhez. Ahhoz a napi 4 órai egyéni olvasmányhoz, amelyről föntebb megemlékeztünk, könyvek voltak szükségesek. Pannonhalmán mindössze 13 darab olyan könyvet (nem művet, hanem kötetet!) találunk, amely ilyen olvasmánynak megfelelne megint z á r t sorban egymás után : liber sententiarum ;23 actus apostolomm liber Prosperi de activa et contemplativa vita,2 4Isidorus,2 SOrdo,2 6 Amalarius,2
23 Zor/rvÁNYi s z e r i n t (.4 maggarországi bencés irodalom a tatárjárás elölt P a n n o n l i , r e n d t ö r t . I. k . 352. 1.) ó s z ö v e t s é g i s z e n t í r á s i r é s z e k , a Lexikon f . Th. s z e r i n t (9. k . 477. li.) e g y h á z a t y á k b ó l v e t t t é t e l e k rendszerezése. P K T R U S L O M B A R D U S k ö z i s m e r t m u n k á j a i t t n e m j ö h e t s z ó b a , m e r t ez c s a k a k ö v e t k e z ő s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t .
24 I g a z i szerzője J m . i A N i j s POMERIUS. T é v e s e n t u l a j d o n í t o t t á k a z V. s z á z a d i PROSPERnak. (Lexikon /. Th. 8..k. 504 — 505. h . ) A k ö n y v m e g v a n t ö b b o s z t r á k k o l o s t o r k ö z é p k o r i k ö n y v a n y a g á b a n is. (Pl. G O T T U K B : Mittelaltcrlichc Uibliothekskataloge Österrciehs 1. k . 236. 1.)
26 T ö b b m ű v e k ö z ü l v a g y a Regula monachorumm, v a g y a. n a g y Etymoloqiae-ra g o n d o l h a t u n k ( Z O L T V Á N Y I : i. m. 136. I. és Z A I . Á N M e n y h é r t : A Prag-kódex forrásaihoz.
M a g y . K ö n y v s z l o , 192fi. 249. 1.)
2" A s z e r t a r t á s o k végzéséhez v a l ó u t a s í t á s ( m á s n é v e n o r d i n a r i u s v a g y libnllus), u g y a n ú g y , m i n t a f ö n t e b b e m l í t e t t h r e v i a r i u s . .Mivel a l i t u r g i k u s k ö n y v e k k ö z t m á r t a l á l k o z t u n k e g y b r e v i a r i u s s z a l , itt v a l ó s z í n ű l e g egy m á s m ű v e t v a g y m ű v e k e t t a r t a l - m a z ó k ö t e t e l e j é r e m á s o l t o r d o - r ó l lehet szó. E b b ő l a föltételezésből k i i n d u l v a v e t t ü k az o l v a s m á n y o k közé, k ü l ö n b e n ez az egy d a r a b n é m i l e g k i ü t k ö z i k a z o l v a s m á n y s z e r t i k ö n y v e k k ö z ü l .
27 De ecclesiasticis officiis, a l i t u r g i á r ó l szóló m u n k a , a. k ö z é p k o r b a n n a g y t e k i n - télv. (Lexikon f . Th. 1. k . 333. h.)
9
Pastoralis, Dialogorum,28 Epistolae Pauli, 2 Moralia Job,2!) Scintillarium,30
végül Interrogationes Petii.3 1 Ehhez járul még néhány hasonló könyv a jegyzék végén. Ezekről később.
Bizony szegényes könyvanyag, ha a nyugati nagy kolostorok gazdag k ö n y v t á r a i r a gondolunk. Például az egyházatyákat mindössze. NAGY SZ.
G E R G E L Y és I S I D O R U S néhány könyve képviseli, míg a külföldön többnyire szerzők szerinti külön csoportokban fölállítva találjuk a hatalmas patrisztikai anyagot. J)e a minimális rendi szükségletnek meg kellett hogy feleljen.
Elegendő volt a n n a k a tizenkettőnél aligha sokkal több magyar bencésnek, akik minden két-három évben nagy fáradsággal és buzgósággal végigolvasták ugyanazokat a latin könyveket.
Ebben a. fölsorolásban ismét nemcsak az a föltűnő, hogy az olvasmány- anyag együtt van, t e h á t együtt is lehettek elhelyezve ezek a könyvek, hanem hogy ugyanúgy, mint az előző könyvosoportban, itt is bizonyos részletesebb tagolás körvonalai is derengenek : az első két könyv szentírási részlet (a később következő Epistolae Pauli nem okvetlen maga a szöveg, hanem lehet olyanféle munka is, mint Sz. GELLÉUTnek Sz. PÁL zsidókhoz írt leveléről írt műve, vagy talán éppen az is!) : rokon tartalmúak lehetnek P R O S P E R műve a szerzetesi életről és IstnoRUsé is (ha it t a Regula tnonachorvm-ról van szó) ; egymás közelében van, részben közvetlenül egymás mellett a fölsorolásban
N A G Y SZ. G E R G E L Y három műve is. Tartalmilag rokon körök pontos meg-
állapítása természetesen lehetetlen, mert hiszen az egyes kötetek részletes t a r t a l m á t nem ismerjük. Lehet, hogy a leltározáshoz éppen az első helyre bemá- solt mű címét jelölték meg, viszont ugyanabban a kötetben tárgyikig és ter- jedelem tekintetében sokkal fontosabb munka is volt. így például az ,,Ordo"
valószínűleg nem a szertartások r e n d j é t megadó kis könyvecske magában, hanem valami más gyűjteményes kötet elejére volt csak bemásolva, a többi, kolligált munkát azonban mi már nem ismerjük.
I t t is arra kell gondolnunk, hogy az olvasmányanyag a rend biztosítá- sára alkalmasabb szekrényben s nem ládában volt elhelyezve. Az pedig bizo- nyosnak látszik, hogy el volt különítve a második csoportban megismert könyvektől. Próbáljunk most megfelelni arra a kérdésre, hol volt megtalál- ható a pannonhalmi könyvállománynak ez a része.
Külön könyvtárszobát 13 kötet számára ne keressünk a kolostor épüle- tében. Könyvtárterem és másolóműhely csak egészen nagy kolostorokban volt, o t t is inkább későbbi időkben. De meg azután ne felejtsük el, hogy még ez a tucatnyi könyv is körülbelül mindig használatban "\ !t. A bencés rend szabályainak értelmében minden évben, nagyböjt elején ünnepélyesen kiosz- t o t t á k az egyéni olvasmányul szolgáló könyveket.3 2 Minthogy Pannonhalmán aligha lehetett ilyen könyv több, mint ahány szerzetes, az olvasásra előírt órákban a könyvek nagyjából mind kézben voltak. Külön könyvtárhelyiségre t e h á t már csak ezért sem lehetett szükség. Viszont az egyes szerzetesnek sem volt arra helye, ahol a számára használatra engedett könyvet őrizze, egyéni celláik a bencéseknek nem voltak. A kolostori élet színtere nagyrészt
** A Pastoralis és a Dialogorn.in N A G Y S Z . G E R G E L Y m ű v o i .
" U g y n n o s n k N . Sz. G E R G E L Y m ű v o : Expositio in Jobum, sive Moralium libri.
30 Scintillarium de virtutibus cl vitiis, m e g v a n t ö b b k ö z é p k o r i o s z t r á k kolostor- b a n ( p l . A g g s b a c h b a n . 1. GOTTLIEB i. in. I. k . 5 8 8 . 1.).
3 1 I s m e r e t i o n m u n k a .
3 2 S C H M I T Z : i. in. 7 3 . 1., CHRIST : i. ni. 2 7 0 . 1.
10
a z úgynevezett keresztfolyosó (kerengő) volt, az egyik oldalával a templom falához közvetlenül hozzásimuló, négyszögletes udvart körülzáró folyosó. I t t végezték egyéni olvasmányaikat, i t t dolgoztak a világos ablakfülkókben a másolók, és i t t t a r t o t t á k , ajtóval elzárt falfülke polcain a mindennap használt könyveket.3 3 így lehetett ez Pannonhalmán is a X I . században.
Még egy utolsó könyvcsoport különíthető el a leltárban : Invectivae Ciceronis, Lucanus, 2 Donatus, Genesis Seduli, 3 Cato, Paschasius, Vita p a t r u m , Psalterium Galllcanum, Hebraioum, Graecum, Sermo S. Augustini.
A csoport első fele a világi irodalom, ami általában a végén szokott lenni a középkori könyvtárjegyzékeknek. D O N A T U S Ars minora (a latin nyelv gramma- tikája), C I C E R O C A T I L I N A elleni beszédei, L U C A N U S , C A T O mind az alsófokú oktatás anyagához is t a r t o z h a t t a k . De hogy kerül ide a többi könyvcím?
S F D U L U 3 vagy S E D U L I U S k e t t ő is v o l t : az egyik a középkorban is népszerű ókori költő, a másik I X . századi szer/.etesíró. Egyiknek sem ismerjük a G< ucsis- ről szóló munkáját, viszont van egy középkori verses Genesis-íöldolgozás, amelyet, úgy látsz'k, a jegyzék tévesen tulajdonít SEDULiusnak. A I X . századi bencés PASCHASiusnak több m u n k á j a is van, többek közt néhány szentnek az életéről is írt. Ha tekintetbe vesszük a közvetlenül utána következő címeket, akkor talán nála is ezekro gondolhatunk : vagy a Vita Adelhardi-ra, vagy Passió Rufivi et Valterii-"a. Ezek a könyvek semmiképpen nem illenek bele a világi irodalom csop<rtjába, hanem ismét olvasmányanyagok. Mi lehet az oka ennek ? A feleletet, talán a következő, még kevésbé ide illő darabok a d j á k meg : a háromféle Psalterium. Mit keres a zsoltároskönyv itt, messze elvá lasztva természetes környezetétől, a többi liturgikus könyvtől? Ez csak akkor érthető meg, ha mindezekben a pannonhalmi iskola, a szerzeoesnöven- dékek könyveit keressük. H A J N A L István kutatásaiból világosan l á t j u k ma már a középkori Európa olvasás- és írástanításának menetét, s t u d j u k , milyen szerepet játszott az oktatás első rckán „Európa első ábócés-könyve", a zsol- tároskönyv.3 4 Ahogyan a francia klerikusok, ugyanúgy a pannonhalmi iskola fiatal növendékei is a zsoltároskönyv betűzgetésével, éneklésével s a j á t í t o t t á k el az olvasás elemeit. Ezért találjuk itt a Psalterium Gallicanumot, ami nem francia nyelvű zsoltárokat jelent, hanem a latin zsoltároskönyvnek egy bironyos elterjedt változatát. Vajon a görög psalteriumban korábbi vagy egy- idejű görög szerzetesek n y o m á t lássuk-e Pannonhalmán is, mint ahogyan
K O M J Á T H Y Miklós Tihanyról megállapította,3 6 az a mi esetünkben, ilyen
kevés adat. alapján nyitott kérdés marad. A Psalterium Hebraicum szerepe sem világos.36 Azt sem t u d j u k , hogy a Sermo S. Augustini Sz. Á G O S T O N n a k szán m u n k á j a közül melyik lehet, s így ennek szerepét sem t u d j u k tisztázni. A töb.
azonban így, ahogy együtt van, a pannonhalmi k ö n y v t á r negyedik részlege, az iskola, a szerzetesnövendékek, a klerikusok könyvei, amelyek helyileg is máshol lehettek, mint a másik három könyvcsoport : a használat helyén, az iskola számára szolgáló helyiségben, illetőleg ott, ahol a szerzetesnövendékek voltak elhelyezve.
3 3 C H R I S T : i . m. 2 7 7 . 1.
8 4 H A J N A L I s t v á n : L'enseig nemen t de l'écriture au.v unwersitós tncdiévales. D p . 1954. ( S t u d i a h i s t ó r i a 7.) 1 4 - 3 2 . 1.
8 6 K O M J Á T H Y M i k l ó s : A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. ( L ó v é i t á r i K ö z i . 1955. 2 7 - 4 7 . 1.)
3 3 Vö. 4. j e g y z ő t .
11
Érthetetlen hiánynak tűnhetik föl azonban, hogy a könyvjegyzék átvizsgálása során számos olyan mű rímével nem találkoztunk, amelyeknek meglétére pedig biztosan számítanánk : például Sz. I S T V Á N első legendája, az Intelmek, Sz. Z O E R Á R D és B E N E D E K legendája, esetleg krónikák. De ne felejt- sük el, hogy a címek hiánya egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek a művek nein voltak meg. Hiszen már a bevezetőben hangsúlyoztuk, hogy csak a köte- teket, és n é m a műveket ismerjük a pannonhalmi könyvtárból.3 7 A kötetekénél jóval nagyobb számú mű meglétével kell számolnunk ; az említett művek különben is olyan rövidek, hogy önálló kódexek semmiképpen nem lehettek, hanem más művek kódexeibe lehettek bemásolva. Krónikák hiánya meg éppen nem föltűnő. A történelmi érdeklődés eleinte mindig csekély a kolostorokban.
Az ún. Pannonhalmi érrendi följegyzések néhány sornyi szövegének rövidsége (bemásolva a Prny-kóderbe) is erre vall.38
A pannonhalmi leltár tehát végeredményben négy önálló, helyileg is elkülöníthető részleg megkülönböztetéséi teszi valószínűvé : 1 könyvkincsek, 2. liturgikus és collatióhoz való könyvek, 3. olvasmányok, 4. növendékek könyvei. Szerény állomány, a meglevő könyveknek nagyobb fele a liturgiát szolgálja, kevés az olvasmány is, alig több, mint a minimális szükséglet, tudományos foglalkozásnak nyomai még nem igen fedezhetők föl, de ez álta- lános jelenség a X X I . századi bencés élet ben, ahol a liturgia túlsúlyba j u t o t t a korábbi tudományos irányzattal szemben.39 A könyvek nagy része már hely- beli másolás eredménye lehetett, erre vallanak a több példányban meglevő szerkönyvek és olvasmányok. De ez a másolói tevékenység kiesi, a kevésszámú szerzetes keze a l a t t lassan gyarapszik a könyvtár. Mégis a szűkszavú jegyzék sorai mögött o t t érezhetjük a legrégibb magyar könyvtár egyik első könyv- tárosának gondos, lelkiismeretes, rendszerető munkáját, amely megérdemli, azt, hogy feledésbe ne merüljön, amint az oklevél bevezető szavai mondják : ,,nc per violentiam aliorum, vei fraudem, seu per ncgligentiam aliquid
depereat". ,,
C S A T O M CSABA
C S A P Ó D J , C S A B A : D I B I N N E R E O R D N U N G D K K F R Ü H E S T E N B I B L I O T H E K V O N U N G A K N . P A N N O N H A L M A ( S A N K T M A R T T N S B E R G ) I M XT. . l h .
W a h r e n d d e r T ü r k e n h o r r s c h a f t im X V I . u n d X V I I . J h . w u r d e n i c h t n u r d e r ü b e r w i e g e n d g r ö s s t e Toil d e r m i t t e l a l t e r l i o h e n K ó d e x e v o n Un-airn. v e r n i c h t o t , s o n d e r n a u c h <lie h i e r a u f b e z ü g i i c h e n In v o n t a m . A u s d e n m o h r e r o n h u n d o r t K l ő s t o r n d e r u n g a r i s c h o n B o n e d i k t i n e r , Z i s t e r z i e n s e r , F r a n z i s k a n e r , D o i r i i n i k a n e r u n d u n d o r o n M ö n c h e d e s X I -XIV7. J h s . k e n n e n w i r n u r e i n e i n z i g e s voltos u n d g l a u b w ü r d i g e s l n v c n t a r , d a s a u c h a l l e B i i c h e r e i n o s K l o s t e r s ont h ű l t . D i o s e s I n v e n t á r ist in o i n e r U r k u n d e d n t B e n e d i k t i n e r s t i f t e s v o n P a n n o n h a l m a zu f i n d e n , d i e a u s d e n . J a h r e n 1083 1095 d a s
37 E z t e s z i b i z o n y t a l a n n á a k ö n y v á l l o m á n y t a r t a l m i é r t é k e l é s é t . Az é r t é k e l é s t m e g k í s é r e l t e M Á I . v e s z E l e m é r (Árpádházi Ti. Margit. K á r o l y i A . e m l é k k ö n y v . 1933.
3 4 7 — 3 5 1 . 1.) Vö. e z u t ó b b i r a I V Á N K A E n d r e k r i t i k a i m e g j e g y z é s e i t (László mester esz- tergomi prépost könyvtára. T h e o l o g i a 19.37. 223. 1. 1. j.)
3 8 S Z I L Á G Y I L o r á n d s z e r i n t (Irodalmunk kezdetei. M a g y a r m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t 1. k . 4 4 0 . 1.) a Pray-kódexbon f e n n m a r a d t é v r e n d ! f ö l j e g y z é s e k I. E N D R E u r a l k o d á s á n a k v é g é i g k é t s é g t e l e n ü l e g y k o r ú a k , és m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t P a n n o n h a l m á n k é s z ü l - t e k , a Pray-kódexbe á t m á s o l t á k e z e k e t .
3 8 C S Ó K A L a j o s : Clunv-i szellemű volt-e. a magyar egyház a XT. században? (Reg- m i m 1942/43. 1 4 1 - 1 7 0 . 1.)
12
g u n z e V e r m ö g e n d e s s e l b e n K l o s t e r s aufz&hlt, d a r u n t e r 80 H a n d s c h r i f t e n b i i n d e . A u s d e r U r k u n d e orfolgon keine n a h e r e n b e s t i m m t e n A n g a b e n iiber A u f s t e l j u n g u n d U n t o r -
b r i n g u n g d e r B ü c h e r , die g e n a u o U n t e r s u c h u n g d e s T e x t e s , d a s N a c h e i n a n d e r n n d d e r i n h a l t l i o h e Z u s a m m e n h a n g d o r einzolnon B ü e h e r t i t e l liefert a b e r gewisse A n h a l t s p u n k t e , m i t d e r e n H i l f e wir d i e i n n e r o O r d n u n g dioser altostori u n g a r i s o h e n K l o s t e r b i b l i o t h o k n a o h A n a l o g i e n dos A u s l a n d o s r o k o n s t r u i r e n k ö n n o n . Die S c h l u s s f o l g e r u n g d i c s é r U n t e r - s u o h u n g ist d i e f o l g e n d e : D i e B i b l i o t h e k v o n P a n n o n h a l m a b e s t a n d d a t n a l s a u s v i e r T e i l e n . D o n e r s t e n Teil b i l d e t e n d i e k o s t b a r s t e n B ü c h e r s c h t l t z e , 6 P r a c h t w e r k e , d i e u n t e r a n d e r e n l i t u r g i s o h e n K o s t b a r k e i t e n ( K e l c h e n , K r e u z e n usw.), w a h r s c h e i n l i c h in K i s t e n
i m S a n k t u a r i u r n d o r K l o s t e r k i r c h e a u f b e w a h r t w u r d o n . D e r z w e i t o u n d g r ö s s t e T e i l b e s t a n d a u s l i t u r g i s o h e n B i i c h o r d e s O o t t e s d i e n s t e s , i n s g e s a m t 35 B a n d e . Diose B í i c h e r u n d d i e d e r s o g e n a n n t e n „ C o l l a t i o " w a r e n v e r m u t l i c h alle a u f e i n e m O r t e , a u f d e n B r e t t e r n oines S c h r a n k e s in d e r S a k r i s t o i o d o r i m S a n k t u a r i u r n u n t e r g o b r a c h t . Als d r i t t o n T e i l d e s B ü c h e r h o s t a n d e s k ö n n o n wir d i e B ü c h e r d e r f ü r d i e M ö n c h e v o r g e s e h r i e b e n e n i n d i v i d u e l l e n L e k t i i r e u n t e r s c h o i d e n . Diese B ü e h e r w u r d o n w a h r s c h e i n l i c h in e i n e r N i s o h e d e s K r o u z g a n g e s , wo a u c h d i e P u l t é d e r S k r i p t o r e n zu f i n d e n w a r e n , a u f g e s t e l l t . D e n v i e r t e n u n d l e t z t e n Teil d e r B i b l i o t h e k b i l d e t e n die B ü c h e r f ü r S c h u l e u n d M ö n c h s - b i l d u n g . D e r g a n z e B ü c h e r b e s t a n d i s t n i c h t z u gross, wir d ü r f e n a b e r n i c h t v e r g e s s e n , d a s s d a s K l o s t e r v o n P a n n o n h a l m a d a m a l s n o c h n i c h t h u n d e r t J a h r e a l t u n d d i e H a u p t - b e s c h a f t i g u n g d o r M ö n c h e n i c h t d a s B ü c h o r s c h r e i b o n , s o n d e r n violinohr die Verbroi- t u n g ihrer G l a u b e w a r .
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
[ ] . ] H a r a s z t h y G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. B p . 1956.
2. Boriász .Tenö — S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956.
3. C s a p o d i C s a h a : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. B p . 1957.
A h a s o n l ó c í m e n k ö z z é t e t t , a k t u á l i s jellegű és t ö b b n y i r e p e r i o d i k u s a n m e g j e l e n ő , d e s o r o z a t i s z á m m a l el n e m l á t o t t sokszorosított, k i a d v á n y o k ( Ü j a b b k ü l f ö l d i b e s z e r z é s e k . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a m ű k ö d é s e , b i b l i o g r á f i a . T á j é k o z t a t ó a k ü l f ö l d i T u d o m á n y o s A k a d é m i á k m ű k ö d é s é r ő l . Az a t o m e n e r g i a b é k é s f ö l h a s z n á l á s a , b i b l i o g r á f i a . R á d i ó a k t í v i z o t o p o k , s t b . ) n e m t a r t o z n a k a fonti n y o m t a t o t t k i a d v á n y s o r o z a t b a .
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
[1.] Haraszthy Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956.
2. B e r l a s z J e n ő — S z a k m á r y n é N é m e t h M á r i a : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956.
3. C s a p o d i C s a b a : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957."
A h a s o n l ó c í m e n k ö z z é t e t t , a k t u á l i s j e l l e g ű ós t ö b b n y i r e p e r i o d i k u s a n m e g j e l e n ő , d e s o r o z a t i s z á m m a l el n e m l á t o t t s o k s z o r o s í t o t t k i a d v á n y o k ( Ú j a b b k ü l f ö l d i b e s z e r z é s e k . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a m ű k ö d é s e , b i b l i o g r á f i a . T á j é k o z t a t ó a k ü l f ö l d i T u d o m á n y o s A k a d é m i á k m ű k ö d é s é r ő l . A z a t o m e n e r g i a b é k é s f e l h a s z n á l á s a , b i b l i o g r á f i a . R á d i ó a k t í v i z o t o p o k , s t b . ) n e m t a r t o z n a k a f e n t i n y o m t a t o t t k i a d v á n y s o r o z a t b a .
I
