PROJEKTMENEDZSMENT
7 .LECKE: Projekt tervezés 4. rész
7.3. VIDEÓLECKE
Kockázattervezés 2.
Dr. Keczer Gabriella
A kockázatok azonosítása után a kockázatelemzés következik, amely két kérdésre irányul:
- a kockázatok bekövetkezési valószínűségét és
- a kockázat projektre gyakorolt hatását becsüli meg.
Ehhez többféle, kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazhatunk, a leggyakoribbakról a 7.1. Olvasóleckében olvashat.
A hatásskála a kockázatok hatásainak jelentőségét mutatja meg a projekt célkitűzéseire:
- a hatások relatív skálája „nagyon kicsi, kicsi, közepes, nagy, nagyon nagy”
hatásokat határoz meg;
- a numerikus skála értékeket rendel a hatásokhoz -- pl. 0,1-0,9. (PMI 2006:279-287)
A bekövetkezési valószínűség értékeit egy relatív skálán a „nagyon valószínűtlen” és a „majdnem biztos”
között szereplő értékek reprezentálják, vagy egy általános skálát használnak a bekövetkezési valószínűség számszerű meghatározására, ahol
• 0.1-0.29: valószínűtlen,
• 0.3-0.64: közepes esély van rá,
• 0.65-0,9: minden bizonnyal realizálódik. (PMI 2006:279-287, Kindler 1998)
Gyakori, hogy mind a bekövetkezési valószínűséget, mind a várható hatást ötfokozatú skálán értékelik és ennek alapján úgynevezett kockázati együtthatót határoznak meg.
Képlete: K= P + 2 x I, ahol K a kockázati együttható,
P a bekövetkezési valószínűség ötfokozatú skálán értékelve I a várható hatás ötfokozatú skálán értékelve.
Ennek alapján minden kockázat besorolható a következő három kategória egyikébe:
• kritikus kockázati tényező, ha 10<K<15
• nem kritikus kockázati tényező, ha 5<K<10
• elhanyagolható kockázat, ha K<5. (Görög 2003:149)
A kockázatok úgynevezett valószínűség-hatás mátrixban is ábrázolhatók, amely a valószínűség és a hatás egyedi kombinációinak eredményeképpen a
kockázatokat nagy, közepes vagy kicsi kategóriákba sorolja.
A kockázati mátrix kijelöli azt is, hogy hogyan kell kezelnünk a különböző mértékű kockázatokat.
A kockázatelemzést a kockázatkezelési terv készítése követi. Ez a lehetőségek (pozitív hatású kockázatok) minél jobb kihasználását, illetve a fenyegetettségek (negatív hatású kockázatok) csökkentését célzó javaslatokat, intézkedési
terveket tartalmazza.
Magában foglalja annak rögzítését is, hogy az egyes kockázatoknak ki lesz a
„tulajdonosa”, azaz ki felel egy adott kockázat kezeléséért.
A kockázatkezelésnek arányban kell állnia a kockázat jelentőségével.
Az integrált kockázatmenedzsmentről a 7.2. (ajánlott) Olvasóleckében olvashat.
A beruházási projektek kockázatairól a Mellékletekben talál cikket. Ugyanitt egy kockázatelemzés esettanulmányt is olvashat.
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.
