236
azoknak az összecsapásoknak az emléke, amikor a diákoktól a kántálás ki- zárólagos jogát és szokását el-elvették a nép fiai s az átvétel nem ment simán.
Bevezetésül szántuk e gondolatokat a Népi Játékok három kis kötete elé. Szinte személytelenek a megállapítások; hosszas tapasztalatok és meg- beszélések után alakultak ki. Kialakításukban résztvettek a magyar nép- rajz kiváló tudósai is és a népművelés vezetői is; éreztük munkánk fon- tosságát, gyakran fordultunk hozzájuk tanácsért, elvek tisztázásáért. Tapasz- talatokkal pedig a fővárosi és vidéki tanárok és tanítók szolgáltak, akik a népi játékokkal már foglalkoztatták tanulóikat, örülnénk, ha hasznára len- nénk a népi játékok ügyének s a népi játékokkal felfrissülne és új színfolt- tal lenne gazdagabb az ifjúsági színjátszás és ünnepélyrendezés.
Volly István
AZ EGYKE A TANYÁK VILÁGÁBAN
Az egykéről politikusaink, egyházi férfiaink és nemzetgazdászaink már annyit írtak és tárgyaltak, hogy az a rengeteg cikk, tanulmány és szónoklat egész könyvtárt megtöltene. Gyűlések ezrein, röpiratok millióiban adták tudtára az országnak azt a megdöbbentő igazságot, hogy minden évben ki- hal ezen a tejjel-mézzel folyó földön egy falu, minden évben kevesebb a gyermek s egyre több azoknak az iskolaajtóknak a száma, amelyek az egyke miatt örökre becsukódnak. Az egykének a városokban és falvakban való otthonosságáról alapos, statisztikai adatokkal támogatott megállapítások adtak számot az elmúlt években, annyira, hogy a városi és a falusi helyzet- ről elég tiszta a szemlélő előtt a kép. Más a helyzet a búzaszagú, pacsirta- nótás tanyák világában, ahová az egyke nesztelen léptekkel szintén kiosont és már annyira elterjedt, hogy tovább behúnyt szemmel nézni nem lehet, hogyan pusztítja a kemény magyar fajt. Éppen ezért őszinte bátorsággal meg kell mutatni, milyen is voltaképen a helyzet a pipacsos rónákon, hogy az illetékesek annál könnyebben megtalálhassák a gyógyítás orvosságát.
A tanyai asszonyok közt az egykéről nagyon kevés szó esik. Leginkább akkor terelődik feléje a figyelem, mikor lóhalálban kell beszállítani vala- melyik fehérnépet a kórházba, akiről aztán napok múlva kiderül, hogy tulajdonképen mi is sodorta a sír széléhez. Vagy olyankor suttog a szellő nagyon, amikor a szerencsétlen teremtések közül valamelyik elhaí. Ilyenkor bizalmas asszonybeszédekből kiderül, hogy a határ fekete kísértete, az úgy- nevezett „kulcsos asszony", aki ezüst kulcsával hencegve magyarázza a menyecskéknek, hogy többet tud, mint száz orvos és úgy megkönnyít min- denkit, mint a pinty. A kulcsos asszony elsorolja eskü alatti titoktartás mellett áldozatának, hogy eddig kiken segített s addig bátorítja félő asszony- társát, míg az kezébe nem adja magát néhány pengőért.
A módosabb asszonyok nem alacsonyodnak le ennyire. Ezeknek külön orvosuk van a városban, kizárólag az ilyen esetek elintézésére. A vagyonos parasztasszony egész nyiltan megmondja, hogy egy százasért szabály-
237 szerűen „rendbehozza" az orvos, nem kell félni semmitől. Az ilyen műté- tekből élő és meggazdagodó orvosnak a neve szájról-szájra jár. Az anya maga viszi el kézenfogva leányát ezekbe a rendelőkbe. Ha szükséges, ott is hagyja feküdni néhány napig, mert az orvos a fekvő betegekre is be van rendezkedve, akárcsak egy szanatórium. Állandó orvosi felügyelet alatt el- szalad itt az a néhány nap, úgyhogy sokszor a menyecskének az ura nem is tud róla s csak akkor tesz fel egy bamba kérdést, mikor életepárja sapad- tan hazakerül és szédelegve jár a szobában.
A szociológusok az egvke kérdését vizsgálva, legtöbbször arra a meg- állapításra jutnak, hogy az egyke oka a vagyon, a föld, melynek elaprozasat akarják ilymódon a szülők megakadályozni. Bármennyire igaz ez a szinte törvényszerű megállapítás, általánosítani mégsem lehet. A tanyákon vannak olyan gazdák, akik csaknem száz hold elsőosztályú földön uraskodnak s mégis csak egy a „gyermekeik" száma. Ennek oka itt inkább az asszo- nyok kényelemszeretetével magyarázható, kik az életnek napos oldalán
s z e r e t n e k "sütkérezni. Testiségük kielégítése életük célja, de úgy, hogy a
testiség kikacagja az anyaságot. E cél elérése érdekében azután szintén nem sajnálják a költségeket. Bizalmas orvosukkal méregdrága eszközöket vásá- roltatnak, csakhogy biztosítsák magukat az anyasággal járó bajok ellen.
A tanyai egvkéről beszélve ki kell őszintén mondani azt is, hogy ennek az átkos ragálynak elterjedésében nagy része van az üzleti szellemnek is.
A tanyai dűlőutakon egyre többször lehet látni pesti ügynököket, akik minden tanyába befordulnak, mézes szavakkal érdeklődnek az élet, a ter- més a jószág, a gyermekek felől. S mikor sikerült maguk iránt bizalmat kelteni, óvatosan ráterelik a szót a házaséletre. Kifejtik, milyen nagy aka- dály az életben a sok gyerek s az az okos asszony, akinek egy sincs. Ezek után bizalmasan megsúgják, hogy ők olyan valamit adnak két pengőért ami minden bajt elhárít. S addig beszélnek és magyaráznak, míg a húszfilleres árut két pengőért eladják.
Az ügynökök részéről ezzel az ügy elintézést nyert. És elintézést nyer egyidejűleg az egyke kérdése is. Mert az ilyen helyeken az egyke már úgy megragad, mint a bogáncs. Kiirtani többé nem lehet. Az egyszerű paraszt- asszonyok az ilyen üzletkötések után addig üldözik férjüket, míg azok nagy pirulva, órákig tartó lesekedés után be nem szégyenkeznek a patikába, hogy bevásároljanak.
Az üzleti szellem diadalmaskodásának tulajdonítható, hogy a patikak egyes helveken az ilyen bevásárlásokból élnek. Az ügynök szétszórt szak- tanácsainak tulajdonítható, hogy a tanyai legények — kiket az árokparton oktatott ki az ügynök — ma már rendes vásárlók a gyógyszertarban s az egykének, a magtalan testi életnek leglelkesebb apostolai.
Az egyke vészharangja tehát megkondult a tanyák fölött is. Ott lép- ked a fekete kísértet a búzatáblák szélén s kirugdalja a bölcsőket a tanyák végére, hogy tűzrevalónak aprítsák. A kulcsos asszony, a jónevű orvos és az ismeretlen ügynök járnak karonfogva a fekete kísértettel a kacskaringós dűlőkön s amerre járnak, kihal a gyereksírás.
Igen kis dióhéjba gyömöszölve ilyen ez a kérdés a tanyák világában.
S ha most arra a nagy kérdőjelre vetünk egy pillantást, hogy vájjon mi-
képen lehetne ezen az iszonyú bajon segíteni, a legegyszerűbb megoldási módhoz kell nyúlnunk. Az egyke kérdése tanyai viszonylatban olyan kér- dés, amelyet csak maguk az asszonyok tudnak megoldani. Még hozzá a többgyermekes asszonyok. Húszpengős jutalmakkal, ezüstérmekkel ezt a rákot nem lehet kioperálni a nemzet testéből. De igenis ki lehet operálni úgy, ha a hatóságok minden tanyacsoportban bizalmasan megfigvelő asz- szonyt tartanak, aki az ilyen eseteket azonnal az illetékesek tudomására hozza, hogy eljárás indulhasson a főszereplők ellen.
Az iskolánkívüli népművelési munkában pedig egy orvosnak — nem pedig gyermektelen asszonynak, vagy öregkisasszonynak — teljesen nyiltan fel kell tárnia, hogy a nyilvánosság tisztában van a kinti viszonyokkal is.
Rá kell mutatni, hogy a hatóságok tudnak mindent, szemmel tartják az egyke papjait és papnőit s azok ellen a legszigorúbban el is járnak.
A nyílt beszéd jobb orvosság lesz mindennél s a hatása nem is marad el. S ha még néhány erélyes rendszabály is követi, a fekete kísértet elpusz- tul a puszták ingoványában.
Gyomai György
