11 Felelni kell a máért, holnapért!
Állnod a harcot minden őrhelyen, Áldozni nyugtot s hogyha kell, a vért!
— így lesz csak bérünk boldog győzelem!
Móra László
A NŐI N É P M Ű V E L É S I T A N F O L Y A M O K F Ő B B S Z E M P O N T J A I A mai időkben a magyar nőre több kötelesség, nagyobb felelősség hárul, tehát nevelésére is nagyobb súlyt kell vetnünk. Több szakértelmet, nagyobb védelmet kell számára biztosítani, hogy hivatását minél tökélete- sebben betölthesse. Mindenekelőtt ismernie kell a magyar nőnek azt a
roppant nagy felelősséget, amely mindenkori helyzetében reá hárul. És fel kell készülnie rá, hogy mint dolgozó nő, mint jövendő feleség és anya mindenkor megállhassa a helyét.
Ha mód van rá, igyekezzünk a tanfolyamoknak (életkor, iskolai vég- zettség, gazdasági helyzet szempontjából) egységes hallgatóságot biztosí- tani. így kevesebb munkával nagyobb eredményt érhetünk el. A népmű- velési tanfolyamvezető (előadó) ismerje meg alaposan hallgatóságának helyzetét, igényeit és szükségleteit. A tananyag nem lehet egyforma, mert mindig a helyi tanfolyamhallgatók gazdasági, szociális és műveltségi álla- pota szabja meg.
A népművelési előadónak ismernie kell a vidék, a táj történelmét, mert ebből messzemenő következtetéseket vonhat le és megismerheti a lakosság lelkialkatát. Továbbá törekedjék arra, hogy a mai időknek meg- felelően a lelki teherbírás megerősítésére minden alkalommal táplálja a hazafias szellemet.
Az előadás módja a lehető legegyszerűbb legyen. Nem szabad a hall- gátóságot kifárasztani. A tanfolyamokon közösségi szellemet, közvetlen és barátságos légkört kell az előadónak teremtenie. A nőknél ez különösen fontos. A férfiaknál nevelésük, életük során sokkal több alkalom kínálko- zik a közösségi, bajtársi szellem kialakítására (elemi iskola, tanonciskola, leventeintézmény, katonaság, iparoskör, gazdakör stb.), míg a falusi nők, különösen a leányok életében ilyen társas együttlétre igen kevés lehető- ség nyílott. Ezért a falusi nő kevésbbé fejlődhetik társaslénnyé, mint a férfi; hajlamosabb tehát az elsekélyesedésre. Figyeljük meg, milyenek az átlagos női beszédtémák; két nő összejön, hogy egy harmadikat megszóljon.
Leányok és asszonyok között meg kell teremteni a jószomszédi viszonyt, a barátságos társas légkört. Rá kell mutatni egymásrautaltsá- gukra, az egymáson való segítés lehetőségeire. És főleg arra, hogy mind- ezekben milyen hatalmas erő rejlik. Ismerjék meg a közösség nagy erejét, a közösségi helyzet lehetőségeit és az érdekközösségek eredményeit.
Minden népművelési előadás során igen nagy jelentősége van annak, hogy az előadó folytonosan kérdéseket adjon fel. Ezzel lehet legjobban a hallgatóság figyelmét lekötni, érdeklődését biztosítani. A ltgfélszegebb hallgatókkal kell legtöbbet törődni. Soha ne engedjük, hogy egy-két élel- mesebb és értelmesebb hallgató egymagának sajátítsa ki az órákat. Inkább a magukbahúzódókkal törődjünk. Ha kifáradt a hallgatóság, könnyebb
N
tréfát, anekdótaszerű pihentetőt, tréfás történeteket dobjunk bele, de ezek is valamiképen a tárgyhoz tartozzanak.
A felnőtteket másképen kell tanítani, mint az ifjúságot. Náluk a gya- korlati eredményeken van a fősúly. A felnőttet sok, életével kapcsolatos dolog lekötheti, igénybeveheti. Agya az előadások befogadására nem olyan friss, legtöbbjük a hallottakat egyénileg átalakítja. És mindnek vannak egyéni meglátásai, megfigyelései, amikről az előadó éppen kérdezősködé- sével alkothat fogalmat.
A népművelési előadások célja az, hogy a hallgatóság az ott szerzett ismereteket életében (a gyakorlatban) hasznosítsa és ezek révén életét valamikép könnyebbé tegye.
A népművelőnek egyben szociális tanácsadónak is kell lennie. A nép- művelő hivatásérzete, szellemi magasrendűsége végzi a tulajdonképeni apostoli munkát. E szellemiségnek sokféle rendeltetése lehet. A tanfolya- mok során foglalkozhatik egyéni bajokkal is és tanácsokat adhat. Alkalma van beletekinteni népe belső életébe és ez lesz az alap a kiinduláshoz.
Mindaddig, amíg hallgatóságát alaposan nem ismeri, a népművelő munkája csak tapogatózás.
Jótanácsaival fölkeltheti népe bizalmát s így ez szívesebben fogja kezé- ből a szellemi javakat és az útmutatásokat. A népművelő pe ereszkedjék le, de a hallgatóságot akarja mindig magához felemelni. A tanításhoz szük- séges az is, hogy a népművelő ismerje a magyar fajtának azt a jellegzetes és általános tulajdonságát, hogy nagyon önérzetes. Elemi ismereteket sok- szor szinte észrevétlenül kell belopnunk a hallgatóság tudatába, nem pedig nagyképű oktatás formájában: „ezt, bár úgyis tudják, de megemlítem";
„erről már beszéltünk, de azért elmondom"; „ezt a reszt mégegyszer elmondom".
Olyan községben, ahol a lakosságot anyagi gondok húzzák le, elvont ismereteket közlő népművelőnek igen kevés kilátása lehet eredményre.
Nehéz lenne előírást adni a népművelőnek, mert az anyag minden helységben más és más lehet. A népművelő rátermettsége éppen abban nyilvánul meg, ha mindenkor idomulni tud az adott helyzethez.
Munkája ott kezdődjék, hogy kimutatja, kiismeri népének életét, anyagi helyzetét, erkölcsi felfogását és gondolkodását. Ezek ugyanis tájak szerint merőben különbözőek lehetnek. Az adottságokból állapítja majd meg, hogy tulajdonképen milyen tanfolyamokra is van szükség s a tan- folyamok anyagát miképen állítsa össze.
De még ezt megelőzően kutatni kell azt is, hogy mik volnának a tan- folyam sikerének akadályai. El tudnak-e arra járni az emberek, szívesen jönnének-e? Ha rossz a megélhetési helyzet s a megélhetés gondja nehe- zedik a lakosságra, akkor az elméleti tanfolyamokat gyakorlati megoldá- sok előzzék meg.
A •népművelőnek mindig törekednie kell arra, hogy a falu vezető- ségét, a helység értelmiségét népművelési kezdeményezéseibe mindjobban belevon ja.
A falu vezetőin kívül (jegyző, pap, tanító) a tanult embereket, szabad- pályán működő egyéneket: írókat, művészeket, orvost, földbirtokost, in- tézőt, kereskedőt stb., de főleg független anyagi, helyzetben élő, lelkes, jószándékú úrinőket kell megnyernie a gondolatnak.
13 A népművelőnek a falu vezetőségével karöltve, egyetértve kell ki- gondolnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel elháríthatják, megszüntethe- tik a népművelés akadályait (idő, anyagi és dologi kérdések).
Latolgatnia kell, hogy mik volnának a helyi lehetőségek, adottságok, amikből anyagi jövedelmet lehetne kihozni. Eddig esetleg fel nem használt nyersanyag (suskó, gyékény, szalma, agyag stb.), természeti adottság (táji szépség, történelmi nevezetesség, túristatelep, magaslati fekvés, pormentes levegő) állna kihasználatlanul rendelkezésre. Vagy csekély munkával és befektetéssel új lehetőségeket, jövedelmi ágakat létesíteni, bevezetni (nemesfűz telepítése, kender és len termesztésére való berendezkedés, ciroktermelés, gyógynövénygyüjtés, női kézimunka). S mindezekkel kigon- dolhatja, megteremtheti a helység lakossága számára az anyagi jövedelmet, hogy ezután sor kerülhessen a szellemi javakat nyújtó, művelődést szolgáló népművelési tanfolyamokra.
A háziipari tanfolyamokat előzze meg az előállítandó cikkek értékesí- tésének megszervezése. így a munkában s a jövedelemben nem állhat be pangás, ami már elcsüggesztené a lakosságot és veszendőbe menne az a sok jószándék és fáradság, amit eddig a népművelő ráfordított. A nyers- anyag folytonosságának biztosítása, munkatelepek megszervezése és az egyen- letes értékesítés a feltétele a háziipari tanfolyamok sikerének.
Ha egy bevezetett háziipar cikkeit (előre nem látható okok miatt) idő- vel a piac nem tudná felvenni, roppant fontos, hogy a rendszeres munká- hoz és jövedelemhez szokott lakosság számára azonnal új ágat találjunk ki.
A természeti szépségek idegenforgalmat biztosíthatnak. Ilyen esetben be kell rendezkedni a városi ember igényeire. Ezek: az e g é s z s é g e s lakóház, a tisztaság, a légymentes háztáj, az élelemmel való ellátás, a jó ivóvíz, a pormentes levegő, árnyas utak és szíves, vendéglátó modor.
Az egyes tanfolyamok szempontjai:
A háziipari tanfolyamoknál, a háziipari telepek munkájánál nagyon fontos a barátságos légkör kialakítása, a közösségi munkára alkalmatlan emberek megnevelése vagy eltávolítása. Azokat, akik megbontják a közös- séget, mert izgágák, csüggesztők, pletykások, tekintélyrombolók, — egyszó- val akiknek tulajdonságai veszélyeztetik a tanfolyam közös céljait és ered- ményeit, még a munka kezdetén el kell távolítani.
A kézi foglalatosságot megfelelően kigondolt, szellemet is foglalkoz- tató elfoglaltságok is kiegészíthetik. Ilyenek: felolvasás (nemes irodalmi anyag), nótázás (magyar dalok), rádióhallgatás vagy bármilyen más oktató előadás.
Ügyeljen a tanfolyamvezetc arra, hogy a nők, leányok egymás közt udvarias, szíves modort tanúsítsanak. Durva hang, vaskos évődés, egyesek kipellengérezése, testi hibák kigúnyolása ne burjánozzék el.
Általában minden tanfolyamnál fontos a fegyelem megkövetelése, de a háziipari és a különféle kézimunkatanfolyamoknál különösen az. Az elmé- leti tanfolyamok alatt ugyanis az előadó beszél, a többi figyel és hallgat.
Ha vége az órának, elszélednek. De a háziipari és kézimurkatanfolyamok- nál esetleg hosszú órákon át együtt vannak, s munka közben a száj szaba- don járhat és árthat. Ha a vezető nem tudna tekintélyével fetfvelmet tar- tani, egy hét múlva már bezárhatná a tanfolyamot.
Főzőtanfolyamok. Nagyon kevés asszony van, aki beismerné, hogy nem tud főzni. Azt hiszi, hogy tud, pedig fogalma sincs a helyes főzésről, az egészséges táplálkozás szempontjairól. Vitaminról pedig talán még soha sem hallott.
Igen ajánlatos, hogy olyan vidékeken, ahol az asszonyok (tehát nemcsak a leányok!) nem ismerik a helyes főzés tudományát, ott az egészséges táp- lálkozás feltételeit, az egyszerű, jó főzés vezérelveit nevezzék el másnak és a főzőtanfolyamnak ne főzőtanfolyam legyen a neve, hanem például „Vita- minismertetés", „Főzési továbbképzés". „X feleség iskolája", „Az egészsé- ges táplálkozás" stb.
Ma már nincsen olyan alacsony szinten élő leány vagy asszony, aki- nek ne lehetne, ne kellene megmagyarázni, hogy mi is az a vitamin. Azon- ban nem kell bonyolult kémiai magyarázatokba bocsátkozni, csupán annyit kell megállapítani, hogy vitamin nélkül nincs egészség. A vitamin biztosítja az emberi szervezet egészségi egyensúlyát. A vitamin adja meg a szervezet ellenállóképességét a betegségekkel szemben.
Továbbá határozott szavakkal meg kell magyarázni, hogy milyen élelmiszerben (zöldségfélék, zöldfőzelékek, gyümölcsök, tejtermékek, tojás stb.) van bőven vitamin. És mindig figyelembe kell venni a vidék termei- vényeit és azok alapján kell a vitaminmagyarázatot tartani. Szigorúan a hallgatóság életkörülményeit, lehetőségeit kell alapul venni.
Fontos továbbá, hogy ne hagyjuk a hallgatóságot abban a tévhitben, hogy a vitamin csak drága és nehezen megszerezhető élelmiszerekben van meg, hanem rá kell mutatni, hogy közvetlen környezetében föllelheti, olcsón megveheti, csak ismernie és használnia kell. Ilyen a burgonya, zöld- paprika, paradicsom, káposzta, vöröshagyma, sárgarépa, tök, sütőtök, citrom stb.
A főzőtanfolyamokon még ki kell emelni azt a körülményt is, hogy a vitamin elpusztul, ha az ételt sokáig főzik vagy sokszor felmelegítik.
Az étel az állásban tápanyagait nagyrészben elveszti, tehát oktalanság több napra főzni.
Továbbá mutassunk rá arra is, hogy a fekete kenyér táplálóbb, mint a fehér kenyér. Ugyanis a kenyérmag burkában és közvetlen alatta rejtőző legértékesebb tápanyagok a korpával elvesznek. A fehér liszt majdnem tiszta keményítő. Ahhoz azonban, hogy a fehér lisztnek tömény szénhidrát- anyagát a szervezet feldolgozhassa, értékesíthesse, sok-sok vitaminra van szüksége. Főtt tésztában, fehér kenyérben pedig nincs vitamin.
Nem az a fontos, hogy a hallgatók lakodalmi fogásokat, torták készí- tését tanulják meg, hanem mindennapi étrendjüket tudják táplálóan el- készíteni, tehát az egyszerű ételeket. Ha naponta csak egy tál ételt is készítenek, azt azonban úgy tudják összeállítani, megválogatni, hogy a csa- lád táplálkozásában hiányt ne szenvedjen, akkor hozzátartozóik egészsége és munkabírása biztosítva lesz. A tápanyagszükséglet megállapításánál figyelembe kell venni nemcsak az ebédet, hanem az egész nap elfogyasztott tápanyagokat, hogy az étkezés ne legyen egyoldalú vagy hiányos.
Különösen ajánljuk a hallgatóság figyelmébe az eddig lenézett, le- becsült zöldségféléket és zöldfőzeléket. A gyümölcsök fontosságát és táp- láló voltát is hangsúlyozni kell. (Ültessenek gvümölcsfákat. Sok helyen alig van és alig ismerik.) Főtt tészta helyett inkább zöldfőzeléket, zöldségfélé- ket készítsenek. Főtt tészta mellett készítsenek zöldséglevest, hogy vita-
15 mint is kapjon a szervezet. A főtt tésztára pedig káposztát, tejfelt, túrót, ne pedig darát, morzsát hintsenek.
A legegyszerűbb anyát is meg kell tanítani arra, hogy gyermekeit helyejen tudja táplálni. Csak így tudja megtartani, csak így remélheti, hogy gyermekéből egykor ellenálló, egészséges ember válik. Ezzel a jö- vendő magyar nemzedék egészségét alapozzuk meg. Tanulja meg az anya, hogy mit főzzön gyermekének egyéves koráig, két-hároméves koráig és később. Tudja az anya, milyen tápanyagokat kell juttatnia gyermekének, hogy növekedése, csontrendszere, egészsége biztosítva legyen. Beszélhe- tünk még a máklé ártalmáról s a kuruzsló asszony káros működéséről.
A főzőtanfolyamok tanmenetében igen célravezető, ha az oktató az évszakokat is alapul veszi, hogy a hallgató megtanulja, mikor mit főz- het, mikor és mit tartósíthat; az egyes nyersanyagoknak mikor van az időszaka. Télen is van vitamini
A húsnak nincs olyan nagy jelentősége, tehát nem jelenthet hiányt, ha nincs.
Tanítsuk meg a hallgatóságot arra is, hogy miként kell helyesen meg- főzni, megsütni és párolni a különböző élelmiszereket, hogy a bennük lévő tápanyagok kárba ne vesszenek. Helyesebb eljárás a sütés, a párolás, a gőzölés, mint a megfőzés. Azt a levet, %miben valamit megfőztünk, hacsak lehet, használjuk is fel, mert sok értékes tápanyag (ásványi sók, vitamin) kioldódott benne. Kevés vizet használjunk a főzésnél, — csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges. A megaprított élelmiszert (húst, bur- gonyát, zöldségfélét) megmosás után sokáig a vízben ne áztassuk, mert tápanyagai kiáznak. Tanulják meg, hogy a jó húslevest — ha éppen arra van szükség (pl. betegnél) — miként kell készíteni. Hogyan kell a baromfit ízletesen és'táplálóan elkészíteni. Sok helyen ugyanis fogalmuk sincs erről.
Csak éppen hogy megkopasztják és főzik, főzik, amíg csak a hús szilán- kokra szét nem esik.
Tanulják meg azt is, hogy a rántás ne legyen se túlbarna, se túlvilágos.
(A paradicsomos ételeknél például mindig világosabb legyen.)
Arra is rá kell mutatni, hogy a felhasznált élelmiszereknek mindig frisseknek kell lenniök. A nyári melegben ez különösen fontos. Főleg arra kell ügyelni, hogy nyáron a kisgyermeknek szánt tej mindig friss legyen.
A gyermek ételét esetenként mindig frissen kell elkészíteni. Pontosan adjuk meg, hogy milyen élelmiszerben milyen, tápanyag van. Ne dobá- lózzunk A-, B-, C-, D-vitaminelméletekkel, hanem jelöljük meg pontosan, hogy például C-vitamin vagy D-vitamin milyen élelmiszerben van. Külön fel kell még sorolni azt is, hogy télen milyen anyagokban kaphatja meg a háziasszony az összes szükséges vitaminféléket.
Minden kisgazdaháznak legyen zöldségeskertje!
Tanítsuk meg a leányokat és asszonyokat arra, hogy miként lehet ellátni egész éven át a családot egy kis zöldségeskertből. A kert termeivé- nyeit milyen módon lehet felhasználni és télire értékesíteni (eltevés, tartó- sítás, aszalás) só, ecet, szalicil, a nap heve stb. felhasználásával. Ismerje meg a nő a helyes vermelés feltételeit (burgonyánál, répánál különösen fontos, nehogy elfagyjon). Tanulja meg a paradicsomeltevés módjait. Homokban elteheti a télire szánt zöldségfélét, pincéjében eltarthatja a levágott szárá-
nál lepecsételt tököt (a sütnivaló töknek a fagy nem árt, igen sok benne a vitamin). A fejeskáposzta is jól eláll s csak a nagy fagy árt neki. Vannak kései zöldfőzelékfélék (kel, kalarábé és paraj), amiket november, sőt december havában is felhasználhat.
A fehérrépa savanyítva, úgy mint a káposzta, szintén eltehető. Sokkal táplálóbb, mint a káposzta. A petrezselyem zöldjét biztosíthatjuk egész télen az ételek ízesítéséhez és színezéséhez (faládákban, fagymentes, vilá- gos helyen). A vöröshagymát használja fel előszeretettel á háziasszony, mert értékes nyersanyag (vitamin).
Mutassunk rá a túlzsíros ételek ártalmaira. Hogyan lehet takarékos- kodni? Emeljük ki, hogy csak az a háziasszony tud igazán takarékoskodni, aki ismeri az élelmiszerek tápértékét. Mert nem az a fontos, hogy valami- ből keveset adjunk, mert ezzel esetleg csak hiányt idézhetünk elő a szerve- zetben, hanem az az igazi takarékosság, ha mindazt megadjuk, amire csak szükség van, de nem adunk többet. Ez a „több" csak felesleges megterhe- lését jelenti a szervezetnek, továbbá fölösleges kiadást is jelent.
Nagy felelősség van a háziasszonyon, mert főzőtudománván nyugszik mind a maga, mind egész családjának egészsége.1
Otthongondozó- és háztartási tanfolyam. Ennél a tanfolyamnál min- dig egyszerű, falusi házat, háztartást és kisgazdaságot vegyünk alapul, amilyen a hallgatóság zömének házatája. Illeszkedjünk bele a helyzetbe és a szerint tanítsunk.
Mutassunk rá az egészségi szempontokra. Milyen fekvésű legyen a ház, a kút helyét hogyan választanánk meg, ha újat építenénk. Legyenek a hallgatóságnak fogalmai, hogy mi a helyes és az egészséges.
Fejlesszük hallgatóságunk ízlését, szépérzékét, tisztaságszeretetét.
A tisztaság fél egészség. Rend és tisztaság a háztartás alapja. •
Kerüljék a városi, ízléstelen cifraságokat. Legyen virágos az ablak és a kiskert. Legyenek árnyéketadó fák az udvaron. Az istálló és az ólak távol legyenek a lakóháztól.
Milyen legyen a lakóház, a lakószoba? A szellőztetés fontossága.
A napsugár csodálatos szerepe.
Lássuk el a hallgatókat mindenre kiterjedő hasznos, gyakorlati utasí- tással, tanáccsal, amit majd hasznosítanak életükben.
Igen jó gyakorlatot jelenthetne, ha a vezető a tanfolyam végén föl- keresne a hallgatókkal egy-egy falusi házat és ott a gyakorlatban is be- mutatná a takarítás, a tisztántartás munkálatait, módjait és rámutatna a jó lakás céljait szolgáló minden szempontra.
Ruhavarró-, foltozó- és javítótanfolyamok. A mai és az elkövetkezendő fokozottabb nyersanyaghiány, valamint a beszerzési nehézségek mellett kétszeresen fontos, hogy meglévő régi ruháinkat megbecsüljük és jókar- ban tartsuk.
A varrótanfolyamoknál tehát ne az legyen a fő, hogy új anyagokból készült ruhák szabását és varrását sajátítsa el a hallgató, hanem elsősor- ban is arra kell törekednünk, hogy megtanulja a régi ruhák kijavítását, foltozását, tömítését, s tudjon régi nagy ruhákból gyermekruhákat készíteni.
1 A legteljesebb mértekben ajánlhatjuk e tanfolyamokra a m. kir. közellátási minisztérium értékes, olcsó (20 filléres) kiadványait, receptkönyveit.
17 A harisnyafélét kíméljük, különösen a nyári időszakban. Amíg az idő- járás megengedi, ne hordjuk. Meg kell tanítani a régi ruhaanyagokból sza- bott (tehát nem trikóanyagból készített) harisnya készítését, aminek télen majd igen nagy hasznát veszik.
Ügyeljünk az emberek érzékenységére. Itt, ezeken a tanfolyamokon különösen fontos, hogy a tanfolyamvezető (oktató) megfelelő szellemet vezessen be. Megtörténhetnék, hogy a legszegényebb asszony, akinek leg- nagyobb szüksége lenne arra, hogy sok apró gyermekét ruházza, alsóruha- neműjüket kijavítsa, esetleg röstellené elhozni szegényes, régi ruháit, mert a tanfolyamon egy-két hallgató új ruhaanyaggal hivalkodik. N e feledkez- zünk meg soha a voltaképeni célról és arról, hogy tulajdonképen kikért is van az ilyen tanfolyam!
A tanfolyamok, szociális szelleme nagyon fontos!
Háztartási alkalmazottképzés.
A fiatal falusi leányok egy részét helyzetük arra kényszeríti, hogy falujukat otthagyva városokban, mint háztartási alkalmazottak keressék meg kenyerüket. A gyakorlat, sajnos, azt mutatja, hogy a falusi leány tudása, hozzáértése a városi háztartásban egyenlő a semmivel. Szinte moz- dulni sem tud, annyira idegen számára ez a környezet. Nem minden városi háziasszonynak van türelme a hosszú hónapokat igénybevevő tanításhoz.
Ha pedig megteszi, alacsonyabb bért fizet az alkalmazottnak
Tehát érdeke a falusi leánynak, hogy a háztartási alkalmazott munka- körét qpakszerűen elsajátítsa. Nagyobb helységek, városok környékén min- dig akadna megfelelő számú hallgató, akik szívesen végeznének háztartási alkalmazottképző tanfolyamot. Ez különösen ősszel időszerű, amikor az aratási és mezőgazdasági munkálatok befejeződtek és a falusi leányt az otthoni kisgazdaság nélkülözni tudja.
Rendezzünk tehát ilyen tanfolyamokat.
Ha egy nagyobb faluban rendezzük, ideális lenne, ha ott helyben egy nagyobb úri háztartásban (három-négyszobás lakásban) a hallgatókkal gya- korlati munkákat is végeztetnénk.
A tanfolyamvezető a városi háztartási munkálatokat sorra veszi és részletes, alapos útmutatást ad azokról a hallgatóságnak. A falusi leány előtt ismeretlen a gáz, a villany, a vízvezeték és a fürdőszoba. N e m ismeri a parkettet s annak tisztántartását. Keveset tudhat a fémtárgyak, az üveg és a porcellán tisztításáról, elmosásáról, az olajfestékes fehér ajtók, ablakkere- tek tisztításáról. Nem tudhatja, hogy mihez milyen tisztítószert kell alkal- maznia (sidol, szóda, szappan, szalmiákszesz, mosópor vagy esetleg benzin, terpentin). Tudnia kell, hogy az olajfestéket nem szabad szódás vízzel mos- nia, mert leoldja vele a festéket. A konyhai fatárgyakat a lúg megbarnítja (forró vízzel és kefével kell őket tisztítani). Tudnia kell, hogy miben áll az evőeszközök tisztítása.
Magyarázzuk el s mutassuk meg a városi konyha sokféle munkálatait, a főzéshez való előkészületek teendőit s végül a városi lakás rendbentartá- sát. Mivel kezdődjék a szobák takarítása? Ablaknyitással. A hálószobában az ágyneműt az alkalmazott szétrakja és kiszellőzteti. Mielőtt ehhez kezd, kezet mos és lehetőleg fehérkötényt köt. A szoba rendberakása után, ke- reszthuzat mellett kisöpör. A por leszállása után kezdődik a portörölgetés.
2
Mindig a legmagasabban lévő tárgyakon, bútorokon kezdjük és a padló fel- törlésével végezzük. Faragott bútorhoz, apró tárgyakhoz bútorkefét, toll- seprőt használunk. Időnkint a bútort bútorpasztával kifényesítjük. Hogyan tisztítjuk az ablaküveget? (Sidollal, újságpapírral.) Ablakpárkányt, ajtó-, ablakkilincset, réztárgyakat ugyancsak Sidollal.
Miben áll a városi háztartásban a nagytakarítás?
Ismerje meg a falusi leány a városi kismosás fortélyait. Egyes fino- mabb ruhadarabot hogyan kell mosni és kezelni? Harisnyát mosni, tere- getni és szárítani. Az alapos öblítés fontossága. A mosásnál a mosó- és öblítővíz hőmérséklete között ne legyen nagy különbség, mert ettől roncso- lódnak a szálak. Kékítőből csak nagyon keveset szabad használni.
Az egyes foltokat a ruhából hogyan kell kivenni? Rozsdafoltokat here- sóval. Kis edényben, vízben feloldjuk, felforraljuk s a, forró oldatba egy- két percre belemártjuk a foltos részt. Utána alaposan kiöblítjük, különben kimarná. Tintát citromlével, nyerstejjel, olajfestéket terpentinnel, kátrány- foltot avas vajjal, utána a zsírfoltot benzinnel vesszük ki. Zsírfolt alá itatós- papírt teszünk és meleg vasalót tartunk rajta pár percig. A feketekávét egyyszerű mosással vesszük ki, vörösbor- és gyümölcsfoltra kony hasót hin- tünk és citromlével oldjuk ki.
A nagymosás előkészületei. A szennyes ruhákat számbavesszük és osz- tályozzuk. A hibás, szakadt darabokat megjavítjuk. Utána leltárt készí- tünk. Mosás előtt különválasztjuk az asztalneműt (abroszok, szalvéták), az ágyneműt, majd a fehér és színes darabokat ismét különvesszük. A haris- nyákat ugyancsak külön mossuk. Mi a beáztatás? A mostani maró és rossz- minőségű mosószerek (mosópor) mellett csak egy-két óráig áztathatjuk a ruhafélét, nempedig egész éjszakán át, mint azelőtt. Tarkát és fehéret soha nem szabad együtt áztatni, mert a fehér ruha foltos lesz. Ha nincs szap- panunk, mivel pótoljuk (mosószerek, pótanyagok)? Csak kipróbált pót- anyagokat használjunk. A ruhanemű igen nagy érték, pótlása igen nagy nehézségekbe ütközhetik, tehát nagyon kell kímélnünk.
A kimosott és fölteregetett ruhákat a teljes megszáradás előtt szedjük le a kötelekről és összehajtogatjuk. Vasalásra előkészítjük.
, A vasalásnál tudni kell, hogy mit hogyan kell összehajtogatni, egyes darabok vasalását hol kell elkezdeni, stb.
Hogyan kell bevásárolni? A vásárlás fortélyait is ismerni kell. Némi anyagismeret szükséges. Hogyan ismerjük fel az állott, légi élelmiszere- ket? Egy kis fejszámolási készség sem árt. írásbeli ügyesség is kell a ház- tartási följegyzésekhez és a mosónaplóhoz.
Fontos még az is, hogy a hallgatók sajátmaguk tisztántartására is gon- doljanak. Saját ruháikat is tudják rendbentartani. Mutassunk rá a falusi viselet szépségeire. ítéljük el a városi silány cifraságokat, az ízléstelen, olcsó városi viseletet. Legyen büszke viseletére a falusi leány, ne szégyelje.
Végül még lelkiismeretes gondossággal meg kell vele értetni, hogy falujából való eltávozása csak ideiglenes, neki oda vissza is kell térnie, hogy tulajdonképeni hivatását, a férjhezmenést beteljesíthesse. Kerülje a városi rossz társaságot, a züllött barátnő veszélyét s a város egyéb ártalmait (mozi, utcai ismerkedés). Legcélszerűbb megoldás, ha egy-egy egyházi vezetés alatt működő szervezet (Kaláka, Kalász, Szent Zita Kör, Keresztyén Leány- egyesületek Szövetsége stb.) tagja lesz. Vas Olga
