K Ö N Y V E K R ö L
„A SZENT, A VÁRT S Z É L V É S Z " T A N U L M Á N Y O K A TANÁCSKÖZTÁRSA- SÁG K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y É R Ő L
Budapest, 1970. Szerkesztene Mészáros István. Akadémiai, Kiadó. 1.95 lap.
.Méltóképpen emlékezett meg n Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága a Tanácsköztársaság 50. évfordulójáról azon a gazdag tematikájú tudományos ülésszakon, amely-
nek tanulmányokká formált előadásait ,,A szent, a várt Szélvész" címmel jelentette meg az Akadémiai Kiadó. A,kötet nemcsak a Tanácsköztársaság közoktatási politikájának állít méltó és maradandó emléket, hanem a legújabb kutatási eredmények közzétételével ismereteink gaz- dagodását is elősegíti és további kutatásokra ösztönöz. A kötet tanulmányai nemcsak a szorosan vett magyar oktatás- és nevelésügy történetének igen jelentős szakaszáról adnak árnyalt, rész- leteiben gazdag képet, hanem szélesebb értelemben a művelődéstörténet, illetőleg egyes tanul- mányai a tudománytörténet feltárásához is igen hasznos segítséget nyújtanak. A bevezető és a széleskörű kitekintési adó záró tanulmány jól foglalja keretbe az iskoláskor előtti nevelés, a nép- iskolai, a középfokú és felső oktatás, a felnőttoktatás kérdéseit különböző csomópontokon meg- ragadó tanulmányokat, lízek között jól helyezkednek el — a kötet tematikáját továbbgazda- gílva — a középiskolás diákmozgalommal, a gyermekvédelemmel, a magyar pszichológia törté- netének egy szakaszával, a történelemoktatás reformjával foglalkozó írások.
KÖTE SÁNDOR A Tanácsköztársaság közoktatása és pedagógiája e. tanulmányával, a Tanács- köztársaság közoktatáspolitikájának az oktató-nevelímunka átformálására tett intézkedéseknek és nagyszabású terveknek tömör összefoglalójával indul a kötet.
VÁG OTTÓ az iskoláskor előtti nevelésről szóló tanulmányában ismerteti a játékiskola koncep- cióját és a Tanácsköztársaság óvod a ügyi programját, kiemelve annak jelentőségét, hogy az iskolás- kor előtti intézményes nevelés szervesen beilleszkedett az egész intézményes nevelési rendszerbe.
JÁRÓ MIKLÓSNÉ tanulmányának mottójául egy kormányzótanácsi rendelet egyik mondatát választotta: ,,A Tanácsköztársaság a gyermekek testi és lelki védelmét legfontosabb feladatának tartja." A szerző a gyermekvédelemről szóló tanulmányában bő forrásanyag alapján mutatja be azt a sokrétű és a inának is példát mutató tevékenységet, amelyet 133 nap alatt a fiatal proletárálluin a gyermek- és ifjúságvédelem érdekélten kon krét Intézkedéseivel és a hosszabb
távra szóló tervek kidolgozásával kifejtett.
MÉSZÁROS IsTvÁNnak a kor hangulatát, légkörét idéző tanulmánya a Fejér megyei népiskolai olvasókönyvről méltó emléket állít a félévszázad múltán is tiszteletet, parancsoló bátor kezde- ményezésnek és a kezdeménvozőknek. s a közülük is kimagasló, mártírhalált ball Yelinszkv Lászlónak.
YAJÓ PÉTER tanulmányában a középiskolai diákmozgalom történetének e fontos fejezetét világítja meg, összegezve a mozgalom tanulságait, ma is értékesíthető tapasztalatait.
BALÁZS 11 YÖRGYNÉ a dualizmus kori történelemoktatásra visszatekintve az 1919-es reform- tervek elemzése során meggyőzően mutatja be, bogy a történelemoktatás vonatkozásában is
1919 úgy kezdete az újnak, bogy egyben betetőzése is mindazoknak a baladó törekvéseknek, amelyek Magyarországon az előző évtizedekben fejlődőben voltak és hatottak.
SZÉKELY FNDRÉNÉ tanulmányából kibontakoznak azok a nagyvonalú tervek, amelyek a szakmunkásképzés magas szintre emlését az oktatási rendszer szerves egységében kívánták megoldani és azok a kezdeményezések, amelyek a mérnökképzés, a műszaki felsőoktatás reform- jának előkészítését szolgálták.
LADÁNYI ANDOR a Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának fő célkitűzéseit (a felső- oktatás demokratizálása, a baladó szellemű oktatás megteremtése, a tanulmányi rendszer reform- ja, a szervezeti reformok) a történeti előzményeket is bemutatva ismerteti.
PÁSZTOR JózSEFnek a felnőttoktatásról és a népművelésről szóló tanulmánya áttekintést nyújt azokról az intézkedésekről, amelyeket a prolelárállam a szabadiskolák megszervezésével, az ismeretterjesztés egyéb formáinak kialakításával annak érdekében lett és tervezett, bogy a dolgozók számára megnyissa a műveltség megszerzésének lehetőségeit.
SÍPOS ISTVÁNNÉ a Magvai- Gyermektanulmányi Társaság szerepének, tevékenységének be-
12* 179
m u t a t á s á u keresztül bizonyítja, milyen áj lehetőséi/eket és t á v l a t o k a l n y i t o t t meg a prolelár- l i a t a l o m a m a g y a r pszichológia fejlődése előtt.
FÖLDES FVA . . k u l t u r á l i s forradalom — forradalmi k n l t ú r p o l i l i k a a M a g y a r Tanácsöztársaság- b a n " c. nagy forrásanyagra épülő, fontos, eddig ismeretlen d o k u m e n t u m o k a t is m e g s z ó l a l t a t ó t a n u l m á n y a méltóképpen zárja a sort,. A szerző nemcsak azt m u l a t j a be. hogyan készítik elő a m a g y a r pedagógusok legjobbjai a század elejétől kezdve harcaikkal, reformterveikkel mindazt,, a m i a prolelárliataloin győzelme után a Tanácsköztársaság közoktatásügyi és kulturális politi- k á j á b a n gyakorlattá vált. hanem azt is, liogv hogyan h a l o t t a k e nagy tettek a Tanácsköztársaság leverése u t á n külföldön is.
A tizenegy t a m i l m á i i v b ó l álló, jól szerkesztett kötet erényei közé tartozik az is, hogy vala- m e n n y i lém á n a k az :19I8 októbere előtti időkre visszanyúló előzményeit is felvázolja s ezzel meg- győzően d o k u m e n t á l j a , liogv az a lelkes, félévszázad t á v o l á b ó l is megható és m a g á v a l r a g a d ó , s o k i r á n y ú , lendületes m u n k a , a m i 133 nap a l a t t a közoktatás, a nevelésügy és a művelődés terü- letén k i b o n t a k o z o t t , mélyen a magyar h a l a d ó h a g y o m á n y o k b a n gyökerezett és a í n i u i k á s h a l a l o i u a h a l a d ó gondolatok valóraváltásának a d d i g sohasem látott, lehelőségét biztosította, lis bizo- n y í t j a ez a szép kivitelben készült kötet nemcsak azt, hogy az első magyar p r o l e t á r d i k t a t ú r a felismerte az oktatás és a nevelés alapvető fontosságát a j ö v ő formálása s z e m p o n t j á b ó l és ez a gyors, forradalmi intézkedések mellett az elméletileg megalapozott, az eddigi ismereteket m a g á b a olvasztó n a g y v o n a l ú tervekben is megfogalmazódott, h a n e m azt is, hogy a n é p t a n í t ó k és t a n á r o k tettekkel m u t a t t á k meg, hogy m e g f o g a d t á k a költő szavait:
j . •
„ H a itt a Szélvész, szívet elébe, Ha itt az óra, verjen hangosan . . . "
K Ó N Y A S Á N D O R
H E R M A N N ISTVÁN: A S Z O C I A L I S T A K U L T Ú R A P R O B L É M Á I
Budapest, 1970. Kossuth Könyvkiadó. 527 lap.,,A polgári dekadencia p r o b l é m á i " című korábbi k ö n y v é n e k m i n t e g y f o l y t a t á s a k é n t a szerző ebben az ú j a b b jelentős és nagyszabású monográfiájában n e m kevesebbre vállalkozik, m i n t az egész nemzetközi m u n k á s m o z g a l o m és tudományos szocializmus M a r x t ó l az S Z K P X X . kong- resszusáig ívelő eszme- és ideológiai történetének a szocialista k u l t ú r a szintetizáló a s p e k t u s á b ó l t ö r t é n ő vizsgálatára, átfogó elemzésére.
HERMANN a m a r x i „ k u l t ú r a , vagyis a társadalmi, emberi t o t a l i t á s " fogalmából i n d u l ki, és ebből a nézőpontból az eredeti m a r x i felfogást ós világképet a következő d ö n t ő felismerések a l a p j á n analizálja: a m a r x i z m u s megalapítói az egyes ember ós a társadalmi ember, „ a z élet k ü l ö n b ö z ő tényezőinek egységében ismerték fel minden reális vizsgálódás t a l a j á t " ; ebből az egységből ítélték meg a kultúra alapvető kérdését, a szabad i d ő t , illetve ennek termékeny idővé v a l ó télelél; a k u l t ú r a szférájának két d ö n t ő fejlődő elemét k ü l ö n b ö z t e t t é k meg: a l á r g y i a s í l á s t és tárgyiasodást, a külsővé tételt, illetve az elidegeniilés elleni k ü z d e l m e t , az elidegenülés vissza- vételét,, a belsővé tételt; e két elem össztársadalmi lehetőségeit és feltételeit k u t a t t á k és az u t ó b b i feladat megoldásában kitüntető szerepet j u t t a t t a k a művészetnek. HERMANN szerint a totalitás marxi, kategóriájának a lényege az, hogy ,,a valóság vizsgálatában egyesíteni, kell, a történetiség az antropológia 'és a praxis filozófiai szempontjait, és követ kezetel ési t". E bárom m o z z a n a t egysége
alapózza ínég a marxi gondolatokon belül az emberi k u l t ú r a szférájának t a r t a l m á t .
A t o v á b b i a k b a n a k ö n y v n y o m o n kíséri azt a folyamatot, melynek s o r á n — a I I. Internacionálé idején — a m a r x i filozófiai koncepció és egységes szemléletmód, a totalitás fogalma, kategóriája szétesett és egyoldalú interpretációk, leegyszerűsítések á l d o z a t a i é i t . HERMANN úgy véli, h o g y a I I . Internacionáléban főként a hisloricisztikus mozzanat keriilt túlsúlyba. A z I n t e r n a c i o n á l é hivatalos teoretikusai egyrészt a praxis lebecsülésével egy evolucionista történelemszemlélethez j u t o t t a k el, és a marxista filozófiát történelmi materialista interpretációkra szűkítették le, másrészt l<ANTtal és a neokanliánizinussal igyekeztek a z t kiegészíteni. Más teoretikusok ezzel szemben az anarchista-aktivista filozófiai m o z z a n a t o k a t ú j í t o t t á k fel és az anarclio-szindikalista praxis-filozófiát részesítették előnyben a történelmi fejlődés m o z z a n a t a i v a l szemben.
A marxi filozófiai totalitás szétszakításának a II. I n t e r n a c i o n á l é b a n f e l t a r t ó z t a t h a t a t l a n n a k látszó f o l y a m a t á t HERMANN elemzései szerint LENIN a z z a l ' á l l í t o t t a meg, hogy ismét helyreállí- t o t t a a marxista filozófia egymással összefüggő elemeinek d i a l e k t i k á j á t . A I I . i n t e r n a c i o n á l é elméleti szintjén messze t ú l m u l a t ó lenini elmélet és gyakorlat, centrális törekvése ez. E b b ő l szervesen következik az a lenini felfogás, hogy a m u n k á s m o z g a l o m , a szocializmus k u l t ú r á j a
.180
