• Nem Talált Eredményt

Fenyõ István

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Fenyõ István"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

108 tiszatáj

Bitó László nagy érdeme, hogy a Jézsuával való, folyvást megújuló vita kedvéért szimbolikus-emblematikus erejű archetípusokká költi át a Biblia alakjait. Az ő Júdása nem áruló, hanem önfeláldozó hős, Keresztelő Jánosa nem szent, hanem fanatikus té- rítő, Sára nem önfeláldozó, hanem intrikus. S Kajafás és Pilátus, a Krisztus-mítosz két ellenpontja sem veszíti el emberi arcát. Jézus pedig nem aszkéta, nem fordul el az élet gyönyörűségeitől. Semmitől sem fordul el, ami az emberi létezés gazdagítására szolgál.

Néha az az érzésünk Bitó szépséges művének olvastán, mintha a IX. Szimfónia egyes taktusait hallanánk. Vagy Az Ember tragédiája némely jelenéseinek tanúi len- nénk. Tanúi? Hiszen az emberiség drámája folyvást folytatódik, s mi is szereplői va- gyunk. Péter, Kajafás, Mózes belőlünk vétetett. Az isteni színjáték ezek után fog el- érkezni a boldogító kibontakozáshoz, az eddig történtek – az emberiség előtörténete – akkor fogja elnyerni rendeltetését. „Sursum corda” – hirdeti az író. Lehet, hogy igaza van?

Fenyõ István

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

OLAJOS István, SZILÁGYI Szabolcs: A megújuló energiaforrások európai uniós jogi szabályozása, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra vonatkozó

OLAJOS István, SZILÁGYI Szabolcs: A megújuló energiaforrások európai uniós jogi szabályozása, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra vonatkozó

OLAJOS István, SZILÁGYI Szabolcs, A megújuló energiaforrások európai uniós jogi szabályozása, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra vonatkozó

Az összefüggések újrarendezett struktúrája ugyanakkor nem biztosíték, sokkal inkább lehetőség – „a reggel úgyis a minden/ átértelmezéséről szól”

Így, miközben Lazo és a narrátor baráti, ám szimbolikus erejű társalgásában konkrét, személyes formát ölt az együttélés „neoplantai” szellemisége,

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a