j ...v'"^-~i ZScröB ¿ IX D

ft^W KO Q SZ H^MANOTTÓ / ^ ¡^ \ IKT= Z-T tm w nw w *

^ ^ ---- - NC»«onT<n » " > llI ilw " H

j ...v'"^-~i ZScröB ¿ IX D

cp

[?3 t u d o m á n y o s , m ű s z a k i fe jle szté si é s k e r e s k e d e lm i f o ly ó ir a t

D o b o s Péter

-T e l.: + 3 6 3 0 / 6 9 - 7 4 - 2 2 4 Gepek, alkatrészek, szerviz

/

i f e : / ; ; . ' C ím : H - 6 0 0 0 K e c s k e m é t, M in d s z e n ti k r t . 5 5 . V Q

I I C Q

f f

jE ^ K ll E E -m a il: in fo @ v a lk o n .h u • w w w .v a lk o n .h u > ✓

H

^{i l ^} __________________________ _________________________

— | m i n t e r a t z r t . # M á j a i é

1 C iG É P E l | A magtár I S O K O H Ó J VA— ^ ^i[f y g ae > J IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT

-- " w fk « y /

--- ---

E J frttk ? ...° ° BELARUS t r a k t o r

1 k" r / ^ i vC. ^{f iíe h i ^} í s . y~ w

n

Középpontban o szakember-utánpótlás

Együttműködési m egállapodás a Szent István Egyetem és a Continental között

Együttm űködési keretm egállapodást k ö tö tt a Szent István Egyetem (SZIE) és a ContiTech Fluid Autom otive Hungária Kft.

(Continental) 2017. december 6-án, Gödöl­

lőn. A keret-megállapodás célja, hogy segít­

sék az Egyetemen tanulm ányokat folytató hallgatók elm életi és gyakorlati képzését, valam int későbbi sikeres elhelyezkedésü­

ket.

A megállapodásban a Continental lehető­

séget kíván biztosítani a Szent István Egyetem hallgatói számára, hogy az elméleti képzéssel párhuzamosan gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a vállalatnál, továbbá duális és kooperatív képzés elindítását is tervezik.

Dr. Tőzsér János, a SZIE rektora hangsú­

lyozta, hogy az Egyetem továbbra is elkötele­

zett a szakemberek utánpótlásának biztosítá­

sában és a jövőben folytatják azokat az intézke­

déseket, amelyekkel az Egyetemen folyó ok­

tatást még magasabb szakmai szintre kívánják emelni. Ilyen intézkedésekhez tartozik a szak­

mérnöki képzések indítása - tá jé kozta to tt a rektor.

Magyar László, a Continental cégcsoport­

hoz tartozó ContiTech Fluid Autom otive Hun­

gária Kft. gyárigazgatója arról beszélt, hogy szerepet kívánnak vállalni a jelen és a jövő tehetségeinek gyakorlati képzésében, ezáltal is hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez Ma­

gyarországon.

Magyar Ferenc, a SZIE kancellárja kiemel­

te, hogy elengedhetetlen a magas és gyakor­

latorientált tudással rendelkező szakemberek foglakoztatása és képzése. A jelenlegi megál­

lapodással egy szorosabb és hatékonyabb együttm űködési kapcsolat alakul ki a két fél között, amelynek eredményeként a hallgatók nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni ta n u l­

m ányaik végeztével.

A közösen aláírt dokumentumban az Egye­

tem többek között vállalja, hogy tájékoztatja a hallgatóit a Continental társaságnál felme­

rülő szakem ber-utánpótlási lehetőségekről, illetve szakmai eseményekről, rendezvények­

or. Tőzsér János, a SZIE re k to ra és M agyar László, a C o n tin e n ta l cé g cso p o rth o z ta rto z ó C ontiTech Fluid A u to m o tive H ungária Kft. g yá rigazga tója

ről és versenyekről. A vállalat által létrehozott Continental ösztöndíjra mind az önköltséges, mind az állam i támogatásban részesülő hall­

gatók pályázhatnak a szemeszterenként köz­

zétett pályázati felhívásban foglaltak szerint.

TARTALOM (kivonat) Biogázüzemi fermentálási maradék termőföldre történő

kihelyezésének szabályozása Magyarországon -1 . rész

(Dr. Barczi Attila - Szalai Dániel - Dr. Nagy Valéria)...2

„Húzd meg jobban ...” az új Fendt 900 Vario MT-vel

(Jandrics Péter)... 12 Gép és technikai újdonságok a hannoveri Agritechnica 2017 kiállításon

(Dr. Hajdú József)...16 Talajlazítók, talajlazítás (Dr. Hajdú József)... 21 Az ENSZ 23. klímakonferenciájának eredményei

(Dr. Gockler Lajos)...40

INHALTSVERZEICHNIS (Auszug) Die Regelung der Ausbringung fermentierter Gärreste von

Biogasanlagen auf fruchtbare Böden in Ungarn - Teil 1

(A. Barczi - D. Szalai -V. Nagy)... 2

„Zieh' doch noch besser’’ - m it dem neuen Fendt 900 Vario MT

(P. Jandrics)... 12 Maschinen und technische Neuheiten auf der Ausstellung

Agritechnica 2017 (J. Hajdú)...16 Tiefenlockerer, Durchlüftung des Bodens (J. Hajdú)... 21 Die Ergebnisse der 23. Klimakonferenz der Vereinten Nationen

(L. Gockler)... 40

CONTENTS (outline) The regulation of the application of fermented digestate of

Biogas plants on fertile soils in Hungary - Part 1

(A. Barczi - D. Szalai - V. Nagy)...2

„Pull it even better” - with the new Fendt 900 Vario MT

(P. Jandrics)... 12

„Machines and technical novelties at the exhibition

Agritechnica 2017 (J. Hajdú)...16 Subsoiler, aeration of the soil (J. Hajdú)... 21 The results of the 23rd UN Climate Change Conference (L. Gockler)...40

MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKA LANDTECHNIK

AGRICULTURAL ENGINEERING Tudományos, műszaki-fejlesztési

és kereskedelmi folyóirat

Főszerkesztő:

Dr. Tóth László Főszerkesztő-helyettes:

Pálinkás Gábor Korrektor:

Richterné Rubes Zsuzsanna Szerkesztőbizottság:

Dr. Szendrő Péter elnök Antos Gábor Dr. Beke János Dr. Fenyvesi László

Dr. Hajdú József Harsányi Zsolt Dr. Horváth Béla

Dr. Kátai László Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor

Pálinkás Gábor Dr. Szabó István Dr. Tóth László Szerkesztőség:

2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4.

Telefon: (28) 51 1 662, 511 678 E-mail: mgitech@hu.inter.net

w ww.m gitech.hu

Felelős kiadó:

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Bárányné Erdei Rita ügyvezető

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága

1008 Budapest, Orczy té r 1.

Előfizethető valamennyi postán, E-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: :+ 3 6 -1 -767-8262

Előfizetési díj 1 évre: 3600 Ft A hirdetéseket közvetlenül a szerkesztőséghez kérjük beküldeni.

Nyomda:

Mátyus Bt. - Dabas Nyomdavezető: Mátyus Gyula

Ind ex: 25 569 HU ISSN 0026 1890

Kiadó:

NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Dr. Gulyás Zoltán intézetigazgató

A Mezőgazdasági Technika a MEGOSZ irottmédia-partnere.

Mezőgazdasági Technika, 2017. december 1

Biogázüzemi fermentálási maradék termőföldre történő kihelyezésének szabályozása

Magyarországon ^- 1 . rész

' Dr. Borczi Attila PhD egyetemi docens - 1Szalai Dániel tanszéki mérnök - 2Dr. Nagy Valéria PhD főiskolai docens

’Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kor, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Műszaki Intézet, Szeged

Bevezetés

Az energiaigények biztonságos, hatékony és gazdaságos kielégítése jelenleg a hagyo­

mányos és a megújuló energiaforrások harm o­

nizált alkalm azásával o ld h a tó meg. Az ener­

getikai rendszerváltozás kapujában a m eg­

úju ló energiahordozók - kö zöttük a biogáz - előállításának és hasznosításának létjogo­

sultságát az energetikai szem pontok m elle tt hulladékhasznosítási, környezetvédelm i és gazdasági m egfontolások egyaránt in d o kol­

ják, am elyet életcikluselemzések is igazolnak (Evangelistie t al. 2014). A biogázüzem ek lé­

tesítésének és üzemeltetésének célja je lle m ­ zően a különböző növényi és á lla ti eredetű hulladékok kezelése és m elléktermékek hasz­

nosítása, v a la m in t a szennyvíziszap, m int hasznosítható másodlagos nyersanyag ener­

g ia tartalm ának kinyerése (főként az iszapke­

zelés során a rothasztásnál keletkező biogáz hasznosítása). Ezek a különféle szerves anya­

gok biológiai úton lebonthatók, az oxigénmen­

tes ferm entáció eredm ényeképpen, baktéri­

um ok segítségével biogáz keletkezik. A biogáz­

előállítási fo ly a m a t b e m eneti o ld a lá n b io ­ massza és energia, a kim eneti oldalán biogáz és ferm entálási m aradék ta lá lh a tó (Freeman

& Pyle 1977; Kissné1983). A biogáz hasznosí­

tása tö rté n h e t gázm otor, gázturbina, üzem­

anyagcella alkalmazásával. Itt megjegyzendő azonban, hogy Magyarországon ma a telepü­

lési szennyvíztisztítás iszapjai hasznosításá­

nak gerince a m ezőgazdasági hasznosítás, e m e lle tt azonban fokozatosan növekszik a szennyvíziszapok energetikai hasznosítási részaránya is (Stratégia 2014).

A biogázelőállítás m egítélésének fontos m om entum a a ta la je rő fenntartásának szer- vesanyag-szükséglete. A természetes ökoszisz­

témákra a szerves anyag felhalm ozódásának és lebom lásának dinam ikus egyensúlya je l­

lemző. Az e m ber által befolyásolt ökológiai rendszerekben akkor b izto síth a tó a te rm é ­ szet károsodása nélkül ez a dinam ikus egyen­

súly, ha m egterem tjük és fe n n ta rtju k a talaj szerves anyagának megőrzéséhez, azok szük­

séges utánpótlásához és célszerű lebontásá­

hoz nélkülözhetetlen feltételeket (Kononova 1963; Sch n itzer & Khani978; FAO 2005).

A ferm entálási (kierjedési) m aradék tá p ­ anyag-visszapótlási céllal a növénytermesz­

tési ciklusba - m eghatározott feltételek m el­

le tt és követelm ények szerint - visszaforgat­

ható. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a biogázüzem ekből kikerülő ferm entálási m a­

radék ta la jra /te rm ő fö ld re tö rté n ő kiju tta tá ­ sának alapja a tudom ányos igényű és a jo g ­ szabályi környezetet is figyelem bevevő meg­

alapozó ta n ulm á n yo k készítése. A ferm entá- lásí m aradék ta la jra /te rm ő fö ld re tö rté n ő ki­

ju tta tá sa b eltartalm i tulajdonságainak függ­

vényében tö rté n h e t meg. A fermentálási m a­

radék m inősítését éppen a változó b é ltarta ­ lom, az előállítás során a lka lm a zo tt te ch no ­ lógia indokolja. A te rm ő fö ldre tö rté n ő kihe­

lyezés Magyarországon szabályozottan (jog ­ szabályokban rö g zíte tt szakmai elvekre és szakértői tervre alapozottan, a talajvédelm i h a tósá g engedélye b irto ká b a n ) tö rté n h e t meg. Tanulm ányunk a term észeti erőforrás­

gazdálkodás lehetőségeit és kihívásait érzé­

kelteti a biogázüzemekben keletkező ferm en­

tálási m aradék mezőgazdasági célú haszno­

sításának elemzésével.

A talajok veszélyeztetettsége, a talajvéde­

lem jelentősége

A talajok állapotának megőrzése kiem elt fe la da t, ehhez azonban számba kell venni, hogy a te rm ő ta la j pusztulása az „iparszerű”

gazdálkodás hatására fe lgyorsult és napja­

inkban je lentős területeket (az ország te rü le ­ tének 40-50 % -át) érint, annak ellenére, hogy a te ljes nemzeti vagyon m integy 25 % -á t a te rm őföld adja (ángyánés Menyhért2004).

Ezért a biogázüzem ek folyam atos üzem elte­

tése szem pontjából fontos a talaj tápanyag­

gazdálkodásának körültekintő tervezése, egy­

szersmind a talajszennyeződés megakadályo­

zása. A tervezés során felmerül a legfontosabb problém a: a ferm entálási maradék ínhom o- genitása. A talajvédelm i szem pontok m elle tt m indenképpen meg kell em líteni a víz m in ő ­ ségét is, am ely különösen a felszín a la tti víz­

készletek esetében fontos (ángyánés Meny­

hért2004). A MePAR (Mezőgazdasági Parcel­

la Azonosító Rendszer) szerinti blokkazono­

sítóval e llá to tt nitrátérzékeny területeken a biogázüzemi m elléktermékek nem szakszerű kihelyezéséből eredő terhelés m ia tt e p rob­

lém akör fo k o z o tt óvatosságra int. Itt m eg­

jegyzendő, hogy 2013. szeptem ber 1-jétől az

ország területének tö b b m in t 69 %-a n itrá t­

érzékeny besorolásba került.

A fentiek alapján körvonalazódik, hogy a ta la jt érin tő bárm inem ű beavatkozásnak ta ­ pasztalatokon nyugvó szakértelemre, tu d á s­

ra, továbbá a jogszabályokban fo g lalt szak­

mai elvekre és iránym utatásokra tám aszkod­

va kell tö rté n n ie . A kü lö n bö ző ta la jtíp u s o k eltérően reagálnak a folyadékterhelésekre, eltérő a növényi tápanyagellátásban b e tö l­

tö tt term őhelyi besorolásuk, va la m in t szűrő­

képességük is. A biogázüzem ekből kikerülő fe rm e n tálá si m aradék ta la jra /te rm ő fö ld re tö rté n ő kiju ttatá sá n a k alapja te h á t az é rin ­ te tt talajok, talajtípusok általános leírásán túl a ta la jo k pufferképességének, a m ellé kte r­

m ék-kihelyezés korlátaínak, és a m ellékter­

mék fizikai/kém iaí tulajdonságainak pontos ismerete.

A talajvédő gazdálkodás szerepe A term észeti környezettel harm onizáló fö ld h a szn á la t és a ta la j ö ko ló gia i fu n kcióit m e g ta rtó ga zd álko d á s s z e m p o n tjá b ó l az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) ismer­

tetett és rendszerezett jelenleg hatályos irány­

elvek, stratégiák, jogszabályok ismerete, ille ­ tőleg azok helyes és felelős „gyakorlati” alkal­

mazása b izto síth a tja a talaj megóvását.

A talajvédelem ről szóló tem atikus straté­

gia (COM(2006)231 végleges) a bevezetésében a ta la j ko m plex szerepét hangsúlyozva ki­

m ondja, hogy a ta la j lá t el bennünket élelem ­ mel, biomasszával és nyersanyagokkal. Az Al­

pesi Egyezmény a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését em eli ki, ennek okán a ta la jro m ­ lás megelőzése m e lle tt foglal állást. A COM (2006)232 irónyelvjavaslat értelm ében pedig a ta g álla m o k a talajvédelem ről szóló tem a­

tik u s straté g iá b a n vá zo lt intézkedéseket a tényleges helyi körülm ényekhez igazíthatják.

A talaj védelme, termékenységének fenn­

tartása nem csupán a földhasználó/gazdál- kodó, hanem a társadalom hosszútávú érde­

ke is. Ugyanis a talajdegradációs folyam atok számos esetben éppen a helytelen földhasz­

n á la t, a ta la jvé d e lm i sze m p o n to ka t figyel­

men kívül hagyó gazdálkodás m ia tt alakul­

nak ki. A talajterm ékenység csökkenése m el­

le tt a vizek, ivóvízbázisok elszennyeződése is bekövetkezhet.

1. táblázat A kölcsönös megfeleltetés rendszere (részlet) a Kölcsönös Megfeleltetés Gazdálkodói Kézikönyv alapján

földterülettel rendelkező gazdálkodó

gazdálkodás nitrátérzékeny

területen

szennyvíz-iszap hasznosítása

Natura 2000 területen folytatott állat­

tartás növény-

term.

HMKÁ + + + + +

JFGK1. + +

A közös a g rárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és m o n ito rin g já ró i szóló 1306/

2013/EU rendelet II. m elléklete é rtelm ében m inden tagállam lefekteti a Helyes Mezőgaz­

dasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonat­

kozó e lő írá sa it, v a la m in t a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket (JFGK).

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Álla­

potra (HMKÁ) vonatkozó előírások és a Jog­

szabályban F o g la lt G azdálkodási K övetel­

m ények (JFGK) közül a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelm ének (JFGK1) előírásai kapcsán az 1. táblázat sze­

rin t te vékenykedő g a zd á lko d ó ka t é rin ti a Kölcsönös Megfeleltetés rendszere. A HMKÁ előírások (rész)célja a mezőgazdasági fö ld te ­ rületek jó mezőgazdasági és ökológiai á lla ­ po tba n tartása, m íg a JFGK1 követelm ények célja a mezőgazdasági tevékenységből szár­

mazó nitrátvegyületek által o ko zo tt vízszeny- nyezés csökkentése, ille tv e m egelőzése a nitrátérzékeny területeken. E területen kü lö ­ nösen fontos a Helyes Mezőgazdasági Gya­

korlat (HMGY) előírásainak, szabályainak be­

tartása.

A tudom ányos alapokon nyugvó szakmai m egfontolások és ú tm u ta tá so k tö b bn yire a jogszabályokban is megjelennek. A vo n a tko ­ zó törvények közül az egyik legfontosabb a környezet védelm ét szabályozó 1995. évi UH.

törvény, am elynek alkalm azásában környe­

zeti elem a föld, a levegő, a víz, az élővilág, v a la m in t az em b e r á lta l lé tre h o zo tt é p íte tt (mesterséges) környezet, továbbá ezek ösz- szetevői. Ezek közül a föld védelm e kiterjed a föld felszínére és a felszín a la tti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra. A föld védelm e magában fo g lalja a ta la j te rm ő ké ­ pessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, v a la m in t élővilága vé d e lm é t is. E tö rvé n y rendelkezik továbbá arról is, hogy a föld fel­

színén vagy a földben olyan tevékenységek fo lyta th a tó k, illetve o tt csak olyan anyagok helyezhetők el, am elyek a föld mennyiségét, minőségét és folyam atait, a környezeti eleme­

ket nem szennyezik, nem károsítják. Itt meg­

jegyzendő, hogy a m ezőgazdálkodás v o n a t­

kozásában helyi és egyedi adottságok, vala­

m in t a g ya ko rla ti ta p asztalatok alapján tá ­ m og a th a tó egy a d o tt tevékenység végzése.

Ezáltal m eghatározó szerep ju t a szakértők­

nek.

A természet védelméről szóló 1996. évi UH.

törvény a Natura 2000 területeken fo ly ta to tt gazdálkodási tevékenység okán kapcsolódik a té m a kö rh öz. A tö rv é n y fo g alo m kö ré b e n m egjelenik a term észetkím élő gazdálkodási m ód: olyan, a fe n n ta rth a tó használat részét képező gazdálkodási m ód, am ely csak olyan m értékben befolyásolja a természeti értéke­

ket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy term észetközeli á lla po tu k fennm aradjon.

A te rm ő fö ld vé d e lm é tő l szóló 2007. évi CXXIX. törvény a talajvédelm i hatósági enge­

délyhez k ö tö tt tevékenységeket is nevesíti, m elyek között fellelhető a hígtrágya te rm ő ­ földön történő felhasználásának, a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap kom poszt mezőgazdasági felhasználásának, a nem me­

zőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék term őföldön történő felhasználásának, a me­

zőgazdasági term elés során keletkező nem veszélyes hulladék te rm ő fö ldö n tö rté n ő fel- használásának feltételrendszere a ferm entá­

lás! m aradékra is kiterjeszthetően.

Biogázüzemi fermentálási maradék ter­

mőföldre történő kihelyezése

A mezőgazdasági tevékenység a talaj fo ­ kozott igénybevételével jár, amelyet folyam a­

tos kontroll ala tt kell tartani ahhoz, hogy hosz- szú távon biztosítsa azemberiségjóllétét. Ilyen te kin te tb e n fo n tos rögzíteni a te rm ő fö ldre , illetve a talajba ju tta to tt szerves anyagok al­

kalmazhatóságának feltételeit, körülményeit.

A biogázüzem ferm entálási m aradéká­

nak elhelyezése je le nti az egyik leggyakoribb pro b lé m át m ind a gazdálkodó, m ind a szak­

é rtő számára. A korábban le írta k szerint a ferm entálási m aradék különböző karakterű kiindulási anyagok anaerob lebomlása révén keletkezik és a ferm entálás folyam án érintke­

zésbe kerül a technológia során alkalm azott idegen anyagokkal is. Ezért a te rm ő fö ld re tö rté n ő kihelyezés nagym értékben függhet a fermentálási maradék tulajdonságaitól: alap­

esetben a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék kategóriába sorolandó.

A term őföldre történő kihelyezés szakha­

tósági engedélyezési eljáráshoz k ö tö tt tevé­

kenység, ennek kapcsán szükséges a 90/2008.

(VII. 18.) FVM rendelet vonatkozó előírásainak a szakértői értelmezése. Az engedélyt - ta la j­

ta n i szakértő á lta l készített te rv birtokában - a talajvédelm i hatóság adja ki. Több, a köz­

e lm ú ltb a n készült talajvédelm i te rv átte kin ­ tése és tanulm ányozása alapján az alábbiak szerint összegezhetők azok a „p ro b lé m á k”, amelyek az engedélyezés során felmerül(het) nek.

- A ferm entálási m aradékot kiju ttatn i kívánó m egrendelő nem ism eri a kihelyezésre vo ­ natkozó előírásokat és az anyag m inősíté­

sére vonatkozó szabályokat.

- A ta la jvé d e lm i szakértő és az a kkre d itá lt la b o ra tó riu m nem a kihelyezendő anyag karakteréhez illeszkedő, Magyar Szabvány­

ban rögzített vizsgálatokat végezteti/végzi el. A jogszabályokban ugyanis nem szerepel

a biogázüzemi ferm entálási maradék, m int kihelyezendő anyag.

- A mérés nem a jogszabályban fo g la lt rész­

letszabályok szerinti param éterekhez ren­

d e lt szabványok alapján történik.

- Nem elegendő a ferm entálási m aradéknak csupán a tá p a n y a g ta rta lo m vizsgálata, ugyanis a biogázüzemi ferm entorokban a legtöbb esetben olyan anyagok (pl. nehéz­

fémek) is m egtalálhatók, amelyek in dokolt­

tá teszik a szennyvizekre/szennyvíziszapokra vonatkozó kötelező bővített vizsgálati kört.

Mindezek kiküszöbölése a megrendelő, a szakértő és az akkreditált laboratórium részé­

ről egyaránt kö rültekintést, pontosságot, fe­

gyelmezettséget és a jogszabályokban foglal­

tak m aradéktalan b etartását követeli meg.

A talajvédelem gyakorlati m egvalósításának fontos eszköze a szakmai alapokon és jogsza­

bályi nyugvó talajvédelm i terv, ami tu la jd o n ­ képpen egyfajta kapocs a gazdálkodó és a hatóság között.

A közölt folyam atábra (1. ábra) fe lvonul­

tatja mindazon lépéseket, am elyek a ferm en­

tálási maradék mezőgazdasági felhasználásá­

nak sikeres engedélyeztetési eljárásához szük­

ségesek. Az ábrában hivatkozott jelenleg ha­

tályosjogszabályok tartalmazzák a talajvédel­

met szem e lő tt ta rtó kihelyezés részletszabá­

lyait Magyarországon, továbbá sugallja a fo ­ lyam atábra, hogy csak és kizárólag a holisz­

tiku s szem léletet tü krö ző engedélyeztetési eljárás lehet a talajvédő gazdálkodás alapja.

Összefoglalás

A biogázüzem ek - m int szerves h u lladé­

ko ka t és m ellé kte rm é ke ke t h a szn osító és energiát e lő á llító létesítm ények - általános elterjedésével napjainkban m ár in d o ko lt rá­

irányítani a figyelm et a biogáz üzemekből ki­

kerülő m ellékterm ék (ferm entálási maradék) term őföldre történő kihelyezésének körülm é­

nyeire. Magyarországon e tevékenység vég­

zése jo g s za b á lyo kb a n rö g z íte tt fe lté te le k m ellett végezhető, szakhatósági engedélyhez kö tö tt tevékenység. A jogszabályok adta vé­

delemre szükség van a hatásokon és kölcsön­

hatásokon alapuló fe nntartható és alkalm az­

kodó m ezőgazdálkodás megteremtése okán is, hiszen a gazdálkodás legfontosabb te rm é ­ szeti erőforrása a ta la j, am ely term észetét te kin tve fe ltéte le se n m eg ú ju ló te rm észeti erőforrás (Várallyay 1994; Stefanovits& Mi- cheli2005). Ilyen m ódon a talajvédelem e l­

sősorban m inőségi védelm et je le n t. A talaj ökológiai funkcióinak és az ökoszisztémában

betöltött szerepének megtartásához pedig a fenntartható és alkalmazkodó mezőgazdál­

kodásjárul hozzá (HARRACH 1987).

Tanulm ányunk 1. részében a talajvédelm i terv előkészítésének főbb m ozzanatait ismer­

te ttü k (a ferm entálási m aradék szabványok­

ban és rendeletekben rögzített m ódon tö rté ­ nő részletes laborvizsgálata; a m ért param é­

terek alapján a ferm entálási m aradék m inő ­ sítése, m ajd az anyag karakterének megfele­

lő te rm őföldi vizsgálatok a vonatkozó jogsza­

bályok szerint). A 2. részben a helyszíni és laboratórium i vizsgálati jegyzőkönyvek birto ­ kában a ta la jta n i szakértő álta l készítendő és az engedélyeztetési e ljá rá sn a k az a la p já t képező talajvédelm i terv előkészítésének jo g ­ szabályi hátterét, annak szakértői és szakha­

tósági elemzését m uta tja be részletesen.

Sum m a ry

This p a p e r analyzes the possibilities a nd challenges o f natural resource m anagem ent by studying the agricultural use of fermenta­

tion residues from biogas plants. In order to be u se d in agriculture, fermentation residue should be classified according to its character a n d nutritional value, na m ely a s harm less waste from non-agricultural sources. This su b ­ stance m a y have the properties of slurry, a nd in certain cases it m ay be classified as a su b ­ stance with characteristics of waste water/

se w a ge sludge o r se w a ge slud g e compost.

Lan d application o f fermentation residues therefore requires expert analysis to ensure that the ecological functions of soil are not dam aged. This, however, requires that the regulations governing the framework for the conditions o f such application are carefully studied a n d interpreted. Soil protection plan is prepared b y expert b a sed on on-site inves­

tigation a n d laboratory reports. This is the basis of the licensing process.

Lektorálta: Dr. Gulyás Miklós, SZIE MKK Kör­

nyezettudom ányi Intézet, Talajtani és Agro­

kém iai Tanszék

Irodalomjegyzék

[1] Ángyán J., Menyhért Z. (szerk.), 2004. Al­

kalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház. Buda­

pest.

[2] Evangelisti, S., Lettieri, P., Borello, D., Clift, R., 2014. Life cycle assessment o f energy from w aste via a n a ero b ic dig e stio n : A UK case study. Waste Management. 34. 226-237.

[3] Freeman, Ch., Pyle, L., 1977. Methane ge­

neration by anaerobic ferm entation. I.T. Pub­

lica tion s Ltd. London.

[4] Harrach, T„ 1987. Bodebew ertung für die L a ndw irtshaft und den Naturschutz. Kultur- technik und Flurbereinigung 28, Werlag Paul Parey. Berlin und Hamburg. 184-190.

[5] Kissné Q. E., 1983. A biogáz. Mezőgazdasá­

gi Könyvkiadó. Budapest.

[6] Kononova, M. M., 1963. Soil organic matter (book reviews). Soil Science. 95(1). 90.

[7] Kölcsönös Megfeleltetés Gazdálkodói Ké­

zikönyv, 2015. Nemzeti Agrárgazdasági Kama­

ra (NAK). Budapest.

[8] Schnitzer, M„ Khan, S. U., 1978. Soil organic m atter. E-book, Elsevier Science. 318 p.

[9] Stefanovits P., 1975. Talajtan. Mezőgazda- sági Kiadó. Budapest.

[10] Stefanovits P., M icheli E. (szerk.), 2005.

A ta la jo k jelentősége a 21. században. MTA Társadalom kutató Központ. Budapest.

[11] Várallyay, Gy., 1994. Soil Data-Base for Long-term Field Experiments and Sustainable Land Use. Agrokém ia és Talajtan. 43. 2 6 9 - 290.

[12] R egulation (EU) No 1306/2013 on the fin a ncin g , m anagem ent and m o n ito rin g of the com m on agricultural policy

[13] COM(2006)231: Them atic Strategy fo r Soil Protection

[14] COM(2006)232: Fram ework fo r the Pro­

te ction o f Soil

[15] FAO Soils Bulletin 80, 2005. The im p o r­

tance o f soil organic m atter. Food and Agri­

cu ltu re Organization o f the United Nations.

Rome. 94 p

[16] Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023, „Stratégia 2014" konzor­

cium , Budapest 2013.

[17] 2007. évi CXXIX. törvény a te rm ő fö ld vé­

delm éről (illetve az e tö rvé n y m ódosításáról szóló 2015. évi XLV. törvény)

[18] 1995. évi Lili. törvény a környezet védel­

mének általános szabályairól

[19] 1996. évi Lili. törvény a term észet védel­

méről

[20] 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet a szenny­

vizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól [21] 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a ta la jvé ­ delm i terv készítésének részletes szabályairól 1. ábra A biogázüzemi melléktermék termőföldi kihelyezése előtt elvégzendő tevékenységek

szakértői névjegyzékben jegyzett, a tevékenység ellátására jogosult szakértő kiválasztása +

biogázüzemekbe kerülő anyagok megnevezése, fermentálási technológia pontos leírása

+

a bemenő anyagok és a fermentálási technológia alapján a fermentálási maradék minősítése - szakértői döntés

-

0

^-

£

a fermentálási maradék nem minősíthető nem veszélyes hulladéknak

T I

a fermentálási maradék term őföldre nem helyezhető ki

amennyiben a kiindulási anyagok nem tartalmaznak veszélyes anyagot, a fermentálási maradék a 90/2008. (VII. 18.)

FVM rendelet 2.11. pontja alapján nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes

hulladéknak minősíthető

4 T

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet alapján talajvédelmi terv készítése

a szakértő elvégzi a fermentálási maradék morfológiai vizsgálatát <£

- 0 -

akkreditált mintavétel a fermentálási maradékból - C l

a fermentálási maradék jellegének megállapítása érdekében indokolt az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatok elvégzése akkreditált laboratóriumban a vonatkozó Magyar Szabvány szerint, majd

az eredmények alapján szakértői döntés

43- 4T 41

ha a fermentálási maradék toxikus, káros anyagokat

nem tartalmaz, úgy a kihelyezés a hígtrágyára vonatkozó előírások alapján történik - 90/2008. (VII. 18.)

FVM rend. 2.7. pontja szerinti talajvédelmi terv

készítése

ha toxikus anyagok is vannak a fermentálási maradékban, a kihelyezés a

szennyvízre/szennyvíz- iszapra vonatkozó előírások alapján történik - 90/2008.

(VII. 18.) FVM rend. 2.8. pontja szerinti talajvédelmi

terv készítése

ha a fermentálási maradék komposzt karakterű, de tartalmaz toxikus, káros anyagokat, úgy a kihelyezés a szennyvíziszap-komposztra vonatkozó előírások alapján történik - 90/2008. (VII. 18.)

FVM rend. 3.1. pontja szerinti talajvédelmi terv

készítése