A jövő könyvtára megtekintése

Ebben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük a külföldi s z a k l a p o k műszaki könyvtárakat érdek­

lő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártudomá­

n y i ás dokumentációvol foglalkozó szakkönyvek ismertetőéét.

K Ö N Y V S Z E M L E

5 A

515"

LICKLIDEH.J.C.R.: L i b r a r i e s ' o f t h s f u t u r e . M a s s a c h u s e t t s I n a t l - t u t s o f Technology, 1965. X V I I , 219 p. /A Jövő könyvtára/

A C o u n c i l o f L i b r a r y R e s o u r c e s 1961-ben megbízást a d o t t a B o l t Beranek and Newman I n c . mUszakl tanácsadó irodának, hogy vizsgálják meg azokat a műszaki és szervezési problémákat, amelyeket a Jövő könyvtarai f e l v e t n e k . A munka két évig t a r t o t t : az a könyv, amelynek a l e g f o n t o s a b b mondanivalóját az alábbiakban Ismertetjük, a záróje­

lentés alapján készült. A "Jövő" kifejezésen a f e l a d a t célkitűzése s z e r i n t az évezred végét, tehát az időszámításunk kezdetétől számí­

t o t t 2000 évet k e l l érteni. E z a távoli időpont lehetővé t e s z i , hogy a szerző1 a J e l e n l e g i technológia és szervezési módszerek korlátalt f i g y e l m e n kívül h a g y j a , i l l e t v e már megoldottnak tételezze f e l , u¬

gyanakkor azonban a z t a nem kevísbé súlyos f e l a d a t o t rója a szerző­

r e , hogy előrelássa és legalább kontúrjaiban megfogalmazza a z o k a t a problémákat, amelyek az évezred végén felmerülnek.

A könyv két részre o s z l i k : a második - tegyük mindjárt hozzá - kevésbé sikerült rész lényegében a z o k a t a J e l e n l e g i számológép - programmozáai kísérleteket i r j a l e , amelyek réván a könyvtári J e l l e ­ gű információ-feldolgozás ás visszakeresés egyes problémáit próbál­

ják megoldani. E z e k a szakemberek előtt általában i s m e r e t e s e k . A könyv elmében f e l v e t t tulajdonképpeni problémát a könyv első réBze tárgyalja.

A szerző abból i n d u l k i , hogy a könyvtárakkal k a p c s o l a t o s J e ­ l e n l e g i kategóriák lényegében véve három fő c s o p o r t r a oszthatók:

nyomtatott vagy Írott lapok /alkatrészek/, könyvek, /rész-rendsze­

r e k / és könyvtárak / r e n d s z e r e k / . Ha a nyomtatott l a p o k a t könyvekbe vagy folyóiratokba kötjük, az egyes lapok kedvező tulajdonságai rom-

TMT lí.évf. 2.szám 1966.március

i n n a k : a könyv súlya ás t e r j e d e l m e nagy, és s o k k a l több információt t a r t a l m a z , mint amennyit az olvasó e g y s z e r r e át tud t e k i n t e n i . Mind­

ez még nagyobb mértékben áll a könyvtárakra. Ha a f e l h a l m o z o t t tudás­

mennyiség Ismételt átvizsgálására /keresési müveletekre/ van azükaég, a mai rendszerű, könyvtár t u l nehézkes.

A Jövő könyvtárainak az un. p r o k o g n i t l v r e n d s z e r n e k f e l a d a t a nemcsak a tárolás, hanem az i s , hogy a mindenkori tudásmennyiség f e j ­ lődését és alkalmazását elősegítse. Felvázolásánál a J e l e n l e g i k a t e ­ góriák egy részét e l k e l l v e t n i ; a z alapvető f o g a l m a k a t / m i n t példá­

u l az Írásjelek, s z a v a k , mondatok, bekezdések és kötetek kategóriá­

ját, a táblázatos g r a f i k u s vagy egyéb módon vizuális információkat, o l y a n f o g a l m a k a t , mint cim, szerző, k i v o n a t , lábjegyzet, i r o d a l o m - Jegyzék, s t b . / - továbbá o l y a n fogalmakat, mint e r e d e t i publikáció, áttekintő publikáció, megjegyzés, levél, folyóirat és könyv, és vé­

gül o l y a n fogalmakat mint katalógus, index,dészkriptor s t b . / célsze­

rű ug;~an m e g t a r t a n i , de másképpen k e l l rendszerré s z e r v e z n i . A tudásmennyiség tárolása. A p r o k o g n i t l v r e n d s z e r n e k a minden­

k o r i t e l j e s tudásmennyiséget k e l l tárolni t u d n i . Ehhez különböző becslések s z e r i n t j e l t n l e g nagyságrendileg 10 U szimbólum, i l l e t v e 1015 h i t tárolására v a n szükség. E z a mennyiség azonban minden 15-20 évben megduplázódik, ami a J e l e n l e g i növekedési ütem m e l l e t t másod­

percenként 2 x 10° b i t növekedési sebességet j e l e n t . Munkahipotézis­

ként tehát feltehető, hogy 1 9 3 0 - r a kb. 2 x 1 0 " , 2000-re p e d i g 5 x 10*5 b i t nagyságrendű tárolókapacitásra l e s z szükség. Ha az egy­

szerűség kedvéárt c s a k a műszaki és természettudományokat vssszük f i g y e l e m b e , kb. 1 0 U b i t tárolására l e s z Bzükség. Ha ebből a népsze­

rűsítő vagy átmeneti Jelentőségű publikációkat még l e v o n j u k , a meg­

maradó "szilárd" tudásmennyiség tárolásához IC-í b i t szükséges. Ha végül az egész tudásmennyiséget k e r e k e n 100 területre, e z e k mind­

egyikét p e d i g 10 további "részterületre" o s z t j u k , egy terület tudás­

mennyiségének a tárolására 1 01 1 b i t , e g y részterület tárolására p e d i g 1 0 l 0 b i t r e , v a g y i s egymillió Írásjel tárolására van szűkség.

E z t a mennyiséget akkor t u d j u k l e g j o b b a n érzékelni, h a a J e l e n ­ l e g i technológiával hasonlítjuk össze. Ha feltételezzük, hogy egy nyomtatott l a p o n soronként 100 betű ás minden l a p o n 50 s o r van, l a ­ ponként 5000 betűt kapunk. Kötetenként 200 l a p o t feltételezve, egy könyv k e r e k e n 10° betűt t a r t a l m a z . így v a l a m s l y részterület s z o l i d I r o d a l m a kb. 1000 könyv tartalmának, a t e l j e s i r o d a l m a p e d i g 10 000 könyv tartalmának f e l e l meg.

Ha a Jő hatásfokú s z e r v e z e t e t tételezzük f e l , az egész tudás­

mennyiséget vagy annak egy szükséges részét műszakilag könnyen k e ­ zelhető, a u t o m a t i k u s a n hozzáférhető módon k e l l tárolni. A számoló­

gépek tárolóiban az információhoz való hozzájutásnak egy meghatáro­

z o t t , típustól függő várakozási I d e j e v a n . A külső memóriáknál előbb a megfelelő információs b l o k k o t keressük meg, majd második menetben a b l o k k o n belül a felhasználni kívánt információra k e l l várni. A j e ­ l e n l e g i cimtól független várakozási Idejű belső tárolók / f e r r i t tá­

rolók/ kapacitása v i s z o n t g y o r s a n nő: a legnagyobb ferritmemóriák J e l e n l e g kb. 150 000 sző /kb. 1 07 b i t / kapacitással r a n d e l k e z n e k . Hagyon valószínű, hogy az I l y e n t i p u s u ferritmemóriák kapacitása két- három évenként kb. megduplázódik. Ha ez a becslés h e l y e s , kb. 1966- r a műszakilag valószínűleg lehetséges l e s z egy-egy terület t e l j e s tudásmennyiségét i l y e n ferrittárolókban e l h e l y e z n i .

Figyeld'szolgálat

E m e l l e t t azonban további típusokra i s ezükség . l e s z . A J e l e n l e g i un. külső tárolők, a lemez- 111. a f o t o g r a f i k u s tárolók típusába t a r ­ t o z n a k . Hár J e l e n l e g i s működnek o l y a n lemeztárolók, amelyek több mint 10= b i t információt tudnak tárolni, az IBM p e d i g egy o l y a n f o ­

t o g r a f i k u s tárolón d o l g o z i k , amelynek kapacitása 1 0^{1 2} b i t nagyság­

rendű. Valószínű, hogy néhány éven belül lehetséges l e s z a J e l e n l e g i t e l j e s s z o l i d tudásmennyiséget /sorosüzemü/ külső memóriákban tárol­

n i . E k k o r a ferrittárolókra c s a k az a k t i v feldolgozáa során l e s z szükség.

I l y e n rendkívül nagymennyiségű információ feldolgozásánál a s e - beeségnek döntő fontossága van. A számológép működése lényegében vé­

ve e l e m i utasítások végrehajtásában áll; a J e l e n l e g i l e g g y o r s a b b gé­

pek mp-ként kb. egymillió utasítást tudnak végrehajtani. E z az évez­

r e d végéig valószínűleg egy tízes vagy százas f a k t o r r a l növelhető.

Ezentúl azonban már J e l e n l e g i s f o l y n a k kutatások két vagy több szá­

mológép egyldejü működtetésére. Mindez együttesen alátámasztja a z t a feltevést, hogy a jövő könyvtárának a tervezésénél a j e l e n l e g i t e c h ­ nológia nem szükségképpen j e l e n t korlátot.

A tudásmennyiség szervezése. A technológiai korlátok m i a t t e d ­ d i g nem v o l t mód a r r a , hogy az u j i s m e r e t e k megszerzésének a f o l y a ­ mata a korábban m e g s z e r z e t t tudásmennyiség t e l j e s volumenével egy­

idejűleg lépjen kölcsönhatásba. A Jövőben a z o n t a n a tudás megszer­

zésének és a már meglévő ismeretmennyiség kezelésénsk a f o l y a m a t a i között az eddiginél közvetlenebb kölcsönhatás jöhet létre.

Az információ tudássá történő szervezésénél a n y e r s a n y a g a l f a ­ numerikus adatokból, g e o m e t r i a i ábrákból, s t b . áll. A feldolgozás e ¬ redménye nem egyszerű reprodukció, vagy fordítás, hanem o l y a n j a v a s ­ l a t o k vagy kérdésekre a d o t t válaszok, amelyet egy Jó szakember adna, h a nagyobb és pontosabb memóriája v o l n a és az információkat g y o r s a b ­ ban tudná f e l d o l g o z n i . Ezért a tudás szervezésénél c s a k ugy mint meg­

szerzésénél célszerű a f o l y a m a t o t a t e l j e s tudásmennyiséggel vagy legalábbis annak o l y a n nagyobb részeivel epldejüleg k a p c s o l a t b a hoz¬

n i , amely még az ember felfogó képességének a határai közé e s i k . A tudásmennyispg megszerzését, megszervezését és alkalmazását egyaránt korlátozza, hogy az információ áramlás általában emberek közbenjöttó- v e l történik. Ha egy ember n a p i n y o l c órát o l v a s o l y a n sebességgel, amely regényekhez még megfelelő, éppen c s a k hogy lépést tud t a r t a n i a z z a l a növekménnyel, a m e l l y e l a tudománynak v a l a m e l y szilárd rész­

területe ugyanennyi idő a l a t t növekszik. Egyáltalán nem b i z t o s , h o g y a t e l j e s tudásmennyiség bármely k i s részét i s c s a k i s ugy l e h e t f e l ­ d o l g o z n i , hogy emberi agyvelőkön h a j t j u k keresztül. Az emberek és a mexlévő tudásmennyiség közötti kölcsönhatást könnyebben l e h e t megva­

lósítani azáltal, hogy c s a k ellenőrizzük és figyeljük az információ­

feldolgozást, mintha a feldolgozást közvetlenül magunk végezzük. E n ¬ nek legáltalánosabb módja, hogy a szövegekre, ábrákra vagy tábláza¬

t o k r a meghatározott eljárások h i e r a r c h i k u s rendszerét a l k a l m a z z u k , megfigyeljük az eredményeket és közbelépünk, ha változtatásra van szűkség.

E z a különböző absztrakciós s z i n t e k e n történhet. Az eljárásra /procedúrára/ orientált s z i n t e n egy általánosított programnyelv s e ­ gítségével o l y a n speciális programnyelvekhez l e h e t e l j u t n i , smelyek a tudásmennyiség v a l a m i l y e n partikuláris területére vagy ennek egy részére irányulnak, és amelyeket könnyen l e h e t megtanulni és a l k a l -

THT 1 3 . e r f . 2.szám 1966.március

mázni. / S z a k m a i l a g orientál*, programnyelvek./ E z e k e t a s z a k m a i l a g o¬

rientált p r o g r a m n y e l v e k e t természetesen az egyea területek szakembe­

r e i n e k k e l l e n e k i f e j l e s z t e n i .

Társadalmunkban az információ és a tudáa gazdasági értéke nö­

vekvőben v a n : feltehető, hogy a 2000. évben az információ és a tudáa legalább o l y a n f o n t o s l e s z , mint ma a könnyű helyváltoztatás. Yalő- szinü az i s , hogy a 2000. évben átlagosan u g y a n a n n y i t fognak költeni egy személyi célokra szolgáló gépkezelőpult költségeire, mint ameny- n y i t ma egy autóra költünk. /Intellektuális személygépkocsi!/

A p r o k o g n i t l v r e n d s z e r e k bevezetése c s a k f o k o z a t o s l e h e t : elő­

ször c s a k a le'gfontosabb, elsősorban kormányzati és gazdasági a l k a l - . mazáai területeken kerülhet s o r a bevezetésére. A széleskörű b e v e z e ­ tésre c s a k a k k o r kerülhet s o r , ha gazdaságilag i s kifizetődik.

A követelmények. A felhasználók szükségletei szempontjából néz­

ve a r e n d s z e r l e g y e n hozzáférhető akkor és amikor szükséges. Egyaránt t u d j o n f e l d o l g o z n i okmányokat és tényeket. Tudjon k e z e l n i különböző bemenő kategóriákat. Tegye hozzáférhetővé a t e l j e s tudásmennyiséget szélességben és málységben egyaránt. Segítse elő önmagának a tovább­

fejlesztését. Legysn ar.kalmas mind procedúrára, mind p e d i g ezakmal területekre orientált p r o g r a m n y e l v e k r e . Tudjon "társalogni" vagy ép­

pen "tárgyalni" a felhasználóval. Biztosítsa mindazt a flexibilitást, olvashatóságot és áttekinthetőséget, mint a n y o m t a t o t t l a p . B i z t o a i t - Bon f l e x i b i l i s és széles csatlakozási fslületeket más r e n d s z e r e k k e l a t b .

Ehhez járul még néhány o l y a n követelmény, amit j e l e n l e g inkább a könyvtárosok, mint a könyvtárt használók tudnak értékelni. I l y e n e k : a r e n d s z e r tegye hatékonnyá a katalogizáló és indexelő tevékenységet.

O l d j a meg - elsősorban eliminálás utján - az e r e d e t i okmányok v i s s z a ­ keresését. T a r t s o n lépést a felhasználók érdeklődési körével. Végül két követelmény, sml ugyancsak a könyvtárosok részére rendkívül f o n ­ t o s : formális eljárásokat / p l . számolőgőp-programokat/ t u d j o n ugy k e ­ z e l n i , m i n t konvencionális okmányokat es tényeket, és ha k e l l , t u d j o n h e u r i s z t i k u s módon, ökölszabályok alapján i s d o l g o z n i , a m e l y e k e t a n a ­ lóg szituációkban asszociatív módon l e h e t a l k a l m a z n i .

A meglévő tudásmennyiséggel való kölcsönhatás közvetítésére a l ­ kalmáé r e n d s z e r vázlatos t e r v e . A j a v a s o l t p r o k o g n i t l v r e n d s z e r t e r ¬ mészetesen h i e r a r c h i k u s szerkezetű k e l l , hogy l e g y e n : 1. van egy f e l ­ ső /centrális/ s z l n t j s , 2. több másodrendű /regionális/ részrendsze­

r e , 3. nagyon sok harmadrendű /lokális/ részrendszere, végül 4. igen sok negyedrendszerü részrendszere /felhasználói állomésok/,/L. ábra!/

Az u j r e n d s z e r a hagyományos h i e r a r c h i k u s rendezertől több szempontból i s különbözik. Az e g y i k a r e d u n d a n c i a , amelyre a megbíz­

hatósághoz v a n szükség. /BEDÜAS János v o l t az első, a k i megmutatta, hogy egy r e n d s z e r megbízhatóságát nemcsak t e c h n i k a i eszközökkel, h a ­ nem szervezéssel - lényegében redundanciával i e növelni l e h e t ! / Má- e o d s z o r : bármely harmadik szintű részrendszer összeköttetésbe léphet bármelyik /vagy egyidejűleg több/ magasabb szintű részrendszerrel.

E z a r e n d s z e r t Inkább hálószerűvé, mint hierarchikussá t e s z i .

A harmadik és n e g y e d i k /legalsóbb/ s z i n t e k e t J e l e n l e g l e g j o b b a n a z Időosztásos üzemű számológép közelíti meg, amely több kezelőasz­

t a l t egyidejűleg tud kiezolgálnl. A második s z i n t h e z tartozó rész­

rendszerek, strukturálisan inkább hasonlítanak a J e l e n l e g i számoló¬

géprendszerekhez, mint dokumentációs központokhoz; a f e l a d a t u k v i ­ s z o n t Inkább hasonlít a könyvtarakéhoz. T i p i k u s a n máaodik szintű

Figyelőszolgálat

részrendszer lényegében véve e g * o l y a n digitális számológép,amelynek több centrális része, tárolója és többszörös kimenő-bemenő r e n d s z e r e zésel / k e z e i f i p u l t j a i / vannak. E z utóbbiak egy rendkívül nagy memó­

r i a r e n d s z e r r e l , több digitális kommunikációs végállomással és o l y a n alállomásokkal r e n d e l k e z n e k , amelyek m e l l e t t azok a specialisták Ül­

nek, a k i k az egész r e n d s z e r t k e z e l i k és s z e r v e z i k . Az egyes második s z i n t i ! részrendszerek egy vagy l e g f e l j e b b néhány tudásterületre /részterületre/ vannak epeclalizálva. Két vagy három i l y e n részrend­

s z e r részben párhuzamosan, részben pedig egymást kiegészítve tud mű­

ködni.

A legfelsőbb szintű r e n d s z e r e k n e k általános struktúrája hason­

lít a másodrendű részrendszerek struktúrájához, de ezektől eltérőleg a következő f e l a d a t o k r a van specializálva: a meglévő tudásmennyiség és a másodrendű részrendszerektől k a p o t t tudásnövekmények lényeges részeinek a folytatólagos tárolása: a meghívásos Információ továbbí­

tása az alacsonyabb szintű részrendszerek felé és végül a t e l j e s t u ­ dásmennyiség szervezésének a javítása. A legfelső s z i n t n e k a memória kapacitása ennek következtében egészen rendkívüli módon nagy. T e r v e ­ zésénél a szükséges kapacitás érdekében a sebesség tekintetében való szinüleg kompromisszumra van szükség. Amíg a t e l j e s tudásmennyiséget megfelelő módon s z e r v e z v e tárolni t u d j u k , addig a p r o k o g n i t l v r e n d ­ e z e r lényegében véve az alsó három s z i n t r e l e s z korlátozva.

Az átmeneti időben a legfelső s z i n t h e l y e t t valószínűleg a r r a l e s z szükség, hogy néhány o l y a n speciális második szintű részrend­

s z e r t hozzunk létre, amelyek elsősorban a területek közötti kölcsön­

hatással f o g l a l k o z n a k . A lényeges a z , hogy az egyéni felhasználó a telefonhálózat szolgáltatásaihoz hasonlóan bármikor összeköttetésbe t u d j o n lépni bármelyik felsőbb szintű központtal.

A bevezetéshez szükséges első lépések. A bevezetéshez szükséges tudományok között s z e r e p e l n e k a könyvtártudományok, /ideértve a doku­

mentációval k a p c s o l a t o s információtárolási és visszakeresési módsze­

r e k e t l a / , a rendszertervezés különböző a s p e k t u s a i v a l foglalkozó t u ­ dományok s t b .

Az első alapvető lépés: meghatározni annak a hálózatnak az a l a p ­ vető tulajdonságait, amely az egyes tudásterületeket egymáshoz kap­

c s o l j a . Heg k e l l t e r v e z n i a z t a hálózatot, amely a tudásmennyiség e ¬ g y e s e l e m e i t a többi lényeges e l e m e k k e l összeköti. Az egyes k a p c s o ­ l a t o k a t egy-egy kódszámmal l e h e t j e l l e m e z n i , amely a k a p c s o l a t t e r ­ mészetét i s kifejezésre j u t t a t j a . Ha a k a p c s o l a t több argumentum kö­

zött áll fenn, többszörös /többirányú/ k a p c s o l a t r a v a n szűkség. As egyes k a p c s o l a t o k h o s s z a k r i t i k u s : rendkívül mélyreható kutatásra van még szükség, amelyek során az Információelmélet v a l a m e l y bőví­

t e t t változatának előreláthatóan döntő jelentősége l e s z .

A következő lépés a szükséges memóriakapacitás /beleértve a me- móriaorganlzáciőt i s / műszaki realizálása. Fontos s z e r e p e l e s z az asszociatív / t a r t a l o m s z e r i n t címezhető/ memóriáknak i s , amelyeknek első példái kezdenek kifejlődni. Valószínű, hogy a d e s z k r i p t o r o k és szótárak segítségével történő információ visszakeresés dominálni fog a p r o k o g n i t l v r e n d s z e r e k b e n l s .

A memória a t e l j e s gépnek c s a k egy része: az egyes fejlődési f o k o k k a l párhuzamosan természetesen fejlődni k e l l a feldolgozó rész­

nek i s . P l . : már néhány éve használják az un. listafeldolgozéat.Kez­

denek már o l y a n számológépek l e m e g j e l e n n i , amelyek listák f e l d o l g o ­ zását e g y e t l e n utasításra hajtják végre a h e l y e t t , hogy a l i s t a f e l d o l

TMT l í . é v f . 2 .s z á m 1 9 6 6 .m á r c i u s

gozást programozni k e l l e n e . Szükség l s s z o l y a n különleges utasításo­

kat i s beépíteni, amelyek reláció-bálákat közvetlenül tudnak f e l d o l ­ g o z n i . Ezeknek a tudásmennyiség reprezentálásánál és tervezésénél l e s z f o n t o s szerepük. Ugyancsak intenzív kutatásra l e s z szükség a z o k ­ nak a vizuális indikálő-vezérlő sszközöknek a területén i s , amelyek az ember és a számológép közvetlen kölcsönhatásánál f o n t o s a k . Hosszú u t a t k e l l megtenni még a programnyelvek fejlesztésének a területén i s . Ma már jó néhány o l y a n procsdurára orientált / a l g o r i t m i k u s / prog­

r a m n y e l v v e l rendelkezünk, amelyek tudományos problémák, gépi a d a t f e l ­ dolgozási s t b . információk feldolgozására szolgáló programok automa­

t i k u s elkészítését t e s z i k lehetővé / p l . A l g o l , F o r t r a n , C o b o l , F a c t s t b . / Végeredményben legalább egy /de célszerűen c s a k e g y ! / általá­

nos, procedúrára orientált programnyelv kidolgozására l e 3 z szükség, amelyet a specialisták használnak. Ehhez k e l l c s a t l a k o z n i nagyobb számú, az egyes felhasználási tsrülstekre orientált programnyelvnek;

ezek mindegyikének egy procedúrára és egy területre orientált részé­

nek i s k e l l l e n n i e .

Alapvető kérdée I t t l a /mint sok helyütt másutt/ a 3 z e m a n t l k s problémája. A s z e m a n t i k a racionalizálására két u t látszik k e c s e g t e ­ tőnek; a z e g y i k lényegében véve a s z e m a n t i k u s k a p c s o l a t o k formalizá­

lása. A második módszer abban áll, hogy a különböző tárgyak, emberek, h e l y z e t e k s t b . haaználati szabályaihoz gigászi mértékű tárolókat é- pitünk, és a szükséges információt v a l a m i l y e n h e u r i s z t i k u s módszer­

r e l keressük msg. Mindkét irány közelebbi vizsgálatra s z o r u l , d e v a ­ lószínű, hogy a z első f o g gazdaságoaabb r e n d s z e r e k h e z v e z e t n i .

Az információ tárolásának, szervezésének és visszakeresésének módszertani kérdéseivel k a p c s o l a t o s a n s l v i l e g három lehetőség v a n . Az e g y i k lényegében véve a " g o n d o l a t " fogalmat használja f e l . E z a ¬

zonban rendkívül p o n t a t l a n fogalom, tehát nem jól használható. Egy másik alapvető eszköz a m a t e m a t i k a i l o g i k a . A predikátumkalkulus /különösen pedig a magaaabbrendü predikátumkalkulusok/ megadják a f o r m a l i z m u s t ahhoz, hogy komplex tulajdonságú predikátumokat ée e z e ­ k e t tartalmazó mondatokat formalizáljunk. A harmadik lehetőség a nyelvészet, amely ugyancsak néhány s z i n t e t i k u s alapfogalommal, de 1- gen sok n y e l v t a n i szabállyal f o g l a l k o z i k .

Az e d d i g l e g j o b b a n f e l d o l g o z o t t terület lényegében véve a l e g ­ egyszerűbb halmazelméleti fogalmakat t a r t a l m a z z a . Ha t z-nek és y_- nak v a l a m i l y e n függvénye, Írhatjuk, hogy

z - f 7x

j/

E z a z t j e l e n t i , hogy a z x, y és a z között v a l a m i l y e n S reláció áll f e n n , amit E / x , y , z / - e l Jelölhetünk. Ha a relációnak c s a k egy a r g u ­ mentuma v a n , e z egyszerűen v a l a m i l y e n attribútumot J e l e n t . Valószí­

nűnek látszik, hogy e g y e t l e n reláció, p l . az B i o / a b c t / t l z j e l ­ zőt tartalmazó kifejezés e k v i v a l e n s l e h e t egy hosszú mondatban k i f e ­ j e z e t t relációval. A relációelmélat formalizálásával és számológépre történő kódolásával k a p c s o l a t o s kutatások 1957-ben i n d u l t a k meg /chomsky/ és nagy fejlődée előtt állnak. Egy további lehetséges mód­

s z e r a predikátumkalkulus alkalmazása. E z t egyelőre két nehézség gá­

t o l j a : egyrészt n i n c s még o l y a n a u t o m a t i k u s módszer, amely a termé­

s z e t e s n y e l v e n i r t mondatokat a u t o m a t i k u s a n átteszi a predikatum'íal- k u l u s r a , másrészt pedig a predikátumkalkulusban egy rövid mondat e - e e t l e g i g e n hosszú f o r m u l a segítségével reprezentálható. Valószínű, hogy a magaaabbrendü predikátumkalkulus e z e k e t a z utóbbi nehézségeket

Figyelőszolgálat

l e t u d j a küzdeni. Végeredményben azonban a legkönnyebb és l e g g a z d a ­ ságosabb módszer valamiféle b a a i c e n g l i s h - n e k a z alkalmazása l e s z . Végeredményben tehát a Jövő könyvtárai c s a k nagyon kevéssé f o g ­ nak h a s o n l i t a n i a j e l e n l e g i könyvtárakhoz: a j e l e n l e g i könyv helvét lényegében véve egy nagyon b o n y o l u l t , kontinentális méretű számolő- géprendszer f o g l a l j a e l , amely azonban - és e z z e l egyet l e h e t érte­

n i - nem e l v i l e g , hanem c s a k műszaki réazletekben fog különbözni a J e l e n l e g i s m s r t számológépektől. Az i g a z i probléma nem műszaki, ha­

nem fogalmi éa szervezési természetű: a szerzőnek i g a z a v a n aboan, hogy a j e l e n l e g i kompiéi kategóriák egy részét e l k e l l v e t n i , éa a z a l a p f o g a l m a k a t u j módon k e l l komplex fogalmakká r e n d e z n i . Hogy e z t érzékeltetni t u d j a , a azerző nem e g y s z e r kénytelen a tudományos-fan­

t a s z t i k u s regények módszereihez nyúlni: az a mód p l . ahogy a kutató és a z elképzelt dokumentációs számolőgéprendszer közötti "párbeszé­

d e t " l e i r j a , a l e g j o b b tudományos-fantasztikus regénynek i s becsüle­

tére válhat. Rendkívül gondolatébresztő p l . a " s z o l i d tudásmennyiség fogalma, vagy a z , hogy a kutató munkája során a t e l j e s tudásmennyi­

séggel kölcsönhatásba lép", s t b .

De ha az ember - megezabadulva a párbeszédes forma szuggesztív!

tásátől - utólag utána gondol, rájön, hogy a z e r Ő B e n szuggesztív u j fogalmak megannyi u j problémát t a k a r n a k . Az e g y i k i l y e n a " s z o l i d t u ­ dásmennyiség" fogalma. Ha ma v a l a k i /mondjuk: a z egyetemen/ v i l l a m o s ­ ságtant t a n u l , nem k e l l v i s s z a m e n n i GALVANI és VOLTA kísérleteire, sőt még MAXVELL e r e d e t i munkájára sem: a tankönyvek már c s a k a z t t a r ­ talmazzák, ami ma i s I g a z éa lényeges. A többi már c s a k tudománytör­

ténetet j e l e n t . A mindenkori tudáamennyiéég lényeges és lényegtelen részínak szétválasztása, a lényeges u j fogalmak tárolása,a lényegte­

lenné vált részek r e n d s z e r e s kiejtése a Jövő könyvtárának /és termé­

s z e t e s e n : a könyvtárakat használó tudósoknak/ o l y a n k u l c s problémá­

j a , amely nélkül a z információ-robbanás problémáját nem l e h e t megol­

d a n i .

Mindent összevéve a könyv /és a szerző/ nagy érdeme, hogy majd­

nem i r o d a l m i formában o l y a n g o n d o l a t o k a t v e t f e l , amelyek a Jövő /nem i s o l y a n nagyon távoli Jövő/ könyvtárának a létrejöttéhez ha nem i s elegendők, de mindenképpen szükségesek.