Vegyi anyagok EU szabályozása és a
REACH
Simon Gergely 2008.
Az EURO-
BAROMETER 2003 felmérése szerint az
Európai lakosság 93 %-a szerint
a vegyi
anyagoknak van hatása az
egészségünkre.
A vegyi anyagok csoportjai A vegyi anyagok csoportjai
• Élelmiszerek
• Peszticidek
• Kőolaj
származékok
• Takarmányok
• Ipari vegyi anyagok
• Fogyasztói vegyi anyagok
• Terméshozam növelők
• Egyéb vegyi
anyagok
• A vegyi anyagok mindenhol ott vannak
körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét.
• A laboratóriumokban milliószámra állítanak elő vegyi anyagokat, amelyek túlnyomó része ott is marad.
• A forgalomba került anyagok kényelmesebbé
teszik mindennapjainkat, de közben ezért súlyos árat fizetünk: egészségünk és környezetünk
állapotának folyamatos romlását.
A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata.
– A termelés 80 százaléka 16 országban zajlik
– 10 millió személyt foglalkoztat, globális áruforgalma pedig kb. 1 500 milliárd euró volt 1998-ban.
– Európában a vállalatok 2 százaléka állítja elő a teljes termelés 72 százalékát.
• Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai.
• A vegyipar évente több tízezer féle, mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, ez az érték 1930-ban
még évi 1 millió tonna volt.
– 2020-ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat.
A probléma
• Az Európai Unióban és hazánkban több mint
100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.
• Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik.
• Az anyagok a 95%-áról sosem vizsgálták ki, hogy toxikusak-e ez emberre és a környezetre
• egyre többet hallunk arról, hogy korábban
ártalmatlannak tartott anyagról derül ki allergizáló, vagy éppen rákkeltő hatása
Vegyi anyag felhasználás
• A kémiai ártalmak ma már közel azonos súlyúak a baktériumokhoz kötődő egészségi károsodások
jelentőségével.
• Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal 1998-ban megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 43%-áról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen
A TÉNYEK
• Az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a
szaporodásban vagy az utódokban.
• 85%-áról nincs semmiféle adat, hogy
felhalmozódhatnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban.
• 70%-ról nem ismert, hogy milyen részekre bomlik le a környezetben.
Vegyi anyagok a mindennapjainkban
• A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a
játékokban, az elektromos cikkekben, a ruhákban, a szőnyegekben,
a bútorokban és a mosóporban is.
– Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k (polibrómozott-difenil-éterek)
• televízió, számítógép, ruhanemű, bútor, párna tartalmazhatja
• (Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk, embernél hozzájárulhat rák kialakulásához)
• Norvégia a penta-BDE-t POP-nak minmősítettné
– POP: Persistent Organic Pollutant: Nehezen Lebomló Szerves Szennyezőanyagok, melyek a Stockholmi
Konvenció keretében lettek korlátozva (pl.: DDT)
Néhány káros, korlátozásra került /
kerülő vegyi anyag a mindennapokból
• Perffluoro-oktán szulfonát , PFOS
– Lakberendezési tárgyakban, samponokban, szőnyegtisztítókban
– Svédország POP-nak javasolja, mivel perzisztens, toxikus és biokkumulatív ezen túl az atmoszférában messze
eljuthat a kibocsátási helytől
• Ftalátok
– (pl. DEHP: di-2-etilhexil ftalát)
– Lágyítószerek, Pl.: gyermekruhák, kábelek, PVC- termékek tartalmaznak ilyen anyagokat
– A férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek,
Poliklórozott bifenilek (PCB)
• Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, hogy erősen toxikusak és
beépülnek az élő szervezetbe.
– Az 1920-as években kezdték el először használni a PCB-ket.
műanyag-, gumi- és festékgyártásban, és tűzálló anyagként. 1970- ben kimutatták, hogy szennyezik a környezetet és az élővilágot, rákot okoznak, gyengítik az immunrendszert, a nemzőképességet.
Azóta fokozatosan betiltották a PCB-ket.
– A régi elektromos transzformátorokban és építőanyagokban még jelen vannak
– Szerbiai NATO bombázás jelentős PCB szennyezést eredményezett
– A poliklórozott bifenilek ellenálló, a szervezetben felhalmozódó vegyszerek, a zsírokban raktározódnak el. Ahogy nő a
koncentrációjuk aránya, úgy terjednek tovább a táplálékláncban.WWF
A VEGYI ANYAGOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE
• A természetben természetesen mindig is voltak és mindig is lesznek vegyi anyagok.
– Némelyikük veszélyes, de ezek többnyire a földben találhatók, ahol is az emberek számára vagy nehezen elérhetőek, vagy korlátozott hatásuk van a közvetlen környezetre.
• Az iparosodással a kitermelés és a szétszóródás megnőtt. Az emberiség korábban sohasem létezett szintetikus anyagokat kezdett el gyártani.
• Az ipari közvetlenül is kibocsát szennyező-anyagokat, amelyek a környezetbe kerülnek.
• A szállítás, a termékek, végül a hulladékok szintén gondokat okoznak.
Ipari balesetek
Mérgező vegyi anyagok ipari balesetek következtében is
kijuthatnak a környezetbe, és súlyosan károsíthatják az emberi egészséget. A legtöbb kémiai anyaggal kapcsolatos baleset
figyelmetlenség következménye, de a kommunikáció hiányából eredő hibák is szerepet játszhatnak.
Seveso: 1976, Milánótól 13 km-re rovarirtó szereket előállító vegyi üzemben a meghibásodott rendszer mérget bocsátott a levegőbe. A tulajdonos 7 nappal később értesítette a hatóságokat. Több mint 500 ember betegedett meg, és a szennyezett területen minden háziállat elpusztult vagy el kellett pusztítani.
Bophal: Az indiai Bophalban 1984-ben a közeli növényvédő szereket
gyártó vegyi anyag gyárból kiáramló mérgező anyag (metil-izocianát) több mint 2500 ember halálát okozta.
A vegyszerek már bennünk vannak
• A WWF 77 mesterséges vegyület nyomait kereste politikusok vérében
• Olyanokat, melyek
hétköznapi termékekben fordulnak elő, (tv,
bútorokban élelmiszerek)
• Átlagosan 20-30-at találtak meg a vérükben
• Pl.: PBDE, PCB, szerves- klór-tartalmú rovarirtók.
Egy átlagos európai emberben körülbelül 300
mesterséges vegyi anyag található meg.
Azt hogy a minket körülvevő és bennünk megtalálható tömérdek vegyi anyag koktél miként hat ránk, azt a legtapasztaltabb tudósok sem merik megjósolni.
Munkahelyi megbetegedések okai, - a vegyi anyagok felelősége
Forrás: tutb.etuc.orgMegbetegedés
Összesből % Vegyi anyagok okozta részarány
%
Vegyi anyagok okozta részarány, összesből %
Bőr 14 88 12,3
Légzőrendszeri 14 36-89 5-12,5
Idegrendszeri 8 2 0,2
Daganatos 5 4-98 0,2-4,5
Összesen 41 (+izom, csont:
35%, hallás-
károsodás: 13%)
18-30
Tehát az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-ért a vegyi
anyagok a felelősek, ám a megbetegedések nagy részének eredete ismeretlen. A európai szakszervezetek ezért is támogatják az EU új vegyi anyag szabályozását a REACH-t
Madárvilág
Becslések szerint minden évben díszmadarak százai
pusztulnak el a teflon-borítású termékek által kibocsátott káros gázoktól és részecskéktől.
Kajmánok
A műanyag flakonokhoz és egyéb műanyag termékekhez használt biszefenol-A nemi elváltozást eredményezett egy Dél-Amerikában élő kajmán-faj egyedeiben.
JEGESMEDVÉK
Jegesmedvék szervezetében a fókák
elfogyasztásával PCBk kerülnek. A nőstények szervezetében kevesebb vegyi anyag található, tejükkel azokat átadják a bocsoknak. A PCBk csökkentik a jegesmedvék ellenálló képességét a hagyományos kórokozókkal szemben.
Vegyi anyagok hatása az élővilágra
Vegyi anyag a Balti-tengerben élő halak szervezetében
•A WWF felmérés kimutatta, hogy több halfaj, (mint például az atlanti lazac, a tőkehal, a rombuszhal) populációinak szaporodási gondjai vannak - nagy valószínűséggel a vegyi anyagok miatt. A balti-tengeri heringekből például ötvenszer több brómtartalmú égésgátló szert mutattak ki, mint az Atlanti-óceánban élőkből.
Ezek az anyagok befolyásolják a hormonrendszer működését, és így a szaporodásra is hatással vannak. De nem ők az egyetlen, vegyi anyagokkal nagymértékben szennyezett fajok.
•A PCB és a brómtartalmú égésgátló szerek 2-5-ször nagyobb mennyiségben vannak jelen a Balti-tengernél élő ragadozó
madarakban (sirályokban, rétisasokban), mint az Északi-tengernél vagy az Atlanti-óceánnál élő társaikban.
•Továbbá fluortartalmú vegyületeket mutattak ki szintén nagy mennyiségben az itt élő delfinekben, és más hal- és
madárfajokban.
A Balti-tenger különösen érzékeny a szennyezésekre, mivel csak
keskeny összeköttetésben áll a szomszédos Atlanti-óceánnal. A vize így nem tud kicserélődni, a bekerült vegyi anyagok 25-30 évig is ott
maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony vízhőmérséklet és a gyakori jégborítás nagyon lelassítja a vegyületek lebomlását.
A vegyi szennyezés felboríthatja a hormon- rendszert. Ennek legismertebb következmé- nye például amikor a hím hal elnőiesedik és heréiben ikrákat termel.
•A Balti-tenger némely területéről származó halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy nem hozhatók forgalomba az EU piacán -
figyelmeztet a WWF.
•Néhány halfajban a dioxin mennyisége meghaladja az EU-ban megengedett határértéket. A svéd hatóságok már 1995-ben azt ajánlották a gyermekvállalás előtt álló nőknek, hogy lehetőleg ne fogyasszanak Balti-tengerből származó heringet és lazacot, mert túl nagy mennyiségben van bennük furán, dioxin és poliklórozott bifenilek.
REACH
,Az EU új vegyi
anyag politikája
A Fenntartható vegyipar, vegyi anyag használat eléréséhez szükségesek:
a) Fenntartható vegyi anyagok: egységes szabályozás régi és új anyagokra, információ a fogyasztási láncban egészen a fogyasztóig, a veszélyes vegyi anyagok
kötelező helyettesítése biztonságos alternatívákkal.
b) Fenntartható vegyi termelés: alternatív,
környezetbarát technikák (pl.: szelektív katalizátorok, biotechnológia), melyek kevesebb energiával és
nyersanyag felhasználásával, kevesebb szennyező kibocsátása mellett, több újrahasznosítható
alapanyaggal, nagyobb hatásfokkal állítják elő ugyanazon anyagokat.
c) Fenntartható termékek: nem veszélyesek, újra használhatóak, újrahasznosíthatóak.
A fenntartható vegyipar alapelvei
• Kevésbé veszélyes vegyi szintézisek
• Biztonságos vegyi termékek: veszélyes anyagok kötelező helyettesítése, biztonságosabb
alternatívákkal
• Kerülni kell a zsír-oldható anyagokat, mert azok bioakkumulálódnak a zsírszövetekben5
• Csökkenteni kell a reakció segédanyagok, pl. az oldószerek (pl.: rákkeltő klórozott-, aromás
szénhidrogének) mennyiségét
• Megszüntetni a vegyiparnak a foszilis alapanyagokra való építését
• Valós idejű mérések a szennyezés megelőzéséért, alkalmas eszközökkel
A fenntartható vegyipar alapelvei II
• Az anyag életciklusa során sosem szennyezi a
környezetet, károsítja az egészséget, azaz „bölcsőtől a sírig” tudjuk nyomon követni és kontrolálni
• Kevesebb és újrahasznosítható alapanyagok, kisebb energiafelhasználás, kisebb kibocsátások
• Minél több (ideális esetben az összes) hatás vizsgálata
• Szemléletváltás: „A megelőzési stratégia alapja az az egyszerű felismerés, mely szerint, ha egy szennyező
anyag nem keletkezik, akkor az nem okozhat környezeti problémát”
• Mivel a társadalom igényli a fenntarthatatlan mennyiségű és hatású vegyi anyagokat, ezért a döntéshozói és ipari szemléletváltáson túl a lakosság igényeinek,
elvárásainak is a fenntartható irányba kell elmozdulnia
A jelenlegi hazai és EU-s szabályozás
• megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt
“meglévő anyagokat” és az azóta bevezetett “új anyagokat”. Az utóbbiakat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából. Ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra.
• A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Emiatt az 1981 óta bevezetett anyagok száma mintegy 3 ezer.
A REACH
• Az Európai Unió is belátta egy új únius vegyi anyag politika szükségességét
• 1998 óta dolgozik a vegyianyag politika reformján.
– Mely a legfontosabb, egyben a legvitatottabb környe- zetvédelmi jellegű jogszabály alkotási folyamat volt.
• A reformot elsősorban a vegyipar támadta, a költségekre és munkahelyek elvesztésének veszélyére hivatkozva.
• Az EU Bizottsága 2003. február 27-én hozta
nyilvánosságra REACH néven tervezetét az EU új vegyi anyag politikájáról.
• Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok
bejegyzése, értékelése és engedélyezése) célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi
szempontból ellenőrizzék.
• REACH: szemléletváltás a vegyi anyagok
kezelésével kapcsolatos teljes: a hatóságok helyett a gyártók kötelessége a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása.
• Az új jogszabály célja az emberi egészség
megóvásán túl a vegyipar versenyképességének fenntartása és innovatív képességének javítása:
– az elavult káros anyagok helyett új,
korszerűbb anyagokat fejlesszenek.
A REACH
• A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a
leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a
legveszélyesebbeket korlátoznák.
• A rendszer három fő részből áll: a
bejegyzésből, a kiértékelésből és az engedélyezésből, a korlátozási
eljárás pedig kiegészíti ezt a három
elemet.
A REACH
• A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a
legveszélyesebbeket betiltanák.
Év Kivizsgálandó vegyi anyag
3 CMR (rákkeltő, mutagén, szaporodási képességeket károsító) anyagok
3 1000 tonna felett gyártott vegyi anyagok
6 100 és 1000 tonna között gyártott vegyi anyagok 11 1 és 100 tonna között gyártott vegyi anyagok
Bejegyzés
• A regisztrációs eljárás során a gyártónak kell bizonyítania, hogy terméke nem káros az egészségre, a környezetre
– vagyis az eddig a közszférát terhelő költséget a jövőben az iparnak kell viselnie
• Az évi egy tonna feletti mennyiséget kell a gyártónak / importálónak regisztráltatnia
– leszámítva az intermediereket (köztes termékek), a polimereket, valamint azokat a vegyi anyag
csoportokat, melyekre más EU törvények
vonatkoznak (pl: peszticidek, élelmiszer adalékok).
Bejegyzés II
• Bejegyzés során rögzíteni kell az anyag tulajdonságaira, felhasználására, és biztonságos kezelésmódjára vonatkozó információkat és a felhasználási lánc vonalán hozzáférhetővé kell tenni ezeket.
– Tehát mindazok, akik felhasználják a saját gyártási folyamataikban
ezeket az anyagokat a rájuk vonatkozó információk birtokában, a lehető legnagyobb biztonságban használhassák, anélkül, hogy dolgozóik vagy a fogyasztók egészségét kockáztatnák esetleg a környezet károsítsák.
• A rendszer koordinálására létrehozzák az Európai Vegyianyag Ügynökséget, mely feladata az adatok értékelése, az
engedélyek megadása és az adatok nyilvánosságra hozatala.
• Valószínűleg az anyagok 80%-ánál nem lesz szükség további intézkedésekre, azaz a REACH szabályozás csupán a
bejegyzést követeli meg.
Értékelés
• A REACH rendszerben két értékelést
különböztetnek meg, a bejelentési dossziék illetve az egyes vegyi anyagok értékelését.
• A bejelentések (dossziék) értékelése során végre kell hajtani az előírt minimális állatkísérleteket, mely adatokat meg kell osztani másokkal és ösztönözni kell az alternatív információforrások használatát.
• A hatóságok továbbá bármilyen anyagot
értékeltethetnek, ha erre megalapozott indokuk van, s gyanítható, hogy az anyag kockázatot jelent az
emberi egészségre vagy a környezetre.
• Az Ügynökség döntéséhez további információkat kérhet.
Engedélyezés
• A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell.
– Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül.
– Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással
– A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt ez
– A Bizottságnak jogában áll uniós szintű korlátozásokat is bevezetni az anyagokra, amelyek kezelése uniós szintű intézkedést igényel, azért hogy az általuk jelentett kockázat elfogadható szintre csökkenjen.
Korlátozási eljárás
• A korlátozási eljárás biztonsági hálóról gondoskodik azoknak a kockázatoknak a
kezelésére, amelyekkel a REACH-rendszer más része nem foglalkozik megfelelően.
• Bármely önmagában, készítményben vagy
termékben előforduló anyag az egész Közösségre kiterjedő korlátozás alá vonható.
• A korlátozási javaslatok feltételeket szabhatnak
meg az anyag gyártására, felhasználására illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozóan, vagy szükség esetén megtilthatják használatukat.
A REACH költségei
• Közgazdászok számításai szerint az új rendszerrel eurók százmilliárdjait lehet az országoknak megtakarítani úgy az egészségügyben, a vegyi anyagok okozta betegségek ki nem alakulásával, mint a
környezetvédelemben a kémiai szennyezések megelőzésével.
• Magyarországon egyedül a már betiltott azbeszt nevű rákkeltő
szigetelőanyag eltávolításának költségét (a kármentesítést) 16 milliárd forintra teszik.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
milliárd euró
REACH költsége (EU Bizottság) fő/év
REACH nélküli egészégügyi kár hazánkban (Magyar
hatástanulmány) fő/év
REACH nélküli egészégügyi kár (EU Bizottság) fő/év
REACH nélküli egészégügyi kár (Univ. Coll. London)
fő/év
Top 50 EU vegyipri cég
profitja 2002 REACH
költsége/év
Peszticidek
Simon Gergely
Mik azok a peszticidek?
• Növényvédőszerek a „kártevők elleni védekezésre (kártevő emberi szempontból) és biocidok
• Csoportosítani lehet őket kémiai tulajdonságaik és felhasználásuk szerint. Lássuk az utóbbit:
– herbicidek: gyomirtó szerek – fungicidek: gombaölő szerek – inszekticidek: rovarirtó szerek – rodenticidek: rágcsálóirtók
– molluszkicidok: csigairtó szerek – akaricidok: atkaölő szerek
– nematocidok: fonalféreg ölő szerek
• A modern vegyipar egyik legfőbb termékei
A Peszticidek
• A peszticidek feladta az ember szempontjából kártevő élőlények elpusztítása =)
– Ellentétben a többi vegyi anyaggal, ahol ez csak káros mellékhatás, a peszticidek funkciójuknál fogva mérgek
• Kivétel nélkül veszélyes vegyi anyagok, sok rákkeltő, mutagén...
– vegyi anyagok, a mezőgazdaságban, raktárokban és a lakásokban is, mint rovarirtó spray, patkányméreg
– szennyezik a környezetet és károsítják az élőlényeket.
• Magyarországon számos káros hatású peszticid van forgalomban, miközben a növényvédőszer maradékok megtalálhatóak az élelmiszerekben
Milyen a „jó” peszticid?
• hatékony
• szelektív, célorientált
• könnyen kezelhető
• nem veszélyes az emberi egészségre
• „hasznos” állatot nem pusztít el
• gyorsan lebomolik (miután megtette a dolgát)
• nem szennyezi a környezetet
• gazdaságos
Mi a baj a peszticidekkel?
• A környezetszennyezés fogalmát a múlt század első felében egy komoly amerikai peszticid szennyezés kapcsán ismerték fel
• Számos peszticidről derült ki, hogy
komolyan károsítja az emberi egészséget (DDT, lindán)
• Lassan bomlanak le, ezért szinte minden mezőgazdasági területén és minden
emberben kimutathatóak
• Felborítják a Föld ökorendszerét, csökkentik
a biodiverzitást
Peszticideket azért használunk, hogy segítsék a termelést,
ezáltal jobblétet biztosítsanak az egész társadalomnak, de a peszticid használat számos
káros következménye miatt
vizsgáljuk meg a haszonok
mellett a károkat.
Tények és problémák
• A peszticid használat folyamatosan csökken Magyarországon tonnában kifejezve
– hatóanyagok fejlődnek
• Vegyipar ellenérdekelt
• Mezőgazdaság azt hiszi, hogy ellenérdekelt
• Alternatíva: bio termelés
• Nemzetközi peszticid kereskedelem
– Mi a nyugaton betiltottat kapjuk, közben keletre exportáljuk a nálunk betiltottat
• Régebben évente 200-300, manapság 100-150 öngyilkosságot követnek el évente peszticidekkel
Peszticid használat Magyarországon
• A XX. század elejétől folyamatosan növekvő peszticid használat a hatvanas-hetvenes években tetőzött
Magyarországon
– ezidőtájt használtak tömegével igen szennyező, perzisztens klórozott szénhidrogéneket.
• A rendszerváltást követően egészen az ezredfordulóig folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek tonnában kifejezett mennyisége[2].
• A csökkenés valós, ám a mind hatásosabb hatóanyagokból kevesebb mennyiség kell ugyanazon eredmény eléréséhez.
2000 óta újra folyamatosan növekszik a mezőgazdaságban felhasznált kemikáliák mennyisége.
• A gazdasági szervezetek által művelt terület 95%-án végeztek herbicides, 44%-án fungicides, 35%-án
inszekticides és 17%-án egyéb vegyszeres növényvédelmi kezelést.
[1] Pethő Ágnes, Ocskó Zoltán: POP hatóanyagokat tartalmazó növényvédőszerek hazai felhasználása 1950-2000, Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Budapest, 2003
• [2] Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001, KSH, Budapest, 2003
• [3] Központi Statisztikai Hivatal (2002): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2001. KSH, Budapest, 319 p.
Hazai peszticidek
• Körülbelül 400 peszticid hatóanyag van engedélyezve hazánakban
• Ezekből körülbelül 80-at azonnal be kellene tiltani, ugyanis
– kb. 110-nak különböző mutagén hatása van – kb. 60 teratogén hatású
– kb. 40 karcinogén
– kb. 70 ösztrogén-agonista
– kb. 40-nek immun-moduláris hatása van – úgy a 30%-uk mérgező emlősökre nézve
Peszticid használat az EU csatlakozás után
• Az Európai Uniós csatlakozás óta a mezőgazdaság minőségének javulását várjuk. Kérdéses azonban, hogy ez a gyakorlatban nem a vegyszerhasználat további növekedését hozza-e magával, hisz az EU mezőgazdasági programja, a SAPARD nem ösztönzi kellőképpen a növényvédőszer használat csökkentését[1]. A program célkitűzései a versenyképesség javítása, a környezet védelme és a vidéki régiók fejlesztésének segítése.
– A versenyképesség részeként például egy hazánkban régóta tiltott káros hatóanyag, a paraquat újra engedélyezett lett.
• Az Európai Bizottság több hatóanyagot betiltott 2004-től, melyeket 2005 után csak akkor lehet megvásárolni, ha az adott ország erre speciális
engedélyt kér, arra hivatkozva, hogy az anyag az országban “esszenciális”
nem helyettesíthető elérhető módon. Hazánkban az EU csatlakozásnak és különböző nemzetközi szerződéseknek köszönhetően az utóbbi időben szerencsére számos káros peszticid engedélyét nem hosszabbították meg, vonták vissza (pl.: lindán),
– sajnos az “essential use” derogációs lehetőséget kihasználva sok anyagot, például az atrazint még több évig lehet forgalmazni és felhasználni hazánkban.
[1] Olliver Heyen: Pesticides in Central and Eastern European Countries Usage, Registration, Identification and Evaluation; Part 2: Hungary , PAN Germany, Hamburg, Germany, 2003
A hazánkban forgalomban lévő
növényvédőszerek egészségi hatása
• Ma Magyarországon 219 olyan növényvédőszer hatóanyag van forgalomban, melyeket különböző okokból a WHO, az Egészségügyi Világszervezet veszélyes anyagnak minősített.
• Az Európai Unió minősítése szerint 25, hazánkban forgalomba hozható hatóanyag nagyon mérgező, 34 mérgező, 87 ártalmas és 19 irritáló hatású. (Ezek a számok a 2004-ben betiltott anyagokkal módosultak.)
• WHO listáján 7 Magyarországon engedélyezett hatóanyag valószínűleg rákkeltő és további 35 szintén valamelyik karcinogenitási kategóriában szerepel.
A hazánkban forgalomban lévő
növényvédőszerek környezeti hatása
• Több mint 130 Magyarországon
engedélyezett hatóanyag kapta meg a
“Veszélyes a Környezetre” minősítést
• Hazánkban sajnos nem csak
mezőgazdasági területekről, de gyakran vegyipari létesítményekből is kerülnek ki növényvédőszerek a környezetbe.
– Pl.: Chinoin 1998-as balesete és a Greenpeace 2002-es mérései az Észak Magyarországi Vegyiművek
környékén, Sajóbábonyban
A növényvédőszer
használat külső költségei
• Világszerte szinte az összes “termelés”
olyan költségeket, károkat okoz melyeket annak okozója sosem fizet meg. Ezeket az úgynevezett externáliákat, külső költségeket az egész társadalom fizeti meg
• Magyarországon még nem végeztek
átfogó vizsgálatot a növényvédőszer
használat externáliákkal kapcsolatosan
• 1991-ben a világ teljes élelmiszer-
termesztésének közel 40%-át pusztítják el a különféle kártevők, kb. 2,5 millió t
peszticid felhasználása mellett
– ennek a közvetlen költsége 1991-ben kb. 25 milliárd dollár volt
• A növényvédőszer használat
megtérülését külső költségek nélkül általában négyszeresnek számolták
Az önköltség
Az egészség
• Az idei, 2004-es tél Greenpeace mérések és FVM adatok alapján: hazánkban mindennaposak az élelmiszerekben az akár egészségkárosító növényvédőszer maradékok
• Csak akut hatásokkal számolva 1989-ben WHO szerint a Földön 1 millió mérgezés és 20 ezer haláleset volt
biztosan a peszticidek miatt. Egy ember életének
“szokásos” értéke, 2 millió dollár, ami összesen 40 milliárd dollárt jelent.
• 7 Magyarországon engedélyezett peszticidről bizonyosodott be, hogy rákkeltő (további 35 pedig különböző valószínűséggel az).
– Pimentel becslése szerint a daganatos megbetegedések majdnem 1%-áért felelősek a peszticidek az USA-ban, számítások szerint az ottani lakosság 97%-a van kitéve a peszticid-maradványokból adódó egészségügyi kockázatnak.
Peszticidek az élelmiszerekben
¤ A rendszerváltás előtt a növényi termékek peszticid tartalma: 1,5-2%
¤ 1994-ben, a peszticid piac felszabadítása után 5- 6%-ra nőtt
¤ 1996-ban 4%-volt (ebből 2.3% a betiltott hatóanyagok)
¤ 1997-ben üvegházi termékekben 16.5% volt
szennyezett (12,6% betiltott, 5,6%-ban határérték felett, néhány esetben mindkettő)
¤ 2004 Greenpeace: DTC a salátában
• Gyakran szennyezett termékek:
– saláta – retek
– csemege szőlő
– üvegházi paprika, paradicsom
Haszonállatok
• A haszonállatok megbetegedése, elhullása A haszonállatok megbetegedése, elhullása becslések szerint 20%-kal csökkenti az becslések szerint 20%-kal csökkenti az
állattenyésztés által termelt összértéket állattenyésztés által termelt összértéket
• Az állatok megbetegedésének, elhullásának Az állatok megbetegedésének, elhullásának okát ritkán vizsgálják ki, ám számítások okát ritkán vizsgálják ki, ám számítások szerint minimálisan az elhullások 0,04%-áért, szerint minimálisan az elhullások 0,04%-áért, és a megbetegedések 0,5%-áért a és a megbetegedések 0,5%-áért a
növényvédőszerek a felelősek.
növényvédőszerek a felelősek.
• 1991-es adatok szerint az emiatt fellépő 1991-es adatok szerint az emiatt fellépő veszteség az USA-ban 30 millió dollár volt
veszteség az USA-ban 30 millió dollár volt
MÉHEK
• Elsősorban a rovarírtószerek, de több
növényvédőszer is rendszeresen mérgezi a
virágokat beporzó, virágport mézhez gyűjtögető házi- és poszméheket.
• A méheknek köszönhetően számítások szerint körülbelül 10–35 milliárd dollár haszon
keletkezik az USA-ban.
• A méhcsaládok pusztulásának 20%-ért a
peszticidek a felelősek, és 15%-uk károsodik területvesztés miatt.
• Beporzás hiányában jelentős a terméskiesés, minőségcsökkenés
Biodiverzitás
• A környezetbe kijutott növényvédőszereket bekerülve az ökorendszerekbe, pusztítanak mindenfajta élőlényt
– halpusztulás, madár pusztulás: pl. az USA-ban a fácán állomány negyede pusztult el peszticidhasználat következtében, ami a közvetlen mérgezés hatásán túl a fő táplálékként szolgáló rovarok számának csökkenése is okoz.
• Egy nemrég készült német tanulmány szerint a peszticid használat jelenleg éves szinten 5 millió Euro kárt okoz az ország amúgy is erősen károsodott biodiverzitásában
Természetes ellenségek
• A természetben számtalan faj szabályozza, alakítja egymás populációjának egyedszámát
– Ebbe a nagyon érzékeny természetes egyensúlyba avatkoznak be brutálisan a növényvédőszerek.
• A peszticidek gyakran pusztítják a kártevők természetes ellenségeit is.
– Pl. a Benomil nevű fungicid alkalmazása után több hernyófaj elszaporodhat, terméskiesést okozva.
• Meglepő, de ilyen esetekben általános gyakorlat
további növényvédőszerek alkalmazása az előző szer hatására felszaporodott fajok elpusztítására.
• 1990-ben az USA-ban ennek a másodlagos peszticides kezelésnek a költsége elérte az 520 millió dollárt.
Rezisztencia
• 990-ig 504 rovarról és 273 gyomfajról bizonyosodott be, hogy létezik peszticid-rezisztens változata.
– Kaliforniában emiatt 1,1-szeres megtérülésre csökkent az ideális négyszeresről a külső költségek nélküli peszticid megtérülés a bagolylepkék elleni védekezés során.
– Indiában a maláriát terjesztő szúnyogok elleni Indiában a maláriát terjesztő szúnyogok elleni vegyszeres védekezés következtében az 1960-as vegyszeres védekezés következtében az 1960-as évek elejére a korábbi sok milliós évi fertőzés 41 évek elejére a korábbi sok milliós évi fertőzés 41 ezerre csökkent, ám manapság a rezisztencia ezerre csökkent, ám manapság a rezisztencia következtében a megbetegedések száma már 50 következtében a megbetegedések száma már 50 milliót is meghaladja évente
milliót is meghaladja évente
Környezetszennyezés
• Sok, manapság is gyakran használt peszticid perzisztens vízszennyező, nehezen, lassan
bomlik le; legismertebb ilyen anyag az atrazin.
• Hazánkban tömegesen használtak fel POP-nak minősített hatóanyagokat
• A nehezen lebomló növényvédőszerek
felhalmozódnak a talajban, bekerülnek a felszíni és a talajvízbe
• Csak a vizek peszticidtartalmának vizsgálata
több mint 1 milliárd dollárba került 1987-ben az
USA-ban
A fél ország szennyezett
• Közel 400 növényvédő szer hatóanyag van
forgalomban hazánkban, ám ezeknek csak egy részére van határérték az ivóvízben. A
természetes vizekre azonban nincsenek határértékek, ezt a vegyipari cégek ki is használják.
– Greenpeace 2002-es sajóbábonyi mérésekor, annak ellenére, hogy a Bábony patak növényvédő szerekkel erősen szennyezett volt a felelős ÉMV-t
• A MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének
Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2001-ben 121 élő- és ivóvíz minta 57,9%-ban talált növényvédő szer maradékot, köztük a leggyakrabban atrazint (mely évtizedek alatt sem bomlik le), sokszor az ivóvíz határérték több ezerszeresében.
Felszíni víz peszticid tartalom mérések
• 2002-ben és 2003-ban végzett független mérések alapján a vízminták 50%-ban a peszticid tartalom az ivóvíz határérték felett volt
– A két leggyakrabban talált peszticid az atrazin és az acetoklór volt
– Néha 100x, 1000x meghaladta a
koncentráció az ivóvíz határértéket
– Peszticid kimutatható a Balatonból és a Dunából is, de a levegőből is, sőt
ivóvízbázisokból is
– Nem csak a mezőgazdaság, hanem a vegyipar is felelős a vízszennyezésért
ATRAZIN???
• Perzisztens, triazin származék gyomírtószer.
• A világ sok országában betiltott vízszennyező. Hazánk Olaszországból importálja, (ahol már betiltották, mert elészennyezte É. Olaszországot).
• Hormonhatású és lehetséges rákkeltő, károsíthatja az immunrendszert.
• Magyarországon jelenleg is, sőt még pár évig
használhatjuk, ugyanis „esszenciális használati
jogot” kértünk rá az EU-tól, annak ellenére hogy a fél ország szennyezett vele.
– A DDT-nél lényegesebben komolyabb problémát okoz.
Növényvédőszer hulladékok
• Jelenleg több száz tonna nehezen (több évtized alatt) lebomló, ún. perzisztens,
növényvédőszer hulladék van hazánkban.
Forgalomban van több várhatóan még évtizedekig, vagy akár évszázadokig a
talajban, a vízben megmaradó növényvédő szer, melyekről esetleg csak később fog
kiderülni káros hatásuk.
• A régi elavult raktárak kármentesítése még
nem fejeződött be
Ellenörzés
• Jelentős költségeket és munkát emészt fel elhanyagolható a növényvédőszerek engedélyeztetésére, és ellenőrzésére
kialakított állami infrastruktúra
fenntartása is
A peszticid használat igazi költségei
Egy 2001-es számítás szerint
világszerte évente 100–200 milliárd dollár ki nem fizetett költséget
okoz a peszticid használat, ami 5- 10 dollár külső költséget jelent
minden dollárnyi peszticidre
Ami elég sok a 4 dollárnyi megtérüléshez képest
2. táblázat: A hazai növényvédőszer használat teljes éves externális költségének becslése az 1996-os angliai eredmények alapján1
Negatív externális hatás az angliai költség arányában
a becslés alapján kapott költségek (milliárd Ft)
peszticid-szennyeződés az ivóvízben 55% 24,8
peszticidek és tápanyagok monitoringja 10% 0,4
a vizek szennyeződése összesen 38
a biodiverzitás és vadállomány csökkenése 150% 14,1
élősövények és kőfalak szennyezése 50% 18,6
a méhállomány megfogyatkozása 500% 3,8
az agrobiodiverzitás csökkenése 100% na
az élővilágot ért károsodások összesen min. 36,5
növényvédőszer mérgezések 100% 0,4
krónikus megbetegedések 55% na
antibiotikum-rezisztencia kialakulása 100% na
BSE-kór 0% 0
egészségkárosodások összesen min. 47,9
Összes externális költség min. 250
1 University of Essex, Centre for Environment and Society: The Real Cost of Farming
(http://www2.essex.ac.uk/ces/ResearchProgrammes/Externalities/Externrealcostoffarming.htm)
Lehetőségek, alternatívák, példák Csökkentés:
•Dániában az elmúlt években 59%-al csökkentették a peszticid felhasználást. Új program további 30%-al csökkentés 5 év alatt, ezáltal a farmerek számítások szerint 30 millió Eurót spórolhatnak
•Svédországban 1981-től 1985-ig 60%-kal
csökkentették a peszticid felhasználást, =) 63%-kal csökkent a környezeti, 77%-kal az egészségi
kockázat és lecsökkent a növényvédőszer maradványok mennyisége
•Indonéziában 1987-től 5 év alatt, 1992-ig 65%-kal
csökkentették a peszticid felhasználást a rizstáblákon, mialatt a termés mennyisége 15%-kal nőtt.
Szennyező fizessen - Ökoadók
• Egyre gyakrabban hallani a szennyező fizet elvéről, ennek megcsúfolása a
hazai adópolitika. Magyarországon a
növényvédő szerek forgalmazását csak kedvezményes, 15%-os ÁFA terheli,
míg ezekre az egészséget és
környezetet egyaránt veszélyeztető anyagokra Dániában jelentős (54, ill.
33%-os) ökoadót vetnek ki.
Lehetőségek, alternatívák, példák Lehetőségek, alternatívák, példák
Oktatás:
Egy Fülöp-szigeteki faluban egy 2001-es növényvédelemmel foglalkozó előadássorozat után a peszticidek alkalmazásának kockázata 60%-kal csökkent. Általános tapasztalat, hogy a
képzéseken résztvevő gazdák 27–98%-kal kevesebbet költenek növényvédelemre, vegyszerek helyett fizikai, biológiai és egyéb növényvédelmi módszereket alkalmaztak.
Egyértelmű tehát, hogy meglenne a lehetőség a peszticid
felhasználás radikális 50–60%-os csökkentésére, ehhez viszont politikai akarat kell. Ha a peszticidhasználattal az összes okozott kárt a gyártónak, felhasználóknak kellene megfizetni, lényegesen kevesebben választanák-e káros kemikáliákat
Biocidok
• Biocidok: a károsnak tartott élő szervezetek ellen alkalmazott készítmények gyűjtőneve
• A biocidok funkciójuknál fogva erős mérgek. Eddig nem volt egységes EU szabályozás a használatukra, ezért
előfordulhat, hogy olyan anyagokat árusítanak otthoni
rovarirtásra, melyeket az egész Európai Unióban kitiltották a növényvédelemből, azok káros egészségügyi hatásai
miatt.
Szúnyogirtás
• Budapesten és több magyar város belsejében
nyaranta pont egy emberre valószínűleg rákkeltő, több országban emiatt betiltott szerrel dichlorovos-sal
irtották a szúnyogot, mely ellen a Levegő Munkacsoport többször tiltakozott.
• Dichlorovos lehetséges rákkeltő (IARC 2B) és mutagén
• Az Egyesült Államok betiltotta a lakásokban való használatát, leukémiás esetek miatt
• Rákkeltő hatása miatt Dánia,
Indonézia és a UK teljesen betiltotta
A kifogásaink II
• Idézet Prof. Darvas Béla, ökotoxikológus szakvéleményéből: (2005)
• „A dichlorvos 1955 óta ismert, foszforsav-észter típusú rovarölő hatású idegméreg. Nincs szelektív hatása,
tehát minden idegrendszerrel bíró élőlényt azonos hatásmechanizmus alapján mérgez. A készítmény besorolása szerint emberen erős méreg,
felhasználása tanfolyamhoz kötött és védőfelszerelést igényel. Munkaegészségügyi várakozási ideje: 3 nap!
Ez idő alatt a kezelt területre csak védőfelszerelésben szabad belépni. Már ez önmagában elégséges lenne arra, hogy településeink kezelésére alkalmatlannak minősítsük”
„Személyesen azt gondolom, hogy egy olyan ország
egészségügyi döntéshozóinak, ahol vezetik a daganatos elhalálozások számát kötelessége a környezetünkben lévő mutagén, a daganatokozás gyanúja alatt álló vegyületek azonnali kivonása a környezetünkből, amíg ennek
ellenkezője nem bizonyosodik be. A daganatos betegségek 90%-ának környezeti oka van, tehát az okok felkutatása a megelőzésre építő, korszerű közegészségügy kiemelt
feladata. Nem kellene arra várni, amíg emberen is
bizonyosan rákkeltőnek tudjuk minősíteni ezt az anyagot.
Ellenkező esetben a DDT-vel is irthatnánk újra szúnyogot, hiszen annak minősítése is csupán 2B. Ne feledkezzünk meg arról, hogy emberen vizsgálatokat nem végezhetünk, így ebbéli bizonytalanságunkhoz ez is hozzájárul, viszont erre szolgálnak az állatkísérletek, amelyek közül ez a
hatóanyag egéren végzett vizsgálatok szerint rákkeltő.
Otthoni biocidok
• A hazai polcokon megtalálható az otthoni rovarirtók között a hormonkárosító d-fenothrin, az emberen lehetséges
rákkeltő allethrin illetve esbiothrin, továbbá az USA-ban a lakásokban betiltott chlorpyrifos és dichlorvos. Ez utóbbi szerekre a magyar növényvédőszer engedélyezés
munkaegészségügyi várakozási időt ír elő a
növényvédelemben, azaz se ember, se állat nem mehet be a kezelt területre adott ideig. A földeken, a lakásban mégis lehet használni. Ezeket a szereket ráadásul folyamatosan reklámozzák a médiában, mint ártalmatlan készítményeket, ráadásul szagosítják is őket fokozott használatra
ösztönözve.
Felmérés az otthoni rovarírtók-szerekről
•A biocidok engedélyezése miatti kétségeink miatt a Levegő
Munkacsoportnál úgy döntöttünk, hogy felmérjük az otthoni használatra a
nagyobb boltokban árusított rovar- irtószerek egészségügyi hatásait
•Eleve aggályosnak találták, hogy ezeket a funkciójuknál fogva mérgező szereket a
médiában folyamatosan, mint ártalmatlan,
„nyugalmat, boldogságot hozó” termékeket reklámozzák, sőt illatosítják is őket, hogy fokozott használatra ösztönözzenek.
