Kína ötéves gazdasági fejlődése

SIMON ]ÓZSEFNÉ:

KlNA ÖTÉVES GAZDASÁGI FEJLÖDÉSE

Október 1-én ünnepelte kikiáltásának ötödik évfordulóját a Kínai Nép- köztársaság. A kínai nép évtizedes forradalmi harcának eredményeképpen létrejött népi demokratikus állam ez öt esztendő alatt bebizonyította élet—

képességét, szilárdságát.

Kina felszabadulása nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból, is óriási jelentőségű. Kína a világ legnépesebb országa. Területe 10 018 000 km', lakóinak száma 601 938 035. Tehát a Szovjetunió után területét tekintve is a második legnagyobb ország földünkön. Lakóinak száma sokszorosan felül- múlja a legnagyobb országok népességének nagyságát. Jelentőségét fokozza, hogy igen gazdag természeti kincsekben. Éghajlati és talajviszonyai alapján földje a növények számtalan fajtáját termi meg. Szinte valamennyi ásványi kinccsel, óriási vízienergia mennyiséggel rendelkezik,

A legfontosabb nyersanyagokból nagy feltáratlan készletei vannak és sor—

rendben a világ első országai között foglal helyet e tekintetben. 1 000 milliárd tonnás szénkészletével az USA és a Szovjetunió után a harmadik, 567 000 tonnás ónérckészletével második, 2,7 millió tonnás ólomérckészletével és 207 millió tonnás nyersolajkészletével a világon az ötödik helyet foglalja el.

Dél— és Közép—Kína gazdag ezeken kívül higanyban és foszfátban.

Természeti adottságait azonban Kína nem tudta a múltban saját gazda—

ságának fejlesztésére kihasználni. A múlt század közepéig majdnem válto—

zatlanulf fennmaradt a 3000 éves feudális társadalmi rend, mely a termelő—

erők fejlesztésének gátat szabott. Kína történetében lényegesebb változás a múlt század 40-68 éveiben, az ú. n. ópiumháború megindításával következett be, amikor is megkezdődött a külföldi tőke behatolása. Ekkor Kína a fejlet—

tebb kapitalista országok nyersanyagellátó és készáru felvevő piacává vált, Megmaradtak a feudális termelési viszonyok, de kezdtek kifejlődni a kapita—

lizmust jellemző vonások is, párosulva az idegen tőke gyarmatosító törek-

vésével. '

A megmaradt feudális viszonyokra jellemző, hogy még az 1940—es években

az összes földtulajdonosok 7—80/o—a a mezőgazdasági földterület SCO/o—ávai _

rendelkezett. A földjáradék —— melynek döntő részét természetben fizették ————' a parasztok termésének 53—700/o—át emésztette fel. A mezőgazdasági lakosság a Kuomintang uralma alatt m nem teljesen pontos adatok alapján —— a kö—

vetkezőképpen oszlott meg: '

Szegénfyparasztok ... 70 %%1)

! Középparasztok ... 20 %

Kulákok ... 5,5%

Nagybirtokosok ... 4,5%

Összesen: 1G0,0%

Rudé Právo, 1954. indus 8.

Az elmaradt termelési viszonyoknak megfelelően a mezőgazdasági hoza—

, , mok nagyon alacsonyak voltak. A mezőgazdaság nem tudta kielégíteni a belső V * szükségletet. Kínában rendszeres volt az éhínség. 1928-ban pl. 37 millióra,

1929-ben 54 millióra becsülték az éhezők számát.

_, r A felszabadulás előtt az ipar rendkivül fejletlen volt, a nemzeti jövede—

lemnek mindössze kb. 10%-át termelte.

Az ipar elmaradott, egyoldalú jellegére utal, hogy az összipari termelés

40'lo-át az élelmiszeripar, 299/o—át a textilipar adta. A termelőeszközöke't

' ;, Ennek megfelelően gyengék voltak vagy hiányoztak a legalapvetőbb nehéz—

;, * ipari ágak, pl. a gépgyártás a II. világháború előtt mindössze 0,9%-kal része—

_ sedett az összipani termelésben, a vegyipar igen fejletlen volt.

" Az ipar kulcspozícióit a külföldi tőke tartotta kézben, 1937-ben a kínai

— tőkebefektetések 750/o-a külföldi eredetű volt. A külföldi tőkével igen szoro—

Ú san összefonódott a *kinai kereskedelmi tőke, mely gazdasági érdekei révén

" a gyarmatosítók hű kiszolgálójává vált. A gyarmatosítók a kínai népet

a kompradorz) kereskedelmen keresztül zsákmányoltak ki.

: A forradalmi harcok befejeződésekor a demokratikus reformok gazda- sági téren arra irányultak, hogy az ország félgyarmati, elmaradott jellegét

megváltoztassák. A fejlődés biztosításához szükségessé vált az ipar súlyának

* növelése a népgazdaságon belül, az ipar szerkezetének megváltoztatása, kor- -*'y szerü nagyipar megteremtése, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az össz—

népi tulajdon létrehozása és megszilárdítása.

Az újjáépítés időszakának gazdasági eredményei

A demokratikus intézkedések közül a leglényegesebb a földreform volt.

1950—ben nagyszabású földreformterv végrehajtását kezdték meg, mely kb. 450 millió falusi lakosságot magábanfoglaló területet érintett. A kínai parasztok a földreform során 47 millió hektár földet kaptak és 30 millió tonnát meghaladó -—- bérleti díjként fizetendő —— gabona lmadúsától mente—

sültek. Kínában a földreform során egy-egy paraszt nem kapott nagy föld- területet. Ez a tény azzal magyarázható, hogy igen intenzív módon művelik Kínában a földet.

A földreform során földhöz juttatott parasztok nagy lendülettel állították helyre a háborús pusztításokat és minden eddigit meghaladó terméseredmé-

uyeket értek el.

1) F csoportba tartoznak a töldnéiküliek. mezőgazdasági rmmkások is.

*) Komprador burzsoáziának nevezzük a gyarmati burzsoáziának a külföldi imperializmussai szorosan együttműködő rétegét,

; * nm (neves GAZDASÁGI rerwnssa ' , ' -' * " [88'3

Gabona— és gyapottermelés alakulása

(1949 ; 100)

Megnevezés ! 1950. 1 1951. [ 1952.

' !

Gabona ... 117 129 157 Gyapot ... 160 234 287

People's China, 1953. április 16.

1952—ben 163 750 000 tonna kenyérgabonát termeltek. Ezzel a mennyi-—

séggel teljesen fedezték a belső szüksegletet, sőt exportra is jutott belőle.

A belső szükséglet fedezése igen nagyjelentőségű Kína gazdasági életében, minthogy egészen a felszabadulásig rendszeres volt az éhínség Kínában.

Az újjáépítés időszaka által kitűzött feladatoknak megfelelően sikerült a szocialista tulajdon alapját megteremteni a mezőgazdaságban. A történelmi sajátosságok alapján a szövetkezeti mozgalom azonban más úton fejlődik Kínában, mint a népi demokratikus országokban. A mezőgazdaság viszony- lagos fejetlensége következtében nem *csak termelőszövetkezetek, hanem ennél primitívebb kollektívák is alakultak. Ezeknek 2 fő formája terjedt el: 1. a kölcsönös munkasegítség átmeneti és idényjellegű formája; 2. állandó jellegű kölcsönös munkasegítségre alakult brigádok —-—- melyekben már részleges munkamegosztás és az agrotechnika javítása is érvényesül. Mindkét forma a föld és a főbb termelési eszközök magántulajdona alapján működik A fejlett termelőszövetkezetek az összes szövetkezetek számának csak elenyésző hányadát alkotják (1952-ben 20/0).

Az újjáépítési időszak egyik főfeladata egyrészt az ipari termelés emelése, másrészt az ipar struktúrájának megváltoztatása volt. Az iparfejlesztés poli- tikája sikeresnek bizonyult. 1949 és 1952 között az ipar össztermelése évente

átlag 36, 99/0- kal növekedett. Az ipari össztermelés értéke 1952- ben változat-

ben, (az állami szektorban a növekedés 450/0os volt.

Sikerült létrehozni és megerősíteni az állami, államkapitalista és szövet—

kezeti szektort az iparon belül. Az össznépi tulajdonban lévő nagyipar szol—

gáltatta 1950—ben a nagyipari termelés %% át 1952—ben pedig már 609/0-át.

Mindezek ellenére az ipar termelésében még igen nagy súllyal részesedik

a kézműipar (kb 140/0).

Az ipar szektorok szerinti megaszlása

(százalékban)

Megnevezés 1949. 1952.

Állami szektor --- , 333 50 Államkapitalista szektor ... 2,4 5 Szövetkezeti szektor ... LO 3 Magánszektor ... ___ 8257 42 _W

Ómesen 100,0 100,0

i

People's China, 1953. október 1.

Az ipar A és B szektora között is jelentős arányeltolódás következett be _

1949 és 1952 között. Elsősorban az állami és államkapital-ista szektorban nőtt meg a termelési eszközöket gyártó vállalatok súlya. 1952—ben a nagyobb állami és államkapitalista vállalatok termelésében a termelési eszközök ter- melésének aránya 540/0, a fogyasztási cikkeké 460/0 volt.

A termelés színvonala valamennyi lényeges iparágban nőtt és elérte az eddigi legmagasabb szintet. Csak a széntermelés —— mely 1949-től 1952-ig kétszeresére emelkedett -— nem érte el a felszabadulás előtti legmagasabb színvonalat. Ismeretes, hogy a japán megszállók szinte teljesen tönkretették L a kínai bányákat; A népi kormánynak ezért először helyre kellett állítani

a bányákat és műszaki felszerelésüket.

Minthogy a leglényegesebb feladat a mehéz-ipar, ezen belül is a gépipar fejlesztése volt, ezek fejlődését a népi kormány a beruházások révén támo- gatta. A Népköztársaság első költségvetésében —— 1950-ben _ az ipari jellegű építkezésekre a kiadások Mola-át fordították. Az ipari építkezések 70—800/0—11 nehézipari jellegű volt.

1952—íg a háborús károkat helyreállították a gépiparban. Ugyanakkor korszerűsítéseket is hajtottak végre. Északkelet Kínában (legfontosabb nehézipari bázis!) 3 év alatt 400 újtipusú gép gyártását vezették be.

, A lakosság növekvő igényeinek jobb kielégítése érdekében a könnyüipart is fejlesztették —— különösen a közszükségleti cikkeket előállító ágazatait.

Néhány fontosabb iparcíkk termelésének növekedése

(1949 :" 100)

Megnevezés % 1950. § 1952.

Nyersvas ... 394 764

Hengerelt acél ... . . . 288 848

Nyersolaj ... 166 358

Pamucszövet ... l 54 28 ?

Liszt ... . 9 3 220

Cukor ... . . . l 2 l l 99) Cigaretta ... 1 l 6 151

Tervjelentés, 1953. szeptember 28.

Az újjáépítés időszakában végrehajtották a demokratikus reformokat, befejezték a mezőgazdasági rendszer átalakítását, a mezőgazdasági terme—

lésben elérték és túlszárnyalták a háborúelőtti színvonalat, az ipart helyre- állították és megkezdték struktúrájának átalakítását. így biztosították a szo—

cializmusba való fokozatos átmenethez szükséges feltételeket és a szocialista építés alapját képező perspektivikus tervek megvalósítását.

Az első ötéves terv (1953—1957). A szocialista épités első évei.

Kína első ötéves tervének fő célja, hogy a fejletlen iparral rendelkező mezőgazdasági országból viszonylag rövid idő alatt fejlett mezőgazdasággal rendelkező, hatalmas ipari országot teremtsen.

mm oraval-'. GAZDASÁGI FEJLODESE ' 8 8 5

A tervben a nehézipar fejlesztésére összpontosították a főerőket, azért, hogy az ország iparosításának, a korszerű honvédelemnek alapját megte—

remtsék, továbbá, hogy biztosítsák ezek alapján a könnyűipar, a mezőgazda—

ság, a kereskedelem és a közlekedés fejlesztését, a nép anyagi és kulturális * színvonalának emelését.

A nagyszabású program végrehajtását a kínai állam a szocialista ipar' felhalmozásából, a mezőgazdaság adójellegű hozzájárulásából, valamint

egyéb bevételekből fedezi. A népi állam bevételeinek alakulását a költség—

vet—és bevételi oldala tükrözi:

A költségvetés bevételi oldalának alakulása

(százalékban)

W. , l ! _.W- .

Megnevezes

1950. 1953.

Parasztoktól származó adóbevétel . . 29,6 13,4 Szocialista állami vállalatok, szocialista

típusú szövetkezetek adója ... 34,1 66,1 Magánipari és mag'mkereskedelmi

Vállalatok adóbefizetési részaránya

(És egyéb ... 363 205

Összesen 100,0 100,0 Csou En—Laj 1954. szeptember 23—i beszéde—

1950 óta jelentősen megváltoztak a bevételek forrásai. l950-hez képest lecsökkent a parasztoktól származó adók részaránya, legnagyobb súllyal a szocialista vállal'atokból származó bevételek szerepelnek. 1950—et véve alapul, a költségvetés bevételei l953-ig 3,6—szeresükre emelkedtek.

A bevételek növekedésének megfelelően a kiadások is meg'háromszoro—

zódtak ezen időszak alatt. Változás

következett be a kiadási tételek mego-sz—

lásában is.

A költségvetés kiadási oldalának alakulása

(százalékban)

Megnevezés ! 1950. ; 1953,

Gazdasági építésre szolgáló kiadáeok 25,5 45.4—

Közoktaláe, kultúra, közjólét, egész- ségügy ...

11,1 M,?

Állnmigazgatás ... 19,3 9.6

Honvédelmi) ...

; 4l,5 El,!

(Zsou lán—Laj 1954. szeptember 23-i beszéde.

*

Az ötéves terv feladatainak megfelelően, a népgazdaság fejlesztésére fon—

ditott összegekből elsősorban az ipart fejlesztik. Az ipar fejlesztésén belül

a fő célok a nehézipar fejlesztése, az ipar korszerűsítése, valamint az össze

népi tulajdon megerősítése. Ezeknek az irányelveknek alapján a termelési

3 Statisztikai Szemle

* 886 SIMON 'sz sa.

eszközök termelése 1954-ben 5,7—szeresen, a közszükségleti cikkek termelése

pedig 3,1—szere-sen lesz magasabb, mint 1949-ben.

A termelési eszközöket és fogyasztási cikkeket gyártó iparágak súlya az ipari termelésen belül 1954—ben 1949-hez képest a következőképpen vál- tozik meg:

Termelési Fogvasztási eszközök cikkek

Év termelése

az egész ipari termelés százalékában

1949. ... 28,8 71,2 ... 42,3 57,7

Csau Eli-Laj 1954. szeptember 23-i beszéde.

Ennek megfelelően a nehézipari termékek gyártása sokkal nagyobb mértékben emelkedik, mint a könnyűipari. cikkeké.

5 A fontosabb iparcikkek termelése 1954-ben.

Megnevezés Mennyiség Emelkaíís];£$g—hez

Villamosenergia . . . 10,8 milliárd kWó 2,5-szeres Kőszén ... 81 990 000 tonna. 2,6-szeres Nyersvas ... 3 030 000 tonna. 12,4-szeres Acél ... 2 170000 tonna 13,7-szeres

Fémvágógép ... 13 513 darab 8,5-szeres

Cement, ... 4 730 000 tonna 7 ,2-szeres Pamutfonal ... 4 600 000 bála 2,6-szeres Gyál-Eleg készített.

papir ... 480000 tonna 4,5-szeres

Csau En—Lai 1954. szeptember 23-i beszéde.

Ezek a számok egyfelől a fejlődés gyors ütemét igazolják, de másfelől utalnak a nehézipar fejlesztése terén Kina előtt álló hatalmas feladatokra.

Kína területéhez, népességéhez, gazdasági súlyához és nem utolsósorban ter- mészeti adottságaihoz mérten a nehézipar abszolút számokban kifejezett ter—

melése még igen alacsony. Ez —— figyelembevéve a Kínai Népköztársaság előtt álló időszerű politikai—gazdasági feladatokat —— egyben meg is határozza nehézipara gyors fejlesztésének szükségességét. Ez az egyetlen útja annak w— mondotta Csou En—Laj elvtárs _— hogy, Kína a százados nyomortól, elma- radottságtól megszabaduljon. Kína népgazdaságának sajátos helyzete —— ha—

talmas természeti kincsek mellett még igen elmaradott nehézipar —— e fel—

adat megoldását halaszthatatlanná teszi és mint Csou Ett—Laj elvtárs ehhez hozzátette: bár a lakosság a nehézipar gyorsütemű fejlesztésének korszaká- ban bizonyos átmeneti nehézségekkel küzd, de ezeket a jövő virágzás biztos tudatában vállalja.

xmA OTEVES GAZDASÁGI FEJDGDESE 887 '

Az ipar korszerűsítése a népgazdaság átalakításának alap-vető problé—

mája. 1954-ben a korszerű ipar teljes termelése az 1949. évi termelésnek 4,2—szeresére emelkedik. Míg 1949-ben a korszerű ipar részaránya mindössze

kb. 170/0 volt, addig 1954—ben már kb. 330/0.

Az ipar strukturális megváltozásával egyidejűleg olyan iparágak terme- lését is meghonosították, melyek a felszabadulás előtt vagy teljesen, vagy részben hiányoztak. Elsösorban sok új nehézipari terméket állítanak elő, mint pl. varratnélküli acélcsövet, sziliciumacéllemezt, generátorokat, gőzturbi—t nákat, nagyteljesítményű transzformátorokat, síneket stb. A könnyűipar is sok új termék előállítását, mint pl. rotációs papír, orvosi műszerek, külön- böző orvosságok, köztük penicillin stb. gyártását kezdte meg. Az ipar és az egész népgazdaság rohamos fejlesztésének alapja a Szovjetunió segítségével épülő 141 nagyipari objektum, melyek között vannak vaskombinátok, színes- fémipari üzemek, szénipari- és olajkombinátok, autó-, traktor-, repülőgép- gyárak, vegyipari és villamoserőművek stb. Ezek segítségével Kína maga gyárthatja korszerű nehéziparának felszerelését és biztosíthatja az ipar eddigi célszerűtlen elhelyezésének megszüntetését. A 141 új objektumból ez évben 51 készül el, 17 már részben vagy egészben működik. Emellett 600 ipari nagyépítkezés munkálatai folynak. Az óriási méretű ipari építkezéseknek megfelelően az ipari építkezésekre fordított beruházások 1953—ban 960/o-kal

növekedtek 1952-höz képest és további 280/0—kal nőnek ez év folyamán.

A szocialista építés korszakában tovább erősítik a szocialista, össznépi tulajdont. Kínában —— eltérően az európai népi demokratikus országoktól ——

erős államkapitalista szektort hoztak létre. Erre azért volt szükség, mert Kínában igen sok kiskapitalista vállalat működik. Ezeket nem lehet egy- szerre államosítani, mert átszervezésiik az államtól óriási erőfeszítéseket követelne ———- ugyanakkor átmeneti jellegű termeléskiesésük súlyos gazdasági problémákat okozna. Az össznépi és vegyestulajdon növekedése biztosítja egyedül a népgazdaság tervszerű irányításának, a szocialista építésnek sikerét.

Az ipari teljes termelésben az állami és államkapitalista szektor, valamint a magánszektor aránya a következőképpen változik:

Állami és állam-

ÉV kapitalista szektor i Magánszektor

1949. ... 37 63

1 054. ... [ 7 ] 29

* %

(,lsou Eli—Laj 1954. szeptember 23—i beszéde.

A szocialista iparosítás ezen eredményeiből kiindulva, mondotta Csou Eli—Laj elvtárs: ,,Néhány 5 éves terv folyamán kétségkívül korszerű iparral rendelkező szocialista országgá változtathatjuk Kínát."

zi:

Az ötéves terv két első éve mind a mezőgazdasági termelés mind a mező—

gazdaság szocialista átalakítása tekintetében jelentős sikereket hozott. 1954- ben 24, millió Inn—vala) (2 496 000 hold) növelték a búza vetésteríiletét, amely

91 mu w 0304 hold.

33

üsse " ; ' U ' ' sm

1954—ben elérte a 408 460 000 Inn—t. Az 1 mu—ra eső terméshozam lattok-kal, a búzatermés 20,7"/o—kal nőtt egy év alatt, jóllehet az idei árvizek igen súlyos

károkat okoztak. Az ötéves terv végére évi 270—300 millió tonna gabona—- termést akarnak elérni.

A gyapottermés Hola—kal nőtt 1953-ban és ezzel elérte a 2 064 000 tonnát.

A gabonafélék teljes termelése az idén az 1949. évinek másfélszeres—e, a gya- pottermés pedig 2,8—szerese lesz az 1949. évi termésnek. Kínában —— a fö élelmezési cikk _— a rizs termesztése is erősen fejlődik. (4 év alatt 30 millió tonnával nőtt.!) Ezzel Kina egymaga háromszor annyi rizst termel, mint Indo—

kína és Thaiföld együtt, amelyek a világ legnagyobb rizsexportőrjei közé tartoznak. A Kínai Népköztársaság évi 50—50 millió tonnás termelésével a világ rizstermelésének több mint egyharmadát szolgáltatja. A rizskúltúra fejlesztésében igen nagy szerepe van az öntözési rendszer kiszélesítésének, 1953-ban 3 300 000 ha volt az öntözött terület.

A mezőgazdaság fejlődése az elért eredmények ellenére is elmarad a lakos—

ság és az állam, valamint az ipar terméksziikségletei-nek növekedésétől.

A további fejlődés kulcsa a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása, melyet a mezőgazdaság szocialista átalakítása biztosít. 1953—ban nagy lendületű moz- galom indult a parasztság körében kölcsönös munkasegélybrigádok és szövet—

kezetek szervezéséért. Az ilyen kollektív termelési szervezetekben tömörült parasztgazdaságok az összes gazdaságok 600/o-át teszik ki. Ez év augusztusá—

ban Kinában több mint 100 000 termxelőszövetkezet működött. (1952-ben szá"

muk 067 volt.)

*"

A gyors—ütemű iparosí'tással járó nehézségek ellenére a Kínai Népköztár- saság jelentös eredményeket ért el a népjólét emelése terén. 1953-ban öt központi minisztérium adatai szerint a munkások és alkalmazottak pénzben számitott átlagbére 840/o-kal nagyobb volt, mint 1950—ben. A foglalkoztatottak száma évről-évre növekszik. Az állami és magánvállalatokban foglalkozta—

rtott munkások és alkalmazottak száma 1953-ban csaknem 14 millió volt.

Mivel azonban a termelés még nem elég fejlett, a lakosság pedig roppant nagyszámú, a foglalkoztatottság problémája még jóideig fennmarad.

A mezőgazdasági lakosság vásárlók-épessége a mezőgazdaság állami támogatása, az eszközölt kölcsönök, az emelkedő termelékenység alapján w—

1953—ban 760/o-kal volt nagyobb, mint 1950—ben.

A mezőgazdasági termelés elmaradottsága és a művelhető föld hiánya. ' következtében azo-nban a parasztság életszínvonala uw a nagyfokú emelkedés ellenére —— még jelenleg sem kielégítő. Különösen sok problémát okoz Kíná—

ban a gyakori elemi pusztítás, melynek megakadályozására, valamint a káro—

sultak megsegítésére az állam igen nagy összegeket forditott. (1950—M1953—ig 8 trillió jüantf) 1954-ben pedig 3 trillió jüant fordított az állam kártalaé nitásra.)

A szociális ellátás is óriási mértéan fejlődött a múlthoz képest.

Kínában 1953 végén 2068 kórház működött. A kórházi ágyak száma 1953—ban IMG-hoz képest több mint ötszörösére emelkedett.

') 1000 jüan 60 fillér.

mm moves GAZDASAGI mmmse 889

A kórházi ágyak száma

1046 ; 1950 1952 * 1953

30 000 i 65 000 ! 140 000 ! 165 000

People's China. 10954 2. sz.

Fejlődik az anya- és csecsemővédelem is. Ennek következtében erősen lecsökkent a szülőnők és csecsemők halálozási arányszáma. Míg 1952-ben 19000, addig ma már 34 000 szülőotthon és anya- és gyermekgondozó áll rendelkezésre. 1951- ben 13 500 vidéki óvoda működött 1954 elején pedig 148 230 Sikeres harcot folytattak a járványok ellen, széles tömegmozgalom bontakozott ki a közegészségügy megjavításáért.

A munkásbiztosítás 1953 ban több, mint 4800 000 munkásra és alkal—

mazottra terjedt ki, több mint 5290 000 állami alkalmazott és oktatásügyi dolgozó részesült ingyenes orvosi kezelésben.

Nagy feladatok hárultak az államra a nép kulturális színvonalának emelésében is. A felszabadulás elött Kína lakosságának körülbelül 900/0—3 volt analfabéta. Jelenleg 535 ezer ember tanul írni—olvasni.

A felszabadulás előtti helyzethez képest hatalmas mértékben nőtt a kü- lönböző iskolatípusok hallgatóinak száma.

A tanulók számának alakulása

1953. évi létszám

Megnevezés x 1946 1953 1946 százalékában

Elemi iskola ... 23 953 000 61 500 000 217

Középfskola ... 1 495 000 2 930 000 196

Középfokú szakiskola ... 382 000 669 000 175

Főskola ... 154 000 216 000 140

Csou En-Laj 1964. szeptember 23-i beszéde.

A nép kulturális fejlődését mutatja a forgalomban lévő könyvek és folyó—

iratok számának emelkedése.

A forgalomban lévő

Év könyvek folyóiratok

Index I dex

példányszám 1936 ; 100 Vpéldányszám 1936" : 100

1936. ... 178 000 000 100,0 32 200 000 100,0 1950. ... 274 033 630 154,2 35 301 679 109,7 1951. ... 669 639 811 376,2 176 774 253 365,5 1952. (terv) ... 886 000 000 4017 180 000 000 659,3

People's China, 152. december 16.

' 890 ' smart stEFaa

E nagyszabású fejlődést a népi kormány a kulturális, szociális célokra történő beruházások növelésével biztosította.

A szociális és kulturális célokra iordított kiadások alakulása.

Index: 1950 e"- 100,

_ . _A ._.__ ;

1951 ; 1952 s 1953 . 1954

48534

People's China, x%l. augusztus ii

A kínai gazdaság, a népi demokratikus rendszer erős voltát bizonyitja Kínának a nemzetközi gazdasági életbe valo erőteljes bekapcsolódása. Az USA blokádpolitikája ellenére sikerült Kínának megerősítenie külkereskedelmi kapcsolatait a kapitalista országokkal is.

Természetesen Kína gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal fejlődtek ki. 1953-ban a külkereskedelmi forgalom 700/o—át a szocialista tábor országaival bonyolította le. A Szovjetunióval Kína 1950—ben kereskedelmi szerződést kötött, amelyet most bővítették ki. E szer—

ződés értelmében 141 ipari üzemet —— az új szerződés szerint további tizen—

ötöt —— épít fel a Szovjetunió Kínában. Az új szerződésegy 520 millió rubel összegű hitelről szóló megállapodást is tartalmaz. Továbbra is szállítja a Szovjetunió Kínának az üzemi berendezéseket. A népi demokratikus orszá—

jgokkal is kötött Kína hosszúlejáratú kereskedelmi szerződéseket. E szerződések teljesen a kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság elvén épülnek fel.

A baráti országokkal folytatott külkereskedelem mellett erősödik a tőkés világ érdeklődése is Kína iránt, mivel a kapitalista világpiac szűkülése követ- keztében a kínai piac jelentősége egyre fokozódik.

A kapitalista vállalkozók keresték —— és meg is találták —— a kapcsolatot a kínai külkereskedelmi körökkel. 1953 nyarán 150 angol cég képviselője kötött szerződést a kínai külkereskedelmi szervekkel. 30 millió fontsterling értékű kölcsönös árucserére vonatkozólag. Angol üzletemberek számítása szerint a két ország közötti áruforgalom elérheti az évi IOO—n—töO millió font—

sterlinget.

1953 első 5 havában Olaszország Kínából eredő importja meghaladta az 1 383 000, exportja Kínába az 1344 000 fontsterlinget.

Nyugat-Németország üzleti körei is kiépítették kapcsolataikat Kínával.

Kína kereskedelmi szerződést köttt Finnországgal, lndonéziával, Ceylonnal.

Indiával rendszeresek kereskedelmi kapcsolatai. Mind világosabbá válik a japán vezetőkörök előtt is, hogy Japán gazdasági helyzetének megjavítása a Kínával folytatott rendszeres árucsere—kapcsolatok nélkül nem lehetséges.

Ezért növekszik a japán üzleti körök ellenállása az amerikai blokádpolitiká- val szemben és javul a Kína és Japán közötti külkereskedelmi kapcsolat.

xm oraves GAZDASAG! mase . 891

Néhány kapitalista ország kereskedelmi forgalmának alakulása Kínával

(millió dollár)

Export, ; Import

Ország

1952 * 1953 ! 1952 1953

Ny.-Vémetország . . 17,6 333 2,8 25,0

Japán ... 15,0 293 0,5 4,5

Anglia ... 8,4 28,8 12,8 17,5

Franciaország ... —-— ——- 3,3 12.4

BIKI, 1954. szeptember 30.

*

A kínai nép Mao Ce-tung vezetésével arra törekszik, hogy a Kínai Nép—

köztársaság virágzó szocialista hatalommá váljék. Ehhez az épitőmunkáhon Kínának ——— akárcsak a többi szocialista, ill. szocializmust építő országnak ———

békére van szüksége. Ez a tény határozza meg Kína nemzetközi politikáját.

A Kínai Népköztársaság hajlandó valamennyi országgal —— tekintet nél—

kül annak társadalmi rendszerére ——-— az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletbentartásának elve alapján békés diplomáciai és gazda——

sági kapcsolatokat teremteni.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

e. kiadványsorozat negyvenhetedik számaként megjelent

DR. KOVÁCSICS JÓZSEF

VÁROS- ÉS KÖZSÉGSTATISZTIKA

c. könyve

A könyv két fő részben tárgyalja a város— és községstalisztika kérdéseit.

Az első rész az általános kérdések (a város- és községstalisztika tárgya, fel- osztása, szervezete, a város- és községfejlesztés vázlatos története) tárgyalása után a városfejlesztés, az útgazdaság statisztikájával és a lakásslatisztikával foglalkozik. A második rész a városgazdálkodási vállalatok állalános üzemi statisztikáját, a beruházások-e'pítkezések, a helyi közlekedés, az energiaszol- gáltató vállalatok, az egészségügyi és köztisztasági _üzemek statisztikáját ismerteti.

A könyvet számos grafikon és térkép egészíti ki.

A könyv nemcsak a városgazdálkodási slatisztikusoknak, hanem a várostervezéssel és rendezéssel foglalkozó szakembereknek, a helyi tanácsok város- és községgazdálkodási szerveinek is hasznos segitséget nyujt.

Ára: 28,50 Ft

Kapható: a 14. sz. PÉNZUGYI ÉS STATISZTIKAI KÖNYVESBOLTBAN (Budapest, V., Kecskeméti-u. 2.) és valamennyi állami könyves—

boltban.