3—4. szám ' ra * (w
A szántóföldi termelés rendje.
Le régime de production and: terran arables.
Résumé. Le régime de production, interes- snnt les ferrex arables' (mi. en Hongrie, ne se modifíait gőnérnlement ou'd ld Ruite de musex emtraordiuoirm. a, oonnu recommend.
du fait des dommages annorfés par la guerre et de Done-müon de ld réforme domire. des chfmr/ements assoe notoblos. Le monane de boeufs de labour et celui, de semenoes ont
"mene ou'en 79.46, Id suoerfioe des terms Miksém eu fríohe mm (leurs fois el demie sunéríeure a celle de la mouenne décenndle.
[es super—fides emblmvóex en cérédles furent
on méme temps mom otonduos (en elimi- nution de %% nm- ropnort á la mouonne).En rendu/'ha, les dnriculieuns ont eonsaerá m 1946 nlns de mmerfioios au rosta des onl- hu'es nu'aunormmnt.
'I'mmnt Io régime de production futur d suiore, on tiendru comme du fait aug ld szunpress-íon. par la, ráforme fmraire, des mouonnox 'et grandes emploitations et la nréation d'un tres mond nombre de naínee e! oetites ernloimfionx á la place des pre—
miores ont xinoulíorement acoru les propor- tions de la production destinée dum proprex bono—ius! des dor-ioul-Iom's, du détriment des viv/dutités ú, éoouler, ot (]ue le rendement moyen Malise par les names et petitex onploiintions (ított (yuelouo peu moindre d celui. des amrions moyens et grands doma'ines.
fm en prévoit donc (rue la superfim'e con?
merée mum principales plantes dgricoles- nunmenterd encore darantaoe. Il est d'a'utre part aoe'ró gue l'a/ocroisxem—ent de la sur- face embhwoe en oéródles pdnifidbles ne xcmit souh—aitable (rue transitoirement, pour
le temps- seulement (me subsisteront leshcir—
oonxtanoes (mi empéohent le' relevement du rendornent moj/on (labourage faible du sol rósultant du manoue de traoteurs et de hatos de trait, emploi insuffisant des engmix,
amount! de xemenoex néleotlonnóea. etc.), mr
il est a moomnfer (me Id oonmrrenoo de.!oérédlgs d'outre-merme ford Mt ou tdrd sen- tir. et l'on ne pourra, mm okan/Jer de produc- tion a bref dúlni. De 10; x'immoxe la, nemo—
sihi de dir-mer et d'encmzrdger tem/poraira—
ment ld production. ' '
L'ewtension de ld culture du taboo et celle
de la better—ove sunriere montrent ou'une intervention misonnable peut askurer-r l'oocroixsoment de la, production, dans ld mesure de auffire durr,- besoins. Moni: il " d encore nombre de Nantes pour lesmlelles, soit ou'ollvs nrésenfent dos défíoifn. Mit en vue d'une Mtnmentation des demondes inter/ien-res (! prénm'r ou nar l'esooír d'un Montam/ent
nius profitdble a l'étmnner. l'emteusion de la production kornit indiaut'e. n s'en doit Surrout de produits fels dont Id vdleur de production relativement eler-ée ony/emi!nz—ieum ld valeur de travail u innentie. Leá
donndm du rmmnu brut sm'm'fíúe par Nomen agricoles désignént généralement ces oulturee. Dam mdinm oan oeoendont. varga,- niá'dtion des débonchés devrdit préséder l'cvu
tension de la production,
*
Magyarországon a szántóföldi gazdálko—
dásnak, jobbára a terméxeeti adottságok által Meghatározott formelöxi rendjét álta,—
lábdn csak egészen reudwoüli okok változ—
iatidk' meg. Alíz—első világháború előtti ha-
tárokon belül a gabonanemüek több mint felét, a kapásnövények közel harmadát, a szálastakarmúnyfélék egytizedét, az egyéb termények pedig együttvéve is csak 2.4%—át foglalták el a szántóföldnek. A termőföl—deknek akkor 8.6%-a maradt vetetlenül, A
két háború közötti időben a gabonanemüek!. A bevetett szántóföldtcrület tcrménycsoportok szerint.
La superfícíe emblavée des champs suivant les catégories de produils.
." " III 1
Bevmn terüle! ezer kat. hold A bevefen terüle! a szán'ófö'td ofo-iban Super/Éric embla'ue'e, mille arpents L4 mya/ici: embla-vée en 0/0 de: ter-res
N" él , _ ! cadanmux "able:
OV "m?" 1921- mxw I 1921— 1931—-
Catégorin de cultures !930 1940 1930 1940
évi áthagban __ 1945 § 1946 évi átlagban —— 1946
moyenne annualle ; moyenne annuellc
Gabonancmück ,- Cére'ale; ... 5.063 5.1_19 3.365 4.11§ 52'9 52'6 34'8 427
Hüvelyesek " ' Légumineuses ... 33 ?1 113 63 03 07 !? 0'6
Kapámövények ___. Culture: mrclées ... 2.600 2.906 3.105 3.0?4 .?'2 29'8 32'! 31'9 Kereskedelmi növények —M Plantes wmmerciafes .. 103 123 30? 409 I 'I 1'3 — 3'! 4'2 Súlasükarmánvok W, Herbe: fourraséres ... 1.182 1.173 1.290 1.204 12'3 12'0 13'3 !2'5 Főzclék: és zöldségfélék — - leztrs [midgf'rr'i ez
íégume; 'nem ... 29 55 68 ?9 0'3 06 O'? 0'8
E éb ferményd'. w Anne; prodníu ... 45 52 86 112 0'5 0'5 O'? P?
Úíyar ———- lack?" ... 521 244 _ 1.347 588 5'4 2'5 13'9 ó'l i
r .,
k' A 34; szám
és a kapásnövények aránya úgySzolváthel- lesen változatlan maradt. A természetes
kaszálók zömének leválása miatt a szálas—
takarmány termesztésére felhasznált. szán- tóterületek aránya és ezenkívül még az egyéb termények összefoglaló csoportjának
aránya növekedett meg némileg _.—. az ugarrovására. A szántóföldeknek ebben az idö-
szakban, az intenzívebb termelés következ-tében, már csak 2.'5%—a maradt vetetleniil.
(L. az 1. sz. táblázatot.) '
Az mal/45. gazdasági évben a háborús cselekmények a szántás—vetési munkálato—
kat erősen akadályozták. Különösen az őszi vetésű gazdaság! növényeket nem lehetett a szükséges terjedelemben elvetni. Ugyan- abból az okból egyes területrészeken még a tavaszi vetés is meglehetősen gátolva volt, de ezeknek a munkáknak az elvégzését megnehezítette a mnnkáskéz— és az lgaerő- hiány, valamint helyenklnt a vetőmag—-
hiány is. Ezért az 1944/45. gazdasági év-
ben a szántótöldeknek 13.9%-a (1.3 millió kat. hold) vetetleniil maradt. A gabona—vetések kiterjedése 1.7 millió kat. holddal kevesebb volt az átlagosnál es a szántó-
töldterületbőlx való részesedésük aránya az előző évi 52.6%—ról 34.8%-ra csökkent.
Az ngarteriilet igen nagymértékű megnöve—
kedésével és a gabonanemüek szinte ka—
tasztrófális terllletvesztesegével kom-sola- tosan a többi növényosonort ndndegyíkének termőterülete és egyben itel-illett aránya is nagyobb lett. De eredmenye ez annakiaz erdkifejtésnek is, amellyel gazdáink, régiek és újak egyaránt, az elmaradt ősz! veté- seket, igen nehéz körülmények között, ta-
*' vaszl vetesi'l gazdasági növényekkel igye—
* *keztek potolni, '
Az 1945/46. gazdasági én csak valamivel
kedvezőbb körülmények között indult, mert, harcok ugyan nem akadályozták a terme-
llest, de az lgaerd- és a vetőmagblány most _ is nagy nehézséget jelentett a termelők szá-
mára, úgyhogy az őszi szántás—vetés csak vontatottan és az átlagosnál még mindig jóval kisebb területen volt elvégezhető. E
lilányosság'ok következménye, hogy több
mínt felmlllió kataszteri hold nagyságú szántóföld most. is vetetleníll maradt és így az ugar szántóterílleti arányszáma közel két. és félszerese (6.1%) volt az 1931—1940.
évi átlagnak,
' A gabonbnemüek termőteríiletének kiter—
jedése jobbára az őszt vetéseknek egyes területrészeken történt elmaradása miatt
1 millió kataszteri holddal még ':most is
a 194?
kisebb volt az_átlagosnái, ami egymagában is 5—8 millió métermázsa gabonatermés—ki—
esést jelent Emiatt ennek a teménycso- portnnk'réezesedese a szántóföld területéből
csak 42.7%'-ot ért el,
A, kenyer—termények közül a búza heve—*
tett területe közel 800 ezer kat. holddal, a rozwetések nagysága pedig majdnem 300 ezer kat. holddal maradt el az átlagostól.
' Viszont :: takarmánygabonák közül az árpa
vetésterlllete .... s már ez is igazolja az el- maradt őszi vetések pótlására irányuló tö- rekvést!) —— 62 ezer kat. holddal (7.7%'—kal) felillmnltn az 1931—1940. évi átlagot, A mbvetés ásva—kal klsebb volt a 10 évi át—lagnál. főleg ax lóállománynak közel harma-
dára történt háborús megfogyatkozása miatt.(L. a 2, sz, táblázatot.)
A kapásaőoémrek vetésterülete 1945-ben 200 ezer kat. holddal nagyobbxvolt az átla-
gosnál: 1946—ban még mindig meghaladta az átlagot, de részben a természeti viszo- nyok mostobasása mintt az előző évitől 81
ezer kat. holddal elmaradt, Elsősorban az _1946. ev tavaszának kedvezőtlen csapadék—
.
viszonyai okozták. hogy a kukoricavetések
nagysága előző évi terjedelmet nem érte el,
de 168 ezer kat. holddal fellilmnlta az át-lagost. A bummm/avatás a— 10 évi átlag-tol
3.6%—kal, az előző évitől pedig 11.3%-kal maradt el ebből az okból. A cukorrépa.
e multban tipikusan nagy üzemekben ter- mesztett gazdaságl' növény vetésterülete.
megfelelő megszervezés következtében a 10 évi átlagnál 25.3%-kal nagyobb és ugyan- akkor háromszorá akkora volt, mint: 1945—
ben. A takarmány/répa termelése, annak
ellenére, hogy a szarvasmarhaállomány alig
fele a legutolsó számlálás alkalmával megv állapított létszámnak, mindössze 1_7%—'kalmaradt el a tíz évi átlagtól.
A kereskedelmi növények termelése főleg a napraforgó termelés igen erős térhódítása
következtében;, épen úgy, mint 1945-ben.
még legutóbb is tovább fokozódott. Ez a
növénycsonort termelőterületét a mult év- ben az 1931—1940. évi átlagnak közel há- rom és félszeresére növelte. Az: állati zsí-mdék pótlására szolgáló és főtermény-
kent termesztett napraforgó bevetett terít
lete 1946-ban majdnem harmincszorosa volt, az átlagnak. A dohány vetésterülete 1945- ben az átlagosnak felére cSökkent, 1946?
?)
Az árvának mmm—1940. évi átlagbanemez—a, 1946—ban 91,1%-a tavaszi vetést;
volt
3—4. szám 80 194?
2. A fontosabb mezőgazdasági termények bevetett területe.
La superíicz'c emblavóe des principaux produits agricoles.
és a mohar liernxőtm-ülele kisebb, a zabos- bükköny, a (:sulamádé és a bíborba-e kí- torjedése pedig nagyobb lelt,
_ _ §. _
(Bevan—l! lcríilcl ezer kal. hold A bevele" fex-ület aszániófőld (Yan-ában (Super/trio [zabla-vét, mille arpents Lot mpwfm'e embla-vőc en %"fz'es ter-ref
A llmény mm " ("Mash-aux _, drables
('ulmw 192l-M 193! ————— 192l-_ 1931——
4 ' - 1944) 4 40 _1930 1940 ,
,MÉM___1945 10444 A ,————————— 1945 1945
évi—állaghan eu atlagban
mm"nne unnuelle muyerme cmrmellr
Búza Frpmenl ... 2598 2.794 _ 1.318 E.Mb 27'! 36 H'!) ;?0'9 .
RMS Smile 4.147 4.102 658 820 1211 1113 6-8 8-5
Árpa 4 ()rge , . A. 772 sor 953 869 8'1 3-3 0'8 9'0
zab Avome SU 400 390 385 5'4 47 4'() 4-0
Kukorica ————— Mazs ... 1.804 2.028 2255 2.196 18'8 41-44 43-54 238 ! Buígonya ————— anmes de te . 450 505 549 487 4'8 5-2 S.? 5'1
Cukonépa —— Bettmave sucru re 408 443 35 104 Ft (M' (M ['I
Takamányrépa ". -Beu€mve four-raging 188 230 2230 232 ?" 2'4 3'3 .?"4
Repce _-4. Colza ... 32 17 7 l () 0-2 02 0-1 (m
Dohány —— Tatum 34 24 45 27 0-4 0-3 0-2 03
Kende: -—_ Chan-we 43 20 34 33 0-3 (u 0-9 0-2
Len W Lm ... 5 244 ? 8 0-1 0-3 (ri § 0-1
Luccma —— Luzerna 3l3 356 4ll 350 31? 3'? 4? ! 3'6
Zabosbükköny — , _Trémozs . 508 234 241 353 Sz? 2-4 2-5 3-6
Vöröherc Trade ... 23: 242 302 210 2-5 2-2 3-1 2-2 Csalamádé ._.; Mais four'ruger ... 133 120 106 112 1'4 1'3 K I'! 1'4
Bíborhcrc — Tröfle incarnat ... 34 55 34 35 (M (ró 0-4 0'4
Ballacím Esparcelle ... (41 594 58 50 (m (ró ()"6 0-5
Moha! ***** Sétaire 54 46 40 39 0-5 0-5 41'4 0-4
Borsó magnak .; País pour gram-ne.. !(4 42 02 45 0-2 ()"4 I'll 0-5
Bab magnak — —- Harícots pvur graine m 8 13 11 0-7 0-1 0-1 0-1
Lencsc W Lentilles _ ? y 2! 4 's 0"! (I'? (NY (TU
Fűszerpaprika Paprika () épurru. 5-7 8'8 NJ lo ! U'f m'! (H IM !
Zöldpaprikd Paprika vert a'; 3-4 4'8 53 n-o ! 0-0 0-0 m
Zöláborsó País vert ... 5-5 (3-3 40-44 m 1 0-1 4 0-1 0-1 0-1
Zöldbab —— Hal-icon mrrls ') H) 4"! 3' 0 *) * 0-0 .; (HL n—n
Köles ————— Minel ... 2014 lm 45—44 23-44 0—3 0-2 0-5 ; 0-3
Sárgadinnyc ———- Melons . . .. (4-3 9'6 8'5 H'2 (TI O'! O'! ; fl'l
Görögdínnyc ——— Pastügues.. lel-D 21'8 nm 25'3 0-2 0-2 ')42 T 03
Fckhagyma —— Auh- ... 4-4 2-1 20 ('S (m'- I (ro (ro ; fm
Fzícskáposzld ——— Chou pomme 8'7 10-1 lfs-3 4 18'8 U'l 0-1 0-2 § 0—2
Paradicsom ——— Tomntes ... 36 ?S 9'6 14'4 (TO _ (l'! (l'! 0-1
Gyökérzöldség "4 Légume ú racines *) 38 (VB T'T 1) 4 0-0 (r! ;- 0-4
Vöröshagyma —-—— Oignonsn . . 714 8'8 8'3 9'5 U"! ; O'! 0"! [ (H
Uborka —— Concombres 2-0 48 44) 5'5 0'0 § 0-0 0'0 § O'l
Feíessalála —— Laitues glomméus 1'2 3'0 1'8 22 0-0 § 00 0-0 § O'!
Mék ——— Pavol ... 11-5 lT'S 3-0 (4-0 0—1 0-2 0-1 ; (rt
Napraforgó " Tournesol .. 3'8 1015 2402 3074 0-0 0-1 29 § 3'4
Seprőcirok —— Sorgho ... (4-8, 9-6 3-7 7-0 0—1 0-7 0-0 ; 01) F Tök, takarmánynak —— (fm/1100 fourragi-re 12-41 43"? 14-2 144 0-1 _ 0-1 Ir? ;, (1-2
1) Adatok nincscnuk. ;, Pas de données.
han ellenhvn már (erősen l'nngközelítvtto az A főserlóly- óv :(;ldsúgfülúlx lex-llmszlésérv átlagot-. A kcndcrlm'mulás- területileg: növe- ll'-.;)% kul nugvohb terület szolgált, mint.
kedett, a Zenta-messiás pedig a tíz évi át- 1945-ben, úgyhogy wlesterületük nagyságu lnghoz viszonyítva a harmadára csükkenl, 111544? erősen (413.6%-kal) meghaladla :; tíz mert ezt a korábban főleg a közép— és évi átlagot, Ezeknek a növényeknek lér—
mg 'gazdapágoklmn lernwsztett növényt a hódítása a háborús kz'u'osoclússal és a ton lí'n'pe- és kisüzemek nem karolták fel olyan m'észeti viszonyok mostohaságávnl ö . / mértékben, mint :] cukorrépát, illetőleg a függő élelmiszerhíz'my kiküszöbölését,, kí—
4lohányf. vánta szolgálni.
A számmal.-annál:yo].- termelése az állal- Az egyéb tel'lleények elnevezés alatt kiv létszám összezsugorodz'lsa kuvetkeztébvn mutatott adatokban :; rendszerint csak kis—
Zlgáö—ban az előző évinél ($.7%-knl kisebb területen. termesztett különleges Lal—:m'rm'mx—
lett és már csak valamivel múlta felül a és másféle (pl. somkórú, rizs. spenót, cikóA líz évi átlagot, Az illetal-lozó termények rlz], méznád, fü" Vix-ágn'mg, stb.) növények sorában az 1945_ évi bevetett—terülel'hez vi- szerepelnek; ezeknek termőterülete a mult- szonyítv: 'a lucerna, a lóhere, n baltacim hoz képest szintén növekedett, úgyhogy leg—
hol- tíz évi utóbb már meghaladta a 100 ezer km;.
dalt és több mini lu'xl'szerosv vall : átlagnak.
4 :
3M4. SZám
A jövő termelést rendjének lám!—akítá- annál legfontosabb szempont a, belföldi élel—
mezési és takarmányozási szükségletek tel—
jes" mértékü kielégítésére és a mezőgazdaf
sági kivitel lehető fokozására irányuló lö- rekvés lehet_ Figyelemmel kell lenni azon- ban arra is, hogy a közép— és nagyüzemek megszüntetésével és a helyüket elfoglaló nagytömegű törpe- és kisüzemek létesítésé- vel a saját szükségletre történő termelés arányai a piacra irányuló termelés rovz'r—
sára erősen megnövekedtek, továbbá, hogy, 'a törpe- es kisüzemek
cstmy-nbb, mint a közép- és nagyüzemeké
*voll, Az alacsonyabb terméshozamot elő- idéző főbb tényezök (gyengébb talajnmnkn,
igaerő-, trágya- és vetőmnghiány stb.) azon—
ban csak huzamosabb idő után fokozatosan küszöbölhetők ki, Éppen ezért arra az időre, amig a törpe és kisüzemek terméshozama n háború előtti évek mértékét eléri és amíg a külföldi piacok kellőleg megszerveztet—
nek, valamint az áruszállítás színvonala is
eléri a háború előtti mértékei, átmenetileg
: a mezőgazdasági termelés bizonyos fokú irit-
nyitása és támogatása javithatnn az adott helyzetben önként kialakuló termelési rend hibáin,
A. __kenyértm-mények tem'tletnövekedóso csak átmenetileg kivánatos, míg a terméshozam
emelkedését gátló körülmények fennálln—
nnk, mert biztosan számítani lehet nr'n, hogy az olcsó tengerentúli gabona ver—
senye elobb utóbb bekövetkezik, akkor po—
tlig egyik évről a másikra a termelést út—
állitani nem lehet. Legfontosabb termé—
nyeinknél (búza, rozs, árpa, kukorica, bur—
gonya,) a terméshozam növelése lenne min—
lenekelőtt való. Ehhez azonban a jobb ta—
lajmunka, bőségesebb trágyázás, (esetleg mütrágyázás) és jóminőségű vetőmag hasz—
nálata elengedhetetlen.
A termelési rendben szereplő — gazdasági
"(mények közül a dohány és a cukorrépa ' termesztésének fokozása arra mutat, hogy megfelelő kormányzati és érdekeltségi be—
, :wutkozássni biztositani lehet azoknak a gazdasági növényeknek szükséges mértékű
termelését is, amelyeket ezelőtt főleg a v'ál—
— tozntosabb vetésterületü közép- és nagy-
üzemek termeltek, _
_ De számos olyan termény van, amelyben jobbára az üzemremlszer n'iótlosnlása inizitt, , most, a csökkent kereslet mellett is, hiány van. Ilyenek a len, n mák, a magborsó, n
repce, a seprőcirok, a komló. Egyes növé—
terméshoznmn nla- ,,
* sebb arányú
e
nyet termelését (kender, rizs, lencse, zöld—v
paprika) a belföldi, kereslet növekedése
miatt lenne érdemes fokozni. Más növények
termőterületének növelése pedig azért lenne
kívánatos, mert azok természeti adottsá—
gnink mellett, a belföldi szükségletet meg—
haladó mértékben, a legjobb minőségben termelhetők. Igy megfelelő külföldi piaéok
megszervezése Kesetén és kellő előkészítés után érdemes lenne talún'a vöröshagyma-, fűszerpaprika és a paradicsomtermelését még tovább fokozni. Egyéb növények terme—
lése népünk élelmezésének változatosabbá tétele és általában a közegészségügyi hely—
zet javítása érdekében lenne kivinotos (pn-
rnj, zöldborsó, fejessnlátn).Az említett gazdasági növények terme—
lése azonban nem fokozható korlátlanul.
Föleg a belföldi kereslet és a külföldi elhe-
lyezési lehetőség szab határt az egyes ter—mények térfoglalásának. De az egyes vidé—
kek természeti adottságel (pl talajmlnőség)
is korlátot jelenthetnek a növények terme—
lésénél, Az ilyen növények eszszeiü mértékü terjeszkedése a termelés eddigi rendjét lé— ' nyegesen nem n'iódosítanú, csak a mező- gazdasági termelés hoZadé—kát növelné szú-
mottevően.
Ha ezeknek a többnyire kis területen- tor- mosztett gazd-asági növényeknek termőterü-
Iez'út az eddiginelc háromszorosára növel—
nénk, az még mindig csak mintegy 300 ezer kat. holdat tenne ki. Ekkorát területet in.- dig anélkül, hogy a termelés rendje lénye- gesen módosulna, csupán az ugat-területnek
a háború előtti mértékűre való csökkentése
révén is biztosítani lehetne, Az ugor kiter-
jedése a viszonyok nornmlizálódzisa követ- keztében nzonbnn önmagától is csökkenni
_ fog, mégpedig azért, mert a törpe és kis-Szántóföldek pihentetéee ki- (1928:2.o%, 1938 1.5%) volt,
mint a közép— és nagyüzemekben (1928:
Ai,5%%, 1938: 2.7%), amelynek szántóföitljén most már törpe és kisüzemek gazdálkodunk.
Ott, ahol ugar nincs, vagy csak kevés, a üzemekben a
sertésallomány gynmpodíisa'wnl u lnlztjzsn- roló napraforgó területének csokkenese
révén is számottevő mértékben lehetne az emlitett növények termelését fokozni,
A felsorolt kis termt'íteriiletű gazdasági
növények termelésének fokozását az a kö—
ríilmény is indokolja, hogy ezek a növények általában több munkitt és negyobb betek—
tetési: igényelnek, mint a gnbonnnemtiek, fer- melői és piaci áruk is magasabb amazok—
3. A szántóföldi termények és a rét kat. holdankinti nyárs hazadéka az 1934—1938. évek átlagában és 1946-ban.
Les revenus bruts, par arpeht cadasfral, des produiís des lenes arablesg et des prairíes,g * dans la moyenne des années !934—1938 et en 1946.
Átlagosv nyers hozadék Átlagos nyaka hexadék kai. lxoldankint pengőbcn kai. holdat-kiut pengőt)":
meu moyen brut par , ' * Revtmí moyen brut pa'
árpmt tadanml, m pengő: amen:cad—mra! eu peut:
A termény neve A termény neve
Praduiu 1934—1938 Prodnits 1T34:i938
222332 WM ' 222232 223333)
yann'ée: ("19455 innét: 291949)
1934—4—1 938 [%%—1938
!. Főtermények. ! , Nyúlszapukn Ambyllz'de. . . , . . e) f , 4?— * ; _
Produit: principawv Baltacim —— EWcme . , .. .. . . 89'39 ' 64'88 , *
!. Gabonanemüek —— Céréalcs. . . . 13812 109'40 Mohar— Sem". ' - * --- 3727 35 "
Búza (meg és szalma) -—— Fromm köles, takarmánynak —-— Mrllez _ .
_(gmme :: paille). ... 154'06 12276 pourfourmge , 2) 4169
Reza (mag és szalma) —— Seigle 2 Rozs, takaímanynak —— Seígle , .
(grain: et paille) . . . ... . .. 108'36 96'28 pour jourrage . . . . ... . a) 36 33 Árpa (mag és szalma) — Orge Csalamáde —— Mais lourrager 9231 (2550
(grain: ez paílule) . . . 133'41 97-15 Öszi mkarm. keverék —— Melangu _ ' Zab (mag és szama) * mmm, de Iourrage: daummne . . . ... 101'92 45'32'
(grain: e! mille) ... 12375 98-67 Zabosbükk'cny —— mmm"; .. ... 14-74 53-38
Köles (mag és szalma) —— Mille: Más tavaszi takarm. kev. -—— Ann—es _
(gram :! pazllt') ... 9439 5075 mama dr./oufmges de printemps- 2) 64'68
mm;: _ Sarrasin ... ' 62'38 2) 2 Egyéb szalas takarm. Ames __
2 Hüvdyesek__ Légkmvltu-WS _ _ 117'86 77_95 berber four-mgém . . . : ... _öí' . .. 40 58 Borsó—Pa::... 12395 71-47
_. u- *":
8
Dab —— Hank-015 _ ,,,,, 105'80 94-37 7. Főzelék- és zöldségfélék
3. Kapisnövények ___ Culture: Zoldbab —— Hamat: 'Ueus . . .. . 305'95 2329?
am" " age) """" ' """" 98 01 Fokhagyma— Autx ... 691'93 319323
beieskaposzta —— cimu pommé . .. . 44610 _ 28346
rm'mmy'é" " Be'le'm' I'm" bárgarepa -— Caroltcs ... uns 329—89
Lencse— Lentilles 105'01 1 0138 _ Plana: potage'm ez legnme: mm. . 37910 25610
!Szóiabab -— Soja... . ... 3) ág.", Löldborso —— mi; rvem . . . ÉS??? 3333;
_ _ Zöldpaprikn —— Paprika van . . . . .-
K ind", ' ' ' ' ' ' ' ' A ' ' ' _.M ' ' ' 168 12 lm 83 Eőzele'kxök —— Citrouilles pour légume 281'41 ")
u orma (szem és szár) ai: Vöröshagyma —-— Ozgmms ... 389'91 318'06
Burgonya —— anmes de terre . . . . 203'33 111'68
Cukcnépa _— Return-ex suméres 267'38 "396 Paradicsom —— Tamale: . . ... 353'82' 231'64,
rug": ... ]59'40 73'88 ' , _ , 22? (9'90'
Sifgadlpnye — Meleg; . ... 41318 27592 §É$§T auf-63715, "';1'21" gáz-ze ' 2 )
Gorogdmnye _ l'amgucf ' ' ' ' ' ' ' ' ' 40116 26992 Uborka - Concombres . . . . . . 406'69 81' 80 a
lök, muannánynak -— Lounge belém __ Laitue: ' ' ' " ' ''''' !
jourragert ... 155'36 69'33 mm] ., Chon./kJ : 084'65 ! a)
Sepröcirox (meg és szaka!) —— Sorgho __ ' ' ' ' .
um mm--- nm 32233222222313'...;;:: 23223 2
4.1(ereskedelmi növények _
Dogm!" fatmbmid" - — - - - ' - - - - ggg 223 I. Főtermények általában _ Pro-
ny— a:... * ' princ'pdux ' —' '
Repce —— Calza . . . . __ . . . ... me,-45 7594 dum ' "' genéml 143 29 99 83 Kende: (mag, kéró) —— Cbanwe
(gum et tige). ... XH'H !06'29 Len (mag, kéró) — Lm (grain: :!
tig!) . . . .. . . ... . . . 14174 12612 11. Melléktermények.
Kozma —— Houblon ... . . . . tuti-99 !) Prod it: daim _
Ricinus -—— Rm'n ... 118'46 a nem: f
Mék — Pavot. . ... .. . 18817 ZDT'H Napraforgó —— Tournesol . . . .'72 58 5001
Fűszerpaprika —— 122222. ** w 57229 sav—90 ' $$$: 373232221::.:::::::::: 2312? 3238
5. Magyak —— Smence: . . .. .... 9) 51'45 Fejeskáposzxa " Chou pommé .... 59—15 3219
Cukorrepa magnak -—— Bettemves napraforgó M Tourrmol ... 1074 1006
mmm: pour la graine .; . 2) 308'26 max —— Pavot ... 36-19 35'96 Tnkarmányrepa magnak ., Bencm— Seprőcirok (mag.nyaka!) —— .Sorgbo
'vr: jourmgen; pour la grain: §) 247'55 (grain: et panicadc')... . 1701 1313 Csillagturx magnak — hmm rém/té _ ; Kende: (mag, !: ) ——— Chan'vre
pourlagrame... g) 411)? (grain:ettige.2... 17'58 9'12
6 Slálastakarmányok— Herbes H M llék én k 6! láb
jounagz'rcs ... . ... ,. . 3 9-2 e term ye ta an
120 05 % 5 Prodniu nconduires en SW"! ' ' 21.34 14'64
255'62 99'32' *
(A takarmánymagok beszamíkása
nélkul —- (Non compi: le; * _
;m'ne: funnageres).. ... (91'28) A színtóföld hazam: általában
%?FFW " Máig --- -- 168'50 95-44 Ruma; de: www m général .. 147-77 103'35
embere— M_I..." ... .. . 62'30 _
Biborhete -_— Tréjle mamat . . . . Ég,-82 37—15 Rét —— Prairie; . . . , . , . . ... 59'96 33'11
)) Az 1938. évi Magos !ermelői árak alapián számítva. w Calcule' sur la Ime de; pri: moyen: de produdm m (938, _ 9) AM nm —— Pa! de domén.
') me.—n : takarmánynguk értéke nam —— Pour 1946, mm [a valami de; graim'n jourrngms.
nrúnylng elég sok munkát
mértékü fokozása csak kellő
ido után _biztathat megfelelő eredménnyel,
) 34942 színi
mil s így a gazdaságok az eddiginél nn—
gyobb bevételhez juthatnak termelésük
révén. _
,Tájékoztatásképen bemutatjuk a szántó—
földterület egy hat. holdjám kiszámított
nyers hazudó/c érték-összegének gazdasági
növénye/c szerint részletezett adatait. 'A szántóföldi termelés átlagos nyers hozadé-
kúrn vonatkozó adatok a bevetett terület , a termésmennyiség és a termelői úiak alap 'ján szániittnttak kiAz átlagos hozadék alakulását többek
között a bel- és külföldi értékesítési lehe—
töségek és a nemzetközi árszinvonal, a ter—
més mennyisége és minősége befolyásolja
és egyik évről a másikra jelentősebbenmódositja. A jelenlegi megváltozott terme- lési és értékesítési viszonyok között ezekaz
nalatok legfeljebb tájékoztatásra alkalma—
sa/o, de jobbára mégis kifejezésre Juttntjnk, hogy az több befektetést és több munkát igénylő gazdasági növények termelésére fel- használt földek nyersiiozadéka altalaban nagyobb, mint a kevesebb tőkével vagy munkával termesztett terményeké. Az acin-
tokból kitűnik, hogy _ az 1934—1938. évek
állagában —— legkisebb volt 419 nysersliozn—
oékn a liüvelyeseknek. Az úllattenyésztésen keresztül értékesülő szálnstaknrmányoké csak valamivel nagyobb és a gnbonnne-
müeké nem sokkal magasabb. Ennek a há—
rom növénycsoportnnk nyersliozndéka kl—
sebb, mint a szántóföldtertilet egészét te—
kintve egy kat. holdnak a bruttó haszna ál—
talában. A kapÉsnövények 'iermelése, ami
igényel, már
nngyobb jövedelmet biztosit, Az idetartozó
növények közül a csak kisebb területen ter-
melt dinnye-féléken kívül a cukorrépa áz,
amelyiknek nyeishoz'adéka különösen je- lentős. (L. a 3. sz. táblázatot)
Még nagyobb nyersbevétellel jár a keres- kedelmi növények termelése Ezek leg—
többje szintén sok munkát igényel, inno—
kolt tehát, hogy a hozadék is megfelelő ösz—
szegü legyen Ezek sorában a tetemes be-c
fektetési: igénylő komló hatszor akkora; a fűszerpaprika közel négyszer le nagyobb és a dohány iiétSzer akkora . összegű nyers—
hozadékot nd, mint a szántóföldi átlag.
Legmagasabb a főzelék- és a zöldségfé—
lék nyers hozadéka. Az idetartozó gazda-'
asági növények teimelési lehetőségeinek ba—turul azonban erősen korlátozottak és az egyes feleségek termesztésének nagyobb
előkészi—
9949
Az időpont most; talán azért lenne erre vi-—
szonylng kedvező, mert a telepítések során az egyes ilyenféle termények termelésében jártas mezőgazdasági munkások az eddig
frekventált területeken kívül, más helyeken is sikerrel meglionositbatníik ezeket ;nz át— ' lugosnúl nagyobb keresetet biztosító növé—nyeket. Előnyei—e válna a termelésnek, fini előzetesen mega'tllupittntnék, hogy mely "vi- dékek milyen ritkábban termelt ilyen nö—
vény termelésére _a legalkalmasabbak. lilás esetben bizonyos berendezések (szárító, paprikamalom stb) létesítése is előfelté tele a termelés kiterjesztésének.
A mellékte'imények (közöttesek és sze- gélynövények) termelése nem mindenütt szokásos és a talaj sem mindenfelé alkalmas arra, a gazdálkodó azonban ilyen módon is fokozhatja nyers bevételét. igz n teinlelési mód, mely eddig is főleg csak a törpe— és kisiizemekben volt elterjedve, n földbirtok—
rei'oun eredményeképpen nyilván terjesz—
kedni fog. 'A talajempótlás nehézségei azon- bnn sok helyen batlut szabnak a közöttes tel melés teijeszkedésének.
A földb'utokrefounnml kapcsolatos üzem-
! nagyság-vúltozások miatt tértveszlett gazdu—
sági növények. termőterületének (len, mák, , lencse stb.) növelése a belföldi szüksé'lete'k fedezésének mértékéiw megfelelő termelési
szerződések kötése útján biztosítható lenne __ föleg azokon a vidékeken, ahol az illetö
növények termelése a multban is szokásos volt. mas növények termelésénél, melyek már eddig is tért hódítottak jelentőségük—
líén (pl, zöldbab, zöldborsó, paradicsom,
zöldpnprika stb,) —— ahol a termelés foko—
zása indokoltnak látszik, tehát a fogyasztó piacok közelében —— szakszeiü irányítással
lehetne eredményt elérni.A meglévő traktoxállomány teljes mér—
tékü kihasználása, arra a területre pedig, ahol kevés vam belőlük, társulási alapon új
traktorok beszerzése és munkábnnliitnsa
lenne kívánatos. Sokat jelentene már az is,
lm gnzdáink az őszi szántúst legalább ák-
korn területen elvégeznek, mint a háború alatt a premizálás idején. A meglévő kismeny—
nyisego állati trágya nelyes kezelésére és gaz-
(lnszigos felhasználására is tanítani kellene a gazdák jó' részét. Szükséges volna még a
ma.,ún— és az állami mintagnzdaságok vétő—
' nmgtermelésének növelése is Az egyoldalú
g-ibonnexport helyett a több munkát és be- fektetést igénylő növények minél nagyobb mértékű külföldi értékesitése előnyösebb lenne az országra nózvef'i
...
til—4; [szám
Mezőgazdasági termelésünk ést- állatte-
xmészte'sllnk jövő kilátásai lényegesen meg—
ja'Vulnúnak, ha nagyobb ménnxlségü és jó
minőségű tenyészállatnak, továbbá motoros mlajmívelű gépnek és műtrágyának behoza- tala, illetőleg az utóbbiak belföldi előállí—
84
tása lehetővé válnék és a hianyzo _, holtfelszerelés pótlására, illetőleg — ;
msabb befektetésekre az
;,nzduk hosszabb lejáratú olcsó k' lesóalióz
juthatnának. ,
Saőllősy Zoltán dr.
A mezőgazdaság szerepe az ország gazdasági életében.
L'Le róla de llagrículture dans la vie économiaue du pays.
Résumé. Portanlnotrc etnde sm; l'int—
pm'tance one l'agríaulturc occupe dans les diffúrentes sections de la vie éeonomiaué de la Hongrie, nous arrioons a con/startol"
ou'elle préoaut le plus dans lé oonunerce
artéria—ur,
Au cours des époaues, la capacité de faire luim'e les peuples de llagriculture a grande- uicnt diminué; En effet, calculée pour le territoire actual de la Hongrie, la propor—
tlan (la la population agricole représentant-t encore 55.9% de la population totale en ,_.mw, pour reoaler dans l'interoalle d'une
yónérat'ion a penze, a 48.670 en 1941.
Dans la fortune nationale, i'agrioulturo apait une part de 82.479 en 1927. Et, en 1928 par exemple, elle partieipait avec 54.1% an./z impols sur la fortune. Mais dans
le domaine aes contributions de cette nala/re
également, l'ag-rioulture amit connu d'aut-noe en année une dégradatton succeSsl've
'lTlS—á-Uis des autres postas imposables, ae sU'I'tG gu'en 1936, elle Wu figuratt plus azl'a'veex39.l%. Entre 1926 et 1936, 3.716 a 48.3% du revenu national total áchurant a t'agrioulture (la minimum en fut enregistr—ó azt 3933).Pour le:; eaportations tata/les réalisées en
1931—1938, les produits bruts de l'ayri-
outta-re avatent, ensemble avec l'inaustrie agricole, une part allant _de 631; a 68.4%.L'e'levage, atteignant 27-70 des eapwtations
totales, y prédominait. Vonaton—t ensuite le-sproductions agrteoles avec %% on ehiijre
rond. Ila raison du développement relati- Lement faible de l'induetrie agrieoie, res—pectiuement de la stagnation des industries plus a(?aeloppées, ses produit8 oaportés ne contribuürent au'aueo 12% aua eaportations iolalex,
Parmi les produits brut-s' de l'agrioallure, l'exportation du. "onteni, (la paix, aes urainak de tröfle ineacrnat, du vesse, des láyumes
sees et des plantes mádioinales a fait preare, pendant la période consiaárée, dfune ten-
dance nottement ascendante, tandis auel'exportation (les graines oléagineuses, du taboo brut, da join et de la paille éta'ít en régressíon. Dans ága. situation actuelle de
l'agrieulture ltongroise, outre l'ea'portation *:
intensifiéa des produits biuts (mi cannot/a' sait nagnére un progres indent/table, on doit
prifeoniser la vonta des eaeádents de fromantet un essor (: donner aaa: exportation; llé—
;.réeiées en graines oléagmenses et en tabaa Parma? les produits bruto provenant da
l'éleoage, l'exportation des poros sur pied, aa (ara frais et de la, panne; dos boy/aaa: et,
uessies, ainsi (me (in foie gras a programmá,
tanais aue celle des montam; et ohénre's, de la, lalne, de la, oolaille oivante, aes peaua:
brutes et du poisson frais a remete, Jat
tendan'ce de développement des Ba'portai—ions,
Signalée pour les articles et marchandises premierement mentionnés, pourra etre main—tenue ; guant' aua; seconds, l'on n'aspéra de
multiplier aaa tout au plus llewportation de la lvolaille oivante, auoiau'it, soit plug auanta'geua' d'intensifiar l'exportation de la vola-ille et de ses produits an état travaillé.Jusgu'a' la régénération du eheptel national (tétruit de la Hongrie, l'on ne pourra en—
visager une ear—partatlan notable (les autres
articles bruts de l'éleuage. Les possibilitée:
(l'exportation de l'industriaagrioole altalam
généralement favorables et Seal le Made de rson évolution apait amené sa. part relative- ment médiocre dans l'ensemble des apportot- tians agricoles. Plus la Hongrie fara tout pour l'esaor de l'induvstrie aariéale a grande—3
poss-tbilités, plus l'exportation de; produits de vette derniore anna. des chances.*
A közgazdaság különböző ágai más és más módon érvényesülnek a gazdasági élet ülönféle megnyil.lnulúsaiban. Hasonlóan
mezőgazdaságunk jelentőségét is különféle—
képen lehet értékelni aszerint, hogy az élet—
nek moly oldalára gyakorolt hatását tesszük
vizsgálat tárgyává. x
Népesség eltartó képességét tekintve például, amelyle a népszámlálások adatai nyujtanak felvilágosítást, az idők folyamán
a hazai mezőgazdaság jelentőségének foko—
zatos csökkenését figyelhetjük meg. Míg
