• Nem Talált Eredményt

Hogyan tovább MOKKA? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hogyan tovább MOKKA? megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ajánló

Hogyan tovább MOKKA?

Újabb érdekes és fontos kérdéseket vet föl Balázs László tanulmánya a MOKKA-val kapcsolatban.

Korábbi számunk cikke a kiadványok műszintű csoportosításának bevezetése és a Könyvtárportálba való integrálás mellett érvelt. Balázs László egy régi vitát elevenít fel, melynek kapcsán a közös katalógus megtartása és továbbfejlesztése mellett áll ki, amelyben fizikailag is összegyűjtik a szolgáltató könyvtárak rekordjait és a keresések is a központi adatbázisban történnek. Ez járul hozzá leginkább az egységes katalogizálási gyakorlat kialakulásához, a duplumok kiszűréséhez, a katalogizáló munkát segítő authority kontroll használatához és a nemzetközi adatbázisok által igényelt szolgáltatásokhoz. Kérdés, hogy melyik megoldás mellett voksol a MOKKA? A témának különös aktualitást ad, hogy a cikk írásával egy időben folyik a MOKKA fejlesztését előkészítő szakértői csoport munkája, így minden észrevételnek jelentősége van a kidolgozandó dokumentum szempontjából.

Könyvtáraink katalógusszekrényeiben az elmúlt évek digitalizálása ellenére még mindig tömegével találhatók katalóguscédulák, amelyek kizárólagos eszközei a tájékozódásnak egyes állományrészekről. De vajon ki az, aki ma még egyáltalában tud – ha nem is szívesen – kutakodni bennük, illetve gondol arra, hogy a könyvtár gépi katalógusa nem tükrözi a teljes állományát? Ha pedig ez a helyzet, akkor mi a teendő, hogy a teljes állomány bekerüljön az online katalógusba? Nos, Dancs Szabolcs írása éppen ezzel az izgalmas témával foglalkozik. Bemutatja a jászvásári sikeres ADAM-projektet, amely példát szolgáltat hazai nagykönyvtáraink számára is, hogyan lehet viszonylag gyorsan és költséghatékonyan „kikerekíteni” az OPAC-ot.

Bár könyvtáraink ma már számottevő elektronikus tartalomhoz nyújtanak hozzáférést, még mindig viszonylag kevés figyelmet fordítanak azokra a szoftverekre, amelyek elősegítik, megkönnyítik használatukat. Ilyen eszköz a RefWorks is, amely a bibliográfiai menedzselő rendszerek családjában előkelő helyet foglal el funkcionalitásának, könnyű kezelhetőségének és kedvező árának köszönhetően. A rendszer lehetővé teszi a legkülönbözőbb elektronikus forrásokból (szöveges fájlok, adatbázisok, RSS, OPAC stb.) a hivatkozások egyszerű importálását a felhasználó saját webes, tehát bárhonnan elérhető adatbázisába, rendszerezését, strukturálását, megosztását másokkal. Megkönnyíti a publikálást azáltal, hogy egy „gombnyomással” elő tudjuk állítani a kiadó által megkövetelt bibliográfiai leírási szabálynak megfelelő irodalomjegyzéket, meglévő hivatkozásaink automatikus konvertálásával. A RefWorks ma már a világ minden táján ismert, több mint ezer vezető kutatóintézmény, egyetem használja, közöttük több hazai is. Kukor Ferenc e rendszer használatát mutatja be a FSZEK tapasztalata alapján.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A klasszikus motivációelméletek a tanulási motivációt az egyén személyes jellemzője- ként kezelték, kevés figyelmet fordítottak azokra a társas folyamatokra, amelyekben a

A klasszikus motivációelméletek a tanulási motivációt az egyén személyes jellemzője- ként kezelték, kevés figyelmet fordítottak azokra a társas folyamatokra, amelyekben a

Ám – a szerzõ saját bevallása sze- rint – a legnagyobb kihívást számára az 1960-as évek közepén megkezdett Palóc Kutatás jelentette, amelyben Kriston Vízi József a

Elméleti alapok a tanítás tanulásához című tankönyv, amelyet az ELTE Neveléstudományi Tanszék Didaktikai Szakcsoportjának mun- katársai (Falus Iván, Golnhofer Erzsébet,

Ennek során olyan kérdések merültek fel, mint a vitákra való felkészülés (olvasmányok, szakért ő kkel való találkozás, online megbeszélé- sek), a

tár üzleti információs szolgáltatása (British Library Business Information Service) [1. Scandinavian Pe- riodicals Index in Economic and Business, Theses of Economics and Business

Murányi Lajos arra vállalkozott, hogy el ő segíti a német kollégák elektronikus dokumentumokkal kapcsola- tos tapasztalatainak a megismerését, amikor a Német Kutatási Központ

• a könyvtárak és információs szolgálatok azáltal, hogy az internethez akadálytalan hozzáférést nyújtanak, segítik a közösségeket és egyéneket abban, hogy