542 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ
tékonyságának emelkedése 1960 és 1978 kö- zött Him-. : 2.23, egyes szövetségi köztársa—
ságokban pedig ennél is nagyobb méretű volt a változás.
A Him: mutató alapján meghatározható a fejlesztés távlati üteme. A számítások szerint a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításá—
hoz a jelenlegi szinthez viszonyítva a mező—
gazdasági végtermék mennyiségét 1,45-sze—
resére kell növelni. Ha azonban a belterje—
sítés hatékonysági mutatójából indulunk ki, figyelembe véve a mezőgazdaságban fog- lalkoztatottak létszámának előrejelzett csök- kenését, akkor a növekedés szükséges mér—
téke 1.92. Ez a növekedési ütem nagyon ma—
gas. mintegy kétszerese az 1965 és 1978 kö- zötti években ténylegesen elért mutatónak. és nagy feladat elé állítja a mezőgazdaságot.
Amennyiben ez a növekedési ütem nem való—
sítható meg, a mezőgazdaságban foglalkoz- tatottak létszámának várható csökkenése ve- szélyeztetheti a termelés szükséges szintjének
elérését.
A cikkben bemutatott módszer alkalmas nemcsak országos vagy köztársasági szintű elemzések elvégzésére, hanem —— megfelelő egyszerűsítéssel — kisebb területi egységek vagy egyes gazdaságok belterjesítés-haté- konysági tervének elkészítéséhez is. Mikro- szinten a legfontosabb feladat annak meg- állapítása, hogy a várható létszámcsökkenés mellett teljesíthetők—e a termelésnövelés ki- tűzött feladatai.
A távlati tervek elkészítésénél azt is fel—
tétlenül figyelembe kell venni. hogy a me- zőgazdaság belterjessége és az intenzifiká- ció hatékonysága egyáltalán emelhető-e a kívánt (és szükséges) szintre. A termelés nö—
velésének egyes tényezői, bár elméletileg nem, de gyakorlatilag, a jelenlegi fejlettsé- gi fokon, végesek. Ha egy termelésnövelési faktor elérte a jelenlegi maximumot és ,,ki- merült". akkor a további intenzifikáció már
nem eredményes.
Ebben a helyzetben az előrelépés, a ter- melésnövelés feltétele a mezőgazdasági tu—
domány fejlődése (új, lényegesen magasabb hozamú növényi kultúrák. produktívabb állat- fajták előállítása, hatékonyabb vegyszerek al- kalmazása a veszteségek csökkentésére, új szervezési formák kialakítása stb.). Lehetsé—
ges. hogy a tervezett hatékonysági szint el—
érését gátolja a szükséges termelőeszközök hiánya, az eszköztelszereltség nem kielégítő színvonala. Ebben az esetben tervkiigazitást kivánatos végezni, korrigálni kell a tervezett termelésnövelési ütemet. vagy felül kell vizs- gálni a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámcsökkentésének mértékét.
A belterjesítés hatékonyságának kritériu—
ma meghatározható mint a termelés maximá- lis szintjének eltérése az adott körülmények
között.
A hatékonyság optimalizálásának módjai:
Z (max) "' Hint
vagy
Hfakt
2 (min) : 1 — H
te tv
az egy mezőgazdaságban foglalkoztatottra számított maximális mennyiségű termék el- érése vagy a tervezett és ténylegesen elért hatékonysági mutató közötti eltérés minimum—
ra való csökkentése.
A tervezett hatékonysági mutató a külön- böző fejlesztési tervvariánsok legmegfelelőbb változatának kiválasztásához ad jó alapot.
(ism.: Almásy Sándor)
LlTVAK, SZ. -— SZAL'NlKOV. A.:
AZ ENERGlAHORDOZÓ-FELHASZNÁLASI BESZAMOLÓJELENTÉS MÓDOSlTÁSA
(Ob izmenenijah v otcsetnoszti a vüpolnenii norm raszhoda toplivno-e'nergeticseszkih reszurszov i analiz dannüh ob in iszpol'zovaníi v proizvodsztve.) - Veszt—
nik Sztatisztíkí. 1980. 2. sz. 40—48. p.
Napjainkban különösen időszerű kérdés a szocialista országokban éppúgy, mint az egész világon az anyaggazdálkodás javító- sa. az energiahordozókkal való takarékosság.
Az e témára vonatkozó statisztikai adatok ép- pen azért mindinkább a figyelem előterébe kerülnek.
A Szovjetunióban a termelési folyamatok.
illetve termékek fajlagos energiahordozó—fel- használásának szabályozása érdekében ki- terjedten alkalmazzák a normakészités mód- szerét. s ezzel párhuzamosan végzik a fajla- gos energiohordozó-felhasználásnak a nor- mákhoz viszonyított vizsgálatát is. Litvak és Szal'nikov közös cikke azon beszámolójelen- tések módszertani kérdéseivel foglalkozik. a—
melyek a felhasználási normák betartásának vingálatáro irányulnak, s ebből kiindulva is- mertetik az e téren végzett statisztikai tevé—
kenységet.
A statisztikai megfigyelési rendszer hagyo—
mányosan éves, illetve negyedéves adatok begyűjtéséből áll. A mutatók bővebb körét az éves jelentés öleli fel. E jelentésrendszer egyrészt az önálló mérleggel rendelkező ipa- ri, építőipari, közlekedési, kommunális stb.
vállalatokra terjed ki azzal a megkötéssel.
hogy bizonyos energiamennyiség felhasználá- sához köti,,a beszámolási kötelezettséget.
_! Mórsrés'zttwiszont az éves statisztikai beszá—
molójelentés az energiatermelő ágazatok gazdálkodó egységeitől kér fajlagos felhasz—
nálási adatokat.
A negyedéves beszámolójelentés lényegé—
ben az éves jelentés rövidített változata.
STATiSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ
543
A Szovjetunióban a fajlagos energiafel—
használás vizsgálatakor a statisztika és a ter- vezés kapcsolata játssza a döntő szerepet. A statisztika feladata tulajdonképpen az, hogy ellenőrizze: az egyes aggregációs szinteken hogyan, milyen mértékben tartják be a nor- mák által megengedett fajlagos energiafel-
használási mutatókat.
A szerzők az energiagazdálkodás különbö- ző kérdéseit az említett beszámolójelentések módszertanához kapcsolva tárgyalják, főként a fajlagos energiafelhasználási normák meg- állapítása és teljesítésének mérése szempont- jából. Ezenkívül néhány olyan kérdést is rész- letesen vizsgálnak, amelyek e beszámolóje- lentések ismerete nélkül is fontosak lehetnek az olvasó számára. Ezek közül a következő-
ket emeljük ki.
A fajlagos energiafelhasználási mutatók bármely szinten történő elemzésénél alapve- tő szempont az összehasonlithatóság bizto- sítása. Ennek érdekében a korábbi idősza- kok adatait esetenként át kell dolgozni, fi- gyelembe véve a beszámolási időszakra ér—
vényes energiafelhasználási normák készíté- sének módszertanát. Itt említjük meg. hogy a Szovjetunió Tervhivatalának utasítása ér- telmében a fajlagos energiafelhasználási nor- mákat tapasztalati úton is meg lehet állapí- tani, amennyiben ez szükséges. Sok esetben ugyanis nem lehet, tudományosan megállapí- tott normákat kidolgozni. E tény — mint a cikk további részében ezt a szerzők megál—
lapítják —- sok esetben zavarja az adatok elemzését, mivel a tapasztalati úton megál- lapított normák nem tárják fel a fajlagos energiafelhasználás csökkentésének reális le- hetőségeit.
A statisztikai gyakorlat több módszertani hiányosságra mutatott rá. lgy például az ál- talánosan használt kimutatás ,,Normák által nem szabályozott termelő felhasználás" rova—
ta lehetőséget adott az adatok torzítására.
a megengedettnél nagyobb energiafelhasz- nálás elkendőzésére. További problémaként merült fel. hogy a korábbi gyakorlat szerint a statisztikai űrlapok nem tudakolták a bel—
ső égésű motorok által felhasznált kőolaj—
feldolgozási termékek adatai. E problémák megszüntetésére a statisztikai űrlapok to- vábbfejlesztésekor külön figyelmet fordítot- tak.
A fajlagos energiafelhasználási mutatók módszertani meghatározásakor kétféle szem- pontból is felmerül az alkalmazott nómen—
klatúra aktualizálásának kérdése. Az egyik szempont az, hogy a termelésben állandóan megújul a termékek választéka. s előállítá- sukhoz is egyre korszerűbb technológiai el- járásokat alkalmaznak. Ennek velejárója az elavult termékek gyártásának megszünteté- se. egyes korábbi technológiai eljárások al- kalmazásának elhagyása. A másik szempont,
hogy a termelésben felhasznált energiahor—
hordozók nómenklatúrája is változik. (Ez lé- nyegében véve azt jelenti. hogy a fajlagos energiafelhasználási mutatószámok megál—
lapításához mind a számlálóban szereplő energiafajtákat illetően, mind pedig a neve—
zőben szereplő termékfajtákat és technoló- giai folyamatokat illetően időnként felül kell vizsgálni a mutatók tartalmát.)
Megjegyzendő, hogy az említettek nemcsak a nómenklatúra időnkénti változtatását érin- tik, hanem a nómenklatúra aggregáltságá—
nak mértékét is. A fajlagos energiafelhasz- nálást tudakoló űrlapok nómenklatúráínak fel- frissítése során az utóbbi években például többféle olyan változtatást hajtottak végre, amelyek során (: jelentőségüket vesztett ki—
sebb tételeket átfogó csoportokká vonták ösz- sze; más esetekben pedig - különösen az alkalmazott technológiai folyamatoknál -—
újabb részletezéseket írtak elő. Végeredmény- ben az alkalmazott nómenklatúrákat illető- en a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a különböző döntési szintek elemzési céljainak megfelelően más és más aggregált- ságú nómenklatúrákat kell alkalmazni.
1978—ban a Szovjetunió Központi Statiszti- kai Hivatala új negyedéves statisztikai gyors- jelentést vezetett be azzal a céllal, hogy fel-, mérje a szocialista felajánlások keretében elért energiatakarékosság eredményeit. E be- számolójelentés a negyedéves adatokat ,,gön-
gyölítve" tartalmazza.
A rendelkezésre álló adatokvalapján a statisztikai szervek elemzéseket készítenek az energiahordozók felhasználásáról. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezen elemzések készíté—
se nagy körültekintést igényel: az aggregált- sági szint emelkedése ugyanis magában rej- ti annak a veszélyét. hogy elmosódnak a faj—
logos energiafelhasználásban megmutatko- zó különbségek, és a magasabb szintű átla- gos mutatók mind kevesebb konkrét infor—
mációtartalommal rendelkeznek. Ezért a kü—
lönböző tervezési szinteken külön figyelmet érdemel a vizsgált termékek és a különböző technológiák meg-felelő elkülönítése.
Mindezt figyelembef— véVe 'a' szerzők meg- állapítják, hogy az elemzési céloknak job—
ban megfelelő energetikai információk fel- dolgozásában csakis a számítástechnika szé- lesebb körű alkalmazásával lehet előbbre lépni. biztosítva a rendelkezésre álló vala—
mennyi adat minél komplexebb felhasználá- sát. Ezenkívül az elemzést nagymértékben elősegítik azok a szöveges információk. ame—
lyeket az említett statisztikai űrlapokon ad- nak meg. Ezek közlésére azokat az adatszol- gáltatákat kötelezik, amelyek energiaháztar- tásunkban megtakarításokat tudnak kimutat—
ni, illetve amelyek túllépték a normák által számukra lehetővé tett energiafelhasználás mértékét. Az elemző munkát a megtakarítá-
544 STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
sok forrásainak, illetve a_túllépések ismere—
te nagymértékben elősegíti.
(Ism.: Kovács Tamásné)
PERSONICK, V. A.:
AZ IPARI TERMELÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG
(lndustry output and employment: BLS projections to 1990.) — Monthly Labor Review. 1979. április. 3—
14. p.
Az Egyesült Államok Munkaügyi Statiszti- kai Hivatala (Bureau of Labour Statistics -—
BLS) eddigi legnagyobb szabású előrejelzé—
sét készítette az 1977—1990-es időszak ipari termelésével és foglalkoztatottságával kap-
csolatban.
A szerző cikkében —— amely egy sorozat ne- gyedik tagja — ismerteti azokat a legfon- tosabb befolyásoló tényezőket és várható ha—
tásukat. amelyeket az előrejelzés készítésénél figyelembe vett.
Elsőként bemutatja azokat az összefoglaló eredményeket, amelyeket az Egyesült Alla- mok nemzetgazdaságára vonatkozóan meg- állapított. A bázisidőszak az 1977. év, illetve az 1963—1977. évek voltak. A prognosztizált időszakra vonatkozóan előrebocsátja azt a végkövetkeztetést. mely szerint 1977 és 1980 között a foglalkoztatottság fellendülése évi 2,8 százalékos ütemben várható, 1980 és 1985 között csak 1.9 százalékos, 1985 és 1990 között mindössze évi 1.2 százalékos foglal- koztatottsági növekedésre lehet számítani.
Mindezek ellenére az 1975. évi recesszió után a munkanéküliség csökkenését várják. A szer- ző a munkaalkalmak száma növekedési üte- mének csökkenését mind a közalkalmazot- taknál, mind pedig a magángazdaságban
jelzi.
A közalkalmazottaknál az eddigi gyorsabb növekedési tendenciát az oktatásban foglal—
koztatottak alacsonyabb száma fogja csök- kenteni. A demográfiai viszonyok változása következtében kevesebb általános iskolás lesz, ami az oktatási személyzet számának csökkenését vonja maga után.
A termelékenység nemzetgazdasági szin—
tű növekedése, amelyet a gyakorlatlanabb fiatalok és a női munkaerő nagyobb mértékű belépése, valamint a környezetvédelmi és egészségügyi munkaalkalmak növekedése el- lenére (: második világháború után felnőtté vált szakemberek tapasztalata eredményezni fog, már önmagában a munkaalkalmak csök—
kenéséhez vezet.
A fenti megállapításokon túlmenően olyan elemző táblák alapján van le a szerző kö- vetkeztetése—ket, amelyek a tényidőszakban (1959—1977) 5—10 éves, a prognosztizált idő—
szakban (1977—1990) 5 éves periódusokra
bontva vizsgálják a munkaerő, a munkam- kalmak. a fizetett munkaórák és a fajlagos GNP növekedését százalékban kifejezve.
Ezekből következtetéseket von le az állami és a magán- (mezőgazdasági és nem me—
zőgazdasági) szektor munkaerőigényére vo- natkozóan.
A szerző összefoglaló táblában mutatja be az egyes fontos ágazatokban a GNP prog- nosztizált megoszlását főbb tételek szerint az 1963, 1967., 1977. 1980, 1985., és 1990. évek—
ben, változatlon áron. A legdinamikusabb fejlődést a beruházási javaknál és a tartós fogyasztási cikkeknél tartja valószínűnek.
Összefoglaló tábla mutatja be a GNP for—
rását a mezőgazdasági, a kitermelő ipari, az építőipari, a feldolgozó ipari, a közlekedési.
(: kereskedelmi, a szolgáltatási és az egyéb szektorok szerint.
A szerző véleménye szerint 1977 és 1995) között az ipari termelés legdinamikusabban fejlődő ágai: a kerékpár-, a motorkerékpár—
és az alkatrészgyártás (9,3%). a különféle padlóbevonatok (9.10/0). az elektronikus al—
katrészek (BSc/o): a szintetikus szálak (7.80/0) és a rádió- és televíziókészülékek (7.30/0) gyártása lesz.
Ugyanakkor a leginkább csökkenő tevé- kenységek között említi a szerző a természe- tes anyagokból (bőr, fa) készülő termékek
előállítását.
Az energiával kapcsolatos ágazatok ter- melésénél a széntermelés fokozása (4.50/0). a kőolajféleségek feltárásának növekedése (4.60/0) mellett a villamosipari szolgáltatást (6.00/0) prognosztizálja a leggyorsabb üte- műnek. A szolgáltatások közül 1977 és 1990 között leginkább növekvőnek ítéli a szerző az egészségügyi szolgáltatásokat (5,5-—5,7%).
Ezek után a vegyes szolgáltatások növeke—
dését becsüli jelentősnek. llyenek elsősorban a gépi adatfeldolgozással, az időszakos ad- minisztrációval, (: takarítással és a védelem- mel kapcsolatos szolgáltatások.
A felsorolt tényezőkön kívül a foglalkozta—
tottság mértékére elsősorban az egyes ipar- ágak technológiai- fejlődése van hatással.
A leggyorsabban fejlődik a szintetikus szá—
lak és az elektronikus alkatrészek technoló—
giája.
A szerző (: foglalkoztatottságot befolyáso—
ló tényezők fígyelembevétele után az ipar- ban foglalkoztatottak számának tényleges és várható alakulását vizsgálja összesen 149 te-
vékenységnél.
A részletező táblák vizsgálatának és a be- folyásoló komponensek figyelembevételének eredményeként a szerző nagyobb ágazatokra összevontan mutatja ki az 1959—1977. évi tényleges, illetve az 1980—1990. évi várható fogl'alkoztatottságot. Az adatok azt mutatják.
hogya trendtől való lényeges eltérést (csök- kenést) csupán az állami alkalmazottaknál,
