STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
1 303
az előbbi jelöléssel élve. és r—rel jelölve az egyes cégek nagyság szerinti rangjának sor—
számát:
1 HT ——— ————
ZÉW —-1
I::'1
A cikk szerzői a következő mutatókat von—
ták be az elemzésbe: a diszkrét mérőszámok közül az egy, négy és nyolc legnagyobb cég—
re vonatkozó koncentrációs hányadost (CR 1, CR 4 és CR 8), a kumulatív mérőszámok kö- zül a HF-et eredeti alakjában, és azzal a megszorítással, hogy csak az első nyolc, il- letve husz céget vesszük figyelembe (HF 8.
HF 20), továbbá a HT—índexet.
A koncentrációs indexek numerikus értéké- nek kiszámításához alapul szolgáló adatokat nagyság szerinti eloszlásuk szempontjából három típusba sorolták a szerzők, és a felso- rolt mérőszámok minden lehetséges párosí- tására, mindhárom eloszlástípusra kiterjedve, egyszerű korrelációt számítottak. Az eloszlás- tipusok pontos definíciója és a korreláció—
számítás eredményei a közölt táblákban ta- lálhatók.
Az elemzés eredményeit összegezve a szer—
zők úgy itélik meg. hogy nincs nagy különb- ség a HF különböző változatai között, és a számítások megkönnyítését is figyelembe vé- ve a HF 8 használata ajánlatos. Megálla—
pítják, hogy ugyancsak csekély a különbség a CR i, CR 4 és CR 8 között, és CR 4 vagy CR 8 alkalmazását javasolják. A megvizsgált mérőszámok közül a HF 8- és CR 4—től külön- böző mutatók alkalmazását előnytelenebbnek tartják az elemzés alapján. Az adatok elosz- lástípusaira vonatkozólag azt a megállapi- tást teszik. hogy hatásuk, bármelyik mérő- számot is használjuk, nem jelentős az ered—
mények alakulása szempontjából.
(Ism.: Szegedy Miklós)
COUR. A. LA:
A DÁN STATISZTIKAI SZERVEZET
(Danmarks Statistik.) — Statistisk Tidskrift.
1. sz. 5—15. p.
1972.
Hat esztendővel ezelőtt. 1966. július 'l—én lépett életbe az új törvény, amely a dán sta—
tisztika központi szervezetének nevét (..Det Statistiske Departement") .,Danmarks Sta- tistik"-ra változtatta és egyidejűleg nagyobb önállóságot biztosított az új intézménynek. A Danmarks Statistikról kiadott új törvény meg- szabta az intézmény feladatait. valamint az egyének és a vállalatok kötelezettségeit a statisztikai célú információ szolgáltatására.
Ugyancsak kimondta a törvény a hivatalos
statisztika centralizációját és koordinációját, illetőleg a dán statisztika fejlesztésében ed- dig követett alapelvek megtartását.
Dániában a hagyományos közigazgatási szervezet a minisztériumok köré központosult.
Ezek mindegyike egy vagy több osztályt fog- lal magában. A statisztikai ügyosztály formai- lag egy osztály volt és eredetileg a pénzügy- miniszter, 1961 óta azonban a gazdasági ügyek miniszterének jogköre alá tartozott.
Azóta azonban mindinkább előtérbe került az az igény, hogy a központi statisztikai szer- vezet számára nagyobb. önállóságot biztosít—
sanak. Ez a kívánság a Danmarks Statistik életrekeltésével kielégítést nyert. Az új szer- vezetet irányító vezetőség fontos feladata a munkatervek és a költségvetési előirányzat összeállítása.
A költségvetési és személyzeti ügyek vo- natkozásában a Danmarks Statistik helyzete azonos jogelődje, a Det Statistiske Departe- ment helyzetével. Ezek az ügyek ugyanis köz- vetlenül (: gazdasági ügyek miniszterének ha—
táskörébe tartoznak. A költségvetés keretén belül a Danmarks Statistik vezetősége dönt a munkatervek kidolgozásáról és következés—
képpen a különböző kérdések prioritásáról is.
A Danmarks Statistik vezetősége hét tagból áll, élén az országos vezető statisztikussal, aki egyuttal a Danmarks Statistik elnöke. A gazdasági ügyek miniszterének a javaslata alapján és a vezetőség meghallgatása után, a király nevezi ki a Danmarks Statistik elnö- két. A vezetőség többi tagját a gazdasági ügyek minisztere nevezi ki. négy évet meg nem haladó időtartamra. A törvény előírja, hogy a kiválasztott személyeknek tájékozot- taknak kell lenniök a társadalmi viszonyok vonatkozásában, ideértve a gazdasági és a munkaerőpiaci kérdéseket is.
A törvény kimondja, hogy a dán statisztika központi szervezete a Danmarks Statistik. Az 1966—ban életbe lépett törvény alapján a munka elsősorban arra irányul. hogy a gaz—
dasági élet különféle területein kiszélesitsék a statisztikai munkát a statisztika teljeskörű-
séaének biztosítása céljából.
A Danmarks Statistiknak (: törvény széles jogkört biztosított a statisztikai célú informá- ció gyűjtésére: a törvény életbelépése óta eb—
ben a tekintetben nem merült fel probléma.
Rövid idővel a Danmarks Statistik létreho—
zása után. felülvizsgálták a belső szerveze- tet. minthogy a megelőző szervezet, élén egy osztályvezetővel és számos részlegvezetővel, középszintű személyzet nélkül, nem volt meg- felelő egy ilyen méretű intézmény számára.
A jelenlegi szervezet 1967. január 1—én lépett életbe és a hagyományos piramis formát mutatja: a vezetőséggel és annak élén az or- szágos vezető statisztikussal és a következő szinten elvben három csoporttal. A csoporto-
kon kivül titkársági, személyzeti és költség-
1304
) STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ,vetési. valamint kiadványpublikációs irodát is felállítottak. Ez utóbbi könyvtárat. nyomdát.
üzletet stb. foglal magában. A titkárság feje egyuttal a vezetőség titkára is. Tervezési Bi—
zottságot is létesítettek, amely saját titkár- sággal működik.
Az intézmény 1969-ben speciális szolgál—
tató hivatallal egészült ki. amely a magán- vállalatok, szervezetek és egyéb magán—
vagy közintézmények részére statisztikai se—
gítséget nyújt. így például a külön felvéte—
lek végrehajtásában vagy a már gyűjtött in—
formációk kiegészítő feldolgozásának megter—
vezésében. Ezeket a szolgáltatásokat a fo- gyasztók térítés ellenében veszik igénybe.
A szervezetnek fontos része az 1969-ben létrehozott szekció. amely különleges elemzé- seket és előrejelzéssel kapcsolatos munkála- tokat készít.
Az alkalmazottak szakképzettségét hivata- lon belüli és azon kívül rendezett továbbit—éw ző tanfolyamok útján fejlesztették. Nagy se;
gítséget nyújt a hivatali munkában 'a jól megszervezett belső információ és kommuni—
káció.
Végezetül nem érdektelen adat. hogy 1971.
szeptember 1-én a Danmarks Statistik teljes személyzete 756 főt tett ki.
(ism.: Haidú Elemérné)
GAZDASÁGSTATISZTlKA
KIESOW, H. — RUDOLF. Hl:
A BERKULTSÉGEK ÉS AZ ÁRSZINVONAL ALAKULÁSA A NÉMET SZÖVETSÉGI KÓZTÁRSASAGBAN
1950 ÉS 1970 KÖZÖTT
(Entwicklung von Lohnkosten und Preisniveau in der BRD zwischen 1950 und 1970.) -- Koniunkturpo- litík. 1972. 1. sz. 17—27. p.
A Német Szövetségi Köztársaság gazda—' sági fejlődését az utóbbi húsz évben jelentős termelékenység—növekedés (évi átlagban
5.10/0). (: nominálbérek gyors fejlődési üteme
(SO/0), de egyben a bruttó társadalmi termék árindexének évi átlagos 3.2 százalékos emel- kedése jellemezte. A .,termelékenység-orien—tációs" bérelmélet szerint ezek az áremelke—
dések elkerülhetők lettek volna a bérek emelkedésének és a munkatermelékenység növekedésének összehangolásával. A ,.terme- lékenység—orientációs" bérpolitika alapvető követelménye az, hogy az egy termékegység—
re jutó bérköltségek változatlan színvonalon maradjanak. A valóságban azonban a fajla—
gos bérköltségek az utolsó 20 év alatt évente átlagosan 2.9 százalékkal nőttek.
A tanulmány nem foglalkozik az elmélet feltételeivel és következtetéseivel, csak a két ismérv —— a bruttó társadalmi termék árszín—
vonala és a fajlagos bérköltség — közötti mennyiségi kapcsolat alakulását világítja meg. A kapcsolatot jól jellemzi az alábbi hatványfüggvény:
D* ___ 01. LKbl, illetve (1n pr /2.1/
: a,—j—b11n(LKl
ahol:
* —- a bruttó társadalmi termék árszinvo- nalának becsült értéke.
LK —— a termékegységre jutó bérköltség, p
A Durbin—Watson együttható alacsony ér- téke (DW : 0,93) arra utal, hogy a tartós,
trendhatósú és a rövid időszakos. trendtől független kapcsolatok közötti eltérések az egymással korrelált időszakban nem jutnak kifejezésre. Ha bj—et a két eltérő tényezőre bontjuk, akkor a
ll
p' a'2 LKb2 Fa, illetve (1n p)*02$b31n(LK)d'C—21nf
függvénynél a DW együttható meghaladja az autokorrelációra utaló kritikus felső határt.
bg és c2 előjeléből és értékéből, valamint a vizsgált idősorok emelkedő trendjéből arra lehet következtetni. hogy a rövid időszakban ható tényezők befolyása gyengébb. mint a
hosszú időszakban hatóké.
A bruttó társadalmi termék árszínvonala (p) és a fajlagos bérköltségek (LK) elasztíci- tására vonatkozóan az
[ P ] dpi d (LK) s : E * : AAAAAAAA :————
LK [) LK
összefüggésből a /2.1/ hipotézis feltételezése mellett 99 százalékos megbízhatósággal 1.00 S 8 SLM konfidencia-intervallum adódik;
ez az intervallum azonban a /2.1/ autokorre- la'ciója miatt feltehetően alábecsült. Elfogad—
hatónak tűnik az a megállapítás, hogy — az egész időszakot vizsgálva — a bérköltségek 1 százalékos emelkedése a bruttó társadalmi termék 1 százalékos emelkedésével jár.
A számításokat elvégezték a teljes idősza- kon belül az 1950—1959-es és az 1960—1970-es évekre bontva is. (A Német Szövetségi Köz—
társaságban ugyanis kb. az 1959. év végére alakult ki a teljes foglalkoztatottságnak te- kinthető munkaerőhelyzet.) A második időszak- ra vonatkozóan is helytálló a teljes időszakra érvényesnek tekintett rugalmasság, az első időszakban azonban a rugalmassági együtt- ható 1-nél nagyobb volt. Ennek az a mogyoró—
zata, hogy az ötvenes évek elején a koreai /2.2/
