A munkaügyi statisztikai adatbázis kialakítása

(1)

A MUNKAUGYI STATISZTIKAI ADATBÁZIS KlALAKlTÁSA

HARSÁNYl LÁSZLÓ —— VERSES lSTVÁNNÉ

A statisztikai információ—rendszer fejlesztéséről a Központi Statisztikai Hivatal

Kollégiuma 1973 elején komplex munkatervet és kutatási programot fogadott el. A munkaterv végrehajtására kidolgozott részletes ütemterv a kitűzött feladatok toko-

zatos teljesítését irányozta elő. Ehhez az ütemtervhez igazodva indult meg a sta-

tisztikai adatbázisok szervezése. legelsőnek az iparstatisztika területén. _

Az 1973 óta eltelt időben egyre több területen merült fel az adatbázis kialakí-

tásának igénye. A Statisztikai Szemlében eddig az ipari és a külkereskedelmi adat—

bázis megvalósulásáról olvashattunk.1 E tanulmányban a munkaügyi statisztikai adatbázis elkészüléséről, a szervezési munka során felszínre került problémákról kí- vánunk beszámolni.

AZ EGYSÉGES MUNKAUGYl ADATGYÚJTÉSI RENDSZER

A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési rendszerének korszerűsítésében egyik fontos lépés volt a munkaügyi statisztika teljes rendszerének komplex felül- vizsgálata. Az ágazati statisztikák keretében fejlődött munkaügyi statisztika már nem elégítette ki azokat az igényeket, amelyeket a munkaerő—gazdálkodás, a munkaerő—

tervezés, a bér- és jövedelempolitika támasztott a statisztikával szemben.

Az ágazatonként eltérő szerkezetű és részletezettségű kérdőívek. a különböző csoportosításban készült feldolgozások azt eredményezték. hogy csak jelentős nagy- ságú ,,összedolgozással" vált lehetővé egy-egy téma népgazdasági szintű összege- zése. Sok gondot okozott, hogy az eltérő tartalmú fogalmak használata nehézkes—

sé tette a különböző ágazatok adatainak összevetését.

Az elmúlt két év a munkaügyi statisztika területén jelentős változásokat ered—

ményezett. Kialakult a népgazdaságban alapvetően egységes statisztikai jelentő- lapok tömbje, és a hozzájuk tartozó kitöltési utasítás. Megjelent a munkaügyi fogalmak gyűjteménye,2 és kialakult az éves munkaügyi adatgyűjtés egységes rendsze-

re. Az 1977. évi adatokat már eszerint gyűjtötték be.

A munkaügyi adatok adatbázisszerű tárolásának, kezelésének lehetőségét a munkaügyi statisztikai rendszer átszervezése teremtette meg. Az egységesítést elérni kívánó törekvések egybeestek az adatfeldolgozási rendszerek általános korszerűsí—

tését célzó elképzelésekkel. A munkaügyi statisztika új rendszere egyszerűbbé tette az adatbázis megszületését, lerövidítette a szervezésre fordítandó időt. Az egysze-

1 Lásd: Az iparstatisztikai adatbázis-rendszer kialakításának tapasztalatai. Sztatísztíkaí Szemle. 1974. évi 10. sz. 867—885. old.; Dr. Jeszenszky Lászlóné: A külkereskedelmi statisztikai adatbázis-rendszer kialakítása.

Statisztikai Szemle. 1978. évi 8—9. sz. 874—879. old.

2 Munkaügyi statisztika. Statisztikai fogalmak. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1977. 117 old.

(2)

HARSANVI — VERSESNÉ: A MUNKAUGYI ADATBÁZIS 1185

rűsítést és egységesítést jól tükrözi. hogy amíg 1976-ban az ágazati statisztikákban 54 féle munkaügyi felvétel szerepelt. addig 1977—ben az egységes munkaügyi statisztika csupán 8 adatgyűjtéssel dolgozott.

Az új adatgyűjtési rendszer a következő főbb -— számítástechnikai szempontból lényeges —- előnyökkel rendelkezik:

— a felhasznált munkaügyi kategóriák a népgazdaság minden területén egységesek;

— az éves gyakoriságú jelentések egységes szerkezetű kérdőíveken. az adatrögzítést könnyítő formában és kivitelben, egységes utasítás szerint készülnek;

— az adatok áramlása azonos csatornákon keresztül történik;

— az adatok javítása egységes módszer szerint, központi utasításnak megfelelően. a szó- mítástechnikai szempontok figyelembevételével készül;

—— összehangoltak a feldolgozási igények (a feldolgozási táblák szerkezete, dimenziói, ta- golása), és ez valamelyest csökkenti az egyébként nagy terjedelmű programozási munkát.

Az új munkaügyi statisztikai rendszer lehetőséget teremtett arra, hogy a kor—

szerűsítéssel egyidőben lehessen megszervezni a munkaügyi adatbázist. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a bázisév —— jelen esetben 1977 —— adatait könnyebben lehetett be—

vinni az adatbázisba, hanem azt is. hogy a statisztikai adatgyűjtés 1980—ig kidolgo—

zott programjának ismeretében az adatbázisba kerülő adatok bővítésének, korsze- rűsítésének feladatai is előre láthatók.

A MUNKAUGYI STATISZTIKAI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSÁNAK JELENTÖSÉGE

A munkaügyi adatbázis létrehozása két szempontból is jelentős. Az egyik ,,csu- pán" a munkaügyi statisztika területét érintő hatás. a másik a munkaügyi adatbázis funkcionális jellegével függ össze.

Az adatbázis működésének várható előnyei a munkaügyi statisztika területén a következőkben foglalhatók össze.

A Központi Statisztikai Hivatal olyan — ezen a területen első ízben megvalósít—

ható —- odatellátást biztosíthat. amely a tájékoztatási feladatokat gyorsan és sokré- tűen elégíti ki, részletes és elemzésre közvetlenül alkalmas adatokat szolgáltatva a jelenlegi számítástechnikai lehetőségek hatékony kihasználásával. Néhány ezek kö-

zül a lehetőségek közül:

— a tárolt adatokat tetszőleges csoportosításban lehet viszonylag rövid idő alatt visszanyerni;

— a statisztikai felvétel után jelentkező különböző igények szerint akár a gazdasági egy—

ségek szintjéig lehet az adatbázisban tárolt adatokat újabb csoportosításban visszanyerni (például a bérszabályozási formák szerint. valamilyen növekedésiütem-eltérésekből képzett csoportok — létszám, átlagkereset —— szerint);

— a különböző aggregált adatok időben összehasonlítható közlése. viszonyszámok, in- dexek előállítása elemző kiadványok és adattárak számára;

-— a haláltól eltérő nómenklatúrájú adatigények (KGST, ILO) gyors és szakszerű kielé- gítése (természetesen a felvételek adta lehetőségeken belül);

—- nem tervezett megrendelések, másodlagos feldolgozások zökkenőmentes teljesítése.

Az adatok magasabb színvonalú visszanyerése más előnyökkel is járhat. A szá—

mítástechnikai lehetőségek fokozottabb kihasználása megoldást jelenthet (: statisztikai feldolgozás és adatszolgáltatás területén egyre kritikusabbá váló Iétszámprob—

lémákra oly módon, hogy éppen a nagyobb precizitást követelő. munkaigényes fel-

adatokat ,,hárítja át" a számítógépre. .

A munkaügyi adatbázis funkcionális jellegére azért kell feltétlenül figyelmet

fordítani. mert létrehozása közvetlenül érintheti a többi ágazati adatbázist, befolyá-

2 Statisztikai Szemle

(3)

1186 HARSANYI LÁSZLÓ — vsasss ISTVÁNNÉ

solva azok felhasználási lehetőségeit is. Ugyanakkor a munkaügyi adatbázisnak fel—

használója lesz az összes népgazdasági ág, ágazat, felügyeleti szerv függetlenül attól. hogy rendelkezik-e önálló adatbázissal vagy sem. A széles körű felhasználás

következtében az itt megvalósítandó és megvalósuló módszertani, számítástechnikai

megoldások például szolgálhatnak a jövőben létrehozandó adatbázisok számára, vagy új ötleteket adhatnak a már meglevők részére. A funkcionális jellegből követ-—

kezik ugyanis, hogy a munkaügyi adatbázis számára nem kielégítő a működtetési problémák helyi. speciális, csak egy—egy ág, ágazat egészét érintő megoldása. min—

den esetben a problémák átfogó rendezésére lesz szükség.

A működtetési problémák új vonásai jelentkeznek az adatkérések és az adatja—

vitások, valamint az idősorok összehasonlithatóvá tételének (a homogenizálásnak)

területén.

Az adatkéréseknél csak annyiban kell új - elsősorban adminisztratív —- meg—

oldásokat találni, amennyiben a munkaügyi adatbázis iránt — funkcionális jellegé—

nél fogva — a felhasználók szélesebb köre fog érdeklődést mutatni. Ez két problé-

mát is jelent: ;

— szélesebb körben kell elsajátítani az adatigények szakszerű megfogalmazását;

— az adatigények rugalmas és közvetlen kielégítésének feltétele, hogy az adatokat szol- gáltató számítástechnikai szakembereknek ne kelljen vizsgálniuk az adatkérő illetékességét.

Ugyancsak lényeges új vonást jelent a munkaügyi adatbázis funkcionális jel—

lege az adatjavitások területén. Amig az ágazati statisztikákon felépülő adatbázi—

soknál az adatok minősége és esetleges javítása egyértelműen tisztázható. addig a munkaügyi adatbázis területén gondot jelent. hogy

—- az adatok minőségét ágazatilag más és más területeken kell ellenőrizni,

— az adatok javításánál figyelembe kell venni azt, hogy az ágazati statisztikákon be- lül maradtak olyan munkaügyi adatgyűjtések, amelyeknek adatai nem kerültek ugyan az adatbázisba, de amelyek tartalmilag nem térhetnek el a munkügyi adatbázisból felhasznált adatoktól.

Az idősorok egyik leglényegesebb módszertani problémája az adatok összeha- sonlíthatóvá tétele (a homogenizálás), amelynek az adatbázisok kialakításában és eredményes működtetésében jelentős szerepe van. Ezzel a későbbiekben külön fog—

lalkozunk.

A MUNKAUGYl STATISZTIKAI ADATBÁZlS HELYE A HIVATAL ADATBÁZlS-RENDSZERÉBEN

A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései vagy a népgazdaság egy-egy rész—

területét vizsgálják átfogóan (ágazati statisztikai adatgyűjtések) a terület komplex

— termelési. értékesítési. beruházási. munkaügyi stb. — adatait együttesen felh—asz—

nálva, vagy az egész népgazdaságra, de csak egy bizonyos társadalmi—gazdasági jelenségre terjednek ki (funkcionális statisztikai adatgyűjtések), mint például a be—

ruházási vagy a munkaügyi statisztika.

Az ágazati jellegű adatgyűjtések az adott területre jellemző adatokat tartalmaznak. Ezért az ágazati adatgyűjtések fogalmait. módszertanát kevésbé kell egyez-

tetni más népgazdasági ágake'val. A funkcionális adatgyűjtésekben viszont minden

megfigyelt népgazdasági ágra egységesen éwényes módszertani előírások, fogalmak és osztályozások alapján gyűjtött adatok szerepelnek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázis-rendszere az adatgyűjtési rendszer fenti szerkezetét tükrözi. Ehhez igazodva épültek. illetve épülnek ki, az ágazati —

(4)

A MUNKAUGYI ADATBÁZIS 1187

iparstatisztikai (l—STAR). külkereskedelmi statisztikai (K—STAR) —, valamint a funk—

cionális -— munkaügyi (L—STAR), beruházási statisztikai (B—STAR) — adatbázisok.

A munkaügyi adatbázis a munkaügyi jellegű adatok népgazdaságilag egységes fogalmak. osztályozások alapján történő tárolására hivatott. Nem az a cél, hogy a különböző ágazatok sajátos munkaügyi adatait (például az ipari munkások külön- böző műszakokban teljesített munkanapjainak számát) a munkaügyi adatbázisban tároljuk; azok továbbra is az illető ágazat adatgyűjtései között szerepelnek, és az adott területen kialakított adatbázisba kerülnek.

A különböző funkcionális és ágazati statisztikai adatbázisok kialakításakor el- engedhetetlenül fontos feladat az adatbázisok megfelelő összhangjának megterem—

tése. Nem elegendő tehát az egyes adatbázisokat csak önmagukon belül konzisz- tenssé tenni, biztosítani kell közöttük a közvetlen kapcsolatot. A közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye a funkcionális adatbázisok tervezése és kialakítása során olyan feladatok megoldását is felveti, amelyek eddig — a két működő ágazati adat- bázis kialakításakor -— nem jelentkeztek vagy legalábbis nem ilyen súllyal. '

A munkaügyi adatbázis kialakítása annyiban jelentett új feladatot. amennyiben a különböző népgazdasági ágak adatainak együttes tárolását, kezelését. feldolgo- zását és az egyes ágazati igényeket összevetve, együttesen kellett megoldani. Az ágazati igények egyben a többi adatbázissal való kapcsolat megteremtésének szük- ségességét is jelentik.

Csak példaként említve. felszínre került:

—— az adatszolgáltatók egységes rendszerben történő azonosításának problémája;

— a különböző időszakok adatainak összehasonlíthatóságát biztosító, tartamilag és technikailag egyaránt egységes homogenizálási módszer kialakításának szükségessége.

AZ ADATGYÚJTÉS TARTALMA, AZ ADATSZOLGÁLTATÁSOK KÖRE. AZONOSlTlÁSA, AZ ADATOK RÉSZLETEZETTSEGE

A Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi egységes _munkaügyi statisztikai adat- gyűjtési rendszere nyolcféÉe kérdőívet tartalmazott. E rendszer 1978-ban egy kétéves

gyakoriságú kérdőívvel bővült.

A beszámolójelentésben a legnagyobb részt a létszám-, a bér- és kereseti adatok képviselik. de vannak adatok a munkaerő—forgalomra (be- és kilépések okok szerinti bontásban) és a ledolgozott. illetve a kiesett munkanapokra. Az adatok egy ré- sze valamely időtartamra. más része meghatározott időpontra vonatkozik.

A statisztikák a különböző kérdőíveken esetenként eltérő csoportokat figyelnek meg. Vannak olyan kérdőívek, amelyek az összes foglalkoztatottra kiterjednek, má- sok csak (: foglalkoztatottak egy—egy csoportjára (fizikai vagy nem fizikai foglalko—

zásúakra) jellemző adatokat tartalmaznak. Ugyanígy eltér egyes kérdőívek adatszol- gáltatói köre is. Bár az egységes munkaügyi adatgyűjtési rendszerben — általában

— az adatszolgáitatási kötelezettség minden népgazdasági ágra vonatkozik. az ága- zati sajátosságok miatt az adatgyűjtések egy része nem terjed ki a népgazdaság egészére. lgy vannak olyan kérdőívek, amelyeket csak az anyagi ágakban, esetleg csak 2—3 népgazdasági ágban töltenek ki. míg a mezőgazdaság és erdőgazdálko—

dás nagyüzemi szektora, továbbá a helyi költségvetési szervek közvetlenül nem vesz- nek részt az egységes munkaügyi adatszolgáltatásban.

Az adatszolgáltatók az önállóan gazdálkodó egységek és a központi költség- vetés területén a központi szervek, illetőleg a felügyeletük alá tartozó különböző intézmények. Az adatszolgáltatók egyértelmű azonosítása — az adatkezelés egysé- ges rendszere miatt — az adatbázis kialakitásának lényeges szempontja. Az önál—

2.

(5)

1188 HARSÁNYI LÁSZLÓ —— VERSES iSTVÁNN£

lóan gazdálkodó egységek. intézmények egyedi azonosítása, mint ismeretes. ötpai zíciós törzsszám segítségével történik; a központi költségvetési szervek alá tartozó.

önálló törzsszámmal nem rendelkező, de statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények viszont a központi szerv törzsszámán belül további három számjeggyel azonosíthatók. Az eltérő azonositásból eredő problémát úgy hidaltuk át, hogy; a gazdálkodó szervek törzsszómát is kiegészítettük további három pozícióval. igy az azo—

nosító szám minden adatszolgáltatóra egységesen nyolc számjegy hosszúságú. Ott.

ahol az utolsó három számjegy csak az egységesítés miatt szerepel (és így értéke 000), a törzsszám továbbra is egyértelműen azonosít. (Tehát például valamely gaz—

dálkodó szerv adatainak lekéréséhez a ,,kulcs" az öt számjegyű törzsszám.)

Az 1977. évi egységes munkaügyi adatgyűjtési rendszer éves, illetőleg évenként

egyszer begyűjtött adatokat tartalmaz. Különbség van ezért az adatok vonatkozási idejében. A különbség részben az adatok jellegéből (időtartamra vagy időpontra

vonatkozók), részben módszertani meggondolásokból adódik. Ez utóbbira példa a

teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók létszámát. teljesített munkaóra- és munkabéradatait tartalmazó kérdőíve, amelyben a szeptember havi állományra vonatkozó adatokat kell feltüntetni. Ez alól kivétel a mezőgazdaság, ahol a mun—

kák idényjellege miatt ez az időszak nem mutatna reális képet, így ebben a népgaz—

dasági ágban a január 1-től szeptember 30—ig terjedő időszakra vonatkoznak a fen—

ti adatok. ,

Az adatszolgáltatásban részt vevők a gazdálkodó szerv. intézmény egészéről ki—

töltött kérdőíveken túl két, illetve időnként három témára vonatkozóan államigazga- tási egységenként összesített telepi adatszolgáltatást is teljesítenek.

AZ ADATBÁZIS FELÉPlTÉSE

Az adatbázis felépítésének ismertetésével kívánjuk leírni azt, hogy az adatbázis milyen adatállományokat tartalmaz, hogyan történt az adatállomány szerkezetének

kialakítása, és milyen módon valósul meg a tartalom dokumentálása. Ehhez a té-

mához tartozik továbbá az adatbázis működésének bemutatása is.

A munkaügyi statisztikai adatbázis tartalma

A munkaügyi statisztikai adatbázis részben bővebb. részben szűkebb az egy- séges munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszernél. A minél teljesebb körű adat- , feldolgozás és adattárolás érdekében ugyanis célszerűnek láttuk egyes, az egysé- ges munkaügyi statisztikai adatgyűjtésen kívüli, az ágazati adatgyűjtésekben meg- található adatok bevonását az adatbázisba. Ilyenek a mezőgazdaság és erdőgazdál—

kodás szövetkezeti szektorának és a helyi költségvetési szerveknek az adatai. Ugyan- akkor nem tartottuk szükségesnek az adatbázisban tárolni a munkaügyi adatgyűjtési rendszer minden elemét, csak azokat, amelyek viszonylag stabilak, rendszeresen is- métlődők, és melyekre a későbbiek során feldolgozási igény merülhet fel. E szempontok figyelembevételével kellett kizárni az adatbázisból a .,Létszámadatok 1977.

december 31-én" című kérdőív területi egységek szerint részletezett adatait, valamint a jelenleg már csak két népgazdasági ágra kiterjedő .,A teljes munkaidőben

foglalkoztatottak létszáma a heti munkaidő hossza szerint és a munkaidő—csökken-

tés adatai az 1977. évben" című kérdőívet.

Ennek megfelelően az adatbázis tartalma a következő:

— elemi (adatszolgáltatói) szinten tárolja a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szövet—

kezeti szektora és a helyi költségvetési szervek kivételével minden —— az egységes munkaügyi

(6)

A MUNKAUGYI ADATBÁZIS

1189

statisztikai adatgyűjtési rendszerben részt vevő — gazdálkodó egységnek a beszámolójelenté- sekben szereplő összes adatát (a munkaidő—csökkentési adatokat tartalmazó. említett kérdő—

ívet kivéve);

— a fenti adatszolgáltatói körben területi (közigazgatási egységenként összesített) ada—

tokat is tárol a ,.Munkaerő-forgalom az 1977. évben" és ,,A foglalkoztatottak létszáma, mun- kabére és keresete az 1977. évben" című kérdőívek adataiból:

— tárolja a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szövetkezeti szektorába tartozó adatszol—

gáltatóknak azokat a munkaügyi adatait. amelyeket a népgazdasági ág éves beszámolóje—

lentéseiből átvéve, az egységes adatgyűjtési rendszer fogalmainak és csoportosításainak meg—

felelően azonosítani lehetett;

—— az elemi adatokon túlmenően — az adatvisszanyerési idő csökkentése érdekében —- tárolja a gyakran igényelt aggregált adatokat is (ezen a különböző tulajdonformákhoz tar—

tozó gazdálkodó szervek, intézmények, szakágazatonként, alágazatonként, ágazatonként és népgazdasági áganként összesített adatait értjük, de ezen kívül összes formában tárolja az anyagi ágak, a nem anyagi ágak, valamint az egész népgazdaság munkaügyi adatait szin- tén tulajdonformánkénti bontásban).

Az aggregált adatbázis a helyi költéségvetési szervek adatait is tartalmazza

(amelyeket a Pénzügyminisztérium Számítóközpontjától veszünk át) azokon az agg-

regált szinteken (például alágazat, ágazat), amelyeken az egységes ágazati osztá- lyozási rendszerben ezek megfeleltethetők. Ezeken a szinteken tehát teljesnek te- kinthető az adatbázis. (Elemi szinten nem teljes. mivel a helyi költségvetési szervek elemi adatai — egyértelmű azonosításuk hiánya miatt — nem állnak rendelkezésre.) Az aggregált adatok tárolásával azt kívánjuk elérni, hogy a Központi Statisz- tikai Hivatal elemzési gyakorlatának és tájékoztatási rendszerének legjobban meg- felelő aggregátumokat egyszerűen és gyorsan visszanyerhessük az adatbázisból.

Ugyanakkor az elemi adatokból tetszés szerinti csoportosításban és összegezésben bármikor előállíthatók további aggregátumok is.

Az adatbázis szerkezetének kialakítása

Az adatbázis tartalmának meghatározása után következő feladat az adatbázis szerkezetének kialakítása volt. Ezen az adatok adatbázisba való elhelyezésének, egy—

máshoz kapcsolódásuk módjának kialakítását értjük. A szerkezet kialakításában az adatbázis kezelésére használt software-rendszer (MARK lV) adottságain és lehető-

ségein túl számos más tényező is szerepet játszott.

Figyelembe kellett venni a különböző kérdőíveken begyűjtött adatok eltérő vo- natkozási idejét (eszmei időpontját. tárgyidőszakát). eltérő részletezettségét, az adat- feldolgozások során jelentkező gyakori adatkapcsolatokat, valamint technikai kor-

látokat.

Ennek megfelelően az adatbázist olyan részekre bontottuk, amelyek

—— önmagukban egységes módon gyűjtött adatokat vagy ,

—— azonos, illetve hasonló témához kapcsolódó, gyakran együttesen is felhasznalt adatokat tartalmaznak.

Ugyanakkor lehetőség van a részek között kapcsolat teremtésére, tehát az a tény. hogy az adatbázis részekből épül fel, a felhasználó lehetőségeit gyakorlatilag

nem korlátozza.

Az adatbázis tartalmának dokumentálása '

Az adatbázist használók számára feltétlenül fontos az adatbázis tartalmának pontos ismerete. Ezt a célt szolgálja az adatbázis dokumentációs rendszere, amelynek alapját az adatbázisok egységes szerkezetű katalógusai képezik.

(7)

1190 HARSÁNY! LÁSZLÓ —— VERSES ISTVÁNNÉ

A mutatókatalógus az adatbázisban tárolt mutatók (átlagos állományi létszám.

összes munkabér stb.) szöveges leírását tartalmazza. és jelzi, hogy az adott mutató—

hoz milyen hivatkozási szám tartozik. A felhasználók e hivatkozási szám alapján fo—

galmazzák meg adatigényüket, és az adatbázisból való visszakeresés is ennek meg—

adásával történik.

A mutatókatalógus tájékoztat az adatbázisban tárolt mutatók vonatkozási ide—

jéről, periodicitásáról, érvényességi idejéről (milyen évekre vonatkozóan áll rendel—

kezésre). a számbavétel mértékegységéről és —- összehasonlítható mutató esetén - megjelöli a homogenizólás típusát is. Abban az esetben, ha egy mutatót különböző csoportosítások (nómenklatúrák) szerint is megfigyelnek, a hivatkozási szám az adott nómenklatúrák (nómenklatúra—változatok) kódjait is tartalmazza. A nómenkla—

túrakód teremti meg a kapcsolatot a mutatókatalógus és a nómenklatúrakatalógus

között. A nómenklatúrakatalógusban találhatók a mutatókat jellemző különböző csoportosítási ismérvek (például alapállomóny-csoport, korcsoport) nómenklatúra- kódjai (a nómenklatúrák azonosítói) és az ismérvértékek megnevezései, a hozzájuk

rendelt (a szöveget azonosító) értékekkel. Előfordul, hogy egy adott névjegyzék ele-

meinek különböző kombinációi érvényesek más-más mutatóra vagy évre. lgy pél—

dául, ha az egyes években eltérő volt a korcsoportbontás, a nómenklatúrakataló—

gusban megjelölhető, hogy a különböző években a nómenklatúrának mely válto- zatai léteznek a rendszerben.

Az adatbázis működése

A munkaügyi adatbázisban már megtalálhatók az 1977. évi adatok. elvileg te-

hát megnyílt a lehetőség az adatbázisból történő feldolgozásra. A továbbiakban

azonban szükséges az adatbázis működési rendjének kialakítása. Meg kell ható- rozni. hogy

— az adatbázisban tárolt adatok lekérdezésére (megrendelésére) kik jogosultak, és ez a joguk milyen adatokra vonatkozzék;

- a megrendelések teljesítése mely szervezeti egység feladata legyen;

-— milyen ügyrend szabályozza a megrendelések lebonyolítását.

A megrendelések technikai lebonyolításához az l—STAR adatlehívási rendsze- rének működéséhez kialakított ún. adatkérő lapot3 kívánjuk alkalmazni. A felhasz—

náló, illetve adatigénylő ezen a nyomtatványon írja le igényét a mutatókatalógus és

a nómenklatúrakatalógus segítségével/*

AZ ADATOK USSZEHASONLlTHATÓVÁ TÉTELE

Az adatok összehasonlíthatóvá tétele az adatbázisok felhasználásának olyan előnyös lehetősége, amelyről semmilyen körülmények között sem szabad lemonda- ni. Az összehasonlíthatóvá tétel módszertanának és technikájának továbbfejleszté—

se érdekében még jelentősek a tennivalók. Ez a feladat nemcsak a munkaügyi adat—

bázist érinti. megoldásra vár a már működő és kifejlesztés alatt álló valamennyi adatbázis esetében is.

Az adatok időbeli összehasonlíthatóvá tételekor elvileg az a döntési lehetőség áll fenn. hogy az előző évek adatait tegyük azonos szerkezetűvé a tárgyév adatai- val, vagy egy korábbi év adatszerkezetének megfelelő átalakításokat hajtsunk végre

, 3 Részletesebb leírását lásd ..Az iparstutisztikal adatbázis-rendszer kialakításának tapasztalatai" című idézett cikkben.

** A munkaügyi adatbázis katalógusainak megjelenése a közeljövőben várható.

(8)

A MUNKAUGYI ADATBAZIS

1191

a soron következő évek adataiban. Olyan gyakorlat is létezik. amelyben mindig csak egy—egy évet dolgoznak át a következő év szerkezetének és tartalmának megfele—

lően.

A statisztikai adatrendszerrel szemben támasztott igényekhez az első eset áll legközelebb. Általános ugyanis az a kívánság, hogy a statisztikai adatok ágazati, foglalkozási stb. szerkezete a gazdaság tényleges szerkezetét tükrözze. Csak ilyen módon lehetséges a gazdasági folyamatok jelenidejű elemzése. ezenkívül a külön- böző tervfeladatok is csak a legfrissebb szerkezetben készült adatokra támaszkod—

hatnak.

Ugyanakkor ennek a módszernek az a hibája. hogy adott időpontra (vagy idő- szakra) vonatkozó, már közölt adat a végrehajtott változásoknak megfelelően ma- ga is megváltozik, sőt többször is változik. (Pontosabban: nem az elemi adat vál- tozik, hanem a gazdaság szervezeti felépítése, és így az eltérő adatok a gazdasági szervezetek megváltozott struktúráit jelenítik meg.) lgy tehát például az építőipart érintő, ismételt népgazdasági szervezeti változásoknak megfelelően az egymást kö- vető — mondjuk a 1977 és 1979 közötti — statisztikai évkönyvekben más és más lenne az építőipar fizikai dolgozóinak (de természetesen a nem fizikai dolgozóknak is) 1977., illetve 1978. évi átlagos állományi létszáma (bére, keresete stb.), attól függően.

hogy az 1977., az 1978. vagy az 1979. évi évkönyvben jelent-e meg ez az adat. Meg- egyező adatot csak akkor találhatunk. ha nincs szervezeti változás.

A változó adatokból adódó esetleges gondokat oly módon lehet elkerülni, hogy

az összehasonlítható idősorok mellett az adatbázis minden esetben tárolja az ere- deti (tárgyévi szerkezetben megőrzött) adatokat is, amelyek minden nehézség nél-

kül kiírathatók.

A homogenizálást úgy célszerű végrehajtani, hogy a közölt idősorok legalább öt—hat éven át mindig az utolsó év szerkezetét tükrözzék. Az adatok szükséges át- alakítását az elemi adatoknál elemi szinten kell elvégezni. (Az elemi adatok hor- dozói a munkaügyi adatbázisban, a különböző gazdálkodó szervek.) Csak ilyen mó- don biztosítható az. hogy az összehasonlíthatóvá tétel minden évben. teljes mély—

ségben elvégezhető legyen. és az is. hogy az eltérő csoportositású adatkéréseknél az adatok minden esetben homogenizált állapotban kerüljenek feldolgozásra. llyen eljárás mellett ugyanis az adatok különböző aggregált szintjei automatikusan ösz—

szehasonlíthatók lesznek.

A homogenizálás két változáscsoportra terjed ki. Összehasonlíthatóvá kell tenni'az egymást követő évek adatait azért, mert

— változások következnek be a gazdaság szervezeti felépítésében, azaz gazdasági egy- ségek szűnnek meg, újak alakulnak, szétválasztanak addig egy egységhez tartozó telepeket,

vagy összevonnak különállókat stb.;

-- változások következnek be a statisztikai felvételek módszereiben, változnak a statisztikai fogalmak és a névjegyzékek.

Az adatok összehasonlíthatóvá tétele más módszert kíván mindkét változástípus—

nól.

Vizsgáljuk meg. milyen módon biztosítható a szervezeti változások hatásának a

rendszeren való átvezetése. Az elsődleges feladat e tekintetben az lesz, hogy az

1977. év adatait kell az 1978—es szervezetnek megfelelő módon átalakítani.

Azok a szervezeti változások, amelyek az adatok átalakítását igénylik, alapve—

tően a következő típusokra bonthatók:

a) a törzsszámot érintő változások (alapítás, megszűnés);

b) a csoportképző ismérveket érintő változások.

(9)

1192 HARSÁNYI LÁSZLÓ - VERSES ISTVÁNNÉ

A változások nyomon követése a V--—STAR5 belépésével lényegesen könnyebbé

vált. A V—STAR alkalmas arra, hogy segítségével a homogenizáláshoz szükséges

szervezeti változásokról kellő időben és részletezettségben tájékozódhassunk. A vál—

tozások döntő részének átvezetése csupán egyértelmű adatátcsoportosítást igényel.

Nyilván. sem elvileg, sem technikailag nem jelent gondot a homogenizálás abban

az esetben, ha gazdálkodó szerv alakul vagy megszűnik. Ugyancsak egyértelmű a

valamennyi csoportképző ismérvet érintő változás. Ezeknél a változásoknál kiegészí- tő információra nincs szükség, az elemi adatok visszamenőlegesen nem módosul- nak. a homogenizálás a számítógép segítségével viszonylag egyszerűen végrehajt- ható. A homogenizálással kapcsolatos feladatokat illetően ide tartoznak azok a vál- tozások is. amikor a szervezeti módosulás valójában profilváltozás. (Ez utóbbinak az eldöntése azonban nem problémamentes.)

Semmiképpen sem ilyen egyszerű azoknak a változtatásoknak a menete, ame—

lyek esetében például módosul a statisztikai számjelek kódrendszere, megváltozik egyes azonosítók - ág, szektor, területi kód — jelentése vagy akár fizikai hossza. De az ilyen típusú változások esetében is elvégezhető a homogenizálás a Központi Sta- tisztikai Hivatalban rendelkezésre álló információk segítségével.

Véleményünk szerint kifejezett gondot a szervezeti változásoknak csupán azok a típusai okoznak, amikor egy—egy gazdálkodó egység több más új egységre válik

szét (vagy meglevő gazdasági egységekbe olvad be). illetőleg ha egy részleg kivá- lik az addigi adatszolgáltatóból stb. Ilyenkor feltétlenül szükség van bizonyos számí—

tásokra, mert a rendezés kizárólag számítástechnikai eszközökkel nem hajtható vég-

re. Az összehasonlítható adatok előállítása itt esetenként valamilyen kiegészítő in-

formációt követel (például a szétváló egység részeire érvényes munkaügyi, terme—

lési stb. adatokat az előző időszakokról). Kétségtelen, hogy a feladat teljesítése nem egyszerű, de véleményünk szerint elvégzése az adatbázisok rendeltetésszerű mű-

ködésének előfeltétele (korántsem csak a munkaügyi adatbázis problémáinak meg- oldására). Vitán felül áll, hogy a kisebb pontosságot eredményező becslések és szó—

mítások is jobban segítik a megváltozott szerkezetű területek adatainak összehason—

lítását, mint a változások figyelmen kívül hagyása.6

Áttekintettük. hogy mennyi lehet az említett, számításigényes változás.

A V—STAR—ban regisztrált szervezeti változások száma 1978 áprilisa és augusz- tusa között 304 volt. (Ebben az öt hónapban 99 alapítást, 194 megszűnést és 11 szám- jelváltozást vettek nyilvántartásba.) Ebből mindössze 4 esetben lett volna szükség kiegészítő adatokra (és számításokra) a homogenizáláshoz. (Ezeknél a változások- nál sem vizsgáltuk azt. hogy valamelyik szervezeti változás nem járt-e együtt profil- változással.)

A homogenizálás másik nagy csoportjába azok az átalakítások tartoznak, ame- lyekre a beszámolási rendszer tartalmi változásai miatt van szükség. Ilyenről beszé- lünk akkor, ha például új fogalmak jelennek meg, ha változik az eddig alkalmazott csoportosítás. Ezekben az esetekben széles körű számításokra van szükség, eseten—

ként a régi és az új csoportosításnak egyaránt megfelelő kettős adatgyűjtésre és az adatok párhuzamos tárolására. megőrzésére. Elképzelhető az is, hogy egy-egy nagy- szabású módszertani változtatás arra kényszeríti az adatbázis felhasználóit. hogy új

idősort kezdjenek, és a kétféle idősort láncindexekkel kössék össze.

*

5 A V—STAR a vállalatokat, szövetkezeteket és a központi költségvetési szerveket tartja nyilván statisztikai számjelük alapján.

" A statisztikai idősorok összehasonlíthatóvá tételének problémájával a Központi Statisztikai Hivatalban munkabizottság foglalkozik.

(10)

A MUNKAUGYI ADATBAZIS 1193

Az egységes munkaügyi statisztikai beszámolórendszer 1980-ig lényegében vál- tozatlan marad. 1980-ban lehetséges a különböző módszertani változtatásokat — az 1981—1985. évi munkaügyi statisztikai rendszer megalapozásához — végrehajtani,

illetőleg egy-két témakörrel magát az adatszolgáltatást bővíteni. Ezeknek a változ-

tatásoknak a súlyát, az adatbázisra gyakorolt hatását nehezen lehet felbecsülni. de az akkor már működő adatbázis ezzel kapcsolatban azt igényli. hogy a szükséges változtatások végrehajtásával az adatbázis adta lehetőségek ne romoljanak, az idő—

sorok összehasonlíthatóságát 1980—tól is biztosítani lehessen. A módszertani változ- tatásokat így — ha ez más módon nem lenne megoldható —— esetleg kettős adatfel—

vételnek kell kísérnie. Az új témakörök bevezetése után (pontosabban azokkal egy—

időben) lehetőleg újabb 5—6 évre rögzíteni kellene az adatfelvételi programot.

A munkaügyi adatbázissal kapcsolatos feladatok között megemlíthetjük. hogy az adatbázist alkalmassá kell tenni a legszélesebb felhasználói igények kielégíté- sére, Ez azt jelenti. hogy a névjegyzékek. a mutatók, a felhasználási lehetőségek széles körű ismertetésére van szükség a munkaügyi szakemberek között. E felada—

tok és lehetőségek mérlegelésével egyidőben gondolkodni kell azon is, hogy milyen

továbbfejlesztési lehetőségei vannak a munkaügyi adatbázisnak,

A továbbfejlesztés témakörében — véleményünk szerint — a következő lehető- ségeket kell megvizsgálni:

- a helyi költségvetés adatainak elemi szinten történő biztosítása,

— az adatbázis kapcsolatának megteremtése más munkaügyi adatgyűjtésekkel (például Munkaügyi Minisztérium, SZOT),

—- visszamenőleges, aggregált idősorok bevitele az adatbázisba,

— a Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai rendszeréhez szervesen hozzá tartozó reprezentatív adatgyűjtések legfontosabb adatainak adatbázisszerű megőrzése.

IRODALOM

Bálint József: A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára. Statisztikai Szemle. 1977. évi 6. 51. 565—570. old.

Györki Ildikó: Az iparstatisztikai információk szerkezetének általánosítása az adatbázis—tervezésnél. Sta- tisztikai Szemle. 1975. évi 8—9. sz. 873—887. old.

Dr. Horváth Gyula: A magyar statisztikai rendszer időszerű kérdései. Statisztikai Szemle. 1977. évi 8—9.

sz. 795—805. old.

Dr. Kiss Albert: Egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer felé. Statisztikai Szemle. 1977. évi 11. sz. Hot—1112. old.

Pesti Laios: Az informatika hatása a statisztikai rendszer fejlődésére. Statisztikai Szemle. 1977. évi 11.

sz. 1113—1125. old.

Dr. Rácz Albert — Somogyi Miklós: A munkaerő-gazdálkodás információs rendszerének továbbfejlesz—

tése. Statisztikai Szemle. 1976. évi 2. sz. 117—129. old.

A statisztikai hivatalokban alkalmazott adatbázis-rendszerek és fejlesztésük. Statisztikai Szemle. 1978.

évi 7. sz. 743—754. old.

Dr. Varga Laios: A statisztikal munka szervezése és az adatfeldolgozás néhány kérdése. Statisztikai Szemle. 1977. évi 12. sz. 1243—1248. old.

PE3l-OME

Oni-10171 ua HOBbIX cpynkuuonanbnblx 663HCHHX cucreM p.aHHslx u.empamsnoro cvamcru- uecxoro ynpaaneuun nanne'rcn őaauc nal-mux cra-mcmxu prna, cozpauue KOTOpOrO crano sosmomHmM őnaronapn enunoü cucveMe cőopa AaHHblx no prny. Hapsmy co csnaaH- HblMH c (pyHKunonanbi-ibw xapaktepom ocoőeHHocmMu aBTOpbl nOKÖSBIBal-OT MeCTO 6a3uca p.aHHblx no prgy cpenu CHCTeM őasucoa nam-lux LLCY. l'lonpoőno OCTaHaBnnaaioTcn Ha cogepmaHi—m nememet—i a OCHOBe omemocm, prre oxaaueHHbix opraHnaauuü u npoőneme u.n.emmpnxaum, a TöKH-(e Ha Ae'rannaaum AaHHbIX. Manararot Takne cymecmeHHne c TOl—IKH spenun axcnnyatauuu u ucnonbsoaauus uncpopmaum, KEK cvpoeHue őasuca AaHHle, Ao—

KyMeHTauun no cogepmaumo u, COOTBeTCTBeHHO, pemwM CPYHKLLHOHMpOBaHMH.

Aaropu I'lOApOÖHO paCCManHBaIOT OAHH 143 Hauőonee oőumx MeTOAOnOI'W-leCKHX Bo—

npocoa CHCTeM őasncoa ABHHHX, a "mem-lo oőecneuenne conocvaanmocm BpeMeHHbIX

(11)

1194 ( HARSANVI — VERSESNÉ: A MUNKAUGYI ADATBAzrs

p*nAos (romoreuusaumo). B CBHSH c BTMM usnaralor apu!-mun romoreuuaaum—r, npuhteuae— '*

Meri a cnyuae őaauca p.ai-errx no cramcrnne 'rpyaa. , ,

B aan-moueuue aaropsr uanareror CBSSBHHbIe c ganbueüwum paaau'meM öaznca ABH—

Hux aoamomnocm u cooőpamemm.

SÚMMARY

The data base of labour statistics is one of the new. functional systems of data bases of the Central Statistical Office. The formation of this data base was made possible by the uniform collection system of the labour data. The article shows, besides the functional charac—

teristics. the place of the data base of labour statistics in the systems of data bases of the Central Statistical Office. The content of the data collection, serving as a basis. the scope of respondents, the problems of identification. and the breakdown of the data are discussed' in detail. The structure. content documentation, and working order of the data base which are all essential partlculars for the functioning and the utilization are also mentioned.

The article deals in detail with one of the most general methodological problems of the systems of data bases: making the time series comparable (homogenization). ln connection with this the article shows the homogenization principle to be used in the data base of labour

statistics. *

Finally, the article reviews the possibilities, ideas of the further development of the data base.