STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 274
GAZDASÁGSTATISZTIKA
WOLF, W.:
A MUNKANÉLKÜLIEK JÖVEDELME AUSZTRIÁBAN
(Arbeitslosigkeit und Einkommen.) – Statistische Nach-richten. 1995. 6. sz. 441–444. p.
Ez a cikk az Ausztriában végrehajtott 1993. évi mikrocenzus – a háztartások jövedelmét és felsze- reltségét vizsgáló – különprogramjának eredményei- ből készült jelentések részközleménye.
A munkanélküliek jövedelmi helyzetének jel- lemzése céljából a következő adatokat gyűjtötték:
– a munkanélküli-támogatás 1993. júniusi összege (a felvétel során nem tettek különbséget a munkanélküli- segély és a közmunkát teljesítettek díja között, a kettő együttes összege a munkanélküli-támogatás),
– hány hónapot dolgozott az elmúlt 12 hónapban, – a szezon meghatározta a munkanélküliséget, ezért szét-választották a nem szezonális munkanélküliségtől.
A munkanélküliek jövedelmi szintjét két muta- tóval jellemezték, az átlagos havi jövedelemmel és a kiegészítési hányaddal, amely a munkanélküliek jövedelme mediánjának és a nem önálló munkaválla- lók jövedelme mediánjának az aránya. Az arány megállapításánál mindkét csoport jövedelmét meg- tisztították a családi pótléktól. Az alkalmazottak jövedelmét módosították az adózásnál nyert ked- vezményekkel, mert ilyen kedvezményekben a munkanélküliek nem részesednek.
A kiegyenlítési hányadot a lehető legkisebb fog- lalkozási csoportokra számították. Ennek előnye, hogy így az összevontabb csoportokban ki lehetett szűrni a két réteg eltérő összetételéből eredő hatáso- kat. Hátránya, hogy nagyon kis létszámú csoportok adatain nyugszanak a végső eredmények.
A megkérdezett munkanélküliek 35 százaléka megtagadta a jövedelmi kérdésekre a válaszadást. A nem válaszolók aránya a valóságban 24 százalék, mert a munkanélkülieknek 11,4 százaléka feltehető- en még nem ismeri járandóságának nagyságát.
A havi jövedelem a munkanélküli férfiaknál a munkanélkülivé válás előtti foglalkozási csoportok- ban 7000 és 8000 schilling között van, a nőknél pedig 5500 és 6500 schilling a két határ, csak a korábbi segédmunkások jövedelme van az alsó határ alatt. A kiegyenlítési hányad a férfiaknál 43,5, a nőknél pedig 48 százalék. Ez a nagyságrend mind a munkások csoportjában (49,7 % és 55,8 %), mind az alkalmazottak csoportjában (37,4 % és 46,7 %) megfigyelhető.
A munkanélküliek háztartási jövedelmének vizsgálatánál a megfigyelési kört a munkanélküli háztartásfők olyan háztartásai jelentették, amelyek- ben nem volt önálló kereső. A háztartás összes jövedelme a háztartás valamennyi tagja összes jövedelmének összege, a családi pótlékot és a szo- ciális juttatásokat is beleértve. A havi jövedelem megállapításához az éves jövedelmet itt is 14-gyel osztották.
Az így meghatározott jövedelemtömegből két mutatót képeztek:
- a standard mutatót;
- az alternatív mutatót.
A standard mutató számlálójának meghatározá- sánál a gyermekek életkorát vették figyelembe, az alternatív mutatónál pedig azokat a költségeket, amelyekkel a nők munkavállalása jár. Így tulajdon- képpen két különböző szempont alapján meghatáro- zott egy fogyasztási egységre eső értéket kaptak.
Mind a standard, mind az alternatív változat alapján képzett mutatóknál megfigyelhető, hogy a nyugdíjas háztartásokban értékük a korábbi foglal- kozás szerint képzett csoportok legnagyobb hánya- dában 7000 schilling körül van. Általában nincsenek nagy különbségek. A foglalkoztatottak háztartásai- nak 10 százaléka a 6200 schillinges jövedelemhatár alatt van (alternatív variáns szerint pedig 6100 schilling alatt). A munkanélküliek körében a háztar- tások 46, illetve 39 százaléka van e két határ alatt.
A munkanélküliek és a nem önálló keresők ház- tartásainak jövedelemmutatóit összehasonlítva a következő eredményekre jutottak. A munkanélküli háztartások jövedelme kereken 40 százalékkal marad el a keresők háztartásaitól, ezen belül a munkás háztartások egyharmaddal, az alkalmazott háztartá- sok pedig 50 százalékkal maradnak el a referencia- csoporttól. Ha azokat a háztartásokat vesszük figye- lembe, amelyekben legalább egy munkanélküli van, a jövedelemelmaradás mértékeként 30 százalékot kapunk. A munkanélküliség határait vizsgáálva megállapítható, hogy a munkanélküliség miatt megszakadt keresőtevékenység esetén a közepes jövedelmek a férfiaknál 10 százalékkal, a nőknél egyhatoddal maradnak el a többi foglalkoztatottaké- tól. Ennek oka, hogy a munkanélküliség után ala- csonyabb fokra kerülnek az érintett személyek a foglalkozási hierarchiában. A szezon- munkanélküliségnek is mérséklő hatása van a jöve- delmekre.
(Ism.: Melega Tiborné)
